A történelem modalitása - a modalitás történetisége : Kulcsár Szabó Ernő: Beszédmód és horizont

A történelem modalitása - a modalitás történetisége

Kulcsár Szabó Ernő: Beszédmód és horizont

Az utóbbi évek magyar irodalomtudományi diskurzusában Kulcsár Szabó Ernő könyvei (az elmúlt öt évben nem kevesebb, mint öt kötet) rendre fontos

szerepet töltöttek be. Amint hangsúlyos kritikai visszhangjuk tanúsíthatja, (1) megjelenésük azért is jelentős esemény volt, mert sokban hozzájárult

a tudományos beszédmód átalakításához. És ez nem kizárólag annak köszönhető, hogy az elméleti reflexiónak éppúgy, mint a történeti kutatásnak új, kétségkívül termékeny (valószínűleg az oktatásban is proáuktívvá tehető) lehetőségét teremtették meg e kötetek. Hanem annak is,

hogy az írásokban kifejtett gondolatok az irodalom történeti és elméleti vizsgálatának olyan határozott, karakteres koncepcióját képviselik, amelyekkel a későbbiekben annak is számot kell vetnie, aki inkább vitatja,

mint elfogaája azokat. Egy könyv produktív hatástörténeti helyzetét pedig mi sem teszi jobban beláthatóvá, mint az, ha olyan válaszokat

(és kérdéseket) artikulál, amelyek eltérő kontextusokban is megőrzik a befogaáót új kérdések és válaszok megfogalmazására

késztető hatáspotenciáljukat.

A

s z e r z ő k o r á b b i t a n u l m á n y k ö t e t e i e l s ő s o r b a n e l m é l e t i k é r d é s e k e t vizsgáltak. (2) E b b e n a tekintetben s z o r o s a n k a p c s o l ó d n a k a Beszédmód és horizont t e o r e t i k u s előfeltevéseihez, m e ­ l y e k köré r e c e n z i ó m a t is é p i t e m . A z o n b a n a z új kötet a n n y i b a n m é g i s a z 1945 utáni m a g y a r irodalmat á t t e k i n t ő m u n k á h o z áll k ö z e l , (3) h o g y a l a p v e t ő e n történeti k é r d é ­ s e k s z e r v e z i k , a z i r o d a l m i m o d e r n s é g

„ f o r m á c i ó i n a k " t a n u l m á n y o z á s a j e l ö l i ki a v i z s g á l a t o k e l s ő d l e g e s irányait. (4) M á r p e ­ d i g ez olyan k o r s z a k o k é r t e l m e z é s é t is le­

h e t ő v é teszi, a m e l y e k a n a g y vitát k i v á l t ó i r o d a l o m t ö r t é n e t b e n - az időbeli korlát m i a t t - n e m (illetve c s a k u t a l á s o k o n k e ­ r e s z t ü l ) s z e r e p e l h e t t e k . Valószínűleg k i ­ e m e l k e d ő j e l e n t ő s é g e v a n e s z e m p o n t b ó l a h ú s z a s - h a r m i n c a s é v e k ( m a g y a r ) i r o d a l ­ m á t áttekintő í r á s o k n a k , m é g a k k o r is, h a a k ö t e t sok (fölvethető) k é r d é s részletes k i ­ fejtését, a p r ó l é k o s a r g u m e n t á c i ó j á t n e m kísérli, n e m kísérelheti m e g .

A z is é r d e k e s (és r e n d k í v ü l t a n u l s á g o s ) , a h o g y a m o d e m s é g történeti fölfogása, K u l c s á r S z a b ó E r n ő p e r i o d i z á c i ó j a a - k ü ­ l ö n b ö z ő é v e k b e n k e l e t k e z e t t írásokat ö s z -

szefogó - k ö t e t b e n kirajzolódik. A t i z e n k é t t a n u l m á n y - n y i l v á n egyszerűsítő m o d e l l t a l k o t v a - két, h a t - h a t d o l g o z a t b ó l álló c s o ­ p o r t b a s z e r v e z ő d i k . A k ö z é p s ő h a t szű­

k e b b t é m á k a t , k é r d é s e k e t h e l y e z előtérbe (egy é l e t m ű v e t , e n n e k egy aspektusát v a g y szakaszát, n e t á n egyetlen alkotást). A t ö b ­ bi t a n u l m á n y - s z i m m e t r i k u s elosztásban - e n n e k m i n t e g y keretét k é p e z i , az irodal­

m i m o d e m i t á s horizontjait általános t ö r t é ­ neti oldalról k ö z e l í t v e m e g . A periodizáció k é r d é s é t , a n y e l v - és individuumfölfogás e g y m á s r a u t a l t v i s z o n y r e n d s z e r é t , a törté­

neti e l e m z é s e l m é l e t i megfontolásait, a vi­

lágirodalmi k o n t e x t u s t egyaránt tárgyal­

j á k , e l s ő s o r b a n k o m p a r a t í v m e g k ö z e l í t é s ­ sel j e l l e m e z h e t ő k . A kötetet záró fejezetek a p o s z t m o d e m fölvetette k é r d é s e k köré s z e r v e z ő d n e k , d e a z e g y e s p r o b l é m á k k a l p á r b e s z é d e t k e z d e m é n y e z v e nem t e k i n t e ­ n e k el az e z e k e t m e g h a t á r o z ó hatástörténe­

ti folyamatoktól, vagyis a m o d e r n s é g t ő l s e m . Tehát a z o k t ó l a horizontoktól, m e l y e ­ ket a z e s z á z a d h ú s z a s és h a r m i n c a s évei­

n e k líráját és prózáját e l e m z ő írások e x p o ­ nálnak. A z e l s ő d o l g o z a t p e d i g olyan álta­

lános b e v e z e t ő k é n t is olvasható, amely

egyrészt a k ö t e t e l m é l e t i m e g a l a p o z á s á t nyújtja, másfelől a k i d o l g o z o t t k o r s z a k ­ m e g h a t á r o z á s o k k ö r v o n a l a z ó d á s á n a k tör­

ténetét b e s z é l i el.

U g y a n i s a n é g y o s z t a t ú m e g h a t á r o z á s - m e l y v é g s ő s o r o n j e l e n l e g k i r a j z o l ó d i k - n e m a z e l s ő k í s é r l e t ; k l a s s z i k u s m o d e r n ­ ség, ( t ö r t é n e t i ) a v a n t g á r d , k é s e i ( v a g y m á ­ sodik) m o d e r n s é g és p o s z t m o d e r n n e m voltak k e z d e t t ő l fogva a d o t t k a t e g ó r i á k a szerző s z á m á r a . M e g e l ő z t e ezt e g y o l y a n t r i c h o t o m i k u s fölfogás, a m e l y m o d e r n s é g és p o s z t m o d e r n s é g m e r e v o p p o z í c i ó j á t fölszámolta u g y a n , d e a k é s e i m o d e r n s é g ­ gel ( m i n t ö n á l l ó h o r i z o n t t a l ) m é g n e m v e ­ tett s z á m o t . (5) í g y a z a v a n t g á r d és a p o s z t m o d e r n k ö z ö t t - igaz, az u t ó b b i j e l ­ s z e m l é l e t é b e n a k l a s s z i k u s m o d e r n s é g ­ hez, i n d i v i d u u m é r t e l m e z é s é t t e k i n t v e az a v a n t g á r d s z e l l e m i s é g é h e z áll k ö z e l (6) - m é g e l é g éles v á l t á s t é t e l e z ő d ö t t , és e z á l ­ tal a f o l y t o n o s s á g l e h e t ő s é g e s o k k a l k e ­ v é s b é t e r e m t ő d ö t t m e g , m i n t a m á s o d - m o d e r n f o g a l m á n a k b e v e z e t é s é v e l . (7) M á s f e l ő l a n e g y e d i k „ p a r a d i g m a é r v é n y ű "

f o r m á c i ó a k l a s s z i k u s m o d e r n s é g és az a v a n t g á r d v i s z o n y á t is új m e g v i l á g í t á s b a h e l y e z i , a m e n n y i b e n e z e k „ s z e m l é l e t s z e r ­ k e z e t e t u l a j d o n k é p p e n e g y a z o n horizon­

ton b e l ü l m a r a d , m é g h a a k é t struktúra k ö z ö t t k i z á r á s o s e l l e n t é t áll is fönn. A m i itt b e k ö v e t k e z i k , a z p u s z t á n a k é r d é s i r á ­ n y o k e l l e n t é t e z ő átfordítása, m e l y e t az a v a n t g á r d l é n y e g é b e n a n é l k ü l hajtott v é g ­ re, h o g y k i l é p e t t v o l n a a z e s z t é t i z m u s lé­

tesítette h o r i z o n t b ó l . A » m á s o d i k « m o ­ d e r n s é g v i s z o n t az értelmezéstávlat egész orientációs rendszerét megváltoztatva j u ­ tott t ú l a z e l s ő n e g y e d s z á z a d m ű v é s z e t i v i l á g k é p é n e k k l a s s z i k u s - h u m a n i s t a é r t é k ­ f o g a l m a k h o z k ö t ö t t e l ő f e l t e v é s e i n . " (8) U g y a n i s a k é s e i m o d e r n s é g - b á r b i z o ­ n y o s s z a b á l y s z e r ű s é g e k m e g a l k o t á s á r a t o ­ v á b b r a is n a g y súlyt h e l y e z e t t , h i s z e n v é g ­ e r e d m é n y b e n m é g n e m volt k é s z a g y ö k e ­ r e i b e n m i n d v é g i g integratív b e s z é d m ó d f e l é t e l e z t e ( o n t o l ó g i a i ) k ö z é p p o n t o k r ó l v a l ó teljes l e m o n d á s r a - s z ö v e g a l k o t ó i s z e m l é l e t f o r m á i t e k i n t e t é b e n m á r olyan d i s z k u r z i v i t á s s a l j e l l e m e z h e t ő , m e l y e g y ­ re i n k á b b felértékelte az o l v a s ó t á r s a l k o ­

tói szerepét, (9) p á r h u z a m o s a n a n y e l v n e k való m e g f e l e l é s ( h a g y o m á n y általi feltéte- lezettséget is m á s h o r i z o n t b a állító) új ér­

t e l m e z é s é v e l . Ezáltal a z u t ó m o d e r n s é g „ a j e l e n t é s a l k o t á s b a n m á r n e m tekintett el a széttartóan é r v é n y e s ü l ő p o é t i k a i funkciók k ö v e t k e z m é n y e i t ő l " , n o h a m é g k ö z e l s e m olyan m ó d o n tette ezt, a h o g y egyes p o s z t ­ m o d e r n s z ö v e g e k „ o l y k o r m é g a s z ö v e g ­ u n i v e r z u m e g y m á s s a l teljességgel e l l e n t é ­ t e s s z a b á l y r e n d s z e r e i n e k is i g y e k e z t e k e l e g e t t e n n i azért, h o g y m e g ő r i z h e s s é k a plurális r e c e p c i ó s d ö n t é s e k k e l s z e m b e n i n y i t o t t s á g u k a t " . (10)

A z o n b a n v é l e m é n y e m szerint a s z e m l é ­ leti különbségek ellenére sem lett v o l n a t a ­ nulságok nélkül való fölvenni a kötetbe a Kortárs-beli, m é g csak h á r o m formációt el­

választó tanulmányt. Egyfelől j o b b a n látha­

tóvá válnának a z o k a kérdésirányok, a m e ­ lyek m e n t é n a kései m o d e r n s é g interpretáci­

ója megszületett (és e z - amennyiben a k ö ­ tet nyomatékosítaná az időbeli sorrendet - n e m b o n t a n á m e g e n n e k k o h e r e n c i á j á t sem). (11) T ö b b e k között azért, mert v a l ó ­ színűleg e b b e n a dolgozatban található m e g - h a n e m is a könyvbelivel azonos formá­

ban, de - legösszefogottabban és legrészle­

tesebben a h á r o m horizont sajátosságainak értelmezése (és ez annyiban lehetett v o l n a fontos, amennyiben a N y u g a t nemzedékeit tárgyaló elgondoláshoz képest Kulcsár Sza­

bó elképzelése olyan jelentős fordulatot k é ­ pez, hogy e n n e k t ö b b tanulmányból való összeszedegetése egyes olvasókra talán túl n a g y föladatot ró). Igaz, e korábbi értekezés tanulságai é p p ú g y b e é p ü l n e k a k ö t e t b e , mint ahogy a t a n u l m á n y o k is szorosan k a p ­ c s o l ó d n a k e g y m á s h o z , t u l a j d o n k é p p e n együtt olvasva érthetők meg. Érdekes lehet viszont utalni arra, h o g y - bár az összefüg­

gések erős konzisztenciát teremtenek - ta­

lán a koncepció kötetből kivilágló alakulása során is történtek hangsúlyeltolódások. A z u t ó m o d e r n s é g n e k mint önálló episztémé- n e k a lehetősége elsőként a líráról szóló elő­

adásban, t a n u l m á n y b a n sejlik föl. A z új szemléletforma, a h a n g n e m i m ó d o s u l á s o k mindenekelőtt József A ttilához és Szabó Lő- rinchez köthetők, beláthatóvá pedig - a folytonosság értelmében is - a Kosztolányi

é s Babits képviselte h a g y o m á n y h o z képest v á l n a k . (12) A húszas-harmincas évek p r ó ­ z á j á r ó l tartott előadás után ez annyiban m ó ­ d o s u l n i látszik, (13) hogy „a m a g y a r klasz- s z i k u s m o d e r n s é g b ő l n e m a Babits-féle

»Ezüstkor« képzete m e n t é n , h a n e m - a lírá­

b a n éppúgy, m i n t az epikában - a n n a k a K o s z t o l á n y i n a k a létértelmezésén át v e z e ­ t e t t út, aki az individuum felülkerekedésé- n e k lehetetlenségét belátva teremtett p o é t i ­ kai-szemléleti folyto-

n o s s á g o t a századfor­

d u l ó és a h a r m i n c a s é v e k magyar irodal­

m a k ö z ö t t . " (14) M i n d e z viszont j e l e n ­ t ő s e b b kérdéssé válik, h a a r r a g o n d o l u n k , h o g y a Törvény és szabály között legin­

k á b b külföldi szöve­

g e k r e hivatkozik (pl.

Joyce, Musil). Ú g y t ű n h e t ezért, h o g y az e r e d e t i l e g lírára k i ­ d o l g o z o t t m o d e l l - b á r komparatív m ó d ­ s z e n e i az epikában is a l á t á m a s z t h a t ó - a m a g y a r k é s ő m o d e m p r ó z a (legalábbis har­

m i n c a s évekbeli) létét illetően kevésbé m e g -

Látható azonban, hogy azok a problémák (olvasó és szöveg

dialógusa, jelen és múlt horizont-összeolvadása), amelyeket a szűkebb témákról írott tanulmányok a gyakorlat

szintjén kiválóan oldanak meg (alátámasztva ezzel

az irodalomtörténeti- komparatív jellegű, átfogóbb

dolgozatok állításait is), a teória, az elvont elméleti reflexió szintjén még kifejtést,

magyarázatot kívánnak. így vetődik fel például befogadó és partitúra szimmetriájának,

történeti idegenség és jelenbe való integrálhatóság egyen­

súlyának kérdése.

g y ő z ő . (15) Itt u g y a n ­

is n e m találhatók olyan reprezentatív ala­

k o k , mint J ó z s e f Attila és S z a b ó L ő r i n c ; a k ö z p o n t i szerephez j u t ó Kosztolányinál p e ­ d i g - hasonlóan M á r a / h o z (16) - n e m e g y ­ értelmű, m e n n y i b e n tekinthető a z esztéta m o d e m s é g örökösének, illetve m e n n y i b e n lép át a k o r s z a k k ü s z ö b ö n . H a s o n l ó k é r d é ­ s e k másutt is fölvetődhetnek (például a m a ­ g y a r p o s z t m o d e m k a p c s á n ) , a z o n b a n n e m felejthető el, h o g y a nyitott k é r d é s e k - m i n t v é l e m é n y e m szerint a j e l e n esetben - egy koncepció t e r m é k e n y s é g é r e is utalhatnak.

A kötetben középütt található hat (szű­

k e b b témájú) e l e m z é s , é r t e l m e z é s t ö b b szempontból is szerencsésen illeszkedik a t ö b b i tanulmány k ö z é . Részint alaposabb v i z s g á l a t o k k a l t e s z i k á r n y a l t t á , i l l e t v e

könnyebben beláthatóvá a felvázolt történe­

ti koncepció sajátosságait, d e t ö b b é - k e v é s b é eltérő módszerük, irányultságuk k ö v e t k e z t é ­ ben a n a is kiváló példát nyújtanak, hogy a hermeneutika n e m tekinthető p u s z t a m ó d ­ szemek. Sokkal inkább a megértés, a z in­

terpretáció olyan sajátos m o d a l i t á s á n a k , mely ugyan folytonosan ki van t é v e a m ó d - s z e n é silányítás (valamely mértékben bizo­

nyosan elkerülhetetlen) veszélyének, á m a legkülönbözőbb m ó d ­ szereket tudja integ­

rálni a másik általi ön- m e g é r t é s d i a l o g i k u s eseményébe. Kulcsár Szabó elemzései így a

„ g y a k o r l a t b a n " m u ­ tatják b e a n n a k a k o n ­ c e p c i ó n a k a t e r m é ­ k e n y v o l t á t , a m e l y antropológiai k o n d i - c i o n á l t s á g á t m i n d erőteljesebben reflek­

tálva (az irodalom- és s z e l l e m t u d o m á n y o k szűkebb k ö r é n túl is) nyitottan teszi belát­

hatóvá az értelmezés olyan n e m lezárható, n e m r ö g z í t h e t ő lét­

m ó d j á t , a m e l y n e m k í v á n j a kijátszani a dialogikus interakció­

k é n t is k o n c e p t u a - lizálható értelmezés befogadóhoz köthető (interszubjektív) komponenseit, illetve nyel­

vi és temporális kondicionáltságát. Ugyanis az irodalmi m ű n e k (vagy általánosabban: a műalkotásnak) és jelentéseinek létmódja a recepció kortárs tapasztalata szerint n e m mutatkozik a történő megértésen kívül, a szubjektum és objektum kartéziánus elvá- Iasztottságának sémáját fenntartó és a be­

fogadói kompetenciát kontemplatív obszer- vációra leszűkítő metafizikai horizont in- tegratív értelemkonstituáló törekvései felől magyarázhatónak. H a p e d i g egy m ű esz- téticitása és értelme n e m ragadható m e g sem a szövegben strukturálisan kódolt sajátos­

ságként, sem az interpretátor (a jelentéskép­

z ő kompetenciák divergens fölfogásából fa-

kadó) ö n k é n y e s s é g é n e k e r e d m é n y e k é n t - vagyis a befogadó s z á m á r a a z o n tapasztalat adódik, m e l y szerint „ a z ismeret úgyneve­

zett szubjektumának u g y a n a z a létmódja, mint az objektumnak, tehát a z objektum és a szubjektum u g y a n a h h o z a történeti m o z g á s ­ hoz tartozik" (17)-, akkor a megértés olyan kérdés-válasz-logika m e n t é n leírható dialó­

gusként jelentkezik, melyet a szöveg „parti­

túrája" é s a befogadó előfeltevésrendszere - a másik (a másság) felé való nyitottság j e ­ gyében - egyaránt meghatároz. Másfelől - abból fakadólag, h o g y az értelmezések igen nagy súlyt fektetnek a s z ö v e g igényének

„meghallására" - a hat e l e m z ő t a n u l m á n y azt a lehetőséget is példaszerűen aknázza ki, hogy az esztéticitás m i k é n t válhat a t e m - porális távolságot átívelő olyan h e r m e n e u - tikai híddá, amely egyben n e m szünteti m e g a m ű m á s s á g á n a k (idegenségének, elválasz- tottságának) kifejezetten történeti aspektusát sem. A történeti horizontok felvázolásának igénye é s szándéka u g y a n a k k o r n e m szűkíti az irodalmiságot a z ezekhez való hozzáférés közvetítőjévé sem, hiszen - a z önmegértés dialogikus jellegéből fakadóan - a történel­

mi/történeti folyamatok is csak a j e l e n felől, annak horizontjába integrálva közelíthetők és érthetők m e g .

L á t h a t ó a z o n b a n , h o g y a z o k a p r o b l é ­ m á k ( o l v a s ó és s z ö v e g d i a l ó g u s a , j e l e n és múlt h o r i z o n t - ö s s z e o l v a d á s a ) , a m e l y e k e t a s z ű k e b b t é m á k r ó l írott t a n u l m á n y o k a gya­

korlat szintjén k i v á l ó a n o l d a n a k m e g (alá­

t á m a s z t v a e z z e l a z i r o d a l o m t ö r t é n e t i - k o m - paratív j e l l e g ű , á t f o g ó b b d o l g o z a t o k állítá­

sait is), a teória, a z e l v o n t e l m é l e t i reflexió szintjén m é g kifejtést, m a g y a r á z a t o t k í ­ vánnak, í g y v e t ő d i k fel p é l d á u l b e f o g a d ó és partitúra s z i m m e t r i á j á n a k , t ö r t é n e t i ide­

g e n s é g és j e l e n b e v a l ó i n t e g r á l h a t ó s á g e g y e n s ú l y á n a k k é r d é s e . E z e n a t é r e n lát­

s z ó l a g K u l c s á r S z a b ó E r n ő állításai is el­

térnek, e l s ő s o r b a n t a l á n azért, m e r t m á s szinten érthetők, és e s z i n t e k v i s z o n y a c s a k részint reflektált. Az új kritika dilem­

máinak Hermeneutika és irodalomfelfogás c í m ű t a n u l m á n y á b a n ez o l v a s h a t ó : „Jauss g o n d o l a t á n a k ú j s z e r ű s é g e n y i l v á n v a l ó a n a b b a n van, h o g y - a r e c e p c i ó felértékelé­

sével - helyreállította azt a s z i m m e t r i á t ,

a m e l y e t a p r o d u k c i ó - és m ű e s z t é t i k á k a b e f o g a d ó r o v á s á r a az ellentett i r á n y b a n b o n t o t t a k m e g : azzal, h o g y a r e c e p c i ó t m e l l é k e s esztétikai m o z z a n a t n a k t e k i n t e t ­ ték." E h h e z k a p c s o l ó d ó a n a h a t á s t ö r t é n e t fogalmát is é r t e l m e z ő írás a z z a l a figyel­

m e z t e t é s s e l zárul, h o g y „ a dialogicitás fo­

g a l m á n a k j e l e n t é s v á l t o z á s a nélkül m e g l e ­ h e t ő s e n n e h é z lesz b e l á t n u n k e h á r m a s s á g [ s z e r z ő - m ű - b e f o g a d ó ] s z ü k s é g s z e r ű szimmetriáját. M e r t m i n d a d d i g , a m í g a dialogicitást k o m m u n i k á c i ó e l m é l e t i foga­

l o m k é n t gondoljuk el, s elszakítjuk a m ű ­ a l k o t á s o k k ü l ö n l e g e s létmódjának k é r d é ­ sétől, a d d i g a b e f o g a d á s j e l e n t ő s é g é t s e m érthetjük m e g a m a g a funkcionális h o v a ­ t a r t o z á s á b ó l k i i n d u l v a . " (18) A Beszédmód és horizont fönntartja u g y a n m ű és b e f o g a ­ dó v i s z o n y á n a k m i n t t á r s a d a l m i l a g értel­

m e z h e t ő f e n o m é n n e k (strukturális) k ö l ­ c s ö n ö s s é g é t , d e a t ö r t é n e t i s é g v o n a t k o z á ­ s á b a n n é m e l y e s e t b e n m á s á l l á s p o n t r a h e ­ lyezkedik: „ A z integratív s z e m p o n t ezért m a g a is ö n m a g á b a v i s s z a t é r ő k ö r k é n t m ű ­ ködik: a h a g y o m á n y t ö r t é n é s b e n integrál­

tan » b e n n e á l l ó « é r t e l m e z é s e a m a g a j e l e ­ n é b e integrálja azt, a m i t - a z előfeltétele­

zett b e n n e á l l á s k ö v e t k e z t é b e n - lát vala­

miként. ( . . . ) A z t e h á t , a m i b e a m ú l t a t in­

tegrálják, r é s z e u g y a n a h a g y o m á n y t ö r t é ­ n é s n e k , d e a z é r t e l m e z ő m ű v e l e t e k s z e m ­ pontjából nem szimmetrikus a m e g é r t e n d ő dologgal. A z új é r t e l m e z ő k h e l y z e t é b e n a m e g h a t á r o z o t t s á g n á l e r ő s e b b e n é r v é n y e ­ sül a z e l d ö n t e t l e n n y i t o t t s á g é . " (19) E kije­

lentés - r e n d k í v ü l i differenciáltsága elle­

n é r e , esetleg é p p e n e n n e k k ö s z ö n h e t ő e n - t o v á b b i , a k o r á b b a n állítottakra v i s s z a v o ­ n a t k o z t a t h a t ó k é r d é s e k e t i n d u k á l . H a u g y a n i s az é r t e l m e z é s n e k , illetve s z i n k r ó n f e l t é t e l r e n d s z e r é n e k hatástörténeti k o n d i - cionáltsága m á s o d l a g o s , k e v é s b é h a n g s ú ­ lyos a j e l e n b e v a l ó integrálás m ű v e l e t é h e z képest, a k k o r n e m j u t u n k - e oda, h o g y - bár a s z i n k r ó n r e l á c i ó k a t t e k i n t v e az értel­

m e z é s s e m m i k é p p s e m tartható ö n k é n y e s ­ n e k - a j e l e n s z e r e p é h e z m é r t e n k o r l á t o z ­ zuk a történeti m á s s á g n a k m i n t i d e g e n s é g ­ nek m e g t a p a s z t a l h a t ó s á g á t ? Ezáltal n e m t e s s z ü k - e l e h e t e t l e n n é az egyidejűleg léte­

ző, d e látszólag ö s s z e e g y e z t e t h e t e t l e n in-

terpretációs irányokat és stratégiákat k ö ­ vető é r t e l m e z ő i k ö z ö s s é g e k számára, h o g y megértsék e g y m á s t , h i s z e n a z e h h e z szük­

séges f o l y t o n o s s á g ( ö s s z e k ö t ö t t s é g ) csak egy ( h a g y o m á n y ) t ö r t é n e t i n é z ő p o n t által lenne k i a l a k í t h a t ó ? (20) H a p e d i g a s z ö ­ vegpartitúra csak az e g y e s é r t e l m e z ő k ö ­ zösségek tagjai s z á m á r a , de n e m történeti értelemben alkotja a m e g é r t é s interszub- jektív j e l l e g é n e k lehetőségét, akkor vajon nem s é r ü l - e a ( t á r g y i s á g á b a n j e l e n l é v ő ) szöveg és a z o l v a s ó s z i m m e t r i á j a ? A z o n ­ ban é r t e l m e z h e t ő - e , e l k é p z e l h e t ő - e egy olyan folyamat, a m e l y s o r á n egy m ű - befogadástörténetének dialogikus e s e m é ­ nyeiben - m e g a l k o t j a (és fönntartja) saját (dinamikus) identitását? A fenti k é r d é s e k ­ re a d h a t ó lehetséges v á l a s z o k a t t e k i n t v e kap j e l e n t ő s é g e t az, h o g y a z interpretáció feltételeit, v á l t o z á s a i n a k m a g y a r á z a t á t k e ­ resve n e m c s u p á n s z ö v e g és befogadó dialogikus összjátékát, h a n e m a h a g y o ­ mánytörténés f o l y t o n o s s á g á n a k - a Be­

szédmód és horizontban is k i e m e l t - el­

k é p z e l é s é t s e m l e h e t f i g y e l m e n k í v ü l hagyni. V i s z o n t a h a t á s t ö r t é n e t k o n t i n u u s fölfogása m i k é p p e g y e z t e t h e t ő ö s s z e a J e ­ len" s z e r e p é n e k k i e m e l é s é v e l ? M i l y e n vi­

szonyban v a n tehát e g y m á s s a l a j e l e n nyi­

tottsága és a h a g y o m á n y autoritása; h o ­ gyan h a t á r o z h a t ó m e g a z a m é r t é k , a m e d ­ dig a m ú l t általi m e g h a t á r o z o t t s á g a h o r i ­ zontelválasztás l e h e t ő s é g é n e k s z ü k s é g s z e ­ rű feltétele?

V é l e m é n y e m szerint - és k ö n n y e n lehet, ez csak a K u l c s á r S z a b ó E r n ő n é l kifejtett elgondolás eltérő s z e m p o n t b ó l v a l ó felve­

tését j e l e n t i - m i n d e n k é p p e n r e l e v á n s n a k tekinthető a z a z é r t e l m e z ő i tapasztalat, amely a z o l v a s ó s z e r e p é t , illetve a j e l e n kérdéseit és l e h e t ő s é g e i t tekinti h a n g s ú ­ lyosnak. É s n e m k i z á r ó l a g a b e f o g a d á s fe­

n o m e n o l ó g i a i m e g k ö z e l í t é s e esetén rele­

váns, h a n e m a m ű a l k o t á s létmódjának kér­

dését fölvető, „ i n t e g r a t í v " - t ö r t é n e t i s z e m ­ pont é r v é n y e s í t é s e e s e t é n is. A z o n b a n en­

nek (és k o r l á t a i n a k ) m e g é r t é s é h e z s z ü k s é ­ gesnek látszik p r o d u k c i ó és r e c e p c i ó fo­

lyamatának h a t á s t ö r t é n e t i é r t e l m e z é s é t ad­

ni. (21) A z m á r t a l á n a p r a g m a t i k a i - f e n o ­ menológiai v i z s g á l a t o k s z á m á r a is k ö n y -

n y e n belátható, h o g y a m i n t a p r o d u k c i ó t a r t a l m a z egy r e c e p t í v a s p e k t u s t ( a m e n y - n y i b e n egy m á r elkezdett m ű a l k o t á s b e h a ­ tárolja szerzője lehetőségeit, a k ö r v o n a l a ­ z ó d ó s z ö v e g n e k a s z e r z ő egyszerre o l v a s ó ­ j a és továbbírója), ú g y a r e c e p c i ó is~ egy p r o d u k t í v a t ( a m e n n y i b e n a b e f o g a d ó h a n ­ goltsága, szituáltsága m e g h a t á r o z z a és föl­

nyitja a j e l e n t é s k é p z é s lehetséges új irá­

nyait). A b b ó l , h o g y a p r a g m a t i k a i k ö z e l í ­ tés s z á m á r a - m i n t a fenti k é r d é s e k b ő l is k ö v e t k e z i k - az u t ó b b i a f o n t o s a b b , a d ö n ­ t ő m o z z a n a t , k ö n n y e n k ö v e t k e z h e t n e , h o g y - a s z i m m e t r i a m e g ő r z é s e végett - a hatástörténet, a h e r m e n e u t i k a i l a g átértett lételmélet felől az e l ő b b i r e , az alkotás p r o ­ d u k t í v a s p e k t u s á r a h e l y e z ő d i k n a g y o b b hangsúly. A n n y i b a n a p r o d u k c i ó folyama­

ta k é t s é g t e l e n ü l fel is értékelődik, h o g y e b ­ ből a n é z ő p o n t b ó l n e m c s u p á n a z artefak- t u m létrejötteként lényeges, h a n e m egy m ű m e g a l k o t á s a (és m e g a l k o t o t t s á g a ) r é v é n lép b e a h a t á s t ö r t é n e t dinamikájába, a m e l y belépés a m i n d e n k o r i m e g é r t é s lehetőség­

feltételeként interpretálható. E n n e k m e g ­ felelően a p r o d u k t í v oldal r e c e p t í v sajátos­

sága is új fénybe állítható: m i n d e n alkotás e g y b e n „ b e f o g a d á s " , a h a g y o m á n y b a n va­

ló b e n n e á l l á s b ó l fakadó feltételezettség (akár) akaratlan é r v é n y e s í t é s e (22) ( a m i u g y a n a k k o r m a g y a r á z z a a s z ö v e g a l k o t á s ­ n a k m i n t f e n o m é n n e k vizsgálatából a d ó ­ d ó , fentebb említett tapasztalatot). M á s ­ részt e n n é l á l t a l á n o s a b b a n is lehet fogal­

m a z n i , a m e n n y i b e n a r e c e p t í v k o m p o n e n s - m i n t átfogó, k o n s t i t u t í v m o z z a n a t - ú g y is é r t h e t ő , h o g y a z a l k o t á s s z ü k s é g s z e r ű e n i m p l i k á l j a saját r e c i p i á l h a t ó s á g á t . (23) U g y a n i s a p r o d u k c i ó folyamata ú g y k é p ­ z e l h e t ő el, m i n t a m i a b b ó l a legsajátosabb a n t r o p o l ó g i a i t é n y b ő l k ö v e t k e z ő l e g v a n eleve a r e c e p c i ó r a v o n a t k o z t a t v a , h o g y az én m e g a l k o t á s a és ö n m e g é r t é s e k i z á r ó l a g a „ m á s i k " m e g a l k o t á s á n és m e g é r t é s é n k e ­ resztül lehetséges ( a z a z a n y e l v a l a p v e t ő e n - v é g s ő e l e m z é s b e n k i z á r ó l a g o s a n - k o m ­ m u n i k a t í v ) . Vagyis n e m c s u p á n arról van s z ó , h o g y a s z u b j e k t u m saját b e s z é d e - az azt e l ő z e t e s e n m e g h a t á r o z ó k o n v e n c i ó k , a b e s z é l é s t o t a l i t á s á b a n e l g o n d o l h a t ó nyelv által - „ i d e g e n k é n t " lép s z e m b e vele, (24)

h a n e m arról is, h o g y m i n d e n e m b e r i (így nyelvi) t e v é k e n y s é g c s a k a „ m á s i k k a l " , a többi s z u b j e k t u m m a l együtt alkotott virtu­

ális ( h a t á s t ö r t é n e t i ) t é r b e n lehetséges, egy olyan k o n t i n u u s (!) d i a l ó g u s b a n , m e l y n e k nem l e h e t rögzített k e z d e t é t és egyedüli irányát kijelölni. Tehát egy a k k é p p s z e r v e ­ ződő f o l y a m a t r ó l v a n s z ó , a h o l a z alkotó m i n d i g r e c i p i e n s is, a b e f o g a d ó p e d i g m i n ­ dig a l k o t ó is e g y b e n . Alátámasztja ezt, hogy a r e c e p c i ó p r o c e s s z u s a h a s o n l ó a n ér­

t e l m e z h e t ő újra: e g y r é s z t a - történeti m e g e l ő z ö t t s é g általi m e g h a t á r o z o t t s á g o t a b e n n e á l l á s b ó l e r e d ő e n é r v é n y e s í t ő - r e ­ c e p c i ó p r o d u k t í v s a j á t o s s á g a a h a g y o ­ m á n y t ö r t é n é s t e r v e z h e t e t l e n s é g é n e k és s o k i r á n y ú s á g á n a k (így a l e h e t ő s é g e k n y i ­ t o t t s á g á n a k ) feltételévé válik. M á s r é s z t a z o n b a n - a m i n t a p r o d u k c i ó eleve a r e ­ cepcióra ráutalt, h a s o n l ó k é p p e n - a h a t á s ­ történet a b b a n a z é r t e l e m b e n a z „ a l k o t á s ­ r a " r á u t a l t n a k t e k i n t h e t ő , h o g y a h a g y o ­ m á n y t ö r t é n é s k o n t i n u i t á s a c s a k e n n e k folytonos - a k á r a b e s z é l é s l e g e l e m i b b t e ­ v é k e n y s é g e által t ö r t é n ő (25) - {nem rep­

roduktív) újraalkotásával tartható fönn. Te­

h á t a b e f o g a d á s a n n y i b a n feltételezi a z őt m e g e l ő z ő ( l e g á l t a l á n o s a b b a n értett) r e ­ ceptív f o l y a m a t o k a t , a m e n n y i b e n e z e k t e ­ r e m t i k m e g - p r o d u k t í v a s p e k t u s u k r é v é n - a m e g é r t é s l e h e t ő s é g é h e z n é l k ü l ö z h e t e t ­ len ö s s z e k ö t ö t t s é g e t ; d e e g y b e n a p r o d u k ­ ció „ k é n y s z e r e " is m e g h a t á r o z z a , h i s z e n m i n d e n b e f o g a d ó i t e v é k e n y s é g - m i n t ­ h o g y a m e g s z ó l a l t a t á s k é n t fölfogott m e g ­ értés a h a l l g a t ó e g y ü t t a l k o t á s á t j e l e n t i - a h a t á s t ö r t é n e t folytonosságát alkotja ( m i n ­ dig m e g ú j u l ó m ó d o n ) újra.

V é g e r e d m é n y b e n a h a t á s t ö r t é n e t logi­

kája é r t e l m é b e n egy m ű a l k o t á s é r t e l m e z é ­ sét n e m c s u p á n a z h a t á r o z z a m e g , h o g y k e l e t k e z é s é n e k szituációjában m e n n y i b e n é r t e l m e z t e újra és formálta át a k o r t á r s e l v á r á s h o r i z o n t o t , m e n n y i b e n kínált új vá­

l a s z l e h e t ő s é g e k e t k o r á n a k k é r d é s e i r e , ha­

n e m a m i n d e n k o r i j e l e n ( é r d e k e l t s é g e t i m p l i k á l ó ) nyitott k é r d é s e i is befolyásolják m e g s z ó l a l t a t h a t ó s á g á t . U g y a n a k k o r e n n e k l e h e t s é g e s irányait m e g h a t á r o z z a az, a h o ­ g y a n a m ű fogadtatását d ö n t ő e n b e f o l y á s o ­ l ó é s a m ű á l t a l is m e g v á l t o z t a t o t t

e l v á r á s h o r i z o n t a r e c e p c i ó ezt k ö v e t ő f o ­ l y a m a t a során ismételten újrarendeződött, h i s z e n az előzetes m e g é r t é s t irányító előí­

téletek m i n d e n m e g k é r d ő j e l e z ő d é s e és át- k é p z ő d é s e „folytonosan új előzetes m e g é r ­ tést k é p e z " . (26) Ezért a h o g y a p r o d u k t í v és a receptív a s p e k t u s e g y m á s r a v o n a t k o ­ z á s a m e g h a t á r o z o t t s á g é s n y i t o t t s á g e g y e n s ú l y á t h o z z a létre, a n n a k m e n t é n a z - é r t e l m e z é s t egyáltalán lehetővé t e v ő - ö s s z e k ö t ö t t s é g és az - „üres b e s z é d e t "

(Lacari), a z ö n m a g u n k újraértését k i z á r ó m o n o l ó g o t f ö l s z á m o l ó - e l v á l a s z t o t t s á g relációja is m e g é r t h e t ő . A z e l ő b b i m i n d k é t e s e t b e n az u t ó b b i feltétele: a h a t á s t ö r t é n e t az, a m e l y a h o r i z o n t e l v á l a s z t á s b a n m e g ­ m u t a t k o z ó alteritás felismerését l e h e t ő v é teszi. H i s z e n a h a g y o m á n y t ö r t é n é s sajátos logikája szerint az ö s s z e k ö t ö t t s é g m i n d i g egy olyan folytonos e l ő r e h a l a d á s o n k e ­ resztül t e r e m t ő d i k m e g , a m e l y b e a m e g é r ­ tés tárgya és a m e g é r t ő közti (történeti) h o ­ r i z o n t o k m ó d o s u l á s a i is b e é p ü l n e k . E z é r t

„ a k o n v e n c i ó k v á l t a k o z á s á n a k vagy a k i ­ üresített k ó d o k c s e r é l ő d é s é n e k i r o d a l m i soraival é p p azt a hatástörténeti k o n t i n u - u m o t téveszthetjük s z e m elől, a m e l y h e z v i s z o n y í t v a egyáltalán láthatóvá válik a n a g y költészettörténeti m o d e l l e k kétirányú k a p c s o l ó d á s a : f o l y t o n o s s á g u k m i b e n l é t e éppúgy, m i n t a m e g s z a k í t o t t s á g u k é . " (27) F ö l v e t ő d i k t e r m é s z e t e s e n az a p r o b l é m a is, h o g y e z a k o n t i n u u s j e l l e g m i l y e n m é r ­ t é k b e n t á g í t h a t ó ki, m e n n y i r e é r v é n y e s í t ­ h e t ő k ö z v e t l e n ü l . H i s z e n nyilván n e m v o ­ n a t k o z t a t h a t ó m i n d e n m ű a l k o t á s r a k ü l ö n - k ü l ö n ; a p r o d u k c i ó és recepció folytonos­

s á g a s o k k a l e l v o n t a b b és á l t a l á n o s a b b szinten - v é g s ő e l e m z é s b e n a b e s z é l é s t o ­ t a l i t á s á b a n - válik fölismerhetővé.

A h a g y o m á n y t ö r t é n é s f o l y t o n o s s á g a t e r m é s z e t e s e n igen s o k további kérdést is i m p l i k á l n a . M o s t a z o n b a n csak azt a kér­

d é s t s z e r e t n é m érinteni, m e l y e t a s z ö v e g t ö r t é n e t i s é g é n e k és reflektáltságának v i ­ s z o n y a k é p e z . U g y a n i s akár a b b ó l indu­

lunk ki, h o g y a kontinuitás felől m u t a t k o ­ z ó m e g s z a k í t o t t s á g a strukturális és a z ér­

t e l e m k é p z é s t m e g h a t á r o z ó m o z z a n a t o k d i ­ n a m i k u s , v á l t o z ó k a p c s o l a t r e n d s z e r é t teszi l e h e t ő v é , a k á r o n n a n közelítünk, h o g y s e m

a horizontok elhatárolásai időtlennek, s e m a z elhatárolt k o r s z a k o k h o m o g é n n e k n e m tekinthetők, (28) a n n a k k é r d é s é i g j u t u n k , h o g y milyen j e l ö l ő i v a n n a k egy m ű t ö r t é ­ n e t i értelmezhetőségének, illetve h o g y m i ­ lyen feltételrendszerei m u t a t h a t ó k ki a t ö r ­ t é n e l e m r ő l alkotott felfogásoknak. P e r s z e , k ö n n y e n e l i s m e r h e t ő , h o g y a h a t á s t ö r t é n e ­ t i folyamatok iránya m e g h a t á r o z z a azt, m i ­ k é p p b e s z é l h e t ü n k m a g u k r ó l e f o l y a m a ­ tokról. A z o n b a n azt,

h o g y egy m ű ( v a g y t á g a b b a n : e g y élet­

m ű ) vizsgálata s o r á n e z milyen a s p e k t u s ­ b ó l előlegzi történeti s z i t u á l h a t ó s á g á ( n a k irányai)t, n e m k e r e s ­ hetjük k ö z v e t l e n ü l a z a l a k t a n i s á g k ö r é b e n . H i s z e n e g y s z ö v e g j e l e n t ő s e n e l t é r ő

s t r u k t u r á l á s i l e h e t ő ­ s é g e i - sőt akár a z e z e k e n a l a p u l ó , d e i d ő i n d e x e i k e t reflek­

tálatlanul h a g y ó k ü ­ l ö n b ö z ő é r t e l m e z é s e i - n e m feltétlenül j e ­

lölnek ki eltérő t ö r t é ­ neti horizontokat, il­

letve egy m ű „ a z o ­ n o s k é n t " t é t e l e z h e t ő

Röviden visszatérve a kötet szűkebb kontextusához,

a modernség irodalom­

történeti vizsgálata kapcsán különösen jelentősnek vélem a periodizáció dichotomikus,

oppozíciókra épített képleteinek átírását. A hatás­

történetifolytonosság tekintetében ugyanis nyilván

nem két korszak puszta ellentéte válik meghatározóvá,

hanem egy olyan elképzelés, amely a tradíció tovább- alakulásának irányai szerint

az elválasztottság mellett már az összekötöttség aspektusát, mozzanatát is

képes belátni.

történet diszciplínáját j e l l e m e z h e t i : m i n ­ d e n m e g é r t é s kettős - m e r t a m ű h o r i z o n t ­ j á n a k távolságát és a h a g y o m á n y által k o n ­ dicionált j e l e n kérdezésirányát e g y a r á n t átfogó - történeti m e g h a t á r o z o t t s á g á n a k reflektálása.

Tehát - v i s s z a t e k i n t v e a k o r á b b a n föl­

tett k é r d é s e k r e - p r o d u k c i ó és r e c e p c i ó s z i m m e t r i á j a , a p a r t i t ú r a h a t á s t ö r t é n e t k o n d i c i o n á l t a r e c e p c i ó f e l t é t e l e k á l t a l

m e g t e r e m t h e t ő i n t e r s z u b j e k t i v i t á s a (32) a h a g y o m á n y ­ t ö r t é n é s k o n t i n u i t á ­ s á b a n a l a p o z h a t ó m e g . O l y a n folyto­

n o s s á g b a n , a m e l y a n t r o p o l ó g i a i s a j á ­ t o s s á g o k r é v é n j ö n létre, és l é t é b e n a z

struktúrája s e m zárja

ki, h o g y - p o é t i k a i k o n t e x t u s á n a k j e l e n t ő s m e g v á l t o z á s a e s e t é n - funkcionalizáltsága történeti é r t e l e m b e n m ó d o s u l j o n . U g y a n i s a h a g y o m á n y s z e m p o n t j á b ó l azért a „ m o n ­ d o t t s á g hogyanja", a kialakított é r t e l m e z é s m o d a l i t á s a (vagyis a m o n d o t t a k h o z , saját m a g á h o z v a l ó v i s z o n y a , ö n m a g a - t ö r t é n e ­ ti - újraolvasásának j e l l e g e ) lesz m e g h a t á ­ r o z ó , m e r t e z a v i l á g b a n - v a l ó - l é t h a n g o l t ­ ságát, (29) részint implicit és reflektál(ha- t)atlan ö n é r t e l m e z é s é t teszi láthatóvá. (30) A poétikai artikuláltság e z e n rétege p e d i g lényege szerint c s a k t á g a b b intertextuális v o n a t k o z á s o k k o n t e x t u s á b a n , a s z ö v e g e k e g y m á s h o z v a l ó v i s z o n y á n a k (31) reflek- tálttá tételével lesz é r t e l m e z h e t ő . Es é p p e n ez a t e v é k e n y s é g az, a m e l y az i r o d a l o m ­

e g y e s i n d i v i d u u m o k p r o d u k t í v é s r e c e p ­ t í v t e v é k e n y s é g é r e utalt ( a k e t t ő k ö z ü l n e m h a t á r o z h a t ó m e g , m e l y i k a z e l ­ s ő d l e g e s , a z e r e d e n ­ d ő b b ) , a z o n b a n l é ­ n y e g e ( d e f i n í c i ó j a ) s z e r i n t túl is m u t a t a z e g y é n i t u d a t o n . E z é r t m i n d e n m e g - é r t é s - l e g t á g a b b és l e g á l t a l á n o s a b b ö s z - s z e f ü g g é s e i t t e k i n t v e - a sajátosan e m b e ­ r i , d e m é g i s ( v a g y é p p e n e z é r t ) az ö n m a ­ g á b a n e l h a t á r o l h a t ó és i d e n t i k u s i n d i v i ­ d u u m e s z m é j é t , a s z u b j e k t u m é s o b j e k ­ t u m e l v á l a s z t o t t s á g á t f ö l s z á m o l ó ( i l l e t v e ú j r a é r t e l m e z ő ) h a t á s t ö r t é n e t r é s z é t k é p e ­ zi. Vagyis (a k o n k r é t s á g á t ó l e l v o n a t k o z ­ t a t o t t ) m e g é r t é s „ s z u b j e k t u m á v á " t u l a j ­ d o n k é p p e n a h a t á s t ö r t é n e t p r o c e s s z u s a - s n e m v a l a m i f é l e á l t a l á n o s t e x t u á l i s m ű ­ k ö d é s - válik. E z p e d i g e g y s z e r r e z á r ki, t e s z é r t e l m e t l e n n é m i n d e n f a j t a naiv s z u b ­ j e k t i v i z m u s t és o b j e k t i v i z m u s t . V i s z o n t

l e h e t ő s é g e t ad arra is, h o g y n é z ő p o n t t ó l f ü g g ő e n m á s - m á s k o m p o n e n s é t t e k i n t s ü k h a n g s ú l y o s n a k . A ( s z e r z ő s é g t ő l e l v o n a t ­ k o z t a t o t t ) p r o d u k c i ó a z é r t v á l h a t k i t ü n t e -

tett p o n t t á , m e r t egyfelől - m i n t a h a t á s ­ t ö r t é n e t b e v a l ó b e l é p é s e s e m é n y e - lehetőségfeltételét k é p e z i a m e g é r t é s n e k ; m á s r é s z t a b b a n az é r t e l e m b e n is m e g h a ­ t á r o z ó , h o g y a t r a d í c i ó t o v á b b i m o z g á s á t , a l a k u l á s á t t e k i n t v e s e m s z ü n t e t h e t ő m e g a n n a k a - f o l y t o n o s s á g l e h e t ő v é tette h o ­ r i z o n t e l v á l a s z t á s s a l b e l á t h a t ó - j e l e n t ő s é ­ ge, h o g y a m ű m i l y e n h a t á s t ö r t é n e t i s z i t u ­ á c i ó b a n v á l t a h a g y o m á n y ( t ö r t é n é s ) r é s z ( e s ) é v é . U g y a n a k k o r t e r m é s z e t e s e n a r e c e p c i ó o l d a l a is k i e m e l h e t ő ; sőt - m i n t utaltam r á - e z v a l ó s z í n ű l e g igen a l a p v e ­ t ő b e f o g a d ó i t a p a s z t a l a t . U g y a n i s - a z o n t ú l m e n ő e n , h o g y a j e l e n t é s „ k i z á r ó l a g a z o l v a s ó o l d a l á n é r k e z i k el a l e z á r u l t s á g á l ­ l a p o t á b a " (33) - a b e f o g a d ó k é t o k b ó l s e m t u d t e l j e s s é g g e l e l t e k i n t e n i a t t ó l , h o g y az i n t e r p r e t á c i ó s t e v é k e n y s é g n e k ő is s z u b j e k t u m a . E l s ő k ö z e l í t é s b e n a z é r t , m e r t c s a k p a r c i á l i s a n (!) t u d e g y é n i t u d a ­ tán - a b e s z é l é s által - f ö l ü l e m e l k e d v e a nyelv, a h a t á s t ö r t é n e t ( r é s z l e g e s s é g é b e n is „ t o t a l i t á s k é n t " t a p a s z t a l h a t ó ) v a l ó s á g á ­ b a j u t n i . M á s r é s z t m i n d e n m e g é r t é s a m e g é r t ő j e l e n é b e n - p r o d u k t í v a s p e k t u s a k ö v e t k e z t é b e n n y i t o t t a n - t ö r t é n i k , és így n e m t e h e t ő reflektálttá a z , h o g y a t r a d í c i ó a l a k u l á s á b a n m i l y e n h e l y e t foglal el, p o n ­ t o s a b b a n fog elfoglalni. (34) A z o n b a n e z n e m v e z e t h e t a n n a k e l f e l e j t é s é h e z , h o g y a h a t á s t ö r t é n e t é r t e l e m k o n t i n u u m a n e m k i z á r ó l a g o s a n a m i n d e n k o r i (jelen l á t ó ­ s z ö g é b ő l k i e m e l t ) J e l e n " felől k é p z ő d i k m e g , h a n e m m á r e l e v e m i n d e n J e l e n b e n "

- sajátos m ó d o n - j e l e n is v a n .

R ö v i d e n v i s s z a t é r v e a k ö t e t s z ű k e b b k o n t e x t u s á h o z , a m o d e r n s é g i r o d a l o m t ö r ­ t é n e t i v i z s g á l a t a k a p c s á n k ü l ö n ö s e n j e ­ l e n t ő s n e k v é l e m a p e r i o d i z á c i ó d i c h o t o - m i k u s , o p p o z í c i ó k r a é p í t e t t k é p l e t e i n e k átírását. A h a t á s t ö r t é n e t i f o l y t o n o s s á g t e ­ k i n t e t é b e n u g y a n i s n y i l v á n n e m k é t k o r ­ s z a k p u s z t a e l l e n t é t e v á l i k m e g h a t á r o z ó ­ vá, h a n e m egy o l y a n e l k é p z e l é s , a m e l y a t r a d í c i ó t o v á b b a l a k u l á s á n a k i r á n y a i s z e ­ rint a z e l v á l a s z t o t t s á g m e l l e t t m á r a z ö s z - s z e k ö t ö t t s é g a s p e k t u s á t , m o z z a n a t á t is k é p e s b e l á t n i . [ N e m v é l e t l e n t a l á n , h o g y é p p a k é s e i m o d e r n s é g - m i n t egy l e h e t ­ s é g e s n é z ő p o n t - felől vált é s z l e l h e t ő v é a

k l a s s z i k u s m o d e r n s é g é s a t ö r t é n e t i a v a n t g á r d k ö z ö t t f e n n á l l ó s z o r o s k a p c s o ­ lat, (35) a z o n b a n oly m ó d o n , h o g y e z - a p o s z t m o d e r n l á t ó s z ö g é b ő l t e k i n t v e - n e m fedte el a m o d e r n s é g h á r o m f á z i s á n a k ö s s z e k ö t ö t t s é g é t s e m . ] E g y t ö r t é n e t i for­

m á c i ó t e h á t l e g a l á b b k é t i r á n y ú ö s s z e f ü g ­ g é s s e l j e l l e m e z h e t ő : a z ezt m e g e l ő z ő „ p a ­ r a d i g m á k h o z " k é p e s t t ö r t é n ő v á l t o z á s o k az ezt k ö v e t ő k o r s z a k n é z ő p o n t j á b ó l b e ­ l á t h a t ó f o l y t o n o s s á g v i s z o n y á b a n v á l n a k é r t e l m e z h e t ő k k é . E z p e d i g o l y a n m e g k ö ­ z e l í t é s h e z v e z e t el, a h o l az e l v á l a s z t o t t ­ s á g is p o z i t í v m ó d o n , n e m c s u p á n a s z e m ­ b e á l l í t á s o n k e r e s z t ü l f o g a l m a z h a t ó m e g , e l s ő s o r b a n a h a s o n l ó i r á n y u l t s á g o k e l t é r ő a r t i k u l á c i ó j á n a k l o g i k á j a ( d i a l ó g u s a ) m e n t é n . E z é r t l e n n e j e l e n t ő s p é l d á u l a n ­ n a k h a n g s ú l y o z á s a , h o g y a p o s z t m o d e r n k ö z p o n t i m o z z a n a t a n e m a „ n a g y e l b e ­ s z é l é s e k " (Lyotard) e g y s z e r ű d e s t r u á l á s a , h a n e m o l y a n „ k i s e l b e s z é l é s e k " f ö l é p í t é ­ se, a h o l a n a r r a t í v u m o k s z i t u á l h a t ó s á g á t m e g h a t á r o z ó sajátos d i s z k u r z í v r e n d k o n ­ t e x t u s á b a n k a p n a k új é r t e l m e z h e t ő s é g i i n d e x e k e t a z o k a s z e r k e z e t i a l k o t ó k és t e n d e n c i á k , a m e l y e k m á r az u t ó m o d e r n ­ s é g b e n e g y r e n a g y o b b s z e r e p h e z j u t o t t a k ; (36) a z o n b a n itt m é g k i z á r ó l a g a m e t a e l - b e s z é l é s e k f e n n t a r t h a t ó s á g a i m p l i k á l t a k é r d é s e k k e r e t e i k ö z ö t t v e t ő d t e k , v e t ő d ­ h e t t e k föl. V é g e r e d m é n y b e n a z e x p l i k á - c i ó e g y s z e r r e é s ú g y teszi l á t h a t ó v á a z e s z t é t i s t a é s a „ m á s o d i k " m o d e r n s é g k ö ­ zötti ö s s z e k ö t ö t t s é g e t és e l v á l a s z t o t t s á - got, h o g y a p o s z t m o d e r n felől a z e l ő b b i az u t ó m o d e r n s é g h e z v i s z o n y í t o t t m e g s z a - k í t o t t s á g , a z u t ó b b i p e d i g az ö s s z e k ö t ö t t ­ s é g (egy a s p e k t u s á n a k ) é r t e l m e z é s é t is implikálja. M é g i s , e z az ö s s z e k ö t ö t t s é g t u l a j d o n k é p p e n m é g c s a k az e l v á l a s z t o t t - s á g h o z k é p e s t v á l i k b e l á t h a t ó v á . J o b b a n á t t e k i n t h e t ő p é l d á t h o z v a : a r o m a n t i k a és a k l a s s z i k u s m o d e r n s é g k ö z ö t t i m e g s z a - k í t o t t s á g u g y a n egy a s p e k t u s á t k é p e z i a z u t ó b b i t a k é s e i m o d e r n s é g h e z k ö t ő m o z ­ z a n a t o k n a k , a z o n b a n a z ezt is k ö v e t ő ( t e ­ h á t a n e g y e d i k ! ) k o r s z a k n a k , k o n k r é t p é l ­ d á n k b a n a p o s z t m o d e r n n e k l á t ó s z ö g é b ő l a f o l y t o n o s s á g d ö n t ő a s p e k t u s á t a z a sajá­

t o s s á g j e l ö l i ki - a „ n a g y e l b e s z é l é s e k "

fönntartása - , a m e l y n e m c s u p á n a m o ­ dernség k é t h o r i z o n t j á r a , d e a r o m a n t i k á ­ ra is é r v é n y e s . E z p e d i g a k o n t i n u i t á s n a k m á r v a l ó b a n o l y a n válfaját k é p e z i , a m e l y n e m a m e g s z a k í t o t t s á g h o z k é p e s t lesz lát­

ható, h a n e m e l l e n k e z ő l e g : a z e l v á l a s z - tottság t a p a s z t a l a t a e f o l y t o n o s s á g által lehetséges. E n n e k b e l á t á s a v i s z o n t olyan h o r i z o n t o t feltételezz, a m e l y a z é p p e n fönnálló e p i s z t é m é s z á m á r a n e m , v a g y csak igen k e v é s s é k i a l a k í t h a t ó . A j e l e n fe­

lől tehát - m i v e l k ö z v e t l e n r á l á t á s u n k k e ­ véssé lehet, és a k a p c s o l ó d á s o k m é g c s a k egy i r á n y b a n ( v i s s z a f e l é ) p e r c e p t á l h a t ó k - sokkal i n k á b b a h a t á s t ö r t é n e t i m e g h a t á ­ r o z o t t s á g h o z k é p e s t e l ő r e m u t a t ó n a k g o n ­ dolt k o m p o n e n s e k s z e r e p e n ő m e g . „ E g y irodalmi k o r s z a k m i b e n l é t e és j e l e n t é s e v é g e r e d m é n y b e n u g y a n i s m i n d i g c s a k a k ­ k o r kerül ö s s z h a n g b a , h a a k ö v e t k e z m é ­ n y e i felől m á r v i s z o n y l a g o s b i z t o n s á g g a l válik b e l á t h a t ó v á . " (37)

Az új kritika dilemmái k a p c s á n e g y i r o d a l o m t u d ó s u n k ú g y f o g a l m a z o t t , h o g y „ a z u t ó b b i é v e k e g y i k l e g f o n t o s a b b ( é s l e g r a n g o s a b b ) t a n u l m á n y k ö t e t e " . (38) V é l e m é n y e m s z e r i n t e z e l m o n d h a t ó a Beszédmód és horizontról is. E b b ő l k ö ­ v e t k e z ő l e g a z o n b a n a k ö t e t k ü l ö n ö s e n n e h é z f e l a d a t e l é á l l í t j a o l v a s ó i t , n e m k ö n n y í t i m e g r e c e n z e n s e h e l y z e t é t s e m . U g y a n i s t ö b b p o n t j á n o l y a n p r o b l é m á t - lan e l f o g a d á s r a c s á b í t , a m e l y c s a k t e r ­ m é k e t l e n lehet. H i s z e n a v a l ó b a n p r o ­ d u k t í v m e g é r t é s ( b á r m e l y k ö n y v v e l foly­

t a t o t t d i a l ó g u s ) a k k o r k e z d ő d i k el, a m i ­ k o r az o l v a s ó o l y a n k é r d é s e k e t is fölvet, a m e l y e k r e a k ö t e t n e m v á l a s z o l , v a g y n e m ad a b e f o g a d ó é v a l e g y e z ő v á l a s z t . A m a g y a r i r o d a l o m t u d o m á n y i d i s k u r z u s t é r i n t ő k o m o l y k i h í v á s t e h á t , h o g y fel t u d j a t e n n i a z o k a t a k é r d é s e k e t , m e l y e k m e g f o g a l m a z á s a K u l c s á r S z a b ó E r n ő k ö n y v e r é v é n v á l t l e h e t ő v é .

Kulcsár Szabó Ernő: Beszédmód és horizont.

Argumentum Kiadó, Bp. 1996.

Bengi László

Jegyzet

(1) Az Iskolakultúrában is két kritika jelent már meg:

GOLDEN DÁNIEL: Az irodalom történetiségének és megértésének feltételei. 1996. 5. sz., 121-123. old.;

SZ. MOLNÁR SZILVIA: Függő beszéd az irodalom­

történetben. 1997. 3. sz., 92-95. old.

(2) Az új kritika dilemmái. Az irodalomértés helyzete az ezredvégen. Balassi Kiadó, Bp. 1994. (a kötetben iro­

dalomtörténeti tanulmányok is találhatók); Történeti­

ség, megértés, irodalom. Universitas Kiadó, Bp. 1995.

(3) A magyar irodalom története 1945-1991. Argu­

mentum Kiadó, Bp. 1993, 1994.

(4) Remélem, hogy ehhez hasonlóan a második ki­

adás már névmutatót is tartalmaz majd.

(5) Klasszikus modernség, avantgárd, posztmodern.

Kortárs, 1990. 1. sz., 129-142. old.

(6) Bár ezen összefüggések természetesen sem itt, sem később nem fedik el annak a szemléleti váltás­

nak a mélységét, amely - például a müvek „önszem- léletének", az irodalmiság értelmezési modalitásának szempontjából - a posztmodern megjelenésével be­

következett.

(7) Vö. KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Beszédmód és horizont. Formációk az irodalmi modernségben. Ar­

gumentum Kiadó, Bp. 1996, 11-12. old.

(8) Uo., 12-13. old. (az eredeti kiemelései).

(9) A klasszikus modernség - szoros összefüggésben a világ totalitásának esztétikai újraalkothatóságába vetett hitével - a szó sajátos szemiotizálása mellett fönntartja az értékként elképzelt identitás integritásá­

nak lehetőségét és kívánalmát, miáltal - a műalkotást harmonikus egésznek, a(z állandónak vélt instanciák biztosította) jelentésképzést nagyjából monologikus- nak gondolva - a szerzői szubjektum szöveget meg­

határozó volta még kevéssé vál(hatot)t kérdésessé.

(10) KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Beszédmód és hori­

zont, i.m., 277. és 280. old.

(11) Hiszen A másság mint jelenlét című tanulmány még szintén csak három formációt különböztetett meg.

(12) Vö. KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Beszédmód és horizont, i.m., elsősorban 37. old., de lásd még 39. és 53. old.

(13) A hangsúlyeltolódás, nem pedig az ellentmondás értelmében, mert az elmozdulás lehetősége a líráról írottakban már nagyrészt - bár inkább csak implicit formában, de - adott.

(14) KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Beszédmód és hori­

zont, i.m., 87. old., de lásd még 12, 23. és 303. old.

(15) Vö. uo, 93. old. (Lásd még a kötet tanulmánya­

it is!)

(16) Vö. uo, i.m, 91-92. old.

(17) GADAMER, HANS-GEORG: Igazság és mód­

szer. Gondolat Kiadó, Bp. 1984, 361. old.

(18) KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Az új kritika dilem­

mái, i. m , 82. és 87. old. Vö. uő: Beszédmód és hori­

zont, i. m, 284-285. és 287. old.

(19) Uo, 14. old, de vö. még pl. 86. old. (Az első az eredeti kiemelés, a második a sajátom.)

(20) Ennek kapcsán válhat a szinkrón elválasztottság és a diakrón távolság strukturális analógiája funkció-

nálisan is újraértelmezhetővé, amennyiben a külön­

böző fönnálló társadalmi szokásrendszerek közötti összekötöttség a hagyománytörténés processzusa pa­

ralel tendenciái implikálta történeti kapcsolatrend­

szemek (fenoménszerű) megfelelője.

(21) Vö. KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Beszédmód és horizont, i.m., 287. old.

(22) Vö. uo., 271-272. old. Teljesen más kérdés egy olyan szituáció elképzelése, amelyet nem elöz meg semmilyen hagyomány. Azonban a hatástörténet kez­

dete, kialakulása az ember számára nem tűnik hozzá- férhetőnek. Vö. pl. „Éppúgy nincs »legelsö« megis­

merés, mint ahogy nem lehetséges az első szó sem."

- GADAMER, HANS-GEORG: Retorika, herme­

neutika és ideológiakritika. = Filozófiai hermeneuti­

ka. Szerk.: CSIKÓS ELLA-LAKATOS LÁSZLÓ.

Bp. 1990, 177. old.

(23) Innen talán az is beláthatóvá válik, hogy míg a fenomenológiai leírás aspektusából a produkció a szerzői tevékenységhez kötődött, és ennek megfele­

lően kapott kisebb súlyt a kifejtés során, addig a ref­

lexió jelenlegi szintjén az alkotás már túlmutat az egyéni (szerzői) tudaton, és a hatástörténet logikájá­

ba illeszkedve nyeri el saját(os) jelentőségét. (Ez vi­

szont azt is jelenti, hogy az interpretáció szimmetriá­

ja, kiegyensúlyozottsága nem annyira - mint Kulcsár Szabó Ernő egyes kijelentései alapján gondolható - szerzö-mű-befogadó trichotómiájának szintjén, ha­

nem inkább a produkció-recepció kettős processzusá­

nak - puszta individuális tevékenységnél általáno­

sabb - hatástörténetileg értett kategóriái kapcsán ve­

tődik föl. Hasonló véleményként lásd a 18. jegyzet­

ben hivatkozott helyeket, ill. uő: Történetiség, meg­

értés, irodalom, i. m., 68-69. old.

(24) Vö. HUMBOLDT, WILHELM VON: Váloga­

tott írásai. Európa Kiadó, h.é.n. [Bp. 1985], 98-99.

old. (Azonban a hivatkozott rész kiindulásától a ha­

tástörténet antropológiai meghatározásának lehetősé­

géig vezeti el az olvasót!)

(25) Vö. „A nyelv túlmutat az egyéni tudaton, sőt ma­

gát a történelmet testesíti meg. A jelentések hagyo­

mányozódnak; örökségként kapjuk őket, hogy azután értelmezzünk a segítségükkel", miáltal - tehetjük ta­

lán hozzá - továbbörökítjük őket. (SZEGED Y- MASZÁK MIHÁLY: „ Minta a szőnyegen ". Balassi Kiadó, Bp. 1995,26. old. vö. 53. old. Vö. KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Beszédmód és horizont, i. m., 267.

old.: az Esterházytól vett mottó kapcsán.)

(26) GADAMER, HANS-GEORG: Retorika, herme­

neutika... , i.m.. 186. old.

(27) KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Beszédmód és hori­

zont, i.m., 30. old. de vö. még 87. old. és lásd 285.

old.: „...azok a művek képesek újraéledni, amelyek úgy tudnak feleletet adni a mindenkori jelen élő kér­

déseire, hogy közben nemcsak az időtávolságban megtestesülő alteritást győzik le, hanem épp ebben a műveletben teszik mintegy láthatóvá a maguk egyko­

ri horizontmódosító és innovatív potenciáljuk ma is értelmezhető historikumát."

(28) Vö. uo., 25., 23. és 18. old.

(29) Vö. uo., 21-22., 69. és 276. old. Tehát a létben való bennefoglaltság modalitást meghatározó hori­

zontja szempontjából érdekes az a korábban említett sajátosság, hogy egy mű mikor integrálódott (persze nem a kronológia értelmében) a hatástörténet - más­

ságot megőrző - folytonosságába.

(30) Természetesen a diszpozíció szintén nem identi­

kusán férhető hozzá. Azonban amint egy szöveg par­

titúrája fenomenológiailag kondicionálja az egyes be­

fogadási folyamatokat, úgy a korszak önértelmezése - illetve ennek szubjektumszemléletben és nyelvfel­

fogásban tapasztalható formációja - történetileg (a hagyománytörténés folytonosságát tekintve) határoz­

za meg a történelemről kialakított elvontabb koncep­

ciókat.

(31) Tehát igaz az, hogy például minden szöveg csak intertextuálisan gondolható el, történeti értelemben azonban az lényeges, hogy a szöveg - más szövegek­

hez viszonyítva - miképp viszonyul ehhez (modalitá­

sa által), tulajdonképpen miképp tudja olvasni önma­

gát (azaz milyen olvasási lehetőségeket ajánl föl, me­

lyeket tesz lehetővé, és melyeket tűr el).

(32) Végeredményben tehát a partitúra (mely minden egyes befogadás során az olvasó érdekeltsége mellett meghatározza az értelemképzés lehetséges irányait) nem - például a szövegben - rögzített, hanem korsza­

konként (sőt - bár sokkal kevésbé, de - olvasáson­

ként) változó. Ami miatt mégis - a fönnálló szituáció és a történelem tekintetében is - az interszubjekti- vitás egyik alapja lesz, az az, hogy - ugyan csak a be­

fogadásban létezik „aktuálisan", ám - a hatástörténet értelemkontinuumán keresztül/által megőrződik az egyes interpretációs tevékenységektől való nagyfokú függetlensége. [Nagyon sarkítva akár úgy is fogal­

mazhatnék, hogy a hatástörténeti (nyelvi) feltétele- zettség a konkrét befogadásban a partitúra kategóriá­

jával jelzett entitás/tapasztalat közvetítésével hatá­

rozza meg az értelmezőt, alapozza meg a másság ál­

tali önmegértés - Jaussnál kiemelt szerepű - lehető­

ségét.]

(33) KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Beszédmód és hori­

zont, i.m., 96. old.

(34) Vö. uo., 14. old.

(35) Vö. uo., 23. old.

(36) Rendkívül előremutatónak vélem például, ahogy Kulcsár Szabó Ernő a diszkurzivitás poétikájának klasszikus és kései modernséget jellemző formáját folytonosság és megszakítottság dialektikájában, nem egymást mereven kizáró fogalmakon keresztül értel­

mezi. (Vö. uo., 90-91. old.)

(37) Uo., 67. old. (az eredeti kiemelései), vö. 61. és 63. old. Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy itt korsza­

kokról és nem művekről van szó.

(38) Vigília, 1994. 10. sz., 796. old.