• Nem Talált Eredményt

George, K.D.: Munkatermelékenység az elosztó kereskedelemben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "George, K.D.: Munkatermelékenység az elosztó kereskedelemben"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

828 ,

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

KERESKEDELMI STATISZTIKA

GEORGE, K. D.:

MUN KATERMELÉKENYSÉG Az ELOSZTÓ KERESKEDELEMBEN

(Productivlty in the distributive trades.) Bulletin of the Oxford University Institute of Economics and Sta- tistics. 1969. 2. sz. 61—75. 1).

Az utóbbi években fokozott figyelem kiséri Nagy Britanniában a szolgáltató ágazatok ter—

melékenységének alakulását. Ezt főként az ágazatban foglalkoztatott munkaerő létszá- mának nagymértékű növekedése tette indo,- kolttá, ami közvetlenül ható korlátozó ténye- zőt jelent —— az adott általános munkaerőhiány mellett — a feldolgozó ipari'ágazatok fejlesz- tésénél. A szerző felveti azt a gondolatot, hogy a szolgáltató ágazat (ide értve az elosztó ke- reskedelmet) indokolatlanul magas létszám- igénye lényegében a nem megfelelő munkaerő- felhasználás következménye.

A tanulmány az elosztó kereskedelem mun- katermelékenységét vizsgálja, és

a) a forgalom, a foglalkoztatottság és a termelékeny- ség hosszabb távon érvényesülő trendjeit, ' nagysád: termelékenység alakulását befolyásoló tényezők

c) a termelékenység rövid időszakon belüli változá—

sainak és a munkaerőpiaci változásoknak összefüggéseit

elemzi.

A hosszabb távon megfigyelt termelékenységi tendenciák lényeges eltérést mutatnak a két világháború közötti, s a második világháborút követő időszak összehasonlításában. Az érté- kelés realitását ugyan némileg torzítja az a kö- rülmény, hogy a foglalkoztatottsági adatok nincsenek korrigálva a részidőben foglalkozta- tott munkaerők gyakorisági tényezőivel, de a szerző egyértelműen megállapítja, hogy a' má- sodik világháború befejezése óta az elosztó kereskedelem differenciált munkatermelé—

kenysége javuló irányzatot mutatott. 1945 után — ellentétben a két világháború közötti nagyarányú munkanélküliséggel megnöve- kedett a munkaerő—kereslet, s a munkaerőpiac

helyzetét munkaerőhiány jellemezte. Különö- sen a szolgáltató ágazatban éreztette ez a ha—

tását, ahol az általános bérszínvonal amúgy is lényegesen elmaradt a feldolgozó iparágakétól.

Szerző azt a következtetést vonja le, hogy az elosztó kereskedelem termelékenységi növeke—

désének rátája együtthalad a mindenkori munkaerő-kereslet átlagszintjével.

A. második világháborút követő időszak ter—

melékenységi változásait, illetve a változásokat előidéző tényezők alakulását idősoros táblá- zatok illusztrálják, melyek igen alkalmasak az 1955 —— 1967. évek közötti dinamika elemzésére. ,

A termelékenység alakulását befolyásoló lénye- zők vizsgálatánál elsősorban a létszám és a forgalom változásainak összefüggései keresen- dők. A szerző valószínűsíti, hogy a piaci keres—

let, vagyis az értékesítés gyors ütemű'növeke—

dése "megkönnyíti az értékesítési munka ter—

melékenységnővelő módszereinek bevezetését;

Ennek kapcsán válik érzékelhetővé, hogy a termelékenység javítása révén keletkező költ—

' ségmegtakarítások árcsökkentést, s követke- zésképpen forgalomnövekedést eredményez—, _

, hetnek. A

—A szerző ugyancsak táblázatokba foglalt adatokkal igazolja a forgalom és a fajlagos termelékenységi mutatók összefüggéseit, s ki—

tér arra, hogy az egyéni cégek számára igen sok lehetőség kínálkozik a. munkatermelékeny- "? , ség hatékonyságának növelésére.

A cikk a továbbiakban a gyorsan fejlődő cégek profitszerzési igényeivel feglalkozik.

A cikkben közölt táblázatok hasznos tájé—

koztatást adnak a termelékenység és a techni- kai változások 1961 —— 1966. évi kapcsolatairól, a rentabilitás és a tiszta vagyon növekedésének korrelációjáról az 1948— 1954., illetve 1954—

1960. években.

A munkatermelékenység rövid időn belüli/vál—

tozásait tartalmazó adatsorokban a teljes el-

osztó kereskedelem, illetve ennek alágazataí

vannak feltüntetve. Az elemzés alapfeltevése, hogy" az egy alkalmazottra jutó tényleges el-

adások szintje fokozatosan növekszik, s a

trendtől való rövid távú eltérések a munkaerő- piac helyzetével hozhatók összefüggésbe. így tehát szilárd munkaerőpiac mellett a termelé- kenység a trend felett van, s amikor a munka—

erőpiac lanyha, a termelékenység a trend alatt alakul.

A- Az egyik táblázat bemutatja a munkaerős' piac szilárdsági foka és a munkatermelékeny- ség kölcsönhatását az 1954—1966.' évek kö- zötti időszakban. A kapcsolatok kifejezésére a szerző elsőfokú lineáris regressziós egyenletet képez.

A szerző részletesen foglalkozik az egy alkal- mazottra jutó forgalom trendjétő'l való eltéré- sek elemzésével, a foglalkoztatottság és a ter- melékenység változásának hatásával, s az említett összetevőknek a munkaerőpiaccal tör—

ténő dinamikus összehasonlításával.

A cikk befejező része különös figyelmetlen dit az 1967. évi termelékenység— vizsgálatára.

A Szelektív Foglalkoztatási Adó (SET) igen érzékenyen hatott a munkatermelékenység nö- velésére. Az egy foglalkoztatottra jutó értéke—

sítés pozitíven tért el a trendtől, s az eltérés értéke jóval meghaladta az 1955—1966. évek közötti átlagszintet.

Végül említést érdemel, hogy a gazdag táb—

lázatos anyaggal tűzdelt tanulmány függeléke Nagy Britannia elosztó kereskedelmének 1955 -— 1967. évi értékesítési és foglalkozmtott—

sági eredményeiről ad számot.

(Ism.: Szőnyi Gyuláné)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

vajon egy adott iparág vagy hasonló gondolkodású emberek bizonyos csoportja mikor, miért és hogyan lesz képes arra, hogy az államot saját céljaira használja fel,

Az elmúlt évtizedben az élethosszig tartó tanulás straté- giája és terjedő szemlélete mellett – ahhoz csatlakozva – megjelent az élethosszig tartó tanácsadás

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

– A december 9-i rendezvény célja, hogy a sokszor egymással ellentétes nézete- ket valló csoportok, valamint a témában jártas szakemberek ismertessék véle- Vallásos

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik