i EU-informcteió/
Európai uniós rovatunkat ez alkalommal az EU új Alkotmányos Szerződésének szenteljük, hagyományos és elektronikus információforrások bibliográfiáját ajánljuk hozzá, de felhív
juk olvasóink figyelmét néhány kitűnő európai uniós adatbázisra is. - K. K. Á.
Az Európai Alkotmány
Miért van szükség az Európai Alkotmánya?
Az Európai Unió alkotmányának létrejötte az EU történetének fontos mérföldköve. Elsődleges célja, hogy megreformálja az Európai Unió működését döntéshozatali mechanizmusát úgy, hogy műkö
désképes legyen 25 vagy több tagállammal is. Az Európai Alkotmány létrejöttével az EU képes lesz megfelelni a 2 1 . század kihívásainak a kibővült új európai térben. Az Európai Alkotmány nem helyet
tesíti az európai országok nemzeti alkotmányait, hanem azokkal együtt érvényes, autonóm doku
mentum.
Az Európai Alkotmány létrejöttének rövid története
Az Európai Unió történetének utolsó 15-20 évében sokszor előtérbe került a meglévő szerződések (Treaties) átdolgozása és reformja. Az úgynevezett Kormányközi Konferenciák (Intergovemmental Conferences = IGC) voltak hivatottak arra, hogy a tagországok a felmerülő nagy horderejű kérdéseket megvitassák, s olyan döntéseket hozzanak, ame
lyek az egész Európai Unió életét és működését érintik. Az EU életében eddig számos szerződés készült, amelyek a fejlődését próbálták elősegíteni A szerződések közül az Amszterdami Szerződést (1997) és a Nizzai Szerződést (2000) megelőző két kormányközi konferencia nem túl sok sikert ért el a politikai elmélyülés terén. Ekkor jött 2000 decembe
re, amikor is az Európai Unió akkori 15 tagországá
nak állam- és kormányfői Nizzában elfogadták és aláírták a Nizzai Szerződést (Nice Treaty), amely az Európai Unió intézményi, döntéshozatali reformjáról szól. A szerződés fontos része az átdolgozásáról szóló rész. Ebben a tekintetben a nizzai európai tanácsi csúcs is nagy lendületet adott az Európai Unió új alkotmánya létrejöttének.
A nizzai csúcs után egy évvel 2001. december 16- án Laekenben (Belgium) ülésezett az Európai Ta
nács, s elfogadta az Európai Unió jövőjéről szóló nyilatkozatot. Az úgynevezett „Laekeni Nyilatkozat"
vizsgálta az európai uniós fejlődés addig elért eredményeit, kijelölte a főbb kihívásokat és a megújuláshoz szükséges reformokat, valamit élet
re hívta az Európa jövőjével foglalkozó Európai Konventet.
Az Európai Konvent az EU alkotmányának kidolgo
zására jött létre, illetve javaslatokat tett az Európai Unió intézményi és döntéshozatali reformjára a kibővült új unióban. A konvent egy 105 tagú tanács
kozó testület, melynek tagjai között találjuk a tagál
lami kormányok egy-egy képviselőjét, a nemzeti parlamentek két-két tagját, és az akkori tagjelölt országok 13 képviselőjét is.* A tagjelölt országok jogosítványai a konvent munkájában csupán annyi
ban voltak korlátozva, hogy nem akadályozhatták meg a kialakult konszenzust a tagországok között A konventet egy 13 tagú elnökség vezette, melynek elnöke Valéry Giscard d'Estaing volt, alelnökei pe
dig Giuliao Amato és Jean-Luc Dehaene. A testület havonta egy-két alkalommal ülésezett. A plenáris üléseken felmerülő kérdéseket a konvent tizenegy munkacsoportja vitatta meg, amelyek az egyes kérdésekhez javaslatokat is kidolgoztak.
Az Európai Konvent működésének másik fontos sajátossága a nyitottsága volt: a vitákba igyekez
tek bevonni a civil szervezeteket és a különböző társadalmi csoportokat is.
A konvent működésében dunk elkülöníteni:
három fő szakaszt tu-
*Az Európai Konventben megfigyelői státussal rendelke
zett a Gazdasági és Szociális Bizottság három fővel, az európai szociális partnerek szintén három fővel, a Ré
giók Bizottsága hat fővel, valamint az Európai Ombuds- man.
1. A „tájékozódó" szakasz az Európai Konvent életében 2001. decemberben kezdődött, és 2002. július 12-ig tartott. Ebben a szakaszban vitatták meg a következő főbb témaköröket: az Európai Unió céljai és küldetése, az uniós és tagállami hatáskörök megosztása, a döntésho
zatali eljárások, a döntéshozatal hatékonysá
gának javítása, az Európai Unió intézményi rendszerének módosítása, a nemzeti parlamen
tek integrációs folyamatban betöltött szerepe, a bel- és igazságügyi együttműködés fejlesztése, az Európai Unió külpolitikája és külkapcsolati rendszere, az EU biztonságpolitikájának jövője.
2. Az „elemző-értékelő" szakasz 2002 szeptembe
rében kezdődött. Ebben a második szakaszban került sor a „Laekeni Nyilatkozatban" megfo
galmazott kérdések, a munkacsoportok által tett javaslatok és az Európai Unió jövőjével kapcso
latos elképzelések megvitatására és megbe
szélésére.
3. A „záró" szakaszban az Európai Konvent befe
jezte a munkáját, melynek eredményeképpen elkészült az Alkotmányos Szerződés tervezete.
2003. október 4-én kezdődött az a kormányközi konferencia (ICG), melynek fő célja volt az al
kotmányos szerződés szövegének véglegesíté
se. Erre azonban nem kerülhetett sor a tagor
szágok egyetértésének hiánya miatt. A legna
gyobb vitatéma a döntéshozatali eljárásokban alkalmazandó szavazati rendszer volt 2004 ja
nuárjában az Európai Unió Tanácsában Íror
szág vette át az elnöki tisztséget Írország nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ország elnök
sége idején sikerüljön véglegesíteni az Alkot
mányos Szerződés szövegét. 2004. május 17- re újra összehívták a kormányközi konferenciát, s megpróbáltak megállapodásra jutni. Végül a 2004. június 17-18-i kormányközi konferencián a 25 tagország állam- és kormányfői megálla
podtak, és elfogadták az Európai Alkotmányt.
2004. október 29-én pedig Rómában, ugyanott, ahol a Római Szerződést 1957-ben kézjegyük
kel látták el az akkori tagországok állam- és kormányfői, aláírták az Európai Alkotmányt.
Az Európai Konvent munkájában Magyarországot Vastagh Pál, Szájer József, Martonyi János, Kelemen András, Gottfried Péter és Szent-lványi István képviselte.
Az Európai Alkotmány négy fő része
• Az /. rész tartalmazza az Európai Uniót meghatá
rozó rendelkezéseket, a szervezet célkitűzéseit,
hatásköreit, döntéshozatali eljárásait és intéz
ményeit.
• A //. rész tartalmazza az EU Alapjogi Chartáját, amelynek célja az alapjogok, elvek és szabad
ságok megerősítése.
• A Ili rész az uniós politikákat és tevékenysége
ket tárgyalja, átvéve a jelenleg érvényben lévő szerződések számos rendelkezését.
• A IV. részben az általános és záró rendelkezé
sek az alkotmánymódosítás lehetséges módoza
tait mutatják be.
Az Európai Alkotmány legfontosabb rendelkezései
Az alkotmány átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az Európai Uniót, s megfelelő rugalmasságot biz
tosít további fejlődéséhez. Az Európai Alkotmány magában foglalja az Európai Unió alapvető értéke
it, céljait és hatáskörét. Az Európai Alkotmányt létrehozó Szerződés egységes szöveg, amely az eddigi összes alapító szerződés helyébe lép, s az Európai Uniónak a nemzeti és a nemzetközi jog
ban is érvényes, egységes jogi személyiséget ad.*
Intézmények
• „Európai Tanács: Az Alkotmánytervezet rögzíti, hogy a Tanács a tagállamok állam- vagy kor
mányfőiből, egy elnökből és az Európai Bizottság elnökéből áll. Az Alkotmánytervezet szerint az elnök feladata lesz az Európai Tanács munkála
tainak elnöklete és levezénylése, illetve az unió magas szintű képviselete a közös kül- és bizton
ságpolitika területén" (lásd: Az Európai Konvent által készített Európai Alkotmánytervezet J. Tájé
koztató a polgároknak. Luxemburg: EUR-OP, 2004. 28 p j .
• „Miniszterek Tanácsa: A soros elnökség tekinte
tében a kormányközi konferencián született megállapodás értelmében a soros elnöki tisztet három tagország látja majd el, de a három tagor
szág közül továbbra is csak egy lesz fél évig el
nök, a másik két ország csak segíti elnöksége
*A Maaslrichti Szerződés értelmében az Európai Unió szerkezetét három pillér alkotja: az első pillért az Euró
pai Közösségek, a második pillért a közös kül- és biz
tonságpolitika, a harmadik pillért a bel- és igazságügyi együttműködés alkotják. Az Amszterdami Szerződés a harmadik pillér egyes elemeit a Közösségi pillérbe rakta át, így ma már csak a rendőrségi és bűnügyi együttmű
ködést lehet megtalálni a harmadik pillérben. Az Euró
pai Alkotmány a három pillért „egyesítette", de a kül-, biztonság-, és védelmi politikában fenntartja a speciális döntéshozatali mechanizmusokat.
alatt. így a három tagország együtt 18 hónapig látja majd el az elnöki tisztséget" (p. 14.).
• „Európai Parlament: A következő parlamenti ciklustól az Európai Alkotmány az európai par
lamenti helyek minimum küszöbét 6-ra emeli, míg a maximum helyek számát 96-ban állapította meg. Ez a döntés befolyásolja a Németország
nak (99 hely) és Máltának (5 hely) jutó helyek számát. Az alkotmány szövege meghatározta, hogy az Európai egyhangú döntést kell majd meghoznia a 2009-2014-es ciklusban tevékeny
kedő Európai Parlament összetételéről. Azonban az Európai Parlament tagjainak száma maximum 750" (p. 13.).
• „Európai Bizottság: Az Európai Alkotmány értel
mében az »egy ország - egy biztos« elv marad érvényben 2014-ig. Ettől kezdve ugyanakkor a biztosok száma a tagállamok számának 2/3-ára csökken majd. 2014-től a tagokat egyenlően, ro
tációs alapon választják meg. A rotációs rend
szer rendjéről az Európai Tanács egyhangúlag dönt"(p. 15.).
• „Európai Bíróság: Az Alkotmány kimondja, hogy az Európai Unió Bírósága magában foglalja a Bí
róságot, a ma már Elsőfokú Bíróságnak nevezett döntéshozó fórumot, és a szakosodott törvény
székeket A Bíróságon és a törvényszéken tagál
lamonként legalább egy bíró dolgozik" (p, 17.).
• „Régiók Bizottsága: A Régiók Bizottsága a helyi és a regionális testületek képviselőiből áll. Az Al
kotmány szerint a Régiók Bizottsága tagjainak száma legfeljebb 350 lehet, és ötéves mandá
tummal a Tanács nevezi ki őket" (p. 18 ).
• „Gazdasági és Szociális Bizottság: A Gazdasági és Szociális Bizottságot a civil társadalom gazda
sági és szociális szervezetei alkotják. Az alkot
mány szerint a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak száma legfeljebb 350 lehet, és ötéves mandátummal a Tanács jelöli ki őket" (p. 18.).
A közös uniós fellépés eszközei
Jogalkotási eljárás:„A jelenleg együttdöntési eljárásnak nevezett jog
alkotási eljárás az Európai Parlamentet a Taná
cséhoz hasonló társ-jogalkotói hatalommal ruház
za fel. Az úgynevezett wminösített többséget« az egyes államok népességét figyelembe vevő súlyo
zási rendszer szerint számítják ki. Az alkotmány 2009-től új meghatározást ad a tanácsi minősített többségnek. A tagállamok és a népesség kettős többsége az unió kettős legitimitásának kifejezője.
A kettős többség akkor áll fenn, ha a határozatot támogató tagállamok 55%-a az unió népességé
nek legalább 65%-át képviseli" (p. 19.).
Egyszerűsödő eszközök:
Az Európai Alkotmány egyszerúsiti az Európai Unió jogi eszközeit is. A jelenlegi tizenöt eszközt hat váltja fel. A szabályozások ezentúl lehetnek majd európai törvények és kerettörvények, rende
letek és határozatok, ajánlások vagy vélemények.
Az uniós külső tevékenység
• „Az Európai Alkotmány értelmében a külpolitikai kérdésekben az esetek többségében a Tanács is egyhangú döntéshozatallal határoz.
• A tagállamok megállapodtak, hogy létrehozzák az EU külügyminiszteri posztot. A külügyminisz
ter egyesíti majd a jelenlegi külpolitikai fömegbí- zotti és a külkapcsolatokért felelős biztosi posz
tokat. A miniszter mandátumát a Kül- és Bizton
ságpolitikai Tanácstól kapja, alelnöke az Európai Bizottságnak és elnöke a Külügyi Tanácsnak. A poszt várományosa: Javier Solana.
• Az Európai Alkotmány szerint az Európai Unióba történő belépéssel a tagországok felvállalják az egymás iránti szolidaritást. Ez a szolidaritás nem csupán gazdasági jellegű, hiszen például ka
tasztrófa és terrortámadás esetén is kilátásba helyezi az európai uniós intervenciót" (p. 22.).
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség
• „Az Európai Alkotmány sokkal hatékonyabbá, demokratikusabbá és átláthatóbbá teszi az al
kalmazási eljárásokat ezen a területen.
• A jelenleg érvényben levő szerződésekhez ha
sonlóan, az Európai Alkotmány is kilátásba he
lyezi a »schengeni térség« országai számára az unió belső határain való ellenőrzés felszámolá
sát, és rögzíti a külső határokat átlépő szemé
lyekre vonatkozó ellenőrzések szabályait.
• A jelenleg érvényben levő szerződésekkel szemben az Európai Alkotmány egy közös euró
pai menedéknyújtási rendszer felállítását helyezi kilátásba, amely egységes státust adna a mene
külteknek, és közös eljárásokat honosítana meg.
• Az Európai Unió ugyancsak bevezeti a közös be
vándorlási politikát. Az alkotmány rögzíti e közös politika vezérelveit, amelyeket a jelenleg hatály
ban lévő szerződések nem tettek meg" (p. 24.).
Az Európai Unió egyéb politikái
• „Az Európai Konvent és a kormányközi konfe
rencia különös figyelmet szentelt olyan uniós po
litikák reformjának, mint a közös kül- és bizton
ságpolitika, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, vagy a gazdasá
gi és monetáris unió.
• Az alkotmány új jogalapokat vezet be, melyek segítségével az EU szükség esetén olyan terüle
teken avatkozhat be, mint a közegészségügy, energia, polgári védelem és sport" (p. 26 ).
Az Európai Alkotmány hatálybalépése
„A tagállamoknak ezek után saját alkotmányos jogszabályaikkal összhangban ratifikálniuk keli az alkotmányt ahhoz, hogy az hatályba léphessen (parlamenti jóváhagyás vagy népszavazás útján).
Ha az aláírás után két évvel csak a tagállamok 4/5- e ratifikálta, az Európai Tanács foglalkozik a kér
déssel" (p. 27.).
ment állásfoglalásának szimbolikus jelentősége van, mert az alkotmány ratifikálása tulajdonképpen az egyes tagországok feladata, az EP csak véle
ményt mondhat ebben a kérdésben. Az Európai Parlament Alkotmánya melletti kiállás azonban nagyban segítheti, hogy a 25 tagországban is elfo
gadják és jóváhagyják a Szerződést A ratifikálás
sal az Európai Parlament kinyilvánította, hogy tá
mogatja a Szerződést, s bízik benne, hogy az Eu
rópai Unió valamennyi tagállama 2006 közepéig be is fejezi a ratifikációs folyamatot. Kinyilvánította azt is, hogy az Európai Alkotmány stabil és tartós keretet ad az Európai Unió jövőbeli fejlődésének.
Az Európai Alkotmány ratifikációja
Az Európai Konvent munkájának eredményekép
pen a 2004. júniusi EU-csúcson elfogadták az Európai Alkotmányt, majd sor került jogi szempon
tú áttekintésére, és a 20 hivatalos nyelvre történő lefordítására. Az EU tagországok állam- és kor
mányfői 2004. október 29-én Rómában hivatalo
san aláírták a Szerződést. 2005. január 12-én az Európai Parlament is elsöprő többséggel megsza
vazta az Európai Alkotmányt. Az Európai Parla-
A jóváhagyásra az Európai Unió tagországaiban két év áll rendelkezésre. A tagországok számára lehetőség volt arra, hogy eldöntsék, milyen módon ratifikálják az alkotmányt: a nemzeti parlament által, illetve ügydöntő vagy véleményező népsza
vazással- Az Európai Unió 25 tagországa közül 9- ben tartanak népszavazást, a többi tagországban a parlament ratifikál. Az 1. táblázat bemutatja, hogy mely tagország melyik ratifikációs módot választotta, és mikorra várható a ratifikáció, illetve a népszavazás.
1. táblázat
Nemzeti parlament által történő ratifikáció Népszavazás útján történő népszavazás
Auszlria Még nincs időpont kitűzve Csehország - ügydöntő 2006-ban a nemzeti parlamenti választással együtt
Belgium Várhatóan 2005. május Dánia - ügydöntő 2005. szeptember 27.
Ciprus Várhatóan 2005 tavasza Egyesült Királyság - véleményező A népszavazásra 2006 első felé
ben kerülhet sor
Észtország Még nincs időpont kitűzve Franciaország - ügydöntő A népszavazáshoz módosították az alkotmányt, Népszavazás: 2005.
május 29.
Finnország Az Alkotmányos Szerződésről 2005 őszén tárgyal a nemzeti parlament, döntés év végére várható
Hollandia - véleményező 2005. júniusi
Görögország Még nincs időpont kitűzve Írország - ügydöntő Még nincs időpont kitűzve Lettország Várhatóan 2005 első felében Lengyelország - ügydöntő Még nincs időpont kitűzve Litvánia 2004. novembeHI. Luxemburg - véleményező 2005. július 10.
Málta Még nincs időpont kitűzve Portugália - ügydöntő A 2005. februári választások miatt a népszavazás a tervezett 2005.
áprilisnál későbbre tolódik Magyarország 2004. december 20. Spanyolország - véleményező 2005. február 20.
Németország 2005. május 12.
Olaszország A nemzeti parlament alsóháza jelenleg is tárgyal a ratifikációról
Svédország A nemzeti parlament várhatóan 2005.
decemberben ratifikálja a Szerződést Szlovákia Még nincs időpont kitűzve
Szlovénia 2005. februári.
(Forrás: Külügyminisztérium - EUVonat: http://www.euvonal.hu/)
Ha minden tagország ratifikálja az Európai Alkot
mányt a megadott két év alatt, akkor 2006. no
vember 1-jén életbe fog lépni az Európai Unió egyik legfontosabb és legmeghatározóbb hivatalos dokumentuma.
Könyvajánló
A magyar alkotmányjog európai uniós forrásai. Szö
veggyűjtemény. Szerkesztette: Dezső Márta, Vincze Attila. Budapest: Osiris, 2004. 551 p.
Az Osiris Kiadó gondozásában megjelent szöveggyűjtemény sok tekintetben hiánypótló munka: az európai uniós kérdések megvá
laszolásakor a könyvtárak és a különböző információs intézmé
nyek használói, olvasói gyakran keresik a hivatalos uniós doku
mentumokat magyar nyelven.
Noha az EU elsődleges és másodlagos jogforrása
inak már léteznek magyar nyelvű változatai, csak ritkán találkozhatnak az olvasók nyomtatott formá
tumban is velük. Az európai uniós jogi dokumen
tumok többsége leginkább csak elektronikus for
mátumban érhető el adatbázisok és internetes weblapok formájában. Ez a kiadvány ebben segít, hiszen nyomtatott formában teszi elérhetővé az Európai Unió négy alapdokumentumát A szöveg
gyűjtemény az Európai Közösségek Párizstól Athénig terjedő történetének alapvető - leginkább alkotmányjogi szempontból releváns - jogi doku
mentumaiból ad válogatást:
• Alapszerződések (Founding Treaties) - Római Szerződés (1957), Maastrichti Szerződés (1992), illetve jegyzőkönyvek és nyilatkozatok.
• Az Európai Bíróság válogatott ítéletei (case law) - főbb témakörök: a közösségi jog elsőbbsége, közösségi közvetlen alkalmazhatósága, a közös
ségi jog horizontális hatálya, állami kárfelelős
ség EU területe, szubszidiahtás, bizalomvéde
lem, alapjogok.
• A magyar csatlakozási szerződés és a csatlako
zási okmány (Accession Treaty - Hungary).
• Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásá
ról (European Constitution).
A válogatás nagymértékben segíti az oktatást, a tájékoztatást és a tájékozódást az Európai Unió jogi kérdésköreiben.
Az Európai Alkotmány Szerződés előzményei és várható hatásai. Budapest: Hans Seidel Alapítvány,*
Euraton Alapítvány, 2004. 229 p.
.:
• •
A Hans Seidel Alapítvány új kiad
ványa arra vállalkozik, hogy tanul
mányok formájában bemutassa az Európai Alkotmány létrejöttének tör
ténetét, az alkotmányozási folyama
tot, és hazánk részvételét ebben a folyamatban. Tanulmányokat olvas
hatunk benne az európai értékrend
és az iszlám világ vonatkozásairól, az alkotmány és a Lisszaboni stratégia kapcsolatáról, a fiatalok szerepéről az Európai Unióban, illetve a polgárok Európájáról. A tanulmányok szerzői a téma elis
mert szakértői, pl. Ódor Bálint, Rostoványi Zsolt, Györkös Péter, Izikné Hedri Gabriella. A könyv közérthetően mutatja be az aktuális politikai ese
ményeket; segítségével könnyen és hatékonyan kaphatunk képet az Európai Unióban zajló napi döntésekről, történésekről.
(Gerencsér Judit)
Az Európai Alkotmányhoz kapcsolódó hagyományos és elektronikus információforrások ajánló bibliográfiája
Elektronikus információforrások
A Constitution for Europe (az Európai Alkotmány hivata
los szövege a 20 hivatalos nyelven): hüp://europa.
eu.in t/constítution/
Az Európai Alkotmány szövege magyarul: http://www kum.hu/
Európa Jövője vita: http://europa.eu.int/futumm/eu_
con stitution_ en.htm
Európai Konvent - hivatalos oldal: http://european- convention.eu.int/
Európai Unió Alkotmányának tartalmi kivonata: http://
www.euroinfo.hu/, http://www.bruxinfo.hu/
*A Hans Seidel Alapítványnak több mint másfél évtizede működik képviselete Magyarországon. Az alapítvány egyik fö célja, hogy segitse hazánkai az Európai Unió
ban, támogassa az ország fejlődését és előbbre jutását politikai, gazdasági és társadalmi téren. Az alapítvány rengeteg rendezvényt szervez, de számos kiadvánnyal és publikációval is segíti az állampolgárok minél hatéko
nyabb és sikeres részvételét és tájékoztatását az Euró
pai Unióban.