• Nem Talált Eredményt

(Mikrokalorimetria) q: immerziós hő h

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "(Mikrokalorimetria) q: immerziós hő h"

Copied!
17
0
0

Teljes szövegt

(1)

(Mikrokalorimetria)

q: immerziós hő hSL és hS: a SL és a

“csupasz” határfelület entalpiája

(2)

Felületi feszültség: kondenzált és nem kondenzált fázisok érintkezésénél Határfelületi feszültség: kondenzált fázisok érintkezésénél

(3)
(4)
(5)

METODIKA

(6)

METODIKA

(7)
(8)

GYAKORLATI JELENTŐSÉG

(9)

“Lótusz-hatás”

Lótusz levelén ülő vízcsepp

(http://www.botanik.unibonn.

de/system/lotus/en/prinzip_html.html).

Lótusz levelének

elektronmikszoszkópos felvétele

(Barthlott et al.) /20 mikrométer/

A felület eleve hidrofób és speciális érdességű!

Szuperhidrofób felületek

Nanomorfológia

(10)

Különböző eljárások egymást követő alkalmazásával szuperhidrofób felületet tudunk előállítani, amelynek

transzparenciája megmarad.

Nanomorfológia

(11)

Transz: hidrofób Cisz: hidrofil

Azobenzol-származék:

7-[(trifluoromethyl phenylazo)phenoxy]pentanoic acid

(12)

A többlet lehet pozitív és negatív is!!!

A: a felület nagysága

(13)

c

i

Állandó, tömbfázisbeli koncentráció

Ez pozitív többlet!

(14)

(L/G)

A tapasztalatok szerint oldatok felületi feszültsége eltér (γ) az oldószerétől, és változik az összetétellel (a keverési szabály ritkán teljesül).

Termodinamikai megfontolások alapján (Gibbs): γ vs. moltört

Az 1-esnek a 2-es komponensre vonatkozó relatív felületi

többletkoncentrációja

(15)

A relatív többlet értelmezéséhez

A felületi feszültség mérésével a relatív felületi többletkoncentráció számítható!

Kísérleti ellenőrzés:

Mc Bain borotva

β-sugárzó izotópok alkalmazása A kettes komponens többlete a

képzeletbeli határfelület

elhelyezése (szaggatott vonal) miatt zérus! (A sárgával kijelölt területek nagyság zérus)

c1 és c2 az egyes és kettes

komponens koncentrációja az α és a β fázisokban: c1(α) és c2(β)

Otthoni

tanulmányozásra

(16)

Vizes oldatok felületi feszültsége

Kapillárinaktív (Freundlich)

Kapilláraktív (Szyszkowski) Felületaktív

Kapillárinaktív (negatív adszorpció!): szervetlen elektrolitok (pl. NaCl), glicerin Kapilláraktív (pozitív adszorpció!): rövid szénláncú poláris, szerves molekulák (pl. alkoholok), tenzidek (felületaktív anyagok)

!

c

(17)

dγ/dc (-)  Pozitív adszorpció Γ(+) (kapilláraktív) dγ/dc (+)  Negatív adszorpció Γ(-) (kapillárinaktív)

Szerves vegyületek homológ sorában:

B

n+1

/ B

n

~ 3

(Traube-szabály)

Langmuir-típusú

adszorpciós izoterma metanol

etanol

n-propanol n-butanol

c

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

 Mineralizáció: eredménye CO 2 , H 2 O, szervetlen anyagok (pl.: ammónia) és elszaporodott biomassza (oldott szerves szén nem marad). Elsősorban

Szintetikus: polimer alapvázra ionizálható csoportokat kötnek Kationcserélő: - szulfonsav csoport. -

Illékony szennyezőanyagok esetében a sztrippelés a legelterjedtebb vízkezelési módszer, oldott anyagok esetén a kicsapás vagy az adszorpció a leggyakoribb, de a

gyakorlati jelentőségük vizes közegben van Pozitív, vagy negatív ionokat képesek megkötni és egyidejűleg azokkal egyenértékű, de más anyagi minőségű ionokat juttatnak

-az adszorbens felületi energia-eloszlása bináris -az adszorbátumnak kétfajta kötőhelye

Az izotermaadatokból határozza meg a mezopórusokban adszorbeált gáz fajlagos térfogatát és abból a mezopórusok térfogatát, feltételezve, hogy az adszorbeált nitrogén a

Az izotermaadatokból határozza meg a mezopórusokban adszorbeált gáz fajlagos térfogatát és abból a mezopórusok térfogatát, feltételezve, hogy az adszorbeált nitrogén a

végbemenõ anyagcsere folyamatokat, amelyekben valamely szerves vagy szervetlen vegyületet az organizmus szervetlen vegyület