/bibliotéka és dokumentptéka/
1 .
Az talán vitathatói hogy helyes-e dokumentációs szolgá- t o t szervezni szakkönyvtár nélkül, az azonban nem kétséges, hogy a szakkönyvtárak föladata a szakirodalom dokumentációs feldolgozása, feltárása, közlése. Sót sokan azt hangoztatják, hogy az általános könyvtáraknák i e egyre nagyobb mértékben k e l l vállalniok a szakkönyvtárak föladatait. Ha egy szóval k e l l e n e összefoglalni a könyvtári, szakkönyvtári és dokumen
tációs raunka lényegét, akkor a z t mondhatnók, hogy mindhárom tevékenység: könyvtárszolgálat /líbrary s e r v i c e / . Erre u t a l Hanganathan találó megállapítása i s i könyvtártudományi szem
pontból korunk a könyvtártól a könyvtárszolgálat felé való átmenet i d e j e / l / . Jízt a megkülönböztetést,- i l l e t v e átmenetet igyekeztem k i f e j e z n i tanulmányom címében i e . A hagyományos /mondhatjuk ugy i s : régi/ értelemben vett' könyvtár / b i b l i o téka/ és az u j értelemben v e t t könyvtár vagy könyvtárszolgá
l a t között nince ugyan lényegi, csak f o k o z a t i különbség, ez a f o k o z a t i ugrás azonban nagyon i s lényeges, ezért választot
tam az i l y e n f a j t a szakkönyvtár elnevezésére /Paul Ötlet nyo
mán/ a dokumentoitéka szót, amely pregnánsan mutat rá a doku
mentációs tevékenységre. v
Bár nincsenek t e l j e s e n megbízható adataink a műszaki termelési hálózathoz tartozó szakkönyvtárak dokumentációs t e vékenységéről, a z t azonban az 1 9 5 7 . éwógi s t a t i s z t i k a i adat
szolgáltatás és az eddig végzett könyvtárlátogatások alapján i s meg l e h e t állapítani, hogy a vállalati könyvtárait fejlődé
se a "könyvtártól a könyvtárszolgálatig" - a bibliotékától a dokumentotékáig - a szakkönyvtárak nagyobb részében még nem történt meg, s a fejlódés üteme i s meglehetősen lassú. A Kohó- ós Gépipari könyvtári hálózati alközponthoz tartozó kb.
270 szakkönyvtárból mindössze kb. 40-50 végez valamilyen f a j t a /s az esetek többségében nem kielőgitő/ dokumentációs mun
kát. Tudomásom s z e r i n t nem jobb az arány más hálózati alköz
pontokhoz tartozó ozakkönyvtárakban sem, vagyis a legkedve
zőbb esetben i s a szakkönyvtáráknak csak kb. 15-18 t e l j e -
s i t i tulajdonképpeni feladatát: a szakirodalom dokumentációs feldolgozását, feltárását, közlését.
Mindezeket figyelembe véve: rendkívül f o n t o s , hogy a i intézeti, vállalati szakkönyvtárosokban állandóan és egyre intenzivebben tudatosítsuk a szakkönyvtárak leglényegesebb dokumentációs f e l a d a t a i t . Ezt a célt szolgálják a dokumen- t a l i s t a továbbképző tanfolyamok. Ezeken azonban a vállalati szakkönyvtárakban dolgozók közül csak kevesen vesznek részt /általában a főfoglalkozású szakkönyvtárosok/, ezért o k v e t l e nül szükséges, hogy szélesebb körben i s - tanulmányokkal, előadásokkal - hangsúlyozzuk a szakkönyvtárak előtt álló l e g fontosabb f e l a d a t o k a t .
2 .
Ranganathan meggyőző érveléssel mutatta k i / 2 , 5/ t hogy a könyvtárat nem valamely szakterületre vonatkozó könyvek gyűj
tése s a szokásos módon való feldolgozása t e s z i szakkönyvtár- ré, - tehát nem b i z t o s , hogy például egy e l e k t r o t e c h n i k a i szakkönyvtárban szakkönyvtári munkát végeznek. Mindegy, hogy milyen tárgyú könyveket gyűjt egy könyvtár: ha ezeket a könyveket csak az általános könyvtárakra jellemző munkamód
szerekkel dolgozza f e l , ninc3 joga magát szakkönyvtárnak ne
v e z n i . De mibon van hát a szakkönyvtári munka lényege?
Ranganathan érveléseit egészen röviden, tömören talán i g y l e hetne összefoglalni: a szakkönyvtár nem könyveket gyűjt, és dolgoz f e l , hanem szakismereteket /"gondolatelemeket"/, bár
milyen alakban vannak i s azok rögzítve. Ez az egyik lényeges vonása a szakkönyvtárnak, a másik pedig, hogy a szakkönyvtár nemcsak tárolja, és feldolgozza, hanem közli, és közvetíti i a az ismereteket.
Ranganathannal csaknem egyidőben Hose L. Vormelker i s f o g l a l k o z o t t a szakkönyvtárak, e elsősorban a vállalati szak
könyvtárak f e l a d a t a i v a l /A/> 0 tételesen, pontokba f o g l a l v a az alábbiakban határozta meg a szakkönyvtárak f e l a d a t a l t :
1. Információ gyűjtése minden olyan tárgykörből, amely a vállalati munkához t a r t o z i k , - k i a l a k i t v a olyan állományt, amely magában f o g l a l j a az összegyűjtött adatok felhasználását el.ósegitő kiadványokat, eszközöket i s .
2 . Az összegyűjtött információk osztályozása, k a t a l o g i zálása, vagyis: használhatóvá rendezése.
5,' A máshol nem i n d e x e l t dokumentumok indexelése, - még
pedig nem egyszerűen alfabetikusán, hanem tárgyszavak s z e r i n t /e merkülönböztetős jól megvilágítja: mi különbBég a hivatá
sos és a rutinmunka között az indexelésben/.
4. Különféle dokumentumokból kivágatok készítése és k a r - totékozása /újságok és egyéb periodikák, képek, f i l m e k s t b . s t b . / . .
5- Nyomtatásban nem hozzáférhető információs források ajánlása személyes kapcsolatok vagy tapasztalatok alapján.
6. Alkalmi olvasmány jegyzékek Összeállítása.
7« Irodalomkutatás végzése a kutatómunka megalapozására.
8. Reference - kérdések megválaszolása-, kezdve olyan kérdéseken, mint "a légi szállítmányozás fuvartételei", s f o l y t a t v a a tudomány, technika, közgazdaság és más szakmai
területekről származó, egészen mélyreható ismeretekig, tehát k i t e r j e d v e minden problémára, amit a vállalat messzeégazó munkája mngában f o g l a l .
9 . Szakirodalmi kivonatok /referátumok/ és "report"-ok készi tése.
10. Fordítások készítése.
11. Konferenciákon való részvétel.
12. A szakkönyvtári szolgálat fenntartásához, fejleszté
séhez szükséges kapcsolatokat elősegítő program tervezése 03 végrehajtása. Vormelken s z e r i n t ezek a f e l a d a t o k mind szüksé
gesek, lényegesek, s ha közülük csak egyet i s kihagy a szak- köiiyvtáros, nem méltó a nevére.
3-
Az a szakkönyvtár, amely az előzőekben i s m e r t e t e t t f e l a datokat végzi: mér valóban nem bibliotéka, hanem dokumentoté- ka. Nem egyszerűen könyvtári, hanem szakkönyvtári, azaz könyvtári plusz dokumentációs munkát végez, tehát teljesíti a könyvtárszolgálatot jellemző f e l a d a t o k a t . Nem kétséges, hogy a könyvtári munka végső célja a könyvtárszolgálat: az ismere
tek közvetítése minden rászorulónak, a legalkalmasabb formá
ban, tehát a könyvtéri munka célja a dokumentáció,
A könyvtárszolgálat eszménye nem éppen u j eszmény, de tagadhatatlan, hogy a dokumentáció Önállósuló törekvései döb
bentették rá végérvényesen a könyvtárosokat a r r a , hogy mi i s voltaképpen a hivatásuk. Évszázadok óta nyomon kisérhető az a haladó könyvtárosi hagyomány, amelynek eszményképe a könyvtár
szolgálat, - az a hagyomány azonban csak néhány kiemelkedő könyvtárps e l s z i g e t e l t törekvése, i l l e t v e eszméje v o l t , és - sajnos! - mind a mai napig nem vált általános gyakorlattá.
Sokszor szoktak h i v a t k o z n i John Duryra, a 1 7- i k század nagy angol könyvtárosára, a k i "The reformed l i b r a r y keeper" c.
könyvében /5/ már sok olyan "modem" e l v e t h a n g o z t a t o t t , ame
l y e t csak most tudunk igazán méltányolni, mert csak most lát
j u k , hogy milyen nehéz ezeket az elveket megvalósítani. Dury azt követelte a könyvtártól, i l l e t v e a könyvtárostól, hogy siessen az olvasók, a közönség elé; hogy járuljon hozzá min
den ember ismereteinek gyarapításához; hogy mindenkinek ugy közvetítse, ugy ajánlja az ismereteket, ahogyan az a l e g i n kább megfelelő 3 a leghasznosabb száméra.
1J0 evvel Dury könyvének megjelenése után, 1?Ö0 decembe
rében mondta e l Jean Baptiste Cotton des Houssayoe, a Sorbonne újonnan k i n e v e z e t t könyvtárosa híres beszédét az egyetem köz
gyűlése előtt /hí, libben többek között a z t hangoztatta, hogy a bibliográfia nem más, mint az emberi elme könyvekben rögzített gondolatainak pontos, k r i t i k a i l a g értékelt ismerete, s hogy a könyvtáros f e l a d a t a t a kutatók elé tenni mindazokat a szak
könyveket, amelyek a kutatómunkát megkönnyítik, i l l e t v e t e l j e sebbé t e s z i k , továbbá hogy. meg t u d j a különböztetni - b i z t o s ítélettel és Ízléssel - a kiemelkedő alkotást a silánytól és középszerűtől, s e megkülönböztetés alapján vezessen minden olvasót, kutatót az emberi gondolkodás kincseihez. 'Kert -
t e t t e f e l végül a nagyon Korszerű kérdéot - ugyan mire valók a legszebb, legértékesebb gondolatok i s , ha senkinek semmi hasz
na belőlük? -
Azért tettem ezt a k i s kitérőt, visszapillantást elmúlt századok nagy könyvtárosainak g o n d o l a t a i r a , hogy lássukj vég
eredményben milyen régiek ezek az eszmények, feladatok, amelye
k e t e l k e l l érnünk, meg k e l l valósitanunk a szakkönyvtári-doku
mentációs munka korszerű eszközeivel. Tehát Wury és Cotton des Houasayes eszményei ma i s eszmények! Erről bárki meggyőződhet, ha bíráló szemmel végignézi .a vállalati szakkönyvtárak tevé
kenységét! bizony legtöbbjük nemcsak hogy nem érte e l , de még meg sem közelitette a I 7 - i k , i l l e t v e 18-ik században megfogal
mazott "modern" eszményeket. Vormelkernek t e l j e s mértékben igaza yani az általa 12 pontba f o g l a l t követelésekből egy jottányit sem szabad engedni. Ezek a követelések, feladatok o l y régiek, hogy mo3t már valóban i t t az i d e j e , hogy minden szak
könyvtár megvalósítsa őket.
4.
A dokumentotékát a bibliotékától legélesebben az különböz
t e t i meg, hogy sokkal nagyobb az "információ-kapacitása", egy
részt azért, mert sokkal több f a j t a dokumentumot gyűjt, más
részt pedig azért, mert a szakterületére vonatkozó dokumentumo
kat t a r t a l m i l a g , részletezően elemzi, és osztályozza. A doku- mentotekában "a könyvtári szolgáltatás egysége nem az Összefüg
gő ismerettömb /könyv, folyóiratévfolyam s t b . / , hanem a k i a l a kulóban levő gondol atelem. A kialakulóban levő gondolatelemek
nek a szakomberek számára való hatékony, gyors, meghatározott , tárgyra vonatkozó, teljességre törekvő közvetítése" t u l a j d o n képpen a dokumentációs munka lényege, a dokumentotéka elsőrendű
f e l a d a t a /?/.
A legnagyobb nyomatékkal k e l l hangsúlyoznunk azt, hogy az u j gondolatok azonnali közlése a dokumentotéka kötelessége.
Miért k e l l e z t ennyire kiemelnünk? Azért,"mert még egy és ugyanazon i p a r i üzemben i s gyakran idő- é3 költségpazarlássál járó, tervszerűtlen párhuzamos kutatómunka f o l y i k , mivel ninca
meg n r r a a lehetőség, hogy minden egyes dolgozót azonnal tá
jékoztassanak minden má3 dolgozó minden u j eredményéről. Az az óriási mennyiségű f e l nem használt házi /kutatói/ jelentés, amely a különféle vállalatokban, külonfále témákkal kapcsolat
ban felhalmozódik, megdöbbentő bizonyságul szolgál a r r a , hogy mennyi költséges u j gondolat van, amely nem szivódik f e l a kutatómunka talajába" / } / •
Bár vállalati szakkönyvtáraink jó része még csak a köny
veket használja szakirodalmi forrásként, k i s e b b i k része pedig a folyóiratcikkeket, s elvétve szabadalmakat, prospektusokat, újításokat, kutatói jelentéseket pedig C3ak egynéhány, mégis - ismételten - f e l k e l l hivnunk a szakkönyvtárak figyelmét a kutatói jelentésekre / " r e p o r t " - o k / , mint a dokumentáció egyre nélkülözhetetlenebb forrásaira /ö/. "A természettudományi és műszaki kutatásnak azon a területén, ahol a fejlődés viharos, és a kutatáshoz fontos államérdekek fűződnek, az eredmények közlésének elsődleges fonnája sokkal inkább a ,kutató jelentés', a "gyári r i p o r t " , az expedíciós napló, mint a szakfolyóiratok
ban megjelenő cikk vagy ennek hiányában a referáló lapban meg
j e l e n t k i v o n a t . Azt j e l e n t i ez, hogy a folyóiratokban megjele
nő eddigi eredményközléseket megelőzi az elsődleges laborató
r i u m i jelentés, amelynek lényeges t a r t a l m a e s e t l e g csak évek multán tűnik f e l a folyóiratokban, j e l e n t i tehát a z t , hogy a folyóiratok együttvéve sem'tükrözik már az elért eredménye
k e t . " /9/.
Azért emeltem k i a kutatói jelentések műfaját, hogy j e l e z zem; a dokumentotékának szakítania k e l l azzal a g y a k o r l a t t a l , hogy az állomány túlnyomó részének könyvekből k e l l állnia.
"Lassanként hozzá k e l l szoknunk ahhoz, hogy különféle elemek
ből álló dossziékat állítsunk összes ebben a nyomtatott doku
mentumokon, a folyóiratcikkeken kivül h e l y e t kapnak kéziratok, gépelt szövegek, fényképek, térképek, r a j z o k s t b . " A dokuraen- totékában Összegyűjtött dossziék "eredményes felhasználása ér
dekében feltétlenül szükséges, hogy t a r t a l m u k a t megfelelő mó
don jegyzékbe f o g l a l j u k . Ez a jegyzék a bibliográfiának u j és igen rugalmas a l a k j a : a dokumentográfia, ami tulajdonképpen nem más, mint bibliográfia, de ennél nagyobb t a r t a l m i körrel, gyorsabb ütemű fejlődéssel" /lO/.
A bibliotéka és a dokumentotéka között tehát az a különb
ség, ami - Louise Noelle I.lalcles s z e r i n t - a bibliográfia és a dokumentáció között: "a bibliográfia az események nyomában jár, a dokumentáció pedig lépést t a r t velük, vagyis a dokumentumok
ról mindjárt.a megjelenésűk időpontjában tájékoztat".
5.
Újra hangsúlyozom, hogy a bibliotéka és a dokumentotéka közötti különbség nem lényegi, csak f o k o z a t i különbség. A bibliotéka állandóan útban van a dokumentotéka felé, - a ha
nem i g y van, ez a z t j e l e n t i , hogy a könyvtár fejlődése meg
állt. Az a jó és korszerű könyvtár, amely egyre naryobb mér
tékben halad a könyvtárszolgálat felé, tehát dokumentációs ' munkát i s végez. Mivel - e z t már láttuk - a azakkönyvtári mun
ka tulajdonképpeni célja a dokumentáció, vállalati szakkönyv
tárainkat csakis abból a szempontból értékelhetjük, hogy ehhez a célhoz mennyire vannak közel, i l l e t v e ettől a céltól mennyi
re vannak távol.
Ha majd odáig j u t u n k , hogy a műszaki termelési hálózat központja, i l l e t v e az alközpontok össze fogják állitani a hozzájuk tartozó szakkönyvtárak "ranglistáját", ez a l i s t a va
lószínűleg ; fő kategóriába osztva m u t a t j a majd be a könyvtá
r a k a t . Az első - értékben legkisebb - kategóriába azok a ,könyvtárak' kerülnek majd /sajnos meglehetősen sok van
i l y e n t / , amelyek tulajdonképpen még a bibliotéka fokozatot sem érték e l , egyszerűen könyvgyűjtemények, amelyek sem f e l d o l g o z va, sem felhasználva nincsenek. A második kategóriába kerülnek a sző hagyományos értelmében v e t t könyvtárak, amelyeknek ren
d e z e t t , f e l d o l g o z o t t könyvállományát kisebb-nagyobb mértékben használják i s . A harmadik - értékben legmagasabb -^kategóriába
tartoznak azok a szó valódi értelmében v e t t szakkönyvtárak, amelyek elérték, vagy megközelítették a dokumentotéka fokoza
t o t , vagyis megfelelő mértékű és színvonalú dokumentációs mun
kát i e végeznek.
E r a n g l i s t a alapján k i l e h e t majd dolgozni az egyes szak
könyvtárak fejlesztési tervétí a könyvtári funkciót nem t e l j e sítő könyvgyűjteményeket " i g a z i " könyvtárrá, a könyvtárakat , pedig " i g a z i " szakkönyvtárrá k e l l f e j l e s z t e n i . Ehhez persze az szükséges, hogy a vállalatok vezetői i s éppen olyan világosan lássák a szakkönyvtárak valódi f e l a d a t a i t , mint a szakkönyvta
rosok. Ezen a téren egyelőre nagyon elszomorító a h e l y z e t , 8 mindaddig i l y e n elszomorító i s marad, amig e l nem ismerik,' hogy a szakkönyvtárosságt szakma, s amig meg nem értik, hogy ha valahol szakkönyvtárat iétesitenek, akkor azokban szak
könyvtárosokat k e l l alkalmazni, éppen ugy, mint ahogyan vegyé
s z e t i laboratóriumokban vegyészeket, Vegyészmérnököket k e l l alkalmazni s nem adminisztrátorokat.
Ahhoz, hogy minden vállalati szakkönyvtár megtegye a fejlődés utjét a könyvtártól a konyvtárszolgélatig, a b i b l i o tékától a dokumentotékáig, minden téren óriási erőfeszítésre, összefogásra van szükség. A legfontosabb, hogy a 3zakkönyvtá-
• r a k munkáját állandóan éber figyelemmel kisérjük, s a hálóza
t i központ és az alközpontok idejekorán felismerjék minden szakkönyvtár fejlődést gátló problémáit, nehézségeit s ezek
nek megoldására, leküzdésére minden támogatást megadjanak.
Ehhez v i s z o n t az i s szükséges, hogy a szakkönyvtárak i s vilá
gosan láseák saját problémájukat, helyesen értékeljék helyze
tüket, munkájukat, s a legszorosabb, legközvetlenebb kapcso
l a t o t tartsák mind a központtal, mind pedig az alközpontokkal.
Azoknak, akik dokumentotékát szerveznek, dokumentációs munkát végeznek, i l l e t v e e munka eredményeit használni kíván
ják, előbb-utóbb szembe k e l l nézniök a dokumentáció néhány alapvető dilemmájával, paradoxonéval. Ezek egyrészt abból adódnak, hogy a dokumentumokat különféle nyelveken Írják, i l l e t v e rögzítik, másrészt abból, hogy mérhetetlenül több doku
mentum k e l e t k e z i k , mint amennyit dokumentálni l e h e t , i l l e t v e f e l l e h e t használni. Ezeket a dilemmákat - Korach Mór vélemé
nye s z e r i n t - nem szünteti meg a gépesített dokumentáció sem /beleértve az automatikus fordítást i s / ) "csak egy f o r r a d a l m i átalakulás /talán egy mesterséges, logikusan felépített n y e l v / fog t u d n i rendet teremteni, s erre a második i p a r i forradalom
nak legalább olyan szüksége lenne, mint amilyen szüksége v o l t az elsőnek az egységesített méterrendszerre" / l l / .
A dokumentum- túltermelés megszüntetése érdekében ajánla
tos volna V a v i l o v nézetét i s fontolóra venni /lZ/. "Feltétle
nül minden erővel a r r a k e l l törekedni, hogy az emberiséget megszabadítsák a rossz és f e l e s l e g e s könyvek olvasásától", s ugyanígy - természetesen - minden másfajta rossz és f e l e s l e g e s dokumentum olvasásától i e . "Általánosan i s m e r t dolog, hogy a szerző a legtöbb esetben rossz bírálója saját munkájának. Gyak
ran nem veszi észre hibáit,'mit sem tud a megelőző irodalom
ról, önmagát iemétli, nem t u d megbirkózni a tárgyával, vagy egyszerűen téved nyilvánvalóan hibás állításában". Tehát( a dokumentumok értékelésének a kézirattal k e l l e n e kezdődnie, s meg k e l l e n e akadályozni, hogy értéktelen /a dokumentációt ké
sőbb feleslegesen terhelő/ dokumentumok kiadásra kerüljenek.
Bizonyára sokat segítene a dokumentáción a kiadói tevé
kenység megrendszabályozása. A n y u g a t i könyv- és folyóiratki
adást jellemző "anarchia" / l j / s z i n t e leküzdhetetlen akadálya áz eredményes dokumentációs munkának. A folyóiratirodalom anarchiájának felszámolására Csapod! Csaba a z t a radikális j a v a s l a t o t t e s z i , hogy a folyóiratkiadást meg k e l l szüntetni, a a tudományos 03 műszaki tanulmányokat fotó vagy mikromásolat- ban, fordításban dokumentációs intézmények utján k e l l nyilvá
nosságra hozni / 1 4 / *
A dokumentum-túltermelést, i l l e t v e a dokumentációs s z o l gálatok által feltárt szakirodalom msnnyisógét szembeállítva a dokumentumokat olvasók, i l l e t v e a dokumentációs szolgáltatáso
kat felhasználók számával, a z t t a p a s z t a l j u k , hogy ez a szembe
állítás s z i n t e elképesztő aránytalanságot mutat, a dokumentu
mok száma roppant nagy a felhasználók számához képest. Ez a paradox h e l y z e t egyben igen elszomorító i s . A szakkönyvtáros létrehozza a dokumentotékát, összegyűjti és felhasználhatóvá t e s z i valamely szakterület irodalmát, s akkor egyszerre csak az'derül k i , hogy a rendszerezett,"télalt" szakirodalom iránt s i n c s msg a kellő érdeklődós. Ezt a dilemmát k e l l most első-
sorban s aránylag rövid idő a l a t t megszüntetnünk, ha a z t akarjuk," hogy a valódi szakkönyvtárrá fejlődött vállalati műszaki könyvtárak népgazdaságunk Bzámdra hasznos, nélkülöz
h e t e t l e n intézmények legyenek.
Irodalomt
1 . Ranganathan, S.R.t L i b r a r y development p l a n . D e l h i , 1 9 5 0 ' U n i v e r s i t y o f D e l h i . p. 1 7 .
2 . Ranganathan, S.R.: Special L i b r a r i a n s h i p - what i t conno- tea. - Special L i b r a r i e s , 40.k. 9.sz. 1949* p. 3 6 1 - 3 6 7 . 3 . Ranganathan, S.R.i The l i b r a r y service i f l the march. -
The L i b r a r y A s s o c i a t i o n Record, 7.sz. 1 9 5 7 . P» 2 5 1 - 2 3 4 . /OSzK f o r d . 1844./
4 . Vormelker, Rose L . i Special l i b r a r i a n s h i p todayt blue p r l n t s f o r a c t i o n . - Special L i b r a r i e s , 40.k. 10.az. 1949*
p. 3 9 7 .
5. Duxy, Johnt The reformed l i b r a r y keeper, o r two copies o f lettére conceming the place and o f f i c e o f a l i b r a r y keeper. Chicago, 1 9 0 6 . Mc G u r g . /idézíi Mohrhardt, F.E.1 A l i b r a r i a n looks a t documentation. - Special L i b r a r i e s , 4 7 .k . 1 9 4 9 . nov. p. 4 1 3 . /
6. Cotton des Houssayes, J.B.i The d u t i e s and q u a l i f l c a t i o n s o f a l i b r a r i a n . /Books, l i b r a r i e s , l i b r a r i a n s . Hamden, 1 9 5 5 . The Shoe S t r i n g Press, p.272-274./
7 . Ranganathan, lásd a 3 « / utalást.
8 . Jánszky Lajos: A Német Dokumentációs Társaság kölni ülés
szaka. - MKT, 1958. 4.sz. p.2.
9 . Kőhalmi Bélai A bibliográfia és az u j technika.- Magyar Könyvszemle, 7 4 .k . 2.sz. 1 9 5 8 . p. 1 0 1 .
1 0 . "sir., Julién: Le développement des services b i b l i o - graphiques s t de l a documentation depuis d i x ans. - B u l l e t i n de l'UHESCO a l ' I n t e n t i o n des BibliothSquee, 1956. nov./áeo. p. 2 7 1 - 2 7 9 - /OSzK f o r d . 1778. p. 1 5 . /
1 1 . Korach Móri A technológia módszertana. /Klny. a Magyar
Tudomány 1 9 5 7 . 5 / 6 . számából. p.215*Y
1 2 . V a v l l o v , S z . l . i tíeszkol'kie zamecsanija 0 knigah. /Béhány megjegyzés a könyvekről/. - Szovetazkaja Kniga, 1947*
l . s z . p .1 5 - 2 0 .
1 5 . Lázár Péter: A dokumentáció szervezete. Bp. 1951. Bp.
ELTE Bölcsészkarának Jegyzetei, p. 23*
1 4 . Csapodi Csaba: A tudományos folyóiratok jövője, ik MKT 1958. 4 . 8 Z , p. 78-79- közölt referátum alapján,/
dr. Györe Pál
V. GYÖHEtL^brary. special l i b r a r y , and documentatíon.
JBibiigtheks and docuiaen la theka./
frtm the p o l n t ' o f view o f l i b r a r y science, our ago - according to Ranganathan - o o n s t i t u t e a a t r a n a i t i o n from L i b r a r y to L i b r a r y - s e r v i c e . The s p e c i a l l i b r a r y - and to sone e r t e n t the p u b l i c l i b r a r y , too - i s on the way o f becoming from the l i b r a r y proper, as taken i n the o l d aenae o f the name / b i b l i o t h e k a / , a l i b r a r y o f the new type /documentotheka/ performing the l i b r a r y - s e r v i c e i n v o l v e i by the work o f documentatíon as w e l l . A s p e c i a l l i b r a r y w i l l f u l f i l l t a p e c u l i a r functíon - deflned and exemined i n detaál by Jlangonathan and Vbrmelker - i f l t developes more and more i n t e n s i v e l y from b i b l i o t h e k a i n t o documentotheka.
One o f the main c h a r a c t e r i s t i c s o f documentotheka i s h i g h
" i n f o r n i a t i o n capacity" which i t a t t a i n s w i t h c o l l e c t i n g i onalyzing, and communi catíng w i t h the experts concerned a wide v a r i e t y o f documents /e.g. Research Reports/ f i t f o r the epeediest p u b l i c a t i o n o f recent r e s u l t s . Suoh n o t i o n s o f the l i b r a r y service may be traced back to centuriea before - o f course i n connection w i t h books only /e,g, the l i f e - w o r k s o f Dury and Cotton des Houssayes/, t h e i r recep- t i o n and p r a c t i c a l a p p l i c a t i o n on a l a r g e scale, however, are b e i n g r e a l i z e d i n our daya, and, u n f o r t u n a t e l y , even now i n a way n o t q u i t e ao f a e t as would be desired. The
change over from b i b l i o t h e k a to documentotheka i n the r e l a t l o n o f the special l i b r a r i e s o f e n t e r p r i s e s i n
Hungary has alsó begun, b u t i t s r a t e o f development should be increassd by a l l means, Koreover, the most important duty f o r special l i b r a r i e s i s to promote more e f f e c t i v e l y aa h i t h e r t o the widespread uae by reseorch-work and n a t i o ¬ n a l production the t e c h n i c o l l i t e r a t u r e complled by documentatíon, thus i o i n g away w i t h one o f the worst paradoxes i n the f i e l d o f documentatíon, the g r e a t d i s p r o p o r t i o n between "3upply and demand".
