• Nem Talált Eredményt

Lakossági felvételek kereseti adatainak összehasonlító vizsgálata

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Lakossági felvételek kereseti adatainak összehasonlító vizsgálata"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

LAKOSSÁGI FELVÉTELEK KERESETI ADATAINAK OSSZEHASONLlTÓ VlZSGÁLATA

KELETI ANDRÁS — DR. MARTON ÁDÁM

A lakosság életkörülményeit. jövedelmeit, fogyasztási szokásait. illetve az árak- ról kialakitott véleményeket a Központi Statisztikai Hivatal a kérdőíves kikérdezés

módszerével rendszeresen vizsgálja. A szükséges információk a népesség szűk kö—

rét felölelő reprezentatív (véletlen) mintából származnak. A felvételben való közre-

működés önkéntes, s mindkét oldalon a bizalmon alapul. A' Központi Statisztikai

Hivatal az adatokat csak összesítve. statisztikai célra használja, ugyanakkor elfo—

gadja azt. amit a válaszoló mond: az adott információkat nem kell bizonylatokkal alátámasztani. Mint látni fogjuk. az ilyen módszerrel begyűjtött adatok pontossá-

gát. megbízhatóságát számos tényező befolyásolja. a szándékos torzitástól az em-

lékezet, az értelmezés hiányosságáig.

E tanulmányban egy olyan vizsgálatról számolunk be. amelynek az volt a célja, hogy az egyik legkritikusabb és legfontosabb információról, a jövedelemről külön- böző módon és alkalmakkor feltett kérdésre ugyanazok a személyek milyen. sok

esetben egymástól eltérő válaszokat adtak.

Vizsgálatunk célja tehát nem a reprezentatív mintavételi hiba elemzése. ha- nem az ún. számbavételi hiba. illetve a szakirodalomban inkább válaszadási ha-

tásnak nevezett jelenség vizsgálata. Tudomásunk szerint a Központi Statisztikai Hi-

vatal által végzett reprezentatív lakossági adatfelvételekről ilyen vizsgálatot még

nem publikáltak.

A mintavételi és a válaszadási hiba fogalma

A Központi Statisztikai Hivatal részéről a lakosság körében folytatott adatgyűj-

tések az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) keretében folynak. Az

ELAR-nak két fő alrendszere van, az egyik a Háztartási Költségvetési Felvétel, mely- re minden páratlan évben kerül sor a H mintán, a másik a Társadalmi Demográ—

fiai Alapadatok (korábban munkaerő—felvétel). mely minden páros évben folyik az ELAR M mintáján. Az alapadatok felvételéhez minden páros évben több — általá—

ban társadalomstatisztikai témájú — egyéb lakossági felvétel kapcsolódik. A felvé-

telek közötti átmenet lehetőségét az úgynevezett törzsadatok biztosítják, amelyeket

mindig az év elején vesznek fel az alapadatok felvétele során. A törzsadatok az azonosító adatokat. valamint a személyekre és a lakásra vonatkozó legfontosabb információkat tartalmazzák.

. Az ELAR létrehozása óta eltelt 10 esztendőt a vizsgált témák sokrétűsége és a módszertani útkeresés jellemezte. Az egyik legalapvetőbb módszertani probléma

(2)

az, hogy miként lehet a különböző felvételi eredmények megbizhatóságáról képet kapni. Az összesített válaszok mennyiben tekinthetők megbízható információknak

a feltett kérdésekre. '

A reprezentatív statisztika lényege az. hogy a valószínűségi mintából nyert adatok alapján következtetünk a vizsgált populációra. a részből az egészre. A fel-

vételi eredmények tehát természetüknél fogva becslések, ahhoz azonban, hogy eze- ket a becsléseket értelmezni tudjuk valamilyen módon, meg kell állapítanunk azt is, hogy becsléseink mennyire érvényesek a vizsgált sokaságra.

A becslések megbízhatósága elvileg felfogható úgy, hogy az a mintavételi és a válaszadási (számbavételi) hibától függ.

A mintavételi hiba abból adódik. hogy a vizsgált sokaság egy részéből követ—

keztetünk az egészre. Ez a megközelítés, pontosabban a mintavételi hiba becslé—

sének matematikai megoldása nem számol azzal. hogy az egyes megfigyelések nem pontosak. A számbavételi hiba. ami mintegy rárakódik a mintavételi hibára, ab-

ból adódik, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok különböző okból pontatla-

nok.

Anélkül. hogy az ezzel kapcsolatos kérdések részletes taglalásába bocsátkoz—

nánk. csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy mérési adatok alapján becsülhető az a szórás, illetve konfidencia intervallum. amely az adott nagyságú minta mellett a becslés megbízhatóságát jellemzi. A mintavételi hiba — a számbavételi hibát fi—

gyelmen kívül hagyva — a mintavételi terv ismeretében kiszámítható. Ez a megkö—

zelítés azonban nem számol azzal. hogy az egyes válaszok mennyire pontatlanok, sok esetben szisztematikusan torzították.

Módszertanilag kevésbé tisztázott kérdés a válaszadási hiba meghatározása.

mely a feltett kérdés nem pontos értelmezéséből. megértéséből. annak "kényes"

voltából, bizonyos presztízsszempontok által motivált válaszokból, fáradtságból. a

nem pontos emlékezetből stb. adódhat. A válaszadási hibának még több más for—

rása is lehet.i

Annak ellenére. hogy a válaszadási hiba becslésére nem állnak rendelkezésre

olyan egzakt matematikai módszerek. mint a mintavételi hiba kiszámítására. bizo—

nyos esetekben nagyon ió lehetőség kínálkozik a válaszadási hatás vizsgálatára.

Ilyen lehetőséget kínál az 1983. évi ELAR felvételi program. Ebben az évben ugyan—

is két különböző vizsgálat során -- melyek mintáinak egy része közös volt — vizs—

gálták az összeírtak havi átlagkeresetét.

Az egyik felvétel az 1983-ig még évenként ismétlődő munkaerő-felvétel volt.

mely a törzsadatokat is szolgáltatja. A törzsadatok között szerepel egy kérdés, mely azt tudakolja az összeírttól. hogy; mennyi a havi bruttó átlagkeresete az országos átlaghoz viszonyítva. A kérdezés úgy történik. hogy az összeíró megadja a kérde- zett évre - esetünkben 1982-re — vonatkozóan az országos átlagot, majd meg—

kérdezi az adatszolgáltatót. hogy az ő 1982. évi havi bruttó átlagkeresete

—ezzel körülbelül (two/o) megegyező;

—ennél 10—30 százalékkal alacsonyabb. illetve magasabb:

—ennél 30—50 százalékkal alacsonyabb. illetve magasabb:

-ennél több mint 50 százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb volt-e.

A másik felvétel az 1983—as jövedelemfelvétel volt, amelyben az 1982. évi havi

bruttó átlagkereseti adatokat gondos kikérdezés útján állapították meg, és a mun—

* Lásd bővebben: $. Sudmann - N. M. Bradbum: Response effects in surveys. NORC. Aldine Pubi.

Co. Chicago. 1974. 257 old. A "response effect" fogalmat tanuimányunkban "válaszadási hatás"-nak ne- vezzük. Válaszadási hatáson egy kérdésre adott válaszban azt a hibamennyiséget értjük. mely egy meg—

határozott tényezőre vezethető vissza.

(3)

KERESETI ADATOK

1 '121

káltatától származó információ segítségével ellenőrizték. A két felvétel nyomán te- hát az a helyzet állt elő, hogy a két vizsgálat közös mintájára — 9406 kereső sze- mélyre — vonatkozóan rendelkezésre állt két. különböző módon megkérdezett 1982.

évi havi bruttó átlagkereset. A két felvétel eredményeinek összehasonlítása során képet kaphatunk arról. hogy a kereseti adatok tekintetében mekkora az eltérés a jól átgondolt. tehát feltehetően pontosabb. valamint a nagyvonalúan bemondott

információ között. továbbá arról is. hogy az eltérések mértéke miként alakul lakó—

hely. iskolai végzettség és állománycsoportok szerint. Köztudott, hogy a jövedelem- re, keresetre vonatkozó kérdések sajátosan ..kényesek", ezért a kereseti adatok válaszadási hibájának mértékéből természetesen nem következtethetünk más jel- legű információkat célzó kérdések válaszadási hibájára. Óvatosan kell eljárnunk

azért is. mert általában az adatok (válaszok) megbízhatósága nagyban függ attól,

hogy a kérdezés időpontjában milyen tényezők (például áremelés) befolyásolják a

lakosság válaszadási hajlandóságát.

Hangsúlyozni kell, hogy lényeges különbség van a két megkérdezés között. A törzsadatok esetében arról van szó, hogy (: válaszadónak pontosabb ,.elszámolta—

tás" nélkül kell saját jövedelmét valamelyik kategóriába besorolni. Feltételezhető azonban, hogy az emberek nagy része tisztában van saját jövedelmével, s így elég jól be tudja sorolni azt. A jövedelemfelvételkor, amelynek az a fő célja, hogy rész-

letes és pontos, ellenőrzött információt kapjunk a megkérdezett jövedelméről. való-

szinű, hogy jóval pontosabb információ birtokába lehet jutni. A két megkérdezésből származó adat eltérése mindenképpen érdekes tanulságok forrása lehet.

A társadalomstatisztikai. szociológiai jellegű személyes megkérdezésen ala—

puló felvételek eredményeinek értékelésekor számos olyan nem szándékos torzítá- son alapuló hatással kell számolni, amelyek a válaszok pontosságát befolyásolják.

Most csak a tényekre, cselekedetre vonatkozá kérdésekre utalunk, amelyekre — el- vileg - létezik pontos válasz.

Magyarországon a jövedelmek tekintetében a társadalmi rétegtől. a kereset nagyságától függően azzal kell számolni. hogy a bemondott érték a ténylegesnél eltérő mértékben. de valamivel alacsonyabb lesz. A társadalmi elvárásnak ellent- mondana — hiszik sokan — a magas jövedelem. még akkor is, ha azt nem jogelle- nesen szerezték. E jelenség mögött nagyon bonyolult, részben történelmileg kiala- kult meggondolások. beidegződések húzódnak. amelyeknek vizsgálata nem célja dolgozatunknak. Mint látni fogjuk. összehasonlító elemzésünk alátámasztja ezt a hatást. de felhivja a figyelmet más. nem elhanyagolható tényezőkre is, amelyek néha ellentétes hatást válthatnak ki.

Az összehasonlítás eredményei

Tekintsük most az 1. táblát, mely azt mutatja településtípusonként, hogy a törzsadatok egyes keresetkategóriáiba esőknek mennyi az átlagos keresete a jö- vedelemfelvétel adatai szerint. Az országos adatok azt mutatják. hogy az első négy keresetkategóriában a tényleges bruttó havi átlagkereset átlagosan körülbelül 700 forinttal magasabb. mint a bemondott kereset. A magasabb keresetkategóriákban ez az eltérés már 1000 forint felett van. A legnagyobb eltérések Budapesten tapasz—

talhatók, kisebbek az eltérések a vidéki városokban. de itt is minden kategóriában

valamivel az országos felett vannak. A községekben az ,.alámondás"2 mértéke min—

den kategóriában kisebb, mint az egész országban.

? Az ..alámondás" és a ,.fölémondás" kifejezéseket az angol nyelvű szakirodalomban használt ..under- reporting" és ..averreporting" fogalmak tartalmi megfelelőjeként használjuk. Ezek a fogalmak az adott kontextusban nagyon kifejezők. és ezért megkerülésük körülményessé tenné a fogalmazást.

(4)

Az összehasonlítás eredményei két olyan általános tapasztalatot látszanak igen zolni. melyet a Magyarországon végzett lakossági összeírások hoztak. Az egyik az.

hogy az összeírás feltételei, a lakosság együttműködési hajlandósága rosszabb a városokban -— és különösen Budapesten —. mint a községekben, és ennek meg—' felelően nagyobb mértékű a válaszadási hiba is.—A másik az. hogy annál nehezebb

az információszerzés, minél magasabb poziciót foglal el az adatszolgáltató a tár- sadalmi hierarchiában. Ezt látszik alátámasztani az, hogy a magasabb keresetlen—_

tegóriákbon mindenütt nagyobb eltérések voltak tapasztalhatók, mint az alacso- nyabbakban.

1. mra A munkaerő— és a iövede/emlelvételből származó havi átlagkereset-adatok összehasonlítása

a két felvétel közös mintóián

Orszá Vidéki

összesegn Budapest városok Községek

Keresetkategária

a munkaerő-felvétel szerint m:? Átlagos m:? Átlagos mcg— Átlagos mgg- Átlagos

(forint) kérde— ker? kérde- kere- kérde- kere— kéfde- kero-

zettek ".t lettek "" z t! it ".t. : ttek * '

száma "O"") száma (forint) szeáiía (forint) szeúma (latint?

—2500 . . . 774 2 764 52 3 414 197 3 043 525 2 603 2501—3500 . . . 2 398 3 646 176 4 080 730 3 698 1 492 3 572 3501—4500 . . . 2 706 4 651 314 4 855 882 4 710 1 510 4 575 4501 —5500 . . . 2 331 5 723 354 6 110 859 5 741 1 118 5 587 5501 —6500 . . . 769 7 035 167 7 301 312 7 212 290 6 699

6501—7500 . . . 260 8 206 82 8 447 96 8 398 82 7 757

7500— . . . 168 10 378 64 10 158 62 10 343 42 10 746

Összesen 9406 4900 1209 5910 3138 5225 5059 4523

' A jövedelemfelvétel alapján. Azon személyek valóságosnak tekinthető átlagos keresete, akik a meg- adott keresetkategóriába sorolták magukat a munkaerő—felvételhen.

Az 1. táblából kiolvasható az a tendencia. hogy minél magasabb valakinek a

keresete az átlagnál, annál hajlamosabb arra. hogy keresetét a bemondás során az átlaghoz közelítse. A magasabb keresetkategóriákban megfigyelhető nagyobb

eltérések egy része bizonyára abból adódik. hogy az összeíróknak szóló instruk—

ciák ellenére az adatszolgáltatók egy része valószínűleg nettó keresetét vette ala- pul. amikor a munkaerő—felvétel során besorolta magát. és ez a különbség annál

nagyobb minél magasabb a kereset. Természetesen ez is válaszadási hibának mi- nősül. mely a fogalom pontatlan értelmezéséből adódik. Megjegyezzük, hogy ez a hibaforrás viszonylag egyszerűen kiküszöbölhető úgy, hogy nem a bruttó. hanem

a nettó keresetet kérdezzük.

A 2. tábla, mely az összeírt keresőket a munkaerő—felvétel és a jövedelemfel- vétel szerint csoportosítja keresetkategóriánként. árnyaltabb képet ad az eltérések

irányáról és mértékéről.

A 2. táblában a vízszintes. sorirányú megoszlások azt mutatják. hogy azok

az összeírtok. akik egy adott keresetkategóriába tartoznak a jövedelemfelvétel sze- rint, mely keresetkategóriába sorolták magukat a munkaerő—felvétel során. A füg-

gőleges. oszlopirányú megoszlások pedig azt mutatják. hogy a munkaerő-felvétel

szerint besoroltak miként oszlanak meg keresetkategóriánként a jövedelemfelvétel

szerint. A főátló celláiban találhatók azok. akiknek havi átlagkeresete mindkét fel- vétel szerint ugyanabba a kategóriába esik.

(5)

KERESETI ADATOK 1123

A mindkét felvétel szerint ugyanabba a kategóriába esők aránya a követke—

ző egyszerű módon számolható ki:

2 f,—,-(i:i):N : 3103z9406 : 33 százalék

ahol:

" —- a sorindex.

[ — az oszlopindex.

f;,-— az (íj) cellában található megfigyelések száma, N —- az összes megfigyelés.

A főátló feletti cellákban azok találhatók, akik a munkaerő-felvétel szerint ma—

gasabb keresetkategóriába tartoznak. mint a jövedelemfelvétel szerint. Arányuk a

következő módon számolható ki:

Zhí(i(i):N : 10169406 : 11 százalék.

Azok, akik a munkaerő—felvétel során a jövedelemfelvétel szerinti besorolásnál

alacsonyabb kategóriába sorolták magukat. a főátló alatti cellában találhatók.

Arányuk a következő módon számolható ki:

2 f,-,—(i)i):N : 5287:940ó : 56 százalék.

Tehát a megkérdezettek 33 százaléka a tényleges keresetének megfelelő kere—

setkategóriába. 11 százaléka ennél magasabb, 56 százaléka pedig ennél alacso—

nyabb kategóriába sorolta magát.

A 2. tábla adatai rendelkezésre állnak településtípusok, állománycsoportok és

iskolai végzettség szerinti bontásban is.

2. tábla

A megkérdezettek megoszlása a munkaerő- és a iövedelemfelvétel havi átlagkereset—adatai szerint'

2501— I 3501— 4501— 5501— 6501— "" ""

., "2500 3500! 4500 5500 6500 7500 7500—

Havl átlagkereset

. Ossze-

a lovedelezxfiáeilxgtel szerint forint havi átlagkeresetű személyek száma (fő) ""

o munkaerő-felvétel szerint

l

—2500 . . . 263 141 48 ! 26 3 2 1 484

2501 —-3500 . . . 354 889 271 * 85 1 1 ! 2 2 1614

3501—4500 . . . 120 1018 879 ! 263 31 9 1 2321

4501 —5500 . . . 25 267 1010 699 74 11 0 2086

5501 —-6500 . . . 8 51 345 689 184 16 10 1303

6501—7500 . . . 1 18 96 346 214 44 9 728

7500— . . . ; 3 14 l 57 ! 223 252 176 145 870

2331 769 260 168 9406

Összesen ! 774

2398 I 2706

' A tábla a két felvétel közös mintájábo tartozó kereső (magukat a munkaerő-felvétel során az adott kategóriába soroló) személyeket tartalmazza.

Amennyiben a magukat alacsonyabban. magasabban. illetve megfelelően so-

rolók arányát településtípusok szerint vizsgáljuk a 3. tábla szerinti képet kapjuk.

Az adatok azt mutatják, hogy a válaszadási hatás némileg kisebb a községek—

ben. mint a városokban. A válaszadási hatás irányát az alámondást motiváló ténye—

zők határozzák meg. Ez a tendencia valamivel erősebben érvényesül Budapesten,

(6)

mint vidéken. Ha az elemzésbe bevonjuk a felsőfokú iskolai végzettséggel rendel—

kezőkre és a vezető—irányító beosztású dolgozókra vonatkozó adatokat is, azt ta—

láljuk. hogy ezekben az átlagosnál magasabb keresettel rendelkező csoportokban

nagyobb azoknak az aránya. akik a ténylegesnél alacsonyabb keresetkategóriába sorolják magukat (66. illetve 68 százalék), mint az országos átlaghoz közelebb eső.

alacsonyabb iskolai végzettségű és beosztású rétegekben.

3. tábla

A megkérdezettek a besorolás megfelelősége és településtípusok szerint

[ Vidéki _

B a E K sé !:

A brgunkaerő—felvétellőszéerinti l u apest városok ; őz ge Összesen

' f ! - ;

soro os meg e e s ge l Fő Sű'íiu' Fő 5313? Fő ! szitál?- Fő száz".

! l l l

A jövedelemfelvételhez képest l 3 ! l l ;

alacsonyabb . . . 735l 608 1809 57.6 l 2743l 542 5287 562 azonos . . . 1 377 312 i 998l 318 l 1728 [ 34.2 3103l 33,0

magasabb . . . . . . . 97 . 8.0 331 l 10.6 * 588 l 11,6 ! 1016 ! 10.8

Osszesen ! 1209 ]100,0 * 3138 mon ] 5059 lmao ! 9406 [mao

l l

A 2. tábla vízszintes megoszlásaiból az olvasható ki. hogy a tényleges adatok szerint magas keresetkategáriába esők között igen magas a magukat a tényleges- nek nem megfelelő. sőt attól távol eső keresetkategóriába sorolók aránya. Például

a jövedelemfelvétel szerint a 6501 —-7500 forint kategóriába tartozóknak csak 6 szó-

zaléka sorolta magát a megfelelő kategóriába, 29.41 százalékuk az 5501—6500 kate- góriába, és az ebbe a csoportba tartozó 728 megkérdezettnek csaknem fele. 47,5 százaléka a 4501—5500 kategóriába tartozónak vallotta magát. Mind az eltérések mértékének, mind az alámondók arányának vizsgálata azt mutatja. hogy erősebb

válaszadási hatással, nagyobb válaszadási hibákkal kell számolni a magas kere—

setűek és általában a kedvezőbb társadalmi helyzetben levők körében.

Az 1. tábla arra vonatkozóan nyújt információt. hogy kategóriánként mekka-

rák az átlagos eltérések, a 2. táblából már az is kiolvasható, hogy ezek az eltéré- sek milyen irányban és milyen mértékben szóródnak. A 2. táblából kiszámítottuk a

fölémondók arányát. E mutatószám szerint országos szinten a megkérdezetteknek

11 százaléka sorolta magát a ténylegesnél magasabb keresetkategóriába. A tábla

soronkénti vizsgálata alapján jól látható. hogy ez a várt válaszadási hatással el—

lentétes tendencia elsősorban a kis keresettel rendelkezők között érvényesül. és az

átlagosnál magasabb keresetűek körében nem tekinthető szignifikánsnak. A jöve—

delemfelvétel szerint 2500 forintot vagy annál kevesebbet keresők 45,7 százaléka

jelölte magát magasabb keresetkategóriákba. a ténylegesen 2501—3500 forintot

keresők 33,0 százaléka mondta magát magasabb keresetkategóriába tartozónak.

Az 5501-6500 és a 6501—7500 kategóriába tartozók esetében a megfelelő arány-

számok 2 és 1.2 százalék. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a válaszadás során

egyéb, nem a főmunkáltatótól származó jövedelmeket is beszámítottak.

Következtetések

Az előzőkben mondottak jól jelzik azt, hogy egy meglehetősen egyszerűnek tűnő kérdésre adott válaszok mennyire különbözők lehetnek attól függően. hogyan tesszük fel a kérdést. és milyen alaposan ellenőrizzük azt. Az adatokból egyértel-

(7)

KERESET! ADATOK ( 1 125

műen kitűnik. hogy nem a véletlen hatás — mely elvben önmaga't semlegesítő. mi- vel ellentétes irányú tényezőkből óll — dominál. hanem egy határozott, jövedelmet kissebbitő tendencia. Ez a tendencia annál erősebben érvényesül. minél magasabb a kereset. A három felső kategóriában azok aránya, akik a ténylegesnél kevesebb keresetről tettek említést. jóval meghaladta a 80 százalékot. A következő két kate—

górióban ez az arány 50—60 százalék, mig a legalacsonyabbat megelőző kategóriá-

ban 22 szózalék. Ebben nyilván olyan .,technikai" jellegű tényező is szerepet jót- szott, hogy akinek már eleve alacsony volt a keresete. az nem nagyon tudott, vagy talan nem is akart annál alacsonyabbat mondani. Közvetve ezt támasztja alá az is, hogy a legalsó kategóriában volt a legjelentősebb a fölémondós. míg a középső kategóriákban már messze nem olyan arányú. pedig lehetőség ott is lett volna.

Mint láttuk, a megkérdezettek 33 százaléka adott olyan választ. ami az adott kategóriaskóla mellett megegyezett a jóval pontosabb jövdelemfelvételből szárma—

zó adattal. Ugyanakkor a megkérdezettek 78 százaléka sorolta magát a megfelelő

vagy szomszédos kategóriába, ami végülis nem rossz eredmény. Ugyanakkor ezek

az eredmények arra is felhívják a figyelmet. hogy a jövedelem nagyságára vonat- kozó, az egyes emberek. családok életmódját, véleményét, szokásait stb. befolyá- soló, tehát a vizsgálataink szempontjából nagyon fontos kérdést —— mint törzsada—

tot - körültekintőbben, célszerűbben kell kérdezni. A jelenlegi skála meglehetősen nagy határok között jelzi csak a jövedelmek nagyságát, valójában nem itélhető meg pontosan, hogy ha valaki egy kategóriónyi eltéréssel jelölte meg jövedelmének

nagyságát. vajon az csak néhány forintos vagy több száz forintos eltérést jelez-e?

Valószínűsíthető. hogy valamivel határozottabb kérdésfeltevéssel -— '*bőr semmikép—

pen sem olyan pontosságra törekedve, mint az ötévenkéntí jövedelemfelvételeknél

— javítható lenne a helyes válaszok aránya.

TÁRGYSZÓ: Statisztikai mintavétel. Keveset.

PE3l-OME

Aaropu ny'reM cpasnenun .nauuux o aapaőomax. nonyuemmx m sblöoponnux oöcne- noaanm'i rex me nun Aayx oAuHaKoaslx nepuvou, uccnenyio'r arpi-pem- otaeroa Ha Aocro—

aepnocrb AaHHblx. Hanpaanenue u mepa ornnoueuna onpocnblx u (pan-rmecnux nauuux nomauearor Hanu-me rennenuun x saHmKeHmo npueonnmux s oreerax p.auuux o sapaőo-r—

Kex.

Auer-ms AaHHbIX no aenuuuue sapaőorxoa, yposmo mxonbuoro oöpasoaauun, rpynneM nepcouena u mmm noceneuuü noxassisaer, uno ara reHAeHuua nponsnnercs cunbnee : cnyuae nun, umeooumx oucoxue aapaöowu " aooőme :; prry Haonnumxcn : őnaronpu-

smoM oőmecteeunom nonoxcemu.

SUMMARY

The study analyses the response effect exerted upon the reliabllity of income data by comparing the results of two sample surveys refeming to the same period. The direction and the extent of deviation between declared and actual data indicate the assertion of a tendency underestimating the declared data on earnings.

The analysis of the data by earnings. schooling. staff-groups and types of settlement shows that the tendency presents itself more distinctly in the case of those with higher earning and generally living under better social conditions.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Nyilvánvaló, hogy az X változók között kell olyanoknak lenniök, amelyek alap- ján a minta elemeit alkotó személyek legfontosabb tulajdonságai azonosíthatók, s így

A közölt adatok szerint a több gócú GBM gyakorisága relatív szerény (1-3), emellett azonban ismert az a nézet, hogy multiplex megjelenés vagy az egy tumorból

Az alapanyaggal és technológiával kapcsolatos kérdésekre a vizsgálatok alapján az alábbi válaszok adhatók: 1: A zárványvizsgálatok során különböző

Arnold Jacobs is úgy vélekedik, hogy a nyelv rossz helyen van abban az esetben, ha a torokban összeszorítja a nyílást, és ezzel nyomást képez, inkább arra

A különböző bükk származások enzi- mes és nem-enzimes antioxidáns rendszereinek összehasonlító vizsgálata során megállapítottuk, hogy az áttelepítéssel

Annak ellenére, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok elemzéséből javuló tendencia tűnik ki, a válaszadók jelentős többségének jövőhöz való viszonyára továbbra is

Arnold Jacobs is úgy vélekedik, hogy a nyelv rossz helyen van abban az esetben, ha a torokban összeszorítja a nyílást, és ezzel nyomást képez, inkább arra

Lehetséges az egyes adatközlők által adott egyéni válaszok, vagy az egyes kérdésekre adott összesített válaszok listaszerű áttekintése, ahol rögtön látható, hogy