1 ; szám
de már .az eddig közölt adatok is mutatják, hogy micsoda óriási nehézségekkel kell meg- küzdeni a többgyermekes családoknak és annál nagyobb nehézséggel, minél több gyermekük van, hogy fiaikat legalább is el—
juttassák a főiskolákig. Mennyire szükséges
—80-—— 1939
volna tehát ezeknek a családoknak hóna alá nyúlni, mert ki tudja, hány nagy tehetség,.
akiből a nemzetnek nagy haszna lehetett volna, elkallódik így és elvesz a nemzet szá—
mára csupán azért, mert nem egyetlen gyer- meke szüleinek. Kovács Alajos dr.
IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések. -— Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gut" rend compte en fromwis, dans sa ,,revue des.- publications hongroises", des ouvrages statistigues publíés en Hongrie)
Dr. G. Banu: L'hygiéne de la race.
Étude de biologie héréditaire et de normalisation de la Race.
Bukarest, 1939. 403 lap. — pages.
Immár nemcsak a tudományos körök, de az n. n. nagyközönségnek is egyre szélesebb rétegei foglalkoznak nagy érdeklődéssel az egyik legmo- clemebb tudománnyal: a fajbiolőgtiávall, különösen mióta egyes államok lakosságuk biológiai állomá—
nyának feljavítása érdekében ilyen vonatkozásban eléggé gyökeres törvényeket, intézkedéseket hoztak.
A fajbixolótgiat mint tudomány, rendkívül nagy ter-
jedelmű: születés, öröklés, kiválasztás, stb. stb.
mind— körébe tartoznak, de mint az egyén élettana, úgy a faj—é is külön anatómiai, fiziológiai, patholó—
giai és egészségügyi problémákra szaka—d. A kitűnő szerző ennek az utóbbinak, tehá-t a ,,tfajegészség—
ügy"-nek nagy kérd-ésével foglalkozik vaskos kötet- ben közzétett tanulmányában.
Ebben a munkájában a hangsúly nem any- nyxilra új tetemek felállítársán és új tudományos megállapítások-on nyugszik, hanem inkább azon a szándékon, hogy az eddig inkább szétszórtan és nem egyszer csak e tárgykör részleteivel foglal—
kozó ismertetélsek és tanulmányok helyett, az egyre fokozódó érdeklődés kielégítésére egyrészt össze—
foglaló munkát és egységes képet nyujtson a faj—
egészségügyről, másrészt, hogy a fajegészségügy kérdését szélesebb térre helyezze és a tárgy fontos- sága iránt az érdeklődést lehetőleg fokozza. Ezt a célt a tudós szerzőnek sikerült is elérni—e. Hat fő- résszre tagolt munkájában a fajegészsézgügy lényegét és célját, jelentőségét és időszerűségét, módszereit és statisztikai háttemét kitünő logikai egységbe fog- lalta össze.
Ami a munkában, amely nem tulajdonképeni statisztikai munka, a statisztikust mint ilyent is megragadja: az óriási adathalmaz, amely könyvé—
nek úgyszólván minden lapján megtalálható, egyes részekben pedig, így különösen abban a fejezetben,
amely a tárgykört érintő demogratfiai adatokat fog——
lalja össze, önmagában is rendkívül érdekes sta—
tisztikai tanulmánynak számát. Ebben a fejezetben.
a születés, halálozás és természetes szaporodás- nemzetközi adatait számos táblázatba foglalva tia- nmlxmányozthatjuík, majd néhány !kertogrammon és ,a népesség korcsoportok szerinti tagozódását fel- tüntető gna'fwi—konolkon egymás mellett láthatjuk a ,,tiiata—l", az "öreg", ,,erősen öreg" népek fejlődé- sének, vagy fogyásánalk arányait. Ugyanebben a fejezetben bőségesen tángyalja, illetőleg számos.
grafikonon mutatja be .a oseesemőhaílandóság állá-r sát a legfontosabb európai országokban.
De a stautiisztitkust elsősorban érdeklő demográ—
fia,—i adatokon túl a könyv minden fejezete nagy érdeklődésre tarthat igényt. Nemcsak az elméleti.
részek, amelyekben pl. a faj és nemzet nagy kér——
dése-inek tisztázását tűzte ki feladatául, vagy (a faj- egészségügyi tudományának indokoltságát és fontos—
ságált'bizonyítja a "zegkülönbözőblb vonatkozásokban, majd pedig a demográfia helyzetével szemben a népesség minőségének i-s fejezeteket, szen-tel, különös alapossággal ismertetvén a fajra
káros örökölhető betegségeket stb., stb., hanem—
többek között a munkának az a része is, amely az
egyes államoknak e téren 'hxozott' gyakorlati intéz- kedéseit ismerteti (így pl. a német u. n. sterilizá—
ciós törvény szószerinti szövegét) s amelyeknek is—
merete a statisztikus előtt, aki a hazájában, vagy nemzetközi viszonylatban mutatkozó demográfiai;
eltoilódxások okait kutatja, nem lehet közömbös.
A VI. fejezet teljesen gyakomlati jellegű s azo—
kat az irányelveket tartalmazza, amelyek a faj—'
egészségügy terén már 'felhasználtat-t—ak, vagy fel—
használhatőknak mutatkoznak.
A francia nyelven megjelent munkát, amely számos szerzőnek több száz hasonló tárgyú tanul—
mányára hivatkozik bőséges utalásokban, s amely tárgyukxörének nagy terjedelméné—l fogva rendkívül sok részletkérdéssel foglalkozik, lehetetlen ily szűk
népes ség
keltetekhen kielégítően- ismertetni. Örvendetes volna, hit-[annál a jelentőségénél fogva, amelyre mint tel- jes; áttekintést nyujtó munka igényt tarthat, más—
részt nagy időszerűségélre való tekintettel hazai tu- dományos köröket a tanulmány lefordítására ösz- tönözne. Konkoly Thege Gyula dr.
Dr. Hermann Gross: Südosteuropa. Bau und Entwicklung der Wirtschaft.
Beihefte zur ,,Leípziger Vierteljahrsschrift für Südost' europa." Herausgegeben vom Südosteuropa—Institut an
der Universitát Leipzig.
Leipzig, 1937. Heft 1. —— VIII 4- 231 lap. —— pages.
Szerző előző munkájának (Mittel— und Südtost- Europai-sohe Wirtschaftsfragem. Winchlaftsstrukltur und Wirtsohaft—sbeziehnnfgen, Leipzig 1931.) tanulsá—
gait is összefoglaló és kiegészítő e kitűnően meg- alapozott tanulmány .főoélja, hogy Délkelet-Euró- pát mint gazdasági tényezőt, Németország szem- plmltjálbólhel'ylesen megértékelje. Gross Délkelet—
Eulrópát, mely alatt Magyarországot, Romániát, Jugoszláviát, Bulgáriát, Görögországot, Albániát és Törökországot érti, ha nem is zárt" egészként, de a világpiac kialakult részeiként fogja fel is— mint összterületett boncoljo —minden [gazdasági vonatko- zásában. E gazdaságilag meg fejletlen és sok- részben feltáratlan terület fontos érdekszférája Né- metországnak s érthető, ha a német tudomány is, melynek e vonatkozásban kiválló szerve a lipcsei egyetemi intézet munkaközössége, nagy érdeklődés- sel- fopd—nl feléje.
A könyv érdeme a nagyvonalú áttekintés, a kapcsolatok és lehetőségek egybefogó rajza. A ren- geteg fontásbúvárlattál járó munkát eléggé csak ak- kor méltányolhatjuk, ha figyelembevesszük, mennyi nyelvi nehézség-gel s a források tövkéletlenségében rejlő akadl'állyal kellett a 7' országra terjedő kuta—
tásnak megküzdenie. Szerző e téren helyzeti előny- ben volt, minthogy maga is erdélyi (szász) szár—
mazású éls tölth- tanullmámyultat tett a vizsgált álla- Mnloklban. A statisztikai adatok fogyatékosságát pa-
naszaival, mint kivetelt említi, .hogy a tárgyalt or- [szagok közül csak Magyarország és Bulgária köz-
"iiimll statisztikai hivatalai publikálnak jól használ—
ható statisztikát.
A könyv első része a felszín és klima, a mező—
és erdőgazdasági területek, az ipari nyersanyagok és erőforrások s ezek megoszlásának klélrdlései't ter- mészetes lgazdalst'lllg,"i övek szerint elemzi. A mező- és erdőgazdasági terület egyrésze, la középeurópai-
kontinentális és mediterrán zórn—a, felesleget ter—
melő, mig a többi terület őstenmelésé'hől csak ön-
magát tudja ellátni, vagy éppen behozatalra szo- rul. .A népességi kérdéssel foglalkozó második rész külön problémaként emeli ki a mépess-égkicsenélés gazdasági jelentőségét. A harmadik KI'é'SZ, mely a
——81——
1939
mezőgazdaságot tárgyalja, vizsgálja a, birtokviszo- nyokat és a. mezőgazdasági termelést különösen az agnámeformolkra tekintettel, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételének lehetőségeit és a szervezés problémáit. A negyedik rész, mely az ipari—ól szól, a kisipar fejlődését és struktúráját fej—- tegeti, majd' llészletesen foglalkozik Délkelet—Európa iparosítás—ának problémájával.
'A munka, mely Délkelet—Európát elsősorban mint agrárteriiletet s az iparosulftabb Nyugat nyers- anyagszállitó területét fogja fel, nemcsak kel-eszt- metszetet ad minden vonatkozásban hanem a fej—
lődési tendenciákat is kevesli—. Ám kicseng a tanu]- mányból az a tanulság is, hogy Németország mint legnagyobb fogyasztója és feldolgozója Délkelet—
Európa mezőgazdasági telrmé'llye'inek és ipari nyers—
anyagainsazk, gazdasági expanlziójával nemcsak nagy befolyást gyakorol e területre, de annak gazdasági kincseire rá is van utalva.
Magyarország különleges állá—sa t'ö'bbhe—lyütt méltat-ásra. talál. Különbözik a többi: délkeleteuu'ó- pal államoktól abban is, hogy hegyleklben szűköl-
ködik s nincs tengere. De .főleg a külkereskedelmi
adatokban mutatkozik Magyarországnak a többi dfélkeleteurópai államokétól elütő gazdasági szer-
kezebe: míg. ezeknek _behozatalaban a késmruok,
iparcikkek játszanak főszerepet 5 ipari kivitelük minimális, addig Magyarország ipari alapanyago- kat nagymértékben behoz 5 ipari kivitele is jelentős. Magyarország több gazdasági erőforrás hiánya dacára a fejlődtött'elbb Nyugat-Európához áll közel gazdasági kultúra szempontjából is. Kulcs- he'lyzetét e munka számos lapjáról olvashatja ki a figyelmes olvasó. Magyarország az átmenet, de az átjárás országa is Nyugattól-Keletihez és viszont, ami már magában megszabja sorsát és rendelte—
tését. E. D. dr.
La production mondiale et les prix. 1937/38.
Société des Nations. Geneve. 1938. 148 l. — pages.
Az 1937/38. évi népszövetségi kiadvány tar- talma jelentősebb, mint a sorozat előző köteteié.
A munka legérdekesebb része a tanulságok össze—
foglalása. 1929—ben viszonyítva, 1937-ben az alap- anyagok világlterlmelésélben 10%-os emelkedés muz—
tatkozik, a nyers élelmiszerek termelésében 6%, az iparban felhasznált nyersanyagok gyártásánál pedig 19%. Ezzel szemben az alaptermékek ellen- őrizhető vilálgkészlletáben 6%-os visszaesés észlel- hető. Az ipari vilálgtelrmel—ésben ugyanezen idő alatt 20%-os emelkedés mutatkozik. A nemzetközi árú- cseneforgalomhan viszont hanyatlás állott be, amely 1929-cell szemben 1937-ben a villárglkereskedelem mennyiségének 3%-át teszi. Bár a jövő fejlődésre vonatkozó procmózis felállításához még nem l'en- delk'eznelk me,, elelő adatokkal, a kiadványból ki—
6
