• Nem Talált Eredményt

Csak 55 éven aluliaknak!

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Csak 55 éven aluliaknak!"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Universitas

• Új tandíjszabályozás Mindenki másképp fizeti

• SZOTE-Egészségbiztosító Ágyszámháború

• Honfoglalás Veni, vidi, vici

b ' - á O b f

Ketten a ringben a JATE vezetéséért

ígéretek

a rektorválasztás előtt

Március hatodikán választ a JATE Egyetemi Tanácsa új rektort. A két jelöltet - Csirik János/ és Mészáros Rezsői - kérdeztük meg programjaik néhány kritiku- sabb vagy érdekesebb pontjáról.

Mivel az elkövetkező ciklusban rajzolódnak ki az integráció utáni erőviszony- ok, azaz megvalósul az UNIVERSITAS egysége, a rektorválasztás tétje így még a szokásosnál is nagyobb,

Mészáros Rezső, aki 1994 novembere óta áll a JATE élén, 27 hónapos rektori működése értékelésére a közel 9 oldalas programjából három oldalt szán. A rek- tor tevékenysége legfontosabb elemének tartja, hogy az egyetemen belül nyuga- lom van, miközben az egyetem pozíciói erősödtek. Programjának két kulcskér- dése az egyetemi oktatás és kutatás fej- lesztése, valamint az integrációs folya- mat folytatása. A kutatással kapcsolat- ban kiemeli, hogy a pályázatoknak, a pá- lyázati sikernek van prioritása. „Mindkét területen (az oktatásban és a kutatásban is) a minőséget tartom rendkívül fontos- nak. Mivel az oktató magas kutatói minő- sége az oktatásban is megjelenik, így a kettő összekapcsolódik" - mondja. Prog- ramjában említi, hogy stratégiát kell ki- alakítani a nem állami intézmények sze- repének csökkentésére, amelyek - több- nyire erőszakos és megtévesztő PR- tevékenység révén - hallgatói tömegeket vonzanak. A nagy társadalmi érdeklődés- re számottartó szakokba (mint például a kommunikáció, pszichológia, informati- ka, stb.) pedig érdemes beruházni, hiszen a magasabb oktatói létszám mellett több hallgató fogadható, ami több pénzt is hoz.

Csirik János, ab 1992 és 1994 között már vezette az egyetemet, nem lát lénye- ges különbséget á három évvel ezelőtti és a mostani helyzet között. Szerinte még nem születtek végleges és végérvényes döntések a kialakítandó Egyetemi Szö- vetséggel kapcsolatban. „Nagyon sok kisördög lehet a részletekben elrejtve. A Szegedi Egyetem létrejöttéhez nagyon határozott központi szándék és megfelelő anyagi támogatás szükséges." Pályázatá- ban hangsúlyozza, hogy az államilag fi- nanszírozott, a minisztériumi kvóta ter- hére felvett nappali tagozatos hallgatók- nál törekedni kell arra, hogy a kormány által előírt minimális tandíjat rója ki az egyetem. A levelező és az esti képzésnél viszont eltérő nagyságrendű tandíjat kell szedni, a kereslet-kínálathoz alkalmaz- kodva. Az egykori rektor szerint célszerű lenne egy olyan számonkérési rendszert bevezetni, amelyben a vizsga egy részét önkéntesen félév közben is teljesíteni le- hessen, mentesítve a hallgatót és az okta- tót is az alól, hogy az év végi számonké- résnél a teljes anyagból kelljen készülni, illetve vizsgáztatni.

(Az interjúkai a 3. oldalon olvashatják.)

Az „öregifjú" M ácsai

„En nem leszek bonviván"

s

Február 18-án Örkény-esttel lépett fel a Szegedi Ifjúsági Házban Mácsai Pál. A színész, aki a főiskola után elvé- gezte a rendező-szakot is, már túl van a 15. rendezésén. Az est apropójából nyi- .„ latkozott a Szegedi Egyetemnek színészi

múltjáról, koráról, Örkényről.

Többek között elmondja, hogy azért

ír, rendez, dramatizál egyszerre, mert mindez érdekli. „Az emberek hihetetle- nül zavarba jönnek attól, hogyha valaki sokfélét csinál, de a Színház, az egy nagy bugyor, s azok a tevékenységek, amiket én csinálok, nincsenek messze egymás- tól" - mondja.

(Interjú a 11. oldalon) A füzesgyarmati Szabó Károly 15 éves kora óta pásztor, és arról híres, hogy foggal ivartalanítja a birkákat, s néha a kutyákat is. A vele készült interjú a 14.

oldalon található. (A képen nem Szabó Károly látható.)

A Széchenyi Professzori Ösztöndíj

Csak 55 éven aluliaknak!

Életkor szerinti numerus clausust emleget és tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kez- dett két szegedi professzor, mivel nem nyugszanak bele Széchenyi Professzori Ösz- töndíj (SZPÖ) őket kizáró pályázati feltételébe. Az állam által kiírt professzorátusra ugyanis csupán az 55 év alatti tudományos fokozattal rendelkező, állami egyetemeken oktatók-kutatók pályázhatnak, s így csak ők nyerhetik el a négy évre szóló - az oktatói szférában nagy összegnek számító -112 ezer forintot.

Az ösztöndíj ellen protestálóknak írásban 36 - köztük neves akadémikus - támo- gatója akadt. A levelet elküldték, most a minisztériumi választ várják.

„Tisztelt Miniszter Úr! Alulírottak, a szegedi József Attila Tudományegyetem oktatói (...) sérelmesnek tartjuk azt, hogy a korhatárt az 55. életévben határozták meg. Ez rendkívül igazságtalan diszkri- mináció alkalmazását jelenti a korhatár feletti, de még a nyugdíjtól távol álló és alkotóerejük teljében lévő egyetemi ok- tatókkal és kutatókkal szemben." - kezdi

múlt héten kelt levelét Kristó Gyula és Makk Ferenc, a JATE két 55 év felett ál- ló professzora. A szegedi oktatók levelük megírása után többekkel együtt - egész országra kiterjedő - aláírásgyűjtő akció- ba kezdtek, hogy felhívják a figyelmet az ösztöndíj által keltett igazságtalanságok- ra. Ezenkívül írásban is igazságtalannak és méltánytalannak minősítvén a megál- lapított korhatárt - egyéni tiltakozásuk jeleként -, két neves akadémikus ajánlá-

sával beküldték a pályázatukat, bár tud- ják, hogy jogilag teljesen reménytelen

helyzetben vannak.

Patkós András, a művelődési tárca tudományos főosztályvezetője szerint sajnálatos, hogy a szegedi oktatók nem a rendelet elfogadása előtt, hanem a pályá- zat beadási határideje után tiltakoznak.

„A felsőoktatási intézmények vezetői no- vember elején megkapták a koncepció teljes szövegét, a rendelet-tervezetet a törvény által előírt körön túl is köröztet- tük, a szakszervezetnek, az akadémiá- nak, a felsőoktatási bizottságnak is el- küldtük, hogy véleményezzék még kibo- csátás előtt. A visszajelzések kifejeztek bizonyos aggodalmakat az életkor miatt, ezeket továbbítottuk megfontolásra a szakértőknek" - mondja Patkós.

(folytatás a 8. oldalon)

Pályázat tandíjtámogatásra

Állják

a cechet

Vajon hányan tartják elképzel- hetőnek, hogy egy gazdasági magán- vállalkozás, például egy mamutcég támogasson egy diákot? Hányan gondolnak arra, hogy ha véletlenül mégis támogatásban részesülnek, az teljesen önzetlenül, minden ellen- szolgáltatás nélkül történik? Egyál- talán hányan számíthatnak az átlag- egyetemisták közül arra, hogy az évi húszezer forintos tandíjukat a Mol Rt. kifizesse? A hazai állapotokat is- merve a kételkedők biztosan több- ségben lennének. Pedig a Gazdasági Vezetők Kerekasztala pályázatot hir- detett a hallgatói tandíjnak megfele- lő összegű ösztöndíjakra azon jó ta- nulmányi eredményű, nappali tago- zatos hallgatók számára, akik szociá- lis helyzete indokolttá teszi a támo- gatást.

A kezdeményezésről Skultéty Tamás, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke adott lapunknak tájékoztatást.

(Az írást az 5. oldalm olvashatják)

F M 100.2 M H z

17-05 óráig

Francia teríték

XXXV//'.

évf. 1. szám

№7 - w - C 5

30 forint 1997. március 4.

Szegeden majd 100 olyan francia él, akik munkájuk miatt költöztek ide. Har- maduk hazai érdekeltségű vállalatnál dolgozik, negyedük tanít, a többiek pedig más kulturális területen ügyködik, eset- leg családtag. A privatizált cégeket is- merjük, azonban az itt dolgozó külföldie- ket alig. Kik is ők valójában? Hol van a családjuk? Szeged városának milyen kapcsolata volt és van a francia kultúrá- val, nemzettel, országgal?

Az összeállításban többek között megszólal a nyughatatlan világjáró mér- nök, aki Egyiptomban kikötőt épített, az indiai Kasmírban alagutak, vasutak, erő- művek építésénél felügyelt, Chilében,

Dániában, Görögországban metrót épí- tett, majd a Telecomhoz szerződött, így került Szegedre. Nyilatkozik a „francia kultúra terjesztője", az Alliance Française alakalmazottja, aki két és fél éve, megérkezésekor, még Budapestet is összekeverte volna Bukaresttel. Azóta azonban - igaz nem magyarul - Konrá- dot, Mikszáthot olvas. Mint mondja, két év múlva tervezi a hazautat, addigra ta- lán a búcsúbeszédét megtanulja magya- rul.

r (Az összeállítást a 6-7. oldalon olvashatják.)

(2)

A Széchenyi Professzori Ösztöndíj

Csak 55 éven aluliaknak!

(folytatás o címoldalról)

„Az állam közpénzen nem tehet ilyen

diszkriminációt!"

Makk Ferenc elmondása szerint ko- rábban külözböző fórumokon valóban je- lezték kifogásukat az életkori határról, azonban „azt kaptunk válaszként, hogy a minisztérium az országos jelzések alap- ján fontolóra veszi az 55 éves felső korha- tár megváltoztatását. Ezt vártuk, ám a rendelet többhónapos csend után válto- zatlanul jött ki. Átvertek bennünket."

Hogy a dolog nem a - megbeszélések so- rán az életkori változtatásokkal többé- kevésbé egyetértő - minisztériumi főorotályvenetőn múlt, Juhász-Nagy Sán- dor, a SZPÖ kuratóriumának elnöke is elismeri, aki az életkori megkötések kap- csán felvetődött kritikákkal részben szin- tén egyetért. „Én is szerencsésnek tar- tottam volna, ha a felső korhatárt 60 év- nél húzzák meg, hiszen akkor még van ki- futási lehetőség, a miniszter álláspontja azonban az volt, hogy a limitált lehetőség miatt a felső korhatárt kitolása újrater- melné az egyetemi hierarchiában betöl- tött szerepeket, tehát nyilván a 60 éves, vagy ahhoz közeli generáció kapná meg a professzorátust, és a kisebb tudományos múlttal rendelkező generáció teljesen ki- szorulna." Minden elképzelhető, egy mi- niszteri rendeletet lehet módosítani - vá- laszolja, mikor arról kérdezem, hogy ter- veznek-e változásokat a felső korhatár esetében. Ám bízik benne, hogy az 55 év alatti korosztály olyan pályázatokat nyújt be, amelyek a magyar kutatás krémjével azonos minőséget képvisel.

Az 55 éves felső korhatárt igazságta- lan diszkriminációnak nevező szegedi professzorok - idézve a korábban már említett levelüket - további sérelemnek tartják, hogy éppen az a korosztály nem kap pályázati lehetőséget, amelynek leg- jobbjai az elmúlt évtizedekben vállukon hordozták a magyar felsőoktatás terheit.

„Emberileg, anyagilag, erkölcsileg és szakmailag megalázónak tartjuk, ahogy a

tárca vezetése letudja az 55 év felettie- ket, ráadásául az állam közpénzen nem tehet üyen diszkriminációt!" - vallja Makk Ferenc. Juhász-Nagy professzor emberileg megérti ezeket az érzéseket, de a professzorátust nagyon sokan fog- ják megkapni - mondja - , akik pedig ki- szorultak belőle, azok azért járhatnak jól, mert éppen az SZPÖ által kiváltott konf- liktusok miatt előbb-utóbb komoly bérát- strukturálás lehet a felsőoktatásban.

A pályázat finanszírozását egyéb- ként a költségvetés biztosítja. Idén a szerződéseket március l-jén kötik, és 10 hónapra szólnak. Ezzel 435 millió Ft ván- dorol az 500 nyertes pályázó zsebébe, aminek TB-vonzatát - kb. 260 milliót - a költségvetési tartalékból fogja a kor- mány fizetni. 2000-ben - amikor már ké- tezren kapják a bruttó nyolcsoros mini- málbért - a mai árakon számolva ez kb. 4 milliárdba fog kerülni.

„Itt az aktivitást akarjuk nézni, nem az életművet"

Az SZPÖ nem azoknak szól, akik bi- zonyítottak, hanem azoknak, akik ígér- nek, hangoztatják kimondatlanul is az ellenzők. De valójában kinek szól? A pá- lyázati kiírás szerint az ösztöndíj célja, hogy az azt elnyerők alkotóerejüket to- vábbra is az oktató és kutató teljesítmé- nyük fenntartására, fokozására fordít- hassák, hozzájárulva a felsőoktatás szín- vonalának emeléséhez, a professzori kar utánpótlásának felkészítéséhez. A pályá- zatot új és nagyjelentőségű kezdeménye- zésnek tartó kuratórium elnök szerint az ösztöndy távlatilag a fiatalokat preferál- ja, a legaktívabb korban lévő generációt.

Természetes, hogy elsősorban azokat kell előnyben részesíteni, akiknek kül- földön is van piaci értékük, akik különben elmennének innen. Mint mondja, nem az a baj, hogy kis időre elmegy valaki, ha- nem az, hogy aki haza akar jönni, a fossz anyagi kondíciók miatt nem tud. Ezért a pénzért azonban - vallják a tiltakozók - nem marad itt, aki kimehet, és nem jön

haza senki, aki kinn van, mert külföldön a többszörösét kapja.

Kristó és Makk professzor levelében elképzelhetetlennek tartja, hogy a nagy- számú pályázat ügyében felelősen és ob- jektív módon döntsön a kuratórium, hi- szen a jelenlegi docensi és professzori kar csak sokszoros és hosszú ideig tartó szűrés eredményeképpen jutott mostani beosztásához, továbbá, hogy a döntés alapjául csak az elmúlt öt év teljesítmé- nye szolgál. (A becsült 2500-2700 pályá- zatból egyébként 1278 érkezett be, ami- ből a korhatár miatt négy lett érvényte- len.) A kuratórium elnöke azonban hang- súlyozza, hogy mind oktatási, mind tudo- mányos szempontból jelentős pluszmun- kát kell vállalnia annak, aki egy ilyen ösz- töndíjat el akar nyerni, és a pályázó az ösztöndíjat a munkaterv megvalósítására kapja, aminek a hitelességét a korábbi tevékenység jelenti. „Itt az aktivitást akarjuk nézni, nem az életművet." Ezzel némileg jogosan száll szembe Makk pro- fesszor, aki elmondja, hogy fontosabb 16 könyvéből hét az utóbbi öt évben szüle- tett. A bírálás egyébként kétlépcsős, első lépcsőben az oktatási és tudományos kreditet nézik. Aki itt a maximális pont- szám 30 százalékát nem éri el, kiesik. A második fordulóban a tudományos mun- katervet is figyelembe veszik. A három nagy tudományág egyenlő arányban ré- szesül az 500 helyből. Az objektivitást szolgálja, hogy kuratóriumi tag, szakértő vagy opponens nem pályázhat. A tagok ülésenként háromszoros bruttó illet- ménypótlékot, 33 ezer forintot kapnak.

A katasztrofális bérstruktúra

Abban azonban a magyar tudomá- nyos élet minden szereplője egyetért, hogy a jelenlegi vihar alapvetően az egyetemi-akadémiai bérstruktúra ka- tasztrofális helyzetéből ered. Az alacsony közalkalmazotti bérezés alkalmatlan a minőségi felsőoktatás és a kutatás bér- szabályozására. Patkós Andrásnak - az SZPÖ-től függetlenül - az a véleménye, hogy a vezető oktatók bérezésében válto- zásokat kell elérni, azonban erre az egye- temi autonómia által megszabott keretek - mint például a vezető oktatók számá- nak meghatározása, azok betöltésének minőségi előírása - miatt „az isten pénze sem lenne elég". Bár az ellenzők szüksé- gesnek tartják az ösztöndíjat, azt azon- ban csak tisztességesebb fizetések mel- lett és kisebb mértékűként, kiemelt fel- adatok vállalása esetén képzelik el.

A minisztérium reményei szerint az SZPÖ a személyi juttatások oldalán je- lent áttörést, de emellett több oldalról tá- mogatja a felsőoktatást. Az intézmények ebben az évben először minőségi mutatók alapján normatív kutatástámogatást kapnak. (Ennek keretében közel százmil- lió kerül Szegedre, amelynek egy részét bérfejlesztésre is használhatják.) A ver- seny alapon megszerezhető kutatási pá-

Néhány külföldre szóló ösztöndíj életkori megkötése

M Ö B (Magyar Ösztöndíj Bizottság) ösztöndíjai: Államközi szerződéses tanulmányutak: Az általános előírásoknál nincs korhatár megadva, de az egyes ösztöndíjaknál (országonként) sok esetben előfordul a „fiatal tudományos kutató (35-40 év)"

elvárás;

D A A D (Német felsőoktatási csereszolgálat): 1 tanévre szóló ösztöndíjak, korhatár 32 év; Tanulmányutak tudományos fo- kozattal rendelkező szakemberek számára (1-3 hónap), korha- tár nincs;

S O R O S Alapítvány (Általános program): Diplomás szakem- berek részére kutatási ösztöndíjak, korhatár nincs. Leuveni program (Belgium), posztdoktorális ösztöndíj, PhD-fokozat megszerzése után, korhatár 38 év;

O S Z T R Á K - M A G Y A R A K C I Ó Alapítvány: Rövid kutató- munkák (1-3 hónap) folytatását elősegítő ösztöndíjak, felső

korhatár 35 év; Rövid, tudományos, ausztriai kutatómunkát elősegítő ösztöndíj (1-3 hónap), korhatár nincs megjelölve. 9-

18 hónapos ösztöndíj, osztrák irodalmat oktatók, illetve oszt- rák vonatkozású témában kutatók részére, felső korhatár 35 év;

FULBRIGHT-ösztöndíj: Oktatói ösztöndíjak: amerikai egye- temen vagy főiskolán a magyar kultúrkörbe tartozó tárgyakat tanítani szándékozó oktatóknak. Két szemeszter. 55 év alatti életkor előny. Kutatói ösztöndíjak: 3-9 hónap fiatal oktatók- nak (40 év alatti pályázóknak), tapasztalt kutatóknak (40 év fölötti, elismert oktatóknak vagy kutatóknak)

T E M P U S Individual Mobility Grants: 1-3 hónap, nincs kor-

határ; • Forrás: JATE Rektori Hivatal Külügyi Osztály

Bérek a felsőoktatásban

Keresnek, találnak

Az állami felsőoktatási intézményekben oktató, közalkalmazotti jogviszonyban állók bérstruktúráját a közalkalmazottak jogállásáról szól6 törvény (Kjt) és az intéz- mények kollektív szerződése (KSZ) együttesen szabályozza. Míg a törvény a keretet adja, addig a kollektív szerződések konkretizálják a törvény és a miniszteri rendele- tek általában százalékban megadott minimumait.

Az 1992-ben elfogadott, azóta többszörösen módosított Kjt az egyetemi közal- kalmazottakat (is) fizetési kategóriákba sorolja. Hogy ki melyik kategóriába kerül, az függ a végzettségtől, a munkakör képzettségi fokától és a munkaviszonyban eltöltött évektől. A jelenleg érvényben lévő, 1997. január 31-én a művelődési és közoktatá- si miniszter 4/1997-es rendeletével módosított Kjt tíz osztályos, osztályonként 14 fi- zetési fokozatú bérskálára osztja az állami felsőoktatási intézményben oktatókat.

Eszerint a főiskolai tanársegéd, adjunktus, docens és tanár, illetve az egyetemi ta- nársegéd és adjunktus a „H", „I", „J" közalkalmazotti osztályba, míg az egyetemi do- cens és tanár csak a legmagasabb „J" kategóriába sorolható. A „H" osztály alapja 34 ezer, a „I"-é 38 ezer, a „J"-é pedig 42 ezer, ezen összegeket azonban háromévente, egyre magasabb értékű szorzókkal szorozzák. így egy „H" vagy ,J" osztályos, 12 éve munkaviszonyban áló oktató 40-50 ezer forintot, míg egy 36 éve oktató professzor 70 ezer forintot kap alapbérként.

Az oktatók azonban tudományos fokozatuk, illetve vezető beosztásuk szerint áz úgynevezett illetménypótlék (1997. február l-jétől 11800 Ft) bizonyos százalékát kapják. A miniszteri rendelet szerint tudományos fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus és főiskolai docens a pótlékalap 50-100%-át, a főiskolai tanár és az egye- temi docens 150-300%-át, az egyetemi tanár pedig 300-500%-át kapja. A JATÉ KSZ szerint így egy PhD 8000-et, a docensi fokozat 16 ezret, az egyetemi tanári pe- dig 32 ezret ér.

A vezető beosztás alapján a tanszékvezetők (a tanszék létszámától függően) 8- 12 ezret, a tanszékcsoport, illetve az önálló intézményvezető 16 ezret, a dékánhelyettes, a dékán és a rektorhelyettes húszezret kap.pluszban, míg a rektor il- letményét a művelődési miniszter saját hatáskörben állapítja meg.

További juttatás jár a nyelvvizsgákért. Az öt alapnyelv (angol, német, francia, orosz, spanyol) valamelyikéből letett felsőfokúért egyszeres, a középfokúért 50 szá- zalékos illetménypótlék jár.

A miniszteri rendelet azonban leszögezi, hogy a benne meghatározott illetmény- pótléktól el lehet témi, ám csupán a felsőoktatási intézmény büdzséjének terhére, vagyis a költségvetésből emiatt nem lehet több pénzre igényt támasztani. Az már csak természetesen, hogy az illetménypótlékok - mint ahogy a kollektív szerződések is - intézmények szerint változnak, ám a bérrendszerek többségében mégis meg- egyeznek, hiszen a pénzhiány mindenhol költségtakarékosságra inti az

intőzményeket. A

lyázat pedig 700 millió forintra lett meg- hirdetve, és ugyanennyit osztnak ki az egyetemeknek normatív alapon. A prog- ram-finanszírozás keretében posztdokto- ri ösztöndíjakat hoznak létre, „tehát az a feltételezés, miszerint egy friss PhD-s is a professzorátusra fog hajtani, túlinterp- retálása a SZPÖ-ben megfogalmazottak- nak" - mondja Patkós. A 6-8 éves nagyon aktív oktatási tevékenység nélkül ugyan- is túl sok esélye senkinek sincs arra, hogy elnyerje az SZPÖ-t, viszont a poszt- doktori ösztöndíjra esélyes lehet

„Az akadémiai szint forintban kifejezhető"

Újabb konfliktusforrást jelentett, hogy az akadémia legjobbakat kiválasztó minősítési rendszere mellett a professzo- ri ösztöndíjjal megjelent „egy állami hi- vatalnoki megmérettetés", ahol a legjob- bak támogatása nem érvényesül - vélik a magyar tudomány fellegvárában. A professzorátus díjazásának mértéke mi- att az MTA saját tudományos vezetőszerepének megkérdőjelezést lát- ja. Dr. Michelberger Pál, a Magyar Tu- dományos Akadémia alelnöke szerint az akadémiai szint forintban kifejezhető.

„Itt száz ezres tételről van szó, ami több, mint amennyi a kiválasztott levelező ta- gok pótléka, akik már több doktori pro- cedúrán mentek keresztül". Az akadémi- - kus nem hiszi, hogy a SZPÖ-ben távlati-

lag részesülő mind a 2000 egyetemi okta- tó a teljesítménye alapján „akadémiai pótlékra" méltó ebben az országban.

Mindenesetre a kormány MTA-val való egyezkedési kézségét mutathatja az a tény, hogy január elsejétől jelentősen emelte a tudományos fokozatok után járó pótlékot így most egy akadémiai levelező tag 119 ezer, egy rendes tag pedig 153 ezer forint fizetés-kiegészítésben része- sül. Patkós András az MTA korábbi mi- nősítési szerepében kialakult teljesít- ménymérők idealizálását hangsúlyozza.

Véleménye szerint nem szabad elfelejte- ni, hogy a SZPÖ és az MTA akadémiai ki- választás között alapvető elvi eltérés van.

A professzorátust nem lehet beilleszteni az akadémia hagyományos értékítéleti struktúrájába, hiszen ott az oktatói tevé-

kenységnek 50 %-os elismerését soha nem érvényesítették. Ez pedig nem tudo- mányos, hanem felsőoktatási ösztöndíj. A minisztérium ettől függetlenül megpró- bálta oldani az országgyűlési határozat szigorú lehatárolását (bár a törvényben nincs akadémikusokra vonatkozó kité- tel), és ezért azokat is bevonta, akik az akadémia keretében, de valójában az egész életüket a felsőoktatáson belül töl- tik el. Az akadémiai értékszféra sértett- ségét véli felfedezni a kuratórium elnöke is, aki nem tartja bajnak, ha van többféle megmérettetési lehetőség. „Az ember nem az akadémikusnál kezdődik, és ha egy akadémikusnál egy 50 éves egyetemi oktató átmenetileg négy évig többet ke- res, mert többet produkál, ebben semmi- féle szentségtörést nem látok."

„Ennyit ér az én 33 éves munkám?"

Makk professzor - akinek kezdemé- nyezésére a JATÉ-n az 1995-ös leépíté- sekkor az akkor kapott PhD-s állásokat főleg az elbocsátott fiatalok rendelkezé- sére bocsátották, s így megmentették őket - hangsúlyozza, hogy ezek után át- gondolja a munkáját. „Én 33 éve vagyok a JATÉ-n, kemény munkával minden fo- kozatot megszereztem, amit egyetemen meg lehet szerezni, és egy év miatt nem pályázhatok. Egy életében nem tanított, PhD-t szerzett fiatal, amennyiben szerez alkalmazási igazolást, adhat be pályáza- tot. Ennyit ér az én 33 éves munkám? A rendszerváltás egyik lényeges momentu- ma, hogy az értéket, a teljesítményt anyagilag megbecsüli. Hogy lehet ezután majd úgy intézméiiyt, tanszéket vezetni, irányítani, hogy a fiatalabb és kevesebbet produkáló munkatárs két és félszer ma- gasabb fizetést kap a vezető professzor- hoz képest? Ilyen a világon nincs, ez elképesztő és megalázó!"

A kuratórium elnöke ezzel szemben az ország érdekét a személyes érdekek- nek és sértődöttségnek rendeli alá. „Én megértem a keserűséget, de az egyetemi oktatóktól, akiket az elfogulatlan ítéletre treníroztak, elvárható, hogy a szubjektív ítéleteit különválassza az objektív

tényektől". •

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T.. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor.. A kö tet

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább