• Nem Talált Eredményt

Historia litteraria a XVIII. században

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Historia litteraria a XVIII. században"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

Historia litteraria a XVIII. században

Tudományos tanácskozás Faludi Ferenc születésének 300., Tarnai Andor halálának 10.

évfordulója alkalmából Budapest, 2004. október 12–14.

Illyés Gyula Archívum (MTA Irodalomtudományi Intézet)

Budapest, VI., Teréz krt. 13., I. em., Díszterem A tanácskozást rendezi:

MTA Irodalomtudományi Intézet XVIII. századi Osztály

PROGRAM 2004. október 12.

9.00 Megnyitó

9.30 Kecskeméti Gábor: A historia litteraria korai történetéhez

Faludi Ferenc Elnök: Szörényi László

10.00 Szathmári István: Faludi, a stílusújító

10.20 Szabó Ferenc: Pázmány és Faludi. A sztoicizmus, az Imitatio Christi és a Lelkigyakorlatok hatása moralizáló írásaikban

10.40 Szörényi László: A Történetek az Szűz Máriárul forráskérdései 11.00 Vita

11.20 SZÜNET

11.40 Tusnády László: Az olasz művelődés Faludinál

12.00 Hölvényi György: Faludi Ferenc és a katolikus felvilágosodás 12.20 Vogel Zsuzsa: Faludi (olvasó)közönsége

12.40 Vita

13.00 EBÉDSZÜNET

15.00 Historia litteraria a XVIII. században

Kiállításmegnyitó az ELTE Egyetemi Könyvtárban (Budapest, V., Ferenciek tere 6., II. em.)

(2)

A magyar irodalomtörténetírás kialakulása Elnök: Kecskeméti Gábor

16.30 Margócsy István: A historia litteraria műfajának alkalmazása a magyar nyelvű irodalomra

16.50 Dávidházi Péter: Az irodalomtörténészi feladatértelmezés Wallaszkytól Toldyig 17.10 Kovács József László: „Additamenta et supplementa”. Néhány XVIII. századi

kiegészítés Czvittinger Dávid Specimenjéhez 17.40 Vita

19.30 Fogadás

2004. október 13.

Elnök: Thimár Attila

9.00 Balázs Mihály: Az unitáriusok „magyar Istene” (Kénosi Tőzsér János egyháztörténeti koncepciója)

9.20 Bretz Annamária: Idézetek a Magyar Athenasban

9.40 Petrőczi Éva: Elfogultságok és elfogulatlanságok a Magyar Athenasban

10.00 Lőkös Péter: Johann Seivert Nachrichten von siebenbürgischen Gelehrten und ihren Schriften című életrajzi lexikona

10.20 Vita 10.40 SZÜNET

11.00 Balogh Piroska: Lexikonok és narratívák. Schedius Lajos irodalomtörténet-írói kísérletei

11.20 Lipp Veronika: Belnay György Alajos latin nyelvű magyar historia litterariája 11.40 Nagy Zsófia Borbála: Magyar írónők életrajzai a XVIII–XIX. század fordulóján 12.00 Fenyő István: Magyar nyelvű irodalomtörténetek a XIX. század elején

12.20 Vita

12.40 EBÉDSZÜNET

Irodalomelméleti és kritikai törekvések Elnök: Dávidházi Péter

14.00 Bartók István: Magyar szerkesztésű humanista grammatikák ismerete a XVIII.

században

14.20 Knapp Éva: Deményi László irodalomelméleti segédletei (1734–1754) 14.40 Debreczeni Attila: A kassai Magyar Museum irodalomszemlélete

15.00 Czibula Katalin: „erőltetlek mind azon által Szép Magyarságodra”. Magyar Hírmondó 1784 – Révai – Barczafalvi

15.20 Vita

(3)

15.40 SZÜNET

16.00 Gyapay László: Viták a kritikusi felhatalmazás körül

16.20 Borbély Szilárd: J. J. Eschenburg és J. G. Sultzer hazai recepciója 16.40 Kilián István: A képvers elmélete és kritikája

17.00 Kakucska Mária, H.: Révai Miklós kézírásos Plánuma és Orczy József 17.20 Vita

20.00 Bucolica Hungarica. Faludi Ferenc és a magyarországi rokokó

A Musica Historica együttes hangversenye a Petőfi Irodalmi Múzeumban (Budapest, V., Károlyi M. u. 16., Díszterem)

2004. október 14.

Elnök: Egyed Emese

9.00 Hász-Fehér Katalin: A magyar nyelvűség programjai a XVIII. század végén 9.20 Dukkon Ágnes: A magyar nyelvűség programjának néhány korai példája 9.40 Hegedűs Béla: Kalmár György a magyar nyelv származásáról

10.00 Thimár Attila: Lingua et Litteraria 10.20 Vita

10.40 SZÜNET

11.00 Király Emőke: Szerzők, művek, bírálók az Aranka-levelezésben

11.20 Bíró Annamária: Aranka György: Szerepértelmezés és irodalmi gyakorlat

11.40 Pintér Márta Zsuzsanna: Dráma- és színházdefiníciók a XVI–XVIII. században. A magyar nyelvű műfajelmélet kezdetei

12.00 Szelestei N. László: A historia litteraria az oktatásban és a tudóslevelezésben 12.20 Vita

12.40 EBÉDSZÜNET

Az elkülönülő irodalomtudomány és a közönség Elnök: Margócsy István

14.00 Penke Olga: Az olvasó kiválasztása Bessenyei György előszavaiban 14.20 Demeter Zsuzsanna: Gyöngyösi az olvasói ízlés tükrében

14.40 Egyed Emese: Ihletmodellek, verses írósorolók

15.00 Nagy Júlia: A XVIII. század végi irodalomelméleti tanulmányok, viták hatása a református diák-irodalomra

15.20 Vita 15.40 SZÜNET

16.00 Voigt Vilmos: Historia litterarum populorum

(4)

16.20 Csörsz Rumen István: A Régi Magyar Közbeszéd Tára. Szirmay Antal: Hungaria in parabolis (1804, 1807)

16.40 Hermann Zoltán: Egy tanulságos példa: Szilcz István kéziratos népmesegyűjteménye 17.00 Vita

17.20 SZÜNET

17.40 Labádi Gergely: „Meg-irott könyv” és „nyomtatott ének”. A kéziratos és nyomtatott kultúráról a XVIII. század utolsó harmadában

18.00 János-Szatmári Ildikó: A drámagyűjtemény mint viselkedési kézikönyv

18.20 János-Szatmári Szabolcs: Szomorújáték, érzékenyjáték, rajzolat. A XVIII. század népszerű drámái

18.40 Záróvita

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az antikváriusok legfőbb célkitűzése egyedi antikvár példányok felvonultatása volt („Olyan könyveket és kéziratokat válogattunk ki, melyek

Finally, Bod published the biography of the Transylvanian bishops of the Reformed Church in chronological order in his Smirnai Szent Polikárpus; and the

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a Magyar Athenast, illetve Bod unalomig idézett és ismert magyar nyelvű nyomtatványait vizsgáltuk, hanem a főmű kéziratos előzményeit,

Természetesen más tényezőket is számításba kell venni a honi protestáns egyháztörténet-írás gondolati sémáinak kialakulásánál: egyrészt a fent már említett

Da das große Übersichtswerk zur Geschichte der Historia litteraria in Ungarn noch nicht gefertigt, sondern nur die Skizzierung des Konzepts und Schreiben

A Naturalis historia nemcsak az enciklopédia műfajának megszületését jelenti, hanem egy kisműfaj, az anekdota genezisét is megtalálhatjuk benne.. Az enciklopédia

kirjallisuuden historia 1–2 ’A kortárs finn irodalom története 1–2’, 31 amely az 1990-es és 2000-es években keletkezett finn irodalomra koncentrál,

A  szerző theatrum és literatúra kap- csolatát elsősorban a 17–18. századi jelen- ségeken keresztül kívánja vizsgálni – be- leértve a korabeli előadásokra vonatkozó