A népszámlálások és a lakásösszeírások utóellenőrzése

(1)

A NÉPSZÁMLÁLÁSOK ÉS A LAKÁSÖSSZEíRÁSOK UTÖELLENÖRZÉSE*

RÓZSA GÁBOR

A modern népszámlálások egyre szélesebb területre kiterjedő kérdésköre növeli az adat—

állomány információtartalmát, hasznosságát, de ugyanakkor nehezebbé teszi megbízható adatok gyűjtését. A gyakorlat ez idő szerint még nem rendelkezik olyan módszerrel, amellyel az összeírás hibáit teljes biztonsággal el lehetne kerülni. Ezzel a kérdéssel foglalkozik az ENSZ 1958—as Népszámlálási módszertani kézikönyve is. Ez az útmutató az összeírási hibák jelle- gének és nagyságának megállapítására a megfelelő eszközt a népszámlálási egységekből vett minta újbóli összeírásában jelöli meg, lehetőleg az összeírást követő minél rövidebb időn belül.

Hasonló gondolatokat fejt ki az 1978-ban kiadott népszámlálási világajánlás is, amely az ilyen utóellenőrzés végrehajtásának előnyeit abban látja, hogy közvetlenül az összeírás után a népesség mozgása minimális, a válaszadók emlékezetében még elevenen élnek a szám- lálás időpontjában adott Válaszok, és a jó propaganda hatására a nagyközönség általában még kész az új adatfelvételben való közreműködésre.

Az l978—as ajánlás szerint az utóellenőrzésnek három követelményt kell kielégítenie:

] . az eredeti összeírástól független, önálló számlálást kell alkotnia;

2. képviselnie kell az egész országot és valamennyi népcsoportot;

3. lehetővé kell tennie az adatok egyedenkénti párosítását és egyeztetését.

Előzmények és célok

Az utóellenőrzés funkciója egyrészt a felvétel teljességének, másrészt a kapott informá- ciók helyességének megállapítása. A már említett 1958—as ENSZ-kiadványban szereplő pél- dák szerint a népszámlálás után röviddel végrehajtott, mintavételes teljesség- és adatminőség- ellenőrzések először az 1950 körüli összeírások eredményeinek tesztelésére jelentek meg

különböző módszerekkel, több országban.

Magyarországon az első ilyen jellegű vizsgálatot az 1960. évi népszámlálás korbevallásai—

nak ellenőrzésére végezték. A vizsgálat célját, módszereit és eredményeit a KSH Népesség—

tudományi Kutató Csoportjának és az MTA Demográfiai Elnökségi Bizottságának közös kiadványában jelentették meg 1964-ben, ,,A korbevallás megbizhatóságának vizsgálatai az 1960. évi népszámlálásnál" címmel.

Az ENSZ—ajánlásnak, a kialakult nemzetközi gyakorlatnak és a hazai igényeknek is teljesebben megfelelő első utóellenőrzés végrehajtására az 1970. évi népszámlálás programja

* A tanulmány alapjául szolgáló utóellenőrzési műveleteket dr. Kepecs József irányította; az értékelőmunka elő- készítésében,illetve technikai lebonyolításában Éltető Ödön, dr. Lázár Györgyné és Matulay Jánosné vettek részt. A cikk az OTKA keretében készült vizsgálat leírásának rövidített változata.

(2)

RÓZSA: AZ UTÓELLENÓRZÉS 789

keretében nyílt lehetőség. Az 1970. évi népszámlálás kiadványsorozatának 31. kötete:

,,Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése" részletes leírást ad mind a O,25 szá- zalékos minta kiválasztásáról, mind a felvétel módjáról és a vizsgálat eredményeiről.

Előkészítés — végrehajtás — feldolgozás

A népszámlálás adatgyűjtése interjú formájában történt, míg az utóellenőrzés alehető- ségekhez képest csak okmányokkal (személyi igazolvány, iskolai bizonyítvány, munkáltatói igazolvány) igazolt adatokat írt össze. Ezzel volt biztosítható a bevallások és a jogi helyzet közötti eltérés reális mérése. A népszámlálási adatok megbízhatóságának vizsgálatánál tehát abból a feltevésből indulhatunk ki, hogy a népszámlálásnál, illetve az utóellenőrzésnél felvett adatok eltérése esetén az utóbbiak a valósak, a népszámlálási adatok pedig hibásak. Ezt a feltevést az a tény is megerősíti, hogy az utóellenőrzési felvételt mindig különlegesen képzett és gyakorlott összeirók hajtják végre.

Minta készítésére — az 1970. évitől eltérően — nem volt szükség, mert az 1976 óta működő Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) 0,5 százalékos lakásmintáját használtuk fel. Az összeírást az ELAR-apparátus hajtotta végre, aminek nagy előnye volt, hogy gyakorlott összeirók végezték a munkát és azt az évek során kialakult emberi kapcsolatok is segítették.

A lakosság tájékoztató levelet kapott az ellenőrző felvétel megkezdése előtt, amelyben közreműködését kérték, és azt, hogy ne tekintse zaklatásnak az ismételt felkeresést.

A felvétel végrehajtására 1980. január hó végén és február hó elején került sor, de az 1980.

január 1—jei eszmei időpontnak megfelelő állapotot kellett rekonstruálni. Az utóellenőrzési összeírás mintegy 18 000 lakásra és 55 000 személyre terjedt ki.

Az összeírás befejezése után az alkalmazásban állók és a tsz—tagok munkáltatóitól ,,Munkáltatói válaszlevél"-ben pontos foglalkozási és munkaköri adatokat gyűjtöttek be, ezzel biztosítva a foglalkozási kérdéscsoport lehető legalaposabb pontosításának lehetőségét.

A területi feldolgozást követően a központilag kódolt és revideált anyagot számlálókörze- tenként és ismérvek szerint dolgozták fel. Az adatok minőségének vizsgálatát az alábbi ismér- vekre végeztük el:

népességkategória, foglalkozási viszony,

korcsoport, állománycsoport, beosztás,

iskolázottság, népgazdasági ág,

gazdasági aktivitás, épitési év,

foglalkozás — aktív keresők szobák száma, (fizikai foglalkozások részletesen lakás alapterülete.

-l- nem fizikai foglalkozások összesen), foglalkozás -— aktív keresők

(nem fizikai foglalkozások részletesen -t- fizikai foglalkozások összesen),

A táblázatok alapján megbízhatósági mutatószámokat határoztunk meg az 1970. évihez hasonló módszerrel.

A bruttó hiba megadja a népszámlálásnál a megfelelő ismérv rovatába tévesen bekerült és onnan tévesen kimaradt tételek összegét, a nettó hiba pedig ugyanezek különbségét.

A népszámlálás végső eredményét ez utóbbi különbözet terheli, amely kifejezi a hibák egyen—

legét.

A feldolgozást Budapest, Megyei városok, Megyék (nem megyei városok és községek), valamint Ország összesen területi csoportosításban végeztük el, de az egyes témák rövid elemzése terjedelmi okok miatt csak a Vizsgált megbízhatósági mutatók országos értékelését tartalmazza. Elsősorban helyhiány miatt nem szerepel minden ismérvnél az eltérések irányá-

nak részletesebb elemzése.

(3)

790 RÓZSA GÁBOR

Az utóellenőrzési és a megfelelő népszámlálási anyag egyeztetése során találtak olyan személyeket és lakásokat, amelyeknek adatait csak az egyik összeírás során vették fel.

Az ilyen ,,páratlan" tételeket a megbízhatósági mutatók kiszámításánál nem vettük ügye- lembe.

Az ,,üres" (adathiányos) kategóriába azoknak a személyeknek vagy lakásoknak a száma került, amelyek nem páratlanok ugyan, de az adott témában a népszámlálásnál vagy az utóellenőrzésnél nem sikerült adatot kapni róluk.

A népszámlálási és utóellenőrzési adatok különbözősége nem az összeírt, hanem a kő- dolás során már esetenként javított népszámlálási adatok és az utóellenőrzési információk eltérését jelenti. Megjegyzendő, hogy a kódhibák nem minden esetben jelentkeztek a feldol- gozott adatok minőségében, mivel több ismérv egyes tételei eleve összevont formában kerül—

tek feldolgozásra, és így esetenként a kódeltérés nem lépte túl az összevont kategória határát.

A teljeskörűség vizsgálatának problémái

A népszámlálási felvétel teljességének ellenőrzése az 1960. évi korbevallás-vizsgálatnak egyáltalán nem volt szempontja. Az 1970. évi utóellenőrzés sem tekintette elsődleges felada—

tának a teljeskörűség vizsgálatát, de az említett 31. kötet röviden kitér a teljesség néhány aspektusára.

Figyelembe véve, hogy — elsősorban gazdaságossági okok miatt — az utóellenőrzési összeírás 1980-ban az ELAR-mintán történt, a korrekt összehasonlításnak több akadálya volt:

]. a lakásminta alkalmazása kizárta annak lehetőségét, hogy biztonsággal megállapítsuk a népszámlálási lakáskihagyásokat, ami magával hozta a népesség számának pontatlanságát is;

2. az összehasonlítást nehezítette, hogy az ELAR-minta keretének alapja az 1970. évi nép—

számlálás volt, és a körzethatárok sok esetben eltértek az 1980. éviektől;

3. ezekhez a problémákhoz járult még a lakcímek pontatlansága, az azonos címen található egy vagy több lakás nem mindig egyértelmű meghatározása és ezáltal az ott lakó személyek azo- nosítása;

4. a technológiából következően a teljesség megállapítását negatívan befolyásolták a másolási pontatlanságok is;

5. elvileg a már említett ún. páratlan tételek adhatnának némi tájékoztatást az összeírás tel—

jességének kérdésében a személyekre vonatkozóan, de részben az előzőkben felsorolt okok, rész- ben egyéb technikai jellegű problémák nem teszik lehetővé, hogy valóban korrekt információt adhassunk e tárgykörben.

A népszámlálási adatok megbízhatóságának vizsgálata

A személyi ismérvek feldolgozása során a jelenlét, illetve bejelentettség alapján defi—

niált (1—7.) kategóriák összevonásával állíthatjuk elő a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő ,,jelen levő" (de facto) és ,,állandó" (de jure) népességszámot, valamint az utóbbi magyar népszámlálások gyakorlatában alkalmazott ,,lakónépesség" létszámát. Ezek a kategóriák a következők szerint foglalhatók össze. (Lásd az 1. táblát.)

A túlnyomó többséget (94%) képviselő l—es kategória a definíció mindkét ismérve (jelenlét és bejelentettség) szempontjából a legegyszerűbb. Ennek megfelelően arányát tekint—

ve itt a legcsekélyebb a népszámlálási és utóellenőrzési adat eltérése, és egyúttal igen jó az azonosan csoportosított tételek aránya (98%). A többi kategóriához viszonyítva nagyság—

renddel kisebb a bruttó és a nettó hiba aránya a népszámlálási adat százalékában.

a) Korcsoport. A korbevallások megbízhatóságának vizsgálatát Magyarországon elő- ször az l960—as népszámláláshoz kapcsolódóan végezték, majd egy rövidebb elemzés készült az 1970. évi népszámlálást követően is. Az 1980. évi összeírásnál a koradatok felvételét a születés dátumára vonatkozó kérdés mellett a személyi szám beírása hitelesítette. Az utó-

(4)

AZ UTÓELLENÓRZÉS 791

ellenőrzési adatok feldolgozása először ötéves korcsoportokra történt, majd 30—69 évesig 10 éves korcsoportokra összevonva, végül a négy ún. főkorcsoportra.

!. tábla

A népszámlálás népességkategória-adataínak megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás Abruttó ] Anettó

__ Az azono- __

san csopor-

Népességkategóría a népszámlálás 5533—es $$$? hiba

szerint a népszámlálási adat százalékában

1 ... 93,4O 94,31 98,lo 4,78 —O,98

2 ... 2,98 2,28 51,23 74,12 23,41

3 ... l,31 O,96 50,22 72,82 26,74 4 ... 0,35 0,06 7,73 103,87 80,66

5 ... 0,77 0,60 23,31 131,33 22,06

6 ... 0,76 0,55 33,25 105,84 27,66

7 ... 0,27 0,14 22,30 106,47 48,92

Hiányos adat ... 0,16 1,10 — — —

Összesen ... 100,00 100,00 94,32 ]0,08 2,75

Jelen levő népesség ( 1 , 2, 3, 4) . 98,04 97,6l 98,4l 2,76 0,42 Állandó népesség (1, 2, 5, 6) . . 97,92 97,74 98,85 2,13 0,17 Lakónépesség ( l , 3, 5, 7) ... 95,75 96,0l 98,37 3,54 — O,28

A koradatok —— 1970-hez hasonlóan — a legpontosabbak az összes vizsgált ismérv közül.

Az azonosan csoportosított, illetve a tévesen besorolt tételek százalékos arányát a vizsgálatba bevont személyek számához mutatja be a 2. tábla.

2. tábla A népszámlálás korcsoportok szerinti adatainak megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás Az azono— A bruttó ! A nettó san csopor-

KOÉÉSÉSO" népszámlálás ellín'áíí'és 12333?! hiba

_ szerint a népszámlálási adat százalékában

O— 4 ... 6,95 6,89 98,72 l,81 0,75

5— 9 ... 6,60 6,57 99,15 1;08 0.61

10—14 ... 6,53 6,49 99,05 1,30 O,59

15—19 ... 6,12 6,06 98,61 1,83 0,95

20 —— 24 ... 7,00 692 9823 2,40 1,13

25 —29 ... 7,25 7,21 99,01 1,41 0,56

30—39 ... 13,21 13,14 99,08 l,02 0,53

40—49 ... 12,77 12,70 99,08 1,25 0,59

50—59 ... l4,38 l4,29 99,ll l,l9 0,58

60—69 ... 9,77 9,74 99,19 1,28 0,34

70—X ... 9,23 9,19 98,73 1,50 0,46

Hiányos adat ... 0,19 0,80 —— — —

Összesen 100,00 100,00 98 ,76 I ,40 0,61

A népesség korcsoportok szerinti megoszlása néhány század százaléknyi eltéréssel szinte azonos a népszámlálásnál és az utóellenőrzésnél. Az azonosan besorolt tételek aránya

(5)

792 RÓZSA GÁBOR

korcsoportonként 98,23 százalékos minimum és 99,19 százalékos maximum között változik, ami az előzőkben leírtak figyelembevételével valóban nagyfokú megbízhatóságra utal. A—rela- tív bruttó hiba 1,02 és 2,40, a relatív nettó hiba pedig 0,34 és 1,13 százalék közötti.

További összevonásokkal az ún. főkorcsoportokat (0—14, 15—39, 40—59, őO—X évre) figyelve, az azonosan besorolt tételek aránya minden kategóriában meghaladja a 99 száza- lékot, míg a hibaszázalékok lényegesen csökkennek.

b) A legmagasabb iskolai végzettség. A megbízhatósági mutatók számítása egy olyan összevonás alapján történt, amelynek kategóriái lényegében megfelelnek a különféle iskola—

rendszerekből származó adatok alapvető összehasonlitását célzó nemzetközi ajánlásoknak.

3. tábla

A népszámlálás iskolaz'végzettség-adafáinak megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás A A bruttó [ A nettó

,______ ,_ __M 2 azono- _A_ "-"—__— _W, , ___

san csopor—

Legmagasabb iskolai végzettség a népszámlálás el?:nllőtX'óz-és giai? hiba

Nem járt iskolába ... lO,68 10,6l 95,99 7,4l, O,61 Általános iskola 1 — 7. osztálya . . 37,07 36,65 94,41 l0,06 —O,51

Általános iskola 8. osztálya ... 34.37 34,57 93,78 ll,56 O,88

Befejezett középiskola ... 12,04 l1,93 93,23 12,73 O,80 Befejezett felsőfokú iskola ... 4,46 4,41 93,77 ll,34 1,13 HÉÉÉXPSÉÉW;1 . . . ._. ,. . . 0188 l,83 -— — —

Összesen 100,0o 100,oo 93,35 10,59 1 0.94

4. tábla

A népszámlálás gazdaságl'aktívitás-adataínak megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás ' A bruttó ) A nettó

van, ,, , __,____,_,,,___ Az azono— .. "anál. __

san csopor-

Gazdasági aktivitás a népszámlálás 833335 $$$ hiba

szerint " a népszámlálási adat százalékában

Aktív keresők ... 45,56 45.57 9728 5,46 — 0,03 Segítő családtag, idénymunkás . . (),93 O,96 45,22 112,66 —— 3,11

Gyesen levő ... 2,34 221 8854 l7,39 5,52

Nyugdínsjáradékos, egyéb

inaktív kereső ... l9,70 19,27 94,8l 8,20 2,18

Iskolába nemjáró gyermek . . . . 8,97 8,90 98,l7 2,9l O,75

Általános iskolai tanuló ... 10,63 lO,6l 99.15 3,00 O,16 Középiskolai tanuló ... l ,89 2,00 93,68 18,04 —— 5,4O Szakmunkástanuló, középfokú,

szakiskolai tanuló ... l,86 l,73 8693 19.29 6,85

Felsőfokú tanintézeti hallgató . . . (),80 (),83 97,35 8,92 —— 3,61 Első ízben állást kereső,

fogyatékos, egyéb eltartott . . . 7,07 6,87 84,24 28,75 2,76

HÉnyosanat ... : ... 0,25 1,05 —- — —

Összesen 100,00 ]00,00 94,87 8,94 0,94

Az öt kategória százalékos megoszlása —— lényegtelen eltérésekkel — megegyezik a két felvétel szerint. Legmegbízhatóbbak az összes mutatót tekintve az iskolába nem jártak ada-

(6)

AZ UTÓELLENÖRZÉS 793

tai, amit e kategória teljesen egyértelmű deiiniáltsága magyaráz. A bruttó hibák magasabb aránya ellenére az adatok használhatóságát támasztja alá a relatív nettó hibák alacsony volta. Ennek igazolásául egy másféle — a hiányos adatokat valóban elkülönítő — csoportosí-

tást is bemutatunk:

azonosan csoportosított tételek ... 48 374 (93,35%) eltérően besorolt tételek ... 2 361 (4,56%) hiányos adat ... 1 085 (2,09%)

c) Gazdasági aktivitás. A helyesen besorolt tételek aránya 94,87 százalék, ezen belül igen jó ez a mutató a legnagyobb arányokkal szereplő kategóriáknál (94,81-99,15%).

A 4. tábla adatai szerint a népszámlálás, illetve az utóellenőrzési felvétel szerinti százalékos megoszlás nagyon közeli értékeket mutat. A középfokú oktatási intézmények két kategó—

riájánál tapasztalható nagy nettó hibaszázalékok jórészt semlegesítik egymást. (Lásd a 4.

táblát.)

Az 1970. évi utóellenőrzéshez hasonlóan most is igazolódik a gyesen levők és különö- sen a nehezebben definiálható státusú segítő családtagok, idénymunkások pontos összeírá—

sának problémája. Az adatok áttekinthetőségét fokozza, hogy a két felvételből származó hiányos adatok összaránya ennél az ismérvnél nem egészen l,24 százalék.

d) Foglalkozás. Az aktív keresők foglalkozását számbavevő 5. tábla két részében a mu- tatószámok ugyanannak a populációnak a megoszlását tükrözik, mégpedig először a fizikai, másodszor pedig a nem fizikai foglalkozások részletezése szerint.

A fizikai foglalkozásokat magában foglaló táblarészben a népszámlálás és az utó- ellenőrzés szerinti megoszlás jó egyezést mutat, mindössze a mezőgazdasági és a szolgáltatási ágaknál van minimális utóellenőrzési többlet. (Az egyes népszámlálási tételek jelentéktelen többlete —- feltételezhetően — a hiányos adatok mintegy 1 százalékos utóellenőrzésbeli túlsúlyának felel meg.) Az azonosan csoportosított tételek aránya 89,lO százalék, de ebben benne van az egy tételként összevont nem fizikai foglalkozások átlagot javitó 93,87 szá- zaléka is. A meglehetősen nagy bruttó hibát a kölcsönösen téves besorolások elfogadha- tóan kis nettó hibává mérséklik (20,09, illetve l,22 százalék).

5. tábla A népszámlálás egyéni foglalkozási adatainak megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás A bruttó A nettó

AM __ Az azono- __

san csopor-

Foglalkozás a népszámlálás 511333 $$$? hiba

A fizikai foglalkozások részletezése szerint

Ipar ... 25,50 25,29 90,45 l8,26 O,83

Építőipar ... 8,09 7,94 87,85 22,46 1,83

Mezőgazdaság ... 7,89 7 ,94 87,39 25913 — 0,70 Szállítás, hírközlés ... 5,64 5,63 91 ,75 16,28 O,23

Kereskedelem. vendéglátás ... 4,67 4,47 88,12 19,4O 4,35

Vízgazdálkodás ... 0,38 0,36 82,02 30,34 5,62

Szolgáltatások ... 1,1 3 1,18 90,67 22,39 -— 3,73 Anyagmozgatás, raktározás . . . . 3,46 3,43 76,74 45,78 O,73 Egyéb fizikai ... 12,49 12,44 81 ,72 36,25 O,31 Nem fizikai ... 30,4l 29,95 93,87 10,74 1,52

Hiányos adat ... O,34 l,37 — -— —

Összesen 100,00 l 100,oo 89,10 l 20,o9 l,22

(A tábla folytatása a következő oldalon. )

(7)

794 ' RÓZSA GÁBOR

(Folytatás.) százalékos megoszlás Az alom A bruttó ] A nettó

, san csopor-

FOglalkozás a népszámlálás effínlgfz'és $$$? hiba

A nem fizikai foglalkozások részletezése szerint

Műszaki ... 7,71 7,56 8S,O7 27,83 2,03

Allamigazgatás, párt— és tömeg-

szervezetek, igazságszolgáltatás l,55 1,43 8630 20.00 7,4O Vállalati, szövetkezeti igazgatás,

vállalati, szövetkezeti vezetők . 0,90 O,79 80,28 27,7O ll,74 Gazdasági, szakmai irányítók,

egyéb kereskedelmi, hálózati,

idegenforgalmi ... 4,35 4,30 84,17 30,29 1,36

Úzletvezető, raktárvezető ... 1,32 1,40 77,24 51,6O ——6,09

Egészségügyi ... 2,45 2,41 95,l4 8,85 O,87

Kulturális ... 4,63 4,68 95,53 9,95 — LOO

Számviteli, pénzügyi, ügyviteli . . 7,92 7,93 87,69 24,77 —O,16 Fizikai ... 68.56 68,17 96,71 — 6,00 O,57

Hiányos adat ... 0,61 1,33 —— — —

Összesen 100,00 100,00 93,3I ] I ,46 0,99

Nézzük meg a fenti vizsgálatsort a nem fizikai foglalkozáscsoportok részletezésével.

A kategóriák százalékos megoszlása a két összeírásnál ez esetben is megfelelő egyezést mutat; a hiányos adatok utóellenőrzési többlete itt csupán O,72 százalék. Az azonosan cso- portositott tételek arányán többet javított a fizikai foglalkozások összevonása, mint ameny—

nyit rontott a nem fizikaiak kibontása; ez a mutató itt 93,31 százalék. Ugyanakkor szembe—

ötlő, hogy a kisebb arányt képviselő és meglehetősen egyértelműen definiálható egészségügyi és kulturális foglalkozáscsoportokon kivül a nem fizikai kategóriák azonos besorolása sehol sem éri el a 90 százalékot. A nettó hibaszázalék itt is megfelelően alacsony.

e) Foglalkozási viszony. Az egyezően besorolt tételek aránya 94,48 százalék; értékelhető eltérések csak az alkalmazásban állók és a szövetkezeti tagok kategóriái kölcsönös viszony—

latában fordulnak elő.

6. tábla

A népszámlálás foglalkozási viszony szerinti adatainak megbízhatósági mutatószámai

__ Az azono- ___—___..—

san csopor-

Foglalkozási viszony a népszámlálás eűezntgá-és 232123 hiba

Alkalmazásban álló ... 81 ,86 81,86 96.43 5,85 ! —

Szövetkezeti tag ... l4,43 13,40 83,51 25,84 7,l 3

Önálló ... 2,10 2,16 90,74 21,33 —-2,82

Mezőgazdasági segítő családtag . 1,1 3 1,09 83,83 28,95 3,38 Nem mezőgazdasági segítő

családtag ... 0,13 O,13 90,32 l9,35 —

Hiányos adat ... O,35 1,36 — —— —

Összesen 100,00 100,00 94 ,48 ; 9,32 1 l ,13

(8)

Az UTÓELLENÓRZÉS 795

Az egyes kategóriák aránya a két összeirásnál jó egyezést mutat, csak a szövetkezeti tagoknál jelentkezik említésre méltó népszámlálási túlsúly (az 1970—es utóellenőrzésnél tapasztaltakhoz hasonlóan). A hiányos adatok összaránya l,65 százalék. A kiszámított mutatók legkevésbé kedvezők a szövetkezeti tagok kategóriájánál.

Az összeírás nehézségeit tükrözik az elég nagy bruttó hibák, a közölt adatok megbíz- hatósága azonban a nettó hibaszázalék csekély értékei szerint nem forog veszélyben.

f) Államánycsoport, beosztás. Az azonosan besorolt tételek aránya összesen 82,9l száza—

lék, a hiányos adatoké 1,72 százalék.

7. tábla

A népszámlálás államánycsoport, beosztás szerinti adatainak megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás Az azono— A bruttó [ A nettó

_ __ __— san csopor- —

Á'IOÉÉSSYZÉÉW"' népszámlálás daliás 33252? hiba

Szakmunkás ... 28,84 29,07 89,18 22,45 —0,81 Betanitott munkás ... 27,8O 26,53 79,76 35,95 4,54 Segédmunkás ... 8,96 9,3 8 72,04 60,56 — 4,63 Önálló ... 2,11 2,15 89,60 22,60 —-1,83 Mezőgazdasági segítő családtag . 1 , l 0 1,05 83,40 28,57 4,60 Nem mezőgazdasági segítő

családtag ... GJ 3 0,14 90,00 26,67 — 6,67 Vezető, irányító ... 7,68 7,14 78,05 36,96 6,95 S__zakalkalmazott ... l7,01 l7,03 86,44 27 ,25 — O,] 2 Ugyviteli ... 5,99 6,11 82,69 36.54 —— ,91

Hiányos adat ... 0,38 1,40 - — —

Összesen 100,00 100,00 82,9I 32,38 2,68

8. tábla

Az alkalmazásban állók és tsz-tagok népgazdasági ág szerinti adatainak megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás Az azono— A bruttó ] A nettó __ san csopor-

Népgazdasági ág a népszámlálás el?:nlgifsz-és 223312]? hiba

Ipar ... 33,95 33,54 97,21 4.36 122

Építőipar ... 7,83 7,67 94.81 8,38 2,00

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 19,03 18,83 96,69 5,52 l,11

Szállítás, hírközlés ... 7,99 7,94 96,66 6,09 0,58

Kereskedelem ... 9,79 9,67 96,7l 6.27 1.17

Vízgazdálkodás ... 1,67 1,66 96,70 6,09 0,Sl

Személyi és gazdasági szolgáltatás 4,00 3,95 95,97 6,89 l,17 Egészségügyi, szociális és

kulturális szolgáltatás ... 10,83 10,74 97,07 5,08 0,78 Közösségi, közigazgatási és

egyéb szolgáltatások ... 4,61 4,74 94,13 14.50 -— 2,75

Hiányos adat ... O,30 1,26 — — ——

Összesen 100,00 100,00 % ,31 5,89 1.2]

(9)

796 RÓZSA GÁBOR

Az állománycsoport, beosztás szerinti adatok megoszlásában a legjelentősebb eltéré- sek a betanított munkások, a vezetők és a segédmunkások kategóriájában találhatók, még- pedig a két előbbiben népszámlálási többlettel, az utóbbiban pedig utóellenőrzési túlsúllyal.

A népesebb kategóriák közül a szakalkalmazotti adatok a legpontosabbak: a nettó hiba- százalék mindössze —-0,12.

A meglehetősen nagy bruttó hibaszázalékok ellenére a közölt adatok elfogadható pon—

tosságúak, mivel a nettó hibák abszolút értéke 2,68 százalékos átlag körül szóródik: a veze- tők kategóriájában a legmagasabb, 6,95 százalékkal, a legnagyobb létszámú három csoport—

ban viszont csak O,81, 4,54 és O,12.

g) Népgazdasági ág. A népgazdasági ágra vonatkozó feldolgozás igen megbízható adatokkal szolgált. A kilenc kategória százalékos megoszlása a népszámlálás, illetve az utó- ellenőrzés adatainak csoportosítása alapján csekély különbségektől eltekintve megegyezik.

Az utóellenőrzés század- vagy tizedszázalékos hiányait elsősorban az ,,üres" kategória több- lete okozza. Egyedüli kivétel az ,,egyéb szolgáltatások" kategóriája, amely a többi megbíz- hatósági mutató szempontjából is a legkevésbé kedvező képet nyújtja. Az azonosan csopor- tosított tételek egyenletesen magas aránya és a csekély nettó hiba is igazolja az adatminőség- ről leirtakat.

*

A lakásísmérvek feldolgozása során a következő megállapításokra jutottunk.

a) A lakások építési éve. A kategóriák százalékos megoszlásának eltérése csak a régebbi építésű, az első két kategóriába tartozó lakásokra vonatkozó adatoknál éri el, illetve köze—

líti meg az 1 százalékot, mégpedig ellenkező előjellel. Ennél a két kategóriánál találjuk a legnagyobb bizonytalanságot a többi mutató tanúsága szerint is.

9. tábla

A lakások építési évére vonatkozó adatok megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás Az azono- A bruttó l A nettó

" _ "— san csopot- _—

Építési év a népszámlálás 635333 $$$? hiba

1900 előtt ... 15,39 14,ll 64,3l 63,09 8,28

1900—1919 ... lO,25 11,22 48,57 112,33 —-9,46

1920—1944 ... 20,03 l9,92 69,51 60,43 0,55

1945—1959 ... l3,60 l4,36 73,08 59,43 — 5.58

1960—1969 ... l9,75 l9,88 Sl,81 37,05 —0,67

1970—1974 ... 10,93 10,52 80,28 35.68 3,75

1975—1979 ... 8,50 8,66 86,83 28,16 —— ,83

Hiányos adat ... 1,55 1,33 — — —

Összesen 100,00 100,00 71 ,05 55,02 3 ,81

A bruttó hibák aránya fokozatosan csökken, a helyes besorolású tételeké növekedő tendenciát mutat a magasabb évszámok irányába. A bruttó hibák magas aránya (28—112%) az ismérv átlagában 55 százalékot eredményez, de a nettó hibaszázalék végeredményben a 4 százalékot sem éri el.

Az eltérések iránya szerinti csoportosítás nem mutat ki rendkívüli különbséget a lakás korának alá-, illetve túlbecslése terén: a lakás építési évét az adatok 1392 százalékánál a népszámlálás túlbecsülte az utóellenőrzéshez képest, míg az adatok 12.30 százalékánál alá—

becsülte.

(10)

b) A lakások szobaszáma. Az első kategóriába tartoztak az egyetlen helyiségből álló vagy 12 négyzetméternél nagyobb szobával nem rendelkező lakások; a másodikba az olyan lakások, amelyekben egy 12 négyzetméternél nagyobb szoba van stb.

10. tábla

A lakások szobaszámára vonatkozó adatok megbízhatósági mutatószámai

Az azono— __.__.__._..________

san csopor—

A szobák száma a népszámlálás ,fíín'gg'és $$$th hiba

0 ... 3,78 3,67 46,56 103,81 3,07

l ... 43,88 45,40 82,56 38,34 —- 3,46 2 ... 42,63 41 ,92 77,41 43,53 l,66

3 ... 7,79 7,22 57,47 77,67 7,40

4 ... 1,03 0,80 46,24 85,48 22,04

5 és több ... 0,16 O,14 37,93 113,79 10,35

Hiányos adat ... 0,73 0,85 —— — —

Összesen 100,00 100,00 76,00 46,42 3,16

l 1. tábla A lakások alapterületére vonatkozó adatok megbízhatósági mutatószámai

Százalékos megoszlás Az alom) A bruttó ! A nettó

_. san csopor- _

A gigásyíelíggetgáete a népszámlálás elleznlggés 33321? hiba

19 és kevesebb ... 1,51 1,35 47,62 94,14 10,62

20—39 ... 16,00 16,19 70,08 60,98 1,14

40—59 ... 37,57 37,36 72,84 53,77 0,55

60—79 ... 26,60 26,64 61 ,41 77,37 —- 0,l9 80—99 ... 11,67 12,12 51,47 100,85 - 3,80

100 és több ... 5,90 5,48 55,45 82,05 7,05

Hiányos adat ... O,75 O,86 -— —- —-

Összesen 100,00 100,00 64,91 68 ,57 I ,46

Itt is meglehetősen nagy szórást tapasztalunk az azonosan csoportosított tételek tekin- tetében (76%). Nyilvánvaló, hogy a valamely ok miatti szándékos torzításnál általánosabb hibaforrás a félszobák, hallok, lakókonyhák besorolásával kapcsolatos bizonytalanság. Elég példaként megemlíteni, hogy ismérvünk szempontjából itt ugyanabba a kategóriába tarto—

zik a szoba—konyhás lakás, mint az 1 4—3 félszobás —l—hallos lakás. így az is kevésbé meglepő, hogy az 1 és 2 szobás kategóriába tartozik a lakások döntő többsége, mind a népszámlálás, mind az utóellenőrzés szerint (43,88 és 42,63, illetve 45,40 és 41,92 százalék). A két össze- írás szerinti százalékos megoszlásban az utóellenőrzés mintegy másfél százalékos többletét az 1 szobás kategóriánál a népszámlálás kismértékű többlete kompenzálja az összes többi csoportban. Az ,,üres" kategória aránya összesen 1,47 százalék.

A szobaszám növekedésével együtt csökken a magasabb kategóriák aránya (mindkét felvétel szerint), rohamosan csökken az egyező besorolású tételek aránya, és — a hiányos adatok viszonylag alacsony aránya következtében is — egyidejűleg nő a relatív bruttó hiba.

(11)

798 RÓZSA GÁBOR

A nettó hibaszázalék összességében elfogadható ugyan (3,16%), de néhány kategóriában jóval nagyobb mértékű.

c) A lakások alapterülete. A 20 négyzetméteres csoportokba összevont százalékos adatok a kategóriák megoszlásánál nem mutatnak lényeges eltérést a két felvétel összehason—

lításakor. A teljes összeírt mennyiség tized százalékaiban kifejezhető különbségek ugyanis a szomszéd kategóriákban kiegyenlitődnek, és így sem szándékos torzítás feltételezésére, sem a közölt alapvető információk megkérdőjelezésére nem adnak okot. A kiegyenlitődésí tendenciát igazolja az átlagosan alacsony nettó hibaszázalék. Ez utóbbi mutató különösen kedvező az együtt mintegy 80 százalékot képviselő 20—79 négyzetméteres kategóriákban.

(Lásd a 11. táblát.)

A hiányos adatok aránya ennél az ismérvnél összesen l,46 százalék, szinte megegyezik az előző fejezetével.

*

Az utóellenőrzés értékelése egyfelől magára az utóellenőrzésre vonatkozóan tesz lehetővé bizonyos következtetéseket, másfelől — eredeti céljának megfelelően — a népszámlálással kap—

csolatos tanulságok egyik forrása. Az első vonatkozásban itt csupán feldolgozásunk azon fogyatékosságát említem, hogy az egyes ismérveknél előforduló magas bruttó hibaszázalé—

kok alacsony nettó hibává történő kiegyenlítődésére jóval kisebb esély lenne a tényleges népszámlálási adatközlésnek megfelelő, több ismérv kombinációját tartalmazó információk vizsgálata esetén. A népszámlálást érintő tanulságok közül — aktualitásuk miatt — különösen fontOs, hogy az 1990. évi összeírás előkészítése és adatfeldolgozása során az utasítások és oktatások fokozottan koncentráljanak az egyes ismérvek nagyobb hibaszázalékkal szereplő kategóriáira. Egyes esetekben ugyanakkor célszerűnek látszik a feldolgozást bizonyos kate- góriáknak az információértékét nem csorbító, ésszerű összevonásával elvégezni.

A 12. és a 13. táblában bemutatjuk az elmúlt népszámlálások megbízhatósági mutatói—

nak összehasonlítását.

12. tábla

Korbevallási hibák össze hasonlítása A meg A bruttó [ A nettó

A nép- vizsgált __ __ ,

mágus "53335k hiba százalékos aránya

1960 ... 62 555 O,85 ! O,16

1970 ... 26 163 0,91 024

1980 ... 51820 1,4o ] O,61

l [

l3. tábla

A megbíz hatósági mutatószámok összehasonlítása

Az azonosan A bruttó ! A nettó

csoportosított m-———————m——'w-———————————-

Ismérv, év tételek hiba

százalékos aránya

Személyi ismérvek Népességszám

1970 ... 97,04 5,92 2,03 1980 ... 94,32 10,08 2,75

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

(12)

( Folytatás.)

Az azonosan A bruttó A nettó

csoportosított —————————————————————————— %

Ismerv, év tételek hiba

százalékos aránya

Jelen levő népesség

1970 ... 99,70 O,7O —— O,ll

1980 ... 98,4l 2,76 0,42

Állandó népesség

1970 ... 99,24 0,95 057

1980 ... 98,85 2,13 0,17 Lakónépesség

1970 ... 99,83 O,81 ——0,48 1980 ... 98,37 3,54 —0,28 Iskolai végzettség

1970 ... 98,26 3,49 O,72

1980 ... 93,35 10,59 0,94 Gazdasági aktivitás

1970 ... 9493 10,15 I,28

1980 ... 94,87 8,94 0,94

Népgazdasági ág

1970 ... 98,47 3,06 —

1980 ... 96,31 5,89 1,21

Egyéni foglalkozás —

1970 ... 89,l3 21,74 3,27 1980* ... 89,10 20,09 l,22 1980" ... 93,31 ll,46 O,99 Foglalkozási viszony, foglalkozási

minőség

1970 ... 82,28 35,44 4.69

Foglalkozási viszony

, 1980 ... 94,48 9,32 1,13

Allománycsoport

1980 ... 82,91 32.38 ! 2,68 Lakásismérvek

Szobák száma

1970 ... 85,37 29,29 —

1980 ... 76,00 46,42 3,16

Lakás alapterülete

1970 ... 50,45 99,11 7,49

, 1980 ... 64,91 68,57 1,46

Epítési év

1970 ... 75,24 49,52 4.82 1980 ...

71,05 55,02 3,81

* A fizikai foglalkozások részletezése szerint.

** A nem fizikai foglalkozások részletezése szerint.

Megjegyzés. Az 1970. évi utóellenőrzés közölt tábláiban nem szerepelt az ,,üres" kategória. l980-as feldolgozásunkban viszont —— eredeti terveinktől eltérően — a hiányos adatokat nem osztottuk szét a többi kategória között.

E tanulmány leadásának időpontjáig még nem született végleges döntés az 1990. évi népszámlálás és lakásösszeirás utóellenőrzésének tartalmáról és módszereiről. A jelenleg alakuló elképzelések szerint csak részben alapoznánk a korábbiakban alkalmazott utóössze—

írásos eljárásra, ugyanakkor pedig kihasználnánk az összeírt adatok más információforrások- kal (adatbázisokkal, nyilvántartásokkal) történő összehasonlitásának, valamint az adatfel-

(13)

800 RÓZSA: AZ UTÓELLENÖRZÉS

dolgozás különböző fázisaiban végzett ellenőrzéseknek lehetőségeit is. A tervek között szerepel továbbá annak vizsgálata, hogyan befolyásolja az önkitöltés alkalmazása az adatok minőségét.

TÁRGYSZÓ: Népszámlálás.

PEÉHOME

Bo nnozmoü uacm caoeü CTaTbH an'rop expa-me nanaraei nem: !! npenncropmo nocnenylomero KOHTPOJIH. Home nanoxemm merononomuecxnx acnexron HOCJIBIIYIOBIeI'O xompom, nponenen- nem Ha 0,5-npouemuoü Bmőopxe mumuoro (honna nenocpencrseimo noone Bemepcicoü nepe- nncn nacenenna u napi-up 1980 rona, anrop aanamnaer BeCKOJIbKO npoőneM nocnenonannn cnnonmoro xapaicrepa n npmaozmr aexou-opme noxasarexm nocroaepnocm nannmx omocmenbuo 8 mm; u 3 KBapTHpHLIX npuanaxon.

B samxouuwmnom pasnene aBTop nanaraer cpaauenne c pesynBTaTaMH nomenyiomero ROH- Tponn 1970 rona n noone Kparxoü onemcn npnnomn cooőpaxcennx omocmenmo nomenytomero xonrponx nepemmn Hacenem 1990 rona.

SUMMARY

The introductory part of the articleoutlines the aim and historical anteccndents of rechecking.

Having reviewed the methodological aspects of rechecking based on a 0.5 per cent housing sample carried out immediately after the census of population and the housing survey in Hungary in 1980, the author refers to some problems of the full-scope analysis, then he shows certain indicators of reliability of data, referring to 8 personal and 3 housing criteria.

The concluding part compares the results of rechecking with those obtained in 1970, and after a short evaluation presents ideas for rechecking of the census of population to be performed in 1990.