1—4. szám. ——102— 1925
Kanada.
Canada.
Mezőgazdasági termelés az 1924. évben.
A kanadai kormány most tette közzé a mult 1924. év gabonatermelésére vonatkozó végleges becslési adatokat, amelyekből ki- tűnik, hogy kivált a búzatermés a megelőző 1923. év eredménye mögött lényegesen vissza- maradt. A jelentékenyen emelkedett búzaarak—
nál fogva azonban a mezőgazdak nem karo- s ultak és a végeredményben körülbelül búzater—
mésükből ugyanannyit kerestek, mint az 1923.
évben, míg a többi termények részben még jobban jövedelmeztek. A búzaterme's minő- ségre nézve teljesen kielégítő volt és csak egyes, nem túlságos terjedelmű vidékeken mutatkoztak minőségi fogyatkozások.
Az egyes gabonaneműek összes és atlagos termése tekintetében a következő adatok
allapittattak meg:
0 s s z t e r m é s Learatott terület
Termék bushelekben acreban
1924 1928 [ 1924 1923
Búza . . 262997000 474199000 — —
Oszibúza 22294000 — 774172 ——
Tavaszi
búza . 289803000 —— 21281588 — Zab . . . 411697000 563997500 14491289 14387807 Árpa .. 86753000 76997800 3407441 2784571
Rozs 14212900 23231800 —— —
Lenmag. 9694700 7139500 1276667 629938 Vegyes—
mag . . 31995000 29750500 —— — Tatarka. 11412000 9743700 —— ——
Tengeri. 11998000 18608000 — —
BOrSó . . 3239900 2898200 —— —
Bab . . . 1294100 1041700 — —
Az őszibúza atlagos termése az 1924.
évben acre—nkint 28'8 bushel volt (1923-ban 2375 bush.):a tavaszi búzaé 1924-ben 113 (1923: 20'75 bush.) A zab aere-nkinti ered—
ménye 1924-ben 284 bushel (1923 3925 b.),
az arpaé 1924—ben 255 (1923 2775 b.), a, lenmagé 1924—ben 76 bushel (1928: 1130 l).) Hasonlóképen mint a gabonatermés, a gyümölcstermés is a nyár elején az ország számos vidékein uralkodott nagy szárazság befolyása alatt szenvedett és végeredményé- ben a megelőző év termésének körülbelül csak 400/0-át érte el. Kivételt csak British Columbia tartomany képezett, hol a gyümölcs- termés egyáltalában kielégítő, almaban ha—
tarozottan jó volt. Rétek és legelők a kora nyar szárazsaga után jó fejlődésnek indultak és mivel a későbbi nyári és kora őszi hó- napokban csapadék miudenütt bőséges volt, répa- és zöldségneműek, valamint a burgonya is kielégítő eredményeket mutatnak.
Ez a nyar vége felé jobbra fordulo idő- jaras az állattenyésztésnek és atejgazdaszat—
nak is új lendületet adott, melynek hatasai úgy a lassan, de állandóan növekedő élő—
marhakivitelben, mint a tejgazdászati ter- mények jelentékeny emelkedésében jutottak kifejezésre. Kanada egyes részei között az.
utóbbi termelés tekintetében a legjobb ered- ményeket Saskathevan tartomany érte el, hol a legújabb megállapítások szerint a mult év ter—
melése az 1923-ét 28'40/0—kal múlta felül.
A gabonatermés értékesítése körül igen sikeresen jártak el a most teljesen megszer- vezett nyugakanadai egyesült önkéntes ,,Wheat
Poola elnevezés alatt ismeretes alakulások,
amelyek tagjaiknak jóval magasabb hasznot—
biztositottak, mint amilyent az e szerveze- tekbe még be nem lépett mezőgazdak voltak képesek elérni. Az utóbbiak búzatermésükön többnyire már akkor adtak túl, amikor a búza ára bushelenként még $ 1'40—1'50 körül mozgott, mig a szervezetek a búzaarak
G a b o n a k é s z l e t e k (mennyiség bushelekbau
Raktár vagy elevator 1 9 2 5 j an u a r 9 - é 11 $ 1 9 2 4 j a n li—É'ír 1 1 — e' 11 B ú Z a ! Egyéb gabona Összesen B (1 z a [ Egyéb gabona l Összesen
1 , s , § !, ,, " , , ,___
Western Country Ele- ; l
vators . . . . . 23,178.530 ' 14,525.654 37,704.184 l 43,890.691 '13,527.886 57,418.577 Interior Terminal ElS. 2,999.901 1,099.277 4,099.178 l 1,753.155 l,245.449 2998504 Vancouver Harb. Com. ', 2,805.003 317.461 8,122 464 ! l,401.136 284446 1,429.582 F. W. SL P. A.!) * 20,684.231 ! 17,427.746 38,111.977 [2 43,480.606 7,341.4—85 l 50,822.091 Keleti Elv. 20,244.789 12,593 446 32,838.235 ;! 15,4—10.342 8,257.245 23,697.587 U. S. Lake . . . . 14,516.155 2,271.104 16,787.259 í 31,194.754 1,487 839 32682593 U, S. Atlfc. . . . . ; 4,878.108 4,261.149 9,139.257 ( 6,095.816 2,855.024 8,950.840 *
Összesen . '89,346.167 . 51393492 141,939.659_ 143501303 § 35,088.565 ! messages
!) F. W. P. A. Fort William Port Arthur elevatorok.
1925 ——103— 1—4. szám.
további $ 1'80—2'——ig terjedő emelkedését várták be az üzletek ,megkötése előtt.
Az 1924. év gabonatermésének annyival kisebb összmennyisége az elszállítás kérdését nagyon egyszerűsítette és a megelőző évben a szállítási vállalatoknál gyakran előfordult túlzsúfoltsággal és egyéb akadályokkal szem-
ben a szállítás mindenütt simán és folytató- lagosan bonyolittatott le. A folyó év kez—
detén fennmaradt gabonakészlet így sokkal
alacsonyabb, mint a megelőző években.
A készlet feloszlására és az egyes raktárak és elevátorok szerepére nézve, a következő adatok tájékoztatnak:
Svájc.
Suisse.
A berni magyar királyi követség gazdasági jelentése az 1924. évről.
A svájci gazdasági élet, mely az utolsó években lassan s fokozatosan javult, 1924-ben
további konszolidációt mutat. A kereskedelem,
nagyipar és ipar legfontosabb ágaiban mutat- kozó emelkedő foglalkoztatottság legjobban illusztrálja a haladást. Mindenekelőtt kielégítő volt a belföldi piac fejlődése. A Svájc min- den részében meginduló építkezés a nagyipar- nak s iparnak adott impulzust, míg az emel—
kedő idegenforgalom az általános kereseti élet aktivitását gyarapította. Ily módon a nagy- beteg szállodaipar is kilábolt hosszú válságá- ból, sőt — a kedvezőtlen időjárás dacára ——
még tekintélyes lépést is tett előre. De az exportiparokban is konstatálható bizonyos fel- lendülés s egyes ágainak helyzete a nemzet- közi szituáció tisztulásával s újabb piacok szerzése által lényegesen könnyebbé vált. All ez elsősorban az őraiparra, de egyúttal a cipő-, textil— és aluminiumiparra, valamint az élelmieikkexport-iparra nézve is. A himzőipar- ban tavasszal mutatkozó javulás — sajnos ——
nem bizonyult tartósnak, helyzete folytatólago- san rosszabbodott. A gépipar sem partieipált a javulásbau. A svájci exportipar a világpiac változott helyzetéhez ugyanis csak lassan alkalmazkodik, minek talán közvetett főoka a drága svájci standard of life, mely javarészt okozza a túlmagas termelési költségeket. Ezért mindinkább tért nyer itt az a felfogás, hogy a svájci gazdasági élet teljes megerősödésé- nek első feltétele, miszerint a svájci standard of life —— a háború előtti arányban — adap- tálódjék a konkurrens országokéhoz. A célra- vezető utat illetőleg azonban a vélemények megoszlanak. Az egyik a behozatali korláto- zások mielőbbi teljes megszüntetését kívánja, mi kétségtelenül üdvös hatással birna, éppen oly fontosnak látszik azonban, hogy — mi- után a svájci frank már elérte az aranypari- tást —— a mezőgazdasági árvédőpolitika is több tekintettel legyen az általános gazdaság érde—
keire. Egyelőre ugyanis a frank emelkedé- sével az életköltségek nem csökkentek, sőt
az árak inkább emelkedő tendenciát mutatnak, mi a gazdasági életben zavarólag hatott. Az áremelkedés különösen az élelmiszereket ille- tőleg regisztrálható. További fontos momentum a bér, illetve a munkaidő kérdése. Svájc, hosszabb időn keresztül, nem engedheti meg magának a luxust, hogy a világ legdrágább országaihoz tartozzék, s még kevésbbé, hogy Európában a legmagasabb béreket fizesse törvényesen fixirozott 48 órás normális heti munkaidő mellett, míg a világpiacon legagi- lisabb vetélytársai, a német gyárak, 54, sőt több órát dolgoznak hetenként. A svájci ipar szükségképen exportipar lévén, előbb—utóbb tehát kénytelen lesz termelési költségeit redu—
kálni, ha békebeli méreteit el akarja érni s e célból vagy a standard of life-et, vagy a béreket leszállítani, amennyiben a heti munka- idő emeléséhez hozzá nem járul.
A svájci gazdasági élet javulása mellett a szövetségi vasutak forgalmának emelkedése, a posta, távirda és távbeszélő bevételének gyarapodása, a esődesetek, valamint a munka—
nélküliek számának esése és a Szövetség pénzügyeinek javulása is bizonyságot tesz.
Osszefoglalólag megállapítható, hogy a lefolyt gazdasági év az általános helyzethez való bizalom emelkedésének befolyása alatt állott s hogy a szomszédországok valutájának stabilizálódása itt kedvező hatást váltott ki, amennyiben a pénzérték ingadozása okozta áriluktuáeió jóformán teljesen kiküszöböltetett, mi a svájci gazdasági életre nézve azért fon- tos, mivel az itteni termelő helyzete a nemzet—
közi konkurrenciában több tekintetben amúgy is kedvezőtlenebb, mint konkurrenseinek leg-
többjéé. '
Mezőgazdaság.
A lefolyt év a mezőgazdaság szempontjá- ból sok kívánnivalót hagyott, amennyiben
—— bár a termékek kelendősége és ára kielé—
gítő volt —— a terméshozamot a kedvezőtlen időjárás károsan befolyásolta.
