ÁRAK, PÉNZÚGY
Nem állami egyenesadók az 1927w1938. években.
Contr'ilmtions directes hongroises autres gue celles dues á FEtat, en 1927—38.
Résumé. Dans le nume'ro 12 de llannée der—
niére de cette Revue, nous avons donné pour 1927—38, diaprés les statistigues of/icielles publie'es sur les impóts, une vue d*ensemble des contribu—
tions directes imposées par PEtat.
Maintenant, nous allons parler des contri- butions directes autres gue celles dues á PEtat.
Nous ferons connaitre, notamment, les contribu- tions directes cttigc'cs par les collectivités (comitats, villes, communes, autres corps, groupements dlintéréts), gui, ayant an droit diimposition no—
table, établissent et font recouvrer des contribu—
tions représentant une somme considérable. Ajou- tons aue les renseígnements donnés ci-apres ne comprennent pas Pimpőt dit sur le gain, dont le produit a été cédé par liEtat a des collectivités.
Cet impót—lá, établi et recouvre par PEtat, doit étre considéré comme un impót de l'Etat; nous en avons déja parlé dans le nume'ro précité de cette Revue.
Selon les statistigues du ministérc des Finances,
les contributions directes autres gue celles dues á l'Etat sont, dans llordre établi par ces statistigues, les suivantes:
additionnelle départementate
pour routes . Taxe sur les chiens
Ir. Taxe additionnelle communale Rachat de la corve'e publigue
6. Taxe payable aux Chambres de Commerce et dilndustrie
Taxe payable á la Chambre diAgriculture Taxe pour régularisation dieaux
9. Rachat de la taxe ecclésiastigue, contribu—
tions ecclésiastigues, taxe pour écoles con- fessíonelles
10. Contributíons dites mixtes 11. Taxe pour ramonage.
1 . Taxe 2, Taxe 3
5"
s o s
Nous avons déja dit dans notre article précite' gulil est douteux gue gueloues-unes de ces con- tributions, -— par exemple, les taxes payables aux Chambres mentionnées ci-dessas, la taxe pour régularisation dteaux et pour ramonage, sans parler des contributions mixtes, _ aient un caractérc de contribution directe propreznent dite. Mais nous ne prenons pas ici position dans cette gues—
tion, (lui devra étre iranchée lors de la re'forme de la statistioue des impöts, laguelle, on l'espe're, ne tardera pas beaucoup. Nous nous bornerons
donc a donner, dlapres les chi/tres olficiels, une vue d*ensemble des contributions en guestion, sans les analyser pour la guestion de savoir si elles ont vraiment toutes un caractére de contribution directe.
Ajoutons (luc, guoigue les statistigues officiel- les des impóts o/frent des renseignements a partit de 1927, elles sont, surtout pour les contributions établies par les collectivités, incomplétes guant aux premiéres années de la période en guestion.
Voild pourguoi il faut se contentcr, pour la plu- part des chiffres de détail, des données récentes.
Les contributions dont nous parlons ici —- et dont gueloues-unes, nous [*avons dit, ne méritent pas, au fond, auton les appelle impóts —— rappor- tent des sommes assez considérables aux collec—
tivités gut ont le droit de les établir. Nous indi—
guons dans le tableau Ier la place gu'elles ont parmi les contributions figurant dans les statis- tigues officielles des impóts.
Nous laissons de cóte' les annécs 1927 et 1928, pour lesouelles les données ne sont pas complétes.
Én 1929, le produit des contributions imposées par les collectioités a elé de 185 millions de pen—
gős, et aprés avoir dépassé 180 millions dans chacune des deux anne'es suivantes, it a baissé assez notablement pendant la crise e'conomigue, oir lesdites contributions furent moins augmentées gue les autres. Il est tombé le plus bas —— a 163 millions —— en 1934, et sle'tant releve' ensuite, il est monté a 197 millions en 1938. Ccs chi/fres, nous I'avons déja dit, ne comprennent pas l'impót sur le gain.
Le produit des impöts directs dus a lyEtat ne dépassait en général gue d'une somme un peu su—
périeure a 100 millions de pengős le produit des contributions établies par les collectivite's; on voit, par la aussi, l'iznportance de ces contributions—lá.
Selon le tableau 2, gui indigue les princi- paurc renseignements concernant les contributions payables aux collectivités, la plus importante en est la taxe additionelle communale, laguelle rap—
portait 50 a 60 millions par an, Viennent ensuite, sous ce rapport, les contributions dites mixtes, avec enuiron 40 millions par an et guelguefois dauantage; Ie rachat de la taste ecclésiastigue et les contributions eccle'siastigues, produisant ordi—
nairement par an plus de 20 millons; la taxe addi—
tionnelle de'partementale, le rachat de la corvée publígue et la tuzte pour routes, gui rapportaient la taste pour régu—
chacun plus de 10 millions;
12. szám *
larísation Jeanne, gui rapportait en général en—
viron 8 millions par an, saui les années de crise, aü elle produisai! notablement moins. Pour 1927 et 1928, les renseígnements, nous Pavons dit plus
—haut, ne sont pas complets.
Les tableaum ci-dessous _des chífftes de détail.
donnent largement
A M. Stal. Szemle mult évi 12. számá- ban közölte a hivatalos adóstatisztikai füzetek alapján az állami egyenesadók 1927—1938. évi összefoglaló adatai-t. Ezek- nek az összeállításoknak a kiegészítése- ként jelenleg azoknak az egyenesadóknak az adatai kerülnek ismertetésre, melyeket nem az államhatalom, hanem az egyes közületek (vármegyék, városok, községek, egyéb közjogi jellegű testületek vagy érde—
keltségek) vetnek ki és hajtanak be. Ezek a közületeink meglehetősen széleskörű.
adóztatási joggal vannak felruházva és az általuk kivetett és behajtott adóösszegek elég jelentékenyek. Már most meg kell jegyezni, hogy a kereseti adó, melynek hozadékát az allam az egyes közületek—
nek engedte át, az alább részletezendő adatokban nem foglaltatik bent, mert ennek kivetését és behajtását az állam intézi s így formailag állami adónak tekin—
tendő. Adatait ezért ennek megfelelően az állami adókról szóló már említett cikk ismertette.
A nem állami egyenesadók alatt a pénz-- ügyminisztérium hivatalos adóstatisztikája a következő adónemeket érti (a hivatalos statisztika által alkalmazott sorrendben):
]. Vármegyei pótadó.
2. Útadó.
3. Ebadó.
4. Községi pótadó.
;). Közmunkaváltság.
6. Kereskedelmi és iparkamarai ille—- ték.
7. Mezőgazdasági Kamarai illeték.
8. Vízszabályozási járulék.
9. Párbérváltság, egyházi adók, fele- kezeli iskolai adók,
10. Vegyes adók.
11. K-éményseprési díj.
Már az állami egyenesadókról szóló ismertetésben volt szó róla, hogy ezek ko-
———866———
zött a közszolgáltatások között vann is
olyanok, melyeknek egymagam—jell.
nagyon is kérdéses. Itt csak pl. a kamat—,- illetékekre, vízszabályozási járulékra, vag éppen a kéményseprési díjra utalunk, nem]
is említve a ,,vegyes adók" tételek alatt összefoglalt különböző természetü szolgál,-*
tatásokat. (Ezek alább részletes ismerte—* '
tésre kerülnek.) De ismét hangsúlyozni kell, hogy nem lehet célunk ehelyett-e kérdésben állást foglalni s esetleg az ada,- tokat ebből a szempontból szétbontani;miután célunk a hivatalos adatoknak
összefoglaló ismertetése s az adott helyzet—__
ben ennél tovább nem lehet menni. Az ada—
toknak ily szempontból való helyes mérté—
legelése magának az adóstatisztikának a
feladata volna. _ _
Ezúttal is meg kell jegyezni, hogy bar * a hivatalos adóstatisztika adatai 321923 évtől kezdödőleg állanak rendelkezésre, j —
az első évekről —— különösen a közületi ' '
adók most tárgyalandó adatairól —— csak meglehetősen gyér adatok állanak rendel—
kezésre s a legtöbb részletező adatnál meg kell elégednünk későbbi évek adataival.
A most tárgyalt adónemek —— így fog—
juk őket nevezni, ha egyesekre nem is illik ná az ,,adó" elnevezés —, meg—
lehetösen jelentős összegeket hoznak a ki- vetésre jogosult közületeknek. Hogy milyr helyet foglalnak el ezek az adók a hivata—
los adósta'tisztika szerinti közszolgáltatá—
sokban, az 1. sz. táblázat adatai mutatják.
Az 1927. és 1928. évek hiányosaknak te—
kinthető adataitól eltekintve, azt látjuk, hogy a közületi adók révén befolyt összeg 1929-ben 185 millió pengőt ért el s 180 millió pengő felett maradt a következő két évben is. A bekövetkezett válság idején elég számottevően csökkent —— miután az akkor hozott adóemelő intézkedések eze—
ket csak kisebb mérvben érintették —— s legalacsonyabb volt 1934—ben, mikor csak 163 millió pengő volt. Később újra növe—
kedett s 1938—ban az ily cimen befolyt
összeg már 197 millió pengő volt. Újra
meg kell jegyezni, hogy a kereseti adó hozadéka ebben az összegben nem foglal—
tatik bent.
Az állami egyenesadók hozadéka álta—
lában csak valamivel több, mint 100 millió pengővel múlja felül a most tárgyalt adó—
két 5 ez is mutatja, hogy mily jelentős összeget jelentenek a közületi adók az adó- fizető polgárok számára.
1 2. szám ———867—— 1941
!. A közszolgáltatások az 1927-1938. években —— Les contributions publigues en 1927—36—
; !
Közszolgáltatások 1927 1928 1929 1930 193111932 1933 1934 1935§ 1936 1937 1938
Contributions publigues 1
millió pengő —— millions de pengős
Állami egyenesadók _ Impöts directs ;
, de l'Etat. . ... - ... 250 275 273 268 285 285 278§ 271 273 288 300 316 , Közületi egyenesadók— Contrz'butions
directes payables aux collectim'tés :, "; 123 166 185 181 181 1169 171 1637 167 183 187 197
Egyenesadók együtt — Ensemble des ! : §
contributions directes . . . ... 373 441 458! 449 466 454. 449 434 440 471 487 513
A, Forgalmiadók _ Dances sur le chiffre ; § , § - ,
d'affaz'res . . . . . . ... 176 170É 144' 110 951 104. 103 147 150 170 193 195
* llletékek —— Droits . . . ... 191 156 159 154 138 137 133 129 131 144 152 160
; Fogyasztási adók w— Impöts de' consom—
mation ... . . . . 132 137 137 127 116 113 110 115 1183 132 133! 148 Vámok —— Douanes . . . 165 152 127 102 79 47 46 49 58" 59 63 61 Jövedékek ——Régies. . . ... 92 105 105 89 96 91, 93 99 106 1085 110 122 Közvetett adók stb. együtt — Ensemble i
des contributions indirectes, etc. . . . 756 720 672 582 5241 4927 48512 539 563 613 651; 686
Társadalombiztositó járulékok —-— ?
Ootz'satz'ons pour assuranoes sociales . — 58 92 84 77 68 72 73 74] 83 96 103 Összesen Total —— 1.219!1.22Z 1.115 1.067 1.014: 1.006 1.046 1.077 1.167 1.234 1.302 A közületi egyenesadók százalékos ará—
nya az Összes egyenesadókihoz, valamint az összes közterhekhez viszonyítva a követ- kező volt:
Közületi adók alu—OS aránya, viszonyítva:
az összes egye— az összes küz—
nesadókhoz terhekhez
1927 330 .
1928 376 136
1929 40'4 151
1930 403 162
1931 38'8 17 '0
1932 37 '2 167
1933 381 17'0
1934 376 156
1935 :18'0 15 5
1936 398 157
1937 384 152
1938 384 15'1
Az összes egyenesadóknak tehát általá—
ban közel 40% —a esett a most tárgyalt adó—
jellegű közületi szolgáltatásokra, sőt a vál—
ság előtti két utolsó évben el is érte ezt az arányszámot. Az összes közterhekben
pedig 15——17%-kal részesedtek.
A nem állami egyenesadókra vonat—
kozó főadatokat a 2. sz. táblázat foglalja magában. Az adatokból kitűnik, hogy leg—
jelentősebb tételük a községi pótadó, mely 50—60 milliós tételekkel szerepel az évek folyamán, utána pedig a vegyes adók lé—
tele következik 40 millió körüli, vagy azt meg is haladó tételekkel. Rendszerint 20 millió pengőn felül volt a pártbérváltság és egyházi adók címén befolyt összeg 5 a 10 milliót meghaladta még a vármegyei pótadó, a közmunkaváltság és az útadó,
A hatralevők közül kiemelkedik még a víz—- szabályozási járulék, rendszerint 8 millió körüli összeggel. amely csak a válságos években szállott alá számottevően. Az 1927. és 1928. évek adatai, mint minde- nütt, úgy itt megfelelő óvatossággal és fenntartással kezelendők. Meg kell je- gyezni, hegy az adatokban a kéménysep—
rési díj az 1927——-—1930. éveknél a vegyes adók tételében szerepel és csak 1931-től volt elkülöníthető. (Ennek a tételnek egyébként vajmi kevés köze van az egye—
nesadókhoz.)
A tárgyalt adónemek hozadéka, száza—
lékos aránya, valamint az ország egész
n-épességére kiszámított fejenkinti adóteher az 1938. évben a következő volt:
lmegosz- Ige?- MEgneVCZéS f hozadéka lása adlb-l
** ezer pengő % terhe
* szerint Po—ben
Vármegyei pótadó . . . . 19.403 § 9-9 ! 2'14 Útadó ... 14.006 71 ; 1'55 Ebadó ... 1.359 0"? 015 Községi pótado ... i 63.253 321 698 Közmunkaváltság . . , . 16.147 82 178 Keresk.- és iparkamarai %
illeték . ... * 1.590 08 0'18 Mezőgazdasági kam. illeték ; 1.001 05 011 Vizszabályozási járulék É 8.330 42 092
Párbérváltság, egyházi §
adók ... ; 23.694 120 262
Vegyes adók ... 1 45.039 229 497 Kéményseprési dij . . . ; 3.084 1'6 034
Összesen 196906 1100-0 121-74
12. szám
——-868———
2. A nem állami egyenes adók 1927—1938-ban.
Renseignements relatifs á 1927—38 sur les contributions dírectes autres gue celles imposées par l'Etat.
1941
Részletezés—Spéciűcation 1927 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938
(1) ezer peugőben —— en milliers de pmgős.
Varmegyel pótadódépartementale —— Taxe additionn.. . . 14.141 14.834 14.784' 14.946l 13.976! 12.068l 16.428l 14.938' 15.854 17.672 18.164 19.40 Útadó ——- Yaare pour routes. . 26.981 13.148 11.757 13.393 12.083 11.200 13.304 11.432 11.589 12.322 13.001 14.
Ebadó — Taxe sur les chíens . . 1.742 1.751 1.639 1.583 1.273 1.204 1.227 1.247 1.215 1.285 1.344 1.
Községi pótadó — Taxe additionn. com—
munale . . 43.415 51.778 59.207 58.886 65.796 62.150 56.490 54.000 52.669 57.151 58.354 63.25 Közmunkavaltsag— Rachat de la cor—
vée publigue . — 15.493 15.199 14.504 13.935 13.187 13.239 16.109 15.712 17.408 17.255 16.147 Keresk. és iparkamarai illeték —Iaze
pour les Chambres d 'Industrie et de 5
Commerce . 1.493 1.844 2.178 1.615 1.884 1.098 1.084 901 939 1.064 1.265
Mezőg kamarai illeték — Zaza pour la
Chambre a'Agr'icult. . 857 849 777 758 198 642 808 776 827 895 947
Vízszabályozási járulék — Cont'n'bution
pour régularísat. deauz. . 8.395 8.706 8.743 9.359 8.117 6.541 6.778 4.115 5.885 7.578 8.091 Párbérváltság, egyhazi adók _ kae-hat
de ta taze ecclésíaslu contribut ecclé—
siast. . . 8.172 21.859 22.949 23.069 21.464 19.968 18.891 18.269 20.201 21.644 23.109 Vegyes adók —- Contríbutions mixtes 18.136 35.345 47.837 42.553 38.781 37.879 39.978 38.373 39.692 48.483 41.921 Kéményseprési díj —- Yaxe pourramo—
nage . . . . -— —— _ —— 3.812 3.645 2.887 2.709 2.903 8.043 3.137
Összesen —— Total .
Vármegyei pótadó — Taxe additionn.
départementale . . Útadó —— Taxe pour Tau/es.
Ebadó _ Taxe sur les chiens . . Községi pótadó —- Taxe addítionn. com—
munale .
Közmunkaváltság— Rachat de la cor- vie publigue .
Keresk. és iparkamarai illeték —— Taze pour ks Lhambres d'Industm'e ez de
Commerce .
Mezőg. kamarai illeték— Taxepour la Chambre d'Amicult. .
Vizszabalyozásimjarulek — Contrilmlíon pour régularisut. a'eaux. .
Parbervaltság, egyházi adók —— Rachat de la taze ecclésiast.., contribut. eccle—
síast. . .
Vegyes adók — Contributions míztes Kéménysepresi díj —— Tare pourramo—
nage . . .
. 123.332[165.607£185.070! 1803661181.319!169.582[171.114 162.869l167.4sal183.545§186.5ss
Összesen — Total.
Vál-megyék —— Comitats . . .
Budapest székesfőváros — la capitale Tötvhat. jogú városok!) —- Vílles auto—
nemesi)
Meglyelnvámsokz)— Villes départemen- ta es .
Tj és mv. együtt — Ensemble des villes autonomes et départementales.
Összes városok —— Toutes les villes.
Községek —— Communes . .
Egyéb közjo i testületek stb. —— Áutres
corps de mit publ., etc. .
Összesen — Total .
Vármegyék —— Comitat, . .
Budapest székeslöváros -— la capitale.
Törvhat. jogú városokl) _ Villes auto nemesi) .
Megyei)vámsokn)—— Villes dépar.emen- ales" .
Ti. és mv. együtt —— Ensemble des villes autonomes et départementales.
Összes városok — Toutes [es villes.
Községek —- Communes . .
Egyéb közio l testületek stb. — Áutres
corps de mit publ, etc.
Összesen —— Total .
1) Az 1927—1933. években a törv.lmt
compris Budapest. — 2) Az 1927—1931.evekben a megyei v tamak —— Pour 1927—31 y compris [es pommunes.
b) Iejenklnti adóteher, pengőben —— Contributions par habitant, en pengös.
1'67 174 172 173 160 1238 1-86 1-68 [78 1—97 2-01 2'14i 3'19 1'54 1'37 1'54 1'39 1'28 1'51 129 130 138 1'44 1'55
020 0221 0'19 018 015 014 014 014 014 014 015 05
5'14 6'08 6'90 6'81 7'55 7'09 6'41 6119 590 6'37 6'47 6'98 1) 1'82; 1 '77 1'68 1'60 1'50 1'50 182 1-76 1-94 1 '91 1'78 0'18 0'22: 025 079 0'15 0'13 ()"12 010 011 012 014 0'18' 0'10 0'10 0'10 0'09 0'08 0'07 009 009 009 010 011 0'11
009 102 1'02 1778 0'93 074 07 7 0'46 066 085 0'90 092
097 2574 267 2137 2'46 228 214 2756 226 2'41 256 2' 62 215 415 5'57 4'92 4'45 4'32 463 4'33 445 485 4'65 4'97
—— y — ; —— —— 0'44 0'42 0'33 0'31 0'32 034 0225 0'34
14-59[ 19451 21—56) 20'89! ami 19-33 19-40! 18-37] 18-771 20-47! 2069 21-74
a) egyes közületek részesedése ezer pengőben —— Part des collectivz'tés, en milliers de 1).
35.202 37.627 36.300 37.942 34.987! 31.904 38.749. 38.483 39.019 43.030 43.894 45.156
— - —— —— — § — — f41.261 41.534 45.093 42.700 47.710
35.892 56.787 71.089 62.993 62.532 59.721 55.750 13.473 11.764 11.901 12.330 13.262 32.218! 36.083. 41.423 44.930 52.137 16.229 15.797 14.016 13.138 14.732 15.676 16.303
—— — — —— — , —— 27.489 24.902 26.633 29.006 29.565
—— —- — — —— §75.950 71.547 68.750 66.436 71.726 70.706 76.975 -—— —-— b— —— — ; 33. 479 30.450 26.780 28.206 30.429 30.940 32.146 20.020 35.110 36.258 34.801 31. 563; 28. 249 30.368 28.856 33.825 38.360 41.048 42.629!
. 128.3321105.007I185.070 180666 1812191169582 171114 162369 167486 18354518668811963064 d) az egyes közületek részesedése % szerint —— Part des collectivítés, %
286 22"? 19'6' 21'0! 19'3! 18'8 22'6 23'6 23'3 23'4 23'51 22'5Á
— —— —- —— —— —— — 25'3 24'8 24'6 22'9J 241
291 34'3 38'4 34'9 34'5 352 326 83 70 6'5 6'64 6'7'
26—1 21—8 224 249 288! 915 92 8'6 7'8 8'0 84; 83
_ — — _— — — 16-9 148 14-5 15-01 15-
—— 1- —— —— :;-— 44-8 41'8 422 396 391 37'9 39'1
_ __ —- -—- 19'8 17'8 15'5 16'9 16'6 166 16'
162 212 196 192; 17'4f16'6 17'8 17'7 202 209 221)! 217
100-0 wo'o zoo-o 100-0! 100 o] zoo-o] 1000 1000 zoo-oj zoo-ol 1094); 100—
jogú városoknál kimutatott összegekben Budapest"xs bentloglaltatlk. —Pour1927——33,?
árosoknál kimutatott összegekben a községek adatai is bentfogla
12. szám -—— 869 ——
E szerint látjuk, hogy a szóbanforgó adók hozadékából az 1938. évben a köz—
ségi pótadó 32'1%-kal, tehát közel har-
madr—ésszel részesedett, míg .a vegyes adók 22'9%—kal, az egyházi szolgáltatások pedig 12'0%-os aránnyal szerepelnek. A várme—
gyei pótadó megközelíti a 10%-ot, míg a többiek aránya megfelelöen kisebb. A fe- jenkinti adóteher —— az év közepére kiszá—
mított népességet véve alapul — összevéve valamennyi idetartozó adónemet —— 1938—
ban 21'74 pengőt tett ki, tehát megl—ehető—
sen jelent—ékenvnek nevezhető. Az adók összegszerű alakulásának megfelelően a fejenkinti adóteher 1934-ben volt a leg- alacsonyabb, mikor csak 1837 pengőt ért el (figyelmen kívül hagyva az 1927. évi nem kimerítő adatokat) és innen kezdve fokozatosan emelkedett 1938. évi, eddig legmagasabb színvonalára. Az 1938. évi színvonal ugyanis valamivel már felül- múlja az 1929. évit, vagyis a válság előtti legmagasabb arányszámot is.
A községi pótadó fejátlaga nagy átlag- ban 6—7 pengő körül mozgott, míg a ve- gyes adóké 4—5 pengő körül járt. A többi adónemek részesedése megfelelően alacso- nyabb, mint azt a 2. sz. táblázatnak 12 évre visszatekintő részletes adatai mu—
tatják.
Ezekből az adókból az államhatalom egyáltalán nem részesedett, hanem hoza—
dékuk teljes összegében a különbözö ön—
kormányzatokat és egyéb közjogi jellegű testületeket illette. Hogy mily szerepet ját- szottak a megyék, városok, községek és egyéb adókivetésre jogosult testületek és érdekeltségek háztartásában, a 3. és 4. táb- lázatban közölt részletes adatok tüntetik fe1.E tekintetben bizonyos visszatekintő adatok egészen az 1927. évig rendeleke—
zésre állanak ugyan (ezek főösszegét a 2.
sz. táblázat közli is), de megfelelő és hasz—
nálható részletességgel csak az 1934. év- től kezdve vannak meg, s így a 3. sz. táblá- zat adataiban csak az 1934 1938. évek hozadéka van feldolgozva.
Az egyes adónemek jelentősége a fel- sorolt közületek szempontjából természe—
tesen nagyon különböző. Egyes adófajtá—
kat csak bizonyos közületek szedhetnek (pl. vármegyei pótadó), mások több kate—
góriában is szerepelnek, a vegyes adók cí- mén összefoglalt szolgáltatások egyes ré—
szeit pe—dig' valamennyinél megtalálhatjuk.
'Végösszeg szerinti megoszlásuk közületek szerint az 1938. évben a következő volt:
1941
A közületi adók
Közületek megoszlása 1938—ban
ezer pengő! "lo
Vármegyék ... 45.156 22-9'
Budapest ... 47.410 241
Törv. hat. jogú városok ... 13.262 6'7:
Megyei városok ... 16.303 83
Községek ... 32146 163;
Legnagyobb tehát a székesfőváros ré- szesedése, mely 474 millió pengővel ezek- nek az adóknak közel negyedrészét fog—
lalja le magának, majd a vármegyék követ- keznek 45'2 millió pengő, illetőleg 22'9%
részesedéssel. Viszont a törvényhatósági
joggal bíró városok és a megyei városok részesedését együttvéve is felülmúlják a községek, melyek háztartásában a községi pótadó igen jelentős szerepet játszik. ,
A 3. és 4. sz. táblázat részletező adatai közül a következők emelhetők ki: '
Vál-megyék. A vármegyéket illető adó—
nemek kőzül első helyen áll a vármegyei pótadó, a közmunkaváltság és az útadó, illetőleg e két utóbbi szolgáltatásnak a vár;—
megye közúti alapját megillető része. 1938—
ban a vármegyéket illető egész hozadék—
nak 43%-a esett a vármegyei pótadóra (19'4 millió pengő), 29'3%—a a közmunka—
váltságra (13'3 millió pengő), 25-1%-a pedig az útadóra (11'3 millió pengő). Az ebadó valamivel több, mint 1 millió pengőt ho- zott, ami 2'4%-nak felel meg. A vegyes adókból a vármegyék részesedése minimá—
lis. Csak az 1936—1938. évben látunk e cí-
men feltüntetve 37, illetőleg 87 ezer pengőt, mely összegek a megyei városokban és a községekben tenyészállat—beszerzési és fenntartási járulékok címén beszedett ösz- szegeknek a vármegyei állattenyésztési alapokat illető részét jelzik. Az előbb fel- sorolt négy adónem jellegzetes megyei adó, amennyiben a vármegyei pótadó teljes egé—
szében, a közmunkaváltság 82'2%, az út-
adó 80'9%, az ebadó pedig 79'1%-os arány—
ban esik a vármegyék javára.
Budapest székesfőváros. A fővárosban a tárgyalt adófajták közül csak négyfélét szednek s ezek közül is legjelentősebb a vegyes adók csoportja, melyre 1938—ban a Budapestet illető egész 47—41 milliós összeg- ből 27'0 millió pengő, vagyis 56'9% esett.
Ez tehát elég jelentős összeg. (Részletezé—
sükre alább fog sor kerülni.) Második he—
lyen áll a községi pótadó 19'3 millió pen- gővel, ami 40'7%-ot jelent. A fennmaradó csekély töredéken az útadó és az ebadó
12. szám -——870-——
1941_M
3. A nem állami közületek részesedése az egyenesadók különféle nemeiben az 1934—1938. években.
Part des collectivités dans les contributions directes, en 1934—38.
Adónemek — Uontributions
Vármegyei pótadó — Taxe addítíomz, déparlemenlalz . Utadó —— Taxe pour routes . . . . . . . . . Ebadó — Taxe sur les chims . . . . . . . . . Közmunkavaltsag — Rachat de la corvée publiaue . Vegyes adók _ Conlfibirttíons mixtes . . . .
Útadó —— Tax: pour roules . .
Ebadó —— Taxe sur les chiens . . . . , _ Községi pótadó —- Taxe additímm. communale Vegyes adok *— Conlrihutions mixtes . .
Útadó — Taxe pom' routes .
Ebadó — Taxe sur les chiens . . . . . . Községi pótadó —— Taxe addítíonn. communale Vegyes adók —-—- Contrílw/ions mixlcs . .
Községi póladó — Tom addiíimm. communalc Közmunkaváltság —— Rachat de la corvée Vegyes adók _. Conlrihulíons mixtes .
Községi pótadó — Taxe uddz'tionn. communale Közmunkaváltság —— Rocha! da la corvéa Vegyes adók — Conlríbutímzs mixtes .
Keresk. és ipso-kamarai illeték _
allndustrie et de Commerce . . . . . . . . . . . . Mezőgazd. kamarai illeték —— Taxe pour la Chambre d'Agricull.
Vízszabalyozási járulék — Contributian pour régularisat, d'eaux Párbérváltság, egyhazi adók és felekezeti iskolai adók—Rocha!
de la taxe ecclésíast., contribut. ecclésíasf. el taxes pour éco- lesconfessionn. . . . . . . . . . . . . . . . ..
Vegyes adók —— ('ontribulions mixtes . Kéményseprési díj —— Taxe pour mmouage
Vármegyei pótadó _ Taxe addition". départemeníale . Utadó —— Taxe pour routcs . . . . . . . . . . Ebadó —— Taxe sur les chíeus . . . . . . Községi pótadó — Taxe addítioml. mmmmzale Közmunkavaltság —— Rachat de la
Keresk. és iparkamarai illeték ——
dllndustrie el de Commerce . . Mezőgazd. kamarai illeték 4— Taxe Vlzszabályozási járulék —
Párbérváltsag, egyházi adók és felekezeti iskolai adók — Rachat de la taxe ccclésiasí., crmlríbnt. ecclész'ast. et taxes pour écoles confessionn. . . . . . . . . . . . Vegyes adók .,, Contribuíions mines .
Kéményseprésl díj —— Taj-c pour ramrmagc
osztozik, az utóbbi kettőnek a jelentősege,
tehát a főváros szempontjából csekély.
Törvényhatósági jogú. városok. Az e kate—
góriába tartozó városoknál ugyanazokat az adónemeket találjuk, mint a fővárosnál, a városok szempontjából vett viszonlagos
jeletőségük azonban eltérő. 1938—ban a tőr—
1934 ' 1935 ! 1936 ! 1937 , 1938 1934I1935ll936119371938' 1.000 P ; en milliers de p. "lo szerint— pourcentaga 1. Vármegyék —— Comitaís
14.938 15.854 17.672 18.164 19.403 38'8 9.128 9.287 9.991 10.483 11.325 23'7 1.011 973 1.027 1.070 1.074 26 13.406 12.905 14.303 14.140 13.267 349
—— -,,T_ 31 37 87 ——
Összesen —v Total . 38.483 39.019 43.030 43.894 45.156100'0 2. Budapest székesfőváros —— Budapest, la capitale
769 760 779 881 965 I'!)
149 157 160 173 184 04
18.046 15.637 16.847 16.680 19.290 437 _22.297 24.980 27.307 24.966 26.971 540 Összesen — Total . 41.261 41.534 45.093 42.700. 47.410l100'0 3. Törvényhatósági jogú városok — Vílles anionomes
1.535 1.542 1.552 1.637 1.716 114 13")! 130 13'3 12'9
87 85 98 101 101 0.6 0.7 08 08 0'
6.427 5.828 6.130 6.539 6.924 477 49'5 51'5 53'0 52'2 , 5423 4'309_,,4'121 4.053 4.521 403 36'7 34"? 323 341 Összesen —— Total . 13.473 11.764 11.901 12.330 13.262100'0,100'0100'0100'01000'
4. Megyei városok —- Villes départemeniales
. 7.557[ 7.322 8.291' 8.955 9.631 539 **5'7 503 571; .59'1
publígue . 464 401 507 487 484 3'3 3-1 34 B'] 3"
. ,. . . 5.995 05.415 w5.934 6.234 6.188 428 412503 39'8 379 Összesen _ Toial . 14.016 13.138 14.732 15.676! 16.303100'0100'0100'010001000
5. Községek —— Communes
21.970 23.882 25.883] 26.180 27.408 821) 847 851 84'6 8""3 publígue . . 2.239 2.406 2.598 2.628 2.396 8'4 8'5 8"; 8'5 7'4 , " . . . ., _.2'571 1.911? 1.948 2.132 2.342 M.Ojlí 6§6u4_§9_73 Összesen Total . 20.780 29.200 30.429 30.940 32.146 1000 100'05100'0100'0100'0' 6. Egyéb közjogi társulatok stb. — .-—l dns associations de droit public, etc.
Taxe pour les Chambres §
901 939 1.064 1.265 1.590 31 28 2'8 31 37 776 827 895 947 1.001 27 2'4 223 23 2'4 4.115 5.885 7.578 8.091 8.330114'3 17'4 198 197 195 18.269 20.201 21.644 23.109 23.694 63'3 597 564 563 55'6' 2.086 3.070 4.136 4.499 4.930" 7-2 91 10'8 110 116 2.709 2.903 3.043 3.137 3.084 __93 86 _7'9 _73 7-2 Összesen _ Total . 28.856 33.825 38.360. 41.048; 42.6291100'0 100'0100'0100'0100'0l 7. Közületi adók együtt ". Ensemble dFS contributions payablfs aux collectívités.
14.938 15.854 17.672 18.164 19.403 9'2 95 96 977 9'91 11.432 11.589 12.322 13.001 14.006 70 69 67 6'9 ?"1
1.247 1.215 1.285 1.344 1.359 08 07 D'? 07 O'?
. . . . 54.000 52.669 57.151 58.354 63.253 332 314 31-1 313? 32'1 con/ée publz'guv. . . . . 16.109 15.712 17.408 17.255 16.147 99 94 95 9-3 82
727256 pour les Chambres .
. . . . . . . . . . . 901 939 1.064 1.265 1.590 06 06 06 07 08 pom'la Chambre d'Agrícult. 776 827 895 947 1.001 05 (M 05 0'5 0'5 Coníríbution pourrégularisat.d'eaux 4.115, 5.885 7.578 8.091 8.330 255 36 41 4'3 4'2
18.269 20.201 21.644 23.109 23.694 112 121 11'8 12'4 12'0 38.373 39.692 43.483 41.921 45.039 23'5 23—7 237 225 22'9' _ 2.709 2.903 3.043 3.137 3.084 "111; I'? 17 I'? __16 Összesen — Total . 702869107486 183645 780588 196906 00'0—100'0 100'01100'0 1000!
vényhatósági joggal a községi pótadók cí—
mén beszedett összeg állott első helyen 69 millió pengővel (52'2%), s csak máso—
dik helyen található a vegyes adók hoza- déka 4'5 millió pengővel (34196). Az útadó 1"? millió pengős összege számottevően felülmúlja Budapestét (12996), míg az
