• Nem Talált Eredményt

Salát Gergely: A régi Kína története megtekintése | Távol-keleti Tanulmányok

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Salát Gergely: A régi Kína története megtekintése | Távol-keleti Tanulmányok"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

KÖNYVSZEMLE

SALÁT GERGELY:

A régi Kína története

Konfuciusz Könyvtár 1., Budapest, 2010.

Jó hír a távol-keleti történelem és kultúra iránt érdeklődő hazai olvasóközönség- nek, hogy az ELTE Konfuciusz Intézet a kínai civilizáció alaposabb megisme- rése érdekében új könyvsorozatot indított. A Konfuciusz Könyvtár első kötete A régi Kína története címet viseli.

A könyvet kézbe vevő olvasó azonban nem csupán a nagy múltú távol-kele- ti ország történelmét ismerheti meg Salát Gergely tollából, hanem Kína termé- szetföldrajzi és etnikai viszonyait is, különös tekintettel a különböző földrajzi régiók sajátosságaira. A nagyobb városok bemutatása mellett képet kaphatunk a kínai nyelvről, a hagyományos kínai világképről, valamint a kínai történelem- szemléletről is.

A szerző – aki az ELTE Kínai Tanszékének adjunktusa, valamint a Konfuciusz Intézet munkatársa – részletesen bemutatja a kínai történelem forrásait és a kü- lönböző történelmi egységeket. Ennek köszönhetően a kínai történelemben já- ratlan olvasók is könnyen eligazodnak az egymást követő dinasztiák útvesztő- jében. A kötet a történelmi események leírásán túl számos helyen közöl olyan hozzáadott információkat és idézeteket is, amelyek nagyon jól kiegészítik a fő- szöveget, és még inkább olvasmányossá teszik: így bővebben olvashatunk a neolit kor fennmaradt emlékeiről (30–31. oldal), a Tang-dinasztia fővárosáról (59. oldal), a hagyományos hivatalnoki vizsgarendszerről (66–67. oldal), vagy a 15. században nyugati tengeri expedíciókra induló Zheng He admirálisról (72.

oldal). Idézeteket találunk például az ókori jóslócsontok felirataiból (33. oldal), Konfuciusz Beszélgetések és mondások című művéből (39–41. oldal), valamint a taoizmust megalapító Laozi az Út és az Erény könyve című munkájából (42–

43. oldal). Kína történeti fejlődésének bemutatása a köztársaság 1912-es kiki- áltásával ér véget. Az ország 20. századi története és modernizációja egy külön kötetbe kívánkozik: bízunk benne, hogy a témáról hatalmas tudással bíró Salát Gergely rövidesen ezt is publikálni fogja.

A régi Kína története című könyv tehát – címével ellentétben – messze túl- mutat egy egyszerű történelmi összefoglaló keretein, és teljességgel megírt országismereti könyvnek tekinthető. A kötetet haszonnal forgathatják a kele- ti nyelveket és kultúrákat tanuló egyetemisták, valamint a kínai civilizáció iránt érdeklődő olvasók is. A sorozat kisméretű formátuma még azt is lehetővé teszi, hogy a hosszabb-rövidebb időre Kínába látogatók hasznos úti olvasmányként magukkal vigyék a kötetet.

Csoma Mózes 149

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Majdnem mindegyik forrás megemlíti, hogy a muszlimok kizárólag az Eget tisztelik, ebben az esetben joggal feltételezhetjük, hogy a hagyományos kínai felfogásban a

Ennek megfelelően a Daqinről szerzett ismeretek másod- vagy inkább töb- bed kézből érkeztek, és jutottak el elsősorban a kínai társadalom legfelső ré- tegéhez: mind az

Ez nemcsak annak volt köszönhető, hogy az elsődleges konfliktusforrást je- lentő Amur-vidéki területek távol estek a cári kormányzat központjától – hi- szen a

Különböző intézményekben dolgozó kutatók, sinológusok és jogászok együtt- működésével jött létre A kínai alkotmány című kötet, amely elsőként foglalkozik

Mint említettük, az Altan kán inkább egy címnek, mint személynévnek tekinthető (ellentétben a 16. század második felében a déli területeken jelentős hatalmi

A Kínai nyelvkönyv magyaroknak című tankönyvcsalád hiánypótló szerepet tölt be a magyarországi kínai nyelvoktatásban, hiszen az utóbbi évtizedekben nem készült más

tendai)-iskola propagálta erőteljesen, mégpedig a következők miatt: Shōtoku hercegről, a buddhizmus első jeles támogatójáról Japánban a tendai iskola úgy tartotta, hogy

iránti érdeklődés rohamos növekedésére, a Bölcsészettudományi Kar úgy dön- tött, hogy a korábban az Orientalisztikai Intézet részeként működő Kelet-ázsiai Tanszéket