TÓTH JÁNOS*

TÓ TH JÁNOS*

A Kapnyikbányai szellemi műhely legnagyobb alakja, Born Ignác

1742. december 28-án született Kapnikbányán vagy Gyulafehérváron. Elemi iskoláit Nagyszebenben, közép- és felsőfokú tanulmányait Bécsben a jezsuitáknál (1753-61), a jogot

(1762-63) Prágában végezte. A Prágai Egyetemen 1763-66-ig geológiát és bányászatot hallgatott.

1763-66-ig előtanulmányai alapján kedvteléseinek hódol és bejárja Nyugat-Európát. 1767-70- ben bányatanácsos Selmecbányán. 1767-ben felfedezi az

ozokerite

1770-72-ben a prágai legfelső pénzverési és bányahivatal tanácsosa. 1771-ben kiadta

NlCOLAUS P o d a : „ ...

az alsó-magyarországi Selmecbányán folytatott bányászatnál használatos gépekről

1770. június-szeptemberben bejárja a Bánság, Erdély, Alsó-Magyarország és Felső- Magyarország bányáit, kohászati üzemeit. V ^{a y} MiKLÓssal együtt ezidőtájt foglalkozott Tokaj- hegyalja földtani viszonyaival.

1774-ben kiadja szakmai (geográfiai, bányászati, geológiai) tapasztalatait 23 levél formájában.

E nagyszerű munka a bányászati-kohászati létesítmények, az alkalmazott technológiák bemutatásán túl geográfiai leírás is.

Prágában tudósklubot alapít, amely a Cseh Tudományos Társasággá növi ki magát.

1771-72-ben kiadja a ^>1 természettudományi

folyóiratot.

Közben megházasodott és 1772-ben Altzedlitseh-i birtokán telepedett le. Itt többek között tudományosan feldolgozta ásvány- és kövület gyűjteményét. Ezt kiadta könyvben. Gyűjteményét megvásárolta a British Museum.

1776-1780 között - Mária Terézia hívására - feldolgozta a bécsi (udvari) természettudományos gyűjteményeket.

1779-től a kam ara (bányászati é s k o h á sz a ti) udvari tanácsosa.

1770-86 k ö z ö tt a s z a b a d k ő m ű v e s m o z g a lo m tagja, két b écsi p á h oly m estere. K e m é n y valláskritikai é s p olitikai írásainak k o m o ly v issz h a n g ja volt. (S a jn o s néh án y j e l e s kortársát k ím é le tle n ü l kritizálta, e lső so r b a n F r i d v a l s z k y JÁNOS j e z s u it a tudóst é s feltalálót.) Jó barátságban v o lt K e m p e l e n FARKASsal, (aki egy m e tsz e te t k észített a k ö n y ö k lő é s g o n d o lk o d ó B o m r ó l) , M a r t i n o v i c s iGNÁccal, K a z i n c z y Fe r e n c c cI. S a zalai v o n a tk o zá s: A ^{szin tén}

s z a b a d k ő m ű v e s FESTETICS G ^{y ö r g y} , haladó g o n d o lk o d á sá n a k kialakulásában sokat k ö sz ö n h e t B ^{o r n} I^{g n á c} s z e lle m i hatásának.

’ Magyar Olajipari Múzeum, 8900 Zalaegerszeg, Wlassics Gyula utca 13

133

10.23716/TTO.12.2005.23

Born még Bécsben elkezdte laboratóriumi kísérletekkel tökéletesíteni a nemesfémek érceikből való kinyerésének technológiáját. Selmecbánya mellett Szklenón kísérleti üzemet építettek ennek bemutatására, tanulmányozására. A higannyal való nemesfém-kinyerési eljárást (amalgámozás vagy foncsorozás) 1786-ban mutatta be Szklenón nagy nemzetközi részvétel mellett. Ez alkalomból jött létre itt - Born kezdeményezésére - a világ első nemzetközi tudományos társasága a „

Societát dér Begbaukuude

Born elsajátította a felvilágosodás korának leghaladóbb tudományos ismereteit. Nagy tekintélyű tudósként többek között 14 tudományos akadémia tagja volt. A cseh állampolgárság odaítélése után, 1790-ben a Magyar Országgyűlés honfiúsította.

Miért foglalkozik a Magyar Olajipari Múzeum Born Ignáccal?

f ___

Gyulafehérvár vagy Kapnikbánya? A Gyulafehérvári Érseki- és Főkáptalani Levéltár anyakönyvében ( 1 7 4 1 - 4 4 ) nem szerepel Born Ignác. (RÉTHY KÁROLY)

Born Ignác magyar, cseh, osztrák, szlovák tudós, de Romániában is tisztelik.

Born sokat betegeskedett és 1791. július 24-én elhunyt Bécsben, az akkor éppen nála tartózkodó Vay Miklós mérnök-tábornok (mineralógus) karjaiban.

134

10.23716/TTO.12.2005.23