„Erdő-hét” a visegrádi Áprily Lajos Általános Iskolában
MEZEI ANNA
C é lu l azt tű ztü k ki, hogy a pro je ct m ódszer eszközeivel „A z erdő" tém át komplex m ódon, a m aga összetettségében vizsgáljuk; a csoportok egy-egy résztém ával elm élyülten foglalkoznak, m a jd a z összefoglaló zárónapon a részekből próbáljuk m eg a teljes „erd ő ké p et” kialakítani. Tervezésünknél lényeges szem pont volt, h ogy a p ro g ra m n a k legyenek olyan elemei, m elyek m inden csoport (tanuló) szám ára ú g ym o n d kö te le ző érvé n yű követelm énynek számítson.
„Ú jszerű” pedagógiai kezdeményezés tapasztalatait szeretném közreadni. (Azért te t
tem idézőjelbe az újszerű szót, mert a project m ódszer alkalm azása számunkra volt csu
pán újszerű, a hazai és külföldi nevelési gyakorlatban bizonyára nem ismeretlen foga
lom.) Ú jszerűsége miatt is szívesen csatlakoztunk a Független Ökológiai Központ (FÓK) kezdem ényezéséhez, hogy a Föld Napjához kapcsolódóan szervezzünk témahetet. Mi minden kell egy jó tém ahéthez? Először is egy rugalmas, kellőképpen nyitott, vállalko
zószellem ű nevelőtestület, m elynek minden egyes tagja vállalja azt a másfajta tanítási gyakorlatot, am it a project m ódszer megkíván. Kell továbbá egy olyan kerettéma, amely elnyeri m ind a nevelők, m ind a tanulóifjúság tetszését. Ezen kívül szükség van még a tém a feldolgozásához szükséges szakértelem re, elengedhetetlen a tárgyi és személyi feltétetelek m egléte is. Végül pedig összehangolt, jó szervezőm unka szükségeltetik a té mahét során. A végeredm ény kárpótol a befektetett plusz energiáért, mert egy kellem e
sen eltöltött hót után olyan hatásfokú tanulási eredm ényt könyvelhetünk el, amilyet so k
szor tanítási órával is csak kínlódva, nyűglődve sikerül elérni.
Hogy iskolánk nevelőtestülete kellőképpen vállalkozószellemű nyitott és rugalmas, az is igazolja, hogy a tém ahét eltervezésekor igazából még nem tudtuk, hogy mit is takar pontosan a fogalom ; hogy annak előkészítése, szervezése, lebonyolítása milyen peda
gógusi hozzáállást igényel. Két dolog találkozott csupán: a belső igény egy újszerű pe
dagógiai gyakorlat kipróbálására, valamint a kerettéma aktualitása, érdekessége. Keret
tém ánk „Az erdő” volt. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy ez a tém a itt, Visegrá- don, egy Á p rily Lajos nevét viselő iskolának mennyire megfelelőnek és tetszetősnek b i
zonyulhat. Ráadásul nem is előzm ény nélküli, hiszen 1987 óta, amióta iskolánk Áprily nevét viseli, m inden év novemberében m egrendeztük az Áprily-hetet, m elynek keretében névadónk költészetének egy-egy vonását em eltük ki, így a term észetről szóló írásai elég
gé ism ertek voltak tanulóink előtt. -
M ásfelől a term észetism eret és a környezetvédelem is évek óta fontos helyen szerepel pedagógiai program unkban (szakkör, tábor, környezetvédelmi akciók). M indezekből kö
vetkezően a nevelőtestület azonosulása a témahéttel egyértelm ű volt.
A program ot a következő pontokban határoztuk meg:
1. Kirándulás a környező vagy távolabbi erdőkbe.
2. Egy - a csoport tém ájához illő - Áprily-vers keresése, megtanulása.
3. Takarítás, park- vagy erdőrész, Duna-part tisztítása.
Mint pedagógiai folyamatot, a programot három fázisra bontottuk:
a) az előkészítés szakasza;
b) a tém ahét szakasza;
c) az értékelés szakasza.
MEZEI ANNA
Az előkészítés szakasza
A tém ahét vállalása után pályázati form ában elkészítettük a tém ahét tervezett prog
ramját. Gyakorlati tapasztalatok hiányában nem m ertük vállalni, hogy a tanulók önállóan alakítsanak csoportokat, inkább indirekt irányítással próbáltuk a gyerekeket a nekik leg
inkább megfelelő csoportba „terelni” .
Az előkészületi m unka két szinten zajlott: egyrészt a nevelőtestület felkészüléséből, m ásrészt a tanulók felkészítéséből állt. A nevelők az általuk választott csoporttém a is
m eretanyagát dolgozták fel, ötleteket gyűjtöttek a m egvalósításhoz, felkérték a külső se gítőket, beszerezték a szükséges anyagot stb. A leggondosabb m unkát a csoporttém ák kidolgozása igényelte. A cél - feladat - tevékenység m eghatározásával 14 csoport prog
ramját dolgoztuk ki. (Iskolánkban a tanulócsoportok szám a 8, a tanulói létszám 161.) A „cél" m egjelölésénél figyelemfelkeltő, felhívó jellegű, töm ör tém am eghatározás sze
repelt, a „fe la d a tin á l a tém akör feldolgozásának részkérdései, a „tevékenységénél a módszer, illetve a feldolgozás gyakorlati eljárásaihoz ötletek felsorolása.
A 14 csoporttém a a következő volt: Mi az erdő? Az erdő története - A m inket körülvevő erdők - Mire használjuk a fát? - A fa élete - Az erdő és életkörnyezete - Érdekes erdők, különleges fák - Mit rejt az erdő? - Az erdő jövője. Mit kell tennünk az erdők védelm ében?
- Az erdő állatvilága - Mi fán terem ? (érdekességek, különlegességek) - Az erdő, a fa a m űvészetekben - Az erdő mint gazdasági tényező - Az erdő rejtelmei, rejélyei - Erdő és történelem .
A gyerm ekek felkészítése, felkészülése elsősorban m otiváló jellegű feladatokból állt.
Egyelőre még nem csoportban dolgoztak, igazi csoportfeladatukat még nem ismerték.
Fő szem pont az erdő téli álomból való ébredésének m egfigyelése volt környezetism ereti séták, kirándulások alkalmából.
Az előkészületi szakaszban a nevelők figyelték a gyerekek érdeklődését, hogy ennek alapján próbálják m egnyerni őket a csoporttém ájukhoz. A tém ák felsorolásából kitűnhet, hogy azok széles skálán mozgó tém aköröket ölelnek fel, s m inden szaktanár és tanító m egtalálhatta a szakterületéhez, érdeklődéséhez leginkább közelállót. Vegyes életkorú csoportokat azonban igazából m égsem sikerült kialakítani. Az alsó tagozatban a tanítók ragaszkodtak saját tanulócsoportjukhoz. A felső tagozatban sem volt nagy „keveredés", ritka volt az a csoport, ahol az 5-8. osztály m indegyikéből volt tanuló (mint például a m ű
vészeti csoportban). Befolyásolta a csoportalakítást az is, hogy időközben más rendez
vényen is részt kellett vennünk, s be kellett azt terveznünk az Erdő-hét program jába (pl.
a 3. és a 4. osztály színjátszóinak szereplése a gyerm ekszínjátszó-szem le megyei b e m utatóján, a 7. osztályos csoport felkészülése és szereplése a „H azai term ék, hazai m un
kahely" országos versenyén). Mindezekből adódóan az eredetileg tervezett 14 cso p o rt
ból csupán 12 maradt.
A m egvalósítás szakasza: Erdő-hét, április 18-22.
Ahhoz, hogy gördülékenyen, zökkenőm entesen valósuljon meg a sok színtéren zajló program, külön órarendet kellett készíteni erre a hétre. Néhány alkalom m al a csoportok egyike-m ásika közösen végezte feladatát: pl. a M ezőgazdasági M úzeum vadászati kiál
lítását, a Csontváry-képeket, Paál László festm ényeit a vadászati és a m űvészeti csoport együtt tekintette meg, a Vácrátóti Arborétum ba az egész alsó tagozat elm ent stb. A he
tirend mindenki szám ára hozzáférhető helyen volt kifüggesztve, az esetleges vá lto zá so kat a csoportvezetők jelezhették. A foglalkozások reggel nyolc órakor kezdődtek álta lá ban, de a csoport aznapi program jától függően ettől eltérhettek. Ugyanekkor a he lyszí
neket is be kellett osztani ahhoz, hogy hatékony legyen a csoportm unka, egy helyszínen két csoportnál több egyszerre nemigen tartózkodhatott. Ügyelni kellett az előadások, a kirándulások és a m anuális foglalkozások megfelelő arányára is.
A gyakorlati m egvalósítás során derült ki, hogy terveinkkel hol léptük túl a m egvalósít
hatóság határát, továbbá milyen tényezők m ódosíthtják elképzeléseinket, végül pedig, hogy m ilyen „tartalékprogram ról" kell gondoskodnunk. Az eső miatt m ár rögtön az első nap (hétfő) keményen feladta a leckét. Három csoport kivételével m indegyik csoport ki
rándulással kezdte volna a hetet, ehelyett az egész iskola kénytelen volt otthon m aradni.
Ugyancsak m ódosító tényezőnek bizonyult a Duna magas vízállása, am iért a vácrátóti
„ERDŐ-HÉT’ A VISEGRÁDI ÁPRILY LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN kirándulást is át kellett tennünk egy másik hétre. A program m ódosítás azonban sohasem jelentette azt, hogy eltértünk volna az erdő témától, s hagyományos tanítási napot ta r
tottunk.
A külső m ódosító tényezőket is igyekeztük a tém ahét javára fordítani. A színjátszók előadása (egy Aprily-m ese, amely szintén az erdőben játszódik) alkalmából m egnéztük a Szentendrei Skanzent, majd erdei úton tértünk haza Visegrádra. A „Hazai term ék - hazai m unkahely” versenyre készülő csoport a helyi fafeldolgozó üzemeket látogatta meg, előadást készítettek a Faipari KSZ-ről, ellátogattak a Szentendrei Papírgyárba.
A szem léltetés kedvéért kövessük figyelem m el egy csoport m unkáját a tervezéstől a m egvalósításig. Vegyük például a 4. csoportot, m elynek tém ája az erdővédelem volt:
Cél: Az erdő jövője. Mit kell tennünk az erdő védelmében?
Feladat: Fejezetek a hazai erdészet történetéből.
M i az erdővédelem ? - Az erdővédelem története.
Az erdő „betegségei" - azok „gyógyítása”.
A civilizáció ártalmai.
„Az erdő fohásza".
A faültetés elm élete és gyakorlata.
Pusztító erdőtüzek.
Tevékenység: Előadás - vetítés.
Grafikon készítése az erdők pusztulásának mértékéről.
F elhívás, p ro p a g a n d aa n ya g készítése, p la ká tkiá llítá s a term é sze tvéd e le m té m a köréből.
Erdővédelm i m unka végzése erdész irányításával.
Szakcikk fordítása németből és angolból.
Videofilm erdőtüzekről.
M érések: a levegő és víz szennyezettsége.
A cso p o rt hetirendje a következőképp alakult:
Hétfő: Pilisi Parkerdőgazdaság könyvtárában g y ű jtő m u n k a -e lő a d á s -c ik k fo rd ítá s . Kedd: Kirándulás - faültetés erdész irányításával.
Szerda: Kirándulás M ogyoróhegyre - védett növények, védett állatok (dia, videó).
Csütörtök: Kirándulás Prédikálószékre.
M érések - megfigyelések.
Péntek: Ö sszegzés - bem utató a többi csoport előtt - a Lutra című film megtekintése.
Megjegyzem, hogy az eképpen tárgyszerűen felsorolt hetirend nem adja vissza igazán az egyes programok élményét, gazdagságát, illetve mindazt az ismeretanyagot, amellyel a ta
nulók gazdagodtak. Külön gondot jelentett a tém ahét zárónapjának megrendezése. Vita tárgyát képezte, m ennyire ragaszkodjunk a project módszer ama előírásához, hogy a csoportok jelenléte teljes körű legyen. Végül úgy döntöttünk, hogy tagozatonként elvá
lasztjuk a csoportbeszám olókat. Ősszekötőelem ként és olyan pontként, amikor az iskola minden tanulója jelen van, erdélyi testvériskolánk épp Visegrádon tartózkodó bábcso
portjának az előadását iktattuk közbe, ami szerencsénkre jól kapcsolódott a tém ánkhoz is, hiszen a négy évszakról, illetve a tizenkét hónapról szólt.
Az április 22-i, pénteki nap rövid leírása:
8 órától lázas izgalom: a csoportok összegeznek, kiállítást rendeznek, próbát tartanak.
9 óra után az alsó tagozatosok kezdik a bemutatkozást. A tornacsarnok alkalmi kiállító
terem : tablók, vadászati eszközök, kitömött madarak, állatbőrök, fából készített tárgyak, term és- és kéreggyűjtemény, fo tó ké s rajzok, akvarellek. VTvaW/'Négy évszakának zenéje szól, amíg a gyerekek elfoglalják a helyüket. Majd sorban következnek a csoportok, itt, az alsó tagozatban egy-egy o s iá ly . Az elsősök eljátszották a fák panaszát FélixSalten Bam
bi gyermekei című könyve alapján. Megpróbáljuk közösen megjeleníteni hanggal, mozdulat
tal a nyugodt, majd a viharos erdőt. A második osztályosok általuk írt meséket olvastak fel. A harmadikosoktól megtudtuk, hány fa található községünk utcáin, a negyedikesek néhány kér
dést, feladványt tettek fel, fakarddal lovagi tornát mutattak be. Játék, beszámoló, előadás ének és vers — minden az erdőről, a fáról szólt. Amikor 11 körül a felsősök is elfoglalták helyüket, parajdi barátaink marionett bábjátéka felüdítő élményt jelentett.
A felső tagozatos csoportok bemutatkozása is változatos volt. Az előadás jellegű be
szám olók m ellett játékos vetélkedőt rendeztek, ének-vers összeállítással szerepeltek, szem léltető bem utatót tartottak.
MEZEI ANNA
Felolvasták azt a levelet, melyet olyan iskolákba írtak, ahol term észetvédelm i terület, védett erdő vagy fa található. Az erdő vadjaival foglalkozó csoport tagjai érdekes vadász- történeteket m eséltek, rejtvényeket adtak fel. Az egyik csoport elkészítette a Dunakanyar és a római kori erőd vonalának makettjét lisztgyurm ából.
A történelm i csoport a helyi erdőrészek nevéről szerzett ism ereteit adta elő, így m in
denki megtudhatta, mi a jelentése, illetve honnan ered az Erdőanya, a Vízverési rét, Tel- gáthy rét, az Újosztás, Döme halála stb. elnevezés. A képzőművész csoport m egörökí
tette Visegrád legöregebb fáit: a platánsort, a Fő utca hatalmas tiszafáit, iskolánk öreg diófáját. Az erdővédő csoport tagjai grafikonon ábrázolták az erdők pusztulásának m ér
tékét, elm agyarázták annak okait és azt, mit tehetünk a védelm ükben. A m ásnapi ve r
senyre készülő csoport a Faipari Kisszövetkezet történetéről szám olt be, m integy fő p ró baként a verseny előtt. Érdekes, sokszínű, lazaságában is fegyelm ezett délelőtt volt.
Parajdi barátainkon kívül volt még néhány más vendégünk is, olyan felnőttek, akik a hót során segítették programunkat.
Az iskolai záródélelőttöt délután film vetítés követte. A Lutra című term észetfilm m eg
tekintésével nem csak lezártuk, hanem további term észetkutatásra is rem éltük ösztönöz
ni tanítványainkat.
Az értékelés szakasza
Term észetesen már a m egvalósítás szakaszában is rögzítettünk néhány olyan ta n ul
ságot, m elyeket egy következő tém ahétnél figyelem be kell vennünk (tartalékprogram ok beépítése, m ár az előkészítő szakaszt jobban meg kell terhelni a project tém ájával). A jövő szem pontjából még fontosabbnak tartottuk, hogy visszajelzésként összegyűjtsük a tanulók, a szülők és a tanárok véleményét. Három kérdőívet szerkesztettünk:
1. a tanároknak (a tantestület minden tagjának),
2. a szülőknek (az alsó tagozatban minden negyedik gyerm ek szülőjének), 3. a tanulóknak (negyedik osztálytól minden negyedik tanulónak).
A tanárok esetében a következőkre voltunk kíváncsiak:
1. Pedagógiai szem pontból eredm ényesnek ítéled-e a project m ódszer alkalm azását, jelen esetben az erdő tém akör feldolgozásához? Indokold m eg válaszodat!
2. Hol jelentkeznek a legnagyobb nehézségek a program során:
- az előkészítés szakaszában, - a m egvalósítás során,
- vagy a feldolgozás szakaszában?
Mi jelentette a konkrét nehézséget?
3. Élegendők voltak-e a rendelkezésre álló eszközök, a m egvalósításhoz kapott segít
ség? Ha nem, miben lett volna nagyobb segítségre szükséged?
4. A saját szaktárgyad - osztálytanítói tevékenységed - szem pontjából jelent-e b ehoz
hatatlan kiesést az egy hét?
5. M ilyennek ítéled meg csoportodban a gyerekek hozzáállását, aktivitását, érdeklő
dését és a m unka eredm ényességét?
6. Javaslat, észrevétel, m ind a múlt hét programjára, m ind a jövőre nézve!
A szülőktől a következőket kérdeztük:
1. H ogy ta p a szta ltá k: g ye rm e kü k szíve se bb e n , jobb ke d vű en járt isko lá b a ezen a héten?
2. Beszám oltak-e a gyerm ekeik napi élm ényeikről, s ezek az élm ények általában m i
lyen hangulatról árulkodtak?
3. Aggódnak-e azért, hogy az egy hét kiesést illetve többi tantárgy esetében elm ara
dást okoz majd?
4. S o ro ljá k fel azokat a konkrét g ondokat, n e h ézségeket, a m e lye k az e lm últ hét iskolai pro g ra m ja m iatt je le n tke zte k! Vélem ényük sze rint ezeket m ivel le h e te tt volna kikü szö b ö ln i?
A tanulók esetében feltett kérdéseink:
1. Ö sszességében érdekesnek, hasznosnak találtad-e a hét program ját?
2. Saját csoportod program ját rangsorold aszerint, m elyik hogy tetszett?
3. Nevezz meg néhány konkrét ismeretet, mellyel ezen a héten az erdőről való tudásod gyarapodott!
4. Sorolj fel olyan zavaró tényezőket, amelyek vélem ényed szerint kedvezőtlenül be
folyásolták a program eredm ényességét!
5. M elyik csoport beszám olója (kiállítása, előadása, játéka) tetszett a legjobban az utol
só napon? (A tém a m egnevezésével, ne a csoport számával válaszolj!) 6. Rendezzünk-e m áskor is tém ahetet? Milyen témákra lennél kíváncsi?
7. Egyéb észrevételed, javaslatod a témahéttel kapcsolatban!
A kérdésekre adott válaszok elsősorban számunkra érdekesek és irányadók, egy-két választ m égis idézek annak alátámasztására, hogy miért érdemes tém ahetet rendezni.
M indhárom körben pozitívan fogadták a témahetet. A szülők elsősorban azért tartották jónak, mert a sok kirándulás és egyéb program miatt gyerm ekük is szívesebben jött ezen a héten iskolába. M egegyezett a vélem ényük abban, hogy a tapasztalás útján szerzett élm ények és ism eretek m aradandóbbak és szélesebb tudást nyújtottak a természetről, az erdőről, mint a tanórai munka.
Idézem egy szülő véleményét: „Szem ély szerint nagyon örültem a kezdeményezésnek.
Kár, hogy eddig nem volt ilyen! Egy olyan gyönyörű környezetben élünk, melyet gyer
m ekeinknek is meg kell ismerniük, jobban kell szeretniük és elsősorban védeniük!
Vélem ényem szerint ezt a kezdeményezést feltétlenül folytatni kell, de ezen kívül nyu
godtan ki lehetne bővíteni havonta + 1 nappal. Ilyenkor a falu egy-egy részét kellene be
járniuk, s m egnézniük, hogy milyen környezetszennyező problém ákat találnak, felhívniuk az ott élő lakók, illetve az önkorm ányzat figyelm ét azok m egszüntetésére. Gondolok itt a patakszennyezésre, eldobált szemét, festékes dobozok, műanyagok; a gyomégetés környezetszennyező voltára (a fejlett országokban évek óta tilos a gyom égetése!); a vé dett állatok pusztítására; a felesleges fakivágásokra.
Nagyon fontosnak tartom , hogy gyerm ekeink környezetüket szerető, védő és óvó fel
nőttekké váljanak! Ez a hét nem kiesés volt gyerm ekeinknek, hanem egy olyan többlet, ami nélkül ma már nem szabad élni!
Kislányom at igen boldoggá tette az a hét, és elbeszélése szerint sokat nyújtott neki.
Összefoglalva, köszönöm a tantestület kezdeményezését, és a jövőben, ha lehet, még több ilyen alkalm at terem tsenek gyerm ekeinknek."
A szülők nem aggódtak, hogy kiesést jelentett ez az egy hét, és a családok szám ára sem volt különösebb gond ez a „felborított” . Figyelemreméltó az a válasz is, amely arra a kérdésünkre, hogy milyen élm ényekről szám oltak be otthon a gyerekek, a következő
képpen szól: „... a közvetlenebb tanár-diák kapcsolatról.”
A gyerekek válaszait sokféleségük miatt nehéz rendszerezni. Az új ismeretekre vonat
kozó kérdésünkre adott válaszok viszont széles ismeretanyagra vonatkoznak: pl. a fa kár
tevői - a m érgesgom báknak egy kis csészéje van - a viricselés - hagyásfák - kászum - hogy m ennyi idő kell, míg egy fa megnő, ám milyen hamar el lehet pusztítani - több szólást, m ondást ism ertem meg - a Füvészkertben sok növénnyel ismerkedtem meg, amiről eddig nem is tudtam - hogyan lehet a fa életkorát a kivágás után m egállapítani - honnan kapta a M uflon-kunyhó a nevét - hoay a Pilisben található legnagyobbbfa mérete 43 m éter magas, 1 méter átmérőjű és 13 m tűzifának elegendő - az erdőpusztulás okai:
bányák, vegyi anyagok, közlekedés, talajvíz csökkenés, szárazság - mely állatokat m i
kor, hogyan és mivel vadásszák, a vadászat és a vadászok szokásai - a Csontváry-ki- állítás - az erdő vadgazdálkodása - ism ereteket szereztünk a faültetéssel kapcsolatban
— a fa feldolgozása, a fából készült dolgok gyártásism erete — megtudtam, hogyan lesz a kivágott fából készterm ék (koporsó, papír, bútor). A saját csoportprogram rangsorolásá
nál, valam int a bem utató tetszési sorrendjénél bebizonyosodott az a feltételezésünk, hogy a program ok sokféleségéből mindenki talált m agának megfelelőt, neki tetszőt.
Zavaró tényezőként csupán az időjárás okozta nehézségeket említik a gyerekek. Ja
vaslatként azt fogalm azták meg, hogy a diákok maguk választhassák meg a csoportjukat.
A javasolt tém áknál pedig inkább megm aradtak az erdőnél, a tém am egközelítésre tettek inkább javaslatot.
A project m ódszer jövőbeni alkalm azását Illetően a tanári vélem ények feltétlenül figye
lem rem éltók. A tanárok kivétel nélkül eredm ényesnek ítélték az erdő-hetet. Úgy vélték, tapasztalatszerzés és ism eretgyűjtés szempontjából gazdagabb lehetőséget kínált, mint a tanítási óra. „Az életkortól független, az érdeklődési kör szerinti csoportok kialakulásá-
MEZEI ANNA
nak újszerűsége pozitívan hatott a foglalkozásokra, a résztvevők aktivitását erősítette."
- vélekedett az egyik tanár.
S egy m ásik: „Eredm ényesnek tartom, mert ezzel a módszerrel olyan érzelm i hatások érik a gyerekeket, amelyeket a hagyományos keretek között nem tudunk elérni, és így kevésbé száraz, de mélyebb ism erethez jutnak.” A tanárok is pozitív elem ként említették a tanár-diák kapcsolat m ásságát ez alatt az egy hét alatt. M eglepőnek ta rtották a cso portok bemutatkozásánál néhány tanuló bátor kiállását, olyan tanulókét, akik a tanítási órákon a passzívabb, hallgatag tanulók közé tartoztak. Javaslatként más időpont m eg
választását ajánlották. Később, a tanév vége felé ez a vélem ény ném iképp módosult, hiszen a tém a szem pontjából igazán jó időpont volt. Az időpont kijelölése szem pontjából inkább azt kell a jövőben szem előtt tartanunk, hogy m ár a tanév elején kezdjük el a té mahét tervezését és készüljünk a m egrendezésére, legyen az bárm ilyen tém át feldolgo
zó program.
G ondot jelentett a tém ahét adminisztratív rögzítése; az, hogy hogyan, m ilyen módon szám oljuk a tanítási napokat, órákat a naplóban. Mi azt a m egoldást választottuk, hogy a tém ahét hetirendjét beragasztottuk minden naplóba, a tanárok pedig bejelölték azokat a csoporttém ákat, melyeken az osztály tanulói részt vettek. A tém ahéten egyetlen ta n tárgy esetében sem szám oltunk tanítási órát.
A tém a jellegéből adódóan néhány tantárgyból valóban nem lehetett a heti tanítási órát sem szám szerűleg, sem tem atikailag „elkönyvelni” , de tananyag-átcsoportosítással nem jelentett különösebb gondot a tanév befejezése.
Összegezve
A tém ahét során szerzett tapasztalatainkat, az egyik tanuló vélem ényét írhatnám ide:
„Egyébként az egész hét szuper (!!!) volt." Komolyra fordítva a szót: valóban érdem es a tanév során egy-két tém ahét beiktatásával oldani a tanév feszességét. A project m ódszer alkalm as az olyan pedagógiai problém ák m egoldására, mint a tanulói aktivitás fokozása, a perem helyzetben lévő gyerekek bevonása az ism eretszerzésbe, a tanár-diák kapcsolat oldása, a csoportm unka során egymás figyelése és „helyzetbe hozása” , s miután a szá m onkérés, az értékelés nem a hagyom ányos módon történik, m inden résztvevő sikerél
m ényhez jut.
A project hét m egrendezésével ugyanakkor nem zárhatjuk le a tém ával kapcsolatos ism eretszerzést, ez csupán alapot nyújthat a tém a (jelen esetben az erdő) rendszerbe illesztéséhez. A különböző tantárgyak tanításánál a tém ahét során szerzett gazdag ta pasztalati anyag, ism eret és élm ény a pedagógus tudatos irányításával be kell épüljön a tananyag feldolgozásába, s a mozaikszerű ism eretanyag így válhat teljessé. A tém ahét eredm ényességének legfőbb kritérium a tehát, hogy ne lógjon ki az iskola pedagógiai program jából, hogy a m egvalósításban résztvevők m agukénak érezzék m ind a témát, m ind az egyes tevékenységi form ákat. Ebben az esetben valóban „szup e r (!!!)” hét lesz m inden résztvevő számára. Fontosnak tartom a külső segítők, résztvevők körének fe l
kutatását és m egnyerését is. Mivel a project m ódszer kilép az iskola falai közül, nem el
hanyagolható szem pont olyan szem élyek felkérése, akik a választott tém a szakértői, akik újat és m ást tudnak nyújtani a gyerekeknek, és szívesen foglalkoznak is velük. Esetünk
ben pl. előadást tartott a Parkerdő nyugdíjas igazgatója, a m úzeum m úzeum pedagógusa, elkísérte a gyerekeket a kirándulásra az erdészet fővadásza, a faültetést erdészek irá
nyították, a Füvészkertet erdész szülők m utatták be, az üzem ekben ugyancsak a szülők segítségével ism erkedtek a gyerekek a fafeldolgozás m esterségbeli fortélyaival.
S még egy utolsó, de nem elhanyagolható szem pont a tém ahét sikeres m egrendezé
séhez: a m egfelelő anyagi háttér. Mivel a sokszínű élm ény- és tapasztalatszerzés egyik alappillére az eredm ényességnek, azt bizony az iskola költségvetését m eghaladó anyagi háttérrel lehet csak biztosítani. Jelen esetben a tém ahetet pályázaton elnyert tá m o g a tással tudtuk m egrendezni, de kérdés, hogy vajon ez a lehetőség a jövőben is biztosítható lesz-e? A kérdés kérdés marad, de egy biztos: terveink közül nem m arad ki újabb tém ahét m egrendezése, legfeljebb a lehetőségeinkhez igazítjuk majd „álm ainkat”.
Ajánlom m ásnak is a m ódszer kipróbálását!
