Az Európai Alkotmány megtekintése

i EU-informcteió/

Európai uniós rovatunkat ez alkalommal az EU új Alkotmányos Szerződésének szenteljük, hagyományos és elektronikus információforrások bibliográfiáját ajánljuk hozzá, de felhív­

juk olvasóink figyelmét néhány kitűnő európai uniós adatbázisra is. - K. K. Á.

Az Európai Alkotmány

Miért van szükség az Európai Alkotmánya?

Az Európai Unió alkotmányának létrejötte az EU történetének fontos mérföldköve. Elsődleges célja, hogy megreformálja az Európai Unió működését döntéshozatali mechanizmusát úgy, hogy műkö­

désképes legyen 25 vagy több tagállammal is. Az Európai Alkotmány létrejöttével az EU képes lesz megfelelni a 2 1 . század kihívásainak a kibővült új európai térben. Az Európai Alkotmány nem helyet­

tesíti az európai országok nemzeti alkotmányait, hanem azokkal együtt érvényes, autonóm doku­

mentum.

Az Európai Alkotmány létrejöttének rövid története

Az Európai Unió történetének utolsó 15-20 évében sokszor előtérbe került a meglévő szerződések (Treaties) átdolgozása és reformja. Az úgynevezett Kormányközi Konferenciák (Intergovemmental Conferences = IGC) voltak hivatottak arra, hogy a tagországok a felmerülő nagy horderejű kérdéseket megvitassák, s olyan döntéseket hozzanak, ame­

lyek az egész Európai Unió életét és működését érintik. Az EU életében eddig számos szerződés készült, amelyek a fejlődését próbálták elősegíteni A szerződések közül az Amszterdami Szerződést (1997) és a Nizzai Szerződést (2000) megelőző két kormányközi konferencia nem túl sok sikert ért el a politikai elmélyülés terén. Ekkor jött 2000 decembe­

re, amikor is az Európai Unió akkori 15 tagországá­

nak állam- és kormányfői Nizzában elfogadták és aláírták a Nizzai Szerződést (Nice Treaty), amely az Európai Unió intézményi, döntéshozatali reformjáról szól. A szerződés fontos része az átdolgozásáról szóló rész. Ebben a tekintetben a nizzai európai tanácsi csúcs is nagy lendületet adott az Európai Unió új alkotmánya létrejöttének.

A nizzai csúcs után egy évvel 2001. december 16- án Laekenben (Belgium) ülésezett az Európai Ta­

nács, s elfogadta az Európai Unió jövőjéről szóló nyilatkozatot. Az úgynevezett „Laekeni Nyilatkozat"

vizsgálta az európai uniós fejlődés addig elért eredményeit, kijelölte a főbb kihívásokat és a megújuláshoz szükséges reformokat, valamit élet­

re hívta az Európa jövőjével foglalkozó Európai Konventet.

Az Európai Konvent az EU alkotmányának kidolgo­

zására jött létre, illetve javaslatokat tett az Európai Unió intézményi és döntéshozatali reformjára a kibővült új unióban. A konvent egy 105 tagú tanács­

kozó testület, melynek tagjai között találjuk a tagál­

lami kormányok egy-egy képviselőjét, a nemzeti parlamentek két-két tagját, és az akkori tagjelölt országok 13 képviselőjét is.* A tagjelölt országok jogosítványai a konvent munkájában csupán annyi­

ban voltak korlátozva, hogy nem akadályozhatták meg a kialakult konszenzust a tagországok között A konventet egy 13 tagú elnökség vezette, melynek elnöke Valéry Giscard d'Estaing volt, alelnökei pe­

dig Giuliao Amato és Jean-Luc Dehaene. A testület havonta egy-két alkalommal ülésezett. A plenáris üléseken felmerülő kérdéseket a konvent tizenegy munkacsoportja vitatta meg, amelyek az egyes kérdésekhez javaslatokat is kidolgoztak.

Az Európai Konvent működésének másik fontos sajátossága a nyitottsága volt: a vitákba igyekez­

tek bevonni a civil szervezeteket és a különböző társadalmi csoportokat is.

A konvent működésében dunk elkülöníteni:

három fő szakaszt tu-

*Az Európai Konventben megfigyelői státussal rendelke­

zett a Gazdasági és Szociális Bizottság három fővel, az európai szociális partnerek szintén három fővel, a Ré­

giók Bizottsága hat fővel, valamint az Európai Ombuds- man.

1. A „tájékozódó" szakasz az Európai Konvent életében 2001. decemberben kezdődött, és 2002. július 12-ig tartott. Ebben a szakaszban vitatták meg a következő főbb témaköröket: az Európai Unió céljai és küldetése, az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, a döntésho­

zatali eljárások, a döntéshozatal hatékonysá­

gának javítása, az Európai Unió intézményi rendszerének módosítása, a nemzeti parlamen­

tek integrációs folyamatban betöltött szerepe, a bel- és igazságügyi együttműködés fejlesztése, az Európai Unió külpolitikája és külkapcsolati rendszere, az EU biztonságpolitikájának jövője.

2. Az „elemző-értékelő" szakasz 2002 szeptembe­

rében kezdődött. Ebben a második szakaszban került sor a „Laekeni Nyilatkozatban" megfo­

galmazott kérdések, a munkacsoportok által tett javaslatok és az Európai Unió jövőjével kapcso­

latos elképzelések megvitatására és megbe­

szélésére.

3. A „záró" szakaszban az Európai Konvent befe­

jezte a munkáját, melynek eredményeképpen elkészült az Alkotmányos Szerződés tervezete.

2003. október 4-én kezdődött az a kormányközi konferencia (ICG), melynek fő célja volt az al­

kotmányos szerződés szövegének véglegesíté­

se. Erre azonban nem kerülhetett sor a tagor­

szágok egyetértésének hiánya miatt. A legna­

gyobb vitatéma a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazati rendszer volt 2004 ja­

nuárjában az Európai Unió Tanácsában Íror­

szág vette át az elnöki tisztséget Írország nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ország elnök­

sége idején sikerüljön véglegesíteni az Alkot­

mányos Szerződés szövegét. 2004. május 17- re újra összehívták a kormányközi konferenciát, s megpróbáltak megállapodásra jutni. Végül a 2004. június 17-18-i kormányközi konferencián a 25 tagország állam- és kormányfői megálla­

podtak, és elfogadták az Európai Alkotmányt.

2004. október 29-én pedig Rómában, ugyanott, ahol a Római Szerződést 1957-ben kézjegyük­

kel látták el az akkori tagországok állam- és kormányfői, aláírták az Európai Alkotmányt.

Az Európai Konvent munkájában Magyarországot Vastagh Pál, Szájer József, Martonyi János, Kelemen András, Gottfried Péter és Szent-lványi István képviselte.

Az Európai Alkotmány négy fő része

• Az /. rész tartalmazza az Európai Uniót meghatá­

rozó rendelkezéseket, a szervezet célkitűzéseit,

hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intéz­

ményeit.

• A //. rész tartalmazza az EU Alapjogi Chartáját, amelynek célja az alapjogok, elvek és szabad­

ságok megerősítése.

• A Ili rész az uniós politikákat és tevékenysége­

ket tárgyalja, átvéve a jelenleg érvényben lévő szerződések számos rendelkezését.

• A IV. részben az általános és záró rendelkezé­

sek az alkotmánymódosítás lehetséges módoza­

tait mutatják be.

Az Európai Alkotmány legfontosabb rendelkezései

Az alkotmány átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az Európai Uniót, s megfelelő rugalmasságot biz­

tosít további fejlődéséhez. Az Európai Alkotmány magában foglalja az Európai Unió alapvető értéke­

it, céljait és hatáskörét. Az Európai Alkotmányt létrehozó Szerződés egységes szöveg, amely az eddigi összes alapító szerződés helyébe lép, s az Európai Uniónak a nemzeti és a nemzetközi jog­

ban is érvényes, egységes jogi személyiséget ad.*

Intézmények

• „Európai Tanács: Az Alkotmánytervezet rögzíti, hogy a Tanács a tagállamok állam- vagy kor­

mányfőiből, egy elnökből és az Európai Bizottság elnökéből áll. Az Alkotmánytervezet szerint az elnök feladata lesz az Európai Tanács munkála­

tainak elnöklete és levezénylése, illetve az unió magas szintű képviselete a közös kül- és bizton­

ságpolitika területén" (lásd: Az Európai Konvent által készített Európai Alkotmánytervezet J. Tájé­

koztató a polgároknak. Luxemburg: EUR-OP, 2004. 28 p j .

• „Miniszterek Tanácsa: A soros elnökség tekinte­

tében a kormányközi konferencián született megállapodás értelmében a soros elnöki tisztet három tagország látja majd el, de a három tagor­

szág közül továbbra is csak egy lesz fél évig el­

nök, a másik két ország csak segíti elnöksége

*A Maaslrichti Szerződés értelmében az Európai Unió szerkezetét három pillér alkotja: az első pillért az Euró­

pai Közösségek, a második pillért a közös kül- és biz­

tonságpolitika, a harmadik pillért a bel- és igazságügyi együttműködés alkotják. Az Amszterdami Szerződés a harmadik pillér egyes elemeit a Közösségi pillérbe rakta át, így ma már csak a rendőrségi és bűnügyi együttmű­

ködést lehet megtalálni a harmadik pillérben. Az Euró­

pai Alkotmány a három pillért „egyesítette", de a kül-, biztonság-, és védelmi politikában fenntartja a speciális döntéshozatali mechanizmusokat.

alatt. így a három tagország együtt 18 hónapig látja majd el az elnöki tisztséget" (p. 14.).

• „Európai Parlament: A következő parlamenti ciklustól az Európai Alkotmány az európai par­

lamenti helyek minimum küszöbét 6-ra emeli, míg a maximum helyek számát 96-ban állapította meg. Ez a döntés befolyásolja a Németország­

nak (99 hely) és Máltának (5 hely) jutó helyek számát. Az alkotmány szövege meghatározta, hogy az Európai egyhangú döntést kell majd meghoznia a 2009-2014-es ciklusban tevékeny­

kedő Európai Parlament összetételéről. Azonban az Európai Parlament tagjainak száma maximum 750" (p. 13.).

• „Európai Bizottság: Az Európai Alkotmány értel­

mében az »egy ország - egy biztos« elv marad érvényben 2014-ig. Ettől kezdve ugyanakkor a biztosok száma a tagállamok számának 2/3-ára csökken majd. 2014-től a tagokat egyenlően, ro­

tációs alapon választják meg. A rotációs rend­

szer rendjéről az Európai Tanács egyhangúlag dönt"(p. 15.).

• „Európai Bíróság: Az Alkotmány kimondja, hogy az Európai Unió Bírósága magában foglalja a Bí­

róságot, a ma már Elsőfokú Bíróságnak nevezett döntéshozó fórumot, és a szakosodott törvény­

székeket A Bíróságon és a törvényszéken tagál­

lamonként legalább egy bíró dolgozik" (p, 17.).

• „Régiók Bizottsága: A Régiók Bizottsága a helyi és a regionális testületek képviselőiből áll. Az Al­

kotmány szerint a Régiók Bizottsága tagjainak száma legfeljebb 350 lehet, és ötéves mandá­

tummal a Tanács nevezi ki őket" (p. 18 ).

• „Gazdasági és Szociális Bizottság: A Gazdasági és Szociális Bizottságot a civil társadalom gazda­

sági és szociális szervezetei alkotják. Az alkot­

mány szerint a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak száma legfeljebb 350 lehet, és ötéves mandátummal a Tanács jelöli ki őket" (p. 18.).

A közös uniós fellépés eszközei

„A jelenleg együttdöntési eljárásnak nevezett jog­

alkotási eljárás az Európai Parlamentet a Taná­

cséhoz hasonló társ-jogalkotói hatalommal ruház­

za fel. Az úgynevezett wminösített többséget« az egyes államok népességét figyelembe vevő súlyo­

zási rendszer szerint számítják ki. Az alkotmány 2009-től új meghatározást ad a tanácsi minősített többségnek. A tagállamok és a népesség kettős többsége az unió kettős legitimitásának kifejezője.

A kettős többség akkor áll fenn, ha a határozatot támogató tagállamok 55%-a az unió népességé­

nek legalább 65%-át képviseli" (p. 19.).

Egyszerűsödő eszközök:

Az Európai Alkotmány egyszerúsiti az Európai Unió jogi eszközeit is. A jelenlegi tizenöt eszközt hat váltja fel. A szabályozások ezentúl lehetnek majd európai törvények és kerettörvények, rende­

letek és határozatok, ajánlások vagy vélemények.

Az uniós külső tevékenység

• „Az Európai Alkotmány értelmében a külpolitikai kérdésekben az esetek többségében a Tanács is egyhangú döntéshozatallal határoz.

• A tagállamok megállapodtak, hogy létrehozzák az EU külügyminiszteri posztot. A külügyminisz­

ter egyesíti majd a jelenlegi külpolitikai fömegbí- zotti és a külkapcsolatokért felelős biztosi posz­

tokat. A miniszter mandátumát a Kül- és Bizton­

ságpolitikai Tanácstól kapja, alelnöke az Európai Bizottságnak és elnöke a Külügyi Tanácsnak. A poszt várományosa: Javier Solana.

• Az Európai Alkotmány szerint az Európai Unióba történő belépéssel a tagországok felvállalják az egymás iránti szolidaritást. Ez a szolidaritás nem csupán gazdasági jellegű, hiszen például ka­

tasztrófa és terrortámadás esetén is kilátásba helyezi az európai uniós intervenciót" (p. 22.).

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség

• „Az Európai Alkotmány sokkal hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá teszi az al­

kalmazási eljárásokat ezen a területen.

• A jelenleg érvényben levő szerződésekhez ha­

sonlóan, az Európai Alkotmány is kilátásba he­

lyezi a »schengeni térség« országai számára az unió belső határain való ellenőrzés felszámolá­

sát, és rögzíti a külső határokat átlépő szemé­

lyekre vonatkozó ellenőrzések szabályait.

• A jelenleg érvényben levő szerződésekkel szemben az Európai Alkotmány egy közös euró­

pai menedéknyújtási rendszer felállítását helyezi kilátásba, amely egységes státust adna a mene­

külteknek, és közös eljárásokat honosítana meg.

• Az Európai Unió ugyancsak bevezeti a közös be­

vándorlási politikát. Az alkotmány rögzíti e közös politika vezérelveit, amelyeket a jelenleg hatály­

ban lévő szerződések nem tettek meg" (p. 24.).

Az Európai Unió egyéb politikái

• „Az Európai Konvent és a kormányközi konfe­

rencia különös figyelmet szentelt olyan uniós po­

litikák reformjának, mint a közös kül- és bizton­

ságpolitika, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, vagy a gazdasá­

gi és monetáris unió.

• Az alkotmány új jogalapokat vezet be, melyek segítségével az EU szükség esetén olyan terüle­

teken avatkozhat be, mint a közegészségügy, energia, polgári védelem és sport" (p. 26 ).

Az Európai Alkotmány hatálybalépése

„A tagállamoknak ezek után saját alkotmányos jogszabályaikkal összhangban ratifikálniuk keli az alkotmányt ahhoz, hogy az hatályba léphessen (parlamenti jóváhagyás vagy népszavazás útján).

Ha az aláírás után két évvel csak a tagállamok 4/5- e ratifikálta, az Európai Tanács foglalkozik a kér­

déssel" (p. 27.).

ment állásfoglalásának szimbolikus jelentősége van, mert az alkotmány ratifikálása tulajdonképpen az egyes tagországok feladata, az EP csak véle­

ményt mondhat ebben a kérdésben. Az Európai Parlament Alkotmánya melletti kiállás azonban nagyban segítheti, hogy a 25 tagországban is elfo­

gadják és jóváhagyják a Szerződést A ratifikálás­

sal az Európai Parlament kinyilvánította, hogy tá­

mogatja a Szerződést, s bízik benne, hogy az Eu­

rópai Unió valamennyi tagállama 2006 közepéig be is fejezi a ratifikációs folyamatot. Kinyilvánította azt is, hogy az Európai Alkotmány stabil és tartós keretet ad az Európai Unió jövőbeli fejlődésének.

Az Európai Alkotmány ratifikációja

Az Európai Konvent munkájának eredményekép­

pen a 2004. júniusi EU-csúcson elfogadták az Európai Alkotmányt, majd sor került jogi szempon­

tú áttekintésére, és a 20 hivatalos nyelvre történő lefordítására. Az EU tagországok állam- és kor­

mányfői 2004. október 29-én Rómában hivatalo­

san aláírták a Szerződést. 2005. január 12-én az Európai Parlament is elsöprő többséggel megsza­

vazta az Európai Alkotmányt. Az Európai Parla-

A jóváhagyásra az Európai Unió tagországaiban két év áll rendelkezésre. A tagországok számára lehetőség volt arra, hogy eldöntsék, milyen módon ratifikálják az alkotmányt: a nemzeti parlament által, illetve ügydöntő vagy véleményező népsza­

vazással- Az Európai Unió 25 tagországa közül 9- ben tartanak népszavazást, a többi tagországban a parlament ratifikál. Az 1. táblázat bemutatja, hogy mely tagország melyik ratifikációs módot választotta, és mikorra várható a ratifikáció, illetve a népszavazás.

1. táblázat

Nemzeti parlament által történő ratifikáció Népszavazás útján történő népszavazás

Auszlria Még nincs időpont kitűzve Csehország - ügydöntő 2006-ban a nemzeti parlamenti választással együtt

Belgium Várhatóan 2005. május Dánia - ügydöntő 2005. szeptember 27.

Ciprus Várhatóan 2005 tavasza Egyesült Királyság - véleményező A népszavazásra 2006 első felé­

ben kerülhet sor

Észtország Még nincs időpont kitűzve Franciaország - ügydöntő A népszavazáshoz módosították az alkotmányt, Népszavazás: 2005.

május 29.

Finnország Az Alkotmányos Szerződésről 2005 őszén tárgyal a nemzeti parlament, döntés év végére várható

Hollandia - véleményező 2005. júniusi

Görögország Még nincs időpont kitűzve Írország - ügydöntő Még nincs időpont kitűzve Lettország Várhatóan 2005 első felében Lengyelország - ügydöntő Még nincs időpont kitűzve Litvánia 2004. novembeHI. Luxemburg - véleményező 2005. július 10.

Málta Még nincs időpont kitűzve Portugália - ügydöntő A 2005. februári választások miatt a népszavazás a tervezett 2005.

áprilisnál későbbre tolódik Magyarország 2004. december 20. Spanyolország - véleményező 2005. február 20.

Németország 2005. május 12.

Olaszország A nemzeti parlament alsóháza jelenleg is tárgyal a ratifikációról

Svédország A nemzeti parlament várhatóan 2005.

decemberben ratifikálja a Szerződést Szlovákia Még nincs időpont kitűzve

Szlovénia 2005. februári.

(Forrás: Külügyminisztérium - EUVonat: http://www.euvonal.hu/)

Ha minden tagország ratifikálja az Európai Alkot­

mányt a megadott két év alatt, akkor 2006. no­

vember 1-jén életbe fog lépni az Európai Unió egyik legfontosabb és legmeghatározóbb hivatalos dokumentuma.

Könyvajánló

A magyar alkotmányjog európai uniós forrásai. Szö­

veggyűjtemény. Szerkesztette: Dezső Márta, Vincze Attila. Budapest: Osiris, 2004. 551 p.

Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent szöveggyűjtemény sok tekintetben hiánypótló munka: az európai uniós kérdések megvá­

laszolásakor a könyvtárak és a különböző információs intézmé­

nyek használói, olvasói gyakran keresik a hivatalos uniós doku­

mentumokat magyar nyelven.

Noha az EU elsődleges és másodlagos jogforrása­

inak már léteznek magyar nyelvű változatai, csak ritkán találkozhatnak az olvasók nyomtatott formá­

tumban is velük. Az európai uniós jogi dokumen­

tumok többsége leginkább csak elektronikus for­

mátumban érhető el adatbázisok és internetes weblapok formájában. Ez a kiadvány ebben segít, hiszen nyomtatott formában teszi elérhetővé az Európai Unió négy alapdokumentumát A szöveg­

gyűjtemény az Európai Közösségek Párizstól Athénig terjedő történetének alapvető - leginkább alkotmányjogi szempontból releváns - jogi doku­

mentumaiból ad válogatást:

• Alapszerződések (Founding Treaties) - Római Szerződés (1957), Maastrichti Szerződés (1992), illetve jegyzőkönyvek és nyilatkozatok.

• Az Európai Bíróság válogatott ítéletei (case law) - főbb témakörök: a közösségi jog elsőbbsége, közösségi közvetlen alkalmazhatósága, a közös­

ségi jog horizontális hatálya, állami kárfelelős­

ség EU területe, szubszidiahtás, bizalomvéde­

lem, alapjogok.

• A magyar csatlakozási szerződés és a csatlako­

zási okmány (Accession Treaty - Hungary).

• Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásá­

ról (European Constitution).

A válogatás nagymértékben segíti az oktatást, a tájékoztatást és a tájékozódást az Európai Unió jogi kérdésköreiben.

Az Európai Alkotmány Szerződés előzményei és várható hatásai. Budapest: Hans Seidel Alapítvány,*

Euraton Alapítvány, 2004. 229 p.

.:

• •

A Hans Seidel Alapítvány új kiad­

ványa arra vállalkozik, hogy tanul­

mányok formájában bemutassa az Európai Alkotmány létrejöttének tör­

ténetét, az alkotmányozási folyama­

tot, és hazánk részvételét ebben a folyamatban. Tanulmányokat olvas­

hatunk benne az európai értékrend

és az iszlám világ vonatkozásairól, az alkotmány és a Lisszaboni stratégia kapcsolatáról, a fiatalok szerepéről az Európai Unióban, illetve a polgárok Európájáról. A tanulmányok szerzői a téma elis­

mert szakértői, pl. Ódor Bálint, Rostoványi Zsolt, Györkös Péter, Izikné Hedri Gabriella. A könyv közérthetően mutatja be az aktuális politikai ese­

ményeket; segítségével könnyen és hatékonyan kaphatunk képet az Európai Unióban zajló napi döntésekről, történésekről.

(Gerencsér Judit)

Az Európai Alkotmányhoz kapcsolódó hagyományos és elektronikus információforrások ajánló bibliográfiája

Elektronikus információforrások

A Constitution for Europe (az Európai Alkotmány hivata­

los szövege a 20 hivatalos nyelven): hüp://europa.

eu.in t/constítution/

Az Európai Alkotmány szövege magyarul: http://www kum.hu/

Európa Jövője vita: http://europa.eu.int/futumm/eu_

con stitution_ en.htm

Európai Konvent - hivatalos oldal: http://european- convention.eu.int/

Európai Unió Alkotmányának tartalmi kivonata: http://

www.euroinfo.hu/, http://www.bruxinfo.hu/

*A Hans Seidel Alapítványnak több mint másfél évtizede működik képviselete Magyarországon. Az alapítvány egyik fö célja, hogy segitse hazánkai az Európai Unió­

ban, támogassa az ország fejlődését és előbbre jutását politikai, gazdasági és társadalmi téren. Az alapítvány rengeteg rendezvényt szervez, de számos kiadvánnyal és publikációval is segíti az állampolgárok minél hatéko­

nyabb és sikeres részvételét és tájékoztatását az Euró­

pai Unióban.