TJH 15.ért. l.szám 196B.jjaauár
F O L Y Ó I R A T S Z E M L E
1/68 001.818
A tudományos kutatási és szerkesztési gmwMWo'i OBI)lá besaéBO- lók s z e r k e z e t e 6B t a r t a l m a . / S z t r a k t u r a i Btoderasanle ótcsetor o naucano-iazBzledovatel'azkÜ i opütno-konsztruktorezkih r a b o t i h / - GAGAEIB, A.D. « Baacsao-TelmiCBeszkaJa I n f o r m a o l j a , S z e r l j a 1. 1967.
1.8S. p. 1 9- 2 2 .
A publikált és nem publikált kutatási jelentéseit többsége s z e r k e z e t i , t a r t a l m i és formai szempontból nem f e l e l meg a s információs anyagokkal esőmben támasztott követelményéknek. A jelentések egyes s z e r k e z e t i elemeinek, pszichológiai, l o g i k a i tényezőinek • l t U M * a¬
lapján, - amelyek meghatározzák a bennük: f o g l a l t közlések Hatékony
ságát, - kulimböEŰ ajánlások dolgozhatók k i , az egységesség, a s z e r kezet Javitása, a t a r t a l m i kifejtés és a külső forma tekintetében.
A kutatási jelentések optimális felépítésére a követketS s z e r k e z e t i séma ajánlható) 1. oimlap, 2. annotáció, 3 . a k u l c s s z a v a k j e g y zéke, 4 ' referátum, 5 . bevezetés, 6.' elemző áttekintés, 7. kísérleti rész, 8. általános következtetések, 9. a munka, eredményeinek szerzői értékelése, 10. a részletes műszaki megoldások jegyzéke, 11. a s z a k értői vélemény, 12. a recenzorok állásfoglalása, 1 3 . a v i t a eredmé
n y e i , 1 4 . befejezés, 1 5 . mellékletek, 16. ábrajegyzék, 17. a használt rSviditések és Jelölések jegyzéke, 18. a felhasznált irodalom Jegyzé
ke, 19. tartalomjegyzék.
Az egyes pontok részleteiben i s vázolt kidolgozása megkönnyíti a kutatási jelentések elemzését és feltárását tájékoztatási szempont- b á l . Az olvasó szemszögéből i s f o n t o s , hogy rögtön megtudja, miről v a n szó a munkában.
A kutatási jelentéseket i s - mint minden műszaki közleményt - ugy k e l l megírni, hogy az olvasónak ne k e l l j e n gondolkodnia, mit a¬
k a r t a szerzó mondani. A lényeg bonyolultságát ne növelje az Írás ne
héz érthetősége. A kutatási jelentések nem a széles olvasórétegek számára készülnek. Ezek jellemző sajátsága - olyan terminológia h a s z nálata, amelyet c s a k az illető területen dolgozó szakemberek értenek mag t e l j e s e n , fogyatékosság azonban, ha a szerző olyan szakmai z s a r gonhoz folyamodik, amely félreértésre vagy kétértelműségre ad a l k a l mat.
A j a v a s o l t s z e r k e z e t i beosztás nem univerzális. A kutatómunka természetétől függően olyan szerkesztési forma i s kidolgozható, a¬
mely az adott h e l y z e t h e z célszerűbben idomul. /Paku S /
Az információ és a J e l fogalma. / 0 p o n j a t i j a h "lníormaoija0 1
"znak"/ - BOCSAEOY, U.K. • Baucsno-TehnicBeszkaja I n f o r m a o i j a , Szári
j a 2. 1967. 2.oz. p .3 - 8 .
2/68 0 0 2 . 0 0 1 1 0 0 3
4 5
Figyelőszolgálat
A megvitatásra közzétett c i k k j a v a s l a t o t tartalmaz az informá
ció" fogalmának "értelmezésére. A lenini'dialektikának megfelelően ez a fogalom két ellentétes részre bontható t tartalomra és a l a k r a , f o r mára. Az előbbi valamilyen ismeret, amely természeti, társadalmi vagy gondolkozásbell tárgyra vagy jelenségre vonatkoztat, az utóbbi pedig egy térbeli vagy Időbeli j e l . Az ismeretek és a j e l r e n d s z e r e k egységet alkotnak, de ugyanaz az információtartalom többféle formá
ban közölhető, és ugyanazt a formát, v a g y i s j e l e t többféle informá
ciótartalom átvitelére i s f e l l e h e t használni. Az információ k e l e t kezésének az a feltétele, hogy kölcsönhatás a l a k u l j o n k i két anyagi tárgy között, és hogy e két tárgy közül az egyik képes legyen érzé
k e l n i a másik hatását. Az ember és a külső tárgyak viszonylatában a k e z d e t i információ ugy jön létre, hogy többszöri t a p a s z t a l a t alapján az ember végül i s már meg t u d j a különböztetni például a vizuális ké
pet magától a tárgytól. Az érzékelés létrehozza a J e l e t , és ehhez f o kozatosan hozzákapcsolódik v a l a m i l y e n információtartalom. Az Informá
ciótartalom létezése független az érzékelő lénytől, ezért az Informá
ció nem anyag és nem energia, de mindig csak modellje a külső világ
nak.
Az Információelméletben tárgyalt információmennyiség az informá
ció átviteli formájának kvantitatív mértéke, szoros kapcsolatban van az információtartalommal, de arányosság nem áll fenn a kettő között.
Ami a j e l r e n d s z e r e k e t i l l e t i , a szemiotika az információ átvite
l i formáival foglalkozó tudománynak tekinthető, és magának a j e l n e k meghatározása azért ütközött nehézségekbe, mert a szerzők nem vették figyelembe az információt és az információ összetevőit. A j e l értéké
nek meghatározásával kapcsolatban különbséget k e l l t e n n i J e l és j e lentés között. Ha majd az információtartalom kvantitatív mérésére i s l e s z n e k módszerek, a szemiotika beleolvad az Információelméletbe.
/Szabó Gy./
3/68 001.814 A referálás módszertanának tudományos a l a p j a i . /0 naucsnüh o s z -
novsh metodiki r e f e r i r o v a n l j e / - ZSDAHOTA, öTSz! = Nauosno-Tehniesesz- k a j a I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 2. 1967. 2. s z . p.12-16.1
A referálás! módszerek kidolgozásához különböző szempontokból e- lemeztók a Beferativnüj Z s u r a a l néhány - főképpen természettudományi - sorozaténak Bzámos referátumét és az ezekhez tartozó e r e d e t i folyó
i r a t c i k k e k e t .
Mindenekelőtt a cikkek és a referátumok terjedelmét vizsgálták meg, és megállapították, hogy a referátumok terjedelme osak abban az
esetben arányos a c i k k terjedelmével, ha az utóbbi nem h a l a d j a meg az átlagos /2-4 o l d a l n y i / értőketf ezen az értéken t u l a referátum s o r a i nak száma a c i k k terjedelmétől függetlenül állandósul, aminek az oka bizonyára a referáló folyóirat szerkesztősőge által megszabott t e r j e delem korlátozás.
Ezután megvizsgálták, hogy bizonyos t a r t a l m i elemek / a kutatás
SMS 15.•Tf. l.szám 1968.január
T e l j e s e n Részben Egyáltalán nem
Olkki 100 _ _
B e f . i 85 15 _
ClBt 85 11 4
Cikk: 100 _ _
B e f . t 50 46 4
Olfllt 12 53 35
C i k k : 100 _
E e f . l 85 8 7
Cimt 72 12 16
C i k k i 48 1 51
E e f . i 29 — 71
C l a : 1
-
99C i k k : 97 _ 3
B e f . t 21 51 28
vetkeztetősek/ milyen mértékben / t e l j e s e n , részben, egyáltalán nem/
találhatók meg a c i k k szövegében, a referátum szövegében és az erede
t i címben. A vizsgálat eredménye a következő v o l t /összesen 100 c i k ket vizsgáltak meg, tanát a közölt számadatok abszolút értékben és százalékban egyaránt érvényesek/t
A kutatás tárgya
A vizsgált tulajdonságok
Földrajzi adatok A e l y /
Időpont
Következtetések
Végül a referátumok összeállítási módjának vizsgálata követke
z e t t annak tisztázására, hogy a referáló szó s z e r i n t vesz-e át egyes részeket a cikkből, vagy inkább szabadon értelmezi a t a r t a l m a t ; magát a c i k k e t vagy csak a szerzői összefoglalást / a folyóiratban köztit r e ferátumot/ v e s z i - e a l a p u l ; melyek azok a t a r t a l m i elemek ás szövegré
szek a cikkben, amelyeket a referátumban nem vesz figyelembe. E z z e l kapcsolatban kétféle irányzatot f i g y e l t e k megi a / egyes referélók az e r e d e t i c i k k gondolatmenetének sorrendjében, de osak a lényeg k i r a g a dásával, saját s z a v a i k k a l adják v i s s z a a t a r t a l m a t ) b/ mások v i s z o n t a oikk egyes mondatainak és szövegrészeinek szó s z e r i n t i felhasználá
sával állítják össze a referátumot. Általában minden referáló rövid
ségre törekszik, és ennek megfelelően: v e s z a l a p u l bizonyos szövegré
s z e k e t , de e g y e t l e n referáló sem v e s z i figyelembe a bevezetést,a tör
téneti áttekintést és az olyan táblázatos vagy g r a f i k u s adatokat, a¬
melyek nem a tényleges megoldásra vonatkosnak vagy osak p e r s p e k t i v i kus, a vizsgálat lényegéhez nem szorosan kapcsolódó értékek.
felvetődött az a kérdés i s , hogy a referátum milyen mértékben függ a referáló szakember személyétől. Ennek eldöntésére öt referálót bíztak meg h a t o i k k párhuzamos referálásával. A szöveg tekintetében ezek a referátumok valóban eltérőek T o l t a k , de t a r t a l m i elemeikben nagyrészt egyeztek, és osak abban tértek e l , hogy egyes referálők részletesebben, mások pedig hiányosabban adták v i s s z a a cikkben tár
g y a l t tulajdonságokat.
A vizsgálatok lényegileg a következő eredményekre v e z e t t e k :
47
Figyelőszolgálat
1. Uináen tudományos kutatással kapcsolatban kimutatuatók olyan objektív jellemzők, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, meg
f e l e l - e a referátum a cikknek, és amelyeknek figyelembevételével szabványosítani lehetne a s elsődleges dokumentumok feldolgozásának módját.
2. A referátum terjedelmének arányosnak k e l l e n e l e n n i e a r e f e rált cikk terjedelmével, és ezért nem v o l n a szabad korlátozni.
3. A fontoaabb t a r t a l m i elemek előírása lehetővé t e h e t i a r e f e rátumok teljességének megítélését és elősegítheti az Ínformáció v i s z - szakeresósénak automatizálását. /Szabó Qy /
4/68 002.513.5 002.534.7
Az Engineerjng Ifláfj t e z a u r u s z a . /The Englneering Index t h e s a u - rue/-*HAÍ£l, P.B. -
fWa&ÍS.t.U.
- B u l l e t i n AID, 5.k. 4.ez. 1966.P.45-52.
Az Englneering Index cég a z t a oélt tiizte maga elé, hogy egy- részt kiváló minőségű rendszeresen megjelenő Index-kiadványt bocsás
son a műszaki szakemberek rendelkezésére, manuális használatra, más
részt igénylésre e l e k t r o n i k u s számítógéppel biztosítson témaflgyelé- s i és információ visszakeresési szolgáltatást.A CADBE elnevezésű rend
s z e r nagy lépést j e l e n t a távlati célként kitűzött Hűszaki Informáci
ós Központ megvalósítására.
A kísérleteket az e l e k t r o n i k a i és műanyagipari szakterületen kezdték meg és ugy döntöttek, hogy az indexelés során t e z a u r u s z r a tá
maszkodnak. Sz az Englneering Index tezaurusz később e s e t l e g kiadásra i s kerülhet, a fő cél azonban a számítógépes munka hatékonyságának há
zon belüli biztosítása.
Az Engineering Index t e z a u r u s z kidolgozásakor a s E J C /Bngineer's J o i n t Counoil • Mérnök Szövetség/ t e z a u r u s z t vették a l a p u l , de a s em
i i t e t t szakterületeken tovább mélyítették és elsőrangú követelménynek tekintették a gépi feldolgozással kapcsolatos igények kielégítését.
A tezaurusz szerkesztésekor a következőképpen jártak e l :
Ha két szó jelentése nagymértékben hasonló, o l y a n n y i r a , hogy a k i a z e g y i k e t k e r e s i , a másiktól semmiképpen nem t e k i n t h e t e l , akkor lásd /use/, H l . h e l y e t t /nsed f o r / utalást alkalmazták és osak a s e g y i k e t t e k i n t i k indexfogalomnak. Ha a jelentésben hasonlóság nem ennyire nagymértékű, akkor a kapcsolódó fogalom / r e l a t e d term/ megje
lölést használták és mindkettőt indexfogalomnak t e k i n t i k . Ha egy szó jelentése t e l j e s mértékben magában f o g l a l j a egy másik szó jelentését, akkor a bővebb-szűkebb megjelölést alkalmazták a generikus 111. a s p e c i f i k u s fogalom m e l l e t t , mindkettőt indexfogalomnak t e k i n t v e . Ha azonban a s p e c i f i k u s fogalom már túlságosan szűk az indexelés megkí
vánt mélységéhez képest, akkor a lásd 111. h e l y e t t utalást a l k a l m a i - ték, rrnipén • bővebb t O f l — t -rngSIZZ «J <nTarfo^Hlomként. A homográ-
TXT 15.évi. Í.Beán 1968.január
fok és as ellentétes értelmű szavak esetében a kapcsolódó kifejezés
•egjelBlést alkalmazták,
A mágnesszalagon rögzített t e z a u r u s z t a számítógép a következő f e l a d a t o k elvégzése során használja f e l t 1. ellenőrzi a gépi informá¬
cióvisszakeresésre s ír a l a s s indexben és a nyomtatott formában kiadás
r a kerülő Indexben egyaránt a dokumentumok jellemzésére felhasznált kifejezéseket, hogy azonnal j e l e z z e , h a nem elfogadott kifejezést a l kalmaztak; 2. a lásd utalással megjelölt szavakat helyettesíti az i n dexkifejezésként"elfogadott megfelelőjükkel; 3. elkészíti m lásd és lásd még utalásokat és keresztútalánokat a nyomtatásban megjelenő i n dex számára mindazon esetekben, amikor a keresstutalás kódja után a c s i l l a g kádját találja a mágnesszalagon.
á t e z a u r u s z t természetesen rendszeresen k l k a l l egészíteni.Kiért ha az indexelést végző szakember ugy Ítéli meg, hogy u j fogalom vagy kifejezés beépítésére van szükség, akkor e r r e J a v a s l a t o t tehet,melyet megfelelő ellenőrzés után lyukkártyaba l y u k a s z t v a beadnak a számító
gépbe az első érintett dokumentum aaámábál és az Indexelő nevével e¬
gyütt. — á tezaurusz 3 változatban áll rendelkezésre. Az első a t e l j e s
változat, mely minden Ínformációt t a r t a l m a z a bővítésekre, alkalma
zásra s t b . , B melyet a kiegészítések, ellenőrzések alkalmával h a s z nálnak f e l . A második az indexelést alátámasztó változat, mely már csak magát a legszigorúbban v e t t t e z a u r u s z t t a r t a l m a z z a , B amely nyom
t a t o t t formában az Indexelők rendelkezésére áll. A harmadik változat a számítógépes feldolgozás különböző lépéseinek megfelelő információ
k a t és utasításokat i s t a r t a l m a z z a .
A tezaurusz J e l e n l e g 11 000 vezérszóból áll.
Aásárhslyl P./
5/68 O02.513.5i001.815t661.3.04.8
Í
S i az a m e r i k a i Mérnők SsBretség által k i d o l g o z o t t műszaki k l f e - ezések t e z a u r u s z a , /What i s thé""theááúrus of enginénring terme deve- oped by E n g i n e e r ' s J o l n t C o n n c i l / - SFUOHT, P.Y. « B u l l e t i n AID, 5.k. 4 . s z . 1966. p .29- 4 3 .
Az amerikai K é m ö k Ssóveteég /Engineer's ^ o i n t Counoil • S J C / 23 műszaki egyesület szövetsége, mely több mini 500 000 tagot számlál.
K i t e r j e d t programjában h e l y e t kapott a tájékoztatás megjavitásának kérdése l e . Az e z z e l k a p c s o l a t o s munka 1962-ben az alapvető problémai a t e z a u r u s z kidolgozása terén I n d u l t meg.
A rendkívül komoly f e l a d a t megoldásának menete a következő v o l t t az egyesületektől bekérték az általuk addig használt szakrendezereket, óeszkrlptorjegysékeket, indexeket s t b . I l y módon 119 000 különböző f o galomból álló gyűjtemény Jött létre. B fogalmok közül kiválasztották azokat, melyekre két vagy több egyesület t e t t j a v a s l a t o t , vagyis,ame
l y e k használata szélesebb körűnek tekinthető. 1 válogatás 14 000 kfl-
4 9
P i g Y o l Ű B Z O l g é l a t
lönbözó fogalomhoz v e z e t e t t . A válogatott fogalmakat ezután elemezték a kifejezésükre használt szinonimák maghatározása, a keresztatalások kidolgozása, a kétértelműségek kiküszöbölése és megfelelő magyaráza
tok, megbatározások elkészítése céljából. Ebben a munkában különböző szakterületekről összesen 131 mérnök v e t t részt és 130 munkahétnek megfelelő Idót f e k t e t e t t be. A koncentrált erőfeszítés eredményekép
pen sikerült a t e l j e s szerkesztői munkát 27 hét a l a t t elvégezni. E n - ntk során bebizonyosodott, hogy a különböző szakterületek szókincse között elegendően nagy az átfsdés ahhoz, hogy az elkészített t e z a u rusz általánosan felhasználható legyen.
Az EJC tezaurusz 1964-ben j e l e n t meg. 10 315 különböző fogalmat t a r t a l m a s , a szinonimák, keresztutalások s t b . következtében összesen 60 000 sorban. Célja, hogy segítséget nyújtson ex Indexelést végző szakembereknek a különböző szempontoknak megfelelő különböző mélység
ben meghatározott indexfogalmak kialakításában, az információ v i s s z a keresést végző szakembereknek a f e l t e t t kérdés h e l y e s megfogalinazáeá- ban, valamint a szerzőknek és kiadóknak a műszaki információk helyee közlésében.
A tezaurusz két formában került forgalomba! egyrészt nyomtatott kiadvány formájában, 320 o l d a l terjedelemben, 15 dolláros árban, más
részt e l e k t r o n i k u s számítógéphez közvetlenül felhasználható mágnss- ezalagon, 500 dollárért. A mágnesszalag IBM 1401 t i p u e u számítógéphez készült, 556 jel/hüvelyk jelsűrűséggel. Az E J C a mágnesszalaggal e¬
gyütt a feldolgozáshoz szükséges gépi programot I s a vásárlók r e n d e l kezésére booaátja, a számítógép bemenetát képező 80 oszlopos IBM l y u k kártyái formájában.
A t e z a u r u s z természetesen nem maradhat változatlan: a t e c h n i k a i haladást figyelembe véve, állandóan ujabb és ujabb fogalmakat k e l l be
építeni. Ezért kiadását 2-3 évenként megismétlik. A módosítás, bőví
tés és törlés o l y módon történik, hogy a tagegyesületek a kiindulás
hoz hasonlóan beküldik j a v a s l a t a l k a t , melvek alkalmanként összesitvs előreláthatólag meghal adhatják a 100 000 fogalmat i s . A hatalmas f o ¬ galomtömegből természetesen mindössze 2-3000 fogalmat l e h e t beépíte
n i a bővített tezauruszba.
Az EJC t e z a u r u s z alapként szolgál ahhoz, hogy az egyes egyesüle
t e k a saját szakterületűkre kidolgozhassák specializált t e z a u r u s z u k a t . I l y módon egymással összeegyeztethető, egymáshoz megfelelően kapcsoló
dó tezauruszok s o r o z a t a jöhet létre. Különösen nagy segítséget j e l e n t ebből a szempontból a mágnesszalagon k i a d o t t változat. Ennek f e l h a s z - náléeával ugyanis a nagy gépesített tájékoztató központok automatiku
san egybevethetik saját szőjegyzéküket és az E J C t e z a u r u s z t , és közös nevezőre hozhatják azokat.
A t e z a u r u s z r a támaszkodik az E n g l n e e r i n g Index i s . As Englneer
i n g Index és az American S o c i e t y f o r Metals /Amerikai m e t a l l u r g i a i Társaság/ által közösen alkalmazott gépi információ visszakereső rend
s z e r a l a p j a ugyancsak az E J C t e z a u r u s z . Ez a r e n d s z e r sorozatos és i n vertált tárolást egyaránt a l k a l m s a i a gyakran előforduló fogalmak a megfelelő bibliográfiai információval és a dokumentumok azonosítási számával együtt csupán a sorozatos elrendezésű tárban Bzerepelnek,mlg
TMT 15.évf. L a z á m 196e.jsnuár
a ritkábban használt fogalmak az invertált elrendezésű tárba kerül
nek. E z t v e s z i k igénybe a visszakeresés első lépésében és csak, ha a ritkább index-fogalmak szerepelnek valamely dokumentum jellemzői között, akkor vizsgálják meg s sorozatos elrendezésű tarban, hogy a gyakoribb fogalmak szempontjából i s e l e g e t t e s z - e a dokumentum az 1- génylő kérdésének. Az index-fogalmak azonban mindkét tárban az E J C tezaurusz fogalmai közül kerülnek kiemelésre. /Vásárhelyi P /
002.513.5i65.012.45 6/68
InformáolékereséBl rendszer a vezetés részére. /Information r e t r i e v a l f o r management/ - Data Systems, lia_67.j}ul. p.34-3**
A t e o h n i k a l lehetőségek korlátol eddig erősen késleltették I n formáció visszakereső rendszereknek a vezetés közvetlen, g y a k o r l a t i eszközzé válását. Az adatfeldolgozógépek harmadik generációjának f e j lődése v i s z o n t nagyobbrészt eltávolította ezeket a korlátokat. A l e g fontosabb vivmény az adatfeldolgozógép és az Információkereső személy társalgó kapcsolat áztak lehetővé válása.
A gépi visszakeresés üzemmódja lehetővé t e s z i , hogy a használó igényeit a keresési akció folyamata közben i s megváltoztassa. E z a párbeszédes kaposolat a visszakeresés igényeit, a gépi költségeket és egyéb tényezőket figyelembe véve, hosszabb vagy rövidebb l e h e t , nyilvánvalóan nem célszerű akkor alkalmazni, amikor kiinduláskor a kereső már pontosan t u d j a , milyen információt k e r e s . A párbeszédes visszakeresésnél rendkívül hasznos a vvtltettképes megoldás, melyben a kereső személy egy k i s képernyőn látja megjelenni a keresés egyes fázisainak megfelelő információkat, azok közül válogathat, e l v e t h e t i őket vagy parancsot adhat a gépnek a szükséges adatok azonnali kinyom
tatására.
E z z e l a hajlékony megoldással az egyébként, óhatatlanul fellépő, n y e l v i megfogalmazásbeli kétértelműségek i s könnyen kiküszöbölnetők a visszakeresés folyamatából.
Részletezi az egyes felhasználási területeket, mint az indexe
lés, a visszakeresési müveletek, a kérdésfeltevés megszerkesztése,as adatvisszakeresés és a visszakeresés nyelvének megválasztása.
Ezek közül részletesebb tárgyalásra érdemes a visszakeresési mü
v e l e t . A tények visszakeresésénél n i n c s különösebb probléma, minél általánosabb a keresési kérdés, annál inkább szükségéé o l y a n váloga
tó k u l c s beépítése, mely biztosítja, hogy Bem t o l kevés, sem t u l sok dokumentum nem l e s z a kérdésfeltevés eredménye. Ennek tervezésénél a Jelentésben közelség mérésének számos módjával próbálkoztak. E g y i k módja, hogy a dokumentumokat először a keresési kérdés egyik fő k r i tériuma, majd.a második és a harmadik s z e r i n t v e s z i k s o r r a .
A használónak lehetővé t e s z i k , hogy válasszon a tágabb vagy a szorosabb visszakeresés lehetősége kőzött a betáplált szótár bizonyos részelnek megjelenítésével a gép képernyőjén az egyes kifejezések
51
Figyelőszolgálat
egymással kapcsolatos előfordulási gyakoriaágának feltüntetésével e¬
gyütt. Az i l y e n rendszerben a kereső pontosan meghatározhatja,melyik keresési kifejezésből k a p h a t j a kérdésére a legelőnyösebb választ.Más
részről ez a megoldás lehetőséget n y a j t a r r a , hogy a már megfogalma
z o t t keresési kérdéseket a j kifejezésekkel szűkítse vagy bővítse.
/rőth I.A./
7/68 002.55(651.926/032/
M^zakj-tudományos tájékoztatási fordítások gyűjteményeit T /0 Bzborniksh perevodov po problémám naaosno-tennioseaztoj i n f o r m a o l l / - GOL'ESEEG.B.A. - Eaucsno-TebnioBeszkaJa I n f o r m a c i j e , S z e r i j e 1. 1967.
l . s z . p.27-29.i
A Y I H I T I forditásgyüjteaények kiadását kezdte meg a müssaki-tu- dományoB tájékoztatás tárgykörével foglalkozó külföldi publikációkról.
A kiadvány célja a szakemberek széles körének megismertetése a külföl
d i információs t e c h n i k a és gyakorlat eredményeivel, a fejlődés irá
n y a i v a l , az információfelhasználók kiszolgálásénak elért színvonalá
v a l , az alkalmazott műszaki eszközökkel, továbbá az információs mun
ka szervezésével, módszerével.
Az első gyűjtemény 1965-ben j e l e n t meg. J e l e n l e g már több i l y e n kiadvány áll az olvasók rendelkezésére.
A gyűjtemények jellemzője mindenekelőtt a felölelt széleskörű anyag.
Az 1. gyűjtemény az indexelés és az Ínformáció visszakeresés kér
déseivel f o g l a l k o z i k . A 2. kötet clmsi Információé elemzés. A 3. f o r - ditásgyüjteményt a dokumentunaásolás módszerei és eszközei tárgyköré
nek szánták. Ebben ezemleszerű alapvető anyagok szerepelnek, továbbá rövid ismertetések & külföldi másolÓ-sokszorositó gépekről, a mlkro- filmkészitée eszközeiről és a mikrokóplakéezltő és -olvasó berendezé
sekről.A 4. gyűjtemény tárgya a 3HÁRT / S a l t o n ' s magioal Automatic Be- t r i e v a l of Texts • S a l t o n féle automatikus szövegvisszakereső rend- e z e r / , amelyet I B M 7094 számitógépen valósítottak meg. Ebben a rend
ezerben mind az érdeklődéseket, mind a f e l d o l g o z o t t információs szö
vegeket automatikusan elemzik különböző s t a t i s z t i k a i , mondattani és szemantikai módszerekkel.
A forditásgyűjtemények értékét és használhatóságát jelentősen növelné kommentárok hozzáfűzése, azonkívül a cikkek t e m a t i k a i csopor
tosítására i s más módszer javasolható.
Kívánság merült f e l a műszaki-tudományos tájékoztatás hatékony
ságának vizsgálatával foglalkozó külföldi cikkek megismerésére fordí
tásban.
TMT 15.é r í . l.ssáa 1968.január
A további kötetek: során kisebb hiányosságok kiküszöbölése ssfik-
Informáclós központok ee könyvtárak optimális rendszere k l d o l g o - záeána* módszertani e l v e i . /0 metodologjcsoezkih p r i n o i p a h . T a s r a b e t k i optimál'noj szisztéma inforBacionnüh centrov 1 b i b l i o t e k / - X0SZ01A- FOT, T.T. - Ssaoeno-TenniosesEkaja I n f o r m a o i j a , S s e r i j a 1. 1967. 2 . s s . p.7-11.
A Szovjetunió mxnieztsrtBmacsának 1966. november 29-i 916.számú r e n d e l e t e intézkedik ex összállani egységes műszaki-tudományos tájé
koztatási r e n d s z e r létrehozásáról 1967-70. évek folyamán, ezért a s információs hálózat tudományos tervezése, megteremtése és tökéletesí
tése a legidőszerűbb f e l a d a t . A tájékoztatási rendszernek a szükség
l e t e k e t optimális módon k e l l kielégíteni, ami elsősorban gyors és megfelelő szolgáltatásokat j e l e n t .
A tájékoztatási és könyvtári hálózat tudományos megszervezése három szakaszból áll:
1. as adott körset társadalmi, demográfiai és egyéb v i s z o n y a i nak tanulmányozása a konkrét szociológiai kutatás módszereivel a v a lóságos Igények meghatározására;
2. az I l y e n kutatások feldolgozása a tömeges kiszolgálás elméle
tének segítségével a t e r v e z e t t tájékoztatási apparátus és könyvtárak valóságos lehetóeégelnek, teljesítőképességének meghatárosására;
3. kísérleti kutatás végsées matematikai modelleken a tájékozta
tási apparátus és könyvtárak optimális változatának méghatárósáséra.
Osak i l y e n tanulmányozás után adható válasz a r r a a kérdésre, i n dokolt-e valamely városban önálló tájékoztatási apparátus felállítása, milyen méretű legyen, milyen gépi felszereléssel rendelkezzék, az i n formáció visszakeresés m i l y e n fokú gépesítésre támaszkodjék, milyen pénzügyi eszközöket k e l l előirányozni a t e r v e z e t t apparátus hatékony felhasználására. A konkrét szociológiai kutatásnak a r r a k e l l vála
s z o l n i a , milyen mdnóoégl összetétele legyen as apparátusnak,- amit a felhasználók érdeklődése határos meg.
Az érdeklődési körökre minőségi elemzés ad felvilágosítást, ame
l y e t s t a t i s z t i k a i adatok ás más dokumentumok alapján a legvalószínűbb Irányokra nyernek. Alkalmazható az ankét és kikérdezés módszere i s .
As elemzés során a s alábbi kérdések tisztázhatók!
1. az információk valószínű felhasználóinak igényközelsége az Információs anyagok vonatkozáséban, amelyeket t e m a t i k a i rokonság s z e r i n t csoportosítanak!
ségee.
/ l a k a S./
8/68 002.6:021.6/47/
5 3
Jlgyelőszolgálat
2. az információáramlás várható terjedelme az igényét alapján meghatározott csoportosításban, és következésképp az információs a¬
nyag tárolása a leggazdaságosabb módon, i g y p l . t e l j e s szöveggel vagy referátumok, annotált oimleÍrások s t b . alakjában;
3. a kapcsolatok módjának meghatározása az Információs közpon
tok és a felhasználók között.
A tájékoztató központok kapacitásának eldöntéséhez slkslmazml k e l l a tömeges kiszolgálás elméletének eredményeit, vagy a véletlen folyamatok elméletét. A tájékoztatási és könyvtári szolgáltatás o¬
l y a n összetevő tényezőket f o g l a l magába, miatt a / érdeklődés] b / rend
s z e r , a szolgáltatásra fordított anyagi eszközök, munkaidő; c / a s z o l gálat eredménye, mint p l . felvilágosítás, mikrofilm, konyvkölosonsés, dokumentummásolat, referátum s t b . A könyvtári szolgálat általában k e vésbé munkaigényes és olcsóbb. A nem e s e t i minősági információk ellá
tása nem lehetséges a visszakeresés és a kiszolgáltatás folyamatának gépesítése nélkül, ugyanakkor a könyvtárak minden gépesítés nélkül többé-kevésbé s i k e r e s e n megoldják f e l a d a t a i k a t .
Az információs és könyvtári s z o l g a l a t bonyolult dinamikus rend
s z e r , amely több egymástól függő tényezőből áll. Az információs köz
pont vagy könyvtár teljesítőképességére vonatkozó elméleti számítá
sokat a valóságos h e l y z e t lényegesen h e l y e e b i t h e t i . Ezért szükséges
sé válhat a kísérleti kutatási módszer alkalmazása.
Az optimális megoldás ismérveinek kiválasztása jelentős mérték
ben önkényes i s l e h e t és ezeket különféle tényezők határozhatják meg.
Az optímálitás ismérvei a következők lehetnek:
1. valamely szakterületre vonatkozó információk g y a k o r l a t i l a g a¬
z o n n a l i biztositása a tájékoztatási központba vagy könyvtárba beérke
z e t t igényeknek megfelelő terjedelemben;
2. információk feltárása, gyűjtése, rendszerezése, elemzése és általánosítása, továbbá terjesztése meghatározott felhasználói kör oimére;
3. a kielégített igényeket követően ugyanarra az információra beérkező pótlólagos érdeklődések;
4. a tájékoztatási apparátus lehető teljessége, ami szabadalmak esetében különösen fontos;
5 . az igények g y a k o r l a t i l a g haladéktalan és kimerítő megválaszo
lása, beérkezésük sorrendjétől függetlenül.
Az egész probléma tudományos módszerű megoldása szorosan Össze
függ a tájékoztatási és könyvtári hálózati tevékenység gazdasági h a
tékonyságának növelésével. . . /Paku S./
TMT 15.óvf. í.szám 196^. Január
9/68 002.61659.2.001.54 A tájékoztatási munka jövője. /The f u t u r e of Information work/ -
BATEBa, w.s. - A s l i b T r o o e e d i n g B , 19.k. 6.sz. 1967. Jun. p.163-172.
A szakirodalomban tapasztalható exponenciális növekedőéi ténye
ző következményeként egyedül az e l e k t r o n i k u s számítógépes rendszerek képesek az állandóan növekvő tájékoztatási igények kielégítésére. 4 kutatók egyéni önellátó dokumentációs tevékenysége a tájékozódó o l v a sások során létrehozott i n d e x e k k e l , katalóguscédulákkal, címjegyzékek
k e l csó*döt mond. A fejlődés u j Irányzatait a Chemical A b s t r a c t e és a HEDLABS tájékoztató szolgálatai példázzák. Az elburjánzó e z a k l r o d a l o a ás az elburjánzó olvasó között ugyan természetes egyensúly áll fenn, a tájékoztatás munkáját azonban az e z z e l járó nagyfokú specializáló
dás nehezebbé t e s z i . Az egész folyamat szemmélláthatőan a u t o k a t a l i t i - kus, amelyben természetes negatív visszacsatolás, ami a folyamatot szabályozhatná, nem k e l e t k e z i k . Az információk kavargó entrópiáé v i harával állunk Bzemben. Valóban robbanás j e l l e g e v a n e folyamatnak, a m e l l y e l csupán az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás f o l y t o n növekvő b e f o gadóképességű adattárolói, adatátviteli, a d a t b e v i t e l i és a d a t k i v i t e l i sebességei tudnak lépést tartsál.
Az u j t e c h n i k a i lehetőségek eddig nem Ismert méretű problémákat vetnek f e l . Az emberi gondolkodás és a gépi r e n d s z e r műveleti s e b e s sége között fennálló nagy áttételi arányok m i a t t egy r o s s z u l e l g o n d o l t lépés ma s o k k a l súlyosabb következményekkel jár, mint régebben.
A gépi információkeresés a célt két uton közelítheti aegt 1. a válasz
adás technikáját a várható kérdések szempontjából dolgozza k i , vagy 2. a kérdésfeltevést alakítja ugy, hogy illeszkedjék a már létező i n formációs anyaggal. A gépi feldolgozás eddig Inkább a z 1. módszert alkalmazta, bár az értelmes emberi közvetítők e két szélsőség között v a l a m i l y e n optimumot igyekeznek k e r e s n i . A tájékoztató anyagok s p e c i f i k u s v o l t a szűkíti s tájékostatottak körét. Ez mind nehezebbé t e s z i az egységes e l v e k r e felépített tájékoztatást, m i v e l alkalmazkodni k e l l a z egyes fogalomkörök sajátos környezetéhez.
A szerző és a kérdező egyaránt s z a v a k k a l f e j e z i k i magát, de használt kifejezéseik azonos eszmei t a r t a l o m ellenére a l a k i l a g erősen eltérhetnek. Ha bármelyikük oldaláról általánosítással kíséreljük meg az eltérés áthidalását, erőszakot követünk e l a közlések pontos t a r talmán.
A saabaá-BZövegtt Információkeresés iskolája a z t v a l l j a , hogy gazdaságosabb a kérdések megfelelő rendezerét k i f e j l e s z t e n i , mint fá
radságos munkával a feldolgozásra kerülő és végnélkül beáramló szöve
geket tárgyszavazni. E z t az álláspontot támasztja alá a s I s , hogy t a p a s z t a l a t s z e r i n t kevés jól képzett ember vállal indexelést. Ugyanak
kor a kérdések saemantikai kifejlesztésének tudományos szakmai t e k i n télyt s z e r e z és előnyös alkalmazási feltételeket b i z t o s i t , noha való
jában ez I s indexelési tevékenység. A fejlődés tényleg a hatalmas munkát igénylő szöveg indexelések csökkentését t e s z i valószínűbbé.
Bem l e h e t azonban a f e l a d a t o t pusztán a kérdések oldaláról meg-
" ^ f f i ! a z információkat nyújtó szövegeknek és az ezekét k e r e -
55
í i g y e l f i e z o l g á l a t
só kérdéseknek a gépi keresések hatékonyéág* érdekében egy összefüg
gő r e n d s z e r t k e l l a l k o t n l o k . A keresés osak ugy l e h e t Jó hatásfoka, ha a kérdések éu a szövegek e l e s e l egymás komplementerJel. Egy i l y e n összehangolt rendezer kifejlesztése azonban r e t e k s z l k egy t e z a a r s s z készítés s z e l l e m i erőpróbájával és munkaigényeeségével. E munka s o rán a fogalmak rendszerezése és hierarchiájának kiépítése még csupán egy lépés a cél felé. 1 kérdések kielégítő megválaszolásához szükség lenne a szinonimák és fogalmi családfák ismeretén kivül még a s s z o c i ációkra i s . A keresési f e l a d a t megoldásához e s e t l e g szükségessé váló asszociációk tárolása azonban a gyorsmemÓrláTal szemben támasztott Jelentékeny tárolókapacitás igénye miatt nem oldható mag kielégítően, mivel többnyire csillagászati mennyiségű oessoelált tárgyecőt k e l l e ne az adattárolókban e l h e l y e z n i . Célszerűbb lenn* tehát az asszociá
ciók szűkség s z e r i n t i generálása a gépben a munka során, ami v i s z o n t a fogalmak Jelentéseinek a mai tudásunkat meghaladó részletességű ér
telmezését kívánná meg. Egyelőre ma még a s z e r z i neve pótolja egy b i zonyos mértékben a hiányzó asszociációs készséget a gépi feldolgozás során.
Emiatt a tájékoztatás tudománya, as információs t e c h n i k a , a s I n formatika ma még az alkérnie s z i n t j e n áll. I t t még osak ezután követ
k e z i k az az elméleti tisztulás, amely az alkímiától a modern kémia tudományához v e z e t e t t . K i f o g j a az informatika atomelméletét megte
remteni? 1 tájékoztatás kérdése korunkban olyan jelentós tényezővé vált, hogy az egyetemek egymás után J e l e n t i k be a tudományos fokoza
t o t nyújtó képzés bevezetését az információs munka területén. Az e l méleti ee g y a k o r l a t i képzést, amelyben központi szerepe van as e l e k t r o n i k u s számitógépeknek, nagy tudományos igényeseéggel s z e r v e z i k meg. Ebben az u j tudományágban nem szűk specializálódás megy végbe, hanem i t t életformáról, szemlélet változásról ven elsősorban szó. E területen csak azok remélhetnek s i k e r t , a k i k t e l j e s gondolkodásmódju
kat átállítják az u j szemléletmódra. S z a magyarázata annak, hogy az Információs technikában számos úttörő eredményt hagyományos egyetemi végzettség nélkül értek e l .
B ™nnfc-|Sv jellemzője az Intellektuális csoportmunka. A szakma specialistáján kivül fázisonként váltakozó összetétellel részt v e s z benne pszichológus, nyelvész, s t a t i s z t i k u s , kiadó, nyomdász, fényké
pész, mikrofilmes, biológus, neurológus, történész, közgazdász, költ
ségelemző, rendszerelemző, számítógép tervező és sok más, egy-egy részletproblémában érdekelt szakember.
Nehéz lenne a gépesített rendszerek összes lehetséges formált f e l s o r o l n i . Számba l e h e t azonban venni néhány közösnek tekinthető fon
tos abb Jellemvonást:
1. a kiadásra kerülő szövegek elkerülhetetlen leírása Írógépen lehetőséget nyújt egy géppel olvasható változat egyidejű előállításé
r a , a m e l l y e l gépi adatfeldolgozás vagy e l e k t r o n i k u s számitógéppel v e zérelt betűszedés végezhető.
2. Ez a gazdaságossági és t e c h n i k a i megfontolásokból Indokolt lépés a "szabad-szövegek" használatára Ösztönös a rendszer bemenetén.
Az indexelési munka népszerűtlensége tovább erősiti e s t az irányzatot.
XKT 15-ári. l.ezám 1968.Január
3. A rendszer és s kérdést feltevő magatartásának kölcsönös meg
ismerése iterációs technika •iTfi-<»«^«é>m« v e z e t , amelynek során a kérdést feltevő mind világosabb kérésekkel és utasításokkal f o r d u l m r e n d s z e r h e z .
4. Az e l e k t r o n i k u s számítógépéé rendszerek fejlődése i s ösztönzi a "társalgási üzemmód" révén az iterációs eljárás fejlesztését.
5* A szöveg iteratív megkérdezése egymásba szövődő szemantikai hálózatokat igényel, amelyek ismét egy bizonyos mérvű visszatérést J e l e n t e n e k a klasszifikáció előnyős vonásaihoz.
6. Esek a hálózatok kisméretű tezauruszok, amelyek nem f e j l e s z t h e t i k k i azonnal szemantikai nehézségek, programozási és tárolási problémák m i a t t .
7. Ugyanakkor óvatosságból tovább f o l y i k as Indexelési nyelvek tökéletesítése i s , algoritmusokkal és gépi s t a t i s z t i k a i módszerekkel.
Egyes helyeken sem l e h e t elkerülni a szöveg egységes a l a k r a hozását, ami v i s z o n t növeli 8 hamis válaszok számszerű arányát.
8. A rendszerek számos változata m i a t t nehéz ugyan a r s n d s z e r e k összehasonlítása, de az bizonyosnak látszik, hogy a s összehasonlítás a l a p j a i t az ismétlődés és a r e l e v a n c i a fogalmai képezik, A releváns válaszok megítélését objektívebbé k e l l t e n n i , mert a döntőbíróként felkért felhasználó szubjektív szempontok alapján Ítél.
9. A rendszer által szolgáltatott információk fogyasztói többnyi
r e nem tudják pontosan megadni, mire lenne szükségük, igényeiket c s u pán körülírják. A kárt információ pedig nem áll azonnal rendelkezésre, a z t előbb meg k e l l k e r e s n i , ami olyan tárolási és közlési problémákat v e t f s l , mint például' a szöveg mágnesszalagon vagy mágneslemezen tá
r o l j o n - e , a kiíráshoz mindig újra állitsuk-e elő vagy működjön együtt a számítógép mikrofilmes szövegnyilvántartássál, legyőzhető-e e z z e l k a p c s o l a t t a n az idegenkedés a mikroalaktől, televíziós vevőkészülék alakjában működő mikrofilm olvasőberendezések előnyösebbek lennének-e, l e s e - e majd idővel as Íróasztalunkban o l y a n speciális szakkönyvtár, a- melyból as Ínformációk kikeresését egy a keld körűi korlngó e l e k t r o n i kus számítógép vezérli rádióhullámú Dsszsküttstés utján?
10. E biztató kilátások ellenére ma mégis a lsgtöbb olyan s z e mély, akinek a kért Információkat nyújtania k e l l , ugy érzi magát,
•Imtht egy gombostűt k e l l e n e a szslnskssálban megkeresnie. Abban r e ménykedhet azonban, hogy a szaporodó információkereső rsndszerek idő
v e l lehetővé t e s z i k saját hiányos adatgyűjteményéről a súlypontnak f o kozatos áthelyezését speciális telefonszámokból és adatlehivásl pon
tokból álló gyűjteményére, a kiadványok előfizetése h e l y e t t pedig kü
lönféle bermnnkát végző Információkereső szolgáltatásokat nyújtó s z e r v e k k e l szerződés kötésére.
11. As ember a z z a l a páratlan képességgel r e n d e l k e z i k , hogy pon
t a t l a n n y e l v i eszkőzökksl i s jó hatásfokú érintkezést bonyolít l e , no
ha nem kétséges, hogy e z t végül i s igen szigorú a l a k i követelmények fogják szabályozni. A gépektől azonban ez a rugalmas viselkedés nem
5 7
Figyelőszolgálat Tárható e l . Ezért az Információs rendszerek tervezésénél mindig f i gyelemmel k e l l l e n n i a r r a , hogy az ember, mint a rendszer lényeges e¬
leme, olyan h e l y r e kerüljön, ahol potenciális képességeit a leghatá
sosabban érvényesítheti. I l y e n jól átgondolt vegyes rendszerek igen jó hatásfokkal dolgoznak. A tisztán automatikus módszerekkel szemben például a számítógép segítségével ember által végzett indexelés és információkeresés minőségileg i s és gazdaságilag i s fölényben van.
/Pataky E . /
10/68 | 002.6t659.284/.285-057/47/
Az iaformációfelhagználók OBoportoBl-fása. A voproazu 0 k l a e z s z i - f l k a o l i p o t r e b l t e l e j i n f o r m a c i i / - POPILOVA, L.L. » Hauosno-TohnlOBeBS- k a j a I n f o r o a c l j a , S z e r l j a 1. 1967. 2»sz. p.16-17.
A tájékoztatási munka módszereinek tökóletesitéso ez egyik e s z köz a műszaki-tudományos tájékoztatás hatékonyságának növelésére.
A hajógyártás területén végzett kérdőíves felmérés alapján a t u dományos kutató és tervező-szerkesztő dolgozók Információs szükségle
t e i tekintetében az alábbiakra kívánnak adatokat s z e r e z n i ! a tájékoztatási apparátus kiegészítése;
az információs piunka meghatározott formálnak alkalmazása a szak
emberek egyes c s o p o r t j a i körében*
a szakemberek egyes c s o p o r t j a i által szívesen használt kiadvá
nyok.
A szakember-olvasók különféle szempontok alapján sorolhatók cso
portokba, i g y tudományos fokozatuk, szakmai területen e l f o g l a l t be
osztásuk, valamint az őket foglalkoztató vállalatok, I l l e t v e s z e r v e zetek s z e r i n t . Ezenkívül másféle ismérvek i s a l a p u l vehetők as o l v a sók osztályozására, mint p l . e l v i l e g alkotó munkát végzők és műszaki kultúrájukat f e j l e s z t e n i kívánók c s o p o r t j a , továbbá a hajógyártás t e rületén a s z e r i n t , hogy munkakörükbe a hajó melyik része t a r t o z i k .
Az információt igénylők tevékenységük s z e r i n t a következő c s o portokba oszthatók:
kutatók, technológusok, szerkesztők.
Eltérés állapitható meg a szakemberek információs szükeéglstsi tekintetében attól függően i s , hogy végeznek-e szakirodalmi tevékeny
séget, milyen a nyelvtudásuk, ujltók vagy éBBzerüsitők-e7 A ezakeaber- olvasók csoportosításának hozzá k e l l e n e járulnia az információkeresők jobb kiszolgálásához. Mindazonáltal, ha valamely csoportosítás a z e¬
g y i k területen eredményre v e z e t , nem alkalmazható minden további nél
kül máe területen - i a . - .,-y*ak» S , /
TMT 15.évi. l.ezáta 1968.január
11/68 002.65/+7/
A területi ágazatközi tájékoztatási szervek munkája. /K vopro- szam rabotti territorial'nüh me ze otraazlevűh informacionnua organov/ - V O J C I E D T , B.H. - Haucsno-TshnioBeszkaJa I n f o r m a o i j a , S z e r i j a 1. 1967.
I . B Z . p.9-11.
Az Iparvállalatok Információs szükséglete - t a p a s z t a l a t s z e r i n t - a nem szorosan v e t t ágazati jellegű tájékoztatási anyag tekintetében t e l j e s információs igényük 80 £-át i s eléri. E z igény kielégítésére szolgáié információs anyagokban szükségessé vált cserét a népgazdaság különböző ágazataihoz tartozó vállalatok és intézetek között hatéko
nyan végezheti e l a műszaki-tudományos tájékoztatás ágazatközi, terü
l e t i szerveinek hálózata, amely szervesen kapcsolódik az össz-szövet
ségi és ágazati Információs intézmények tevékenységéhez.
Az ágazatközi információs központok munkájának elemzése a z t mu
t a t j a , hogy a náluk levő tájékoztatási anyaggyüjtemény felhasználásá
v a l gyorsan és minimális költséggel l e h e t az Igénylők szükségleteit kielégíteni. E m e l l e t t különös figyelmet k e l l fordítani a saját tájé
koztatási szolgálattal nem rendelkező k i s és középnagyságú vállalatok igényeire. T e l j e s értékű információs apparátus létesítése, amelyből a szükséges információk a legkisebb ráfordítással és leggyorsabban me- rithetók, nagy jelentőségű f e l a d a t ée kellő megszervezése alapvető a munka hatékonysága szempontjából. A leningrádi tájékoztatási appará
tus p l . lehetővé t e s z i évente 25 000 érdeklődés megválaszolását és 2 millió r u b e l megtakarítását.
Az ágazatközi, területi műszaki információs központok létesítésé
nek szükségességét alátámasztja az a tény, hogy bonyolultabb jellegű termelést végző vállalat nem t u d j a magát minden információs anyaggal ellátni, amelyekre az alapvető gyártási technológia, a kisegítő és melléktermelés, valamint a vezetés és szervezés terén szüksége van.
Ennek megvalósítása az információs apparátus megkettőzését hozná ma
gával a tudomány és t e c h n i k a több ágában.
A területi, ágazatközi műszaki információs szervek kiemelkedő munkát végeztek olyan t e c h n i k a i újdonságok bevezetésében, amelyeknek igen nagy ágazatközi jelentősége van, mint p l . komplex technológiák, univerzális szerelési segédeszközök, e l e k t r o f i z l k a i és elektrokémiai megmunkálási módszerek, műanyagok és s z i n t e t i k u s szálak alkalmazása, hibamentes gyártás.
A területi GBTI-k /Central'noe Bjuro T e h n i c s e s s k i h I n f o r m a c i j • Központi műszaki Tájékoztatási Irodák/ közreműködésével átvett műsza
k i újdonságok bevezetésével 1963-ban 207 millió, 1964-ben 243 millió r u b e l megtakarítás v o l t elérhető.
A g y a k o r l a t megmutatta, hogy az iparirányítás ágazati e l v e és a tájékoztatás meglévő ágazati rendszere m e l l e t t célszerű az ágazatközi területi információs ezervek megerősítése és továbbfejlesztése.
/Baku. S./
59
Figyelőszolgálat
12/68 002.63/574/
Központi köztársasági anya£gyüj temér
T P
3r ?*T!55
f ia* ••nr «77T7
vanie central'nogo reszpubiikanBZkőgo fór
- DZSALGASZ07,X. • Baucsno-TenniCBeszkaja InformaclJa, S z e r i j a 1.
1967 . 8.M. p.12-15.
A Kazak S z S z K tájékoztatáéi s z e r v e i 1963-ban kezdték meg a s i n formációs apparátusok létrehozását. A Kazak SeSzX Tervhivatalának Központi műszaki-Tudományos Tájékoztatási Intézete és a Köztérsasági muszskl-Tudományos Könyvtár k i d o l g o z t a a gyűjtemények szabályzatát és
Jóváhagyta az i p a r i , szállítási és hírközlési dolgozók könyvtári-bib
liográfiai kiszolgálásának egységes tervét.
A vállalatok és intézetek igényelnek elemzése, a már meglévő gyűjtemények profiljának és összetételének tanulmányozása, valamint az egyse ágazatok folyó és távlati fejlesztési tervének figyelembevé
t e l e alapján határozták meg a köztársasági tájékoztató apparátus s z a kosítását. Ennek a tsrvnek megfelelően a köztársasági apparátust mint a minisztériumi, a vállalati és az intézeti tájékoztatási szervók kölcsönösen összefüggd, egymást kiegészítő információs apparátusaként szervezték meg, amely rendszer az átfedést kiküszöböli. A szakosítás végrehajtása során az információs szervek kicserélték, i l l e t v e átad
ták anysgukat a kijelölt szakterületi központnak.
A Köztársasági Műszaki-Tudományos Könyvtár a köztársaságban a legnagyobb műszaki könyv- és folyóiratállománnyal r e n d e l k e z i k , tájé
koztatási apparátusának gyarapítását Kazahsztán gazdasági adottságai
nak megfelelően végzi. Teljességre törekvőén gyűjti a szabadalmi, az e n e r g e t i k a i , a v i l l a m o s i p a r i , a v e g y i p a r i , továbbá az ipargazdasági, az építőipari, a szállítási és hírközlési szakirodalmat.
Szakterületi anyaggyűjtemények közül külön említést érdemelnek a Kazahsztán iparára vonatkozó élenjáró t a p a s z t a l a t o k , a világ orszá
gainak gazdasága, számítógépek és szervezéetechnika, a műszaki-tudo
mányos tájékoztatás és propaganda szervezése, műszaki-tudományos úti- jelentések s t b . tárgykörökből. Betűrendes, s z a k r e n d i , speciális szak
területi éB egyéb katalógusokat vezetnek.
A r e f e r e n e z és egyéb tájékoztatási szolgálat különféle formált ée módszereit alkalmazzák, mint p l . források összeállítása, dokumen
tumok kiadása, érdeklődésekre szóbeli felvilágosítás, tájékoztatás u j beszerzésekről, szemlék készítése, t e m a t i k a i bibliográfiák a vállala
tok által megadott tárgykörökben, könyvkiállítások s t b .
Az igények mintegy 70 5&-a műszaki dokumentációk megküldésére, - ezen belül találmányok és ésszerűsítések r a j z a i r a , - u j technológiák ismertetésére,bibliográfiák készítésére vonatkozik. Az érdeklődések kielégítése egy hónapnál rövidebb i d e i g t a r t , rajzmésolatok elkészí
tése, vagy másféle dokumentumok másolása a szolgáltatások jelentős és- egyre növekvő típusát alkotják. Az ezekre vonatkozó r e n d e l e s s k e t - az igen teljesitőkőpes sokszorosító berendezések segítségével - két hé
ten belül t e l j e s i t i k . /Paku S./
Hű? 15.évi. Látóm 1968.Január
13/68 002.66i059.285
ianyedi információ szolgáltatása a tudományos-kutatóintézetek és szerkesztési irodák szakembereinek. /Individnal'noe informaclonnoe o b e z l u z s l v a n i e s z p e c i a l i s z t o v v l u i KB/ - BDSÜJ-SMAR'JAB, O.E. * líauceno-TehnicseszkaJa I n f o r m a c l j a , S z e r i j a 1. 1967. 5.SS. p.7-10.
A tudományos-kutatóintézetek asaksmbsrsinsk nyújtott tájékozta
tás - differenciáltságától függően - általános vagy tömeges, kollek
tív vagy csoportos és egyedi információ l e h e t . Az elsó az Illető t u dományos-kutatóintézet valamennyi szakemberét tájékoztatja az intézet munkálnak tematikájára vonatkozó valamennyi anyagról, a második az i n tézet szűkebb területén dolgozó kollektíváinak szól, a harmadik pedig mindegyik közvetlenül érdekelt szakemberhez j u t t a t j a e l a számára ér
dekes információt. Vizsgálja, hogyan lehetne az információszolgálta
tást az egyedi információnyújtás fokozásával oredményesebbé t e n n i . Tárgyalja utóbbi fontosabb sajátosságait és a következő s z a k a szokból álló sorrendjét]
1. az információs anyagokkal ellátandó szakemberkontingens meg
állapításai
2. az egyedi információszolgáltatás formáinak és módszereinek meghatározása és megválasztása;
3. a szakemberek t e m a t i k a i igényeinek .megállapítása ée 4. a közvetlen Információszolgáltatás megszervezése.
A szakembereknek szolgáltatott egyedi információ fontosabb f o r máit a mérnök egyedi referensz-kartotékának összeállítása, az ex- prsssz-információk kiadása, a tematikai dossziék kiegészítése, a táv
beszélőn közölt értsBltések s t b . Az egyedi információs szolgáltatás gazdasági eredményességének fő szempontjait a termelékenység és a mér
nöki munka eredményességének növelése, a tudományos tájékoztatási mun
kák és a kísérleti szerkesztési tudományos-müszaki eredménye, az információszolgáltatás jövedelmezősége, anyagi eredménye. Az egye
d i információszolgáltatást a legbonyolultabbnak és a legmunkalgénye- sebbnek, de egyben a legeredményesebbnek t a r t j a . Hangsulyozzs azonban, hogy a szakemberek ellátására a szükséges tájékoztatásokkal gyakor
l a t i l a g az információszolgáltatás valamennyi /egyedi, oeoportos, tö-
B l e k t r o n i k o s számítógépi programok Jogi o l t a l m a * svéd j o g a l a p ján, /Zöm Schutz von Rechsnprogrsmmen I n schwedischsm Becht/ - HET3-
METSR P. - Gewerblicher Beehtechutz und Urheberrecht, I n t e r n a t i o n a l e r T e l l , ' l 9 6 6 . 8-9.az. p.417-429.
í bevezetőben az e l e k t r o n i k u s számítógépi programok alapfogalma
i t i s m e r t e t i , melyek keretébea a blokkdiagramokról ad részlstesebb
meg/ fajtáját felhasználják. /Pacor E . /
U / 6 8 347.77i681.3.06
61
Figyelőszolgálat
tájékoztatást. Ezek szemléltetésére három példát hoc f e l : a./ a s i p a r i folyamator irányítása; b/ a műszaki-tudományOH számítások; ás c / a gépi fordítások koréból.
B s t követően s o r r a v s s s i a programo|áanak azokat a s o l d a l a l t . amelyek - álláspontja s z e r i n t - a Jogi oltalom szempontjából f i g y e lembe jöhetnek. Ezek:
1. Blokkdiagram, amely valamennyi autokÓd f a j t a l e l k e . E vonat
kozásban a z t a szellemes hasonlatot használja, hogy a blokkdiagram agy v i s z o n y l i k a komplett programhoz, mint a p a r t i t a r a a hangszalag
r a f e l v e t t t e l j e s opera zenéjéhez- a ezakértÓ mlndkettóból megálla
píthatja a fő vonásokat, amelyek alapján a réazlsteket maga i s klegé- s z i t h e t l .
2. Ismert programnyelvek p l . ALOOL, FOBTBAH, ATT s t b .
3. A speciális digitális számológépek b i r t o k o s a i /bérli1/ a t u lajdonos ellenőrzése nélkül maguk i s képeeek lehetnek programok k i dolgozására, amelyekből j o g o s u l a t l a n előnyökre tehetnek s z e r t .
A. Fordítóprogramok / p l . AICOL-ból POBTBAB-ba s t b . / blokkdiag
ramja ugyancsak igen jelentős gazdasági értéket j e l e n t h e t , a ezért az oltalom igénys I t t i s fennáll.
Az o l t a l m i tárgy körvonalazását követően áttekintést ad o l t a l m i formáknak a svéd jog s z e r i n t lehetséges változatairól.
I . Szabadalmi oltalom. Az 1964.évi egységes skandináv szabadalmi törvény tervezetének l.§-a alapján elképzelhető bizonyos programok szabadalmi oltalma. Joggyakorlat azonban e vonatkozásban természete
sen még n i n c s . A különböző skandináv szabadalmi h i v a t a l o k újdonság¬
vizsgáló előadóinak nézete e z e r i n t : a / ezabádalmáztatható a kódok b i zonyos csoportosítása program formában, ha azok meghatározott utasí
tásokat maghatározott sorrendben egy vagy több gépbe beadagolnak; b/
szabadalmaztatható az olyan program, amely a vezérelt gép munkamód
szerét irányítja és bizonyos közvetett módon a vezérelt gép konstruk
ciójára hatással van, p l . műszaki problémák egyszerűbb megoldásával /munkaidő megrövidítése vagy műszaki intézkedések/; c / szabadalmaztat
ható az olyan program, amely az intézkedések újszerű kombinációjának eredményeképpen u j gépi elemeket von maga után, p l . kisebb, kedvezőbb /olcsóbb/ lyukkártyák vagy lyukszalagok bevezetése.
I I . Szerzői Jogi „oltalom. NEDMETER e z e r i n t az 1961. évi svéd ezerzői jógi' törvény 49.'§-s, amely un. " k i s o l t a l m a t " /10 éves Idő
tartamra/ b i z t o s i t , m i s z e r i n t "katalógusok, táblázatok vagy egyéb o¬
l y a n művek, amelyekben nagymennyiségű adat f o g l a l t a t i k " , szerzői J o g i o l t a l m a t élveznek, lehetővé t e s z i az e l e k t r o n i k u s számítógépi prog
ramok szerzői j o g i oltalmát. A h i v a t k o z o t t birői Ítéletek azonban e törvény hatálybalépése előtti időből származnak és hasonló témákra,de nem e l e k t r o n i k u s számítógépi programokra vonatkoznak.
I I I . Versenyjogi oltalom. A tisztességtelen vereenyról szóló 1931. évi törvény alapján hozott és i s m e r t e t e t t büntetőbirói Ítéletek
TMT 15.évi. Lazán 1968.január
at üzleti t i t o k megsértésének büntettát állapítják meg éa csak analó
glaként használhatók f e l , mert nem e l e k t r o n i k u s számítógépi progra
mokra vonatkoznak.
I V . Kötelmi j o g i oltalom - jogvédelem a f e l e k közötti szorzódés alapján. Hagyértékü áruk vagy szolgáltatások értékesítése esetén a j o g e l l e n e s cselekedeteket / p l . j o g o s u l a t l a n utánzás vagy a megszer
z e t t programok továbbadása harmadik személy részére/ szersódésilsg S—
lózetesen kötbérezik, kártérítési kikötésekkel. Az e l a d o t t vagy át
adott programok Jogi védelme mint vállalati t i t o k /know-how/ i l y mó¬
don biztosítható a legeredményesebben. / V l d a S /
15/68 651.926i5*<2 A müflzakl-tudományoa fordítási munka t a p a s z t a l a t a i . /l% opüta
rabotu po naucsno-tehnicBeszkomu perevodu/ - BELOGOBSZKiJ, T.O. - Nauceno-Iebnicseszkaja I n f o r m a o i j a , S z e r i j e 1. 1967. 2.sz. p.19-23.
A f e l e s l e g e s párhuzamos munka elkerülésére a s Idegen nyelvű köz
lemény fordítását igénylő vállalatnak az illető szakterűlet fordítá
sainak koordinálását végző tájékoztatáai központhoz k e l l f o r d u l n i a , e - mely e l i s készíti a fordítást, I l l e t v e közli, hogy a már elósóleg elkészült fordítós h o l kapható meg. 10 tételes érdeklődésig egy napon belül választ adnak, mig nagyobb igényekre egy héten belül térnek v i s s z a . E z t a tájékoztató és nyilvántartó munkát p l . öt dolgozó vég
z i e rádióelektronikai fordításokat koordináló intézményben.
A fordításra kerülő c i k k e k három csoportját különböztetik msgi 1. szélesebb érdeklődésre ssámottartő szemlecikkek;
2. főleg vezető dolgosókat érdeklő elvi-elméleti anyagok;
3. szakemberek kisebb körét érdeklő szűk szakterületi kérdéseket tárgyaló c i k k e k .
Az első csoportba tartozó fordításokat nagyobb példányszámban készítik; a második c s o p o r t b e l i fordítások átlagosan elérik az 50 pél
dányt, míg a harmadikba eső fordításokat 4 példányban gépelik. Ezek közül 1 a rendelőé, 1 a fordítást készítő intézeté, mig 2 példány az ágazati központ gyűjteményébe kerül.
A fordítási igény bejelentésére n i n c s egységes nyomtatvány, bár a k i a l a k u l t g y a k o r l a t felöleli a l e g f o n t o s a b b adatokat, As igény-űr
lap hátlapján a fordítási munkával kapcsolatos belső utasításokat v e s e t i k , p l . az elszámolást. A lénysgss edetokról külön kartonokat i s kiállítanak.
A fordítási d i j meghatározásához a következő' szempontokat v e s z i k figyelembet e r e d e t i nyelv, a fordítás bonyolultsága, a fordító elő
képzettsége, beosztása és szakterülete.
A fordításokra előirányzott határidők e következőképpen a l a k u l
nak i ' 63
H.gyelőazol«álat 1. közepesen nehéz szöveg nyugati nyelvekről, a fordító l e g alább 3 éve dolgozik a szakterületen, b a v i 3 szerzői Ívj
2. Japán nyelvről, egyébként a f e n t i e k e z e r l n t , h a v i 1,5 ezerzői Ív.
A fordító munkája tekintetében az a t a p a s z t a l a t , hogy kielégítő jártaeaágot valamely szakterületen 1,5-3 év a l a t t s z e r e z h e t , természe
t e s e n szűkebb tárgykörben ez az Idő 3-6 nőnapra csökkenhet.
A szorosan v e t t fordítási munka lépcsőit meglsmerksdő elolvasás, közvetlenül a témához tartozó szakirodalomból ismeretek ezereéee, a tulajdonképpeni fordítás menete és módszere, megfelelő kifejezés k i választása a szótárból, a elm megadása, i l l e t v e fordítása, s mint u¬
tolsó teendő, az elkészült fordítás átolvasása.
Minthogy a rohamos műszaki haladás folytán a szótárak gyorsan e l avulnak, szükséges, hogy a fordító saját terminológiai gyűjteményt ké
szítsen, amelyet a legújabb kifejezésekkel folyamatosan kiegészít. E célra külön kialakított kartont használnak, amely a forrást és az u j kifejezés rövidítését i s t a r t a l m a z z a .
A fordításokat ellenőrző szerkesztő-lektor nem o l v a s s a az erede
t i t , hanem először osak a fordítás kéziratát, amelyre különböző f e l jegyzéseket t e s z és széket később tisztázza. E s t követően bekezdésen
ként e l o l v a s s a az e r e d e t i t és a fordítást. Ennek során külön f i g y e l met k e l l s z e n t e l n i e a z ábráknak, jeleknek, f i z i k a i s t b . mértékegysé
geknek.
A végső átolvasás alkalmával a szerkesztő-lektor ugyanazokat a f e l a d a t o k a t , kérdéssket o l d j a meg, mint a fordító. Ezután elkészíti a referátumot, amelyhez nemcsak az e s e t l e g e s BZerzői Összefoglalót v e s z i figyelembe, hanem a t e l j e s t a r t a l o m legfontosabb részeit, s a kö
vetkeztetéseket I s .
A szerkesztő-lektor végül visszaküldi a fordítónak a lektorált kéziratot, hogy a z a javításokat és a t e t t megjegyzéseket megismerje.
E z t az egyeztetést a megértés szellemében, a minél jobb Informá
ciós anyag szolgáltatásának figyelembevételével k e l l elvégezni.
A« k u S./
16/68 6 5 1. 9 2 6 16 2
A tudományos-müazaki fordítás kérdései és távlati kilátásai¬
/0 p T Q h i a m n V i i paTHf.pwktivwfa P A n e n n a -t e h n l c s e B z k o g o uerevoda/ -
KÜZ'KIH, J a . C . • SaucBno-Tehnloseszkaja I n f o r m a o i j a , S z e r l j a 1. 1967.
5.sz. p.20-21.
A tudományos-műszaki tájékoztatásban dolgozó fordítók fontosabb f e l a d a t a i : 1. fordítás idegen nyelvekről o r o s z r a és oroszról idegen n y e l v e k r e ; 2. annotációk és referátumok készítése, főképpen időszaki
