Elemi iskolai oktatásügyünk Budapesten és kö/ (
óituation de lenseignement primaire a Budapest et a ses e Résume'. L enseignementprimaire de Buda—
pest est a un haut niveau; par contre, les communes environnantes sont assez arriérées a cet égard, par suite de leur rapide développe- ment. La population de ces communes appar—, tenant, pour la plupart, a la classe ouvrzére,
dont llaccroissement, — par Fimmigration
aussi — est plus fort gue celui de la capitale, le nombre des enfants soumis a llinstruction obligatoire est relativement plus grand dans ces communes. De ceux-ci, prés de 10 a 14 p.100 cessent d,aller a Pécele, respectivement se soustraient á l*obligation de l'instruction pri- maire.
Bien gue depuis le recensement de 1920, _(voir Revue Hongroise de Statistigue, 1926", n" 3, p. 121), le nombre oles enfants de 6 a 11 ans, soumis á l*enseignement primaire obli—
gatoire, ait diminue' de 24 p. 100 a Grand—
Budapest par suite de la baisse de la natalite' pendant la guerre, toutefois, on attend llaug- mentation du nombre des enfants de cet ága, en raison (le tiaccroissement plus fort de la population d'apres — guerre. — Les circonstances mentionne'es ont rendu nécessaire Pamelioration de la situation des écoles primaires des com- munes voisines de Budapest.
Knltúrpolitikánknak az elemi iskolai taní- tasügy fejlesztésére irányuló tervezetében a tanyai népiskolak iigyének felkarolása mellett figyelemreméltó helyet foglalnak el azok a tervek, illetve intézkedések is, amelyek a Budapestet körülvevő városok és községek népoktatasiigyének a mea]avítását célozzák.
Ezen a téren ugy anis az iskolatejlesztő akció- nak jelentékeny valtozasOkkal, szembetűnő
hiányokkal kell számolnia, minthogy Buda- pest elővárosainnk gyors fejlődésével 1) tudva—
levőleg az iskolnht'tltfizmnak ebben a'körzet- ben valo kiepitese nem tartott lépest. Ujabban azonban jelentős anyagi fedezet segítségével lehetővé vált, hogy a közoktatási kormányzat a pestkörnyéki varosokban (elsősorban Rakos- palotán, Pestszentlőrineen, Csepelen, Rákos- szentmihalyon) több kisdedovo, elemi iskola, illetve tanterem építését megkezdhesse. Ez alkalommal helyénvalónak találjuk a szom—
szédos községek és Budapest legfontosabb elemi iskolai adatainak közlését, megvilágítva azokat a leginkább jellemző aranyszantokkal.
(L. az II. sz. tablazatot).
1) L. M. St. Sz. 1926. évi 3. szám 121. old.
_ e TERÚLET És NÉPESSÉG
.llll'lIIllllllllllllll Ill-lla! IllllIIIIll-l-llllll-II-llnnnnul IIIIIIII IIIIIIIIIIIIIII. "" llllllll !..III/ "%
.;;,—III....-.
Adataink szerint az _ _
Budapesttel szomszédos '
mindennapi elemi iskola mirtóval és 24.167 tanulóval. ; "
álló tantermek száma 507 volt. Amindennapi iskolak mellett 48 ismétlő tanfolyam állott
fenn 4.499 tanulóval. (A tanítók és a tan-
termek száma az ismétlő tanfolyamokra nézve tablazatunkban nincs külön feltüntetve, mint-
,, hogy e tanfolyamokon a tanitast a minden-
napi ískolak tanítói lalják. el s a tantermek is közösek a mindennapi iskolak tantermei- vel. Az ismétlő tanfolyamok adataival ehelyütt egyébként sem foglalkozunk, minthogy csupan a mindennapi oktatas elsőrendű kérdésének a megvilágítása a célunk.)
Első tekintetre kitűnik, hogy a fővárosnak mennyivel kedvezőbb a helyzete az elemi ok—
tatást illetőleg; iskolai nemcsak nagyobbak és népesebbek, hanem tanitoval és tanterem—
mel sokkal bővebben ellátottak, jóllehet a mindennapi (6—11 éves) tankötelesek szamaa népességhez aranyítva a környező községek—
ben nagyobb, mint Budapesten. —— A mendot—
takra nézve a I. sz. táblában összefoglalt százalékos arányszámok vetnek világot:
1. Budapest és a szomszédos községek legfőbb elemi iskolai adatai 1924/25-ben százalékos
megoszlás szerint.
Principales données des écoles pr'imaircs de Budapest
et des communes timitrophes en 19,24,25, en "/,,.
ll _m, Rémlrlílíon ,,
l de la po % .;
; pulation ! _ §
__ Az 19—20. évig; ; ?
Ternlet ;. m,, g—s pe
* (isz- 6—1! " ! 9 *
, , , l szes ; eves ! E (' § §?
I'erritmre ;) 'de/i a E "3
[totale II misi e) '; É
ll ne' lassít/' N *" 3
H eti) Mm ' (: (: §
, HmeWOS/lása "0osaránvb'm — en 0/0
Budapest . . 76'3' ETT; 628 75'1 '40'5; 666
Szomszédos köz- 3; l l? í '?
ségek —— ('om' _
munes limi— ' * . iÉ
trophes . L)3' 7§íj%L) ll 37'1) 24'9' 29 ől 33'4
Nagy-Budapest ill l' § El il
—— wand-Buda 1100'10§ 100' Oil; 100 0; 100 Olilüo'll 100'0
pest *: i l!
Nagy-Budapest lakosságában eszerint a 6—11 éves korban levő népesség ,z/r'i.
arányban oszlik meg Budapest és a környék) közt; igy a mindennapi tanköteleseknek az
50
12. szám.
5720 _ _
1926
II. Nagy-Budapest elemi mindennapi iskoláinak 1924/25. tanévi fontosabb adatai.
Principalcs données des écalcs prirnaires guotidiennes de Grand-Budapest pour l'anne'e scolaire 1924—1925.
; '; § 'i'-'? 0 l * A t lÓk á —— AV [) §: ll ]) ns [es és lex rim.
§ ;; "? É'E ; AZ ! AZ 1 A $ 322; éle7zesnllíís 660707? ") § ;uoíid., coomfím
§ .:o'P 3 ; _ jáltala. gazda— § , __ __ ,, , § ,, mtv/ém W
? , '§§Éɧ§ elemfnosás Ság' ; § 53 *2 § 'É ? E' lo ezt Bt;
§ ÉÉ'MPS vagy ". ?meo "ép" ; §§ § * a? § sa§§t§§
i a: * fr:—e: __ ———— ' ;, mi 0 ;: 9—4, 24.24 4-3
§ Olsegkneve geg/: Ég Nombl'e des étoles ág:", ggg "§ Eg ÉS Ilgü §§§ %.;
§ Désígnation de la 55 %% § % TM ( (,); E § 'g-É Égi-É §]: § ;: '_"§ ;ɧ l 33
*, villa ou de la (533423:- § ' -L iif, 34"— -—§í;§ $$$ £§s 273 "Év—- ms§ 35
ll commune 334239 § lt ;; "§ 4735 5: 33; 353 7 77513"
§ : *: is 17th §§ § 7—3 §; az;—§ 42 737544
7", TÉWÉÉÉ 3- 1'37 13437— 55: 5 ne § a ** §: . szám::iazelemi
'- : :o-a) :; '*' 3 ** §; —-
;) et: "" : ": 3 7: iskolák száma § 3351 k o l á k b a n 4 § ! Éklolílkrbgil
, . ___ __ _, , 'F" ,, _, ,,,,,_, __, ,, , _
1 Alag . . . . . 298 1 11 — 4 163 35 ———- 4 163" 0 408 408
2 Újpest rtx. . . . § 6.752 141 2; —— 131 3.749 503 —— 107 267' 7 28'6 35'0
at Rakospalota rtv. . 5.173 10; 81: — ; ; 71; 2.672; 333 _ 46H267- 2 37'6158'1
4 Pestújhely . . 1.173 23 2, -— 22 659 108 — 201329 515300 33 0
5 Rákosszentmihály 1.221 3: 1: 1 21 784 18 101 12 g'261 3 37'3 653
6 Sashalom 877 2 1; 1 17 624 41 55 11 312" 0 36'7 56 7
7 Cinkota . 908 4 1; 1 17 573 30 129 12143 2 337 478
8 Rákoscsaba . 867 3 ——3 2 16 616 —— 282 14 205 3j 38'5 44 0
9 Rákosliget . 298 1; 1 ,, 89 245; 12 — 73245 0_ 306 350
10 ; Rákoskeresztúr 938 2: 1; 1 103; 482 178 128 8241 () 48'2 60'2
11 Rákoshogy . 242 ; 2 1. —— 91 240 30 ,, 41230 273 61'5
12 Pestszentlőrinc . . § 1652 3 , 5 4, — ; 861 1.443. 197 —- 22 2886 401 65'6
13 Kispest rtv. 8 003 l 12 4! — t 137 4.529 389; — 87 3774 331 521
14 Pesterzsébet er. . 5. 530 ! 11 2: — 91 3.394 1 .041.1 —— 771308' 5 373 441
15 Csepel 1.895 3 3 —l 1 28; 1 273 318 20 7424' 3 45'5 636
16 Navytétény. 767 3 3 — 13í 540 1—72É — 101180 0 41'5 54'0
17 Budatétény. , 250 ; 1; 1' —— 4tí 175 57; -—— 31750 438 583
18 Budafok Ttv. 1 1.997 5; 4; —— 421 1.155 164 —— 25 2 51 0§ 27'5 46'2
19 Albertfalva . 144 1! 11 — 411 110 9 — 3110 (ll 275 36'7
20 Pesthidegkút 441 3í 1; — 101 352 100; ,_ 9117 3 35'2 39'1
21. Békásmegyer 6653: 23 1; 1 11: 3831 257 44 6191 at 848638
1 S 'd kö ' 1 ! *
: 52523550373177555525 ll 40.091 90; 401 8 702 24.187 3.442 1.057 5071268'5 344 477
, _ l . l ,
. nntrophes (m total . ; ! ,. ; ,.
Budapest . . . . . 1 84.242 152; 21 36 1.644] 48.223, (9; 4.475 1 .)BOÉ2317'2 28'8 31'5
; Nagy-BUdap65t — ' : 4 , l ; 1 el 1? N l A; 1 A"; l -' ' : :r—x . I .— ov.-—
brand-Budapest [24.333 ' 212; 42; 44 És 31617, 113901 0.521! 0.032 100/4299 1 30 :) aa :)
Magyarország Nagy- , " t ? H ll t !
Budapest nélkül— : ' ; . *I ' '
H 7 ; ? l l *
afgíáfíéffáűíís'll] "5 985306 6.13214522 964 1418016920591793981 94.96211131511101'41 43-9 473
Magyarország összes. ! '_ * _ ;; l l __
Hongrie entierc . .; 1,109.639 6.3(41496451008 16556116944481183519!100.494;§15.188]7108'9l 41-9540-7
1) Az önálló gazdasági népiskolák tanítói nélkül. (Országos összegben 125.) — Non compris les instituteurs des éeoles primaires inde'pmdantes d'agriculture. (Total pour l'ensemble du pays: 125.).
összes népességhez viszonyított aránya a szem- szédos községekben magasabb. Ebben a tekin- tetben a szomszédos községek javára a kö- vetkező években még további eltolódás állott be, úgyhogy az 1925. év végén ati—11 évesek"
törzskönyvezés útján megállapított száma alap—
ján (l. alább) az arányt 63"/0-ra (Budapest) és 370/0434 (környék) tehetjük. A tanulók száma ezzel szemben mégis a 2/3—1/3 arányt követi, tanuskodva arról, hogy a fővárosban a követelményeknek inkább megfelelő, erő- sebb a tankötelesek beiskolázása. Egyenlő feltételek mellett ezt az arányos megoszlást kellene követnie a tantermek és tanítók szá—
mának is, mégis az 1. sz. táblázatra tekintve
elsősorban n tantermek, de nemkülönben a tanítók százalékos megoszlásánál jelentékeny eltolódás mutatkozik a tőváios javára. Ezzel ellentétben ugyan az iskolak száma a fővá- rosban alánylag kisebb, de tudjuk, hogy ez .nem jelent a környék javára semmit. mint- hogy legnagyobb iskolaegységeink a főváros- ban vannak.
Ha az egy iskolára, tanerőre, illetve tan—
teremre eső arányszámokat községenkint vizs- gáljuk, azt találjuk, hogy Csepel, Kispest.
Pestújhely, Sashalom és Pesterzsébet iskolái a legnépesebbek, iskolánkint átlag több, mint 300 tanulóval. Ami a tanulóknak egy-egy tanteremre eső átlagos számát illeti, 11 oly
1926 ' —721— 12. szám.
községet találunk, amelyek elemi iskoláiban 50-nél több tanuló jutott egy tanteremre.
Csupán a 30, illetve 10 ezernél több lakossal
biró hét községet véve számításba, ezeknek az egy tanteremben átlag öO-nél több tanulót foglalkoztató községeknek a sorában találjuk Pestszentlőrincet Csepelt, Rákospalotát, Kis- pestet is, míg Újpest egy aránylag kedvezőbb s Nagy-Budapest átlagának megfelelő arány—
számmal (350) szerepel. A kisebb községek közül Pestújhelyen és Rákosligeten legked- vezőbb a tanulóknak egy tanteremre eső lét- száma (330, illetve 350), Budapest 31'5-es arányszámának azonban még ezek is alatta
maradnak.
Hasonlókép kedvező Budapestnek az egy tanerőre eső tanulók létszámát feltüntető s így a tanítás intenzitására rámutató arány- száma —— 28'8 — míg a környéken ez az arányszám 344. A nagyobb (azaz 30, illetve 10 ezernél több lakossal bíró) községek közül ugyancsak Csepel(45'5),Pestszentlőrinc (40'1), Rákospalota, nemkülönben Pesterzsébet álla- nak e tekintetben legkedvezőtlenebbül, mig a kisebbek közül Rákoskeresztúr, Budatétény, Nagytétény és Alag azok, amelyeknél ez az arányszám 404en felül áll. Ujpest, Albert—
m falva, Budafok, Rákoshegy képviselik viszont
ezen a téren a kedvezőbb iskolaviszonyokat, tanitónkint átlag 27—28 tanulóval.Végeredményben mondhatjuk, hogy a Bu—
dapesttel szomszédos 30 ezer lakóson felüli négy rendezett tanácsú város közül Rákos- palota és Kispest tantermei alegzsúfoltabbak, utánuk Pesterzsébet következik s végül Uj—
pest, már jóval kedvezőbb arányszámmal; a tanulóknak egy tanítőra eső arányszáma vi—
szont e négy város közt Rákospalotán és Pesterzsébeten kedvezőtlenebb, Kispesten már jobb, Újpesten pedig aránylag kedvező.
Községeink közt —- e nagyobbak után—
három olyan következik, amelyekben alakos- ság száma 10—15 ezer közt mozog: Csepel Budafok rtv. és Pestszentlőrinc. A Dtantermek népességét tekintve e három közül Pestszent- lőrinc, nemkülönben Csepel igen kedvezőtlen helyzetben vannak, Budafok helyzete viszont türhetőnek mondható, a tanítóval való ellá—
tottság szempontja szerint pedig ugyancsak Csepel helyzete jóval rosszabb, mint Pest—
szentlőrincé és Budafoké.
Említett arányszámaink helyes elbírálása végett azonban figyelembe kell vennünk, hogy Budapest iskolaviszonyai mindenkor a leg- kedvezőbbek voltak az elemi oktatás terén is, viszont az országos arányszámokkal hason—
lítva össze a szomszédos községekéit, az össze-
hasonlítás a tanítóval ellátottságot tekintve, az utóbbiak javára lesz kedvező. (L. a II. táb- lázat országos adatát Nagy-Budapest nélkül).
*
A megfelelő helyiséggel és tanítóval való ellátottságon kívül egy másik fontos kérdés, amely itt felvetődik, az, hogy a mindennapi
(6—11 éves) tankötelesek közül mennyien
járnak iskolába, azaz a beiskolázás most már —— az 1921. évi XXX. t.—c. életbelépte óta — jóval szigorúbb követelményeinek a gyermekek szülői (gondozói) mennyiben tesz—
nek eleget s így mennyiben sikerül atörvény- nek és a rávonatkozó rendeletnek a végre- hajtása. A tankötelesekre nézve, sajnos, pontos adatok nem állanak rendelkezésünkre.
Osszeírásuk, illetve törzskönyvezésük az utóbbi években ugyan megtörtént a rendelkezéseknek megfelelően évente az őszi hónapokban s be—
lyenkint bizonyára pontos és megbízható ered- ményeket szolgáltatnak a törzskönyvi adatok, általában azonban a kezdet nehézségeivel, a multban is fennállott, alig elhárítható akadá- lyokkal kell megküzdenie a törzskönyvezésnek s így megfelelőbb adatokat erről a részről csak a közeljövőben várhatunk.
A mindennapi tanköteleseknek a nép—
számlálás, továbbá a legutóbbi (1925/26. évi)
törzskönyvezés idején megállapított létszámá—
ról. továbbá arról, hogy ezek közül mennyien jártak iskolába, a III. sz. összeállítás nyujt tájé- koztatást. (Megjegyzendő, hogy az iskolába járók adatai az 1924/25. tanév végére, törzs—
könyvi adataink pedig az 1925/26. tanév
elejére vonatkoznak s így, bár két külön tanév nyer összehasonlítást, a két időpont közelebb esik egymáshoz, mintha a törzskönyvi adatokat is az 1924/25. tanévre vonatkozólag vettük volna fel.) 'Feltűnő elsősorban a mindennapi tanköte- lesek számának a népszámlálás óta lefolyt öt év alatt a születések csökkenése miatt történt erős megfogyatkozása, mely a szom—
szédos községekben mégis aránylag nem oly nagy (12'80/0), mint Budapesten, hol 283 0/,,-kal apadt a 65—11 évesek száma, jeléül annak, hogy a szomszédos községek nép- rétegeinek a szaporasága, valamint az ezek felé nagyrészt a fővárosból és a gyermekes családok részéről irányuló belső vándorlás is nagyobb. A jelzett öt év Nagy—Budapest 6—11
éves tanköteleseinek sorában eszerint erős
rést ütött; az apadás az egész tcrületen 23'30/0—nak felel meg.
A mindennapi tankötelesek közül a maga- sabb korosztályban levök egy része nem elemibe, hanem középfokú iskolába jár. Kimntatásunk-
50*
Rt
12. szám. —— 7'22 -——— 1926
_ III. Az iskolába járó és nem járó 6—1! éves (mindennapi) tankötelesek Nagy-Budapesten az 1924/25. tanévben,
F'réguentation scolat're des enfants de 6 a 11 (ms (soumis á l'ense'ignement guotidt'en obligatoire) a Grand- Budapest, dans l'anne'e scolaire 1924—1925.
? A 6—1! évesek száma
Nombre des mfamfs de
- 6 d 11 uns d'aprés A lafin de l'année 5601. 1924—25, combien d'mfunts de a' a ]] aus
A 6—11 évesek közül az 1924/25. tanév végén
" ;a 1920 évi a 1925 263 - . , .. .
T 6 r "19 t — z nép- évzitörzs/könyadle— alla z e nt a u 90 e c o le s l nem Jart lsko-
. . számlálás zése . __ , 1 , . " ' lába
T 6 7' 7" 2 L' 0 'b 7' 6 ;le dénambr. les registres Öleml kozep pO gari Összesen "'allmgnt pas
jde la popu- scolawes de ' ' d -, rbo'm'ge— i l _ ?! r
; lat. de 1920 1925—1926 Immawes sem" (""S 01883" % om a 160013?
; S Z e r i n i; i 8 k 0 l á b a j á, 1— 1; szám mamba! Wii/n
!
"l 41.903 ' 5.854 8.82l l
Budapest . 84.242 60.399 ' 3.821 51.578 14'6
Szomszédos közsé- i ]
gek —— Communes !
limitrophes . 40.091 34.949 21.643 602 l 1.351 23.596 ) 11.353! 325
Nagy-Budapest —
Grand-Budapest l 124.333 95.848 63.546 1 6.456 1 5.172
75.174 20.174 21'2
ból kitűnik, hogy Budapesten az iskolába járó 6—11 éves tanulók % része jár elemi minden- napi (sőt egy csekély töredék ismétlő) iskolába,
11'40/0 pedig középiskolába és 7'40/0 polgari
iskolába. A környéken ugyanez a két arány- szám 2'60/0-ra (középiskola), illetve 5'70/0—ra (polgári iskola) csökken, tanuskodva arról, hogy itt a középfokú iskola felé való törekvés — különösen, ami magát a középiskolát illeti — már jóval csekélyebb.Kimutatásunk végül rámutat arra, hogy Nagy-Budapesten a mindennapi tankötelesek
1/5 része nem jár iskolába. Százalékos arány-
ban Budapesten 14'6, a környező községek- ben 32'5 volna az iskolába nem járók szama.Ezeket a magas arányokat a fentebb mondottak- hoz képest mindenesetre egyrészt fenntartással kell fogadnunk, másrészt figyelembe kell vennünk, hogy számításunk az Összes törzs- könyvezett gyermekekre vonatkozik, amelynél a tulajdonképeni iskolakötelesek száma —— az a létszám, mely az *elköltözöttek, más községbe átjárók, felmentettek és kizártak levonása után fennmarad — jóval alacsonyabb. Maga az a körülmény, hogy az 1920. évi népszám—
lálással egybeeső tanév idején Budapesten csak 6'80/0 volt az iskolába nem járó minden- napi tankötelesek aranya, Pest Vármegye területén pedig 19'5"/(H az országos arány- szám pedig ugyanekkor 17'20/0 volt, viszont 1920 óta csak javulnia kellett a beiskolázás- nak (hisz a'be nem iskolázás miatt bírság vagy büntetés fejében a fővárosban kirótt
összeg 1924/25-ben például az előző évi 30
millióról 268 millióra emelkedett), amellett szól, hogy pontos számbavétel a mondott arányokat jelentékenyen csökkentené. Meg—közelítö adatot itt csak a szomszédos közsé-
gekre nézve-adhatunk s eszer'nta környéken
—— az említett csökkentéssel —— 27.369 volna a mindennapi iskolakötelesek száma, tehát 210/0—ka1 kevesebb a törzskönyvezetleknél.
Ezt a számot egybevetve az iskolába járó 6—11 évesek fent közölt számával, 13'80/0-m száll le az iskolába nem járó/c aránya a szomszédos községek területén. A fentebb már megjelölt ? legnagyobb szomszédos község (város) közül, amelyekben a minden- napi tankötelesek száma is ezren felül áll (míg a többi valamennyi szomszédos község- ben ezernélrkevesebb a 6 — ll éves tanköteles gyermek), Ujpesten legnagyobb az iskolába nem járók száma. utána Kispest majd Pest- erzsébet, Pestszentlőrinc. Budafok következ- nek, mig Csepelen és Rákospalotán aránylag jóval kevesebb a be nem iskolázottak száma.
A születéseknek 1919—ben és a következő években való megnövekedéséhez képest az 1925/26. tanévben a 6 éves gyermekek már nagyobb számmal kerültek beiskolázásra s innen kezdve az elemi iskolai tanulók számá—
ban, amint ez a korosztály egyre magasabb osztályba kerül, évről évre emelkedes áll be.
A tanulók számának ez az emelkedése, kapcsolatban a pestkörnye'ki iskolák vázolt hiányosságával, ——-— ha még nem is forogna fenn az az igen valószínű körülmény, hogy a tankötelesek nem csekély hányada elkerülte az iskolát s így szigorubb beiskolázás után az érdekelt községek feladata, hogy az utóbbiak-részére is helyet szorítsanak az iskola padjaiban, —— mindenkép időszerűvé teszi a Nagy-Budapest külső övezetébe esö községek elemi oktatási viszonyainak a meg- javítását.
Asztalos József (lva
