828 ,
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓKERESKEDELMI STATISZTIKA
GEORGE, K. D.:
MUN KATERMELÉKENYSÉG Az ELOSZTÓ KERESKEDELEMBEN
(Productivlty in the distributive trades.) — Bulletin of the Oxford University Institute of Economics and Sta- tistics. 1969. 2. sz. 61—75. 1).
Az utóbbi években fokozott figyelem kiséri Nagy Britanniában a szolgáltató ágazatok ter—
melékenységének alakulását. Ezt főként az ágazatban foglalkoztatott munkaerő létszá- mának nagymértékű növekedése tette indo,- kolttá, ami közvetlenül ható korlátozó ténye- zőt jelent —— az adott általános munkaerőhiány mellett — a feldolgozó ipari'ágazatok fejlesz- tésénél. A szerző felveti azt a gondolatot, hogy a szolgáltató ágazat (ide értve az elosztó ke- reskedelmet) indokolatlanul magas létszám- igénye lényegében a nem megfelelő munkaerő- felhasználás következménye.
A tanulmány az elosztó kereskedelem mun- katermelékenységét vizsgálja, és
a) a forgalom, a foglalkoztatottság és a termelékeny- ség hosszabb távon érvényesülő trendjeit, ' nagysád: termelékenység alakulását befolyásoló tényezők
c) a termelékenység rövid időszakon belüli változá—
sainak és a munkaerőpiaci változásoknak összefüggéseit
elemzi.
A hosszabb távon megfigyelt termelékenységi tendenciák lényeges eltérést mutatnak a két világháború közötti, s a második világháborút követő időszak összehasonlításában. Az érté- kelés realitását ugyan némileg torzítja az a kö- rülmény, hogy a foglalkoztatottsági adatok nincsenek korrigálva a részidőben foglalkozta- tott munkaerők gyakorisági tényezőivel, de a szerző egyértelműen megállapítja, hogy a' má- sodik világháború befejezése óta az elosztó kereskedelem differenciált munkatermelé—
kenysége javuló irányzatot mutatott. 1945 után — ellentétben a két világháború közötti nagyarányú munkanélküliséggel — megnöve- kedett a munkaerő—kereslet, s a munkaerőpiac
helyzetét munkaerőhiány jellemezte. Különö- sen a szolgáltató ágazatban éreztette ez a ha—
tását, ahol az általános bérszínvonal amúgy is lényegesen elmaradt a feldolgozó iparágakétól.
Szerző azt a következtetést vonja le, hogy az elosztó kereskedelem termelékenységi növeke—
désének rátája együtthalad a mindenkori munkaerő-kereslet átlagszintjével.
A. második világháborút követő időszak ter—
melékenységi változásait, illetve a változásokat előidéző tényezők alakulását idősoros táblá- zatok illusztrálják, melyek igen alkalmasak az 1955 —— 1967. évek közötti dinamika elemzésére. ,
A termelékenység alakulását befolyásoló lénye- zők vizsgálatánál elsősorban a létszám és a forgalom változásainak összefüggései keresen- dők. A szerző valószínűsíti, hogy a piaci keres—
let, vagyis az értékesítés gyors ütemű'növeke—
dése "megkönnyíti az értékesítési munka ter—
melékenységnővelő módszereinek bevezetését;
Ennek kapcsán válik érzékelhetővé, hogy a termelékenység javítása révén keletkező költ—
' ségmegtakarítások árcsökkentést, s követke- zésképpen forgalomnövekedést eredményez—, _
, hetnek. A
—A szerző ugyancsak táblázatokba foglalt adatokkal igazolja a forgalom és a fajlagos termelékenységi mutatók összefüggéseit, s ki—
tér arra, hogy az egyéni cégek számára igen sok lehetőség kínálkozik a. munkatermelékeny- "? , ség hatékonyságának növelésére.
A cikk a továbbiakban a gyorsan fejlődő cégek profitszerzési igényeivel feglalkozik.
A cikkben közölt táblázatok hasznos tájé—
koztatást adnak a termelékenység és a techni- kai változások 1961 —— 1966. évi kapcsolatairól, a rentabilitás és a tiszta vagyon növekedésének korrelációjáról az 1948— 1954., illetve 1954—
1960. években.
A munkatermelékenység rövid időn belüli/vál—
tozásait tartalmazó adatsorokban a teljes el-
osztó kereskedelem, illetve ennek alágazataí
vannak feltüntetve. Az elemzés alapfeltevése, hogy" az egy alkalmazottra jutó tényleges el-
adások szintje fokozatosan növekszik, s a
trendtől való rövid távú eltérések a munkaerő- piac helyzetével hozhatók összefüggésbe. így tehát szilárd munkaerőpiac mellett a termelé- kenység a trend felett van, s amikor a munka—
erőpiac lanyha, a termelékenység a trend alatt alakul.
A- Az egyik táblázat bemutatja a munkaerős' piac szilárdsági foka és a munkatermelékeny- ség kölcsönhatását az 1954—1966.' évek kö- zötti időszakban. A kapcsolatok kifejezésére a szerző elsőfokú lineáris regressziós egyenletet képez.
A szerző részletesen foglalkozik az egy alkal- mazottra jutó forgalom trendjétő'l való eltéré- sek elemzésével, a foglalkoztatottság és a ter- melékenység változásának hatásával, s az említett összetevőknek a munkaerőpiaccal tör—
ténő dinamikus összehasonlításával.
A cikk befejező része különös figyelmetlen dit az 1967. évi termelékenység— vizsgálatára.
A Szelektív Foglalkoztatási Adó (SET) igen érzékenyen hatott a munkatermelékenység nö- velésére. Az egy foglalkoztatottra jutó értéke—
sítés pozitíven tért el a trendtől, s az eltérés értéke jóval meghaladta az 1955—1966. évek közötti átlagszintet.
Végül említést érdemel, hogy a gazdag táb—
lázatos anyaggal tűzdelt tanulmány függeléke Nagy Britannia elosztó kereskedelmének 1955 -— 1967. évi értékesítési és foglalkozmtott—
sági eredményeiről ad számot.
(Ism.: Szőnyi Gyuláné)