• Nem Talált Eredményt

és az első szabad választások A vegyes választási rendszer kialakulása, B B

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "és az első szabad választások A vegyes választási rendszer kialakulása, B B"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

46. Szekció 2019. november 29. – 15.30–18.00

A rendszerváltás társadalmi hatásai 2. 9. terem

__________

257

B

OMBOSZ

B

ARNABÁS

A vegyes választási rendszer kialakulása, és az első szabad választások

A rendszerváltás kori viták egyik fontos elemét a választási rendszer kialakítása képezte. Az új rendszer „megalkotásában” három fő tényező játszott szerepet: pillanatnyi politikai erőviszonyok; szakmai tudatosság;

választási hagyományok. Ami az első tényezőt illeti, a Nemzeti Kerekasztal tárgyalófelei nem akarták, hogy a hatalom vagy az ellenzék túl kiszolgál- tatott, netán túlzottan előnyös helyzetbe kerüljön a választások során. Az egyensúly létrehozását egy, viszonylag arányos választási rendszerben (a társadalompolitikai megoszlásának hű tükrözésében) látták. A szakmai tudatosság kapcsán abból indulhatunk ki, hogy a hazai szakértők és politikusok a csodaként emlegetett (nyugat)német választási rendszert vették alapul, kiemelve annak kétoldalú előnyét: biztosítja a kormányzati stabilitást úgy, hogy a rendszernek közben nincs nagy torzító hatása, azaz, nem okoz túl nagy aránytalanságot. Ebből adódik a vegyes választási rendszer bevezetése, illetve - ugyancsak német mintára - egyfajta kancellári demokrácia alapjainak lerakása Magyarországon. A választási hagyományok tekinthetők harmadik tényezőnek, ugyanis az egyéni kerületi, egymandá- tumos, többségi, illetve listás választásra egyaránt találunk példát a magyar választások történetében. Nem volt azonban egyetértés abban, hogy pontosan melyik hagyományos rendszert lenne célszerűbb bevezetni.

Számos érv hangzott el az egyéni kerületek megtartása, illetve a teljesen listás szavazás bevezetése mellett is. A vita eredménye végül egy vegyes választási rendszer lett, amely egy kompromisszumos eredménynek tekinthető, mely többé-kevésbé kielégítette a különböző politikai erők (pártok) érdekeit. A kezdeti nehézségek mellett a kevésbé ismert választói magatartás is komolyan megnehezítette az alakuló választási rendszer eredményességével kapcsolatos elképzeléseket, előrejelzéseket (A választók nem szembesültek addig demokratikus keretek közötti tényleges választási lehetőséggel). E vegyes választási rendszer kialakulásának folyamata képezi előadásom tárgyát.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

A vegyes választási rendszerek esetében mindemellett – amint Bochsler (2014) aláhúzza – fontos kérdés, hogy a választási rendszer két ága között mű- ködik-e

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Míg a dualizmus – és tegyük hozzá: a reformkor – igen kedvelt korszaka a sajtótörténeti kutatásoknak, addig a huszadik század, viharos politikai fordulataival és

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

A kongruencia/inkongruencia témakörében a legnagyobb elemszámú (N=3 942 723 fő) hazai kutatásnak a KSH     2015-ben megjelent műhelytanulmánya számít, amely horizontális