Veszprém város adózó lakossága az 1828. évben

14  Letöltés (0)

Teljes szövegt

(1)

5. szám. ——384—— 1936

Veszprém város adózó lakossága az 1828. évben.

Les contribuables de

Késume'. Un recensement, exe'cute' sur les contribuables, o/i're un tableau javomble sur la situation matérielle des de la ville de Veszprém.

Les n'y uivaient yuére

.mieux (lue les autres habitants. D'aprés un relevé de 1827, et comprenant les nobles, gui, exempts dlimpöts, ne l'urent pas complés en 1828, sur les x-333 chefs de famille nobles gut vivaient alors a Veszprém, il y amit 222 j'onctionnaires (employés pour la plupart aux services de'partementaux), et les autres étaient de simples artísans. —— La ville en 1828 bien dé—

habitunts

nobles eux—mémes

(avail une tres petite hanlíeue. Les trois (]uarts en étaient couvetts de collines d'un sol caillouteuzc;

lle I'este de la banlieue, une plaine médioerement jertile, offrait également peu de travail agr'icole a la population. La plupart des Izabitants travail—

Jaz'ent, comme journaliers, dans les domaines des environs (surtout dans la propriéte' du chapitre du diocese), ou dans les vignobles du Balaton.—

Les artisans, représentant 39'6% de la population, .avaient plutót des métiers () domicile. Il n'y en tanait guere employant un ou plusieurs aídes. La plupart ne travaillaient (Iue pendant une partie de ..lianne'e, les uns étant obligés de chómer auand te temps était défavorable et les autres ayant des

possibilités de vendr'e Iimítées. Il en

par exemple pour les artisans aui faisaient des gourdes en bois. Ce me'tier, Fun des plus caracte'- ristígues de la région de Veszprém, allatt d9aílleurs bien, grace a la proximité des foréts de Bakony, (lui fournissaient la matiére premiere, et a la pro—

duction viticole des enuirons du Balaton. Deur autres métiers également renommés de la région de Veszprém, la foulerie et la corroirie, se servaient de lieau dlun ruisseau, le Séd, (]ui fI'GUGI'SC Veszprém, et avaient, de ce fait, un caractere'saison—

nier. Dans les fouleries actionnées par le Séd,on ia- briguait des draps pour gros manteaux, des feutres a chapeaux, des couvertures. Les corroyeurs fai- saient des peaurc semblables au cordouan et au

maroauin et des peaux, également fines, pour enue—

topper les fameuses gourdes de Veszprém. Ces métiers, autrefois les plus prospe'res () Veszprém, périclitent de plus en plus. Le commerce local, jadis favorisé par la grande voie postale de Buda—v Gratz gui traversait la ville, a pelda de son im- portance dlautrefois, les grands chemins de fer passant en dehors de la région de la ville de etaít ainsi

Veszprém, _— On voit aussi, par les documents re- latifs aux habitations, gue la population y était

*au début du dernier siecle dans une situation

Veszprém em 1825.

économigue (lé/"avorable. La plupal't des ménages y avaíent une cuisine commune avec une autre l'amille. La grande majorite' des Iocataires navaient guiune piece et ] cuisine (ou une demi—cuisinc), payant un loyer de 7 j'lol'ins 30 kreutzei's a 30 ílorins. Pour 1828, la population locale peut étre évaluée a peíne a 9.000 ou 10.000 habitunts.

Depuis, elle a augmenté peu; au dernier recense—

ment, on n'y comptait gue 17.000 habitants.

Az 1825/27. 'évi országgyűlés VII. tör—

vénycikke az adó egyenletes kivetése cél—

jából elrendelte az egész ország adózó la- kosságának pontos összeírását. Az utasítás- nak megfelelően egy, a helyi viszonyokkal ismerős (intraneus) és egy, távolabbi vár-

megyéből valő (extraneus) össz-eíró biztos

vezetésével a törvényhatóságok által kikül—

dött személyek hajtották végre az össze- írást. Az összeírók házról-házra járva az adózók bevallása alapján vették fel az ada—

tokat. Az adatok helyességének ellenőrzé- sére a lakosság soraiból Választott és a pár- tatlan eljárásra mxegesketett személyek vol—

tak hivatva.

Veszprém városa tizenkét kisebb részre ú. n. polótára volt felosztva, ami tu- lajdonképen adókerületnek tekinthető. A 12 poléta három vagyoni osztályba soro—

zott lakosságából 56, a zsidó lakosságból 2 személy vett részt az összeiró bizott- ságban.

1829, évi március hó 28—án fejezte be Zombory Gábor extrancus és Kun László intraneus összeíró biztos, Zsolnay István bíró, Medvenits István jegyző, tíz esküdt és az említett 58, e célra mogesketott személy segítségével a város adózó lakos—

ságának gazdasági helyzetére vonatkozóan rendkívül érdekes adatokat tartalmazó összeírást.

Az 1828. év folyamán országszerte végrehajtott összeírás az országgyűlés által kiküldött bizottság utasítása alapján egysé- ges szempontok szerint készült, a 14 főrova- tot tartalmazó nyomtatványok segítségével.

Az egyes rovatok száraz számai adnak vá- laszt arra, hogy a névszerint összeírt adózó családfő (1. rovat) háztartásában hány

adózó személy él (2. rovat), hogy az adózó családfő honorátior; polgár, jobbágy, zsol—

(2)

5. szám. ——385—- 1936

lér vagy háznélküli zsellér; kézműves vagy kereskedő, és hány fitestvér, fiú lány, szolga, szolgáló él háztartásában (3. ro- vat). Ez a főrovat azonban nem ad köz- vetlen választ arra, hogy a családfő nős, nőtlen vagy özvegy- e, hogy vajjon a kéz—

művesek segédei a családhoz tartoznak—e vagy sem. Minden egyes családfönél külön kell tehát ezekre a kérdésekre választ kérni az adózók számát megadó rovattól. A né- pesedési viszonyokról még így sem kapunk pontos képet, mert csak a 18 évnél idősebb személyek (60 évig) tartoztak az adózók közé. A 4. rovat a házak számát és a bérbe- adott lakások után fizetett adó összegét

tartalmazza; az 5. a belsőségekre; a 6—9.

a külsőségekre; a 10—11. a háziállatok 'z;

a 12. az erdőkre; a 13. a koresmáltatz'isra vonatkozik; a 14. pedig a különböző meg- jegyzések részére tart fenn helyet.

Az utasítás azonban csak a főbb irány—

elveket jelölte meg s így az összeíró bizott- ságok helyenként más és más adatokat vettek fel ebbe a ,,jegyzet" rovatba. Vesz—

prém városának összeírói különös gonddal jegyezték fel itt az egyes összeírt adózó csa- ládfők foglalkozásának részletezése mellett azok lakásviszonyait is.

Az összeírás az állami adókivetés céljá—

ból készült s így teljesen hiányzik belőle az adómentes nemesség, akik közül Veszprém—

ben még az ipart űző mesterembereket sem vették fel. Az egyébként rendkívül részletes összeírás adatai alapján tehát csak az adózó lakósság gazdasági helyzetéről nyer- hetünk képet.

1827-ben azonban egész Veszprém vár—

megye területén, helység—enként haladva Összeírták a nemeseket. S ha ez a nemesi összeírásl) lényegesen kevesebb adatot nyujt is az egyes nemesi családfőkről, mint az adóösszeírás az adózókról, mégis pon—

'tos választ ad arra, hogy hány nemes esa- ládfő élt Veszprémben az adózók 1828— ban történt összeírását megelőző évben. így szinte teljes pontossággal állapíthatjuk meg, hány családfőből állt Veszprém pol—

gári közönsége és hányból az a nemesi kö—

zönség, amelyik állami adót nem fizetett ugyan, de a városi terhek viselésében részt—

vett. Egyes adatok arra mutatnak, hogy a

polgári közönség %, a nemesi közönség 1/3

részben viselte ezeket a városi terheket?)

1) Veszprém vármegye levéltárában.

—) Véghelyi Dezső: Emléklapok Veszprém város közigazgatási életéből, (Veszprém, 1886.) 195. l.

1. Az1827-ben Veszprém városában összeírt nemesek megoszlása foglalkozás szerint.

Répartition, par profession, des nobles recense's ezt 1827 dans la ville de Veszprém.

' Tanár —— Professeurs .

Foglalkozás —— Professions

száma-Nombre deschefsde

Anemescsaládfők famillenobles

Egyházi személyek —— Eccle'siastigues .

'; HGDC?

Úgyvéd—Avocats . . . . . . . . Városi, megyei, állami tisztv. m— Fonetion—

naires munícipauac, départementauz ei

del'Etat...34 Uradalmi tisztv. —— Employés de domai—

nes . . . . . . . .

Katona Militaires . . . . . . . . 1 Seb—orvos (chyrurgus) —— Chirurgíens

Gyógyszerész _ Pharmacien

Menuísiers .

Bognár (kádár) —- Tonneliers . Csapó (ványoló) —— Fouleur

Csizmadia —— Bottiers . Fazekas —— Poiiers . . Gombkötö —— Boutonniers . Kalapos Chapelier

Könyvkötő —— Relieuz

Kovács Marécliaurc fermnis Lakatos —— Serruriers .

Mészáros —-— Boucher Molnár Meum'ers Puskaműves —— Armurz'cz Szabó —— Tailleurs . Szűcs Fourreur

Szűrszabó —— Tailleurs faisant des man—

leaux dits ,,szür .

Tohak (finom bőrkészílő) de peaul' fínes

Timár —— Tanncms

Varga —— Cordonnier .

Nincs foglalkozása —— Nobles sans pro—

fessíon

coHeumwwwuuwwwwaHpw

— Fabricants

HMM

2 18

Összesen —— Total

355

Az említett 1827. évi nemesi összeírás 355, helyesebben az e0oyházi személyeket és professzorokat leszámítva 333 nemes csa—

ládfőt az 1828. évi adóösszeírás pedig 1.648 adózó családfőt sorol fel. Közel 2.000 tehát a Veszprémben lakó teljes népesség család—

föin—ek száma, melynek majdnem 1/6 része a nemesekre esik. Az a tény tehát, hogy ez

az 1/6 rész 1/8 részben járult hozzá a városi

terhek viseléséhez, világosan bizonyítja a nemesi réteg gazdaságilag kedvezőbb helyzetét. Ez a kedvezőbb helyzet azonban csak az adózó lakossággal szemben az, mert

—— mint látni fogjuk —— az adózó lakosság sokkal szomorúbb sorban élt., semhogy a kétszeres teherviselésből a veszprémi ne-

(3)

5. szám. ——386——- 1936

mességnek vagyonos vagy csak tehetősebb voltára lehetne következtetni. Amint az 1.

táblázat mutatja, a veszprémi nemeseknek 1/3—a hivatala vagy keze munkája után élt és csak 2/3—a, számszerint 218 tudott vagyo—

nából megélni.

Ezt igazolják egyéb adataink is: 1820—

ban a nemesek kezén 226 belső telek volt s 1841-ben is csak 356 belső és 635 % hold külső telek?) Ludovicus Nagy sze—

rint 1825—ben 1.112 ház volt Veszprém—

ben. Az 1828. évi összeírás szerint az adózó lakosságnak 1.026 1/2 háza volt. Ha fel- tesszük is, hogy 1828-ra 1.112 háznál több állott már a városban, alig valószínű, hogy lOO—nál többre lehessen tenni a nemesek kezén levő házak számát. A nemesek egy

részének is éppen úgy csak 1/2 háza volt,

mint az adózók egy részének. Az adóössze—

írás 18 esetben említi, hogy a ház másik fele nemesé. S az adózók igen szegényes ház- és lakásviszonyai meliett a nemesek vagyoni helyzetét sem láthatjuk valami rózsásnak, annál kevésbbé, mert kétség—

telen, hogy a nemesek egy része, —— saját háza nem lévén —— az adózó lakosságtól bérelt házat vagy lakást. Ezt a feltevést igazolja az az adat is, amely szerint 1820- ban 226 belsőség volt nemesek kezében. Az első kataszteri felmérés alapján 1857—ben készült térképen is még igen sok a beépí—

tetlen terület a város belterületén, amely főleg veteményesnek szolgált. Alig lehetett tehát 1820—1830 között 200—nál több be- épített belső telek a nemesek tulajdoná- ban. Minderre azonban nincsenek pontos adataink s így meg kell elégednünk annak megállapításával, hogy a nemesi lakosság vagyoni viszonyai jobbak voltak ugyan, de valószínűleg nem sokkal, mint az adózó lakosságé.

Ismerve tehát a családfők számát, fel- merül az a kérdés, mekkora lehetett Veszprém egész lakossága?

Ludovicus Nagy szerint (1825) 1.112 házban 9.079 lélek lakott. Az 1825. és 1826.

évi sematizmus 8.956 lélekszámot ad, amely szám 1831-re 10.657-re emelkedett. Az 1826—1831. évi gyarapodás átlagát 340mre téve 1828-ban 9.636—1'a tehetjük Veszprém egész lakosságának lélekszámát, amely 4-8 szorzószám mellett közel járhat a valóság—

hoz.

Igaz ugyan, hogy a város 1815-ben, amikor szabad királyi Városi rangért folya-

1) Véghelyí i, m, 115. l.

2. Az adózó családfők megoszlása foglalkozás szerint.

Répartitz'on, par profession, des chefs de famille assu- jettís Ez lámpát.

§

s %%

Foglalkozás —— Professions Égg'á %

ÉsÉs

amáw

Honoratior Honoratiors . . . 7 04 Városi hajdú és egyéb városi alkal- i

mazott Heídugues munícipauac §

et autres employe's munícipaux . 10 06;

Vármegyei hajdú, huszár, pandúr ; Heídugues, hussards et pandours [ départementaux . . . . . l) 31 1'9 Uraság (káptalan) szegődményes gaz— '

dasági alkalmazotta Emploge's

agricoles de seigneurs (du chapitre) !) 23 1'4*

A székesegyház szegődményes mu- -

zsikusa —— Musiciens régulíers de _ la cathédrale . . . . . . . . ') 7 0"!

Iparos —— lndustriels et artísans . . 656 396 Kereskedő —— Marchands . . . . 73 4'4í őstermelő —— Production du sol . 80 5'2 Bizonytalan Professions non pré—

cisées . , . . . . . . . . 599 36'4 Tényleges katona " Militaires en

activité . . . . . . . . 1) 6 0'4 Elbocsátott katona —— Militaires con-

ge'diés . . . . ') 86 5'4

Zsidó —— Israe'lite . . . . 2) 57 , 3'5 Cigány —— Tziganes . . . . . . 5 0'3 Koldus —— Mendiants . . . . . . 2 01

Osszesen _— Total 1.648 51000

1) A családfő saját személyére nézve adómen—

tes, de családtagjaik adóznak. —— Seuls les mem- bres de famille élaient assujettis á I'ímpói; le chef de famílle en était exempt.

2) Az iparosok és kereskedők nélkül, akik a megfelelő kimutatásban szerepelnek. —— Non com—

pris les industriels, artisans et marchands, indi—

(más á part.

modott, kérését ——— többek között —— épen azzal támasztotta alá, hogy 13.000 lakOSa van.1) Ezt a számot azonban —— amely ta—

lán csak az ügy érdekét szolgáló pia fraus túlzása —— nem fogadhatjuk el. Veszprém lakossága még az 1828m1830-as évek 9——

10.000—es lélekszáma mellett is igen kis növekedést mutat fel a következő 100 év alatt, hiszen 1930—ban is mindössze 17.792 lakost számláltak össze, amely szám alig 80-as évi átlagnak felel meg.

Veszprém népessége növekedésének ilyetén ellanyhulása magában véve is már a magyar királynék ezeréves városának kedvezőtlen gazdasági helyzetére mutat. De

1) Orsz.

helyi i. m.

Levéltár. Kane.

16. ].

1815:S,856. " Vég—

(4)

5. szám.

—387-—-'

1936

az összeírók 1828-ban is azt vallják, hogy a város nagyobbra való kiterjedését alig lehet remélni. S valóban az első, 1857. évi

kataszteri felmérés óta nem is történt semmi változás.

Az 1828. évi összeírás részleteiben is megvilágítja ennek a szerény keretek között élő városnak a helyzetét, amelyet a XIX.

század első felében még két körülmény enyhített. A Buda—gráci posta útja Vesz- prémen keresztül veztett és a veszprémi ke—

reskedelemnek adott vérszegény tápot, de önmagától megszűnt a vasútvonal kiépíté- sével. S amint a közlekedés fejlődése fej- lesztette vissza Veszprém kereskedelmét, ugyanúgy húzta ki az ipar fejlődése a veszprémi kézművesek lába alól a talajt.

Pedig ez a kézművesség juttatta úgy-ahogy jövedelemhez Veszprém lakosságának java- részét (39'6%).

Ugyanis az összeírás szerint Veszprém—

ben egyetlenegy jobbágy sem élt 1828-ban.

A lakosság csak zsellérekből és háznélküli zsellérekből állott.

Egy egész telkes jobbágy telki állomá- nyának minimumát Mária Terézia úrbér—

rendezése a szántó különböző osztályai sze—

rint 22, 24 illetve 26 holdban (44, 48, illetve 52 pozsonyi mérőben) állapította meg?)

Az összeírásban közreműködő esküt tett személyek vallomása szerint a város hatá—

rában mindössze 1.040 pozsonyi mérő ::

520 hold (1 hold : 1600 Úöl) volt a szántó.

S még ebből a kevés szántóból is 133 hold (az összeírásban: 1771/3 p. m.) más köz- ségbeli lakos kezén volt. Nem juthatott tehát elegendő szántó jobbágvnépesség ré—

szére, hiszen a legnagyobb szántó egy csa—

ládfö kezén az összeírás szerint 10 holdnak felel meg?)

Veszprémben szántója van:

6 kádártaí lakosnak : 22 %, pozsonyi mérő

8 szentkirályszabadi ,, —- 6 ,,

1 rátóti ,, :: 2 a: ::

2 hajmáskéri ,, :: (ii/.; " n 1 vörösberényi ,, : 12/6 ,, ,,

4 kövesi ,, : 16 ,, ,,

]. Vámosi ,, :: 2i/g ,, n

12 fajszi ,, : 36 ,, ,,

1 szentistváni ,, : 4 ,, ,

1 olaszfalui ,. : 2 ,, ,,

1 aracsi ,, : 2 ,, ,

1 csopaki ,, : 32/1; " ,,

3 paláznakí , : 42t/n ,, ,,

42 idegen lakosnak : 177 2/6 pozsonyi mérő 1) Acsády: Jobbágyság, Közg. Lexikon II. 221.l.

3) Az utasítás szerint az ugaron hagyott %

részt nem vették fel az ősszeirásba. A 10 hold:

20 p. m. az összeírásban 132/6 p. m. nagyságnak felel meg.

Az adózó családfők közül mindössze 86-0t vehetünk őstermelőnek, akik más

foglalkozást nem űzve % hold —— 10 hold szántón gazdálkodtak.

Ezek a földek részben kicsiny terjedel- műk, részben az akkori gazdasági viszo- nyok mellett épen úgy napszámra kény—

szeritették a lakosság őstermelőnek felvett részét, amint kétségtelenül napszámmal ke- reste kenyerét az az 599 adózó családfő, akiknek foglalkozását az összeírás család- főnkint nem mondja meg. Azonban az Össze- írás záradékában, az összeírási utasítás 14 pontba foglalt kérdéseire adott feleletekből erre a kérdésre is kapunk nagy általános- ságban mozgó felvilágositást.

Ezekből a feleletekből ismerjük meg a gazdálkodási viszonyokat is pl. azt, hogy:

,,trágyázási akadály nincs;, de a földek csak ,,négy évenkint kívánnak trágyázást",

holott ugyanezek között a feleletek között a város határáról azt a bevallást olvashat—

juk, hogy az egész területnek csak egy—

harmada sík, kétharmada dombos, rögös, kövecses, termékenynek tehát nem mond- ható, legfeljebb közepes minőségűnek.

Nem csodálkozhatunk tehát, ha ez a föld 1 pozsonyi mérő után (félholdon) —— le—

vonva a magot, a kilencedet, a tizedet _— ál—

talában búzából, árpából 2, rozsból, zabból 21/2 pozsonyi mérőt terem s ,,a tiszta hozadék pozsonyi mérőnkint 9 konvencio- nális krajcár."

A feleletek 1. pontja szerint ,,a Város lakosságának jelentős része kézművesekből állván, kézművességből keresik kenyerüket;

a szegényebbek (4. táblázat) tavasz és nyár idején úgy itt helyben, mint a szomszédos és távolabbi helyeken, leginkább a Balaton mellett mezei és szőllömunkával, végül ke- vesen kisebb méretű fuvarozással, fazekak szállításával és eladásával találnak kere- seti lehetőséget". A lovak csekély száma ezt a fuvarozást valóban csekély méretűnek mutatja, de az a tény, hogy a 3. és 4. táb—

lázatban részletezett adózó családfők tulaj- donában találjuk az egész lóállomány java- részét (191-ből 34, illetve 114 148-at, 77596) bizonyítja, hogy a lakosságnak ez a rétege részben tényleg fuvarozásból élt.

És hogy a veszprémi fazekasok készit—

ményeit is ezek szállították és adták el a szomszédos helységekben és nem a faze—

kasok maguk, igazolja az, hogy egyetlen fazekasnak sem volt lova.

,,A város lakosságának jelentős része"

27

(5)

5. szám. ——388— 1936

3 Az őstermelők megoszlása a szántó na ysága szerint, nemzetiségük, családi- és vagyoni viszo—

nya k részletezésével.

Répartition des habitants de la catégorie de la production du sol, suivrmt la grandeur de leurs terms labou—

rables, la nationalite' ethnigue, l'état matrimomíal et la situation matézielle.

33 A családfő f Chejs de fa- § A családfő Házi § Háza van §

"3 § ""mi § háztartásában ;? 3331" —o § Ayant zme maison :

mi ___—_a," a * UN a

gé: nemzetisége d 9: Possé— § ; ? §

§ u ayant pour férfi ; Membres de 3 dumtdes ; ; 3 $.

2.43— langue hommes 8 manages D* bestimmt § § § ?;É Sin

§ malemelle (,) § (; ** § '— 3

Az őstermelők i 3 'A %; 'S § a) 7 !: ; V: % § §

szántóterülete 93 ?: § § § § § 3" 3 3 M '? N §

F— u 5 : : a, a :W :— s s *s §

4 *S*; 5 : s 33: :; s m? És SWE

Superjicte des íerres § :; E § § ha § :; g *— n ?: § m$ § % M$ §

laboumbles appartz- § § '3 "* 5. 3 v: e, (43 § ? § % $$$ E * PE 553 "5 § 3

13393 N ? §" ! RU- *0 § HRTÉWÉ": ": Een

nam aux habitants § N §; § § § T § (6 '(g "33; E ;? :: És": $ a É S § —* §

, 'o ' $$$:le ÉÉ *- V: És) ':"3 §: . Nudz

23332§o "***?ÉÉ "1 x%ÉÖiOY-Éwgzgge two ÚSÉEN—

gxpssaSv a satiss§§§§u'v§iss.§msmga

3s_i,.gsils'slloms'isl—statsa—fasx

., s *0 be :" - u § 3 s ti ?:

sea; ;, s a ' s a s lgioivágÉug . %i ! las % ijssffé

_thp ; —, ,, §); ; N gum—o'Bs-msw; (go—J .ngxNE giga:

Évaaaas 583 (c Scaüaa$űáseeme§2caataa3

2/6 pozsonyi merő szán—

toja van de ma-

szaredePozsony .. 3 3— —— 1) l!) l l 31)1——- —— 2 l ———— —— 3 3 3 _—

4/6 _ 862 _—l)12)34 82)3—————— 526 41- —— 55 4 2 33

12/5 " 20 15 4 1 2 3) 15 2 1 32 3) 15 2 1 —— _" 26Vü 8 2 l 0 30 i7 161/2 12 5 3 2 mesures de Pozsony

2 ,, 852 1—92 3291 11 BH—l—llő ——ll 015 8 9 l 7—

24/6 __ L' 16 1 —— ,. 15)11 4 5) 1 24 ') 11 3 —- ———- A MÉZ/ls to 1 1 0 30 16 18 9 7 1

89/6 ,, —' 31 ————— 2 53— 7 2— l————132,'j3 21— __ 4 4 4—

4 ,, 972 ——5)5 3— 1 14 3211—m36 12 100 9 9 5 4—

44/6 ,, 32—— l—- 1 l—Öl 6 11——— ] 1——l4 3———— -—— 3 3 3——

52/6 ,, 55_ __ 42)3— 2 sa)32——.—-——2rs4/n 2—— —— 5 5 4 1——

esö/6 " 33— —— 1 1—1— 1 6 111———20 1——- ._.,, 2 a 1 l 1 s ,, 2 el" ._,._ _ 1 1 _ 3 14— VW— " 16 2) 1 045 _ 9 l 1——

92/c. " 1 ii— _ — ._. 2) 1— _ w a; 1 —- AM aaa ul — 1 liOO n 1 i 1.—

102/6 ,, 1 —— 1 H- —— l —— _ —— 8 —— -— 4 1 2 103/6 1 2' 2 1 2 00 17) 1 l —— w-

104/6 ,, 1 1 ., _ _ l —— 3 1 4— -u- -— 1 10436 , l l 0 45 1 l _ 1 ——

132/6 ,, 1 ln— —— __ 1 — Á —— l —— _ M M 1356 v —— ., 1 l —i l

Összesen —— Total .. % 7013i 3 §) 18 9) 46 14 10) 8 34 ")4611 4 7 ?! (5 264 .. 9 (i 45 782301/23 39 39 8

l

,

i

1) 60 évnél idősebb. -— 2) Egy családfő és felesége is 60 évnél idősebb. — 3) Három családfő és felesége is 60 évnél idősebb, 4) Egy családfő és egy özvegv asszony 60 évnél idősebb. 5) Egy özvegy családfő 60 évnél idősebb; három családfő és felesége is. ——— ") Két özvegy asszony (ik) évnél idősebb. A 7) Koresma. —— *) Öt közülük 60 évnél idősebb. -— 9) Tiz közülük 60 évnél idősebb. 10) Három közülük 60 évnél idősebb. —— ") Tiz közülük 60 évnél idősebb.

39'6%—a kézműves, de ez a kézművesség) is inkább háziipar jellegű.

Alig találunk olyan mesterembert, aki egész éven át dolgozna. Igaz, hogy az ipa—

rosok egy része a természet rendjéhez kény- telen alkalmazkodni, más része pedig olyan mesterséget űz, melynek termekeit meg a hetenkint tartott vásárokon sem lehetett nagy tömetfben értékesíteni. Ezek az ipar- ágak azok, amelyeket az ipar fejlődésének megállást nem ismerő irama napjainkra már kihalásra itélt.

Elsősorban három iparágra vonatkozik ez a megállapítás: a esulorásokra, csapókra és tobakokra. Ezeket az elnevezéseket annál is inkább megtartottuk. mert az összeírás a latin elnevezés mellett ezeket a magyar elnevezéseket is megadja, jeléül annak, hogy a latin fordítás nem fedi pontosan ezeket a jellegzetes mesterségeket.

Az iparosok megoszlásának iparágak szerinti részletezósóben valamennyi 1828—

ban feltüntetett iparágat megtartottuk. 1531 a ——— látszólag ——— túlságos aprólékosság olyan részletkérdésekre világít rá, amelyek nagyobb csoportosítás esetén nem tünne- nek elő. Ez az eset pl. a eipészeknél. Az össze- í'as ugyanúgy különbséget tesz cipész, ma—

gyar cipész, német cipész és csizmadia kö—

zött, mint az egykorú árszabások is a négy különböző cipész különböző feldolgozási módjának lihegte—élelőien. A különbséget tehat a készitett munka és nem a nemzetiség 'ha- tarozza meg és mégis 31 magyar cipész között 27 magyar nevűt. 17 német cri- pész között pedig 13 német nevűt lala- lunk. A csizmakószités is jellegzetesen ma—

gyar mesterség. 48 csizmadiaból 37 a ma- gyar nevű. De a nemzetiségen túl is találunk igazolast arra, hogy a magyar eipőszek és a esizmadiák elsősorban magyar nemzeti- ségűek voltak. Szántója pl. egy német ci- pésznek sincs, míg úgy a magyar eipészek.

mint a csizmadiák között talalunk olyano—

(6)

5. szám. —389—— 1936 4. A bizonytalan foglalkozású adózó lakosság megoszlása lakásviszonyaik szerint, nemzetiségük,

családi és vagyoni viszonyaik részletezésével.

Contribuables sur la profession desguels on n'aoait pas de renseignements précis, avec indication de leurs conditions de logement, la nationalité ethm'gue, l'état matrimonial et la situation matém'elle.

dálkodtak, néhányan bort is mértek, el—

lentétben a német cipészekkel, akik közül viszont aránylag többen dolgoztak segéd- del és hosszabb ideig, mint a másik két

iparoscsoport.

Sajnos, nincs elegendő helyünk vala- mennyi iparágban részletesen kifejteni a táblázatba összesűrített adatokból levon- ható következtetéseket, csak a figyelmet kívántuk felhívni arra, mi mindenre adnak választ az összeírás adatai.

Foglalkoznunk kell azonban a jellegze—

tesen veszprémkörnyéki mesterségekkel.

Egyike ezeknek a csutorakószitésF) 1828—

ban 28 mesterembert foglalkoztatott és nap- jainkban már csak a múzeumban folytatja egy ember, mint néprajzi szempontból rendkívül érdekes kéznn'ivességet, de meg—

élhetési lehetőséget, mint ipar már régen nem nyujt. De virágkorában, 1828—ban sem igen juttatta gondtalan élethez műve—

lőit. 28 mesterember közül 26 egy-egy negyedévig, 2 egy-egy félévig dolgozott.

1) A csutorásoklról ]: A magyarság néprajza l. 3146—321, l. _ Ébner Sándor: A veszprémi rsutorásmeslersóg. Néprajzi lirtesíh'i 1932. Övt".

A ai: f" _ - u; , _

M , es ldo Chefs de fam'lle § A családfő haz— Háziállata

"3 nemzetisége férfi — hommes § tartasaban el van

v: ; tie al't' ——————— ; , am

S 37423; 111173 '3 femmes 60 évnél § Membresdemmages Possedant (3 E

3 _M 5733 ssÉÉÉ—m %%

§ s: B E! §: !: § % §, v; a is

e § % a % % § % "s e § § §

. §

Év; ; u §) N M E §) s: É ; § ÉÉ

A lakásv1szony § §§ ! ?, E "§, "; ;; "§ ; m ; § *3 a?

részletezése. . 2 ,,f %%* sa 55 §.: § §s 5s. 3 §§ 5§ "351§ § §?_. § Ég* _

Comlztzons de l a, a, S _; N a; ; § § § __ § ? %% § ;, 3 És

.: n a *a N :: : * : * _ " 'a r "! e: :

logement § § : "(338503 s § s ggg: 33§ ga í§ § És?:rgs

§ s§msssasmssswüssam Hasse—§;

"* 3 BÉÉɧ§3€% ' ' ' Mai-s 0352w5g§§sgaazs

__c ngkaNatgug

;: Énnpw—SEOREÉwÉ

§€o£§3lxg

19 leV€l$gEss3 § Sáfág ,Egü's IwgvMTI "§.

is:. iuf;—%w—33§3§t3§ small—ol,:§ls£s

Ha: ? .. " s :3 _ .,. _ * bo ;;

333 m 5$y9§$f§ear ? *— 733? s 3 53 : bánat: , 351 el

% § % stég-saga Tis—f : s Wes—3733 3523. % s; a-

(;N .E ;: im NN : zo le mar/es celzlmi. Wu]; 43 83 %%,ch '" '" *" to 3 3 *" 33 !: 31

A ; 1

Saját házában lakik és l l ' , l !

lakást tholtot) ad bérbe 1

v, habitantdlmsleuzpropre [ !

m maison el ayant donné l

?: [1 [mil un logoment (ou ! i

: un lora! a magam) 110 31 21 3 3: L 3 19 16 34' 16 15— 3 2 139 34 16 l0 9 1 5 4 — 13 26 2 2 2-—

? Saját hazában lakik, de ! l

: nem ad bérbe — habi—

'* .) lant dans leurproprc l

, g. maison el n'ayant pas ,

de locataim. . .. 204 158 33 7 6—28 _ 105! 17 43— 8 3 836 105 171418——— 6 9 621 5613 7 818

[ Laká—t bérel _ habilant ( [ ]

dans unlngenwníloué 235 176 721615l 619 36 16 123, 22 42— 6l21 368 123 22 7 8— 2 2 2! 2 32 5 s 330 Összesen _ Tolna,. .. 599 415l126'2624 352 55 32 262 55 moj—517126 843 ara—zá 55'31355113bí3 ajanl 114 20 141433

1 § ) l ,

kat., akik ——— a veszprémi viszonyoknak Bizonyára nem munkakeriilésból, hanem megfelelő __ kis kiterjedésű szantón gaz azért, mert ennyi munkaidő alatt készített csutoramennyisr'zgnél többet a piac nem tu- dott felvenni.

Más azonban a magyarázata annak, hogy a másik két jellegzetes, napjainkra ugyancsak kiveszett veszprómkörnyéki iparoscsoportba tartozó kézművesek is csak az év egy részében űztek mesterségüket.

A csapók és tobakok számára a városon keresztül folyó Séd patak szabályozta a munkaidőt. Télen befagyott, nyáron ki—

szá'adt s nem tudta hajtani a kallómalmo—

kat, melyekben a csapók (winyolók) a mai nemezhez hasonló szűrposztót, pokrócot készítették.1 )

Ezt dolgozták fel a szűrszabók. A csa- pók keszitette neinez látta el anyaggal a veszprémi kalaposnresterek aránylag nagy számát (19) is:

A csapómestersóghez hasonlóan nelkü—

lözhetetlen volt a Séd Vize a lobakokf) a,

1) A csapókról i, A magyarság néprajza 1.

342—346, l. —— Györffy István: A cifraszűr. Magyar népi hímzések l. 13. 190, l.

2) A tobakokról li Nagy László dr.: A veszp- rémi tobakmestersóg a Veszprémi Hirlap 1935. évi április T-iki szamban. —— A bőrgyártásnöl általá—

ban: A magyarság néprajza 1. 329—342, l.

27*

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Kapcsolódó témák :