Davidoff, Georges: Az egészségügy és a társadalombiztosítás helyzete Kínában

(1)

1002

Burgdörfer, Friedrich:

A termékenység mérése

(Zur Fru—chtbarkeitsmcssung.) _— Allgemeines Sla—

iislisches Archiv. 1957. No. 2. 149—154. p.

A halandóság mérésének módszerei már korán kiépültek; ezzel ellentétben a szü- letési mozgalomnak, a népesség szaporo—

dásának, továbbfejlődésének, reproduk—

ciójának mérésére vonatkozó módszerek

csupán lassabban, inkább csak a születés—

csökkenés általánosabbá válása óta fino—

modtak. Németországban ugyan 1910-től fogva ,ismételten tervbe vették a népesség—

statisztika mindkét —— népszámlálási és népmozgalmi —— ágának megfelelő kiépí—

tését; erre azonban a harmincas évek ele—

jén is csak részlegesen, megfelelőbb ke—

retek közt pedig csupán az 1939. évi nép—

számlálás alkalmával, illetve ahhoz kap—

csolódóan került sor. A második világ—

háború alatt az idevágó anyag elpusztult.

A munkálatok felújítására a Német Szö—

vetségi Köztársaság 1960. évi népszámlá—

lása lenne a legjobb alkalom. Ennek so-

rán részben a Whelpton1 által —— az Egyesült Államok női népességére (de csak az Egyesült Államok területén szü—

letett fehérekre) vonatkozólag —— viszony—

lag szerény anyag alapján, de jó módsze- rekkel Végzett folyamatos termékenységi kutatások tapasztalatait kellene felhasz—

nálni. Ezek tanulságértékére jellemző,

hogy az Egyesült Államokban a második Világháború után észlelt jelentős születés—

szám emelkedés jóval nagyobb mértékben tudható be az ilyen alapon nyugvó vizs—

gálatok szerint különleges körülmények—

nek (a családalapítás, a családtervezés, a születési mozgalom terén bekövetkezett

időbeli eltolódásoknak: a gazdasági vál- ság, a háború stb. miatt későbbre tolódott,

illetve elmaradt házasságok és születések

pótlásának, ezenkívül a kedvező konjunk- túra évei alatt házasságok és szülések

előbbrehozásának és más hasonló körül—

ményeknek), mint a családnagyság tény—

leges növelésének. Az utóbbi javára a szá—

mítások szerint l944—l948-ban 578000,

1949—1953—ban 992 000 többlet—élveszüle—

tés írható, ugyanakkor az időeltolódáséra

1122 000, illetve 2810 000. Az adatgyűjté- sek és kutatási módszerek kidolgozása

! P. K, Whelnton: Cohort fertilily. Native white women in the United States. Princeton, N. J. 1954.

Princeton University Press. Cohort íertility 3 év- járatok szerinti termékenység.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEIJÖ

során természetesen megfelelően értéke—

síteni kellene a korábbi német feldolgozá-

sok és számítási módszerek tapasztalatait

is, amelyek lényegileg a termékenység

évjáratos (cohors-) elemzéseihez hason—

lóan törekedtek népszámlálási alapból ki-

indulva a népmozgalmi statisztika család- statisztikai irányban való kiépítésére.

(Ism.: Thin-ing Lajos)

Davidoff, Georges:

Az egészségügy és a társadalombiztosítás helyzete Kínában

(De la médecine et de la. sécurité sociale en (Zhi- ne.) —— Populution. 1957, No. 4. 679—694. 1).

Franciaország —-— és általában a nyugati

államok — széles rétegei előtt kevéssé is—

mert a Szovjetunió és a népi demokráciák társadalombiztosítási rendszere. Szerző megkísérli részleteiben ismertetni a kü—

lönböző intézmények szervezetét és műkö—

dését, mindenekelőtt azonban azokat az

alapelveket, amelyek szerint Kínában el—

iámak. ' !

A jelenlegi helyzet ismertetését a kinai

orvostudomány és a közegészségügy fej—

lődésének történeti távlatába állítja be. Ez a Visszapillantás az antik orvostudo—

mányra —— amely a maga idejében vi—

szonylag fejlett volt —, majd a koncesz- sziók és a külföldi érdekeltségek korára és a Kuomintang—rendszer egészségügyi helyzetére, éles kontrasztként áll szem—

ben a népi Kínában elért fejlődéssel, egyben jól érzékelteti azt a hallatlan el—

maradottságot a közegészségügyi viszo—

nyok terén, amit a népi rendszer örök—

ségbe kapott.

Néhány jellemző adat: 1948 előtt a csecsemőhalandóság helyenként az 50 szá—

zalékot is elérte; az ópium élvezete széles rétegek egészségének károsodását okozta;

a hírhedt kínai légy fertőző betegségek

és járványok terjesztője volt. A himlő, a

kolera-, tífusz— és vérhas-járványok mel—

lett még pestis is fellépett. 1899—1937—ig mindössze 5000 orvos fejezte be tanulmá—

nyait a kínai egyetemeken az oktatási in—

tézmények kevés száma és fejletlensége miatt. A működő orvosok csaknem kivé—

tel nélkül a tengerparti nagyvárosokban és más ipari és kereskedelmi gócokban laktak. Az állami kórházak száma 1948—

ban kb. 5000 volt. Ez a néhány adat lehe—

tővé teszi, hogy fogalmat alkossunk a fel— "'

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

szabadulás előtti 600 milliós Kína valóban nyomorúságos közegészségügyi helyzeté—

ről.

Az 1948 óta eltelt időszakban a kormány

óriási erőfeszítéseket tett az orvosképzés,

a gyógyító és megelőző egészségügyi háló—

zat kialakítása, valamint a dolgozók szo-

ciális biztosításának megteremtése, illetve

állandó fejlesztése terén. Ennek eredmé-

nyeképpen a népi Kína fennállásának első öt évében 15000 orvos fejezte be ta- nulmányait a kinai egyetemeken, 1957-ben 30 intézményben 40000 egyetemi hallgató tanult. Az orvosi oktatás főleg a szovjet

kutatások eredményeire támaszkodik. Az

egyetemekre —— elsősorban a pekingi egyetemre —— meghívott szovjet professzo- rok átadják tapasztalataikat és segítik megfelelő szakorvosok, főleg hygienikusok képzését. Pekingben 1955 óta működik közegészségtani tanszék. Az egyetemeken új gyermekgyógyászati tanszékeket és gyógyszerészeti karokat szerveztek és újjászervezték az oktatás egész rendsze- rét.

Mindez előfeltétele annak, hogy eredmé—

nyeket érhessenek el a legsürgetőbb egészségügyi kérdések megoldásában.

Ezek a következők: lényegesen csökken—

teni a csecsemőhalandóságot, leküzdeni a

fertőző betegségeket és járványokat, or—

vosi ellátást biztosítani a vidék lakossá—

gának és emelni a gyógyító munka szín—

vonalát.

Az egészségügyi intézmények nagy—

arányú fejlődését néhány számadat il—

lusztrálja:

1950. 1 955.

évben

Kórházi ásvak száma ... 99 900 221 000 Szanatóriumi férőhelyek száma 6 000 57 700 Poliklinikák száma ... 803 31 165 Járványügyi központok száma 30 268

A kínai egészségügy

1003

A szociális biztosítási rendszer megte—

remtése a népi Kína egyik hatalmas vív—

mánya. Alapelve —- amely szerint a já—

radékok és szolgáltatások megállapításá—

nál az elemi szükségleteket veszik figye—

lembe "? a mélyen humánus kínai fel——

fogásban gyökerezik. Ez az elv Nyugaton csak legújabban és csak korlátozott mér—

tékben kezd érvényesülni.

A biztosítás jelenleg a 100 főnél na—

gyobb létszámú üzemek, állami hivatalok, a párt, a közlekedés, a posta és az épít—

kezések dolgozóira terjed ki. 1956—ban a biztosítottak száma elérte a 7400 OOO—t, ami az összlakosság 1,2 százaléka. A biz- tosítási rendszert igyekeznek a kisebb üzemek dolgozóira is kiterjeszteni, addig is ezek a kisebb üzemek kollektív szerző—

dés útján biztosítják dolgozóikat.

A biztosítási rendszert a Szakszerveze—

tek Összkínai Szövetsége irányítja és el—

lenőrzi különböző szinten. A kifizetett bé—

rek 3 százalékát kitevő járulékot a válla—

lat fizeti be.

A járadékok és szolgáltatások megálla—

pításánál figyelembe veszik a munkában

és a vállalatnál eltöltött időt, a munká—

ban elért kimagasló eredményt (,,munka

hőse") és a szakszervezeti tagságot. A szolgáltatások mértéke fenti feltételektől függően változó, de egy alap—szolgáltatás

minden biztosítottat megillet.

A szolgáltatások fajtái: orvosi ellátás, gyógyintézeti ápolás és táppénz betegség, baleset, munkaképtelenség esetén; öreg—

ségi nyugdíj, özvegyi és árvaellátás, rok—

kantjáradék; egyes szolgáltatások, mint

üzemi étkező, üdülők, éjjeli szanatóriu—

mok, rokkant—intézetek, árvaházak stb.

Munkanélküli segélyt nem fizetnek, mi—

után mindenkinek adva van a lehetőség, hogy képességeinek megfelelő munkát találjon.

e's társadalombízlosílsís fejlődésének millám] jellemző adam

1950. ! 1952. 1953. 1954. 1955.

Megnevezés

; évben

!

Orvosi rendelők száma ... 917 8 815 10 253 ' 10 616 11 138

Orvosok száma ... 41 400 51 700 56 400 63 000 70 500

A társadalombiztositásban részesülő *

munkások és alkalmazottak száma. ; 3 300 000 4 800 000 5 400 000 5 700 000