Beszámoló a csehszlovák építőipari statisztika tanulmányozásáról

BESZÁMOLÓ A CSEHSZLOVÁK ÉPITÖIPARI STATISZTIKA TANULMÁNYOZÁSÁRÓL

SZIKRA Rezső —— TAR JÓZSEF

A múlt esztendőben a Csehszlovák Szo—

cialista Köztársaság Építésügyi Minisz- tériumában és néhány építőipari vállalat—

.nál alkalmunk volt tanulmányozni az

építőipari statisztika szervezetét és mű- ködését.

Ugyanakkor lemérhettük azt a fejlő—

dést is, ami az építőipari statisztika terü-

letén Csehszlovákiában az utóbbi 3—4

évben végbement.1 Tapasztalataink—ról a

következőkben számolunk be.

Az ÉPITÓIPARI STATISZTIKAI MUNKA ORSZÁGOS SZERVEZETE

Csehszlovákiában a statisztikai munka

elvi irányítását a Központi Állami Ellen- őrzési és Statisztikai Hivatal országos

hatáskörű statisztikai apparátusa (a to—

vábbiakban: Statisztikai Hivatal) látja el.

A Statisztikai Hivatal irányítása alatt megyei-körzeti statisztikai hivatalok mű-

ködnek a magyarországi területi igazga—

tóságokhoz hasonló feladatkörrel. A Sta-

tisztikai Hivatalban az építőipari statisz-

tika országos méretű szervezésével és

elvi irányításával külön osztály foglalko—

zik.

Az Építésügyi Minisztérium közvetlen

felügyelete alá tartozó vállalatok statisz- tikai munkáját a Nemzetgazdasági Fő- osztály irányítja.

Minthogy a tervszámok kialakítása a

Tervfőosztályon történik, a statisztikai munka szervezetileg elszakadt a terv—

munkától, viszont szorosabb szervezeti

kapcsolatba került a számviteli munká-

! Lásd a csehszlovák építőipari statisztika helyzetéről írottakat a csehszlovák statisztikai Hivatalban tett tanulmányútről szóló beszámo- lóban. (Lukács Ottó -— Tar József: Tanulmány- út a Csehszlovák Statisztikai Hivatalban. Sta- tisztikai Szemle 1959. évi 2. sz. zal—230. old.)

val. A magyarországi gyakorlattal ellen—

tétben a csehszlovák Építésügyi Minisz—

tériumban a könyvviteltől és a statiszti—

kától beérkező adatok elemzése, azokból jelentések, tájékoztatók összeállítása a

Nemzetgazdasági Főosztályon történik.

A helyi tanácsok irányítása alatt mű—

ködő építőipari vállalatok beszámolóje—

lentéseiket az illetékes tanács ipari osz- tályára küldik meg, azokat ott összesítik és az összesített adatokat továbbítják a

Statisztikai Hivatalhoz. A nem építőipari tárcák irányítása alatt működő építőipari

Vállalatok jelentéseiket közvetlenül a Sta—

tisztikai Hivatalhoz küldik meg, azok fel—

dolgozása, összesítése csak ott történik.

Az országos szinten összesített fonto-

sabb építőipari adatokat —-— főhatóságon—

ként/i részletezésben—a Statisztikai Hi—

vatal minden hónapban megküldi az Épí—

tésügyi Minisztériumnak is és így a be—

számolási időszakot követő viszonylag rövid időn belül (ez kb. 3—4 hét) vala—

mennyi lényeges adat a minisztériumban

is rendelkezésre áll.

A STATISZTIKAI MUNKA SZERVEZETE A CSEHSZLOVAK EPITESÚGYI

MINISZTÉRIUMON BELUL

Az Építésügyi Minisztérium Nemzet-

gazdasági Főosztályán három osztály mű-

ködik:

számviteli osztály.

statisztikai osztály,

értékelő és elemző osztály.

A Számviteli Osztály a számviteli

munka elvi irányításával kapcsolatos ál—

talános feladatok ellátásán kívül a sta- tisztikai adatszolgáltatások metodikai

problémáival, a beszámolási rendszer elvi

kérdéseivel és a gyakorlati munka során felmerülő elméleti kérdésekkel foglalko—

zik. Utasításokkal szabályozza mindazo—

kat a speciális kérdéseket, melyekre a

Statisztikai Hivatal által kiadott utasítá—

sok nem térnek ki, illetve amely kérdések

csak a Minisztériumhoz beérkező beszá- molójelentéseken szereplő kérdőpontok—

kal kapcsolatosak.

A Statisztikai Osztályon belül három

nagyobb csoport dolgozik, éspedig:

a) a feldolgozási csoport,

b) a vállalati adatokat nyilvántartó csoport, c) a minisztériumi szintű és országos adato-

kat nyilvántartó csoport.

A feldolgozási csoport a vállalatoktól beérkező havi, negyedéves és éves mérleg—

adatok begyűjtését, ellenőrzését és ősz—

szesítését, valamint a statisztikai jelen—

tések feldolgozásával kapcsolatos felada—

tokat látja el. Az adatokat a vállalatok

több adatszolgáltatás esetében telefonon, többségüknél pedig az előírt nyomtatvá- nyokon kötelesek a minisztériumhoz be- terjeszteni. Az összesítéseket általában könyvelőgépekkel végzik. A speciális je—

lentések tartalmi ellenőrzését a csoport a minisztérium érdekelt szakfőosztályai- val végezteti el és csak jóváhagyásuk után történik meg a jelentett adatok ösz—

szesítése. E rendszer a revíziós munka nagyobb szakszerűségét van hivatva biz-

*tosítani.

A vállalati adatokat nyilvántartó cso—

port egy-egy vállalatról mintegy 25 kar—

tont vezet, melyekre havonta kb. 160—

:200 adatot jegyeznek fel. Ily módon a mi—

nisztériumban a havonta rendszeresen nyilvántartott vállalati szintű adatok :száma több ezerre tehető.

Ez a csoport szolgáltatja a miniszté—

'riumon belül a különböző osztályok je- lentéseihez a számszerű adatokat. Ez a csoport tartja a kapcsolatot a Statisztikai

Hivatallal, végzi a vállalatok statisztikai munkájának esetenkénti helyszíni ellen—

őrzését s továbbítja a statisztikai utasí—

tásokat a vállalatokhoz.

A minisztériumi szintű és országos adatokat nyilvántartó csoport a Statisz—

tikai Hivatal által havonta kiadott és a nem építőipari tárcák felügyelete alá tar—

tozó építőipari vállalatok tevékenységé—

nek főbb mutatóit is tartalmazó jelenté—

sek adatait rendszeresen feldolgozza és

.az országos szintű építőipari adatokról kartonokat vezet. Ez a csoport tartja

nyilván a minisztérium egészére vonat- kozó fontosabb összesített adatokat is. A

"vállalati adatokat tartalmazó táblázatok—

ból a csoport elkészíti a minisztérium

havi, negyedéves és éves szöveges jelen-

téseit a kormány— és pártszervek részére, gondoskodik ezek sokszorosításáról kés

szétosztásáról. E jelentések elkészítésében

közreműködik 'az Értékelő és Elemző Osz-

tály is. )

Az Értékelő és Elemző Osztály feladata két irányú: egyrészt összeállítja a minisz- térium negyedéves és éves mérlegbeszá- molóit, másrészt az évközben előtérbe kerülő fontosabb gazdasági kérdések részletes vizsgálatával és elemzésével foglalkozik. Az osztályon mérnökök és

közgazdászok dolgoznak, így a vizsgált kérdések sokoldalú műszaki-gazdasági elemzésére van lehetőség. Ezen az osztá- lyon _ többek között -—

feldolgozzák és értékelik a befejezett fontosabb objektumok főbb egyedi ada- tait tartalmazó jelentéseket. Évenként

egy alkalommal részletes jelentést adnak ki, amely a főbb építménycsoportonként

tartalmazza a befejezett objektumok fon- tosabb műszaki és gazdasági mutatóit és rámutat alakulásuk okaira is;

évenként egyszer végrehajtott részle—

tes adatszolgáltatás alapján jelentést ké—

szítenek a minisztérium irányítása alá tartozó iparágak műszaki—gazdasági mu—

tatóinak alakulásáról;

összefoglalóan értékelik az egyes épit—

ménycsoportok önköltségi mutatóinak

alakulását. Erre az ad lehetőséget, hogy

Csehszlovákiában az építőipari vállala- toknál objektumonként is nyilvántartják az összes ráfordításokat. A minisztérium a vonatkozó adatok begyűjtése útján részletesen vizsgálhatja az élő- és holt—

munka—ráfordítások alakulását és az ada—

tok megfelelő feldolgozása után építmény- csoportonként, sőt néhány építményfaj- tánál ezen belül kivitelezési módok sze—- rint is normatívákat ad ki az anyag- és munkaerő-felhasználásokra.

AZ EPITÖIPARI BESZÁMOLASI RENDSZER METODIKAJA KIALAKITÁSANAK

NÉHÁNY KERDESE

Csehszlovákiában -——- ellentétben a ma—

gyar gyakorlattal —— valamennyi statisz—

tikai adatszolgáltatás végrehajtásához a Statisztikai Hivatal engedélyére van szük—

ség. Az Építésügyi Minisztérium az építő—

ipar és az építőanyagipar irányításához

szükséges és az állami (a Statisztikai Hi-

vatal által kiadásra kerülő) beszámolási rendszerben nem szereplő adatok bekéré—

séhez köteles a Statisztikai Hivatal enge-—

délyét megszerezni.

A beszámolási rendszer kialakításának

módja megegyezik a magyarországival.

A vállalatoktól beérkező kérdőívek fel—

dolgozási módszere azonban eltér a ma—

gyar gyakorlattól. Nálunk az Építésügyi

Minisztérium a felügyelete alá tartozó

vállalatoktól lényegében az összes kérdő- ívet megkapja függetlenül attól, hogy azt

a Központi Statisztikai Hivatal vagy a minisztérium rendszeresítette, illetve en- gedélyezte. E kérdőívek összesítése a mi- nisztérium és a Központi Statisztikai Hi—

vatal szerveinél párhuzamosan történik

és az adatok egyezőségét a Központi Sta—

tisztikai Hivatal részére a minisztérium

által megküldött ,,jelentőlap"-okon sze-

replő adatoknak a Központi Statisztikai Hivatalban történő egyeztetése biztositja.

Csehszlovákiában -——— néhány kivételtől

eltekintve —— csak azok a kérdőívek ér—

keznek be az Építésügyi Minisztérium—

hoz, melyek a tárca saját beszámolási rendszerében szerepelnek. A Statisztikai

Hivatal által elrendelt kérdőíveket a mi- nisztérium nem kapja meg, mivel azokat a Statisztikai Hivatal összesíti. A Sta- tisztikai Hivatal a fontosabb összesített adatokat ugyan megküldi a miniszté- riumnak, ez azonban időt vesz igénybe

és így a minisztérium egyrészt csak ké- sőbb értesülhet vállalati eredményeiről,

másrészt csak összesített adatokkal

rendelkezik és így csak később vagy egyáltalán nem tud intézkedni a vállalati adatokból megállapítható negatív jelen- ségek megszüntetésére.2

Csehszlovákiában az építőipari vállala—

tok irányítása más módszerekkel történik,

mint nálunk. Ez kifejezésre jut — többek

között —— abban is, hogy a beszámolóje—

lentések mennyisége és tartalma eltér a

Magyarországon használt beszámolójelen-

tésekétől. Nálunk ugyanis az építőipari

vállalatok a kérdőíveken kizárólag a be- számolási időszakra vonatkozó tényszá—

mokat közlik. Ezeknek különböző ismér—

vek szerinti csoportositása a tervteljesítés

mértékének megállapítása és az adatok- ból képezhető viszonyszámok kiszámítása,

az adatokat feldolgozó összesítő szervek-

nél történik meg. Csehszlovákiában az

adatközlés — szinte valamennyi kérdő- íven — egyrészt a rövidebb beszámolási

időszakra (hónapra vagy negyedévre) más—

részt évkezdettől halmozottan történik.

A beszámolójelentéseken minden eset-

ben fel kell tüntetni a jóváhagyott éves

vagy negyedéves tervszámokat, illetve azoknak a vállalat által eszközölt rövi- debb időszakra (például hónapra) vonat-

! Mint érdekességet említjük meg azt az elképzelést, hogy a jövőben a Statisztikai Hi—

vatal valamennyi kérdőívet sőt még a válla—

lati mérlegbeszámolókat is központilag saját gépparkjával kivánja összesíteni. Ebben a rendszerben a minisztériumok feldolgozási munkákkal nem foglalkoznának, adatszükség—

letüket a Statisztikai Hivatal elégítené ki. A minisztérium érdekelt dolgozói azonban nem értenek egyet ezzel a megoldással.

kozó bontását. Ezenkívül úgyszólván va:

lamennyi beszámolójelentésen tel kell tüntetni az árszínvonal, illetve az alkal-—

mazott metodika szempontjából összeha-

sonlíthatóvá tett előző évi (illetve az

előző év azonos időszakának megfelelő)

bázisadatokat is. Ez a módszer a minisz—

tériumok, illetve az összesítéseket végző

szervek manuális feladatainak egy részét

a vállalatokra hárítja át. Kétségtelen az,

hogy ily módon bármely kérdőívre rá—

tekintve azonnal látható a fejlődés és a terv teljesítésének mértéke. Ezzel a mód——

szerrel —- különösen a bázisadatok kép—

zésénél —— pontosabb adatok nyerhetők, mint például a minisztériumban, ahol

egyes esetekben (így például különöskép—

pen árváltozások esetén) általában csak a rendelkezésre álló —— főként átlagosított -— indexekkel lehet az adatok nagyvonalu

összehasonlíthatőságát biztosítani.

Az építőipari vállalatok operatív irá—

nyításához gyakran szükséges a fontosabb mutatók (például a tervteljesités alakulá—

sának) részletekbe menő ismerete. Ezért Csehszlovákiában az építőipari vállalatok;

kérdőívein a tervteljesítési viszonyszámo—

kat igen részletesen ki kell mutatni. A tervszámok közlését elsősorban az teszi

szükségessé, hogy a minisztérium Nemzet—

gazdasági Főosztálya nem rendelkezik a

vállalatok havi tervadataival. Csehszlo—

vákiában ugyanis a vállalatok az Épí—

tésügyi Minisztériumtól csak éves terv—

számot kapnak, amelyeknek negyedéves

bontását a minisztérium Tervfőosztálya

ugyan jóváhagyja, de a vállalatok ezt a Nemzetgazdasági Főosztálynak — az ál—

taluk készített negyedéven belüli havi:

részletezéssel együtt — csak az éppen so—

ron következő statisztikai beszámolóje—

lentésen jelentik vissza. A jóváhagyott

tervmutatók száma egyébként —— különö—

sen egyes tervfejezeteknél —— lényegesen

több, mint Magyarországon. Erre jellemző például az, hogy a minisztérium úgyszól—

ván majdnem minden műszaki—gazda—

sági mutatóra tervszámot ad ki a [vállala-

toknak. E tervszámokat a tárca Műszaki—

Fejlesztési Főosztálya dolgozza ki és;

hagyja jóvá. E tervek teljesítését a válla—

latok havonta kötelesek a statisztikai be—

számolójelentéseken kimutatni.

Az építőipari vállalatok —— a későb-

biekben ismertetendő tartalommal _, részletes havi, illetve negyedévi szöveges értékelő jelentést is kötelesek beküldeni

a minisztériumba. A jelentésekben fog—

laltakat a minisztérium egyrészt tájékoz—

tatóinak és szöveges értékeléseinek össze-—

állításánál, másrészt operatív intézkedé—

sekre használja fel.

A magyarországinál általában bővebb

vállalati adatközlés mellett néhány adat megfigyelése Csehszlovákiában ritkább időközönként történik meg, mint nálunk.

Igy például az alkalmazottak létszám— és

béradatait a válalatoknak csak negyed- évenként egyszer kell bejelenteniök, szemben a nálunk szokásos havi jelentési kötelezettséggel.

Csehszlovákiában meglehetősen széles körben alkalmazzák az előzetes telefon—

jelentések módszerét. Az építőipari Válla- latok például minden hónap elején tele- fonon kötelesek a következő adatokat a minisztériumnak bejelenteni:

a) ahavi termelési értéket és a havi terv teljesítését százalékban;

b) a munkások átlagos állományi létszámát és

c) az egy munkásra 'jutó termelési érték összegét.

E Vállalati szintre vonatkozó adatok mellett minden érintett vállalat köteles az ún. kijelölt építkezésekre a fenti ada—

tokat építkezésenkénti részletezésben is

megadni. A telefonjelentések előzetesnek tekintett adatait a vállalatok később irás-

ban is kötelesek a minisztériumnak be—

küldeni.

Csehszlovákiában az építőipari válla—

latok havi termelési értékének megálla—

pítása' lényegesen eltér a magyar gyakor—

lattól. A vállalatok ugyanis az elvégzett építési-szerelési munkákról havonként

nyújtanak be a megrendelőknek számlát és a számlázott összegek alapján számít—

ják ki a tárgyhavi termelési értéket. A

számlák összeállítása lényegesen gyorsab—

ban történik, mint Magyarországon. A té—

teles felmérést ugyanis minden hó 1-én valamennyi munkahelyen elvégzik és 4-ig a számlát is elkészítik. A szám-

lát a munkahelyeken állítják össze

és azokat _a vállalati központokba 6—án küldik be. Ekkorra a számlákban már az alvállalkozók tárgyhavi teljesítményei is szerepelnek. A vállalati belső ellenőrzés,

egyeztetés és a műszaki ellenőr igazolása

után minden hó 8—án valamennyi számla

teljesen készen van.a

AZ ÉPITÉSUGYI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDA'SAGI OSZTÁLYANAK

TÁJÉKOZTATÓ TEVÉKENYSÉGE

A minisztériumon belül a tervek tel- jesítésére vonatkozó vagy a fontosabb gazdasági kérdéseket tartalmazó rendsze- res, illetve esetenkénti jelentések össze-

3 Nálunk, mint ismeretes, havi tételes szám- lázás nincsen, a negyedéves számlák pedig általában csak a negyedévet követő hó 12—15—e körül készülnek el.

állítása, a mérlegbeszámolók szöveges ré—

szének elkészítése a Nemzetgazdasági Osztályon történik. A minisztérium tájé- koztatási tevékenységének döntő többsé—

gét tehát ez az osztály látja el.

A vállalatoktól beérkező adatok alap—

ján havonta értékelő jelentés készül a

minisztérium tervének teljesítéséről és a vállalatok gazdasági tevékenységét jel-

lemző főbb mutatók alakulásáról. E jelen—

tést a minisztérium kollégiuma rendsze—

resen megvitatja és határozatokat hoz a

jelentésben feltárt hiányosságok, a ter—

vek teljesítésénél mutatkozó esetleges le—

maradások, aránytalanságok megszünte- tésére. Hasonló jelentés készül negyed—

évenként is, a havi jelentésnél részlete—

sebb tartalommal.

A minisztérium irányítása alatt működő vállalatok egész évi tevékenységéről igen részletes (kb. ZOO—250 oldal terjedelmű) jelentés készül el általában március hó végére, illetve április hó elejére. E jelen—

tés végleges adatokat tartalmaz, és a mi—

nisztérium kollégiumán kívül több orszá—

gos vezetőszerv, így például a Pénzügy—

minisztérium és a Statisztikai Hivatal is megkapja és azt a kormány is megvitatja.

VALLALATI TAPASZTALATOK

Tanulmányútunk során alkalmunk volt két nagy építőipari vállalat statisztikai munkájával is megismerkedni. Ezek kö—

zül a Pozemm' stavby, Presov (az Eper—

jesi Építőipari Vállalat) tevékenységi kö—

rébe főleg magasépítési munkák tartoznak.

E vállalat a magyar viszonyokhoz képest

a nagyvállalatok közé tartozik.

A másik meglátogatott vállalat az Inz'enúrské stavby, Kosice (a Kassai Mély—

építő Vállalat) volt, melynek tevékeny—

ségi körébe kizárólag mélyépítési munkák tartoznak. A Vállalat nagyságát tekintve kb. azonos nagyságú a nagyobb magyar mélyépítőipari vállalatokkal.

Tapasztalataink szerint e vállalatoknál a belső statisztikai munka lényegesen más, mint a magyar építőiparban. A legjelen—

tősebb különbség az, hogy míg Magyaror—

szágon a munkahelyeken a statisztikai és könyvelési alapadatokat a technikusok, sőt gyakran az építésvezetők állítják

össze, és a munka zöme a vállalati köz-

pontokra hárul, addig Csehszlovákiában

az építésvezetőségek állományába füg—

getlenített közgazdászok, statisztikusok is tartoznak. Az épitésvezetőség tevékeny—

ségére vonatkozó valamennyi alapadat kiszámítását és a jelentéseknek a Válla—

lati központba történő továbbítását nagy létszámú apparátus végzi.

Mint ismeretes Magyarországon az épí—

tőipari vállalatok központi irodáiban dol—

gozó statisztikusoknak a munkahelyek- ről beérkező alapadatok vállalati szintre történő összesítése mellett azok munka—

helyi szintű elemzését is el kell (vagy el kellene) végezniök. Erre azonban több-

nyire nincsen idejük és a munka ilyen

beosztása mellett az építésvezetőségek

adatait a helyszínen csak ritkán, általában akkor is csak elnagyoltan tudják ellen—

őrizni. Emiatt nálunk gyakran válik szük—

ségessé a jelentett adatok utólagos helyes—

bitése.

Tapasztalataink szerint Csehszlová- kiában az építőipari vállalatok központi

apparátusa viszonylag kisebb, mint a hasonló nagyságú magyar vállalatoké.

Ennek ellenére a vezetők tájékozottsága mindig kielégítőnek mutatkozik és fel—

tehető, hogy az operatív vállalatvezetési munka magas színvonalon áll.

Az egy-egy építésvezetőség által elvég—

zendő munkák évi volumene Csehszlová—

kiában valamivel nagyobbnak látszik a magyar építőipari vállalatok építésvezető—

ségei által kivitelezendő munkák átlagos mennyiségénél. Amíg azonban nálunk az építésvezetőt a művezetőkön, pallérokon

kívül legfeljebb csak 1—2 műszaki és ad- minisztratív munkatárs segíti és az admi—

nisztrációs munkák zöme a vállalati köz-—

pontokra hárul, addig Csehszlovákiában az építésvezetőségeken jelentős számú

adminisztratív munkavállaló dolgozik.

A statisztikai munka szempontjából ér—

demesnek látszik megemlíteni azt, hogy

az emlitett munkahelyi létszámon kí—

vül az építőipari vállalatok központjában

—— az ún. Gazdasági Osztályon — kis lét- számú statisztikai részleg működik. E részleg feladata egyrészt a vállalati szintű jelentések összeállítása, másrészt a vál—

lalat egész tevékenységének rendszeres

elemzése és értékelése.

Mint azt már említettük Csehszlovákiá—

ban az építőipari vállalatok tevékenysé—

gükről kötelesek minden hónapban érté—

kelő jelentést összeállítani. E jelentések

általában szöveges és táblázatos részből

állnak. A jelentés tartalmát a miniszté—

rium csak nagy vonalakban határozta meg azzal, hogy abban bizonyos rendszeresen

ismétlődő kérdéseken kívül a vállalatok a saját működésük, illetve a népgazdaság egésze szempontjából legfontosabb olyan kérdésekre kötelesek kitérni, amelyek a

felsőbb szervek részéről külön intézkedé—

seket igényelnek. '

Ilyen jelentések készítése Magyarorszá—

gon jelenleg nem szokásos. Az ipar és az

építőipar irányításának megjavítására vo—

natkozó határozatok végrehajtása után

azonban ilyenek készítésére esetleg ná- lunk is sor kerülhet, ezért talán nem lesz

érdektelen röviden áttekinteni azt, hogy e vállalati beszámolók Csehszlovákiában milyen kérdéseket ölelnek fel. A jelenté—

sek terjedelme kb. 50—60 oldal és az a

következő témákat tartalmazza:

a) a vállalat tervére és annak teljesítésére vonatkozó adatok és megjegyzések a tárgyidő- szakra vonatkozóan és az év kezdetétől hal—

mozottan az egész vállalatra összesítve;

b) a fontosabb termelési mutatók alakulása a tárgyidőszakban és évkezdettől főépítésve—

zetőségenként;

c) az ún. kiemelt építkezések (előírt) adatainak alakulása;

(1) a gépek kihasználására vonatkozó adatok ismertetése főépítésvezetőségenként;

e) a munkások és az alkalmazottak lét- számának, bérének és átlagkeresetének alaku- lására vonatkozó adatok ismertetése főépítés—

vezetőségenként és állománycsoportonként;

f) a vállalatok alaptevékenységén dolgozó munkások munkaidő—mérlege órákban és ma—

pokban a tárgyhónapra vonatkoztatva és az év kezdetétől főépítésvezetőségenként;

g) a vállalatok melléktevékenységének alakulása értékben és természetes mértékegy- ségben:

h) az önköltség és a jövedelmezőség alaku- lására vonatkozó adatok ismertetése főépítés- vezetőségenként.

Ezeken kívül a negyedévenként össze—

állításra kerülő jelentésekben a vállala—

tok még a következő mutatók alakulására is kitérnek:

!) a termelési érték alakulása építmény—

csoportonként öszehasonlítva az előző év meg- felelő időszakának adataival;

j) a teljesített munkaórák számának és a munkások átlagos állományi létszámának alakulása építménycsoportonként:

k) az egy millió korona termelési érték lét- rehozására felhasznált munkaórák számának, továbbá az egy főre és az egy órára jutó ter—

melési érték mutatójának alakulása;

!) az állományon kívüli béralap felhasználása részletes indokolással;

m) a vállalati üzemi konyha költségeinek részletes elszámolása:

n) a vállalati tervezési részleg önköltségi mutatóinak alakulása:

0) a vállalat. személy— és tehergépkocsi állo- mányának önköltséeelszámolása:

p) a vállalat melléktevékenységére vonat—

kozó munkaerő-ráfordítások. béradatok és az önköltség részletes kimutása.

Nyilvánvaló, hogy ilyen terjedelmes vállalati beszámolójelentés összeállítása

csak jól szervezett vállalati belső admi—

nisztráció esetén lehetséges.

E részletes vállalati jelentés elkészíté- sének időpontja általában a tárgyhónapot

követő hó 17-e. A negyedévek harmadik hónapjáról havi jelentést nem kell készí—

teni, mivel ekkor az egész negyedévről

kell beszámolni az időszakot követő hó 24-ére. E jelentést az Építésügyi Minisz-

tériumon kívül meg kell küldeni a helyi statisztikai, pénzügyi és politikai testü- leteknek, továbbá az építő-, illetve épitő—

anyagipari tudományos kutatóintézetek—

nek is,

fontosabb

Az építésvezetőségek ismertetett admi- a következő figyelemre méltó tájékozta—

nisztratív munkaerő-ellátottsága olyan tást kaptuk.

kérdések beható elemzését biztosító ada— A normatívák készítéséhez szükséges tok beszerzését is lehetővé teszi, amelyek-

nek vizsgálatára Magyarországon jelen—

leg nincs meg a lehetőség. Ezek közül az egyik leghasznosabbnak vélt adatgyűjtés a munka-, anyag— és önköltségalakulás kimutatása objektumonként, illetve a vál—

lalati központok és az Építésügyi Minisz- térium szintjén építménycsoportonként.

Rendkívül kedvező lenne, ha hasonló ada—

tokkal mi is rendelkeznénk. Csehszlová-

kiában a költségek és a munkaráfordítá—

sok objektumonkénti elhatárolásának biz—

tosítása —— többek között —— lehetővé teszi

azt, hogy az Építésügyi Minisztérium

olyan részletes normatívákat dolgoztasson ki, melyek alkalmasak a vállalati tervezés és a4 vállalati programozás megalapozásá—

hoz.

A MÚSZAKI-GAZDASAGI NORMATIVAK KÉSZÉTÉSE ÉS HASZNÁLATA

Az anyag-, munkabér—, munkaóra—

stb. ráfordítások objektulrnonkénti elha- tárolása Csehszlovákiában valamennyi építkezés vonatkozásában rendszeresen

megtörténik. Ez lehetővé teszi, hogy a

minisztérium a normatívák állandó kor—

szerűsítése érdekében bizonyos előre ki- jelölt objektumoknál a műszaki—gazdasági mutatószámok alakulásának igen részle—

tes megfigyelésére és adatszolgáltatásra kötelezze az építőipari vállalatokat. Az

Eperjesi Építőipari Vállalat által a nor—

matívák készítésével kapcsolatban elvég-

zett vizsgálatokról és azok alkalmazásáról

'- Mint ismeretes, az az elképzelés, hogy a vállalati tervezés, illetve a vállalati programo—

zás minden esetben a megrendelők által jóvá- hagyott teljes tervdokumentációk alapján tör- ténjék. nálunk sem valósult meg és nem valószínű, hogy belátható időn belül megvaló—

sítható. Emiatt nálunk mindkét munka csak sok nehézséggel végezhető el és a vállalati tervek, illetve programok több-kevesebb bi—

zonytalanságot takarnak. A Csehszlovákiában alkalmazott megoldás ezek túlnyomó többsé—

gét kiküszöböli, mivel az említett normatívák építményfajtánkénti részletességgel (tehat kb.

a magyar EPITMÉNYJEGYZÉK négy vagy öt számjegyű alcsoportjainak részletességével) sok vállalat tényszámainak alapján tartalmaz—

zák mindazokat az adatokat, melyek a terve—

zéshez, illetve a programozáshoz még akkor is elegendők. ha a kivitelező vállalat a létesí—

tendő objektumnak csak a fö adatait — eset—

leg csak a megnevezését és a kapacitását -—

ismeri. így azután Csehszlovákiában ez ok miatt egyáltalán nem merül fel az a kívánság, hogy a teljes tervdokumentáció minden objek—

tum. vonatkozásában a tervezés időpontjában rendelkezésre álljon, esetleg még akkor is. ha a konkrét kivitelezési munkák megkezdésére csak 8—10 hónap múlva kerül sor. Hasonló munka elvégzését érdemes lenne Magyaror—

szágon is kezdeményezni.

adatgyűjtések —— és egyébként a megren—

delőkkel való elszámolás is —— azon alap—

szanak, hogy valamennyi építményt a ki- vitelezés előtt a műszaki tervek alapján

ún. technológiai szakaszokra bontják fel.

A technológiai szakaszok száma építmény-

fajtánke'nt különböző. így például egy

27 lakásos lakóház 8 technológiai sza—

kaszra oszlik. Ezek a következők:

I. szakasz: az összes alapozási munkák és a felmenő szerkezetek elkészítésével kapcso—

latos technológiai műveletek egészen az alag—

sor feletti födém elkészítéséig;

II. szakasz: a felmenő falazatok elkészíté- sével kapcsolatos összes munkák egészen az eresz kiképzésig;

III. szakasz: a tetőszerkezet és a tetőfedés, továbbá a válaszfalak, valamint az alapvezeté—

kek lerakásával kapcsolatos összes munkák;

IV. szakasz: a belső vakolások, a betonbur—

kolatok és aljzatok elkészitése;

V. szakasz: az ún. épitőmesteri munkák be—

fejezésével és a levonulással kapcsolatos munkák, valamint a területnek a szerelők ré—

szére történő átadásával kapcsolatos munká—

latok elvégzése;

VI. szakasz: a külső homlokzatok kiképzé—

sével, valamint a. járdák elkészítésével kapcso—

latos munkálatok;

V'II. szakasz: a külső tereprendezés és a vezetékek bekapcsolásával kapcsolatos mun—

kálatok:

VIII. szakasz: a kazánházi berendezések fel—

szerelésével és a felvonószereléssel kapcsola- tos munkálatok elvégzése.

A tervdokumentáciők alapján szaka—

szonként megállapítják az élő— és holt—

munka—ráfordítások szükséges mennyisé—

gét. Az adott szakaszban elvégzendő tech—

nológiai műveletekkel kapcsolatban fel—

merülő és előre meghatározható anyag—

és bérköltségeket közvetlen módszerei — kel, a gépköltségeket és az egyéb közve—

tett költségeket pedig különböző vetítési kulcsok segítségével számítják ki. Az így kiszámított adatokat megfelelő nyomtat—

ványokon foglalják össze. Ezek képezik egy-egy tervdokumentációval rendelkező építmény ún. utalványozott (költség—) normáit. Ezeket túllépni csak a vállalat igazgatójának és főmérnökének külön engedélyével szabad. (Az engedély meg—

adását természetesen igen alapos vizsgá—

lat előzi meg.) Az egyes építkezések be—

fejezése után e táblázatokban foglalt ada- tokat a mutatószámok tényleges alakulá—

sának megfelelően korrigálják. E korri—

gált adatokat a vállalatok építménycso-

portonként, igen sok esetben azonban a

különböző technológiai eljárásokkal (szer—

kezetekkel) kivitelezett objektumokra külön—külön is kiszámítják. Az így ,,vég—

legesített" adatokat kapja meg azután a minisztérium is, amely azokat ——- a meg- felelő tudományos intézet bevonásával ——

országos szinten összesíti és ezekből ál-

lítja össze a már említett normatívákat.

A minisztérium által kiadott norma—- tíva—gyűjtemény könyen kicserélhető la—

pokból áll, annak felfrissítése a vállala-

toknál tehát nem okoz nehézséget. A nor- matíva táblázatokban szereplő adatok se—

gítségével viszonylag egyszerű számítások

útján rövid idő alatt megállapíthatók mindazon élő— és holtmunkaszükségletek, amelyek egy—egy adott épület kivitelezé—

sénél felmerülhetnek.

így például, ha egy 8 millió korona ge—

nerál költségvetési összegű kultúrházat kell építeni, de még nem áll rendelke—

zésre a teljes tervdokumentáció, viszont

szükség van példáulakárpitos munkák

elvégzéséhez igénybevehető munkaórák

számára, azt a következő módon lehet

kiszámítani: '

a megfelelő normatíva táblázatból meg—

állapítható, hogy az adott típusú kultúr—

ház generálköltségvetési összegének 49,4 százaléka a szak- és szerelőipari munka,

ami a jelen objektum esetében:

8X0,494 : 3952 000, illetve kerekítve 4

millió korona értéket képvisel;

eg másik táblából pedig az állapítható meg, hogy a kultúrház összes szak— és sze- relőipari munkájának 5,2 százaléka a kár-

pitos munka. Minthogy az összes szak—és

szerelőipari munka értéke 4 millió korona, az összes elvégzendő kárpitos munka:

4X0,052 : 0,208 millió korona;

végül egy harmadik táblázat megfelelő

sorából kivehető, hogy ilyen jellegű ob- jektumok esetében az egy millió korona értékű kárpitosmunka elvégzéséhez 21 177

normaóra szükséges, tehát a jelen esetben

az összes elvégzendő kárpitosmunkák normaóra—szükséglete: 0,208 X 21 177 : : 4405 óra. Hasonló módszerrel a többi munkanem, megfelelő összegezés után az építmény összes anyag-, munkaóra—, munkabér- stb. igénye is kiszámítható.

E módszer használhatósága természe- tesen azon áll vagy bukik, hogy a norma- tívák valóban a reális igényeket tükrö-

zik—e. Minthogy kialakításuk több válla-

lat elég sok építkezésének tényleges ada-

taiból számított statisztikai átlagok segit-

ségével történik, a mutatók alkalmazása

a valósággal szemben mindig okozhat bi—

zonyos eltéréseket. Tekintettel azonban

arra, hogy a normatívák állandó felfris-

sítéséről a minisztérium a _rendszeres

adatgyűjtésen keresztül szisztematikusan gondoskodik, ezek az eltérések lényegesen

kisebbek, mintha a tervdokumentációval

nem rendelkező építkezések ,,várható"

adatait a vállalati tervezés, illetve a prog—

ramozás időszakában más, kevésbé kipró—

bált módszerekkel számítanék ki. Az ál—

talunk meglátogatott vállalatoknál szer—

zett tapasztalatok szerint az eltérések

nagyságrendileg jelentéktelenek és egy-

általán nincsenek hátrányos befolyással a normatívák alkalmazhatóságára.

*

Tapasztalatainkat összefoglalva állapíthatjuk, hogy

1. Csehszlovákiában —— legalább is az

Építésügyi Minisztériumban —— a tárcák—

nál végzett összes statisztikai munkát egy

m eg—

helyre, a Nemzetgazdasági Főosztályra

centralizálták. Itt folyik a felsőszintű

könyvelés és nyilvántartás, valamint a mérlegbeszámolók összeállítása is. Ez a

számviteli és a statisztikai munka jobb szervezeti egységét és a tájékoztatási te- vékenység, hatékonyságának növelését biztosította. Hátránya e szervezésnek vi— , szent, hogy a tervezés és a számbavétel

kissé ,,távolabb" került egymástól;

2. Csehszlovákiában az építésvezetősé—

gek a magyarországinál lényegesen na—

gyobb létszámú adminisztratív appará-

tussal rendelkeznek, ami a műszaki-gaz—

dasági tevékenység mélyrehatóbb megfi- gyelését, a pontosabb elszámoltatást és;

ezen keresztül a megbízhatóbb adatgyűj—

tést teszi lehetővé;

3. Csehszlovákiában az építőipari adat—

szolgáltatások során nyert —- a magyar—

országinál lényegesen nagyobb —- adat—

mennyiség megteremtette a szélesebb

körre kiterjedő, részletesebb és mélyre—

hatóbb elemzési és értékelési munka lehe—

tőségeit a vállalatok központjaiban és az Építésügyi Minisztérium érdekelt osztá-

lyain, végül

4. a ráfordítási adatok objektumonkémti elhatárolásán alapuló normatívák rend—

szerének bevezetése és alkalmazása meg—

szabadítja az építőipari tervezést és prog—

ramozást a nálunk jelenleg még eléggé

általános —- és elsősorban a beruházások

előkészítésénél mutatkozó krónikus idő—

beli lemaradásokból eredő - bizonytalan—

ságoktól és így e két munka a vezetés—

irányítás hatékonyságát a mienkénél lé—

nyegesen jobban növeli.

A csehszlovák építőipari statisztika ta—

nulmányozása során szerzett tapasztalatok

hasznosítása érdekében -— véleményünk

szerint ——- a következő kérdéseket kellene megfontolni, illetve a következő területe—

ken kellene intézkedéseket kidolgozni:

a) az állami építőipar küszöbön álló Vál-:

lalati átszervezése során meg kellene erő—J

síteni az építésvezetőségek műszaki—gaz—

dasági tevékenységének alaposabb neg-

figyelését és nyilvántartását végző admi—

nisztratív apparátust legalább oly mér-

tékben, hogy az az alapadatszolgáltatási

követelményeknek megfelelhessen. Ennek az apparátusnak biztosítani kellene az

élő- és holtmunka—ráfordításoknak a je—

lenleginél lényegesen megbízhatóbb nyil—

vántartását, a költségek és a tényleges

ráfordítások naturális mutatóinak objek—

tumonkénti elszámolását és kimutatását;

b) a munkahelyi feltételek biztosításá—

val egyidejűleg felül kellene vizsgálni az

építőipar beszámolási rendszerét és a be—

kérendő adatok körét úgy kellene megvál- toztatni, hogy az azok alapján végzett

elemzések az építőipar irányítását haté—

konyabban tudják szolgálni;

c) meg kellene vizsgálni azt, hogy az állami építőiparban szokásos vállalati ter-

vezésnél és a munkák programozásánál

milyen előnyökkel és nehézségekkel járna

a Csehszlovákiában jól bevált normatíva rendszerhez hasonló — a magyar viszo—

nyokra alkalmazott —— nonmarendszer be-

vezetése és alkalmazása;

d) az építőipar irányításáért felelős mi—

nisztériumokban is fokozott súlyt kellene helyezni a befejezett objektumok mű—

szaki—gazdasági mutatói alakulásának vizsgálatára és ezt a munkát a statisztikai szervezet rendszeres feladatává kellene tenni.

A csehszlovák építőipari statisztika ta- nulmányozásáról szóló beszámolónk nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg arról a szívélyes baráti fogadtatásról és

segítőkészségről, mellyel mind az Építés—

ügyi Minisztériumban, mind a megláto—

gatott vállalatoknál találkoztunk. Utunk eredményességéhez csehszlovák elvtár- saink és barátaink hasznos tanácsai je—

lentős mértékben hozzájárultak.

MAGYAR SZAKIRODALOM

PAPP LÁSZLÓ : NYE LVdÁRÁSTÖRTÉN ET És NYELV! STATISZTIKA

Akadémiai Kiadó, Budapest 1963. 186 old.

Az elmúlt hónapokban a Statisztikai

Szemle hasábjain több történeti statisz- tikai könyv bírálatára került sor (lásd

az 1962. évi 8—9. és 10. számot), néhány számmal ezelőtt egy gazdasági földrajzi

mű ismertetése látott napvilágot (lásd az 1963. évi 2, számot), most pedig olyan könyv bemutatásával kívánunk foglalkoz- ni, amely egy újabb tudományág, a nyelv—

tudomány területén bizonyítja, milyen hasznos segítséget adhat a statisztika a nem gazdasági jellegű stúdiumok ered—

ményes folytatásához.

E rövid ismertetésben elsősorban a

könyv felépítésével, tartalmával kívánok foglalkozni, majd — a Statisztikai Szemle

jellegére, olvasótáborának szakmai érdek—

lődésére való tekintettel -— néhány sor- ban összefoglalom az elvégzett statisz—

tikai jellegű munkát

Papp László, az MTA Nyelvtudományi

Intézetének ;tudományos főmunkatársa

könyve bevezető részében a magyar tör—

téneti nyelvjáráskutatással, a módszer-—

rel (erre a későbbiekben még vissza-

térünk) és az í—zéssel, vagyis azzal a jelenséggel, hogy egyes nyelvjárásaink- ban a köznyelvi és más nyelvjárások—- beli é hang helyén í hangot ejtenek, fog-

lalkozik, részletesen bemutatva az erre a kérdésre vonatkozó irodalmat is.

Ezután rátér kutatásai ,. eredményének

közlésére.

,,Az í—zés belső nyelvi kérdései" című fejezetben szerző részletesen sorra veszi a feldolgozott XVI. századi levél- tári forrásokat, és mindegyiknél megál—

lapítja az í-ző elemek számát, ponto—

sabban: a zárt (az é-vel szembeni) í—ző

esetek számát, a tőmorfémák (szótövek)

első (1.), majd nem első (2.) szótagjára, illetve a szuffixumok (a szótőhöz járuló módosító végződések: képzők, ragok) előtti szórészre (3.) és a szuffixumokra (4.) vonatkozóan. (A zárójelben feltünte—

tett sorszámok a csoport jelölésére szol—

gálnak.) Alább bemutatok egy rövid

példát (lásd az ismertetett mű 20. olda- lán) a zárt í-zésre a tőmorféma első szó- tagjában (a pontok helyén a források sorszáma szerepel):

béke-: 36 iratban 51 adat; t-ző 11 iratban 16 adat, é—ző 25 iratban 35 adat.

E fejezet nemcsak a források ilyen módon feldolgozott anyagát tartalmazza, hanem tárgyalja az í—ző elernek gyakori—

ságával kapcsolatos problémákat —— az átlagszámítás segítségével —, a szótag—

szám szerinti és a jelekre vonatkozta—

tott í—zés összefüggéseit, az eltérő reali—

zációkat.

,,Az í-zés földrajzi kérdései" c. feje—

zetben elsősorban az anyag földrajzi elrendezését ismerteti a szerző. A más—