non mlnlstrari, sed ministrare
szolgálat
74. szám
TARTALOM Keresztény a szekularizált világban
TANULMÁNYOK
1987 Péter-Pál
3
Morel Gyula: A szekularizált világ kihívásai a keresztény számára 5 Waigand József: A szekularizált világban élő keresztény egyház 10 Godfried Danneels: A "szekularizált" Európa evangelizálása 19 Telekii Béla: Papi lelkiség a szekularizált világban 32 Nemeshegyi Péter: A keresztény a szekularizált Japánban 40
Németh József: Tanúskodnak egy másik világról 47
AZ EGYHÁZ SZA VA
A Hittani Kongregáció instrukciója a szület ő élet tiszteletérőlés az
utódnemzés méltóságáról 57
"Redempto ri s rnater' - II. János Pál pápa Mária-enciklikája 60 A vasárnap jelentőségea plutaltsta társadalomban (Kanadai püspökök) 62
ESZM~K ~S ESEM~NYEK
Reménység és ellentmondás jele - A pápa dél-amerikai útjáról (R.) 67
Máriát dicsérje lelkünk ... (K.K.) 70
Ki a felebarátom? (Erwin Ringel) 73
Mindennél értékesebb adomány (Moór Imre) 76
Levelesládánkból 79
Levelek a mlsszíökböl 81
Papi jubileumok 85
KÖNYVSZEMLE A távoláll ók lelktp ásztorí gondozása (Benkő Antal) Szabó Ferenc: Lélekben és ig azságba n (Németh József) O meg én. Bossis Gabriella naplója (Puskely Mária)
86 87 88
R. Maritain: Nagy barátságok - J. Marlt ain: A nlozófia alape lemei
(Mehrle T.) 89
Zso lozsmáskönyv hívek számára (Galambo s Iréneusz) 90 Loyolai Szent Ignác Lelkigyakorlatos Könyve (Héjja Gyula) 91 FedéricoHuiz:Bevezetés Keresztes Szent János tanításába (Nyári Ernő) 92
HALOTTAINK 93
Kádár Gábor László O.Cist. (-s -n) 94
Dr. Kalm ár Odön Jenó O.Cist. (P. B.) 94
Dr. Pongrácz ElerMr (Munkatársai) 95
Ruppert Pál S. J. (B. J.) 96
Labancz László Medárd O.F.M. (Rendtársa) 97
Szab ó József (Paptestvére) 98
Dr. Sarlós Károly Engelbert O.S.B. (K. Sz.) 99
Lapzárta után érkezett
1987. júni us 5-én II.JánosPál pápa kinevezte:
Dr.Seregély Istvánt egri érsekké.
Szombathe lyen született 1931. március 13-án. Itt szentelJ!ék papp á 1955-ben.
A Budapesti Hittudományi Akadémia doktora.
Gyö n g yösfa~ ub a n. Nyögéren. Bagolyv i,ten yéden, Zalaegerszegen és Szom- bathelyen mint káplán múködött. 1974-tól plébános Kószegszerda helye n majd 1981-tól Kószegen. 1979-tól a szom bathelyi egyházmegy e hitokta tási fe l e lőse. GyulaiEndrét szeged-csanádi megyéspOspökké.
Battonyán született 1930. szeptember 17-énés 1953-ban szentelték pappá.
Káplánkodott Röszkén. Asotthalmon és Gyulán. Plé bános volt Mezóhe gye- sen és a Szeged Rókus! templomban. 1972-tól a Szegedi Egyh ázm egyeközi Szeminániurn spiritu áüsa és ahitt udo mányi főis ko la tanára. Zsinati vizsgáztat ó kateketikából.
Dr. Konkoly Istvánt szombathelyi megyéspOspökké.
1930. március 5-én születettKerkaszentmiklőson, apapszentelést Szombat- helyen nyeriel 1954-ben. 196o-t61 teológia idoktor.
Gyöngyösfalun, Rábagyarmatonés János házán káplá n. 1963-t ól püsp öki tit- kár Szombathelyen.1972-(ól Gencsapátiban és Perenyén plé bános .Az Egyház- megyei Liturgik'us Bizottság volt titkára.
Szfvből gratulálunk és áldásos rnűk ödést kívá nunk!
Szolgálat (Dlenstl , spirituelle Ouart alschr lft. Klerusblatt. Elgen tümer. Herausgeber und Verleger: Triigervereln der Unio Cleri Hungarlcl. Prlisldent : DOr. Stef an László.
Bls chof von Eisenstadt. Obmann und Redakteur: Dr.Antonius Benkó S.J.,Admlnlstra- tor und Herausgeber: György HegyI. All e: A-t030Wien,Gerlgasse10/3.Erschelnungs- ort: A-t030 Wien, Postamt: 7000 Eisenstadt.- Mit Druckerl aubnis des Blsch öfIJchen Ordlnarlat s, Eisenstadt.- Levelezési clm: Hegyi György.A·t030 Wien. Gerlgasse 10/3 .
KERESZTÉNY A SZEKULARIZÁLT VILAGBAN
A hit személyes elkötelezettség: nekem, neked, mindannyiunknak tu·
datosan és szabadon kell kimondanunk az igent, amikor felismerjük Isten felénk áradó szerétetétJézus Krisztusban. Válaszunk csak azért seiilethet meg,mert a Lélektől vezetett és éltetett közösség, az Egyház hirdeti az örömhírt. A keresztségben rajta keresztül tölt be adományá- val az Atya, s tesz örök Fiának testvéreivé, hogy Vele együtt mondhas- suk:Abba!
A kereszt ény élet nélkülözhetetlen összetevőjeteháta két pólus:sze- mélyiség és közösség.Mondhatjuk úgy is: szükségszerúen és kölcsönö- sen feltételezik egymást. Harmonikus egységükre utal már Szent Pál: nincs test tagok és sejteknélkül, s nem élhet a tag a testen kívül.
Amikor az egyént körülvevő társadalom minden tagja keresztény, hathatós melegágy és támasz alakulhat ki a hit befogadására és fejl6- désére. Fennállhat a veszély is, hogy ebben a helyzetben könnyebben burjánzik a csak ímmel-ámmal keresztények sora. Mert mit szólnának a többiek, ha kilógunk a menetből? S azt is tapasztaljuk, hogyazújon·
nan megtért vagy vallásilag szikes talajon nevelkedett keresztény hite
erősebb és lelkeseb b mint a langyos, se hideg, se meleg környezet szü·
löttéé. Meg kellett küzdenie,hogy elkötelezettsége életben maradhasson éskiteljesetihess ék:
Ma már Európában kevés állam ról, tartományról állíthatjuk, hogy társadalmi éle t e keresztény elvekre épül, azokból táplálkozik. Ez annál sajnálatosabb, mert a történelem tanúsítja, hogy nem mindig volt igy: a világ szekulariziilátiott, Tanulmányainkból látni fogjuk,hogy ezt a fo- galmat sokféle jelentésben lehet használni. Van aki egyenesen pozitív értelmet tulajdonít neki: a teremtmények Istentőlakart képességeit és múködését látja benne; van aki a teljes elvilágiasodással,a szekulariz- mussal azonosítja. Egyesek inkább semleges értelmet látnak benne: a világnézetek pluralizmusát; mások viszont az Istentőlel- illetve szembe- fordulást.Ennélfogva nemcsodálkozhatunk,ha egyikszerzőnk, Danneels belga bíboros az európai püspökök 1985·ben tartott szimpóziumán - jólleh et a téma a szekularizáció volt - idézőjelbe tette a szot, s igye- kezett kerülnihasználatát.
Mi sem találtunk jobb kifejezést annak a kérdésnek átgondolására, átelmélkedésére, ami jelen számunk középpontját alkotja. Az idősebb
nemzedék még olyan keretek között nőtt fel, amely nagy többségében kere sztényn ek vallotta magát. Gyakran nehezen találja meg tehát az utat s módot, hogyan is élheti hitét a megszokott környezet híján. A fiatalabb nemzedék pedig nem könnyen hallhatja meg akrisztusi öröm·
hírt, mert az európaí közéletben alig-alíg csillan fel a meggyőződés:
Krisztus valóban feltámadt, Benne reméljük boldogságunkat. Mínt egy nagy piactéren ideológíák és elgondolások százaí kínálják fel a bámész- kodóknak életről s halálról, családról és egyénről,
tstenrot
és ísten- telenségr61 vallott tanításukat. Hogy tudunk ilyen környezetben keresz- tényként élni? Mire kell itt különösképpen ügyelni?Morel Gyula a társadalomtudós szemüvegén keresztül mutatja be ennek az "új világnak" főbb kihívásai t. Ugyanakkor érzékelteti, hogya krizisnek jó következménye ís lehet: a kereszténynek tu dat osabban kell vállalnia. hogy miért is hisz, miért jobb az ő válasza.
Hogyan élik meg ezt a helyzeteta keresztény családok? Erre keresett választ Waigand József tanulmányában, baráti köre közremüködésével.
Az eredmény egyeseket meglephet: Sokan nam ítélik oly tragikusnak a kérdést, mint ahogy talán várhatnánk. Kisebb csoportjaik teremtik meg a hit éléséhez szükséges közösségi dimenziót.
A probléma komolyságát élesen vizsgálja Danneels bíboros: európai szinten nyújt átfogó képet az elkereszténytelenedésről, mutat rá a leg-
sürgősebb teendőkre, ha újra evangelizálni akarjuk kontinensünket.
Főleg a lelkipásztorokra: papokra és közvetlen munkatársaikra hárul új feladat az új-pogányságba hajló Európában. Ennek a lelkiségnek
főbbtételeit állítja elénkTeleki Bélaírása.
Csodálatosan mély vallásosság él még egyes országokban Európán kívül, pl. a hinduk, a mohamedánok között stb. Japánt azonban a szeku- larizált társadalmak közé sorolhatjuk. Milyen ott a keresztények élete?
Erről fest képet Nemeshegyi Péter beszámolója.
A hitleri rendszer névleg ugyan emlegette Istent, de a gyakorlatban megvetette a keresztényeket, tűzzel-uasstüevilági erőkre:[ajra és vérre akarta Jelépiteni a társadalmat. Tragikus következményeít még ma is érezzük. A kereszténynek, ilyen helyzetekben, nem egyszer életével s ha- lálával kell tanúságot tenni arról, hogy van egy másile világ is,az Isten
ezeretet ének
birodalma, amiért mindent érdemes feláldozni. A pápa ez év májusában a náci rendszer két kimagasló áldozatát: a zsidó szárma·zású filozófusn6t s későbbi karmelita nővért,Edíth Steint, és München apostolát, Rupert Mayer jezsuitát iktatta a boldogok sorába. Erősitő
éslelkesítő példaképek minden szekularizált környezetben élő ésküzdő
keresztény számára.
TANULMANYOK
Morel Gyula
A SZEKULARIZÁCIÖ KIHIVÁSAI A KERESZTI!NY SZÁMÁRA Fogalomtisztázás
Ha a szeku larizáció ki1ejezést halljuk, legtöbbünk lelki szemei előtt lefelé hajló statiszt ika i görbék, nulla felé haladó számsorok jelennek meg: a vasár- napi templombajárók száma csökken, a szentségek használata mind ritk ább lesz, egyre kevesebben választják a papivagy szerzetesihivatást stb.- Ha kö-
zelebb ről megvizsgálj uk ezeket az irányvonalakat, rögtön felmerül a nagyon fontos kérdés:Hogyan kell értenünk, hogyan kell értelmezn ünk ezeket a jelen- ségeket? Mive l a szekularizáoió fog alm ának lényeges szempo ntjáról van szö.
közelí tsük meg a témát egy konkrét példával.
Pitirim Sorokin szooiológ us tartalmi elemzésnek vetette alá a keresztény Nyugat műalkotásait. Szakemberek seg itségével kiválaszt ott többmint 100.000 szobrot és festményt, melyek szerinte az utolsó tíz évszázad nyugati képző
múvészelének reprezentatív múalkotása i.A tartalomravo na tkozó egyetlen kér- dés az volt , hogy témájuk vallásos-e vagyprofán. Min t akövetkező ábra mu- tatja .meglepó eredményeket tárt fel akutatás:
A vallásos tartalmú rnűalkot á so k százalék os aránya az utols ö tlz évszázad nyugatiszobrászatában ésfest észelében:
100%
90%
SO%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10 %
10.sz.
előtt
10. 12.
és és ll. 13.
14.
és
15.
16. 17. lS. 19. 20. évszázad
Forrás: J. Matthes (szerk.): Internationales Jahrbuch für Re liglonsso zlologle. II. kötel.
KOln.Opladen, 1966.9.-49.o.
5
Az ábra önmaga helyett beszél. A középkorban 3% a profán témák arány- része, a20.században a múalkotások 4%-avallásos témájú,vagyisvalódi "ő r
ségváltásról" beszélhetünk. De éppen a pontos felmérés jelent kihivást szá- munkra, hogy kérdéseket tegyünk fel: Lényeges vagy lényegtelen ismérvel-e a vallás fogalmának a mért jelenségek? A vallásosságra mint olyanra jellem- zöek-e ezek a konkrét kHejezési formák, vagy inkább arra a fe.lfogásra, hogy hol és hogyan kell a vallásnak k<ifejeződésrejutn i, vagy esetleg csak arra a rangra, amelyet a vallás a múvészetekben és a nyHvánosságban kap? Csak egy történelrnileq és intézményesen meghatározott elgondol,ásnak felel-e meg az a vallásfogalom, amititt vizsgáfatalá vettünk, vagy érvényes a maifelfogás- ra ls? - Kérdések, amelyekre a jelen tanutmány 3.és 4. részében fogunk vá- laszokat keresni.
A negatív számsorokon túl a szekularizáció fogalmához tartozik a vallási és profán sz.féráknak a szétválásaa modernipari társada lmakb an.Erre a tényre jellemzök egy újabb osztrák felmé réseredményei: ,,61% kérnetanácsot paptól vallási problémákra, 56% sz.emélyes kétségbeesé sben ,46% lelkJiismereti ne- hézségekben, 17% házasságigondokban és 16% a gyermeknevelés kérdé sei- ben.Szinte telj esen jelentéktelen azonban a pap szerepea foglalkozással kap- csolatos gondokban (2%), anyagi ügyekben (2%) és pollt lkai kérdésekben (2 %). - A vallás és a ,ki nti' élet között tehát éles választóvonal húzód,ik. A politikának, a gazdasági életnek és ·a foglalkozá·snak tehátaz emberek véle- ménye szerint kevés köze van a valláshoz."! - Szakkifejezéssel élve funkció- veszteségről van szó. Már a házassági és nevelési terület eken 'is csak a né- pesség elenyésző hányada tartja szükségesnek a vallás szerepét, a társadalmi élet többi szektorában a vallás lrántligény szinte nem lét ezi k. A vallásfunkció- Ja tehát a szoros értelemben vett szernélyl értelemkeresésre korlátozódik.
Viszonylag új tartalom a szekularizáció fogalmában 'az egyháztól független vagy egyházon kívüli vallásosság. Számos empirikus kutatáss mutat ki olyan rétegeket,melyek vallásosan hívönek tartják és mondják mag ukat,ténylegesen hisznek és vallásos gyakorlatokat végeznek,azintézményes egyházi szerkeze- teket és formákat azonban részben vagy egészében elutasitják. S ezekhez a rétegekhez nem olyan személyek tartoznak, akik emberi gyengeségböl kerül- nek szembe az egyházi hierarch iával vagy rendelklezésekkel, hanem akik eze- ket elvileg nem fogadják el.
Helyzetelemzés
A szekularizáoló kiihivásait akkor tudjuk legjobban megérteni és egyházunk javára fordítani,ha a fej leményekhátterét elemezzük. Szooiológiaiszemszögből nézve a szekule rlzác ió elkerülhetetl enfolyamat.amennyiben szakadék ke let kezik a társadalom egészében létre jött alapvetőváltozások és a vallási ill. egyház'i elvárások köz ött. I:rlhetó ugyanis, hogy ilyen körűlmények között a csökkent mctiváelőnegativ számsorokat eredményez, a "vallás'i" ésa "profán" területe szétvállk,és (mivel a személyesvallásos életet könnyebb azúj társadalmi fel-
fogáshoz és sttlushoz idomítani, mint a szilárd egyházi szerkezete t és normá- kat) egyházon kivüti vallásos hit -keletkezik. - Ez az egyszerú elvi megh atáro - zás a gyako rlatban persze rendkivül komplikált. Ebben a rövld tanulmányban csak néhánypéldérautalnatunk.
Már a görög és a római birodalom dokumentum aiból tudj uk,hogy ko rábbi társadalmakban ~s múködtek hagyománybon tó erők. Igy pl. alkotó erejú sze- mélyiségek újftásokat vezettek be, a fiatalabb generáció ellenszenve a mege- lőző generáció magatartási mintáival szemben változ ásokhoz vezetett , a társa- dalom újabb feladatok megoldására kényszer ült és új eszközök birtokába ju- tott.Ahagyomány egyes elemeilassan kimentekadiva t böl vagy újmagyaráza- tot kaptak.3 Az ipari társadalom azonban - az újftások megbecsülésével és dijazásával -kifejezetten el6segítetteés jutalmazta ezeket a változási folyama- tokat, s ezzel a hagyományok jelentóségét erősen csökkentette . - A vall ásos hit hagyományok ra támaszkodik De a hagyományna k egyházi téren kettős ér- telme van: Krisztustól ,apostoloktól és az ősegyháztól átszármaz tatoll tanítás, s ennek kulturális (hagyományos) öltözete. Nem abban áll-e az egytl áz egyik lényege sfeladata.hogy éppen nem "hagyományos ", hanem idő sze rű formában testesítse meg az örökigazságot ?
A legújabb kor emberében kloltnatatlan Iqé ny él a szabadság iránt. Nagy betú vel frja az ember szernélyí méltóságát és önrendelkezési jogát . Az utóbbi évtizedek történelmében az egyik emanoipác ióraés dernokratízál őd ásra irányu- ló mozgaloma másikat váltjafel. Ez az új embertipusszinte képtel ene4fogad ni az ember lényegi függőségét Istentől, ha nem sikerűí nyilvánvalóv á tenni szá- mára, hogy mi az alapvető különbség a Teremtőtől és teremtmé nye ktől (em- berektól) való fÜ9góség között. Az önmaga fölött rendelk ezni akaró embernek nehézséget jelent végleges, felbonthatatlan elkötelezettségeket eltogadn i ill.
váll al ni. De leginkább az zavarja. ha olyan valamit tála lnak fel neki vég leges és megváltoztathatatl anké nt,amiátlátszóan nem az. - Miért nem vagyun k ké- pesek atörténelem tanulság ai alapján őszinte és nyilt l<lifej ezés mód ra,megkü- lönböztetve hitünk örök lényegét minden mástól, ami legjo bb tudásu nkravagy az adott körülmények kényszeritődöntéseire alapul?
Rendkivül erősen rányomta bélyegét a modern társadalomra a felvilágo so- dás és a felvilágosultság . valamin t az ezzel párosult . M. Webertől alaposan elemzett raciona litás, vagyis a vi'lág "varázsl att ól való Ielsza bad ltása "." l-d e tartotik a természettudományos gondolkodás felerősödése, aföld rajzilag távo li kultú rák elérhetóségeés megismerése, valam int a tömegtájékoztat ási eszközök robbanásszerú kifejlődéseés az ezzel kapcsolatos gyors és lelep lező értesült - ség. Bár az újság, a rádió és a telev ízió sok maszlag ot közöl, a ma embere mégsem hajlandó mindent lenyeln i, amit meggyőzö érvelés nétkül mondanak nekI.- A hivő keresztény megvetássel utasit elbabonás szarta rtáso kat. Meg- lepödhet tehát,hasaját ritusait a ",J< [vüJáll ók" hasonló mentalitásnak könyveli k el, amennyibe n nem képes a mai gondolkodásmódnak megfelelő formákban bemutatniés szükség esetén Igazolni ?
Hátrányokés előnyök
A szekularizáoió folyamatának rengeteg hátrányaés elónye van. Az itt kö- vetkező utalások inkább csak arra a beállílottságra és magatartásra akarnak céloznl, amellyel a keresztény embernek aszekularizáclő kihívásaira válaszol- nla kellene.
Az egyházak befolyása a társadalmi szerkezetekre és a profánintézmények- re nyilvánvalóan csökkent. Hiábavaló lenne ezt a tényt szépítgetni. Veszteség- ről van szó, amely ellen fel kell venrri a'küzdelmet az elemzés ésalkalmazko- dás minden jogos eszközével. - De a fejlemények hasznosak arra is, hogy megértsük a kereszténység lényegét: "A hit , amely a szívet meqváltoztatja. az lsten iránblszeretet, amely valóban megigazul,áshozvezet, egy nép- vagy tömeg- egyházban is lsten kegyelmének hallatlan ,egyszeri csodája , amely, amennyi- ben egyáltalánemberi összetevőktőlhordozott,mindenesetremás oko któl függ, mint amelyek a nép- vagy tömeg-egyházban hatásosak. . .. Valószínü:leg léte- zik a kereszténység legnagyobb személyi rneqvalóslthat ésáqának olyan opti- muma,amely a mi/iőnek éppen nem maximális kereszténységében Ieledzlk."!
A világ krllikus szeme rajtunk - és ez nem mindig kellemes dolog.Egyházi személyek helytelen viselkedésétőlkezdve, az egyes közütetek zavart anyagi, pénzügyi helyzetén keresztül, egészen az ún. katolikus országok magzateIhaj- tást statiszloikáiig szinte minden nyilvánosságra jut,A felmerüló vallási és egy- házi problémákat igen gyakran sokmilliós televíziósközönség előtt kell "meg- vitatni", mert a tömegtájékoztatási eszközök éppen a kényes pontokat szellóz- telik. A szekularizált társadalom pedig szigorúan ltétkezik pontosan a vallást és erkölcsöt képvisel ó személyek és inté zmények felett. Elvárja, hogy betart- sák, amit hirdetnek; öntudatlanul is kibúvót kereshet maga számára: lám, nem is kell olyan komolya" venni ezeket az elveket, hiszen kép'J'iselói sem tartják be. - Ha ez az állapot nem is kényelmes, megtisztító hatása vitathatatlan. Az igazságnak nem,kelltrtöznía a nYÍ'lvánosságtól, és a krit ika megtanitja nekünk, hogy mi a felfogásaésazigénye azoknak, akikhez küldetésünk szól. Talán eló- ször van esélyünk a kereszténység történelmében arra, hogy fel\'ilágosult, és nem egykönnyen megfélemlíthetó emberek józan kr'itikája segítségével csiszol- gassuk az lsten és az ember viszonyára, az emberi lét értelmére vonatkozó fel- fogásunkat és mondanivalónkat. Más szóval: manapság nem mondhatunk bün- tetlenül üres frázisokat. Ez egyúttal igazi kihívás az ószinteségre és a szava- hihetóségre, mely ellenállhatatlanul hódít.
Ezen a rögös úton többször jövünk zavarba, mint régebbi korok keresz- tényei, amikor az egész társadalom hívőnekvallotta magát. De ez a szakadék szélén való vándorlás rákényszerít minket arra, hogy megszok:juk, és a ránk- bízottakat Js arra szoktassuk, hogy az igazság birtokában sem lehet minden kérdést azonnal és véglegesen megválaszolni. A történelmi, lélektani és sz0- clolóqial relativitásokat ismeró ember számára eleve gyanús, ha minden fel- merüló problémára kész recept-válasz van kéznél. Ugyanígy meggondolandó.
hogy elegendó-e az esetleg 'ismertt é vált visszásságokra az általános válasz:
Az egyház, saját tanítása szerint,a búnösök egyháza is.KJifogadna elegy ilyen általános választ valamelyik politíkelpárttalkapcsolatban? - Ha a szekular izált világ igé nyeinek megfelelóen a kendózetl en ószinteségre törekszünk, akkor megnyílik az út az egyház lényegi hivatása, az állandó "aggfornamento" felé, amely csak az örök igazságok napi árfolyam on való értelmezésében valósít- ható meg a szüntelen dialógus segítségével.
Következmények
Ha a fenti röv idre fogott elemzés találó, igen sok következtetést lehet le- vonni a szekularizált társadalmakban szükséges keresztény beállítoltságra és magatartásra nézve. A legfontosabbnak az túnik, hogy mindenki személyesen elmélkedje át hivatásátaz adott körülmények között, és állapítsa meg a teen- döketsaját maga számára .- Itt csak példaként két szempontra térünk ki,me- lyek a legfontosabbak közé tartoznak, és talán képesek jelezni a szükséges megfontolások sokrétúségél.
Az elsó az egyház kütdet és ének és megnyila tkozásának a formájá ra vonat- kozik. - Köztudomású, hogy az emberek közötti közlekedés a gondolkodás- mód s annak eszköze, a nyelv segítségével történik . Nos, ha a vallási és a profán szféra, a vallásos hit és az intézményes egyház között szakadék kelet- kezett,a~korezt az egyház képviselóinek'istekintetbe kell venniük.A kétnyel- vúség különleges feladata válik itt nyilvánvalóvá. A hagyományos keresztény gondolkodásmód és k'ifejezésmöd meg tartása melle tttörődni kell a profán világ gondolkodásmódjának és ~ifejezésmódjának elsajátításával. A teológiai kép- zettség és az elmé lkedésekben való átéltség sok vallásos elemet emel be az ún. plauzibilitás síkjába (vagyis abba a gondolatvi lágba és gondol'kodásmódb a, amelyben elfogadhatóvá, valószínúvé vagy egyenesen magától értetődőv é vá- lik), de tökéletesen értelmetlen maradhat a "kívülállók" számára. Ezoterikus, vagyis a csak egy csoporton belül érth ető elgondolásés "tol vaj nyelv" a tagok számára ugyan hasznos és fontos lehet, de ugyanakkor a csoport izol áltságát is növeli.A szekularizált Világ ténye ma a keresztény embert arra kényszeríti, hogy továbbra 'is ápolja hagyományos fogalmait, de éppen olyan komolyan vegye azok letordít ását a profán világ nyelvére. Az eg yh áz .igen sok el- mélkedó hívének, papjának és szerzetesének értéke s és meleg élmény a
"Salve Regina" örökszép szövege és dallama, de mit kezdjen egy keresztény hagyománnyal nem rendelkezó gépészmérnök vagy segédmunkás azzal, hogy
"Odvözlégy",és hogy "irgalmasság anyja"? Vagy milyen hatást vált ki egy rész- ben vagy egészen kivülállóban,haazthallja, hogya katoljkusoka "Szentszékról"
beszélnek? Ilyenértel em ben nehezedik súlyos felelösség az egyházvezetóinek és tagjain akváll ára: Azegyh áz küldetése mind en embernek szól: meddig zár- kózhattehát be az örök igazságok hagyo mányo s kifejezési formáiba, s meddig kell bevetniemagát,hogy telj eserővel építsen hidat a tóle különbözó gondol- kodási formákfelé .
A második pékla tartalmi meggondolások ra utal. A protán világ egyik leg-
főbb jell emzöje a relativitás tudatosítása. A történelemtudomány, a lélektan és a szociológia alaposan hozzájárultak ehhez afejlődés h ez. De pontosan itt nyilik meg a vallásos hit igazi esélye. - A tapasztalati tudományok mindent oksági összefüggésekre vezetnek vissza, és nem ismerik az ember személyi fel e lősség én ek a fogalmát. Ezzel egyérte lmúen blzonyftják az emberi transz- cendens meggyőződésszükségességét.A gyermeknevelés példájával élve:Tel- jesen világos, hogy egy mohamedán világban nevelt ember saját gyermekeit más elvek alapján neveli, mint az, aki keresztény világnézetben nőtt fel. De
mindkettőnek, akkor is ha szociológiailag felvilágosu lt emberekről van szö.
döntenie kell a nevelés konkrét lépései ről, éspedig anélkül , hogy megvárná a világnézetek és aszoci ológi ai irányzatok küzdelménekvégered ményeit. Hiszen rnindenk], alda fiata l fej lődő embernek igazi javát akarja, a nevelés tartaimát vagy a társadal makb an uralkodó különböző, tehát viszonylagos felfogásokból merJti,vagy a véletlenre bízza,vagy pedig szil árd meggyözódésé'ből vezeti le.
t S
ebbena döntésbensemmiféle profánracionalitás nem segit nekii- itt csak a hit biztonsága .mut at irányt. - A szekularízált világ legdrámaibb kihivása a keresztény ember számára tartal milag'abba n áll,hogy meg kell okotrsa.mjért azőválaszaajobb.(1) P.M.Zulehn er: .Leuterella ton". EineneueGest altdesChrlst entums auf demWeg durch die 80·er Jahre?Wien 1982, 58. o.
(2) PI. F.X. Kaufmann. W. Kerber. P.M. Zulehner: Ethos und Religion bel FOhrungs· kriiften. MOnchen 1986.
(3) VO.M.Pr lsc hlng: Gesellschaftllche Krlsen:eine sozlologlscheAnalyse Ihrer Typen, Bedlngungen und Folgen.Wien ,Köln,Graz 1986.
(4) M. Weber: Gesammelte Aufslitze zur Wlssenschaftslehre.TObingen 1968.3.kiadás.
593-594. o.
(5) K. Rahner : Ober die hellsgeschlchtll che Bedeutung des elnzelnen ln der Kirche. ln: K.Rahner:Sendung und Gnade.Be ltráqe zur Pastoraltheologle.Innsbruck, Wien.
MOnchen. 1966, 110.o.
Waigand József
A SZEKULARIZÁ LT VILÁGBAN I!LO EGYHÁZ
Előre bocsátom :egyházon nemcsak a római katolikus egyházat értem, de a testvér-egyházak közösséqétis, hiszen Krisztusról egyformán kell tanúságot tennünk ebben a mai vMágban.Tanulmányomat három pontba foglalom össze: 1.) A szekularizmus, mint vUágjelen ség. - 2.) A keresztény hivek szerepe a szekularizáltvil ágban.- 3.)A hivatalos egyházés a szekularizáltvilágviszonya. Ez a kis tanulmány főleg Európára vonatkozik . Magától értetö dl k viszont, hogy oikkem forrásai elsősorban hazaiak: saját tapasztalata imon kivül nagyon
széles rokonságom a fóváros szinte valamennyi kerület ében , valamint tanit- ványairn szülel, akiikkel baráti kapcsolatban . kölc sönös "pert u" -ban állunk.
Lényegében tehát túlnyom órészt 30-50 éves fóvárosl, értelmiségi korosztályról van szó. Hiszen őik érintkezne k életközel ból ezzel a "mai világgal ", tehát ők a legilletékesebbek. Annál is inkább, mert többen kikükí etések , tanulmányu tak alkalmával hosszabb id ő t töltöttek külföld ő n is. tehát világperspektívá j uk szé- les. A tőlem megkérdezett ek valarnennyien vall ásosa k. elkö telezett keresz- tények. sokgyerekes szülók.Joggal felelhetnek teháta ké rdésre :hogyan oldják meg magukban a szekular izált világ és vallásos világnézetük közötti konflik - tust? Természet es,hogy figyel emmel kís érernakatoli kus sajtótis (Civiltá Cat- tolica, Christ in der Gegenwart. Actua litéReligieuse stb.).
I.A szekularizmus, mint világjelenség
Előszöris tisztázzuk afogalmakat. Bár más meghatározás islehetséges. mi szekul ariz musona teljesevil ágiságotértj ük, mely lsten nélkül képzeli azélelet és az erkölcs inormákat.A szekularizmusnem azonos a "szekul arizáció " fogal- mával, még ha a két szóhasonirt is egymáshoz. A szekularizáció a lB-ik szá- zad óta jelen ti azt a történelmi folyamatot, melyben az állam. a filozófia, a természettudományok igye kezte k kivonn i magukat a ..klerikális" befo lyás alól.
önállóan vették kezükbe atö rvényhozást. nagy részben amüvelődésügyet, az
egészségüg~i ellátást, a szoclálls kérdés megoldását. A szekula rlzácl ótényét az egyh áz lényeg ében tudomásul vette ,bár ez nagy anyagi áldozatába ker ül t.
Otközések főleg ott keletk eztek. ahol avilág i hatalom lsten törvényeit is felül- bfr álta ,mintpl. az élet <tisztelete terén.
A következőkben tehát a "szekularizmust " a teljes evilág iság, az lsten n é I k ü li (ha nem 'is okvetlen ül lsten-ellenes) korszellem jelentésé ben ért- jük -, külön ösen erkölcsi vonakozásb an: ha ugyanis a tíz paranc solat többé egyáltalán nem volna érvényes.semmilyen emberhez méltó együttélésr öl sem lehetne szó. Ez volna a helyze t. ha teljesen kitö lten évil águnkat a fogyasztói gondolkodás.a hedonizmus ,a szexuális szabadosság. a házasság és a csal ád szétbomlása, az abortusz, a homoszexualit ás. eretizmus. pornográfia. végső soron az eutanázia is.Hála Istennek.nálunk egyik-másik jelenség még kevésbé
"gyürüzött be".
A sötétenlátókkal szemben azt kell mondanunk: a világ minden "romlott - sága" ellenére a teljes végletbe még nem jutott.és reméljük.oem isfog jutni.
A hajdani római biroda lomban . ahol az ösegyház élt. sokkal nagyobb volt a szekularizmus: a szexuátis szabadosság (elég a Galata-levél 5.19-21 felsoro- lását olvasn i !). a társadalmi igazságtalanság, a jólét és nyomor véqletel,az emberi szabadságjogok efti Prása (rabszolgaság!). a letk,i értékek iránti közöny és güny. Emlé'kezzünk csak Pál apostol athént beszédének visszhangjára (Ap- Csel 17).ahol a Szenti rás flnornan csak annyitrnond,hogya halottak felt áma- dásának hallatára (vagyis a transzcendens, a földi léten ,túlmutató igazságok hallatára) némelyek gúnyolódni kezdtek. Ez a szekularizmus! Mégis, amint az
Apostolok Cselekedetei, az apostol-levelek és maga a tö rté nelem bizonyitja: a keresztények ebben a lelk'isivatagban bátrak,derűsek voltak, és lassacskán másfaj ta társadalmat igyekeztek felépíten i; hitüket közösségben éiték meg, és tanúság ot tettek lstenról. Afő különbség az-akko riés a mai idők között inkább abbantal á ~h ató,hogy ma mindenneksokkal nagyobb a nyilvánossága a tömeg- tájékoztatásieszközök által.De ezek az eszközök ajó ügynek is nyitva állnak: kérdés ,élünk-evelük .
Hogyan fogalmazzák meg megkérdezett barátaim a "szekulalizált világ"
fogalmát? Itt bizonyos ett érést tapasztaltam a saját korosztályombeli öregek és a 30-50 évesek véleménye között. Egy id ős barátom szerint, aki sok időt töltö tt külfö ld ön és ma is Igen tevékeny, a szekularizmus .azt jelenti, hogy a fiatalok, a kevés elkötelezettől eltek intve , "elvárások at " támasztanak . Könnyen
(sőt ·könyel m ű e n ) vesz·ik az életet, nem dolgozni, banern jól keresni akarnak.
.,A szül ö, ·aki háborúkat és meghurcoltatásokat élt át, rnentesltent ak-arja az utódot,és mind ent megad neki. Az ifj ú csak hallomásból isme ri a tragédiákat : védett áll apotában soha nem fog önmagától rájönni, hogy a családnak és a társadalomnak is vannak elvárása i veole szemben. Készen kap mtndent. Szel- lemi tápláléka kevésbé az olvasás-művelódés , inkább az információ-áradat és a kommunikáci ós dömping, amelyet a napi televizióval és a hetilapokkal me- gint csak önbevetés nélkül, mások szellemi termékeként kap. Nem tanul meg valamit megfogalmazni, nem tanul meg kü s zkődni bizonyos célok érdekében, amelyekre pedig ké sőb bszüksége lesz. Agymunkáj átmegkönnyltik a kézi szá- mltóeszközök, hozzászok ik a távirányitáshoz , az elektron ika eszközeihez , a gombnyomásokhoz,a gyors közlekedéshez és akényelernhez.H I:s amikor rá- jön, hogya valóságmás,mintaminek hitte ,jön atelj es bizalomh iánymindenkl- vel szemben, - szüleível szemben is. A szülóknek viszcet nincs id ej ük a csa- ládra. A fiatalok kudarcelviselő képessége minimális : ez is oka a sok házas- ságikonlHktusn ak ésválásnak.- A szekular izáltvilág jele azis, hogy az értel- miségi, a szellemi munka elveszítette becsületét a fizikai numkával szem- ben...H _
Sok igazság van e sorokban, habár talán túlzás mindezt a sze-kularizmus számlájára imi.
E kissé pesszimist-a hangvételű hozzászólással szemben vannak kedvező
jelenségek, amelyek arra engednek következtetni, hogya szekular izmus itt Európában túljutott a mélypontján. Eszembe jut Werfel utolsó regényének, "A meg nemszületett ekcsillagának "jövő-l á tomása: lesz egy,id ő, arnikora vallást annyira nevetségesnek tartják. hogy 30év.ig pápát sem tudnak választani; de aztán jön egy felism erés (hogy ti. az egész világegyetemben csak a Földön van emberi élet) , és akkor újra a legmélyebb hit , sőt stiliták korszaka követ- kezik.
Erre enged következtet ni az ts, hogy egyre többeket foglalkoztat a szen- vedés és halál értelme,valam int atársadalomépítőmunka személyes indí tékai.
A könyvkiadásban határozott irány mutatJkozik a keresztény értékek, egyén ek,
in tézménye k rehabilitálására. "Úgy gondolom, írja vala ki, hogy ez nem múló divat, hanem egy kínzó hiányérzet, szomjúság becsületes megfogalmazása.
"Nekünk nem az a feladatunk, hogy kárörömmel figye ljük ennek alaku lását, vagy triumfáljunk azon, hogy megtaláltuk az ,,'igazit", hanem, hogy minden- napiéletünkkel a szomjús ág oltáséhoz .az ,..élő viz" továbbitásáhozszükséges vezetékként szolgáljunk. Erre van rengeteg alkalom."
II. A keresztény hivek szerepe a szekularizált világban
Erre a kérdésre.a választmeglepőmegáll ap i tással kell kezdene m. Azt mond- hatom:a túlnyomó részt 30-50 év közötbi korosztálytagjai szinte telj es egyön-
tetűséggel és egymástó l teljesen függet len ül azt felel bék: a Iig z a var j a ók e t a !< ö r n yezŐ s z e k uIa rizá I t vi I ágI A sok hátrányt bőven kárp ótolja harmon4kius családi életük, és: baráti közösségü kl Magam sem hittem, hogy a kisközöss éqek három évtized alatt (amióta Latin-Amerikábó l kisugároztak az egész világ ra)ennyire általános jele nség gé váltak.Meg merem kockáztatni az állitást :a kőzlsmertés sokat emleg etett "kisközösségi" csopor- tok számbeNleg sokkal kevesebben vannak,mint ezek aspontá n baráti közös- ségek, - ahol persze csak azokat számitom, amelyek lényegükben az istenhit alapján állnak. Ugyanis egyéb je ll eg ű közösségek is vannak szép számmal : nem vallásellenesek; inkább ~ull!urális,profán kapcsolatokat ápo ln ak. Szocio- lógiailag is érdekes tényez: az ember társas lén y, és ma jobban mint bárm i- kor, igényli az együWétet a hasonló gondolkodásúakkal.Ezt az együt.tlétet va- larnlko } a faluközösség biztositotta.Az urbanizáoió azonban szétzllálta a falva- kat. Európa lakossága 200 éwel ezelőtt 80-90%-banfalus~volt; azezred fordu - lóra ugyanilyen arányban város lakóvá lesz. A városi élet, az új rnili ő azok nál, akik kommunikációra nem képesek,ésőrzi k arégi falusihagyományokat, pszi- chológiai törést okoz,gyökértelennéválnak .Asok gye rekesek azonba n, köztük is fóleg az él1telm iség i réteg, ig en könnyen egymásra találnak. Akikne k véle- ményétkikértem,szmte kivétel nélk ül sokgyerekesek, amagyar ázato t is köny- nyen megadták:elevea "so rsközösség" hozta össze óket. Ugyanis szjnte sza- kadék áll fenn az egy- és kétgyerekesek és a sokgye rek esek anyag' lehető
ségei között: és itt máris szemben találják magukat ~ szeku lartzált világga l.
Egy ötgyerekes asszony így írja le ezt: ..1962-ben Budap estre «öltözve előszö r
tapasztaltam,milyennehéz elszíqetelten élni egy családn ak.Aztán lassan meg- találtuk a barátokat, a .hasonszörűeket'. A többgyerekesek a többgyerekesek társaságát találták meg, mert ,itt még a problémák,gondokis hasonlók voltak.
Hiába volt az azonos világnézeti alap: a kisebb gyerekszám vagy egyéb okok miatt jobb anyagi körülmények közt élök kel nem tudtunk közös programokat szerveznI.Valahogy úgy tűnt, m'l/ltha más lenne az értékrend a két csoport- ban.. .U
Térjünk vissza azonban ·az alapkérdésre : Lehet-e keresztény módon élni szekularizált társadalomban?Hadd kezdjem egy pestkörnyékibarátom soraival:
"Jólismert történet ez. Békés, kulturált polgároi családban nöttem fel. Bőség es
hittanoktatásban részesültern. Esténként elmondtuk a Miatyánkot és Odvöz- légyet, de valahogy mégsem éltük az evangéHumot. EI ls jutottam a meggyő
ződéses ateizmusiog . Az első fordulópont a katonaság volt. Az ateizmusomból fakadó magány túl nehéz teher volt ott! Mire leszereltem, templomjáró keresz- tény lettem. Formáltam magam számára Istent lis, olyat, aki elnézi minden önzésemet és durvaságomat,és ha kellett, még linkis lehettem.. .Nősülésern előtt menyasszonyomismertet ett meg N. atyával. O volt, aki kellő erőszakos
sággal mert belenyúln l könnyelmüen induló életünkbe. S közben kezünkbe adta az evangéliurnot ...A mag, amelyet elvetett általa az Úr, növekedni kez- dett, Kis közösséq épűlt fel nállunk aző vezetésé-vel.Bekapcsolódtunk a nagy közösség életébe. Szép fokozatosan átrendezódött életünk. Gyermekeink már ebbe az újjáterem tett békébe születtek bele... A gyerekekkel együtt mind en este közösen imádkozunk kötetlenformában, de kötött imával kezdjük, és ese- tenként kezetfogva, Miatyánkkal zárjuk. A vasárnapokra az aznapi evangélium
előzetes elolvasásával igyekszünk felkészülni ... Kérdésed elsősorban arra irányul, hogy mindez milyen konflüktusokat teremt a kü l ső 'környezet ünkkel, a ,szekularizált világgal' való kapcsolatunkban. Azt hiszem , e téren még tenye- rén hord minket az Úr, és nem ró még nagyobb t-erheket ránk... Viszony lag könnyen viseltük el, ha naivnakvagy bigottnaktltuláltak minkel. A régi "bará- tok" helyett új testvérek et kaptunk az Úrtól..."
A címben felvetett kérdésre:hogyan élhet ma egy hívő a szekularizált vi- lágban, szinte minden hozzászóló utalt az Apostolok Cselekedeteire és az apostol-levelekre, amelyekarról tanúskodnak, hogy igenis lehet ilyen világban Krisztus t-anítványakéntélni, sót ehhez a világhoz küldetésünk van. Az ősegy
ház kora után jött az a másfél évezredes idöszak, amelyet mostanában nagy- konstantininak" szoktak nevezni, amikor az egyház hata lmi pozícióban volt. Ezen túlvagyunk, és ma ismét az ősegyházmodelljéhez térünk vissza,még ha tisztában vagyunk is azzal,hogy az egyház kétezer éves fejlödését és történe- tét nem lehet semmibe venni: az apostolok korát nem ten et "lekopírozni".
Napjainkban azonban új formában kell ellenállnunk a profán korszellemnek, a TV mértéktelen fogyasztásának ésminden luxusnak.
Szinte valamennyi hozzászóló hangsúlyozta: bensöséges családiélet nélkül nem lehet megállni a szekularizált társadalomban. Ez az egyetlen közösség, ahol az embernek nem kell rnlnduntalan a "hátát Iedezrée" ,ahol szeretetet adhat és kaphat, anélkül, hogy ezzel visszeélnének vagy ellene fordítan ák.
Akiirnöqött nem áll meleg családi otthon, az eldicsekedhet talán néhány sze- relmi kalanddal,de 'igazi baráttal nem.Szekularizáltvilágban élni azt is jelen- ti,hogy naponta új ésúj, nem várt helyzetekbe kerülünk. Ezért van oly szük- ség a családbiztonságára.
Négygyerekes édesapa: "Nem szeretem a ,szekularizált világ 'kifejezést, ha ezt a ,vall ással áthatolt világ' ellentétpárjaként értjük.A világ lehet elmúlt és mai , de a mai olyan.arnítyen: ebben k e II ma élnünk. 1:.1 bennem olyan kép
(kissé családom alapján is), hogya régi világ nem voftfeltétle nü l valtásosabb. inkáb b'képmutatóbb."
Más irja: ..Ma solekalvlHtozatosabb szellemiés anyagi környezetben élnek a családok, m~nt a két vil ágháború között. Ez azonban nem jelent a keresz- tények számára akkora nehézséqet,mintsokan gondolnálk:eZitinkáb b a kiv ül- állók, vagy a hitüketcsak felületesen élő k érzik. A kép korábban tényleg egy- ségesebb volt; vallásunkat ,államvall ásnak' tekint ették. de ez a tény inkább csak elmos ta akülönbsége ket az igazán példamut ató és aláts zat-kereszté nyek között.Az őske resztények idejé rőlsem mo ndh atj uk, hogybiztos i tva voJ1a val- lásos környezet, és hogy csak jót látta k-tapaszt alh att ak volna maguk körül.
Mégüsma ezekhez az·időkhöz nyúlunk vis sza, ésezektől az időktól remélünk vértrisslt ést ... Sem akkor, sem ma nem tö rőd i k a világnéz etével az emberek többsége. Az evangéliumból azt halljuk, hogy legyünk a föld sój a és legyü nk kovász. Nem az a szerepünk ,hogy maga a föld legyünk, vagy hogy az egész kenyér ...A tömegkommunikáoiós eszközök,elt erjed ésük következté ben, való- ban sokka! több mocskot zúdítanakránk, mint régebben, de a tudat os,keresz- tény szemléletű szetekel ő után, nagyon jó műsorok, előadások részesei lehe- tünk."
..Ma egyre több az elkötelezett keresztény, aki lé pést tart a Zsinatta l, és akinek egyetlen fegyvere azigazság. Hatatrnleszközö k nélkül,szegénységbe n, alázatban, hüségben szolgál, és bizaimát a megfeszített Jézusba helyezL ...
A hivek közül sokan egyetemi szi nvo nalo n ismerik a teológiát, a lHurgiába ped'ig oly szerosari bekapcso lódna k, mint talán még sohaazelső keresztények kora óta. Különösen jelentőseka kisköz öss égek: leLki alapon álló baráti kap- csolatok létesülnek,de ugyanakkortevékenyenkJiveszlk részüket az egyeteme s egyház ügyeiből js."
..Minden kor keresztényének lecké je:úgy lenni jelen a világban,hogy csök- kentse az eleve emberte len manípu lécí ök erej ét-hat ását , a .jószándékú' mani- pulációk hiábavalóságát pedig nyilv ánva lóvá tegye. Szekula ri zált korunk embere is nagyrabecsüli az önállóan gondol1 k o d 6 k at, akiknek elveik vann ak. Mondhat- nám: a Morus Tamásokat... A közös séq, ha körülve sz, abban erős ith et meg, hogya jó tananyagot tanultuk meg, nem kell begyullad ni, ha elmarad a taps- vihar .. . Csendben sugárzó jelenlét: ez a mal kereszténység, ha öszinté n él- jük azt."
Valaki Igy nyilatl<ozott: ..A szekular izáLt világban nagyonisszépe n lehet ke- reslitény módon élni. A találk ozások leh etőségi kör e igen kJibóvült ; minden pici ernberkapcsolatba bele kellene vinnl kereszténységünket. Ez volna napi lelki~ism e retvi zs g álatom sarkk öve: aznap kivet szemben csele kedtem helyesen, kivelszemben nem.Rohanunk.A világból sok hatás ér,de éppen ez teszi lehe- töv é,hogy miis sokfelé hassurrk ."
Egy négygyerekes házaspár tanúsága: "Nemcsak magunkról, gyermekeink- ről ls beszélnünk kell. I:rtükis felelősekvagyunk, hogya ,világ 'szelleme öket se ragadja el. Az emberi alapértékeket (Jell<!iísmeretesség , törekvés, ki,tartás,
fegyelem, rend, alaposság, lendület, szeretet) a hit t e I egészítenénk ki: ez volna az a nevetési ,csomagterv ', ami szerínt szeretnénk nevelni gyermekein- ket."
Egyházközségi elnök: "A hol nincs meg a kisközösségi háttér,a keresztény testvériség-érzés csak kevés helyen valósul meg. A hívek,találkoznak ugyan a templomban, de ez nem alkalmas az egymással való beszélgetésre, testvéri kapcsolat-teremtésre. A városokban élő keresztények többnyire Jsrnerős ide- gel"'lként' ülnek egymás rnellett a templomi padokban.Az igeHturgiában hallják ugyan, hogy mind a mennyei Atya gyermekei, de a templomi ,együttJIét után úgy szétszélednek,hogy talán egy hétig sem látják egymást. Igya vallásosság rnlndenklnekmagánügy évévá~i'k,amelynek mások felé semmitéle hatásasincs ."
Azelőbbi sorokat egy nagy templommalrendelkező,városi plébániáról kap- tam. Felvetődik 'itt persze a kérdés: nem volna-e jobb a nagyvárosok templo- maiban a misék számát vasárnaponként íényeqesen csőkkenteru, hiszen fél órán belül szárnos más templom lis elérhető . Igy lehetőséget adhatnánk a hí- veknek, hogy mise után - akár a templomban, akár más,csatlakozó helyiség- ben - egymással hereferélh essene k. Mi:nket, európai katolikusokat mintegy megfertőzötta s a cru m fogalmának harnis értelmezése: idege nnek és lsten házához méltatlannak érezzük a liturgián kívüHtestvéri beszélgetést, gyermek- zsivajt, kávézást.. . E tekintetben ugyancsak sokar tanulhatnánk latin-arne rtkai vagy afrika; 'keresztény testvéreinktöl. Újabban belga, holland, tranola. angol példákról is egyre többször hallunk. Egyik ismerősöm, hosszabb anqliai útjáról visszatérve,mint legkedvesebb élményét mesélte: amikor márharmadik vasár- nap jelent meg ugyanabban a templomban, a plébános egy hívő által üzent neki, hogy mise után beszélni szeretne vele. Ö ugyanis az előző két alkalom- mal - magyarmódra - rögtön eltávozott mise után a templomból. Most a plé- bános a közösség el őttérdeklődött kilétéről,és mindenki azonnal oly szeretet- tel vette körül, rnintharégibarátság fúzte volna össze őket. Ekkor értette meg, mondta, mitis jelent a templomi.kö zö s sé q "fogalma, ellentétben a "közönség"
(pl. egyszínielőadásközönsége) fogalmával, ahol ajelenlevőkegymás számára teljesen közömbösek. Sajnos, egyes templomokban is ezt látj uk .
Otgyerekes asszony: "Gond, hogyan készíthető elő gyermekeink helyes párválasztása ... Csak egy receptet tudok:aszülöknek10-12éveskortól szer- vezniük kell a gyerekek társas kapcsolatait , hogy amikor önálló útra térnek, megfelelőkrltériumokalapján legyen leh etóségük a tág is meretségi 'kö rbő l szer- zett házasfél megismerésére. "
Egy sokgyerekes apa:"Mivel a világhoz mlndenben nem alkalmazkodhatunk.
de belőlekisem vonulhatunk,nem marad más választásunk, rnínthogya világ- ban maradunk, továbbra is benne élünk,de a kiválasztottság tudatával. A Jé- zustól tanult kicsiséget, szelídséget, alázatot kell hirdetnünk, és a magunk portáján meg 'is valósítanunk. Ezt a magatartást G. Lohf'ink egyik tanulmánya alapján (Milyennek akarta Jézus a közösséget?) nevezhetném kontraszt-társa-
dalom kife jle sztésének. Apró, gyakorlat ipéld a: Pis tike a homo kozóban játszik, és sírva fut anyjához: Józsika megpofozott i Tíz szülöközül kHenc azt felelné:
Pofozd visszal De mi így is reagálhatnánk :Remélem ,nem ütötted vissza?Miért pofozott megJózsi? Mertnem adtadoda a lapáto dat? Hát addoda,haddjátsz- szék vele. Még a vödrödet is odaadhatod, te addig játsszál valami mással. "
III. Az Inté zményes egyház és a szekularizál t vil ág viszonya
Megkérdezetteimvalamennyien kifejezték őszinte ragaszkodásukat Krisztus egyházához , mely számunkra, szentséqei útján, a kegyelmi életet közvetít ette és közvetíti ,és a milelki édesanyánk. V'1szont - ellentétben félévszázad elötti fiatalságom korszakával - a mai szülók korosztál ya a hivata los egyházra már nem úgy tekint, mintakinekvak engedelmességgel tartozunk,a "Roma loc uta, causa fini,ta" elv alapján .A mal nagykorú keresztények úgy tekintenek egyhá- zukra, minta felnóttembersaját édesanyjára .Szereti ,ragaszkod ik hozzá, má- sok el őttnem krit izálja , hibá it 'is elnézi. bár ezeket észreveszil KrilJi-kája tehát kifejeze tten építő célzatú: szeretné, ha semmi ránc vagy szeplö sem volna rajta,hanem szent volna ésszeplötelen (Ef 5,27).
A mai elkötelezett keresztények lelki életét az egyház emberi fogyat ékos - ságai nem zavarják: tudják , hogy saját hibáink, bűneink és fogyatékos ságaink is az egyházat éktelenítik. Mégis, szerétnék. ha néhány kérdésben a "hiv at a- los", az "intézményes" egyház másként állna hozzá aszekutanzált vil ág prob- lémájához.Néhány ilyen óhajnak kellitt helyet adnom,mert ezek általánosak.
1.) Szeretnék, ha az egyház .csalédlasabb" lenne: a vasárnapok nemcsak misehallgatást jelentenének, hanem alkalmat adnának a hívekne k,hogya mi- sék után egymással és papjaikkal társadalmilag ts kapcs olat ba lépj enek. Ez automat ikusan beind ít aná a családok egymáshoz való közele dését. Ennek eló- feltétele az,ami ma még a legtöbb pap számára is idegen, hogy értékeljük át a "sac rum" fogalmát, amint kevéssel ezelőtt monotuk, Elfeledk ezünk arról, hogy m~nden tiszta emberi 'kapcsolat is beleta rtoz ik keresztény önazono ssá- gunkba.Ha ezt elf eledj ük, egyik hozzászólóm szerin t "érelmeszesedés" tünetei ütikfel fejüketaz egyházban .Ezért a papnak legyen pár kedves szava a jelen-
levő gyerekekhez, ne csak a fejük Ielett beszéljen a hívekhez , miközben a gyerekek unják magukiat , mert nem értenek belóle semmit. Több templomban pl.sok picicsengő sorako zik az olt-ár körül,ésÚrtelmu t atásko r minden gyerek, aki akar (a három évesek isi) kijöhet csöngetni. Számukra ez olyan nagy él- mény,hogy biztosan megmarad hatása.
2.) Idősebb művész barátom: "A művészetí irányok tö rténelmi méltatásában műve lt ember nem hallgathatja el. hogy a csodálatos építm énye ket, képző
művészeti alkotásokat,a korok ízlésformálását évszázadokon keresztül az egy- házi szervek tartották fenn, ápoltá k. Áldozt-akolyasmire .ami nem közvet lenül a testi szükséqletek kielégítését szolgálja. A zeneművészet gé ni>uszan ma se kívánjasenki elhallgattatni.
3.) Az ősegyház "testvéri ség érzése" (amit maiszóval talán koll egoi alltásnak neveznénk)kevés helyen valósul meg az egyházi elöljárókésa hívekközött, A
"felülrő l jött " intézkedéseknek, ha a pénztárcák megnyitását kérik, leh etősé
gükhöz mérten eleget tesznek, de evvel ki is merül a kapcsolat.
4.) Házaspár: "Az egyházzal való kapcsolatunk bonyolultabb. Azélő egyház számomra a feltámadt Krisztus élő teste. Ennek vagyunk sejtjei. Ennek vérke- ringése jár át minket a Lélek által. A hivatalos egyháznak azonban vannak olyan részei, melyek számomra mind ezideig halott testrészeknek tűntek. Te- hát, ha amputálása felett nincs ,is jogom dönteni, esetleges elvesztése fájdal- mat nem okozna, és aggódásra sem késztet... Ha fogynak papja ink , hiszem , hogy erősebb lesz a megmaradó esszenoia, és ez, ha kell, majd új, éló pap- ságot érlel...Számunkra az egyház lén;'tlge nem a csúcsokban találtatik, ha- nem azokban a sejtekben ,ahol a Szentlélek múködését kénikés elfogadják...•
Más:"Nehezíti a dolgot, hogy magaaz egyház is,amelyben élünk, a történe- lem során egyre 'inkább elvlláq lasodott,és sok tekintetben még ma is messze van Jézus elgondolásaitól és azőskeresztény gyakorlattól .. ." Egy>ik szülő pe- dig hozzáfűzi: "A Zsinat rendelkezéseiből sokan csak annyit valós ítottak meg, hogy lit urgi kus változtatásokat hajtottak végre. Azonban nem valósultak meg azok az alapvető rendelkezések, amelyek a laikusok tényleges és cselekvő közreműködését volnának hivatva kielégíteni. Ezért aztán az egyházgondjait nem érzik sajátjuknak.. . A papoktól ,vezetett' laikusok gondolatát a mai em- ber nehezen fogadja el. A kereszténység terjedése annak volt köszönhető, hogy a világ ihívek is terjesztették ... "
5.)"Egyházunk még mind ig nem kellően,szekularizált'oly értelemben, hogy a mai kor emberéhez nem a maikor nyelvén szól. Azt hiszem, a szekták nagy- mé rtékű előretö résének ez lehet a fő oka: taní tásukat egyszerűen tudják kö- zöln i a mai kor sokfél e gondolkodású és tudásszintú emberével. Nem azt kí- vánnám ezzel mondani,hogy tanitásunkból bármit 'is hagyjunk el,hanem sok, kül őnböző mé lys égű Hiszekegyre volna szükség, a különböző lépcsőfokon álló emberek számára."
Más: "A negatív jelenségek részbe n felszámolhatók lennének, ha megpró- bálnánk a mai kor nyelvén beszélni: mindent úgy elmondani, hogy azt meg is értsék.•
Ha már eddig isidézetek láncsorát közöltem, álljo n itt befejezésül is egy idézet a római Oívilt áCattolicáb6l : "Van-e jövője a kereszllénységnek? A haj- danvolt ,ke reszt ény társadalom' nem tér többé vissza , ne ;s sirassuk I De az életerő, amelyet napjainkbanrnutat ,telidézi az öskeresz1'énység korát... A ke- reszténység tehát nem műemlék, hanem élő valóság, és kell is, hogy jövője legyen. Milyen lesz ez a jövő? Krisztus a történelem Ura; az ő kezében van sorsunk.De a saját kezünkben ls: olyan leszez ajövő, amil yennekmi ma ala- kítjuk."
Godfried Danneels
A "SZEKULARIZÁLT" EUROPA EVANGELIZÁLÁSA
Az európai püspökök VI. szimpozionját elókészítőmegbeszélések csaknem egyöntetűen megállapították, hogya "szekularizáció", a "szekular,izálni" fogal- mak semmiképpen sem egyértelműek, nincsenek pontosan körülhatárolva, ép- pen ezért - mint kulcsszavak - nem alkalmasak Európa jelenleg-i vallásihely- zetének tanulmányozására. Néha pusztán leíró, semleges jellegűek, máskor meg az elkereszténytelenedés okait nevezik meg velük. A szekularizáció egy- részt jogosnak és üdvösnek tekinthető (vö. GS 36,2; 41,2), amennyiben "min- den teremtmény és minden esemény bensó törvényeit kutatja, amelyek a dol- gokat bizonyos autonómiával ,irányítj ák ... " (Evangelii nuntiandi55). Mint "sze- kularizmus" azonban nem fér össze a keresztény Ilittel, mert: "Úgy képzeli el a világot, hogy benne minden önmagában hordja magyarázatát, anélkül, hogy föltételezni kellene lsten létét. Isten tehát fölösleges, és csak tehertétalt je- lent" (uo.), Ezért tettük idézójelbeelőadásunkcímében a kifejezést,s a követ- kezőkben mindenekelőttaz európai vallási helyzet tárgyilagos leírására törek- szünk.
ELSO RI:SZ: A VALLÁSI HELYZET EURÓPÁBAN
Ne feledjük, hogy éppen a vallás helyzetét illetóen jelentós különbségek vannak Európa egyes részei (pl. Kelet- és Nyugat-Európa) között. Ennek ellené- re létezik egy egész sor közös érték és értéktelenség az európai kultúrában.
Ebból következik,hogy általános akadályok merülnek fel az evangelizálás terü- letén, de pozitív pontok és előjelek is a befogadására.
Az európai helyzet egy-i'ksajátossága (az Atlanti-oceántól az Urálig) a "ke- reszténység utáni szellem" (post-cl1rétienté). Az evangelizálás tehát ezen a földrészen "második evangelizálás" lesz, amely - szemben a fiatal népek több- ségénél alkalmazott "elsó evangelizálással" - az ateizmussal vagy az agnosz- tIcizmussai találkozik. A még nem keresztény országokkal ellentétben Európa nagyrészt Istentől távol, sót lsten elméleti ésgyakorlati tagadásában él, s ez a tény nincs következmények nélkül az evangelizálásra, annak módszerei re és felépitésére.
I. A kDlönféle ateizmusok
Európában az evangelizálásnak számolnia kell azzal a ténnyel, hogy éle- tünkből hiányzik az lsten, hogy az elméleti vagy a praktikus material izmus nyo- mot hagyott a hagyományosan keresztény vidékek életében sót minden egyes hivőbenis. Azateizmusnak azonban különbözőválfajai vannak, s az öregedés, a korrózió jeleit is magán viseli, jóllehet ezt ritkán látják s még ritkábban is- merik el.
19
1 A tudományosateizmus
Jellemzője a tudományba (mind a terrnészet-, mind ped ig a szellemtudo- mányokba,sfőleg a szooiológ iába), a tilozófial retlextókbaés a techniikaihala- dásba vetett határtalan (vallásos!) bizalom. Megrend ít hetet len ül bíz'ik az érte- lem erejében, következésképpen a nevelés hatékonyságában, sőt: minden- hatóságában, amely majd kiterrnell a kimondottan tudományra épülő és épí- tő embert.
2.A humanistaateizmus
Következetesen és radikál isan alkalmazza az elvet:Homo homini Deus (Az ember saját maga Istene).Vagyis: lsten pusztán az ember álmainak és képes- ségeinek kivet it ése (Feuerbach), elérkezett tehát az idő , hogy ezt az Istent vlsszah elyezz ük "természe tes helyére ",az ember szívébe.Ezzelvége lesz min- den elidegenedésnek, s lsten teljesen lnte rlo rizáló dfk. Innét a nagy szabadság és büszkeség érzete, amely ig en gyorsan túlfűtött tevékenységre, önteltségre és mindenne lszembenibet eges fele lősségrevezet (az ember képes mindenre, tehát felelős mindenért). Mindez szükségszerűen"é rt elmi fáradtsá got" ered- ményez ,amelyet asziszl fuszl munka vált kti, mivel az embernek saját kezével és egyedülkell fe lép ítenie a világot.Ezaz ateistahumanizmusolyanel j öve n dő társadalomró l álmodik, "a melyb en az emberek szabadok, természetszerűen jók s ésszerűek. töké le tesen megszabadultak az elidegenedéstől, lst en és úr nélkü l csak maguknak élnek. Prornet eusziak, luoi:feriek, szabadok !" Világo s, hogy ebben a humanizmusban lsten halála nem prob léma : lsten egyszerűen fölös leges.
3.Visszahatásból eredőateizmus
Eléggé elterjedt, felszínes és - úgy is mondhatjuk: kisebb kaliberű ateiz- mus. Az egyházra, mint szervezetre, a papok és főpapok mindennapí életére vonatko z ó,homályos ered e tű emléktöredékek táplálják. Leg fő bb okátva l ó sz í n ű leg abban kell keresni, hogy az egyház a XIX. század folyamán elhanyagolta és magára hagy ta a proletariátust, amely osztály - árvaként - egy "fogadott apa" ,az antikl erik ális szocia li zrnus felé fordult.
4.A prakt ikus ateizmus
Minden korb an létezet t, jóllehet egyes száza dok ban gátat vetettne ki a tár- sadalmi nyomás. Az ember minden idő ben élvezte a mulandó és röpke életű javakat, a lelIci restséget valamint anemtörődőmséget adöntő kérdésekben, - kivéve talán halálaóráját.A pogányság újra meg újra felütötte fejét. Ma a fo- gyasztó társad alom prakti kus ateizmus- a ,panem et circenses'élvezetei köze- pette - miért tö rő d ne olyan tanítással és erkölccsel ,amely óvja ennek a cso- dás világna k a veszélye itől? A .mindent, de azonnal' kultusza ez, vagy pedig a sürgős felej tésé, ha valami szenvedést kellett tapasztalnia.
II. Az ateizmus gyengeségei
A tudományos at ei zmus azonban kifárad "az emberi jelenségek magyará- zatában (leírásában!) anélkül, hogy valaha is képes lenne feltárni értelmüket.
Csupán az emberi organizmus és magatartás empirikusan meghatározhatóele- meinek és a ráható tényezőknek ismerete finomodik, nem pedig a szellem, szabadság,amely rntndezeket egybefog hatja. Az ember saját tudásánaktárgyá- vá vál" , de meg iltja magának, hogy alanyként szerepeljen és léphessen föl.
Mintha legfőbb gondja azlenne, hogy belefullassza magát a magyarázatokba, és elfojtson minden igényt az egész értelménekmegértésére.Ezt mintártalmas és fölösleges kérdést, lefok ozta" (G. Mart elet: 2000 ans d't.gHseen question , Cerf 1985).
De mineka nevében teszimagát az ember rnindendolgokmércéjévé? "Szá- zadunk történelme nem igazolj a, hogy ,Isten halála' az ember halálát jelenti?
Tagadhatat lan, hogy csábít az ígéret, amely prometeuszi jövőt állít az ember elé. De milyen tényekre s tapasztala tokra alapozhat ó?" (L. Mouljn)
M. ClaveI tovább megy. A .modernséq" baj ainak szinte dermesztőanalízi- sében megállapítjaaz lsten nélküli ember csődjét, Ce que je crois (Amit hi- szek) c. művében saját tapasztalatáb ól ind ul ki,de a tudomány - sokszor rej- tett - történel mének függ vényeként végzi kutatását,s így sokak nevében be- szél. Tanúságo t tesz a C R E D O-ból eredő meztelen igazság mellett: "az ember nem létezhet lsten né lkűl." Nemc sak a jelen csód j ére hivatkozik, arra tudniil li k,hogy "azembe r nem képes önmagát létrehozni", hanem a történe lmi tényre is: "azembernem hozhatta létre saját magát " (Ceque je crois,Grasset 1975). "Tételem egyszerű, radjkális, kopernikuszi, - folytatja Clave!. Azt állí- tom, hogy az embert az emb eriség, vagyissaját maga tette tönkre. Az ember vesztének oka saját dönté sében keresendő: azt hitte, hogy kiol thatja a napot, vagy saját magát teheti helyébe, s ett ől halálos beteg lett."
Súlyos ésaggasztó ez a diagnózisnyugativilágunk ateizmusáról .Mégis van kiút és remény. "Ha ez az eltévelyedés jelen kultúránkban az emberi szabad- ság terméke, vissza is terelhetó. Bár az ember elvesztette Istenne l való kap- csolatának tudatát, nem rombolhatja le annak lehetöségét,s lsten kegyelmével újból megtalálhatjaa hozzá vezető utat " (Marteleti. rn.).A hit szarint téves az a tanítás, hogy az ember - saját erejéből - puszta jóság, s az a tétel is, hogy eleve kárhozatra van ítélve.
A legveszedelm esebb és kipusztíthatatlannak tűnő a praktikus ateizmus:
az a "lelki kábultság", amely minden korban létezett, s amelyet maga Jézus vett célba: "Jaj nektek, gazdagok'" Jaj,azoknak, akik "az élet gondjaival" el- fojtják az ő hívó szavát és üzeneté!. Európ a evanq ellz ácl öj énak legnehezebb feladata éppen abba n áll, hogy megérintse azokn ak az embereknek a szlvét, akiket hatalm ába kaparintott a prakt iku sate izmus. Megdön tése mégsem lehe- tetlen.Ez az ateizmus ugyanisnem egyelméletirendszer,nem is filozófiavagy valamily en "szekulari zált vallás" . Inkább "lelki üresség " , amely korunkban egyr eerősebben a hit egyetlen alternatívája ként jolentkezik.
