• Nem Talált Eredményt

A LEGRÉGIBB MAGYAR EMLÉKKÖNYV. Dédanyáink korában általános szokás volt az ismerősök emlékkönyvébe írni — ma már legföljebb iskolás leányok körében dívik ez a kedves szóra­

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A LEGRÉGIBB MAGYAR EMLÉKKÖNYV. Dédanyáink korában általános szokás volt az ismerősök emlékkönyvébe írni — ma már legföljebb iskolás leányok körében dívik ez a kedves szóra­"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

ADATTÁR 477

jelenetekbe tördelése, Önállóbb alakítás nyoma nélkül, e sokirányú találkozás nem magyarázható máskép, mint hogy mindabban, amiben eltér az elbe­

széléstől, Crenzint követte. Bizonyára ott találta a két Frigyest is, kik közül Villibáld szerepe nagyjából az, ami az elbeszélésben Volfé, továbbá Róbertet; vele együtt csatlakozhatott ahhoz a változathoz, amelyben a fiúcska nem a börtönben születik, hanem már él atyja távozásakor. Bizonyára Dragóból is így lett ifjú pohárnok, aki börtönből Genovéva közbenjárására kibocsátott ősz atyjának utóda hivatalában.

Ami végül a Toldi szereimébea előforduló Hincz és Kuncz nevetcet illeti, most már csaknem bizonyosra vehető, hogy Arany Golo bérenceiröl ruházta a sírrabló lakatosokra,1 de valószínűleg nem az elbeszélésben, hanem a drámában jutott hozzá. Itt u. i. a személyek jegyzékében világosan Hincz áll, mint Aranynál, s bár a dialógus folyamán mindenütt Haintz a neve, nyilvánvaló, hogy szerepkiosztás vagy színlapírás esetén elsősorban a sze­

mélyek jegyzéke számíthatott. Arra nincs adat, hogy Arany debreceni tar­

tózkodása idején játszották volna Genovévát-, de annak egyébként is nagy a valószínűsége, hogy Pestmegye is Fáncsytól, Arany igazgatójától szerezte sok mással együtt e kéziratot is. Arany tehát olvashatta a darabot, de az is igen könnyen meglehet, hogy Hubay társulatával való vándorlása idején játszott is benne, hiszen mindenesetre elsősorban a Debrecenben megvolt

darabok másolatát kellett magukkal vinniük. A Toldi szerelme gazfickó­

párjának neve tehát minden valószínűség szerint Arany színész-pályájának emlék-töredéke.

1 V. ö. György, i. h, 5. 1.

- Pótlás: A Crenzin-féle Genovéve 1. részének nyomtatott (Wien 1809), folytatásának és befejezésének kéziratos példánya megvan a budai német színház könyvtárában. (Főv. ltár.) Veit és Beáta alakját, a Drago nevet, azt, hogy Genovéva az utóbb nála talált ifjú apjáért könyörög s hogy a kisfiú már Siegfried távozásakor él, csakugyan innen vette L. s még néhány

apróságot, főleg az első felvonásban. ,T r T,

W A L D APFEL JÓZSEF.

A LEGRÉGIBB MAGYAR EMLÉKKÖNYV.

Dédanyáink korában általános szokás volt az ismerősök emlékkönyvébe írni — ma már legföljebb iskolás leányok körében dívik ez a kedves szóra­

kozás. Eredete visszanyúlik a régi időkbe-, külföldön is, nálunk is. (V. ö.

Bertók Lajos cikkét, Debreceni Szemle 1929:359.) A régi magyar emlék­

könyvekről eddig keveset hallottunk, még hír is alig maradt róluk, pedig hogy elterjedtek voltak már századokkal ezelőtt, mutatja az, hogy a sárospataki könyvtár kézirattára több ilyen albumot őriz. Közülük most egyet ismertetek, amelynek jelentőségére már Erdélyi János is felhívta néhány sorban az iro­

dalomtörténet figyelmét (Sp. Füz. 1864:670).

Az album a könyvtár L. 629. jelzésű könyvében van. Ennek a könyv­

nek kéziratos anyaga két részből áll. Az egyik Putnoki János1 magyar prédi-

1 Később debreceni prédikátor lett; szerepel a Szabó Károly III. köteté­

ben is. (1216. sz.)

(2)

478 GULYÁS JÓZSEF

kációit tartalmazza, a másik a Putnoki János albuma. (Kézirattári száma 1256). Ez az emléfckönyv két szempontból érdekes. Először a bejegyzők, másodszor a bejegyzések szempontjából. Érdekes világot veinek e bejegy­

zések a XVII. század elejének kedvelt íróira is.

A bejegyzők nevei ezek: Michael Váradinus, Michael M. Szántai, Abraham Scultetus, Michael P. Váradinus, Christophorus Junyniliy, Daniel Bedö Korodius, Michael Aszony, Nie. M, Bachendorf, Mich. Aszalós, Thomas Keokényesdinus, Thomas Suba Lévay, Paulus K. Bocskainus, Benedictus M.

Szentkirályi, Stephanus Sipos, Franciscus Czipo, Martinus D. Muraközi, Petrus Pétsvaradi, Gaspär Egri Lázári, Joh. Jac. Heilmann, Joh. Colnaus, Joh.

Gesehinus, Schallenberg, Matthias Hainz, Michael Szepsinus, Georgius K.

Caroli, Joh. S. Miskolczi, Böjti Veres Gáspár, Tiszabecsi P. Tamás, Franciscus Tornai, Szilvási Märton, Martinus C. Borsai, Mich. Boltsokinus, Matth. Berénj, Steph. Szikszaj, Georg. Udvarhelyinus, Demetrius Balog, Emericus Mindszenti, Steph. Bagoesinus, Steph. Szilágyi, Georgius Csáji, Steph. Sz. Martinus, Emericus Mindszenti, Joh. F. Gönczi, Georg. Csulaj, Jac. Kammerherr, Mich.

B. Simándi, Mart. Rakai, Joh. Kaposi, Steph. K. Eököritoj, Elias Moszorö, Thomas Josephides, Math. Peleskey, Steph. Nagy, Benediktus Rivulinus, Steph.

Ghechinus, Steph. Lovas, Mich. Miaminus, Nie. B. Szölösinus, Petrus P.

Rápolthy, Steph. P. Fanczikanus, Georg. C. Sadany, Steph. Z. Arday, Gaspar Gyarmathi, Joh. P. Károlyi, Andreas Dévai, Andr. P. Danczai, Steph. Somogyi, Andreas Agri, Mich. Janosy, Steph. P. Várallyai, Clemens Újvárosi, Basilius Szalacsi, P. C. Carolinus, Nie. Domahidi, Andr. Drághi, Jo. Szanto Carolinus, Paulus Fancsikai, Nie. Berey, Sámuel P. Källay, Georg. Miskolczinus, Franciscus Erdödi, Steph. Battany, MeJch. Medgyesi, Demetrius Némethi, Jo. Tiukodi Andr. Pápai, Steph. Vaji, Joh. Hunyadi, Mart. Csomokaszi, Melchior P. Szepesi, Andr. Szentkirályi, Joh. Megiessi, Thom. Szathmári, Steph. Szikszai, Joh.

Iklódi, Val. Daróczi, Mart. Görgei, Ben. Rimaszéchi, Steph. Szaniszlai, Lad.

Caroly, Jo. Czegödj, Steph. Z. Andreas, Gaspar Beelmegieri, Steph. Sászi, Steph. Tiszabecsi, M. Kisvárdai, Caspar Óvári, Franc. F. Szaszfalusinus, Joh.

K. Jánosinus, Math. C. Janosinus. Andr. Giongiosinus, Gaspar Barovius.

E 114 bejegyző ugyanannyi, vagy több idézettel kedveskedett Putnoki Jánosnak. Az idézetek Ambrosiusból, Auguslinusból, a görög bibliából, Menander- ből, Basiliusból, Gregoriusból, Plutarchosból, Heriodosból, Hieronymusböl, Gregormsból, Paléogeniusból,Euripidesből,Diodorusból, Isocratesböl, Macrobius- ból, Homerosból, Hilariusból Dionysiusból, Menanderből vannak véve. Mind latin.

Alig egy-két magyar bejegyzés van. Az is lehet, hogy e magyar bejegyzések későbbi beírások. Ilyen pl. ez:

Római köleseknek rígi fejedelme, Kelj fel Virgyilius Poetak vezére.

A bejegyzések ideje 1617—1622 év, helye Heidelberg. így érdekes emléke a heidelbergi diákéletnek is. A nevek egy része megtalálható a Sp. Füzetek 1862. 559. lapján is, hol 1568-tól vannak felsorolva az itt tanuló diákok nevei 1860-ig. Adatunk ezt kiegészíti.

A fennmaradt kézirat nyilván a legrégibb a magyar emlékkönyv.

GULYÁS JÓZSEF.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Mi az, hogy itt nekem nincs helyem”, mondja apám.. „Rúgjatok ki

„A földerít- hetetlen bűn, melynek vádalapját nem is lehet megtudni A per című Kafka-regény alap- problémája.” 31 Rába szerint az indokolatlan vétkesség eszméjéből

közben újra meg újra az isteni oszlopok közül dugja ki a fejét, mulattatja, tartja fogva a publikumot, a másik oldal fényesedik, növekszik, erősödik benne, a gúnyos kacaj,