• Nem Talált Eredményt

Készítette: Szántó Zoltán

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Készítette: Szántó Zoltán "

Copied!
22
0
0

Teljes szövegt

(1)

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

(2)

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)
(4)

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Készítette: Szántó Zoltán

Szakmai felelős: Szántó Zoltán 2010. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

9. hét

Gazdasági intézmények szociológiája Piac 2.

Szántó Zoltán

(6)

Kiindulópontok

• Karl Dieter Opp:

Piacszerkezetek,

társadalmi szerkezetek és piaci kooperáció c.

tanulmánya

• A hagyományos közgazdaságtan piacmodellje:

piaci szereplők kooperatívak, azaz betartják a

megállapodásokat és szabályokat

(7)

Kiindulópontok

• Valóság: sokszor előfordul a piacon a

megállapodások és szabályok megsértése:

fizetési határidők be nem tartása,

minőségrontás, szerződésszegés stb.

OPPORTUNIZMUS

• Gazdaságszociológia: a piacszerkezetek és társadalmi szerkezetek együtt jobban

magyarázzák a kooperációt és az

opportunizmust a piacon

(8)

Piaci tranzakció mint egyszeri fogolydilemma

Eladó:

Betartja a szállítási határidőt

(Kooperatív)

Eladó:

Nem tartja be a szállítási határidőt

(Opportunista) Vevő: Betartja a fizetési

határidőt (Kooperatív)

A: 3,3 B: 1,4

Vevő: Nem tartja be a fizetési határidőt

(Opportunista)

C: 4,1 D: 2,2

(9)

Piaci tranzakció mint egyszeri fogolydilemma (folyt.)

• Eladó opportunizmusa

– Hétköznapi esetek: hamis mérleg, lejárt szavatosságú termék, minőségcsalás

– Piaci esetek: fizetési és minőségi feltételek megsértése

• Vevő opportunizmusa

– Hétköznapi esetek: bolti lopás, fizetés hamis pénzzel

– Piaci esetek: fizetési határidő be nem tartása

• A játék természetes megoldása: általános opportunizmus

(10)

Piaci tranzakció mint egyszeri fogolydilemma (folyt.)

• Az eladó preferenciája: B>A>D>C

• A vevő preferenciája: C>A>D>B

• Az általános opportunizmus egyéni szempontból

racionális (Nash-egyensúly), közösségi szintén viszont irracionális (Pareto-szuboptimális)

• Megoldások: a piaci tranzakciók intézményesítése és/vagy társadalmi beágyazása (Granovetter:

A gazdasági intézmények társadalmi beágyazottsága)

(11)

Piaci tranzakció mint ismétlődő fogolydilemma

• Az eladó és vevő közti piaci tranzakció ismétlődése során un.

tranzakciós költségek (pl. információs, alku, ellenőrzési stb.) keletkeznek. Ezek minimalizálásának útja: tartós kapcsolatok kiépítése

• Tartós piaci kapcsolatok kiépítésének első lépése: kooperáció mint előzetes teljesítmény. Utána: TIT FOR TAT (azt teszem, amit a

partnerem tett az előző fordulóban)

• Spontán módon kialakulhat az általános kooperáció, ami hosszú távon mindkét fél számára előnyös (Axelrod)

• A kölcsönös bizalom javítja a kooperáció esélyét

(12)

A piaci kooperáció mikromodellje

A piaci szereplők költség/haszon kalkulációjának elemei (mikrováltozók):

– A kooperáció várt haszna

– Az opportunizmus várt haszna

– A megelőlegezett kooperáció várt haszna – A tranzakciók várt gyakorisága

– Várható szankciók – Kooperációs normák

– A kooperáció és az opportunizmus megfigyelhetősége

(13)

A piaci kooperáció mikromodellje (folyt.)

• Mikrohipotézisek:

• Pl.: Ha magas a tranzakciók várt gyakorisága, akkor ez növeli a kooperáció várható hasznát, növeli a megelőlegezett kooperáció várható hasznát, csökkenti az opportunizmus várható hasznát

• Mindezek a tényezők együttesen növelik a

kooperáció esélyét

(14)

A piaci kooperáció makro-mikromodellje

• Társadalmi struktúrák szerepe a piacon: sokféle társadalmi kapcsolat alakulhat ki/állhat fenn a piaci szereplők között (nem csak cserekapcsolat)

TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG

• Makroszintű társadalmi struktúrák: a piaci szereplők között kialakuló átfogó társadalmi kapcsolathálók

– rokonszenv-ellenszenv, – ismeretség, barátság,

– közös szervezeti tagság (egyesület, párt, sportklub stb.) – közös múlt (pl. iskola, lakóhely)

– kölcsönös bizalom

(15)

A piaci kooperáció makro-mikromodellje (folyt.)

• Hogyan hatnak a piaci kooperációra és opportunizmusra a piaci szereplők közti társadalmi kapcsolathálók?

• Áthidaló (makro-mikro)hipotézisek: hogyan hatnak a makroszintű struktúraváltozók a mikrováltozókra?

• Makroszintű társadalmistruktúra-változók:

1. Csoportméret 2. Csoportkohézió

3. Az interakciók mértéke, sűrűsége és gyakorisága

(16)

A piaci kooperáció makro-mikromodellje (folyt.)

• Áthidaló (makro-mikro) hipotézisek:

• Pl.: Ha nő a csoportméret, akkor csökken a

csoportkohézió, csökken az interakciók mértéke,

gyakorisága és sűrűsége, ami csökkenti a kooperáció és a megelőlegezett kooperáció várható hasznát, valamint a kooperációs normák kialakulásának és a

szankcionálási lehetőségeknek az esélyét

• Mindezek a tényezők együttesen csökkentik a piaci kooperáció esélyét

(17)

A piaci kooperáció makromodellje

• A piac két alapvető makroszerkezeti jellemzője:

– atomisztikus piacszerkezet: sok eladó, sok vevő (nagy csoportok)

– a piac áttekinthetősége a csoportméret növekedésével csökken

• Makrohipotézisek:

• Pl.: Ha atomisztikus a piacszekezet, akkor nagy a csoportméret…, romlik a piaci kooperáció esélye

(18)

Közgazdaságtan vs. gazdaságszociológia

• Közgazdaságtan: Ha atomisztikus a

piacszerkezet, akkor tökéletes a verseny, magas a hatékonyság, nő a társadalmi jólét stb.

• Gazdaságszociológia: Ha atomisztikus a piacszerkezet, akkor a csoportméret

növekedése miatt csökken a piaci kooperáció

hatékonysága, nő az opportunizmus, csökken

a jólét

(19)

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

9. hét

SZEMINÁRIUM

A piaci tranzakciók társadalmi beágyazottsága

Szántó Zoltán

(20)

A piaci tranzakciók társadalmi beágyazottsága

Irodalom

• K.-D. Opp: Piaci kooperáció, társadalmi

szerkezetek, piacszerkezetek (in: GÉSZ, 129–152.)

• R.Swedberg: A piacok szociológiája (in: GRISZ,

199–207.)

(21)

A piaci tranzakciók társadalmi beágyazottsága

Feladatok

1. Fejtse ki a piaci kooperáció mikrohipotéziseit az 1. ábra alapján! (1. irodalom, 135.)

2. Fejtse ki a piaci kooperáció áthidaló hipotéziseit a 2. ábra alapján! (1. irodalom, 140.)

3. Fejtse ki a piaci kooperáció makrohipotéziseit a 3. ábra alapján! (1. irodalom, 146.)

4. Mutass be, hogyan illusztrálja Opp a piaci kooperáció kialakulását a hadifogolytáborokban kialakuló

cserekapcsolatok példáján! (1. irodalom)

(22)

A piaci tranzakciók társadalmi beágyazottsága (folyt.)

5. Milyen tanulságai vannak a politika vs. Piacok vitának a piacok szociológiája szemszögéből? (2. irodalom)

6. Mutass be Harrison White általános szociológiai elméletét a piacokról! (2. irodalom)

7. Foglalja össze a szocio-ökonómia piacfelfogását!

(2. irodalom)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

– Gyors fejlődés biztosításának eszköze a technikai kölcsönzés (utánzás: robbanásszerű fejlődés, a.. legmodernebb technológiák átvétele), amit korlátoz a

Hasonlítsa össze – elsősorban a szövegekben található példák alapján – Marx munkamegosztáson alapuló kooperáció fogalmi rendszerét Bücher munkamegosztás

Hasonlítsa össze Smith, Marx és Durkheim álláspontját a munkamegosztás szükséges és. elégséges feltételeiről (hasonlóságok és különbségek!)

• Tegyük fel, hogy sikerült a verseny tisztességtelen eszközeit (megállapodások útján, ill. jog és erkölcs révén) kiküszöbölni: ekkor a verseny kibontakozására

• Társadalmi dilemmák: amikor az egyéni racionalitás követése társadalmi szempontból nem hatékony. • Egyéni szintű racionalitás

• Az okos diktátor nem csak azért delegál, hogy sok ötlet közül választhasson, hanem azért is, hogy kihasználja a csoportos döntéshozatal előnyeit – ezek csak

– azonban még ha a kooperáció feltételei teljesülnek is, a kooperáció nem egyetlen kimenet a hosszú távú..

Korlátozott racionalitás Némi opportunizmus Kiterjedt mikrohálózatok Szűkített mikrohálózatok Differenciálatlan makrohálózatok (a) Nagy és jól