A SZAKNYELVEK HASZNÁLATÁRÓL*
Tarnóczi Lóránt
1. A SZAKNYELV MINT NYELVHASZNÁLATI KATEGÓRIA
líinden f e j l e t t n y e l v eléggé világosan elkülönüli nyelvhasználati kategóriákra tagolódik, ezek p e d i g vertikálisan un. rétegnyelvekre oszlanak. Az egyes rétegek horizontális elhelyezkedésű c s o p o r t n y e l v e k ¬ re bonthatók.
A négy fő nyelvhasználati kategória a gyermeknyelv, a köznyelv, az i r o d a l m i n y e l v és a s z a k n y e l v . A "szaknyelv" gyűjtőszó, i l l e t v e gyűjtőfogalom. Valójában a n n y i száknyelvet Ismerünk, ahány szakterü
l e t létezik. Bizonyos közös vonásaik alapján azonban jogosan beszélhe
tünk "a sz&.cnyelvről", mint nyelvhasználati kategóriáról.
Többen határozottan tagadják a szaknyelvnek, mint külön n y e l v használati kategóriának a létezését. A nemzeti n y e l v e t tulajdonképpen egységesnek Ítélik, a legfölsóíib Büntet i r o d a l m i n a k , a középsőt köz
n y e l v n e k , a legalsót zsargónnak és argónak minősitve. Fölfogásuk sze
r i n t a "szaknyelv" - ha egyáltalán létezik - zsargón, vagy a l e g j o b b esetben u n . t e r m i n u s o k k a l megtűzdelt köznyelv. E fölfogás képviselői s z e r i n t s z a k n y e l v i p r o b l e m a t i k a tehát valójában nem i s létezik, csu
pán az egyes terminológiákkal k e l l f o g l a l k o z n u n k .
Dolgozatom ennek a fölfogásnak eléggé k i t e r j e d t és alapos bírá
l a t a . De ha v a l a k i mégis ugy, vélné, hogy egy birói Ítélet, egy köz
igazgatási végzés vagy egy 3zerves kémiai tankönyv a "köz", tehát a nep nyelvén szólna hozzánk, akkor e z t a nézetét elfibb nagyon alaposan bizonyítania k e l l e n e , bár előre megjósolhatom, hogy bizonyítási fára
dozásaiba belebuknék.
Visszatérve a nyelvhasználati kategóriákhoz, valamennyin belül egy felső és egy alsó réteg elhatárolása látszik a legésszerűbbnek.
A Diakolci "tlyelv- és szakisnerat" cimli tanácskozás plenáris Ülésén 1975. má
jus 29-én elhangzott előadás nénileg rövidített szöyega.
7 6 7
TARI.'ÓCSI L.: Szaknyelven használata
abből önként adódik egy középső réteg létezése ís, amely azonban i n kább több s z i n t n e k a kötege.
Valamennyi nyelvhasználati kategória minden egyes rétege, cso
p o r t j a és s z i n t j e j e l l e g z e t e s szóállományu és s t i l u s u n y e l v i r e g i s z t e r . A kifejezést az orgona r e g i s z t e r e i n e k az analógiájára támaszkod
va választottam.
i i r . d e n egyes ember képes - saját nyelvén belül - több-kevesebb n y e l v i r e g i s z t e r t használni. Az e g y i k legérdekesebb nyelvhasználati jelenség éppen a m i n d e n k o r i h e l y z e t n e k és közlési célnak megfelelő re.-;is zterváltás •
Amikor például egy kizárólag argót használó bűnöző a bíróság 8 - lött áll, akkor kitűnik, hogy i s a e r i a köznyelv felső szintjét i s /'udvarias társalgási n y e l v / , sőt o l y k o r a j o g i szaknyelvben i s v a l a melyes jártasságot árul e l ,
Városi vagy f a l u s i népnyelvet használó egyszerű emberek nyilvá
nos szerepléseik alkalmával r e n d s z e r i n t n y a k a t e k e r t e n f e j e z i k k i ma
gukat, mert ösztönösen érzik, hogy a különleges h e l y z e t h e z nem i l l i k a hétköznapok n y e l v e z e t e . A retorikában v i s z o n t n i n c s g y a k o r l a t u k .
Hasonló példát többet i s l e h e t n e fölhozni. Igen érdekes, hogy a beszélt n y e l v regiszterváltása esetében nemcsak a használt szóállo- mdny és s t i l u s , hanem még a hanghordozás ís megváltozik: dagályosab
bá vagy közvetlenebbé válik.
1,2 A szaknyelv felső rétege akadémiainak nevezhető. Ezt használják a tudományos müvek irása, ertexezeseic fölolvasása és komolyabb igényű szakmai előadások során.
B o n y o l u l t mondatszerkesztésü, sok idegen szóval t e r h e l t , h e l y e n ként nyelvhelyességi vétségekkel oegtüzdelt, gyakran élvezhetetlen, s i t érthetetlen n y e l v e z e t ez. Elegendő l e s z csupán e g y e t l e n példát bemutatnom: egy egységes / ? / mondatról van szó:
"Ebből, v a l a m i n t a szabályozás belső ellentmondásaiból adódóan a járási h i v a t a l o k tevékenységében lényeges különb
ségek mutathatók k i annak megfelelően, hogy a h i v a t a l r a irá
nyuló külső - megyei tanácsi szervektől és a járási párt
szervektől jövő - elvárásrendszerek, a járási h i v a t a l saját szerepértékelése, v a l a m i n t a h e l y i igazgatási s z i n t által képviselt objektiválódott befolyásoló tényezők hogyan a l a kították a f o l y a m a t o t , amelyben magának a járási szervnek k e l l e t t az i t t f e l s o r o l t fó tényezőkre f i g y e l e m m e l kialakí
t a n i a viszonyrendszerét, illetékességi körét a járásinak 1 - télhető f e l a d a t o k b a n , a kizségekkel való k a p c s o l a t minőségi vonatkozásait."
iíem kívánom e z t a mondatot részleteiben elemezni, de ha v a l a k i azt g o r . d o l j a , hogy például a "szervektől jövő elvárásrendszerek" szó
k a p c s o l a t a magyar köznyelv részét képezné, akkor ugyancsak hiányosak
TMI 22.évf. 10-11.szám 1975.október-november
általános magyar n y e l v i i s m e r e t e i . Vigasztalásul azonban megjegyezhe
tem, hogy német, f r a n c i a , o l a s z és angol szakszövegekben i s gyakran találkozhatunk hasonlóan érthetetlen mondatkigyókkal.
Ami a középső s z a k n y e l v i réteget i l l e t i , egyesek ujságiráei, má
sok ismeretterjesztő jellegűnek minősitik. Ezen Íródnak a szakmai l a pok és folyóiratok, ezen f o l y n a k a s z a k i s k o l a i és egyéb előadások. A lényeges eltérés az előbbivel szemben az, hogy mig az akadémiai n y e l v i réteg használata során egyenlő szól egyenlőhöz, az i s m e r e t t e r j e s z tő s z a k n y e l v i réteg használatának jellegzetessége, hogy képzettebb e¬
gyén szól képzetlenebbhez. Ezért általában könnyedébb és érthetőbb, mint az előbbi, bár r e n d s z e r i n t több benne a n y e l v i pongyolaság, h i b a .
Az alsó s z a k n y e l v i réteg a zsargón. K i f e j e z e t t e n beszélt n y e l v i jellegű, Írásban tulajdonképpen nem i s szabadna használni. Az üzemi, i r o d a i "belső használatra" készülő utasításokban, följegyzésekben a¬
zonban g y a k o r t a irésban i s "művelik".
O l y k o r kifelé menő kezelési és karbantartási utasításokban i s föltűnik, amit nem l e h e t eléggé elitélni, h i s z e n a zsargón intézetek, vállalatok, sőt o l y k o r még üzemegységek között i s eltérő.
1. 3 Ezek után - a z t hiszem - a r r a k e l l figyelmünket összpontosíta
n i , hogy mi a s z a k n y e l v i kommunikáció célja. Semmiképpen sem a profánok kikapcsolása, hanem a szakmabeliek Összekapcsolása, a szak
mai információcsere minél tökéletesebb biztosítása. I g a z , az orvosok például még ma i s azért használnak sok idegen t e r m i n u s t , hogy a b e t e gek ne érthessék meg őket, de ez a h e l y z e t i s meg f o g lassanként vál
t o z n i . A s z a k n y e l v tehát, bár sokan e r r e a f o k r a degradálják, nem a r gó jellegű.
Argó az, ha egy b u d a p e s t i taxisofőr beleszól URH készüléke m i k r o fonjába, és e z t mondja: "Kollégák, a Váci u t 30 és 50 között villám
l i k . " Minden hivatásos gépkocsivezető t u d j a , hogy o t t akkor r a d a r r a l mérik a haladási sebességet. Ha majd a közlekedésrendészet i s i s m e r n i f o g j a már a villámlás szónak e z t az u j jelentését, akkor a t a x i s o k egy másik szóra fognak áttérni, mert az argó állandóan megújul.
A s z a k n y e l v másik f o n t o s célja az ismeretátadás, s ez a cél f u n k cionális szempontból eléggé élesen elhatárolja a s z a k n y e l v e t a többi nyelvhasználati kategóriától.
M u t a t k o z i k a szaknyelvek használatának o l y k o r agitatív célja i s . Például tudományos igényű küzdelem a E a l k o h o l i z m u s vagy a dohányzás
e l l e n , a rákszűrés általános bevezetése érdekében, a környezetvédele
mért s t b . A meggyőzés azonban mindezekben az esetekben értelmi, s nem érzelmi ráhatással történik.
769
TAKlIüCZI L.: Szaknyelvek használata
2. A SZAKSZÖVEGEK ÁLTALÁNOS PRQBLÉHÁI
2.1 A f e n t e b b röviden i s m e r t e t e t t célok határozzék meg a s z a k n y e l v i szövegek, s r a j t u k keresztül a szaknyelvek jellegét. Mielőtt a¬
zonban a legjellemzőbb ismérveket megvizsgálnánk,"rá k e l l mutatnom a szaknyelvnek egy o l y a n különleges funkciójára, amely e g y e t l e n másik nyelvhasználati kategória esetében sem fedezhető föl.
Ez pedig az, hogy a szaknyelv a tudományos gondolkodás eszköze.
Kísérletezhetünk, megfigyelhetünk csupán érzékszerveink igénybevéte
lével. Töprengéseink eredménye o l y k o r csupán vizuálisan j e l e n i k meg előttünk: például egy gépészeti vagy épitészetl megoldás. Jobbára a¬
zonban mégiscsak n y e l v i keretekben gondolkozunk.
Eddig még nem i s m e r t u j kombinációk kialakítása, i s m e r e t l e n j e lenségek és összefüggések föltárása v i s z o n t magával hozza az állandó saöalkotásl kényszert. Az " u j a t " valahogyan meg k e l l nevezni, hogy fogalma a gondolkodásba és a n y e l v i kommunikációba bevonható legyen.
Nos, tudvalevő, hogy a tudósok és a kutatók n y e l v i szempontból nem túlságosan képzettek. A szükségessé váló u j megnevezések megalko
tása során sok hibát követnek e l . Akad o l y k o r egy-egy szerencsés meg
oldás i s , mint például az élet fenntartásához szükséges aminősavak megnevezésére kialakított v i t a + a m i n = v i t a m i n összetett szó, de a kényszer nyomása a l a t t f o g a n t a t o t t u j t e r m i n u s o k i g e n gyakran logikát
lanok, s n y e l v i szempontból sem megfelelők. Gyors elterjedésük v i szont az utólagos beavatkozást igen megnehezíti. Túlságosan sok az 1 - degen nyelvekből történő p u s z t a vagy t o r z i t o t t átvétel, de amikor a nyelvművelők ezek e l l e n t i l t a k o z n a k , r e n d s z e r i n t a z t a választ kap
ják, hogy "a szakmai körök e z t már i g y szokták meg".
A megnevezések terén tapasztalható tétovaságot bizonyítja, hogy nagyon sok t e r m i n u s t alakítanak k i tooonimákból és patronimákból, pél
dául b a u x i t /Les deaux/, artézi / A r t o i s / , Röntgen, Di£gel s t b . Ezek a t u l a j d o n n e v e k idővel közr.evesülnek, főként képzett es összetett a l a k j a i k b a n , például rönt^enoló.qua. A családnevek e r e d e t i helyesírását a¬
zonban mindenképpen meg k e l l e n e Órizni, mert a f o n e t i k u s átirás - fű
ként forditás és továbbforditás esetén - o l y k o r fölismerhetetlenekké t e s z i őket.
2.2 A szakszövegek jellegzetességei között megkülönböztethetünk f o r maiakat és n y e l v i e k e t ,
A fontosaöb f o r m a i jellegzetességek közül elsőként a szoros szerkesztésmódot emelném k i . A s z a k n y e l v i szövegek m i n d i g követik a
"bevezetés, tárgyalás, befejezés" k l a s s z i k u s szerkesztési sémát. A bevezetés azonban nem h o l m i " c a p t a t i o b e n e v o l e n t i a e " , hanem a téma rövid exponálása. A tárgyalás leirás, bizonyítás és v i t a . A b e f e j e zés a következtetések levonása, j a v a s l a t o k megtétele.
A szövegrészek l o g i k a i rendben követik egymást, bér egyesek i n kább az induktív, mások pedig inkább a deduktív tárgyalási módot vá
lasztják. Tankönyvekben, kézikönyvekben kötelező az egyszerűbbtől a
TMT 22.évf. 10-11.s z á m 1975.október-november
b o n y o l u l t a b b felé való haladás, ezek tehát m i n d i g az a l a p f o g a l m a k meg
határozásával kezdődnek. Gyakori az un. "történelmi visszapillantás"
i s , m i n t bevezetés, de ezek általában fölöslegesek és gyakran túlzók.
A szakszövegek átgondolt, arányos tagolása szintén i g e n jellemző f o r m a i ismérv. A f e j e z e t e k a l f e j e z e t e k r e , ezek oimekre és p o n t o k r a o s z l a n a k . írott szövegben ez különösen jól érzékelhető, például aa, ab, ac, de a tagolást beszédben i s érzékeltetik, ilyesformán: "ezek után térjünk át a következő p o n t r a " , vagy " e z t a témát lezárva, a kö
vetkezőkben e z z e l és e z z e l f o g o k f o g l a l k o z n i " .
S z a k n y e l v i szövegekben g y a k o r i a k az idézetek ás hivatkozások. E¬
gyes s z a k n y e l v i szövegeknek a hivatkozások o l y k o r nagyobbik részét t e s z i k k i . A források megjelölése eltérő módon történik, a pontosság a¬
zonban m i n d i g és mindenütt kötelező. Sok a csupán szakszövegek Írói és olvasói előtt i s m e r e t e s j e l , i l l e t v e rövidités, például vö. = vesd össze, 2 - - p a g i n a , i n - ban,-ben s t b .
Minden szakszöveg tömérdek illusztrációra, fényképre, r a j z r a , f o lyamatábrára, diagrammra s t b . támaszkodik. Gyakoriak a táblázatok, a számitások, sőt az egyes állitások képletszerü bemutatásai i s . Ez a f o k o z o t t vizualitás v i s s z a h a t a szakszöveg n y e l v i részére. A n y e l v i részt a szerző, i l l e t v e az előadó gyakran másodrangunak t e k i n t i , h i szen közlendőjének lényege - s z e r i n t e - az illusztrációkban találha
tó összesüritve. Vagyis a n y e l v i anyagot e l n a g y o l j a , f i g y e l m e t csupán az ábrákra, a képletekre f o r d i t v a .
Ez a magatartás természetesen h e l y t e l e n , h i s z e n minden egyes áb
r a , számitas vagy képlet n y e l v i magyarázatra s z o r u l . S ha a n y e l v i ma
gyarázat h e l y t e l e n vagy érthetetlen, akkor az illusztráció i s értékét v e s z t i .
További f o r m a i jellegzetesség a folyóiratcikkek elején vagy vé
gén található tömör összefoglalás. Ezek a gyors tájékozódást szolgá
ló "résumé"-k i g e n g y a k r a n n y e l v i torzszülemények. Például: "Szerző i g a z o l j a , m i s z e r i n t ha..."
A t e r j e d e l m e s e b b i r o t t müveket előszó v e z e t i be, amelyben a s z e r ző nem szorosan a tárgyhoz tartozó információkat közöl olvasóival.
A gépeléssel történő vagy n y o m d a t e c h n i k a i kiemelések szintén a szakszövegek f o r m a i jellegzetességei közé t a r t o z n a k . Névmutatót ég tárgymutatót sem i g e n találunk másutt, m i n t szakkönyvekben. A tárgy
mutató r e n d s z e r i n t a kiemelésekre épül, ezeknek tehát d e s z k r i p t o r j e l - legüeknek k e l l lenniük, hogy a gyors visszakeresést megkönnyítsék.
2.3 A s z a k n y e l v e k évtizedek, i l l e t v e évszázadok óta meglehetősen zárt körben alakuló, nemzedékről nemzedékre öröklődő konzervatív n y e l v használati kategóriát képviselnek.
Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a gyorsan szaporodó u j t e r m i n u s o k r a való t e k i n t e t t e l többen a z t a nézetet vallják, hogy a s z a k n y e l v minden f e j l e t t nemzeti n y e l v n e k a legdinamikusabban válto
zó, fejlődő része. Ez azonban tévedés.
7 7 1
TARNQŰZI L.: Szaknyelvek használata
Egy tanulóra vagy egy f i a t a l , kezdő szakemberre a s z a k n y e l v i k i fejezés terén nem h a t száz meg száz iró, ezer meg ezer beszélő,hanem csupán t u c a t n y i "tekintély". A j e g y z e t e k e t , tankönyveket jobbára u¬
gyanezek a "tekintélyek" Írják. A tanuló így beszédben és írásban u¬
gyanazt k a p j a , amit tanárai kaptak tanáraiktól. A n y e l v i modorosségok éa a nyelvhelyességi vétségek tehát öröklődnek, i l l e t v e tovább adód
nak.
Ezért találunk a szakszövegekben - egyebek között - a n n y i megme
r e v e d e t t szólást. Például: " i s m e r e t e i n k mai állása s z e r i n t " , "ebből már önként adódik" s t b . Nagyon könnyű egy-egy szakszöveget i l y e n n y e l v i klisékre szétbontani, i l l e t v e azokból - a tudományosság látszatét k e l t v e - összeállítani.
Tudjuk, hogy 2 5 0 - 3 0 0 éve még a l a t i n v o l t az egyetemes európai tudományos n y e l v . Hogy ennek az örökségnek a maradványait mindmáig nem v o l t u n k képesek fölszámolni, az szintén a szaknyelvek konzervatív jellegére u t a l . Ezért találunk majdnem minden a n g o l , f r a n c i a , német, o l a s z és magyar szakszövegben a n n y i körmönfont, b o n y o l u l t körmondatot•
Ez magyarázza - bár nem menti - o l y a n köznyelvi l a t i n szavak használatát, mint parciális, speciális, lokális, regi. onális, variáns, látens, korrekció, Kommentálás, deformáció,konvertibilitás és társaik.
Se s z e r i , se száma a fennmaradt és ma i s g y a k r a n a l k a l m a z o t t l a t i n frázisoknak: nonum prematur i n annum. ouod e r a t demonstnandum, n o l e n s - v o l e n s , h i c e t nunc stbT
3 . A SZAKSZÖVEGEK NíELVI PROBLÉMÁI
3, 1 A szakszövegeket n y e l v i szempontból terminológiájuk, frazeológiá
j u k és a t i l u a u k különbözteti meg a többi nyelvhasználati kategó
riákba sorolható szövegektől. A terminológia problémáival i t t nem f o g l a l k o z o m , mert az t u l messzire yezetne. A frazeológiai vonatkozásokra már néhányszor u t a l t a m , s még v i s s z a fogok térni rájuk.Vizsgálódásai
mat tehát a szakszövegek 3tilusára korlátozom.
A s z a k n y e l v i s t i l u s - a szubjektív vonásoktól e l t e k i n t v e - e g y f e lől a s z a k n y e l v i kommunikáció céljainak, másfelől a szakszövegek f o r mai jellegzetességeinek a függvénye. Valamennyi szakszövegben Öt álta
lános, s z i n t e kötelező érvényű stílusjegyet figyelhetünk meg.
Ezek közül az első a tárgyilagosságra való törekvés. Az iró vagy az előadó a szubjektivitásnak még a látszatát i s kerülni kivénja. Ez magyaráz sok, gyakran hibáztatott nyelvhasználati jelenséget, mint például a főnevek túlzott alkalmazása, a cselekvést kifejező igék_
visszas-oritása, a sok szenvedő i g e és szenvedő s z e r k e z e t , a személy
telenség s t b .
A személytelenség a második jellemző ismérv. Valójában az i s h i ba, vagy legalábbis modorosság, i l l e t v e álszerénység. Persze t u d j u k ,
THT 22.évf. 10-11.azám 1975.október-november
hogy a többea szám el3Ő személyü i g e i a l a k o k használata a szakszöve
gekben nem " f e j e d e l m i többes". Az iró vagy az előadó h o l munkatársai
v a l , h o l közönségével a z o n o s i t j a magát. De mindenkinek meg k e l l a d n i az öt megillető érdemet, mindenkinek vállalnia k e l l a reá háruló f e lelősséget.
Majdnem valamennyi szakszövegben rátalálunk a d i a l e k t i k u s v i t a módszerre . A szerző, a beszélő képzeletbeli p a r t n e r e k k e l vitázik. Le- hetseges ellenérveiket i g y e k s z i k eleve megcáfolni, a ellenükben a ma
ga vélt igazát b i z o n y l t j a .
A szakszövegek egyúttal magvarázó jellegűek, ami a f o k o z o t t v i - zualitás nyújtotta lehetőségek kihasználásából adódik. Az előadó gyak r a n mutat rá a kifüggesztett vagy vetített, e s e t l e g v a l a h o l e l h e l y e z e t t szemléltető segédletre, s ez a tény nagymértékben befolyásolja az a l k a l m a z o t t frazeológiát. Gyakoriak az i l y e n f o r d u l a t o k : i t t lát
ják, amint az imént bemutattam s t b .
Valamennyi felső és a legtöbb középső rétegű szakszöveg stílusát bizonyos komoly emelkedettség j e l l e m z i , amelyet a tárgy és a h e l y z e t kényszerit k i . Ez a z t j e l e n t i , hogy szakszövegekben nem f o r d u l h a t n a k elő argó 03 zsargón szavak, vagy v u l g a r i z m u s o k , hacsak nem példakép
pen, szemléltetésül. A szakszövegek szerzőinek még a leghevesebb v i ták tüzében i s kerülniük k e l l a személyeskedést, az "argumentatio ad hominem"-et, h i s z e n a küzdelem tudományos igazságok elfogadtatásáért, nem pedig kartársak e l l e n f o l y i k .
A beszélt s z a k n y e l v i szövegek kiejtésének k o r r e k t n e k k e l l l e n n i e . Tájnyelvi szabadosságok nem helyénvalók. Természetesen a hallgatósá
got álomba ringató "tudományos", monoton hanghordozás s e h o l és semmi
k o r nem kötelező. A legnehezebb témákról i s l e h e t s z i n e s e n , érdeklő
dést keltő és az érdeklődést ébren tartó módon beszélni. De ez már i n kább adottság kérdése.
A magyar s z a k n y e l v i beszéd ujabban egyre hibásabb, kifogásolható.
Csupán néhány jelenséget említek. Gyakori egyes hangzók i n d o k o l a t l a n kettőzése, például essó, heegesztés. A kettős hangzókat v i s z o n t r e n d s z e r i n t röviden e j t i k , például csilés. A mondathangsúlyt a beszélők a mondatok végére v e t i k , h a n g j u k a t fölemelik, a h e l y e t t , hogy elengednék.
Megszámlálhatatlanul sokszor használják az i s kötő- és erősitőszót, r e n d s z e r i n t a mondatok végén, hangsúlyozottan.
3.2 Ezek után térjünk rá a magyar szakszövegek részletesebb n y e l v i vizsgálatára. Ezen a téren eléggé nehéz h e l y z e t b e n vagyunk, h i szen a l i g - a l i g akad i r o d a l m i előzmény .Az 1.TA S z a k n y e l v i M u n k a b i z o t t sága nemrégiben k i a d t a a magyar szaknyelvek vizsgálatával foglalkozó c i k k e k , tanulmányok és könyvek jegyzékét, s ebben mindössze 35 szer
ző 48 munkája s z e r e p e l .
Sajnos, a tudományok, a műszak művelői nem f o g l a l k o z n a k n y e l v i kérdésekkel, a nyelvészethez nem értenek, s nem i s érdekli őket.nyel
vészeink v i s z o n t ma még kizárólag szépirodalmi képzettségűek és beál
lítottságúak. A műszaki nyelvész magyarországi megjelenése még várat
773
TARMÓCZI 1 . : Szaknyelvek használata
magára, h o l o t t például a Német Szövetségi Köztársaságban a t e c h n i - scher L i n g u i s t . az Egyesült Államokban p e d i g a t e c h n i c a l w r i t e r már r e g o t a létezik.
A szakszövegek n y e l v i megítélését illetően kétféle ellentétes nézettel találkozhatunk. Az e g y i k a r r a épül, hogy milyennek k e l l , i l l e t v e inkább, hogy milyennek k e l l e n e egy szakszövegnek n y e l v i szem- pontöől l e n n i e : tömörnek, világosnak, szabatosnak, egyértelműnek. A másik nézőpont képviselői v i s z o n t az a d o t t szövegek elemzéséüől i n dulnak k i , s keserűen'megállapitják, hogy a s z a k n y e l v , s a j n o s , zava
r o s , érthetetlen és hibás.
Ennek a kettős nézőpontnak a zavaró hatása majdnem valamennyi t a nulmányban kisért, amely a s z a k n y e l v e k k e l f o g l a l k o z i k . Az igazság per
sze, mint sok más esetben i s , v a l a h o l a középúton keresendő. Nehezen l e h e t például egy szöveg egyszerre tömör i s és világos i s . A redundan
c i a szükséges r o s s z !
Az sem várható e l egy s z a k n y e l v i szövegtől, hogy bárki számára könnyen megérthető l e g y e n . Tény, hogy sok esetben nem a n y e l v i k i f e jezési formával, hanem a tárggyal k a p c s o l a t o s a n adódik nehézség az olvasók, i l l e t v e a hallgatók részéről.
Igen sok felnőtt magyar ember életében nem h a l l o t t még o l y a n tő- rölmer.szett magyar t e r m i n u s o k a t , mint például a szádpalló, a zagff, a dugározás, a hajóvonta s t b . Az idegen eredetű terminusokról jobb nem i s beszélni, h i s z e n ezeket a szükséges n y e l v i előképzettség hiányában a legtöbben helytelenül használják. Egy t e n g e l y például eldeformáló
d i k , h o l o t t a de l a t i n p r a e f i x u m pontosan f e d e z i az e l magyar prae
f i x u m értelmét. Közismert n y e l v i tréfa, hogy az injectióból eltűnt " j "
/inekció/, a tartóshullám német változatába vándorolt át, d a j j e r a l a k ban /Dauerwelle/.
3 . 3 A s z a k n y e l v i kifejezés zavarának két ellentétes eredetű oka l e hetséges. Az első esetben az iró vagy előadó b i z o n y t a l a n a témá
ban, s e z t a tényt szakmai halandzsával i g y e k s z i k e l l e p l e z n i . I l y e s m i ket i r , i l l e t v e mond: "a makroökönóraikua elvárásrendszerek optimális paraméterei", vagy "a reakciók korrelációi o l y a n o u t p u t o t eredményez
nek, amely közelítőleg kvadrál az előzetes skaláris eredményekkel".
A második esetben v i s z o n t a szerző, i l l e t v e az előadó a n n y i r a já
r a t o s a témában, hogy mindent a saját szemszögéből itél meg, eleve ma
gától értetődőnek t a r t . Ezért nem magyaráz meg semmit, dobálja a kép
l e t e k e t és a villámgyors levezetéseket, e l n a g y o l t a n , pongyolán f o g a l mazva.
Természetesen i g e n előnyös lenne, ha az olvasótábor, i l l e t v e a hallgatóság képzettségi s z i n t j e és érdeklődési köre minden egyes e s e t ben előzetesen tisztázható l e n n e . Ez azonban az esetek túlnyomó több
ségében l e h e t e t l e n , s ez a bizonytalanság az Írókat és az előadókat bizonytalanná t e s z i .
Bármilyen kör számára i s i r j o n vagy adjon elő azonban egy müsza-
TMT 22.évf. 10-11.a z á m 1975.október-november
ki-tudományos szakember, szövege sokszor lapos és s z i n t e l e n , gyakran érthetetlen. I l y e s m i k e t o l v a s h a t u n k és h a l l h a t u n k : "pénzügyi a l a p o k a t képeznek, amelyek a pénzügyi gazdálkodás a l a p j a i t képezik". Más példa
"a közömbös szennyezőkből más szennyezők hatására e s e t l e g e s keletkező agresszív anyagok keletkezése".
Ez egyébként világjelenség. A szakírók és -előadók maguk i s r o s s z nyelvezetű müveket olvasnak, hibás szövegű előadásokat h a l l g a t nak. K i v e l p e d i g m i n d i g egy szűkebb vagy tágabb, de zárt körről van
szó, k i a l a k u l a n y e l v i tömegfertózés e s e t e .
4. MAGYAR NYELVHELYESSÉG ÉS SZABVÁNYOSÍTÁS
4-1 Ezek után hadd térjek k i röviden a magyar szakszövegek leggyako
r i b b , l e g j e l l e g z e t e s e b b nyelvhelyességi vétségeire.
Az e g y i k i l y e n h i b a a létige túlzott használata. "A két üzem kö
zött kompetició van" - o l v a s t a m v a l a h o l . V a g y i s : versenyben állnak egymással. Másik példa: " I intézet Y-ban van" - v a g y i s o t t emelkedik, o t t működik, d o l g o z i k s t b .
Tény, hogy a magyar nyelvben nem létezik f o l y a m a t o s i g e a l a k , s i g y e z t az un. Zustandspassiv /= állapotot kifejező szenvedő s z e r k e z e t / h i v a t o t t pótolni. E l v i szempontból tehát nem i s l e h e t kárhoztat
n i , de a magyar szakszövegek szerzői o l y k o r túlzásba v i s z i k a haszná
latát, e z z e l i s a létige különböző a l a k j a i n a k a számát s z a p o r i t v a : az utasitás k i van adva, a motor be l e t t gyújtva, a készülék föl l e s z s z e r e l v e s t b .
G y a k o r i magyar szakszövegekben a yonzattéye3Ztés. Például: "az u j központot beiktatták a hálózat részévé". Helyesen: beiktatták /vagy bekapcsolták/ a hálózatba.
I g a z , a magyar n y e l v b e n az i g e i p r a e f i x u m és a helyhatározó r a g nem m u t a t j a m i n d i g ugyanazt a k i n e t i k a i potenciált "bement a házba"
a l a p o n . Ennek ellenére a következő szemelvényem s z i n t e hátborzongató:
" o l y a n r e n d s z e r , amely b e i l l e s z t i a települőst a tájjal, a környezet
t e l " •
Eléggé g y a k o r i magyar s z a k n y e l v i szövegekben a szerkezetkeveré3.
Példa. Első h e l y e s mondat: t i z év óta benne élek a témában. Má3odik helyes mondat: t i z éven át benne éltem a témában. A nyomtatásban meg
j e l e n t harmadik - h e l y t e l e n - változat: " t i z éven át benne élek a té
mában" .
Sok a h i b a a határozott és határozatlan tárgyas i g e a l a k o k haszná l a t a körül. Példa. Első h e l y e s mondat: minden kérdést megoldunk. Máso d i k h e l y e s mondat: valamennyi kérdést megoldjuk. H e l y t e l e n változat:
"valamennyi kérdést megoldunk".
Sokszor és sokan hibáznak a -nál, -nél helyhatározó r a g németes
775
TARNÓCZI L.: Szaknyelvek használata
használatával. Mérlegelésnél helyesen mérlegelés során. Forralásnál helyesen forraláskor, forralás esetében s t b .
Nem alkalmazzák a magyar s z a k n y e l v i szövegekben a személyragos főnévi igenévi a l a k o k a t , hanem r e n d s z e r i n t megmaradnak a p u s z t a főné
v i igenév m e l l e t t . H o l o t t a következő mondat: az elnöknek j e l e n t e n i k e l l nyilvánvalóan kétértelmű. Első lehetséges jelentése: az elnöknek j e l e n t e n i e k e l l , a második: az elnöknek jelentenünk k e l l .
Szakszövegekben gyakran hibásak az egyeztetések. Példák: a r a k o mányokat rendeltetési helyére szállították; a mai őriás üzemek kapa
citásukhoz 12-20 kemence szükséges.
Valamennyi szakszövegre rányomja bélyegét a d i v a t o s szavak hasz
nálata, A forgóeszközök pénzeszközök, az állóeszközök v i s z o n t termelő
eszközök. A tömegtájékoztatási eszközök természetesen nem azonosak a j o g i es adminisztratív eszközökkel. A konyhai eszközök sem azonosak az i r o d a i eszközökkel.
A magyar szaknyelvek e g y i k ujabb keletű jellegzetessége a t u l z o t t a n sok föltétéles értékű mondat. üiintha az egész magyar tudományos é l e t e l b i z o n y t a l a n o d o t t v o l n a : szeretnének remélni, talán megkockáztat h a t j u k , nagy valószínűséggel föltételezhető.
A rövidítések túlzásba vitelét már sokan és sokszor kifogásol
ták. Nehéz ugyanis kideríteni, hogy a GYE gyáregységet, a GK p e d i g gépkocsit j e l e n t . A nemzetközi röviditésgyüjtemények ma már k b . 20 - 25 ezer magyarázatot t a r t a l m a z n a k . Ez borzalmas, h i s z e n nem elegendő egy idegen n y e l v e t m e g t a n u l n i , a rövidítéseit külön be k e l l biflázni, ha az ember az a d o t t idegen szakszöveget meg a k a r j a érteni.
Halmozódnak a nehézségek, amikor a rövidítéseket a f o n e t i k u s k i ejtés alapján átírják, amint ez a magyar ujságnyelvben ujabban egyre gyakrabban tapasztalható. Ez p e d i g veszélyes u t , mert ha a T.Sz. tées akkor idővel a pH Í8 péhává f o g átalakulni.
Ujabb keletű - i d e g e n hatásra k i a l a k u l t - modorosság a nem mddó- sitószóval, mint előtaggal, egybeírt összetett szavak hasznélata. Pél dául nemlineáris, nemszinuszoidálls, nemtermó s t b . Ezekkel a szavak
k a l valójában semmi pozitívumot nem álHtunk, a számos lehetséges ka
rakterisztikáim közül csupán e g y e t l e n egyet r e k e s z t v e k i . Ha ez i g y megy tovább, a h a l o t t "nemélő"-vé, az élő p e d i g "nemhalott"-tá f o g át változni!
Sokszor és sokat tévednek s z a k n y e l v i Íróink és előadóink a hatá
r o z o t t , i l l e t v e a határozatlan névelő / a r t i k u l u s / használatában. Ahol szükség lenne rájuk, o t t hiányzanak, a h o l p e d i g nem k e l l e n e k , o t t k i vannak téve.
4.2 A tárgyalt problémakör nem zárható l e az idegen szavak problema
tikájának az érintése nélkül. Az természetes, hogy az egyes szak n y e l v e k terminológiájában sok - a részben nemzetközi jellegű - görög, arab és l a t i n eredetű t e r m i n u s . Az i s természetes, hogy ezeket minden nyelvben saját képzőkkel és r a g o k k a l látják e l .
7 7 6
TMT 22.éri. 10-11.s z á m 1975.október-november
A hibridizálást illetően v i s z o n t s z k e p t i k u s vagyok. S z e r i n t e m a teleobjektív jobb szó, m i n t akár a " t e l e l e n c s e " , akár a távobjektlv".
Természetesen tudatában vagyok annak, hogy e z t az álláspontot nem sza
bad "ad absurdum" v i n n i , h i s z e n a görög és l a t i n eredetű p r a e f i x u m o k és s u f f i x u m o k , i l l e t v e p r a e f i x o i d o k és s u f f i x o i d o k / e r e d e t i l e g önálló szavak/ s z i n t e kiküszöbölhetetlenek. Például: szuperhatalom, d i a v e t i - tő, deltaszárny s t b . Sőt, az o l y a n Összetett szavak e l i e n sem kívánok nüdakozni, m i n t tanácsakadémia vagy létminimum. Mindazonáltal a külön
böző eredetű szavak keresztezésével csínján k e l l bánnunk!
Azokkal p e d i g végképpen nem érthetek e g y e t , a k i k a tudomány nem
zetköziségére való hivatkozással szabad u t a t kivannak n y i t n i minden
f a j t a idegen szó nyelvükbe való beáramlása előtt. Minden egyes f e j l e t t n y e l v , a miénk i s , t e l e van idegen eredetű s z a v a k k a l . Mindezek azon
ban több száz éves megszokás, n y e l v i asszimiláció eredményei. Ma v i s z o n t , főként a tudományos és műszaki n y e l v b e o l y a n ütemben és mórték
ben áradnak be az j d e g e n szavak, hogy sem megszokásukra, sem a s s z l m i - lálásukra nem n y i l i k mód. Az i d e g e n szavaknak a s z e l l e m t e l e n és ötlet- t e l e n átmásolását tehát valahogyan l e k e l l e n e lassítani, fékezni! E z t a figyelmeztetést főként a fordítók vegyék magukra!
Nemrégiben o l v a s t a m egy tanulmányt, amelyikben a Nemzetközi Szab
ványügyi Szervezet e g y i k munkatársa a z t j a v a s o l t a , hogy a jövőben az egész világon mindent nevezzünk meg - e r e d e t i helyesírással és k i e j téssel - a föltaláló, i l l e t v e fölfedező ország nyelvén. Az illető az
z a l érvelt, hogy i l y e n módon a fordítási tévedéseket minimumra l e h e t ne csökkenteni.
Ez mind szép l e n n e , ha a világ műszaki fejlődése kizárólag az an
g o l é 3 a német nyelvterületre korlátozódnék. De m i t kezdhetünk - a d o t t esetben - o r o s z , k i n a i , japán, héber, h i n d i vagy indonéz t e r m i n u s o k k a l ?
4.3 Érintenem k e l l még, ha csak röviden i s , a n y e l v i szabványosítás kérdéskörét. Többen i s a z t az álláspontot képviselik, hogy egy- egy n e m z e t i n y e l v alakítása, formálása szigorúan belügy, m i n d e n k i a z t csinál a maga portáján, a m i t a k a r .
Ez azorban nem egészen i g y v a n . A magyar n y e l v e t például az o r szág 10,5 millió lakóján kivül még m i n t e g y 2,5 millió emöer v a l l j a a¬
nyanyelvének a Kárpátmedencében, s még k b . 2 millió ember a világ kü
lönböző részein.
Arról, hogy az i r o d a l m i n y e l v e t alakító széplrőkat ős költőket, i l l e t v e a köznyelvet használó milliós tömegeket nyelvhasználati szem
pontból irányítsuk, a l i g l e h e t szó. Csupán tartós és következetes be
folyásolásra g o n d o l h a t u n k .
Egy-egy s z a k n y e l v e t azonban csupán szűk kör használ, s ennek t a g j a i jobbára azonos képzettségűek, azonos fogalmakban gondolkodnak. A szabályozás, szabványosítás lehetősége tehát a d o t t .
A társadalomtudományok fogalomrendszere országonként jelentős e l -
7 7 7
'2ARHÓCZI L.: Szaknyelvek használata
téréseket mutat /demokrácia!/, de még az orvostudományok terminológiá
j a sem egységes, h i s z e n a f r a n c i a nyelvterület az 1955-ös párizsi nó
menklatúrát követi, mig a német nyelvterület r a g a s z k o d i k az 1935-ös jénai nómenklatúrához.
A szaknyelvek tehát szabványosithatók, i l l e t v e szabvanyositandók, mind n e m z e t i , mind p e d i g nemzetközi téren, lehetőleg egységes akciók k e r e t e i n belül.
Nemzetközi v i s z o n y l a t b a n a l e g f o n t o s a b b azonban nem az azonos megnevezés, hanem az azonos f o g a l m i meghatározás, amelyhez a különbö
ző n y e l v e k t e r m i n u s a i játszi könnyedséggel hozzákapcsolhatók.
Egy-egy nemzeti s z a k n y e l v i c s o p o r t o n belül v i s z o n t a l e g f o n t o sabb, hogy ugyanazt a f o g a l m a t mindenki azonos szóval nevezze meg.
Amint látható, a nemzetközi és a nemzeti s z a k n y e l v i szabványosí
tás célkitűzései eltérőek.
Az azonos megnevezés tekintetében mi, magyarok, ma még eléggé r o s s z u l állunk. A német szövegeket tanulmányozó kutatók r e n d s z e r i n t a német t e r m i n u s o k a t ültetik át - o l y k o r r o s s z tükörfordítás alakjában - a magyarba. így jött létre például a hőszennyezéa abszurd összetett szavunk. Abszurd, h i s z e n a hő nem " s z e n n y e z h e t i " be még a v i z e t sem.
Az a n g o l vagy orosz szövegeket olvasó szakemberek v i s z o n t az an
g o l , i l l e t v e az orosz nyelvből kölcsönöznek vagy fordítgatnak, jól- r o s s z u l , egyes kifejezéseket. Ezen az u t o n honosodott meg például ná
l u n k az abszurd napszél összetett szó. Abszurd, h i s z e n légüres térben, j e l e n l e g i f o g a l m a i n k s z e r i n t , szél nem támadhat.
Az a d o t t körülmények között könnyen előállhat, s elő i s áll, o¬
l y a n h e l y z e t , amikor ugyanarra a f o g a l o m r a a szakmai körökben kettő vagy kettőnél i s több t e r m i n u s v a n egyidejűleg használatban, ami a megértést és a fordítást nagymértékben megnehezíti. Például: r a d a r éa lokát o r .
Arról i s beszélnem k e l l e n e még, hogy a terminusoktól, legyenek azok bár egyszerű, képzett vagy összetett szavak, a z t várjuk e l , hogy legyenek l o g i k u s a k és kifejezők. Sajnos, nem minden esetben azok.
Jellemző például, hogy még ma i s jégszekrényekről beszélünk, ho
l o t t j e g e t hűtésre ma már csak i g e n r i t k a esetben használunk. A helyes kifejezés tehát hűtőszekrény. A vasbeton, amely tudvalevőleg célhuza
l o k fölhasználásával készül, közismert példa. Még három másik hasonló n y e l v i torzszülemény: hátterezennyezés, hulládékhó és háztáji.
Az első h e l y e s e n alapszennyeződés,a második veszendőbe menő vagy föl nem használt hőmennyiség, a harmadik illetményföld. Az u n . háztá
j i nem a lakóház körül elterülő "belaŐ3ég", a ez a nem m i n d e n k i által i s m e r t tény a fordítókat néhányszor ugyancsak megzavarja.
Az előadottak alapján nyilvánvaló, hogy a s z a k n y e l v e k e t a t e r m i nológia, frazeológia és stílus szempontjából az eddiginél s o k k a l t a a-
TMT 22.évf. 10-11.s z á m 1975.október-november
laposabban k e l l e n e tanulmányoznunk, a erélyesebb kézzel k e l l e n e irá
nyítanunk !
Helyes lenne ezért, ha műszaki főiskoláinkon és egyetemeinken magyar s z a k n y e l v i lektorátusokat, i l l e t v e tanszékeket szerveznénk. A furcsaság a j e l e n l e g i h e l y z e t b e n az, hogy "idegen n y e l v i " lektorátu
sok mindenütt működnek. Tehát a leendő magyar szakember t a n u l a n g o l u l és t a n u l o r o s z u l , de a h e l y e s magyar kifejezésmódra j e l e n l e g s e n k i sem tanítja meg.
tCID
TARNÓCZI, L.: A szaknyelvek használatáról
A s z a k n y e l v i kutatások Magyarországon most kezdenek komolyabb mé
r e t e k e t ölteni. A Magyar Tudományos Akadémia " S z a k n y e l v i M u n k a b i z o t t - ság"-ot alakított, s ez - más s z e r v e z e t e k k e l karöltve - 1 9 7 5 május vé
gén M i s k o l c o n , a Nehézipari Egyetemen "Nyelv és s z a k i s m e r e t " cimmel országos konferenciát s z e r v e z e t t . Ennek e g y i k előadása a szerző i t t b e m u t a t o t t tanulmánya.
A d o l g o z a t a s z a k n y e l v e k e t önálló nyelvhasználati kategóriának minősiti. Vizsgálja a s z a k n y e l v i kommunikáció célját és jellegét. Meg
állapítja, hogy a szaknyelvek az i r o t t és beszélt szakszövegekben öl
tenek t e s t e t , ezért a szakszövegeknek azokat a f o r m a i vonatkozásait i s vizsgálni k e l l , amelyek a n y e l v i kifejezést befolyásolják. A n y e l v i vonatkozások terminológiaiak, frazeológiaiak és s t i l i s z t i k a i a k . A szerző főként a szakszövegek stílusával f o g l a l k o z i k .
Néhány nyelvhelyességi kérdés érintése után rátér a n e m z e t i és nemzetközi s z a k n y e l v i szabványosítás kérdéseire, majd befejezésül j a v a s l a t o t t e s z a magyar műszaki egyetemeken éa főiskolákon a magyar szaknyelvek kötelező oktatásának a bevezetésére.
°o°
TARNÓCZI, L.: The use o f s p e c i a l i z e d languages
Reaearch on s p e c i a l i z e d languages j u s t s t a r t e d t o have impor- tance i n Hungary. The Hungárián Academy o f Sciences e s t a b l i s h e d a Study Committee on S p e c i a l i z e d Languages, which - j o i n t l y w i t h o t h e r o r g a n i z a t i o n s - h e l d a n a t i o n a l conference on "Language and P r o f e s s i o n a l knowledge" a t t h e U n i v e r s i t y o f Heavy I n d u s t r y i n M i s k o l c a t the énd o f May 1 9 7 5 . The p r e 3 e n t s t u d y i a one o f t h e c o n f e r e n c e pa- p e r s .
7 7 9
TABHÓCZI L . i Szaknyelvek használata
S p e c i a l i z e d languages are q u a l i f i e d as an lndependent c a t e g o r y o f language-use. Aims and c h a r a c t e r i s t i c s o f s p e c i a l i z e d language communication are examined. S p e c i a l i z e d languages are m a t e r i a l i z e d i n w r i t t e n and spoken t e x t s . T h e r e f o r e f o r m a i r e l a t i o n s o f s p e c i a l i z e d t e x t s , i n f l u e n c i n g language e x p r e s s i o n s , are alsó t o be s t u d i e d , Lan
guage r e l a t i o n s are t e r m i n o l o g i c a l , p h r a s e o l o g i c a l and s t i l i s t i c a l . The a u t h o r deals m o s t l y w i t h t h e s t y l e o f s p e c i a l i z e d t e x t s ,
A f t e r t o u c h i n g somé problems o f grammatical c o r r e c t n e s s , s t a n d - a r d i z a t i o n o f n a t i o n a l and i n t e r n a t i o n a l s p e c i a l i z e d languages a r e d e a l t w i t h , F i n a l l y a recommendation i s made t o i n t r o d u c e t h e t e a c h - i n g o f Hungárián s p e c i a l i z e d languages as a compulsory s u b j e c t a t t h e Hungárián u n i v e r s i t i e s ,
TAPHOüH, J I . : 06 y n o T p e Q j i e H H g npodjeoc^oHaxt-HMx H3HKOB
PasBUTHe H c c ^ e n o B a r n i f i B oÖJiacTH n p o i f e c c H O H a j i t H i i x B3KKOB S H S C T O -
Hmee apeMJi B BetirpHH nojiyiiHjio mzpOKHEí paaMax. A K a n e u w s HayK B e n r p B B c o 3 i a n a Paőovyto r p y n n y n o npo<íieccHo?iajrbiraM n a u x a M H OHa - BiiecTe c
HpvrHMH oprsHnaauHAMH - s KOmie i m a 1975 r . B r.í'iHUKOJme, B V H H s e p c B - T e T e T n s e j i o S npoMMnuieHHOOTB o p r a n n 3 0 B a n a H a u B O H a j i b n y r o KOHíepeauBro n o T e u e "S3MK z c n e u i i a j i b H H a 3 H a H B a " . HaoTosmafl c T a r b n HBjmeTCH OHHBM j o m i a n o M , nponwTaHHHM Ha 3TO-5 KOH<pepeHiinH.
R cTaTbe npoíeccHOHajibHNe ASIÍKB n p e n o T s a j u n o T c s caMOCTOfrrejtbHOií
KaTeropnea aasKa. K z y i a e T c j i uejib npod>eocBOHaJiB>Hofi xoMMyHBicauHH B ee
x a p a K T e p , y c T a H o a j i e n o , V T O n p o í i e c e B O H a n b H a e ASHKB a t i p a x t a K T c j i B n n c b ~ HesHtix H ycTHHX T e K C T a x , nosTOMy aneayeT waynuTb B r e íopMaJibnue O T - HOEeHKH n p o $ e c c n o i r a j i b H i i i x T e K C T o a , KOTopwe HMewT Bjmímne Ha H3HKOBO6 s u p a x e H T i e . SsHKOBtie o T ü o m e H H n w o r y T 6HT& T e p w B HodoraiecKHMB, 4 p a 3 e o -
jtoravecKHMH H c T B j m c T H v e e x H M K . ABTOP aaHHMaeroJi rjiasmiM ofipa3o« co
C T H^ e v n p o$ e c o n O H a j i b n n x T e K C T O B .
nocjie HayveHUH HecKo^bKHX BOnpocoB npaBHJibHoro ynoTpeŐJieHBJ! H S H - Ka, nenexoaüT K HayseHHM BOnpocoB c T a s a a p T B a a u B H npoí>eccnoHaíbHíJx S3U K O B Ha HauHOHajitHOii H v e x j t y H a p o s H O M ypoBHíix. S KOHue a u i B H r a e T c R npemtOKeHHe o B s e a e n B H B BeHrepoKZx n a j i n T e x n n i e c K H x BHCTHTyTax B BJ- a a x o6fi3aTejibHoro oöyveHBH npoieccBOHSJibHim BSuxau.
o
T1ÍT 22.évi. 10-11.szám 1975.október-november
TARJSÓCZI, L . : Uber den G e b r a u c h von P a c h a p r a c h e n
I n üngarn nehmen d i e F o r s c h u n g e n im Zusanimenhang m i t den F a c h - s p r a c h e n e r a t j e t z t e i n grö'sserea Formát a n . D i e D n g a r i a c h e Akademie d e r n i a a e n s c h a f l e n r i e f e i n A r b e i t a k o n i t e e für P a c h a p r a c h e n i n s Lében, das im Zuaammenschiuas m i t a n d e r e n Organisationén an d e r üniversitat für S c h w e r i n d u a t r i e , M i s k o l c Mai 1 9 7 5 e i n e L a n d e s k o n f e r e n z über daa Thema " S p r a c h e und F a c h k e n n t n i s s e " h i e l t . E i n e d e r dórt v e r l a u t e t e n Vortráge war d i e h i e r veröffentlichte A r b e i t .
D i e F a c h s p r a c h e n sínd a l s selbstándíge S p r a c h g e b r a u c h s k a t e g o r i e n z u q u a l i f i z i e r e n . Zweck und C h a r a k t e r d e r f a c h s p r a c h l i c h e n Kommunika- t i o n werden u n t e r s u c h t . D i e P a c h a p r a c h e n s i n d i n g e a c h r i e b e n e n und ge- s p r o c h e n e n F a c h t e x t e n verkörpert; demzufolge müsaen auch jené f o r m e l - l e n B e z i e h u n g e n d e r F a c h t e x t e u n t e r s u c h t werden, d i e den a p r a c h l i c h e n Auadruck b e e i n f l u a a e n . D i e a p r a c h l i c h e n B e z i e h u n g e n s i n d von t e r m i n o - l o g i a c h e r , p h r a a e o l o g i a c h e r und a t i l i s t i s c h e r A r t . D e r V e r f a a a e r b e - f a s s t s i c h v o r allém m i t dem S t i l d e r F a c h t e x t e .
Hach e i n i g e n F r a g e n d e s r i c h t i g e n S p r a c h g e b r a u c h s werden P r a g e n d e r n a t i o n a l e n und i n t e r n a t i o n a l e n Normung d e r P a c h a p r a c h e n e r d r t e r t . A b s c h l i e s s e n d w i r d v o r g e s c h l a g e n , an den u n g a r i a c h e n t e c h n i s c h e n U n i - versitáten und H o c h a c h u l e n d i e u n g a r i a c h e n P a c h a p r a c h e n a l s o b l i g a t o - r i s c h e n G e g e n s t a n d z u u n t e r r i c h t e n .
mmm
731
