A GAZDÁLKODÖ SZERVEZETEK INTÉZMÉNYI VÁLTOZASAI
DR. FUTÓ PÉTER
A gazdálkodó szervezetek 1990-ben erőteljes intézményi reformmal reagáltak a politikai változásokra. A vállalkozások, különösen a kisebb méretű cégek számának szaporodása, a gazdasági egységek feldarabolása, a gazdasági társaság intézményének térhódítása előké- szítette a privatizációt, kedvezőbb feltételeket teremtett a beruházni kívánó külföldiek szá—
mára. A dolgozat ezt az intézményi átrétegződést és ennek a Vállalkozások eredményességére gyakorolt hatását kívánja statisztikailag leírni a mérlegjelentések tükrében.
A fő adatforrás a vállalkozók 1990—es mérlegjelentései voltak. A gazdálkodó szervezetek működési forma szerinti csoportosítása megfelelő eszköz arra, hogy a részvénytársaságok és a korlátolt felelősségű társaságok térhódítását, teljesítményét összevethessük a vállalatok és a szövetkezetek megfelelő adataival. A másik fő csoportosítási szempont a gazdálkodó szervezetek mérete, hiszen a kis szervezetek elterjedése az 1990-es intézményi átrétegződés egyik legmarkánsabb sajátossága.
A tanulmány nem magyarázza, csupán leírja a megfigyelt jelenséget. Az itt következő statisztikai áttekintés egy hosszabb dolgozatI fejezete, amely az 1990-es gazdálkodói eredmé- nyesség hátterében álló innovációs és piaci tevékenységet is megkísérli nyomon követni.
Módszer és kisszo'tár
Az itt alkalmazott elemzés fő forrása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal gyorsje- lentése az 1990-es gazdasági folyamatokról? E statisztikai összesítések alapjául a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetek mérlegjelentései szolgálnak. A gyorsjelentés mű- ködési forma szerinti részletezése további értékes statisztikai anyagot adott, de ez csak a ,,nagyob " szervezetekre és az 1990-es évre állott rendelkezésünkre. A követett módszer egybevethető az APEH-gyorsjelentés egyéb feldolgozásainak metodikájával. A továbbiakban ezekre támaszkodva az alábbi kifejezéseket és statisztika kategóriákat fogjuk használni.!
A nagyság szerinti csoportosítást a következőképpen végeztem el:
,,nagyob " szervezetek-l— ,,kisebb" szervezetek: gazdálkodó szervezetek,
,,nagyobb" szervezetekzkettős könyvvitelt vezető szervezetek (k.k.v.sz.), melyeknek éves bevétele 250 millió forint felett van;
! Futó Péter: A gazdálkodó szervezetek működési forma szerinti eredményessége. lpargazdaságí Intézet. 1991. má- jus. 32 old.-Fmelléklet. Itt szeretnék köszönetet mondani az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Mérlegosztálya dolgo-
zóinak, hogy számítási anyagukkal segítségemre voltak.
' Gyorsjelentés a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók 1990—es mérlegei alapján. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Budapest. 1991.; Gyorsjeleutés az egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók 1990-es mérlegei alapján Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. Budapest. 1991.
l A "gazdálkodó", a "gazdálkodó szervezet", a ,,vállalkozás" és a ,,vállalkozó" kifejezések ebben az elemzésben ugyanazt jelentik.
,,kisebb" szervezetek:egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető szervezetek (e.k.k.v.sz.), melyeknek éves bevétele 25 és 250 millió forint között van.
Ahol a vállalkozásra a ,,nagy" vagy a ,,nagyobb" kifejezést használjuk, az mindig ugyan- azt jelenti: kettős könyvvitelt vezető gazdálkodók. Hasonlóképpen, a ,,kis" és a ,,kisebb"
szóhasznált között sincs különbség.
A működési forma szerinti csoportosítás:
gazdálkodó szervezetek : vállalatok -l— gazdasági társaságok -!— szövetkezetek —l— egyéni vállal- kozók.
Adatok híján ez az elemzés nem térhet ki a naplófőkönyvet vezető, kisebb forgalmat lebonyolító egyéni gazdálkodókra. Mivel azonban az egyéni gazdálkodóknak csak töredéke vezet kettős könyvelést, ezért a táblákban nem vonatkozik rájuk külön sor. A ,,gazdálkodók összesen" sorban azonban megjelenik a kevés, kettős könyvelést vezető egyéni vállalkozó hozzájárulása is.
Működési forma szempontjából a legérdekesebbek az új szervezetek, a gazdasági tár- saságok:
gazdasági társaságok :egyesülések %— közös vállalatok Jr korlátolt felelősségű társaságok 4—
részvénytársaságok—t nem jogi személyiségű gazdasági társaságok;
nem jogi személyiségű gazdasági társaságok zbetéti társaságok % közkereseti társaságok stb.
A részletesebb elemzésben a ,,gazdasági társaság" kategóriát csak a legszámosabb és minden tekintetben legnagyobb súlyú két szervezettípus, a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok képviselik. A ,,gazdasági társaságok" rovatban azonban megjelenik a fent felsorolt valamennyi működési formájú vállalkozó hozadéka.
A külföldi tőke részvétele szerinti csoportosítása következőképpen alakult:
gazdálkodó szervezetekzkülföldi részvételű gazdálkodó szervezeteká—tisztán magyar tulaj- donú gazdálkodó szervezetek.
A rendelkezésre álló adatforrásokban a külföldi tőke részvételét csak egy mérlegadat segítségével lehet nyomon követni: ,,Alapitói vagyonból a külföldiek részesedése." Ez azt jelenti, hogy elvileg is lehetetlen volt olyan bontású táblát képezni, amelyben a vegyes és a nem vegyes Vállalatok külön sorként jelennek meg. Az egyes ágazatokra, nagyságcsopor- tokra és működési formákra azonban ki lehetett számolni a külföldi tőke részvételét.
A gazdálkodó szervezetek száma és vagyona
1990-ben a gazdasági szervezetek száma az előző évihez képest közel megkétszereződött.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 27 662 gazdasági szervezetről tudott.4 Az APEH 27 841 kettős és egyszerűsített kettős könyvvitelt vezető gazdálkodót mutat ki az említett gYOI'sjelentésben. A gazdálkodó szervezetek összesített saját vagyona 2918 milliárd forint volt. A továbbiakban ezt fogjuk 100 százaléknak tekinteni.
A gazdálkodó szervezetek számának növekménye elsősorban a gazdasági társaságokban realizálódott. Ezen belül is a kis létszámú, kis tőkéjű korlátolt felelősségű társaságok szapo—
rodása a legjellemzőbb. A kft.-k száma, ugyancsak a KSH adatforrása szerint, 1988 végén 451, 1989 végén 4485, 1990 végén pedig már 18 317 volt. A kft.-k közül csak 1020 végzett kettős könyvelést. E nagyobb társaságok vagyona a gazdálkodó szervezetek Összes saját vagyonának 3,6 százalékát, a többi 17 és félezer kicsi kft. összvagyona pedig a gazdálkodó szervezetek összvagyonának 4,6 százalékát tette ki.
' Lásd: Statisztikai Havi Közlemények Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1991. 1. sz. 58. old.
642 DR. FUTÓ PÉTER Az év végén az előző évihez képest sok részvénytársaság is alakult. így az 1988 végi 116 és az 1989 végi 307 helyett 1990 végén már 646 részvénytársaság működött. Az 1991-ben megjelent Tények könyve név szerint is felsorolja az 1990 októberében fennálló részvénytár- saságokat. Adataiból jól látható, hogy a részvénytársasági alaptőkének milyen nagy szórása van: 10 millió forinttól 10 milliárd forintig terjed. A kettős könyvvitelt alkalmazó nagyobb 420 részvénytársaság a gazdálkodó szervezetek összes saját vagyonából ll,5 számlákkal , részesült.
A vállalatok és trösztök együttes száma 1990-ben 2000 körül stagnált. A leányvállalatok száma 400-ról 359-re csökkent. A vállalati gazdálkodók az összes gazdálkodói vagyonból 65 százalékkal részesednek. Ezen belül a ,,kisebb" (e.k.k.v.) gazdálkodók egy százalékpont—
nyi vagyonnal rendelkeztek. (Lásd az 1. és a 2. táblát.)
1990-ben 5266 szövetkezet működött az országban. Övék volt a gazdálkodói vagyon 14 százaléka. E vagyonrészből 2 százalékpontnyi tartozott a ,,kisebb" (e.k.k.v.) szövetkeze- tekhez.
1. tábla A ,,nagyobb" vállalkozások száma és mérete
működési forma szerint, 1990-ben
G dál- Saját Nettó
Müködési forma kgfiók vagyon á'bevéjíl_
"ám milliárd forint
Gazdasági társaságok ... 1714 472 1 156 Ebből:
kft.—k ... 1020 107 352 rt.-k ... 420 336 678 Vállalatok ... 1715 1872 3900 Szövetkezetek ... 2234 354 685 Nagyobb gazdálkodók összesen*
1990-ben ... 5665 2698 5743 1989-ben ... 4993 2436 5177
* Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH-gyorsjelentés és az APEH Mérlegosztályának számításai.
A kisebb vállalkozások adatait összegző 2. tábla túlnyomórészt az új, 1990-ben alakult szervezetek súlyát méri fel.
2. tábla A ,,kisebb" vállalkozások száma és mérete
működési forma szerint, 1990-ben
Gazdál- Saját ! Nettló
Működési forma kodók vagyon árbevétel
"ám milliárd forint
Gazdasági társaságok ... 18 578 ' 29 42 Vállalatok ... 529 58 1 51 Szövetkezetek ... 3 032 58 151 Kisebb gazdálkodók összesen*
1990-ben ... 22 176 220 598 1989-ben ... 9 459 127 ! 312
' Egyaú vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH-gyonjelentés.
A gazdálkodó szervezetek jövedelmezősége
A gazdálkodó szervezetek itt megfigyelt csoportjainak jövedelmezőségét technikai okok- ból első közelítésben a mérleg ,,adózott eredmény" rovatával mérjük.
A ,,nagyobb" szervezetek adózott eredménytömege együttesen nominálisan 14 száza- lékkal nőtt az előző évihez képest.
Az 1990—es vagyonarányos és bevételarányos eredmény a 3. táblában olvasható.
3. tábla
A ,,nagyobb" vállalkozások jövedelmezősége működési forma szerint, 1990-ben
Az adózott eredmény
Működési forma agg; $$$;th
százalékában
Gazdasági társaságok ... 10,6 4,3 Ebből:
kft.-k ... 9,0 2,7 rt.-k ... 11,3 5,6 Vállalatok ... 5,3 2,5 Szövetkezetek ... 3,7 1,8 Nagyobb gazdálkodók összesen*
1990-ben ... 6,0 2,8 1989-ben ... 5,8 2,8
' Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH-gyorsjelente's és az APEH Mérlegosztályának számításai.
Eszerint az itt vizsgált kategóriákon belül a részvénytársaság volt a legeredményesebb vállalkozási forma. Vagyonarányos adózott eredményük 11,3 százalékos, nettóárbevétel- arányos adózott eredményük pedig 5,6 százalékos volt. Ezen belül kiugróan magas a pénz- intézetek jövedelmezősége, amely vagyonarányosan 24 százalékos.
Bár a részvénytársaságok két évnél is fiatalabbak, a jelek szerint máris megmutatkozik két nagy előnyük. Egyrészt itt — csakúgy mint a többi gazdasági társasági formában — egyér- telműbbek és biztosabbak a tulajdonosi jogok, mint a többi müködési formájú gazdálkodó- nál, másrészt a részvénytársaságban a legegyszerűbb a szükséges pótlólagos tőke bevonása.
A ,,nagyobb" kft.-k eredményessége több százalékponttal elmarad a ,,nagyobb" rész- vénytársaságokétól. Utánuk következnek a vállalati formában működők és végül a szövet- kezetek zárják a sort. Az eredményesség mindkét itt vizsgált mérőszáma ugyanazt a sor rendet mutatja.
A ,,kisebb" gazdálkodókat ekkora részletességgel nem tudjuk elemezni, mert a gazda—
sági társaságok összesített adatai kft., rt. stb. bontásban nem álltak rendelkezésünkre, A kisebb szervezeteknek szinte minden mutatója (a nyereségességen túl a fajlagos ár- bevétel és az export is) kedvezőbb a nagyok hasonló adatánál. Összességükben mintegy máS—
félszer eredményesebben gazdálkodtak, mint a nagyobb vállalkozások. Vagyonarányos adó—
zott eredményük 10 százalékos, nettó árbevételre vetített adózott eredményük pedig 3,7 szá- zalékos volt. A kis kategóriában is a gazdasági társaságok járnak az élen. A ,,kisebb" szövet- kezetek jövedelmezőbbek, mint a ,,kisebb" Vállalatok, mig a ,,nagyobbaknál" fordított a helyzet. Azonos működési formán belül vizsgálódva a jövedelmezőség szempontjából a ki- csiség a gazdasági társaságoknál előny, a vállalatoknál hátrány, a szövetkezeteknél kö- zömbös.
644
DR. FUTÓ PÉTER4. tábla
A ,,kisebb" vállalkozások jövedelmezősége
működési forma szerint, 1990-ben a
Az adózott eredmény
Müködési forma 511331 538331
százalékában
Gazdasági társaságok ... ! 15,0 i 4,9 Vállalatok ... 1,3 1,0 Szövetkezetek ... 3,9 1,5 Kisebb gazdálkodók összesen
1990—ben ... 10,0 3,7 1989—ben ... § 8,7 3 5
Forrás: APEH-gyorsjelentés.
A vállalkozások likviditása
]
Egy gazdaság azzal is jól jellemezhető, hogy szereplői melyik jószágért állnak a leggyak—
rabban sorba. Az 1990-es évben a gazdaság szereplői pénzért sokkal gyakrabban álltak sor- ba, mint bármilyen naturális jószágért, és ez a konfliktus a megelőző évekhez képest sokkal élesebb volt. A nehéz helyzetbe került vállalkozók fennmaradása és a csődveszély szempont—
jából a pénzellátottság fontosabb tényező volt, mint a nyereségesség.
Mivel e kérdéskörben a pénz kitüntetett szerepet játszik, a likviditás számításában (és csak itt) a gazdálkodók köréből kihagytuk a pénzintézeteket. A gazdálkodói kör pénzesz- közeinek fele, a rövid lejáratú kötelezettségeknek pedig kétharmada a pénzintézetek mérle—
geiben jelenik meg. Ez erősen torzította volna a gazdaság egyéb szereplői likviditásának működési forma szerinti vizsgálatát.
5. tábla.
A ,,nagyobb" vállalkozások* likviditásának meghatározásához szükséges mérlegadatok
Pénz- Követe- Rövid, Saját
eszközök lesek leyáratu vagyon
Működési forma tamzmk
a mérleg szerint 1990—ben (milliárd forint)
Gazdasági társaságok ... 87 204 394 371 Ebből:
kft.-k ... 34 67 128 107
rt.-k ... 47 118 223 236 Vállalatok ... 100 520 839 1813
Szövetkezetek ... 19 69 1 14 350
Nagyobb gazdálkodók összesen"
1990-ben ... 207 793 1348 2535 1989-ben ... 143 654 1095 2309
* Pénzintézetek nélkül.
" Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH-gyorsjelentés és az APEH Mérlegosztályának számításai.
Az 5. tábla adatai alapján elkészíthető a hitelképesség-vizsgálatban használatos szokásos mutatók közül három, melyeket a 6. táblában mutatunk be.
6. tábla
A ,,nagyobb" vállalkozások* likviditása
A, Péemzközök A követelések A rövid lejáratú
Működési forma Wa kovetelsek kötgeuttsés
" ' ' ' " a88 tva On
a rovnd ínágltgkgglezettség szá;alékággal
Gazdasági társaságok ... 74 51 1 15
Ebből:
kft.-k ... 79 52 1 19
rt.-k ... 74 53 94
Vállalatok ... 74 62 46
Szövetkezetek ... 77 60 32
Nagyobb gazdálkodók összesen"
1990—ben ... 74 59 53
1989-ben ... 72 60 47
* Pénzintézetek nélkül.
" Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH—gyorsjelentes es az APEH Mérlegosztályának számításai.
Ha az első oszlopot tekintjük, akkor feltehető a kérdés, vajon fedezetet nyújtanak—e a vállalkozók pénzeszközei és követelései együttesen azokra a rövid lejáratú kötelezettségek- re, amelyek rövid távon belül próbára teszik a vállalkozás likviditását. A kérdésre egyöntetű- en — működési formától függetlenül —— határozott nem a válasz.
A második oszlop az általános pénzhiány, az úgynevezett sorbanállás egy másik aggre—
gált mérőszáma. E mutató azt méri, hogy a cég mennyire van beágyazva a sorban állásba.
A pénzintézeti szférán kívül eső vállalkozási kör összességében alig több mint feleakkora követelésállománnyal rendelkezik, mint amennyivel tartozik. Ebből a szempontból a válla- latok és a szövetkezetek valamivel jobban állnak mint a gazdasági társaságok.
A 6. tábla utolsó oszlopa az egyik legrégibb hitelképesség-Vizsgálati arányszámhoz, az ,,emelőhatáshoz" (leverage) áll közel. Azt mutatja, hogy a vállalkozó kinek a tőkéjét koc- káztatja: inkább a sajátját vagy nagyobb mértékben a hitelezőiét? A gazdaság egészében 1989-hez képest jelentősen nőtt a hitelezők kockázata a saját vagyont forgatók kockázatához képest. A kölcsönzött tőke aránya a ,,nagy" kft.-kben a legmagasabb, mert meghaladja a sa- ját vagyon mértékét. A legalacsonyabb pedig a szövetkezetekben, mert ott a saját vagyon
háromszor akkora, mint a rövid időre kölcsönzött tőke.
' Vizsgáljuk meg ezeket a hányadosokat a ,,kisebb" vállalkozások esetében is.
7. tábla
A ,,kísebb" vállalkozásak* likviditás-számításához szükséges mérlegadatok
, Pénz- . Rövid Saját
— — Követelések lejáratú
Működési forma eukómk tartozások vagyon
a mérleg szerint 1990-ben
(milliárd forint)
Gazdasági társaságok ... 61,7 99 196 129
Vállalatok ... 4,0 9 15 29
Szövetkezetek ... 10,6 31 52 58
Kisebb gazdálkodók összesen"
1990-ben ... 76,3 139 264 216 1989-ben ... 33,5 75 143 127
' Pénzintézetek nélkül.
" Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH-gyorsjelentés.
646 DR. mó páran
A 7. tábla mutatja, hogy a kisebb vállalkozásoknak nemcsak a száma nőtt több mint kétszeresére 1989-hez képest, hanem főbb pénzügyi adataik is megduplázódtak.
8. tábla
A ,,kisebb" vállalkozások* likviditása 1990-ben
amíg Követelések AJÉÉSÁÉTW
Működési forma ___—___— a saját vagya
a rövid lejáratú kötelezettség százalékában százalékában
Gazdasági társaságok ... 82 i 50 152
Vállalatok ... 86 60 51
Szövetkezetek ... 80 60 90
Kisebb gazdálkodók összesen"
1990-ben ... 81 52 122
1989-ben ... 75 52 112
" Pénzintézetek nélkül.
" Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH-gyoxsjelentés.
A ,,kisebb" Vállalkozások pénzeszközei és követelései mind a ,,nagyob " vállalkozások- hoz képest, mind az előző évvel összehasonlítva, megnyugtatóbb fedezetet biztositanak tar- tozásaik kiegyenlítésére. Az egyes működési formák között igazi eltérés ismét csak az ,,eme- lőhatás" oszlopában (utolsó oszlop) van. Míg a ,,kisebb" vállalatok elsősorban saját vagyo- nukkal gazdálkodnak, addig a ,,kísebb" gazdasági társaságok elsősorban hitelezőikével.
szállítóikéval. A szövetkezetek a két véglet között foglalnak helyet.
Értékesítés és piacok
Az újonnan alakult gazdasági szervezetek többsége kicsi. Ez a legfőbb oka annak, hogy a kisszervezetek értékesítése összességében nőtt, mig a nagyvállalatoké összességében csök—
kent. Számokkal kifejezve: mig a nagy szervezetek nettó árbevétele 115 százalékkal nőtt (ami reálértékben csökkenésnek felel meg), addig a kisszervezetek nettó árbevétele összessé- gében 92 százalékkal nőtt.
9. tábla
A ,,nagyobb" vállalkozások árbevétele és piacai 1990-ben
A rubel- A nem i'ubel- Nettó elszámolású elszámolású
Müködési forma _az_—bevétel __iÉE'L—Ém
mamam fennt) a nettó árbevétel százalékában
Gazdasági társaságok ... . . . . 1156 2,5 7,6 Ebből:
kft.-k ... . ... . . . . 352 3,1 7,6
rt.—k ... 678 3,1 8,1
Vállalatok ... 3900 2,7 9,4
Szövetkezetek ... 685 0,7 2,7
Nagyobb gazdálkodók összesen'
1990-ben ... . ... . . 5743 2,5 8,3
1989-ben ... 5177 4,3 7,8
' Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH-gyorsjelentés és az APEH Mérlegosztályának számításai.
1990-ben a gazdálkodó szervezetek összes árbevételének relációk szerinti szerkezete po- litikai okokból megváltozott. A ,,nagy" gazdálkodó szervezetek rubelelszámolású export- jának aránya az árbevételen belül az előző évi 4,3-ről 2,5-re esett vissza. A nem rubelelszá- molású export viszont nem nőtt ugyanebben a mértékben.
A ,,nagy" szervezetek közül a vállalatok a legexportorientáltabbak. Közvetlen utánuk következnek a gazdasági társaságok. A ,,nagyobb" szövetkezetek exporttevékenysége a többi működési formával összehasonlítva csekély.
10. tábla
A ,,kisebb" vállalkozások árbevétele és piacai
A rubel- A nem rubel- Nettó elszámolású elszámolású
Működési forma árbevétel export export
(""n'á'd form" a nettó árbevétel százalékában
Gazdasági társaságok ... 404 2,3 6,1
Vállalatok ... 41 1,0 3,6
Szövetkezetek ... 150 l,2 4,5
Kisebb gazdálkodók összesen*
1990-ben ... 597 1,8 5,4
1989-ben ... 312 2 1 4 2
* Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: APEH-gyorsjelentés.
A ,,kisebb" szervezetek exporttevékenysége akkor is alaposan elmarad a nagyobbakétól, ha méreteiket is figyelembe vesszük. E gazdálkodói körön belül a gazdasági társaságok a leg—
inkább exportorientálták. Az összes gazdasági társaságot tekintve a kicsiség nem tűnik hát- ránynak, ha külső piacokon kell értékesíteni. A vállalatoknál azonban ennek az ellenkezője igaz.
A külföldiek tulajdonrésze
A külföldi tőke beáramlása a vártnál lassúbb.5 Az alapkérdés az, hogy az 1990 márciusá- ban 1800, de 1991 tavaszán már közel 5000 vegyes vállalat többségében miért csak szimboli- kusan van jelen a valóban beruházott külföldi tőke? A válasz — véleményem szerint — a jogi szabályozás bizonytalanságaiban rejlik. Ehelyütt azonban a mennyiségileg megvá- laszolható kérdéseket vizsgáljuk.
Minden negyedik újonnan alakult gazdasági szervezetben külföldi partner is részt vesz.
A kicsi, de hatékony tőkebefektetés kedvelt működési formája a korlátolt felelősségű társa- ság, mert ebben — a részvénytársasághoz képest — kevesebb tőkével is többségi tulajdonhoz és adókedvezményekhez lehet jutni.
A ,,nagyobb" szervezetek alapítói vagyonából a külföldiek részesedése az 1989—es 24,8 milliárd forintról 68,4 milliárd forintra emelkedett, a kisszervezeteknél pedig 2,5-ről 25 milliárdra. A külföldiek vagyonrészesedése e számok alapján 1990 decemberében 3,2 szá—
zalékos volt a gazdálkodó szervezetek saját vagyonából. Ez az arány mind a háború előtti Magyarországhoz, mind például a mai Ausztriához képest nagyon alacsony: a tizedrésze sincs annak a részesedésnek, amelyre ezeket az országokat a gazdasági fejlődés késztette.
' Ennek okairól lásd: dr. Benedek Tamás: Tények és problémák a hazai vegyes vállalatok alapítása és működése során. Ipargazdasági Szemle. 1990. évi 3—4. sz. 167—171. old. A vegyes vállalatok környezeti és szabályozási problémáit rész- letesen tárgyalja: dr. Benedek Tamás—dr. Gál Péter: A közvetlen külföldi beruházások környezeti és szabályozási problémái Magyarországon. 1990. (Kézirat.)
64 8 DR. FUTÓ PÉTER
ll. tábla
A külföldi tőke megoszlása működési forma és ágazatok szerint, 1990-ben a ,,nagyabb" gazdálkodók körében
Nemzet, Ebből:
gazdaság e;
Működési forma összesen ipar építőipar $$ng ktg-Ég? ingéénzezt-ek *
milliárd forint
Gazdasági társaságok ... 63,5 33,0 3,4 O,2 10,7 13,1
Ebből:
kft.-k ... 25,3 17,0 3,2 O,] 3,8 O,1
rt.—k ... 37,3 15,0 O,2 O,l 6,9 13,0
Vállalatok ... 4,8 3,4 0,0 0,0 0,0 0,0
Szövetkezetek ... 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Nagyobb gazdálkodók összesen'
1990—ben ... 68,4 36,4 3,4 O,2 10,7 13,1
1989-ben ... 24,8 12,2 0,4 0,0 8,7 3,1
' Egyéni vállalkozókkal együtt.
Forrás: az APEH-gyorsjelentésnek az ,,Alapltói vagyonból külföldiek befektet " c. mérlegadata alapján.
A ,,nagyobb" vállalkozásokba irányuló külföldi tőkebefektetés egészében meghárom—
szorozódott, ezen belül a pénzintézetekben több mint négyszeresére nőtt. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a külföldi tőke kerüli az ipart és keresi a kereskedelmet. A gaz—
dasági társaságok veszik fel a beruházások java részét. Ha a Vállalati működési formához mégis kerül valamennyi külföldi tőke, akkor az túlnyomórészt az iparba áramlik. A ,,na- gyobb" gazdálkodók körébe sorolt szövetkezetek külföldi tőkefelvétele 1990-ben is elha- nyagolható volt.
12. tábla A külföldi tőke megoszlása működési forma és ágazatok szerint,
1990-ben :: ,,kísebb" gazdálkodók körében
! Nemzet— Ebből:
_ gazdaság _
Működés: forma ' összesen ipar ! építőipar * ggázaíág ! káülge- ingázik
* milliárd forint
Gazdasági társaságok ... , 24,5 9,5 2,6 0,3 5,4 2,3
Vállalatok ... 0,3 0,0 0,0 0,0 O,2 O,]
Szövetkezetek ... 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
Kisebb gazdálkodók összesen
1990-ben ... 24,8 9,5 2,6 0,3 5,6 2,4
0,4 0,1 1,2 1,2 o,o
1989-ben ... 2,5 !
Forrás: az APEH-gyorsjelentécnek az ,,Alapitói vagyonból külföldiek befektetése" c. mérlegadata alapján.
Jól látható, hogy a ,,kisebb" gazdálkodó szervezetekben egy év alatt megötszöröződött a külföldi vagyon. Ennek ágazati szerkezete a nagyobbakhoz hasonlóan az ipar dominan—
ciáját mutatja. A ,,kisebb" vállalatok és szövetkezetek szinte egyáltalán nem részesülnek a külföldi beruházók figyelmében.
TÁRGYSZJÓ: Vállalat. Kisvállalat. Vegyes vállam.
PE310ME
B uempe BHHMaI—IHH aa-ropa Haxonmca pesysm'ramnocu — pemöexmnoc'rb, nna'reztecno—
coőnocn, n cnocoönom IC coxpauemo pmucon — nearepcxcnx xoaxücmeanmc opramamm ;;
1990 rony. B Katiecme an3Ha1ca ouemm alu-op upnmeuxe'r m;. (abopmy nemmnoc'rm, 'ro een, on conoc-rammer pasanme npennpmmü, xooneparunon !: xoanüc'rnemxx oömecm. Hepsmm KCTO'IHI'IKOM cpotmoü nutbopmamm HBJ'IHBTCSI coöparme Ganancoxmx namam Hanoronoro ynpaa—
nemz.
SUMMARY
The study is focused on the efficiency — rentability, liguidity, marketing capacity — of Hunga- rian economic organizations in 1990. The author's main classifieation aspect is the so-called "func- tional form", that is be comparcs the development of enterprises, cooperatives and economic partnerships. The primary source of the rapid stock taking is the compilation of balance—sheets collected by the Tax Omce.
