I. RÉSZ Személyi rész II. RÉSZ Törvények, országgyűlési határozatok, köztársasági elnöki határozatok, kormányrendeletek és -határozatok, az Alkotmánybíróság határozatai

(1)

LXXI. ÉVFOLYAM 1. száM 1–220. OLDAL 2021. január 28.

AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HIVATALOS LAPJA

TARTALOM I. RÉSZ

Személyi rész II. RÉSZ

Törvények, országgyűlési határozatok, köztársasági elnöki határozatok, kormányrendeletek és -határozatok,

az Alkotmánybíróság határozatai

Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása .... 3 2020. évi CLIII. törvény az 1965. évi 4. törvényerejű rende-

lettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetéséről ... 7 2020. évi CLIV. törvény az 1979. évi 25. törvényerejű ren-

delettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyez- mény módosításának kihirdetéséről és az emberi alkal- mazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszer- piacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításáról ... 11 2020. évi CLV. törvény az 1998. évi L. törvénnyel kihirdetett,

az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábító- szerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény módosításának kihirdetéséről ... 19 2020. évi CLXIV. törvény az ügyfelek számára adminisztra-

tív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról (kivonatos közlés) ... 26 588/2020. (XII. 17.) Korm. rendelet a központi kórházi

integrált gazdálkodási rendszerrel kapcsolatos egyes szabályokról ... 28 604/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet a kötelező egészség-

biztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény egyes szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról ... 31 620/2020. (XII. 21.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és

pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet módosításáról ... 32 628/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet az egészségügyi szol-

gáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finan- szírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról ... 35 648/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet egyes, az egészségügyi

beszerzésekkel kapcsolatos kormányrendeletek módo- sításáról ... 36 657/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje

alatt a keresőképtelenség és a keresőképesség orvosi elbírálásának és igazolásának egyes kérdéseiről ... 40

660/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet az egészségügyi szak- ellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók gazdálko- dását segítő intézkedésekről ... 41 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet az ügyfelek számára

adminisztratív terheket tartalmazó egyes kormányren- deletek módosításáról (kivonatos közlés) ... 44 690/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a Budapesten és Pest

megyében működő állami fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók irányítá- sának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól ... 48 692/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje

alatt az állam tulajdonában álló gyógyszerek, orvos- technikai eszközök, valamint egyéni védőeszközök járvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályo- zásához szükséges hasznosításáról, továbbá az állami, egyes önkormányzati fenntartású egészségügyi intézmények kötelezettségvállalásának egyes szabá- lyairól ... 50 694/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az országos gyógyinté-

zetek és az országos társgyógyintézetek működésének, valamint irányításának veszélyhelyzetben alkalma- zandó szabályairól ... 52 695/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az Országos Kórházi

Főigazgatóságról szóló 506/2020. (XI. 17.) Korm. rende- lettől eltérő, veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról szóló 517/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról ... 55 697/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az egészségügyi szol-

gáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finan- szírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról ... 56 713/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet a közigazgatási

szabály szegések szankcióiról szóló törvény hatályba- lépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módo- sításáról (kivonatos közlés) ... 79 3/2021. (I. 8.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések

alkalmazhatóságának meghosszabbításáról ... 82 1916/2020. (XII. 17.) Korm. határozat az Egészségbiztosí-

tási Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport Célelőirányzatok jogcíme 2021. évi előirányzatának megemeléséről ... 83 1968/2020. (XII. 22.) Korm. határozat az Egészségbiztosí-

tási Alap Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcím 2020. évi előirányzatáról történő átcsoportosításról, valamint a Gyógyító-megelőző ellátás és a Gyógyszer- támogatás jogcímcsoportok egyes előirányzatainak megemeléséről ... 85 2010/2020. (XII. 24.) Korm. határozat a Somogy Megyei

Kaposi Mór Oktató Kórház telephelyén lévő Mosdósi kastély és környezetének felújítását és funkcióváltását célzó beruházás előkészítésének a Beruházás Előkészí- tési Alapból történő támogatásáról ... 88

(2)

10128 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 285. szám

I. Az Alaptörvény és annak módosításai,

valamint az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege

Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása*

(2020. december 22.)

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

Az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”

2. cikk

Az Alaptörvény T) cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet, valamint a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően és a különleges jogrendben alkotott jogszabály kihirdetésének szabályait.

(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.”

3. cikk

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

4. cikk

Az Alaptörvény XXXI. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára hadiállapot idejére – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elő.”

5. cikk

(1) Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés)

„h) határoz a háborús helyzet kinyilvánításáról és a békekötésről;”

(2) Az Alaptörvény 1. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A háborús helyzet kinyilvánításához, valamint a békekötéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

* Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítását az Országgyűlés a 2020. december 15-i ülésnapján fogadta el.

2 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 1. szám

2023/2020. (XII. 24.) Korm. határozat a Terület- és Település fejlesztési Operatív Program keretében finan- szírozott egyes projektek támogatásának növeléséről (kivonatos közlés) ... 89 2030/2020. (XII. 29.) Korm. határozat a koronavírus elleni

nemzeti oltóanyag fejlesztésének támogatásáról ... 91 2039/2020. (XII. 29.) Korm. határozat az EFOP-5.2.6-20

azonosító jelű („Országos intézetek transznacionális és innovációs fejlesztései” nevű) felhívásra benyújtott projektjavaslatok megvalósításához szükséges forrás biztosításáról, valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapí- tásáról szóló 1037/2016. (II. 9.) Korm. határozat módosí- tásáról ... 92 2040/2020. (XII. 29.) Korm. határozat az EFOP-2.2.0-16-

2016-00001 azonosító számú („Egészségügyi szak- ellátók szállóinak fejlesztése” című) projekt támogatá- sának növeléséről, valamint az Emberi Erőforrás Fejlesz- tési Operatív Program éves fejlesztési keretének meg- állapításáról szóló 1037/2016. (II. 9.) Korm. határozat módosításáról ... 93 2041/2020. (XII. 29.) Korm. határozat az EFOP-1.8.0-

VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú („Egészség- ügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése”

című) projekt összköltségének növeléséről, valamint az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1037/2016.

(II. 9.) Korm. határozat módosításáról ... 95 2044/2020. (XII. 29.) Korm. határozat a szűrővizsgálatok új

rendszeréről, valamint a céllakosság átszűrtségének növelését célzó intézkedésekről ... 97 2066/2020. (XII. 31.) Korm. határozat a fővárosi és Pest

megyei járóbeteg-szakellátás fejlesztési koncepciójáról és az Egészséges Budapest Program keretében meg- valósuló járóbetegszakellátás-fejlesztésekhez szüksé- ges feladatokról szóló 1673/2017. (IX. 23.) Korm. hatá- rozat és a fővárosi és Pest megyei járóbeteg-szakellátás fejlesztésének az Egészséges Budapest Program, valamint a Pest Megyei Területfejlesztési Program kereté- ben történő további megvalósításáról szóló 1970/2017.

(XII. 19.) Korm. határozat módosításáról ... 98 2067/2020. (XII. 31.) Korm. határozat a fővárosi és Pest

megyei járóbeteg-szakellátás fejlesztési koncepciójáról és az Egészséges Budapest Program keretében meg- valósuló járóbetegszakellátás-fejlesztésekhez szükséges feladatokról szóló 1673/2017. (IX. 23.) Korm. határozat és a fővárosi járóbeteg-szakellátás fejlesztésének az Egész- séges Budapest Program keretében történő további megvalósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1286/2018. (VI. 25.) Korm. határozat módosításáról ... 100

III. RÉSZ

Miniszterelnöki, emberi erőforrás és egyéb miniszteri rendeletek

és utasítások

114/2020. (XII. 23.) ME határozat helyettes államtitkár megbízatása megszűnésének megállapításáról ... 102 119/2020. (XII. 30.) ME határozat helyettes államtitkár

kinevezéséről ... 103 47/2020. (XII. 22.) EMMI rendelet az egyes, az egészség-

ügyi alapellátást érintő miniszteri rendeletek módosítá- sáról ... 104

49/2020. (XII. 23.) EMMI rendelet az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szak- irányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről szóló 64/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet és az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak nem munkaköri kötele- zettségük keretében kitett személyek egészsége védelmének szabályairól szóló 21/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet módosításáról ... 107 50/2020. (XII. 28.) EMMI rendelet az egészségügyi szak-

ellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet és az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet módosításáról ... 109 22/2020. (XII. 23.) EMMI utasítás a közérdekű adatok

közzé tételének rendjéről szóló szabályzatról szóló 22/2012. (XII. 18.) EMMI utasítás módosításáról (kivonatos közlés) ... 111 23/2020. (XII. 28.) EMMI utasítás miniszteri biztos kineve-

zéséről ... 114 31/2020. (XII. 30.) BM utasítás az Országos Kórházi Főigaz-

gatóság szervezeti és működési szabályzatáról ... 116 IV. RÉSZ

Útmutatók V. RÉSZ Közlemények

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve a méhen belüli, élő várandósság megállapításáról és rizikóbesorolásáról a várandós gondozásba vétele céljából ... 169 Az Országos Kórházi Főigazgatóság Nemzeti Vizsga-

bizottság közleménye szakvizsgáiról a 2021. évi őszi vizsgaidőszakra ... 185 Az Országos Kórházi Főigazgatóság Nemzeti Vizsgabi-

zottság közleménye licencvizsgáiról a 2021. évi őszi vizsgaidőszakra ... 192 A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar

közleménye a 75, 70, 65, 60 és 50 éve végzett gyógysze- részek részére jubileumi díszoklevél adományozásáról 196 A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara

közleménye Manuális medicina tanfolyam meghirde- téséről ... 197

VI. RÉSZ

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közleményei

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pályázati fel- hívása a háziorvosi praxisjog vásárlásának támogatá- sára ... 198 A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő pályázati fel-

hívása a tartósan betöltetlen háziorvosi és fogorvosi körzeteket betöltő orvosok letelepedésének támogatá- sára ... 204

VII. RÉSZ Vegyes közlemények

Pályázati hirdetmény betölthető állásokra ... 210 Közlemény elveszett bizonyítványok érvénytelenítéséről 219

(3)

I. Az Alaptörvény és annak módosításai,

valamint az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege

(2020. december 22.)

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

I. Az Alaptörvény és annak módosításai,

valamint az Alaptörvény egységes szerkezetű szövege

(2020. december 22.)

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

1. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 3

I. RÉSZ Személyi rész

II. RÉSZ

Törvények, országgyűlési határozatok,

köztársasági elnöki határozatok, kormányrendeletek

és -határozatok, az Alkotmánybíróság határozatai

(4)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 285. szám 10129 6. cikk

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet országos népszavazást tartani)

„h) háborús helyzet kinyilvánításáról, békekötésről, hadiállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint szükségállapot kihirdetéséről, meghosszabbításáról és megszüntetéséről;”

7. cikk

Az Alaptörvény 38. cikke a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.”

8. cikk

„(3) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”

9. cikk

Az Alaptörvény 45. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult.

(3) A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja.”

10. cikk

Az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vagy az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.”

11. cikk

Az Alaptörvény az „A KÜLÖNLeGeS JOGReND” része helyébe a következő rész lép:

„A KÜLÖNLEGES JOGREND 48. cikk

Különleges jogrend a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A hadiállapot 49. cikk

(1) Az Országgyűlés

a) háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély,

b) külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, vagy

c) kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén hadiállapotot hirdethet ki.

(2) A hadiállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Hadiállapot idején a Kormány gyakorolja az Országgyűlés által átruházott jogokat, valamint dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról.

A szükségállapot 50. cikk

a) az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy

b) az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén szükségállapotot hirdethet ki.

(5)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 285. szám 10129 6. cikk

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem lehet országos népszavazást tartani)

„h) háborús helyzet kinyilvánításáról, békekötésről, hadiállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint szükségállapot kihirdetéséről, meghosszabbításáról és megszüntetéséről;”

7. cikk

„(6) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik.”

8. cikk

„(3) Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”

9. cikk

Az Alaptörvény 45. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult.

(3) A Magyar Honvédség működését a Kormány irányítja.”

10. cikk

Az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vagy az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.”

11. cikk

Az Alaptörvény az „A KÜLÖNLeGeS JOGReND” része helyébe a következő rész lép:

„A KÜLÖNLEGES JOGREND 48. cikk

Különleges jogrend a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

A hadiállapot 49. cikk

a) háborús helyzet kinyilvánítása vagy háborús veszély,

b) külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, vagy

c) kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén hadiállapotot hirdethet ki.

(2) A hadiállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Hadiállapot idején a Kormány gyakorolja az Országgyűlés által átruházott jogokat, valamint dönt a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról.

A szükségállapot 50. cikk

a) az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, vagy

b) az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén szükségállapotot hirdethet ki.

(2) A szükségállapot kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A szükségállapot harminc napra hirdethető ki. A szükségállapotot az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával harminc nappal meghosszabbíthatja, ha a szükségállapot kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

A veszélyhelyzet 51. cikk

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki.

(2) A veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki.

(3) A Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok 52. cikk

(1) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel.

(2) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével – felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.

(3) A Kormány különleges jogrend idején köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja.

(4) Különleges jogrend idején az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A Kormány különleges jogrendben köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Alkotmánybíróság folyamatos működését szavatolja.

(5) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

53. cikk

(1) A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(2) A Kormány a különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletről folyamatosan tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.

(3) Az Országgyűlés a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja. A Kormány az így megalkotott rendeletről és megalkotásának indokairól haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.

(4) A különleges jogrendet a különleges jogrend kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.

(5) A Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendelet a különleges jogrend megszűnésekor hatályát veszti.

A hadiállapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok 54. cikk

(1) Hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének Kormány általi kezdeményezését követően a Kormány rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a kihirdetésre okot adó körülmény azonnali kezeléséhez szükséges mértékben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletről folyamatosan tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet hatálya a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésére vonatkozó döntésig, de legfeljebb a kihirdetés Kormány általi kezdeményezésétől számított hatvan napig, hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetése esetén legfeljebb a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnéséig tart.

(6)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 285. szám 10131 (4) Ha a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésére nem kerül sor, az Országgyűlés törvényt alkot az (1) bekezdés szerinti rendeletben hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetről.

(5) A Kormány a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja.

(6) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja. A Kormány az így megalkotott rendeletről és megalkotásának indokairól haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.

(7) Hadiállapot vagy szükségállapot Kormány általi kezdeményezését követően az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A Kormány a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Alkotmánybíróság folyamatos működését szavatolja.

(8) A hadiállapot vagy a szükségállapot Kormány általi kezdeményezését követően alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

55. cikk

(1) Hadiállapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel.

Az országgyűlési képviselők általános választását hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.

(2) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést hadiállapot vagy szükségállapot idején a köztársasági elnök összehívhatja.

Az Országgyűlésre és a köztársasági elnökre vonatkozó sajátos különleges jogrendi szabályok 56. cikk

(1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kihirdetésére, a szükségállapot kihirdetésére és meghosszabbítására, valamint arra, hogy felhatalmazza a Kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

(2) Az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg az Országgyűlés akadályoztatása tényét, ha az Országgyűlés nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a különleges jogrend kihirdetésére okot adó körülmény miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.

(3) Az Országgyűlés az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén az akadályoztatásának hiányában alkalmazandó szabályok szerint dönt a köztársasági elnök (1) bekezdés szerinti döntésének indokoltságáról és jogszerűségéről, valamint felülvizsgálja a különleges jogrendben alkalmazott rendkívüli intézkedéseket.”

12. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. cikk, a 4–6. cikk, a 9. cikk és a 11. cikk 2023. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

(4) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Áder János s. k., Kövér László s. k.,

köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke

II. Törvények

2020. évi CLIII. törvény

az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetéséről*

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) mellékletét módosító, az Egyesült Nemzetek Kábítószer Bizottsága 2019. március 19-én elfogadott 62/1–62/4. számú határozatában, valamint 2020. március 4-én elfogadott 63/2. és 63/3. számú határozatában foglalt módosítás kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Kábítószer Bizottsága 2019. március 19-én elfogadott 62/1–62/4., valamint 2020. március 4-én elfogadott 63/2. és 63/3. számú határozatát e törvénnyel kihirdeti.

3. § (1) Az Egyesült Nemzetek Kábítószer Bizottsága 2019. március 19-én elfogadott 62/1. számú határozatában foglalt módosítás hivatalos magyar nyelvű fordítását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az Egyesült Nemzetek Kábítószer Bizottsága 2019. március 19-én elfogadott 62/1. számú határozatában foglalt módosítás hiteles angol nyelvű szövegét a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Az Egyesült Nemzetek Kábítószer Bizottsága 2019. március 19-én elfogadott 62/2. számú határozatában foglalt módosítás hivatalos magyar nyelvű fordítását a 3. melléklet tartalmazza.

* A törvényt az Országgyűlés a 2020. december 15-i ülésnapján fogadta el.

(7)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 285. szám 10131 (4) Ha a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésére nem kerül sor, az Országgyűlés törvényt alkot az (1) bekezdés szerinti rendeletben hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetről.

(5) A Kormány a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Országgyűlés folyamatos működését szavatolja.

(6) Az Országgyűlés az (1) bekezdés szerinti rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja. A Kormány az így megalkotott rendeletről és megalkotásának indokairól haladéktalanul tájékoztatja a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét és az Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságát.

(7) Hadiállapot vagy szükségállapot Kormány általi kezdeményezését követően az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható. A Kormány a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely az Alkotmánybíróság folyamatos működését szavatolja.

(8) A hadiállapot vagy a szükségállapot Kormány általi kezdeményezését követően alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

55. cikk

(1) Hadiállapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel.

Az országgyűlési képviselők általános választását hadiállapot és szükségállapot idején nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a hadiállapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.

(2) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést hadiállapot vagy szükségállapot idején a köztársasági elnök összehívhatja.

Az Országgyűlésre és a köztársasági elnökre vonatkozó sajátos különleges jogrendi szabályok 56. cikk

(1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kihirdetésére, a szükségállapot kihirdetésére és meghosszabbítására, valamint arra, hogy felhatalmazza a Kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.

(2) Az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg az Országgyűlés akadályoztatása tényét, ha az Országgyűlés nem ülésezik, és összehívása az idő rövidsége, továbbá a különleges jogrend kihirdetésére okot adó körülmény miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.

(3) Az Országgyűlés az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén az akadályoztatásának hiányában alkalmazandó szabályok szerint dönt a köztársasági elnök (1) bekezdés szerinti döntésének indokoltságáról és jogszerűségéről, valamint felülvizsgálja a különleges jogrendben alkalmazott rendkívüli intézkedéseket.”

12. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. cikk, a 4–6. cikk, a 9. cikk és a 11. cikk 2023. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

(4) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

II. Törvények

2020. évi CLIII. törvény

az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetéséről*

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) mellékletét módosító, az Egyesült Nemzetek Kábítószer Bizottsága 2019. március 19-én elfogadott 62/1–62/4. számú határozatában, valamint 2020. március 4-én elfogadott 63/2. és 63/3. számú határozatában foglalt módosítás kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Kábítószer Bizottsága 2019. március 19-én elfogadott 62/1–62/4., valamint 2020. március 4-én elfogadott 63/2. és 63/3. számú határozatát e törvénnyel kihirdeti.

(8)

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 283. szám 9963 9. § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

10. § Az Egyesült Nemzetek Kábítószer Bizottsága 2019. március 19-én elfogadott 62/1–62/4. számú határozatának, valamint 2020. március 4-én elfogadott 63/2. és 63/3. számú határozatának végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 2020. évi CLIII. törvényhez 62/1. sz. határozat

A parafluorobutyrylfentanyl felvétele az 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe

A Kábítószer Bizottság 2019. március 19-én megtartott 9. ülésén úgy határozott, hogy a parafluorobutyrylfentanylt az 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe felveszi.

2. melléklet a 2020. évi CLIII. törvényhez Decision 62/1

Inclusion of parafluorobutyrylfentanyl in Schedule I of the Single Convention on Narcotic Drugs of 1961 as amended by the 1972 Protocol

At its 9th meeting, on 19 March 2019, the Commission on Narcotic Drugs decided to include parafluorobutyrylfentanyl in Schedule I of the Single Convention on Narcotic Drugs of 1961 as amended by the 1972 Protocol.

Az orthofluorofentanyl felvétele az 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe

A Kábítószer Bizottság 2019. március 19-én megtartott 9. ülésén úgy határozott, hogy az orthofluorofentanylt az 1972. évi Jegyzőkönyvvel módosított és kiegészített 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe felveszi.

Inclusion of orthofluorofentanyl in Schedule I of the Single Convention on Narcotic Drugs of 1961 as amended by the 1972 Protocol

At its 9th meeting, on 19 March 2019, the Commission on Narcotic Drugs decided to include orthofluorofentanyl in Schedule I of the Single Convention on Narcotic Drugs of 1961 as amended by the 1972 Protocol.

(9)