IPARJOGVÉDELEM 1
A;^ "ipsrjogvédeleB'' kifejezéssel röviden az i p a r i t u l a j don védelmem 7oiiatkozó jogszabályokat éa a v e l e kapcsolatos j o g i intézményeket jelöljük. Az i p . i r t t u l a j d o n J o g i védelme a a z a b <i A >i l r.i a k, g y '- r i és k e r e s k e d e l m i v é d j e g y e k , i p a r i éa h a s z n á l a t i m i n t á k s t t w e t e r j e d k i .
Az iparjogvédelemben a legnagyobb és legfontosabb szere
pe a S7,rib:\dalcaknak van* A szabadalom tulajdonképpen valamely talál:.lény j o g i o l t a l m a , amelynek megszerzésére a vonatkozó jogszabályokban f o g l a l t rendelkezések a mérvadók. A szabadalmi Jog privilégiumok és i p a r i monopóliumok formájában már a XV. században j e l e n t k e z i k . Az első B z a b a d a l m l törvény Angliá
ban született meg 1625-ban, az 1700-as években Franciaország
ban, az kszakamerikai Egyesült Államokban a l k o t t a k szabadalmi törvényeket, majd az i p a r és kereskedelem fejlődésével f o k o zatosan mindenütt - Magyarországon a XIX.században - k i a l a k u l széles ós jelentős j o g i területté.
Az iparjogvédelem tehát a k a p i t a l i s t a társadalomban, a k a p i t a l i s t a termelési rendszerben fejlődött k i , és ebben a rendszerben az i p a r i versengés hatalmaa fegyverévé vált, a j o g alkotásba, természetesen mindenkor a magéntulajdon elvét t a r t v a szem lőtt. Önkéntelenül felvetődik a kérdúe, hogy miután az iparjogvédelem k a p i t a l i s t a rendszerben fejlődött k i , szükségük van-e a s z o c i a l i s t a rendszerben élő államoknak az i p a r i t u l a j donjogok védelmére irányuló jogszabályokra, ••11. intézmények
re? A válasz csak igenlő l e h e t . A s z o c i a l i s t a társadalmi rend
szer ugyanis a szélea tömegek alkotó tevékenységét messzemenően megbecsüli, a s z e l l e m i t u l a j d o n j o g o t f o k o z o t t a n e l i s m e r i és védi.
x A közlemény Jelentős része ugyan nem közvetlen műszaki könyv
tárosi érdekű, de a szabadalom vagy védjegy ügyekben eBetleg a könyvtároshoz fórt'"lóknak a c i k k alapján kimerítő tájékoz
tatást t u d a könyvtuios a d n i .
44
fia a s z o c i a l i s t a országok u j találmánnyal vagy különleges mi
nőségű árucikkel j e l e n t k e z n e k a külföldi piacokon, az ebből származó előnyüket osak ugy őrizhetik meg, ha a találmányt szabadalommal, vagy a minőségi c i k k e t védjeggyel védik. A legtöbb s z o c i a l i s t a ország évtizedekkel ezelőtt még mint ka
p i t a l i s t a állam egyezményeket kötött, ás unióba tömörült a ma i s még k a p i t a l i s t a rendszerben élő államokkal. A megálla
podások értelmében a tagállamok polgárai ugyanazokat a j o g o k a t élvezik az unióhoz tartozó minden államban, A legfontosabb i l y e n nemzetközi megállapodás az 1383-ban Párizsban az i p a r i t u l a j d o n védelme céljából létrajött és időközben többször felülvizsgált Uniós Egyezmény, amelyhez Magyarország i s c s a t l a k o z o t t , és j e l e n l e g i s t a g j a .
Magyarországon a szabadalmi j o g területén ma i s az 1 3 9 5 ' XXXVII.törvény és ennek végrehajtási utaaitása, az 5 7J / Í Q9 'J .
K.M. az.r. von érvényben, természetesen azonban a s z o c i a l i s t a rendszer fejlődése folytán szükségessé vált módositásokkal, i l l . kiegészítésekkel. A felszabadulás utáni legfontosabb módosítások, i l l . kiegészítések az 194?. évi 8 . az. tvr., a 220/1949 Korm. az.
r e n d e l e t és legújabban a 29/1959 Korra, az, r e n d e l e t , amely módo
sító jogszabályok biztosítják a z t , hogy az i p a r i t u l a j d o n vé
delme a s z o c i a l i s t a termelési r e n d s z e r r e l összeegyeztethető legyen, és a z t erősitse.
Az idézett szabadalmi jogszabályaink értelmében szabadal
mazható minden haladást Jelentő u j találmány, amely I p a r i l a g értékesíthető. A "haladást Jelentő" követelményt már a s z o c i a l i s t a igényeknek megfelelő 1949. évi B. t v r . Írja elő. Ugyancsak ez a törvény intézkedik a szabadalmi bejelentések ujdonságvizs- gálatáról, ami az alaptörvényben nem s z e r e p e l t . A jogszabályok értelmében nem adható szabadalom minden találmányra. így nem szabadalmazható az olyan találmány, amelynek gyakorlatbavétele jogszabállyal vagy a közerkölcsiaéggel e l l e n k e z i k , vagy honvédel
mi vonatkozású. Kern adható továbbá szabadalom tudományos tanté
t e l e k r e éa e l v e k r e , valamint emberi és állati élelmezéere s z o l gáló o i k k e k r e , gyógyszerekre vagy olyan tárgyakra, amelyeket v e g y i uton állítanak elő, de az ezek előállítására alkalmazandó eljárás szabadalmazható.A szabadalmaztatás iránti kérelmeket az Országos Találmányi H i v a t a l h o z /OTH/ k e l l benyújtani a jogeza- bályokban előirt formában, kellékekkel és illetékek fizetése m e l l e t t . RendkiviU f o n t o s az, hogy a szabadalmi bejelentések és azok mellékletei pontosan a törvényben előirt formában és hiány
t a l a n u l kerüljenek benyújtásra, mert ezáltal sok fölösleges.
Időt rabló közbeeső intézkedést l e h e t megtakarítani. Csak olyan találmány szabadalmazható, amely világviszonylatban u j és a t e o h n i k a j e l e n l e g i állásához viszonyítva haladást j e l e n t . Szé
k e t a körülményeket az eljárás során az OTH bírálja e l . Ha az OTH a azabadalom engedélyezését lehetőnek találja, e l r e n d e l i a bejelentés, azaz a találmány tárgyának az OTH h i v a t a l o s lapjá
ban /Szabadalmi Közlöny és Központi Védjegyértesítő/ való közzé
tételét. A kihirdetés napjától kezdve a b e j e l e n t e t t találmány
leiráaa mellékleteivel együtt megtekinthető, éa két hónapon belül a szóbanforgó találmány szabadalmazása e l l e n felszóla
lás adható be. A szabadalom j o g i oltalma nálunk 20 év, és - a törvényes rendelkezések korlátai között - kizárólagos j o g o t b i z t o s i t a szabadalom tulajdonosának a r r a , hogy talál
mánya tárgyát iparszerüleg készíthesse, forgalomba hozhassa, és iparszerüleg vagy üzemi berendezésként használhassa. A szabadalom Örökölhető, élők között átruházható, használata másnak átengedhető. A szabadalmak hasznosítása a s z o c i a l i s t a rendszerben a s z o c i a l i s t a szerveknél történik. Erre nézve a 29/1959* Korm. sz. rendelet tartalmaz intézkedéaeket. E ren
d e l e t értelmében annak a személynek a találmánya, akinek mun
kaviszonyból, szerződésből vagy külön megbízásból eredő köte
lessége, hogy szaktudását olyan u j eljárások, termékek k i dolgozására i s fordítsa, amelyeknek körébe a találmány t a r t o z i k , szolgálati találmány. Az i l y e n találmányra a szabadal
mat elsősorban a munkáltató, illetőleg a megbizó igényelheti.
A rendelet természetesen intézkedik a feltalálónak az i l y e n esetben való megfelelő díjazásáról. Olyan munkaviszonyban állók találmányai tekintetében, a k i k u j eljárások vagy termé
kek kidolgozására nem kötelezettek, és a találmány a munkál
tató termelési körébe vég, a munkáltatót elsőbbségi j o g i l l e t i meg. Ez a z t j e l e n t i , hogy a kísérletezésre és megvalósí
tásra vonatkozó szerződést - amelyre nézve a r e n d e l e t rész
letesen intézkedik - elsősorban a munkáltatóval k e l l a f e l találónak megkötnie. A feltalálónak - ha nem szolgálati talál
mányról van szó - joga van v a l a m e l y vállalattal találmányá
nak hasznosításúra szerződést kötni. Ez történhet olyan módon, hogy a feltaláló a szabadalom tulajdonjogát átengedi, vagy pe
d i g megvalósításra vonatkozó Bzerződést köt.
A szabadalmakra vonatkozó jogszabályok részletesen intéz
kednek a szabadalmaztatással kapcsolatos eljárásról, megálla
pítják az illetékes hatóságokat, i l l . ezeknek Jogkörét, i n tézkednek a j o g o r v o s l a t o k k a l , a z esetleges bitorlásokkal kap
csolatos eljárásokról éa a fizetendő d i j a k a t illetően. Mind
ezek részletes tárgyalására e rövid tanulmány keretében nem lehet kitérni, s osak a legfontosabb tudnivalókat említjük meg.
így a jogszabályok értelmében a szabadalmaztatás során a f e l e k ügyeikben személyesen járhatnak e l , és csuk ha a bejelentő meg
felelő képzettség hiányában nem képes az ügyét kellően kép
v i s e l n i , i l l . annak műszaki vonatkozásait kellő megvilágításba h e l y e z n i , akkor r e n d e l i k e l a képviselő megnevezését. Ugyancsak kötelező a képviselet külföldi bejelentő esetében, valamint a szabadalmak megsemmisítésére és megvonására irányuló perekben mindenkor. A f e l e k e t iparjogvédelmi ügyekben csakis ügyvédek és Jogosított szabadalmi ügyvivők képviselhetik. Az ügyvivői képesítés megszerzésének módozatairól ugyancsak Jogszabály i n tézkedik. Az iparjogvédelmi hatóságok az Országos Találmányi H i v a t a l , a Budapesti Fővárosi Bíróság és a Magyar Népköztársa
ság Legfelsőbb Bírósága. Hagyon fontos az esedékes évi d i j a k nak az előirt időben való befizetése, mert ennek elmulasztása a szabadalom megszűnését vonja maga után.
46
S z o c i a l i s t a állanánk érdekeinek védelme céljából a szaba
dalmakkal kapcsolatban a 220/l°.49«Korm.az. rendelet életrehivta a Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottságot. A rende
l e t értelmében a Bizottság engedélye nélkül nem szabad i p a r i l a g értékesíthető találmányt szabadalmaztatás végett külföldön be
j e l e n t e n i , a találmányt külföldön értékesíteni vagy nyilvános
ságra h o z n i , i l y e n irányú tárgyalásokat f o l y t a t n i , a találmány
ra vonatkozó m o d e l l t , ismertetést, r a j z o t vagy fényképet külföld
re j u t t a t n i . Nem szabad továbbá a Bizottság engedélye nélkül a találmányt bármilyen módon nyilvánosságra h o z n i , vagy a belföl
dön való szabadalmaztatás! eljárást megindítani, és a hadviselés szempontjából f o n t o s találmányt belföldön bármilyen módon érté
kesíteni. Mindezeknek az engedélyeknek a megadása iránti kérel
met a Bizottsághoz k e l l benyújtani, amely a kérelem tekintetében záros határidőn belül dönt. Csak az engedély megadása esetén sza
bad a további eljárásokat folyamatba t e n n i .
A másik fontos i p a r i t u l a j d o n a v é d j e g y j o g . A XIX. században a kereskedelem és i p a r gyors fejlődése azükségaze-
rüen f e l v e t e t t e a védjegyek használatának kérdését és Így a véd
j e g y j o g szabályozásának problémáját i s . A század második felében az egyes államok s o r r a megalkotják védjegytörvényeiket. A védjegy nemcsak a k a p i t a l i s t a , hanem a s z o c i a l i s t a államokban i s f o n t o s szerepet tölt be, mert mindkét r e n d s z e r b e l i állomokban egyre több az o l y a n i p a r c i k k , i l l . áru, melyeknek megjelölését jogszabály
t e s z i kötelezővé.
A védjegyről szóló alaptörvényünk /l890.évi II.törvény/ éa az a z t kiegészítő, i l l . módosító jogszabályok értelmében védjegy a l a t t olyan szót, ábrát, képet, szóval /betűvel, számmal/ kombi
nált ábrát, Jelvényt vagy Jelzést k e l l érteni, amely a kereske
d e l m i forgalomra szánt készítményeknek az áruknak más hasonló készítményektől és áruktői való megkülönböztetésére szolgál. A védjegy ahhoz a vállalathoz t a r t o z i k , amelynek védelmére szolgál, és a vállalat megszűnésével a védjegyoltalom i s megszűnik, vagy a vállalattal együtt más vállalat tulajdonába kerül. A vádjegyol
talom kizárólagossági Jogot b i z t o s i t a védjegytulajdonosnak a r r a , hogy a védjogyet készítményein, áruin használhassa. Ha a vál
l a l a t valamely védjegy kizárólagos használatát magának biztosíta
n i kívánja, a z t az OTH-nál l a j s t r o m o z t a t n i a k e l l . A védjegy o l t a l m i i d e j e 10 év, amit ujabb 10-10 évre meg l e h e t h o s s z a b i t a n i . A külföldi védjegyoltalom megszerzése szempontjából komoly előny származik abból, hogy Magyarország i s c s a t l a k o z o t t a M a d r i d i -, majd később a Hágai Egyezr^nyhez. Ennek az uniós egyezménynek az értelmében a B e r n i Nemzetközi Irodánál történt bejelentés által, tehát egyetlen a k t u s s a l , meg l e h e t azsrezni a védelmet mindazok
ban az államokban, amelyek az egyezményhez c s a t l a k o z t a k . Meg k e l l I t t még Jegyezni, hogy a védjegyekre vonatkozó jogszabályaink gyökeres módosítására vonatkozó j a v a s l a t kidolgozása folyamatban van.
Az iparjogvédelem harmadik területe a m i n t a o l t a l o A vonatkozó IO7.709/1907 K.M. az. r e n d e l e t értelmében i p a r i minta
47
»!• - t valamely i p a r c i k k külső alakjára vonatkozó és a r a j t a alkalma aha to" alakításnak, i l l . ábrázolásnak példányát értjük.
Solt olyan gyártmány van ugyanis, amelyek nem ütik meg a t a lálmány mértékét, de az u j gondolat, u j megoldás kizárólagos használati jogéhoz érdekek fűződnek. Ha v a l a k i egy u j mintát k o s z i t , vagy i l y e n mintát a maga széniára biztosítani kixán, t a r t o z i k a védeni kivént mintát forgalonbohozatal előtt az OTH-nál l a j s t r o m o z t a t n i . A minta kizárólagos használati joga a minta letételétől számitott 3 évig élvezhető. Ezen az idő
tartamon belül a bejelentő az o l t a l m a t rövidebb időre, 1-2 évre i s igénybe v e h e t i . A lajstromozási kérelem alkalmával a védeni kivént mintét i s l e k e l l t e n n i , és a letevő a l a j s t r o mozás napjától számitott 1 éven belül köteléé a z t g y a k o r l a t ba v e n n i . Ha ez megtörtént, okkor az, akinek a nevére a m i n t a
lajstromozást n y e r t , a minta jogos tulajdonosának tekintendő, éB egyedől őt i l l e t i meg a kizárólagos j o g gyakorlása.
Bgye3 külföldi államokban az i p a r i mintán kivül bevezet
ték a h a s z n á l a t i m i n t a fogalmát. A használati minta az árucikk bizonyos s z e r k e z e t i megoldására i s k i t e r j e d , és ezáltal nagyobb védelmet b i z t o s i t . Újítóink sok olyan meg- oldést dolgoznak k i , amelyek a találmányi s z i n t e t nem érik
ugyan e l , éa ezért nem szabadalmazhatok, de az újításoknál v a g y
i p a r i mintáknál hathatósabb védelmet érdemelnek. Ezért fontos volna, hogy a használati mintát hazai vonalon i s bevezessük.
A f e n t i összefoglalóból láthatjuk a z t , hogy az iparjogvé
d e l e m fontos területet, i l l . f o n t o s érdekeket érint. És bár az i p a r i t u l a j d o n j o g o k megszerzése, a dolog természeténél f o g va, elég hosszadalmas és b o n y o l u l t eljárás, komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy irényitó szerveink, vállalataink dolgozói és feltalálóink ezeket a kérdéseket tanulmányozzák, és megis
merjék. Az ezen a területen való- járatlanság károkat okozhat feltalálóinknak, de népgazdaságunknak i s . Ha p l . a szabadal
mok tekintetében a külföldi egyezmények adta elsőbbségi igény¬
n y e l nem élünk, vagy a jelentős találmányokat külföldön nem szabadalmaztatjuk, lehetőséget adunk más államok polgárainak a r r a , hogy a találmányt ellenérték nélkül használhassák. Rend
kívül f o n t o s érdekek fűződnek továbbá ahhoz, hogy e x p o r t c i k keink szabadalomjogi helyzetét még a gyártás megkezdése elótt tisztázzuk, mert ennek elmulasztása esetén szabadalombitőrlési pernek tehetjük k i magunkat.és a külföldre szállított cikkek elkobzása esetén súlyosan megkárosíthatjuk népgazdaságunkat.
De a belföldi gyártásnál i s meg k e l l vizsgálni a szabadalom
j o g i h e l y z e t e t , mert olyan c i k k gyártásakor, amelyet nálunk kül
földi szabadalom véd, licencia-Bzerződést k e l l kötnünk a kül
földi szabadalomtulajdonossol, ellenkező e B e t b e n szabadalom- bitorlást követünk e l . Ugyanakkor p l . a védjegyoltalom meg
szerzéséhez i s komoly exportérdekek fűződnek, mert az oltalom egyrészt nemzetközi p i a c o t b i z t o s i t a jó magyar áruknak, ós
másréBzt megvéd az utánzástól. Ez a néhány példa i s bizonyít
j a , hogy az iparjogvédelmi kérdések ismerete igen f o n t o s . Ezt a
48
oált szolgálják az OTH által rendszeresített iparjogvédelmi tanfolyamok i s , amelyekre évről- évre több a jelentkező.
Az iparjogvédelem szempontjából fontos Bzerepet tölt be az Országos Műszaki Könyvtárban működő Szabadalmi Tár i s . Az előzőek során e m i i t e t t uniós egyezmény értelmében - a ma
gyar szabadalmi leírások megküldése ellenében - 16 államból érkezik folyamatosan a szabadalmi anyag. Az állomány j e l e n l e g 5,3 millió szabadalmi leírás. Az egyezmény értelmében azonban nemcsak a szabadalmi leírások érkeznek be az egyes államokból, hanem a szabadalmi h i v a t a l o k , valamint terméséétesen az OTH h i v a t a l o s közlönyei i s . Ezekben a közlönyökben találhatók rendsze
r i n t iparjogvédelemre vonatkozó jogegységi határozatok, közlik a bejelentéseket, a megadott szabadalmak óimét, közlik továbbá betűrendben a bejelentők nevét, éa r e n d s z e r i n t lajstromszám, va
l a m i n t szabadalmi osztályok s z e r i n t i s felsorolják a megadott szabadalmakat. Tartalmazzák a védjegyekre és a mintaoltalomra vonatkozó anyagot i s . I l y e n körülmények között tehát a közlönyök rendkivíll f o n t o s szerepet töltenek be a szabadalom-, védjegy
éé m i n t a o l t a l m i j o g i h e l y z e t tisztázása terén. De természetesen maguknak a szabadalmi leírásoknak a tanulmányozása i s f o n t o s a
technika állásának az egyes szakterűleteken való megállapítása, valamint az ujdoneágvizsgélat céljából. Másrészt szakemberek, ujitőink a szabadalmi leírások tanulmányozása révén széleskörű tájékozódást nyerhetnek a legújabb t e c h n i k a i fejlődésről, v a l a mint ötleteket a r r a nézve, hogy mely külföldi szabadalmak l e n nének, a l i c e n o megszerzése utján, nálunk bevezethetők. A h a t a l mas szabadalmi anyagban való eligazodást szolgálják a különbö
ző szabadalmi osztálymutatók| ezenkívül a Tar olvasóit kéziköny
vök és különféle nyelvű szótárak segítik. A t a p a s z t a l a t a z t mu
t a t j a , hogy egyre többen f e l i s m e r i k az iparjogvédelem, valamint a szabadalmi anyag tanulmányozásának fontosságát, és kivonatos, hogy népgazdaságunk Javára az i p a r dolgozóinak minél szélesebb rétegei vegyék igénybe, ós hasznosítsák a szabadalmi anyagban rejlő nagy lehetőségeket.
Kiss Ferenc
K i s s . ? , i Legal p r o t e c t i o n of i n d u s t r y
Legal p r o t e c t i o n o f i n d u s t r y connotes the a t a t u t o r y p r o v i s i o n s and r e l a t e d i n s t i t u t i o n s f o r the p r o t e c t i o n o f indústrlal p r o p e r t i e s .
Patents play a s i g n i f i o a n t r o l e i n t h i s f i e l d .
49
Patent r i g h t s have boen protected i n the form o f p r i v i l e g e a and i n d u s t r i a l monopolies a a e a r l y as the 15th oentury* The f i r e t law o f patenté wae enacted i n B r i t a i n , i n Hungary, the law waB o o d i f i e d i n the 19th century.
Legal p r o t e c t i o n o f i n d u s t r y has been a poirerful weapon o f i n d u s t r i a l corapetition. Decades ago an agreement waB signsd by the m a j o r i t y of o o u n t r i e s f o r the p r o t e c t i o n of i n d u s t r i a l p r o p r i e t o r s h i p . Hungary has been and s t i l l i s a member o f t h i s convention.
Any i n v e n t i o n s e r v i n g progress may be patented aocording t o Hungárián law. A c t No.8 o f 1949i r e c o r d i n g t h i s p r i n c i p l e , alsó providea f o r e n q u i r i e s i n t o the novelty of patent
a p p l i c a t i o n s *
J u r i s d i c t i o n c o v e r i n g patenté makee p r o v i s i o n f o r the procsdure o f patent a p p l i c a t i o n as w e l l , e s t a b l i s h e s the spheres o f the competent ^ u t h o r i t i e s e t c . The a t h o r i t l e e uader whose j u r i s d i c t i o n belonge the l e g a l p r o t e c t i o n o f i n d u s t r y are* the N a t i o n a l O f f i o e f o r I n v e n t i o n s , the Buda- pest M e t r o p o l i t a n Court and the Suprene Court o f the Hungá- rián People's Republic. The task o f the Committee A u t h o r i z i n g the ReaÜ2ation o f I n v e n t i o n s i s t o a u t h o r i z e the a p p l i o a t i o n a f o r patents abroad, theír r e a l l z a t i o n , p u b l i c a t i o n e t c .
Important i n d u s t r i a l p r o p e r t i e s are c o n s t i t u t e d by the l e g i s l a t i o n on trade marks, c o p y r i g h t i n design and t r a v e l l i n g samples.
About 5.3 a i l l i o n s o f patent a p e c i f i o a t i o n s and the patents j o u r n a l s o f various c o u n t r l e s are a v a i l a b l e f o r i n s p e c t i o n a t the Hungárián C e n t r a l Technical L i b r a r y .
50
