ÁKÁCZ-PAIZSTETÜ KÉRDÉSE

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(6) AZ. ÁKÁCZ-PAIZSTETÜ KÉRDÉSE MAGYARORSZÁGON. TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÚTMUTATÓ AZ ÁKÁCZ-PAIZSTETÜ ÉLETRAJZÁNAK, KÁRTEVÉSÉNEK ÉS AZ ELLENE VALÓ VÉDEKEZÉS MÓDJAINAK TANULMÁNYOZÁSÁRA.. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA. HAVAS JÓZSEF, dr. HORVÁTH GÉZA é s VADAS JENŐ BIZOTTSÁGI TAGOK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL. ILLÉS NÁNDOR NY. M. KIR. FŐERDŐTANÁCSOS, BIZOTTSÁGI ELNÖK.. KIADJA AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYES T E L Ü. BUDAPEST „P Á T R IA “ IRODALMI VÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖNYVNYOMDÁJA. 1896.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(8) ELŐSZÓ. Ezen munka k eletk ezésén ek okai és eg y b eá llí tásának vezérelvei. Az ákácz-paizstetü kártevése mind elterjedésénél, mind tartós és aggasztó voltánál fogva mélyen belevág hazánk erdészeti érdekeibe. Az ákácz a magyar Alföld homokjának és az elő hegységek kopárainak erdősítésére gyors növésénél és elégülékenységénél fogva kiválóan alkalm as; és miután rövid idő alatt biztosítja a sikert, illetve visszatéríti a be fektetett költségeket, általánosan kedvelt. Mióta azonban az említett rovar pusztítja, néhol megrendült a bizalom iránta, jóllehet az eddig megejtett vizsgálatok biztatók, és jó reménységet nyújtanak arra, hogy az ákácz okszerű megtelepítés és kezelés mellett a rovar kártevése daczára haszonnal tenyészthető. Mindazonáltal az ákácz-paizstetü életében vannak teljes határozottsággal meg nem állapított mozzanatok, s a védekezés módja iránt adott tanácsok sincsenek még mind kellőképen kipróbálva, úgy hogy ezek miatt az erdőbirtokos közönséget a védekezés iránt határozottan útba igazítani, a kedvelt fanem fenmaradása iránt biztos ada tokkal megnyugtatni nem lehet. Ezért az országos erdé szeti egyesület elhatározta, hogy kezébe vevén az ügyet, szabatos tanulmányozásra fogja felkérni az. érdekelt szaki* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(9) 4. férfiakat. Ez iránti intézkedései, melyek a munka létre jöttének okát adják és egybeállításának vezérelveit meg állapítják, a következők. Az egyesület 1894. évi október 20-án tartott választ mányi ülésén a titkár gróf Tisza Lajos egyesületi elnök megbízásából a következő indítványt terjesztette elő: „A hazánkban oly nagy fontossággal biró akácznak, fájdalom, ma már mindenütt ismeretes ellensége, az úgynevezett akáczpaizstetü, mint tudva van, ezelőtt hat évvel, midőn fellépéséről a nagyközönség először értesült, valóságos rémületbe ejtette különösen az Alföld azon birtokosait, kik a megelőző időben ákáczosokat telepitettek és e téren sikereket értek el.“ „Az addig nem ismert rovar rendkívüli szaporaságas a szembe tűnő visszaesés, melyet az általa nagyobb mennyiségben ellepett ákáczosok fejlődésében már a megtámadás első idejében előidézni képes volt, még a higgadt szakemberekben is azt az elszomoritó gondolatot keltették fel, hogy a veszély, melylyel szemben állunk, az ákáczra nézve könnyen végzetes kimenetelű lehet. S különösen nagy volt az aggodalom, midőn tőbbfelöl az a hir érkezett, hogy a rovar által megtámadott akáczosokban egyes fák és facsoportok teljesen kiszáradtak.“ „Később, midőn a rovar fellépése, életmódja, károsítása és károsításának eredménye szorgosabb vizsgálat alá vétetett, már nyugodtabb felfogás lépett az előbbi rémület helyébe. Azt ugyan ekkor sem vonta kétségbe senki sem, hogy a nagyobb mértékben megtámadott fák sinylenek s ennek következtében fejlődésükben jelentékenyen visszaesnek, de másfelől többen voltak, kik közvetlen megfigyelések alapján kétségbe vonták, hogy azok a fák, melyek a rovar által történt megtámadás után elszáradtak, kizárólag ezen bántalomnak estek volna áldozatul.“ „Az a szakbizottság, melyet a felmerült aggodalmak hatása alatt a földmivelési ministerium a baj tanulmányozására kiküldött, szintén ezen álláspontra helyezkedett, a földmivelési ministerium pedig ismeretes 1892-iki körrendeletében ezen bizottság jelentésére támaszkodva, azzal nyugtatta meg a hatóságokat és a közönséget, hogy habár a paizstetü által okozott kár nem jelentéktelen,. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(10) mindamellett nincs ok attól tartani, hogy az az ákáczosokra vég zetes kimenetelű lehet, mert a kár az eddigi tapasztalatok szerint tulajd-enképen csak a fák meglombosodásának és az uj hajtások kifejlődésének késleltetésében, az egy és két éves hajtásoknak vagy legalább azok csúcsának elszáradásában és az elnyomott fák és beárnyékolt ágak elhalásának siettetésében, tehát csupán olyan bajok előidézésében áll, melyeket a megfelelő termőhelyen álló ákáczosok, különösen azok uralkodó fái, életerejük lényeges csor bulása nélkül elviselni s elvesztett hajtásaikat kitűnő visszaszerzési képességüknél fogva pótolni képesek.“ „Ezek a közlések mindenesetre alkalmasak voltak arra, hogy az érdekelt köröket a rettegett imminens bajjal szemben megnyug tassák ; azt állítani azonban, hogy az aggodalmakat teljesen meg is szüntették, bizonyára nem lehet és pedig annál kevésbé, mert a rovar azóta is terjed, s oly helyeken is tömegesen fellépvén, a hol eddig nem észleltetett, a birtokosok előtt újra meg újra abban a veszélyes színben tűnik fel, mint kezdetben azokon a helyeken, a hol először jelentkezett.“ „Már maga ez a körülmény is elég ok rá, hogy a hivatott körök továbbra is behatóan foglalkozzanak a paizstetü kérdésével, mert kétségtelen, hogy azon birtokosok buzgalma és hajlandósága az ákácz erdősítések tovább folytatása iránt, kik e téren eddig elért sikereiket a váratlanul fellépett paizstetü károsítása által egyszerre csak veszélyeztetve látták, legalább is csökkent, ha teljesen meg nem is szűnt.“ „Már pedig a mi viszonyaink között az is kétségkívül nagy kár, ha az újabb időkben különösen az Alföldön lendületet vett ákácz erdősítések visszamaradnak.“ „De vannak nézetem szerint még más okok, melyek az ákáczpaizstetü viselkedésének s káros hatásának további éber megfigye lését szükségessé teszik. Mert ha bár senkinek sem lehet joga kétségbe vonni, hogy a fentebb említett megnyugtató közlések gondos vizsgálatok- s lelkiismeretesen összegyűjtött tapasztalatokon alapulnak, mindamellett azt sem lehet kétségbevonhatatlanul állí tani, hogy ezen fontos kérdésnek most már minden részlete kellően felderítve volna.“ „így például arra nézve, hogy előbb nagyobb mértékben meg-. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) 6. támadott erdők később tényleg minden nagyobb baj nélkül teljesen megtisztultak volna a rovartól, még most sincsenek nagyobb számú megbízható adataink, vagy legalább is ilyenek a közön séggel nincsenek közölve, már pedig kétségtelen, hogy teljesen megnyugtató bizonyítékot arról, hogy az ákácz paizstetü nagyobb veszélyt csakugyan nem idéz elő, tulajdonképen csak ez a tapasz talat nyújthat/4 „És az sincs még kétségbevonhatatlanul beigazolva, hogy a hol a paizstetü által meglepett fák, vagy csoportok a károsítás közben kiszáradtak, tulajdonképen csak a termőhely meg nem felelő volta miatt pusztultak el s a rovar legfeljebb csak siettette elhalásukat.44 „De ha ez beigazolva volna is, az érdekeltekkel még nagyjá ban sincs közölve, hogy milyen termőhelyi viszonyok azok. melyek között az akácz nem képes ellentállni a támadásnak, pedig ebben az irányban való biztos tájékoztatás nélkül, nem bir teljes érték kel az az ajánlott óvrendszabály, hogy jövőre az ákáczot csak megfelelő talajba kell kiültetni.“ „És nincs még teljesen megállapítva a rovar életmódja sem, pedig az az irtásra vonatkozó rendszabály, mely szintén ajánlva van, hogy t. i. az ákáczosokból az elnyomott fák kiszedendők és a megtámadott fák alsó ágai lenyesendők, annak pontos ismere tével, hogy a rovar mikor, hol tanyáz, szorosan összefügg.“ „Mindezeknél fogva azt hiszem, nem fogja a tisztelt igazgató választmány megokolatlannak tekinteni azt az indítványomat, hogy az országos erdészeti egyesület, mint ily közérdekű ügyben első sorban hivatott testület, az ákáczfa-paizstetii károsításával kapcso latos kérdések teljes tisztázására és az érdekelt birtokosoknak minden irányban való felvilágosítására minden lehetőt meg tegyem“ „Ezen indítványom foganatosítására nézve pedig tisztelettel javaslom, hogy az igazgató választmány ezen ügyben a teendők részletes kidolgozására és foganatosítására egy szakbizottságot szíveskedjék kiküldeni.“ „Nézetem szerint ezen bizottságnak mindenekelőtt arról kellene gondoskodni, hogy először is az ezen a téren eddig szerzett tapasztalatok az ország minden részéből összegyüjtessenek s másod-. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) i. szór, hogy azok a kérdések, melyek további megfigyelések alapján felderitendők lesznek szabatosan megállapittassanak és azokkal, kik a megfigyelésekre, felkérendőkiennének, közöltessenek. Ezen közre működők tájékozására legczélszerübb lesz a paizstetüre vonatko zólag eddig megjelent közleményeket egy kis füzetbe összefoglalni s a füzetet szabatosan és világosan szerkesztett kérdőívekkel felszerelve az egyesület tagjainak, vagy legalább is azoknak, a kik oly helye ken laknak, hol ákáczerdők tényleg előfordulnak, megküldeni, azzal a kéréssel, hogy eddigi tapasztalataikat a bizottsággal minél előbb közöljék. Ezen első bejelentések alapján meg volnának aztán álla* pithatók a további megfigyelésekre s azok közlésére vonatkozó utasítások.“ „A beérkező adatokat azután ez a szakbizottság feldolgozná s ha szükségét látná, javaslatot tenne arra nézve is, hogy a fonto sabb helyek az egyesület által kiküldendö külön szakértők által is megfigyeltessenek. “ „Az eredményről esetleg már a jövő közgyűlésen referálhatna a bizottság abból a czélból, hogy a közgyűlés a tapasztalatok publikálásáról gondoskodhassék.“ „S végül ha a kérdés teljesebb felderítése szélesebb körű tanácskozások megtartását is kívánatossá tenné, ki volna tűzhető a paizstetü kérdése az 1896. évi millenáris kiállítással kapcsolat ban megtartandó országos erdészeti congressus tárgysorozatára is.“ Budapest, 1894. október 19. Horváth Sándor.. Ezt az indítványt az igazgató választmány azonnal tárgyalás alá vette s a felvetett kérdésben a kővetkező határozatot hozta: „Az igazgató választmány jóllehet, tudomással bir a felől, hogy az akáczpaizstetü megfigyelése érdekében korábban tett kormányintézkedések nincsenek még beszüntetve, hanem az ille tékes hatóságok most is utasítva vannak az e téren szerezhető tapasztalatok összegyűjtésére és bejelentésére, mind a mellett tekintettel a kérdés fontosságára és a közérdekű czélra, mely a javasoltak által eléretni óhajtatik, az indítványt helyesléssel fogadja és a javaslatba hozott intézkedések előkészítésére és foganatost-. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(13) 8. fására Fekete Lajos elnöklete alatt Illés Nádor, Havas József és Vadas Jenő választmányi tagokat küldi ki, azzal a további utasí tással, hogy az indítványban javasolt tájékoztató füzetben, nem csupán a paizstetüröl eddig megjelent közlemények veendők fel, hanem annak elején mindenek előtt az ezen ügyben eddig történt intézkedések ismertetendők, azután ki adandók a paizstetüröl eddig az Erdészeti Lapokban és másutt megjelent közlemények, felhí vandó a figyelem az ezekben foglalt esetleges ellenmondásokra és ellentétes következtetésekre, azután tájékozás nyújtandó azok a kérdések felől, melyekre nézve az egyesület az eddigi tényleges tapasztalatok alapján felvilágosítást kíván, s megjelölendő az irány melyben a további megfigyelések folytatandók, stb.“. Az 1895. évi február 4-én tartott választmányi ülésen ismét szőnyegre került a kérdés s ez alkalommal a titkár a következő előterjesztést tette: „Az akácz-paizstetü kérdésében kiküldött bizottság elnöké nek megkeresése alapján javasolja, hogy ezen bizottságba utólago san dr. Horváth Géza akad. tag, a rovartani állomás főnöke is beválasztassék, mint olyan szakember, ki a bizottság munkál kodását igen hathatósan elősegítheti. Egyszersmind jelenti, hogy a földmivelésügyi minister úrhoz felirat intéztetett azzal a kéréssel, hogy az akácz-paizstetü kártékonyságárál hozzá beérkezett hivatalos jelentéseket s más rendel kezésére álló adatokat az egyesületnek rendelkezésére bocsássa. Ha a minister ur az egyesület ezen kérését — mint remél hető — teljesíteni fogja, a megküldendő adatok a tervezett füzet összeállításánál való felhasználás végett a kiküldött bizottságnak fognak kiadatni.. Az igazgató választmány ezt a jelentést tudomásul vette és a kiküldött szakbizottságba dr. Horváth Gézát is beválasztotta. Kevés idő múlva azonban Fekete Lajos bizottsági elnök, gyöngélkedő egészsége miatt ezen tisztéről lemondott s ekkor az egyesület Illés Nándor bizottsági tagot kérte fel az elnöki tisztségre a következő megkeresést intézvén hozzá:. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(14) 9. „Kapcsolatban az akácz-paizstetü kérdésében múlt évi 1616. sz. a. Nagyságodhoz intézett kérésünkkel, van szerencsénk Nagy ságodat tisztelettel értesíteni, hogy Fekete Lajos főerdőtanácsos ur, kit egyesületünk választmánya az akácz-paizstetü ügyében kikül dött bizottságba szintén beválasztott s egyszersmind a bizottság működésének intézésére is felkért, egy közelebbről kiállott súlyos betegség következtében orvosi rendeletre ezen megbízatásról lemondott“. „Ennélfogva Nagyságodat vagyunk szerencsések ezennel tisz telettel felkérni, hogy a szóban forgó bizottságban az elnöki tisz tet elvállalni szíveskedjék“. „Megemlítjük egyúttal, hogy a bizottságnak első teendőit a választmány m. é. október hó 20-iki határozatában (L. Erdészeti Lapok 1894. évi 878—882. 1.) emlitett tájékoztató füzet összeállitása és a további megfigyelésekre vonatkozó kérdőpontok megállapitása képezi“. „A mi az elsőt, t. i. a tájékoztató füzetet illeti, ennek az anyaga (az Erdészeti Lapokban megjelent közlemények, továbbá a földművelésügyi ministerium irattárában található összes hivatalos jelentések, szakvélemények és rendeletek) letisztázva és kronolo gikus sorrendben egybeállitva, teljesen össze vannak gyűjtve, úgy hogy ezt az anyagot csupán egy kis bevezetéssel, továbbá az eddig történtek rövid méltatásával, és végül az ezentúl eszközlendő megfigyelésekre vonatkozó útbaigazításokkal kell, szoros összefüggésben a megállapítandó kérdőpontokkal, ellátni“. „Ez az anyag jelenleg a bizottság egyik utólag beválasztott tagjánál, dr. Horváth Gézánál van, ki a paizstetü természetrajzára vonatkozó kérdöpontok megállapítását vállalta magára. Ha tőle ezen iratokat visszakapjuk, azonnal elfogjuk azokat Nagyságodnak küldeni, stb. stb. Budapest, 1895. április hó 19-én. Az országos erdészeti egyesület nevében :. Horváth Sándor s. k.. Az országos erdészeti egyesület ezen intézkedéseinek megfelelően a kiküldött bizottság ezt a munkát három rész ben állitotta össze. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(15) 10. Az első: Tájékoztató részben az eddig történtekről ad számot s a kérdés jelenlegi állását tünteti elő. A második részben: A paizstetü életrajza,nah, kártevé sének és az ellene való védekezés módjainak tanulmányozá sára ad útmutatást és az e végből felállított kérdéseket világosítja meg. A harmadik részben: Az anyaggyűjtemény-ben a földmivelésügyi m. kir. minisztérium részéről ebben az irány ban tett hivatalos intézkedéseket, a kir. erdöfelügyelöségeknek, közigazgatási hatóságoknak és megbízott szak embereknek ezek alapján tett hivatalos jelentéseit s végül az Erdészeti Lapokban és a Tudományos akadémia Mathematikai és Természettudományi Értesítőjében erről a kérdésről megjelent czikkeket közli. Azok, a kik a magyar erdőgazdaság ezen fontos kér dése iránt érdeklődnek, remélhetőleg mindent meg fognak találni ebben a füzetben, a mi az ákácz-paizstetü kérdé sének jelenlegi állása felöl való tájékozás szerzéshez és a kérdés még felderítetlen részleteinek további tanulmányo zásához szükséges. Az országos erdészeti egyesület tehát abban a biztos reményben bocsájtja e füzetet, egyelőre tagjainak és az után a tagok ajánlása vagy önkéntes jelentkezés alapján más érdeklődőknek is, díjtalanul rendelkezésére, hogy közülök mindazok, a kiknek alkalmuk volt az ákáczpaizstetü fellépéséről és viselkedéséről biztos tapasztalato kat szerezni, valamint azok is, a kiknek ezentúl módjukban lesz a rovart megfigyelni, készséggel segítségére lesznek az egyesületnek fentebb körvonalozott közérdekű czélja elérésében. E tekintetben az egyesületnek egyelőre három kérése van tagjaihoz.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(16) Első kérését azokhoz intézi, a kik az ákácz-paizstetü kérdésében már eddig is biztos tapasztalatokat szerezvén, abban a helyzetben vannak, hogy a munka II. részében felállított Általános kérdésekre megbizbató feleleteket ad hatnak. Szíveskedjenek ezek tapasztalataikat a füzettel egyidejűleg megküldött kérdőíveken az egyesületnek mi előbb beküldeni. A második kérése pedig az, hogy a kik a rovar viselkedésének gondos és lelkiismeretes megfigyelése alap ján a munka II. részében a jövőre vonatkozólag fel állított kérdések felderítéséhez és szabatos megállapításai hoz észleleteikkel hozzájárulni készek, erre vonatkozó szán dékukat minélelöbb bejelenteni szíveskedjenek. Végül a harmadik kérése az egyesületnek: hogy tagjai e füzetre és az egyesületnek ebben kitűzött czéljaira azokat, az egyesület kötelékén kívül álló erdőbirto kosokat és szakembereket is figyelmessé tegyék, a kik a kérdés iránt közelebbről érdeklődnek és a kik a közös munkában hasznosan résztvehetnek. Szíveskedjenek az ilyeneknek nevét és pontos czimét közölni, és az egye sület a füzetet és a kérdőíveket azonnal meg fogja nekik küldeni. Budapesten, 1896. márczius havában. Az Országos Erdészeti Egyesület.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(18) I .. TÁJÉKOZTATÓ.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..


(20) A z ák ácz-paizstetü m egjelenése. Az ákáczról azelőtt az a hit volt elterjedve, hogy semmiféle rovar sem rongálja; a közelmúlt nyolczvanas évtizedben azonban oly ellensége támadott a rovarvilágból, mely tömeges fellépésével s az azzal egybefüggő jelenségekkel az ákáczosak birtokosait rémü letbe ejté s e fanem telepítése iránti kedvét lelohasztá. Ez az ellenség apró félborsó-nagyságu, pirosas-barnás szinü paizsos rovar, mely tavaszszal a fák múlt évi hajtásait lepi el, a héjhoz oda tapadva, a kiszivott nedvből él, párosodik és petéket rak. A petékből tavasz vége felé fehéres-sárga szinü apró tetvek kelnek ki, s a levelek alsó lapján nyaralván, telelésre az ágak és törzsek alsó védettebb részére, kiváltképen a kéreg repedésébe húzódnak vissza, részben a talajat boritó fü, lomb és ágtörmelék között telelnek ki.*) Domború, félborsó-alakjától paizshogárnak, barnás gránátszinétől gránátbogárnak vagy álcáczgránátnak, fiatalkori tetü-alakjától ákácztetilnek nevezi a nép. Tudományos neve ákácz-paizs tetü : Lecanium robiniarum Douplas. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében már a hetvenes években ismerték, az irodalom azonban csak 1887-ben kezdett vele foglal kozni, a midőn ebben a vármegyében tömegesen lépett föl.. A z ákácz-p aizstetü elterjedése. A földmivelési m. kir. ministerium értesülvén a folytonos és aggasztó mértékben való terjedésről, 1889. évi 30.317. sz. körren deletével jelentésadásra hivta fel a törvényhatóságok közigazgatási *) Részletesen leírva a mellékelt anyaggyüjteményben : dr. Horváth Géza jelentése a földmivelési m inisterhez; ugyanannak értekezése a magy. tud. akadémián.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(21) 16. bizottságait, valamint a kir. erdőfelügyelőségekef, hogy mely helye ken és mily mértékben lépett fel a paizstetü, s hogy mily intéz kedéseket tettek az erdőbirtokosok ellenében; az irtást illetőleg egyelőre a fák megtámadott ágainak levágatását és elégetését, ajánlván. A törvényhatóságoktól s a kir. erdőfelügyelőségektől a földmivelési m. kir. ministeriumhoz érkezett jelentésekből kitűnt, hogy az ákácz-paizstetü elterjedésének zöme Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye felső részében s azzal egybefüggve, Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyének az előbbi vármegyével határos ákáczosaiban s Gsongrád vármegyének tiszáninneni járásában van. A góczpont pedig valószínűleg Kecskemét, Czegléd és Monor közé esik. Itt lépett fel legnagyobb területen tömegesen, innét terjedt inkább szórványosan s csak itt-ott tömegesen megjelenve nyugat felé Esztergom, Komárom, Fehér, Veszprém, Győr vármegyékbe, s átment még Moson, Sopron, Vasba. Délnek Tolna, Somogy, Ba ranya és Bács-Bodrog vármegyékbe hatolt, de csak egyes szige teket lepett e l; keletnek Békés (szórva), Hajdú, északnak Nógrád, Gömör, Heves és Borsod vármegyék (utolsó három vármegyében csak egyes szigeteken) látták megjelenni nagyobb területeken. Lgy látszik elszigetelve Pozsony, Nvitra, Arad és Temes vármegyék ben szaporodott el. Ezen adatok után Ítélve, egyes pontokon látszik megjelenni, s onnét terjed. Valószínű azonban, hogy a szigetek csak a hiányos megfigyelés következményei. így pl. Zala egészen ment lett volna, mig Illés néhány évvel előbb már meglepve látta a Keszthely melletti Hévviz fürdőben az ákáczfákat a paizstetütől. A jelentések szerint ugyanis tömegesen* lépett fel az ákáczpaizstetü : Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén belül: Kecskemé ten, Nagy-Kőrösön, Gzegléden, Monoron, Nyáregyházán, Kókán, Zsámbékon, Apostagi pusztán, Nagy-Kusin, Vacson, Irsán, Alpáron, Dományon, Bákos-Csabán, Tápió-Szecsön, Tápió-Szt,-Mártonon, * A mennyire azt a különböző jelentést tevők annak nézték, s illetve a jelentések után annak venni lehetett. Valószinüleg tömegesnek nézték a ro\?r megjelenését sokan ott is, a hol csak nagyobb mennyiségű, vagy nagyobb területet lepett meg.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(22) 17. Szt.-Márton-Kátán, Tápió-Sághon, Tápió-Sülyön, Mendén, Szabadszálláson, Gyomron, Dánoson. Jász-Kun-Szolnolc vármegyében : Mező-Túron, Turkevén, Jász berényben, Jákóhalmán, Madarason, Tisza-Roffon, Török-Szt.-Mik lóson, Czibakházán, Tisza-Ughon, T.-Kürthön és S.-Inokán. Csongrádi vármegyének tiszáninneni járásában és Szeged s Dorozsma határában. Esztergom vármegyében Bajóton. Komárom vármegyében: Perbetén, Bajoson, P.-Harkályon, Karabukon, Kürthön (Szt.-István pusztán). Győr vármegyében: Szemerén, Gsanakfalun, Csanakhegyen, Gyimóthon, Koronczón, Tétben, Győr-Szt.-Mártonban, Nyulhegyen, Nyulfalun, Szt.-Ivánon. Veszprém vármegyében Pór-Szalókon. Vas vármegyében Miskén. Tolna vármegyében Duna-Földváron. Somogy vármegyében Göilén, Üszéken, Város-Hidvégen. Baranya vármegyében Bellyén. Bács-Bodrog vármegyében Feketehegyen. Hajdú vármegyében Haj du-Dorogon. Nógrád vármegyében Rádon, Penczen, Felső-Sápon, Terecskén. Ht ives vármegyében Hevesen. Borsod vármegyében Felső-Zsolczán. Pozsony vármegyében Somorján. Gömör vármegyében Ajnácskőn. Szórványosan, illetve kisebb mértékben találták az ákáczpaizstetüt: Budapest fő- és székváros kültelkein. Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Kun-Szolnolc, Csongrád, Fehér, Komárom, Veszprém*) Győr vármegyék egész területén. Pozsony vármegyében Pozsony város kültelkein, Püspökiben. Nyitra vármegyében Lakácsiban. Nógrád vármegyében Dejtáron, Alsó-Sápon, Debercsényen, *) A kir. erdőfelügyelő szerint nem, míg Reé Jenő közgazdasági előadó szerint szórványosan fordult elő. Akácz-paizstetü.. 2. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(23) 18. Szentén, Kis-Ecseden, Szécsénykén, Bodongon, Endrefalván, Karancsalján. Esztergom vármegyében Kétyen, Kőhid-Gyarmaton, Kis-Ujfalun, Karácsondon, Bacsonádon, Gsányon, Ecséden, Hasznoson. Bács-Bodrog vármegyében Pacséron, Ó- és Uj-Sziváczon. • Tolna vármegyében Némotkéren, Bonyhádon, Izményen. Somogy vármegyében Iharos Berényben, Antalfalun, Csurgón, Vrászlón, P. Szemesen, Kőröshegyen, Kis- és Nagy Dobszán, Pettenden, Homokon, Attalán, Tonán, Mernyén, Ságváron, Tót-Sz. Pálon, Varjas-Kéren, Endréden, Iharoson, Csicsón, Zamárdin. Baranya vármegyében Jánosin, Hosszu-Hetényen, Kis-Faludon,, Pécsváradon, Nagy-Pálon, Szederkényen, Nyomján, Sz.-Erzsébeten, Szekön, Kékesden, Kátolyon, Rácz-Mecskén, Pusztafalun, Varasdon, Lovas-Hetényen, Fekeden, Jenőn. Győr vármegyében Győr-Szemerén, Ménfőn, Kajáron, Pátkán, Tenyőfalun, Rovarán és Kánvon. Sopron vármegyében Czirákon, Csapodon. Moson vármegyében Magvar-Óvárott. Arad vármegyében Almás-Kamaráson. Egyes fákon észleltetett a paizstetü Pozsony, Nyitra, Bars, Trencsén, Zólyom és Békés vármegyékben.*) Az ákácz-paizstetü elterjedésének köre a fönnebbiekkel meg állapítottnak nem tekinthető. Különböző egyének különbözőn fog ták fel a megjelenés fokát. Sokan úgy, hogy tömegesnek azt vették, ha egész területen, szórványosnak, ha csak egyes helyeken (ligetesen) találták. Az alább foglalt utasítás fogja nagyobb egyöntetűség alapját megvetni s azzal az elterjedési körnek, kivált a jelenlét tömeges voltának szigorúbb meghatározását lehetővé tenni.. A z ákácz-paizstetü eredete és kártékonysága. Mindenek előtt az a kérdés: mióta van jelen és honnét ment át az ákáczra a paizstetü ? *) A kir. erdőfelügyelő jelentése szerint sehol; a közig, bizottság jelen tése szerint Öcsöd községben 2, Kőrös-Ladányban 1 szórványos eset fordult elő ; mig a főispán szerint több községben tömegesen lépett fel a paizstetü.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(24) 19. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében már a 70-es évek óta ismerik,1 a selmeczbányai erdészeii akadémia botanikus kertjé ben már 15 esztendő előtt találtatott,2 Szegeden a R ív ó nevű erdő ben 8,3 Bajoson, Perbetén, Kürthőn 3, Veszprém és Somogy vár megyékben 5—6 esztendő előtt látták.4 Harkályon már 1888-ban vett ék észre,5 Karabukán szintén 1888-ban mutatkozott és állítólag más fanemekre is átment.0 Az a kérdés, hogy melyik fa- vagy cserjenemről ment át az ákáczra a paizstetü, eddig még nincs eldöntve. A lecanium-fajok nagy része ugyanis külsőleg annyira hasonlít egymáshoz, hogy azokat felületes megszemlélésből még a gyakorlott szakember sem bírja megkülönböztetni; mert a fajbeli különbségeket csak behatóbb mikroszkópi vizsgálat utján lehet megállapítani. Beérkeztek ugyan jelentések, hogy a paizstetüt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében nemcsak ákácz, hanem alma, körte, kajszin baraczkfákon meg a fekete ribiszkén,7 továbbá a zöld juharon,8 gyürücze juharon,9 szilván, epren,szőlővesszőn,10 rózsán,11 szilen, glédicsen, mogyorón,12 tölgyön,13kőrisen,14Philadelfuson (vadjázmin),15különféle cserjéken,10 is találták. De Dr. Horváth Géza szerint, a ki jelenleg e kérdés tanulmányozásával foglalkozik, a nevezett fák és cserjék nagyobb részén nem a lecánium robiniarum, hanem másféle lecániumfajok élnek. 1 Budapesti ldr erdőfelügyelö, kecskeméti gazd. egyesület. 2 Fekete Lajos akad. tanár. 3 Kiss Ferencz szegedi m. kir. főerdész. 4 Cyöri kir. erdőfelügyelő. 5 Dratsay Gyula. G Tengg erdészeti intéző. 7 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közig, bizottsága. Illés Nándor. 8 Kecskemét th. város közig, bizotts. Szeged (Kiss Ferencz). ,J Kiss Ferencz. 10 Kecskeméti, nagykőrösi gazd. egyesület. 11 Nvitrai erdőfelügyelö. 12 Fekete Lajos akad. tanár, Nagy Iván, Kiss Ferencz, Dratsay Gyula. 13 Ungvári erdőfelügyelő. 14 Nyitrai erdőfelügyelő, Kiss Ferencz. 15 Illés Nándor. 10 Torda-Aranyos vármegye közig, bizottsága.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(25) •20. Erdészetileg a legfontosabb annak tisztázása: mily talajon és mily fákon jelenik, illetve telepedik meg legszivesebben és sza porodik legjobban az ákácz-paizstetü? A jelentésttevők, valamint az észlelők legnagyobb része meg egyez abban, hogy leginkább a silányabb, soványabb termőhelyekein avagy csakis a lapályos helyeken, némelyek szerint sivó homok talajon előforduló ákáczerdők vannak a paizstetvek által ellepve,1 mig mások azt is tapasztalták, hogy leginkább az elnyomott, a világosság és szabad levegő hatását nélkülöző egyedeken, szabadállású fáknak pedig alsó, tehát szintén árnyékban lévő gályáin,, vagy pedig beteges fákon fordul csak elő,12 vagy pedig mint Kiss Ferencz mondja, leginkább a máskülönben is gyengébb növésű tengődő ákáczfákat keresi fel, avagy megfordítva paizstetü által meglepett erdőrész közelében kötöttebb és televényesebb talajon álló ákáczos paizstetümentes maradott,3 és hogy az elszaporodást a több év óta uralkodó rendkívüli szárazság előmozdította.4 A kárra vonatkozólag, melyet a paizstetü okoz, a vélemények eltérők voltak. Havas József budapesti kir. erdőfelügvelő jelentése szerint a paizstetü fellépésének átalában véve pusztító hatása az ideig még ott sem volt, a hol a legnagyobb tömegekben lépett fék Káros hatása azonban volt s az a későbbi kizöldülés, sőt kiviritás által nyilvánult (E. L. 1890. VIII.). Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottságának jelentése szerint is a meglepett hajtások elszáradásán kívül nagyobb kár nem észleltetett. Egyes ágak elszáradását Bothó Imre győri kir. erdőfelügyelő a paizstetünek tulajdonitá, Kiss Ferencz szegedi m. kir. főerdész pedig azt állította, hogy 24 éves akáczfák a paizstetü következtében teljesen kiszá radtak (E. L, 1890. VI.). A bellyei főherczegi uradalmi erdötisztség szintén nem vett egyelőre észre szemmel látható kárt, mig Dratsay Gyula urad. tisztartó csak azt találta, hogy a gályáknak 1 Budapesti, győri kir. erdöfelügyelő, Tengg erdészeti intéző, Sváby J zsef községi erdész, Kögl Árpád közalap, erdészjelőlt. ■ 2 Pécsi, szombathelyi, győri kir. erdöfelügyelő. bellyei főherczegi ura dalom erdőtisztjei, Dratsay Gyula, Kiss Ferencz. 3 Bartha Gyula kir. erdő felügyelő, Sváby József községi erdész. 4 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási bizottsága, Nagy Iván Veszprémből. ■ • ■ ... © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(26) 2.1. paizstetüvel sűrűn való elbontása folytán a fák betegedési állapota szembeötlő lett, s ennek folytán a levelek sárgulni kezdettek, fej lődésükben visszamaradtak. Ellenben a kecskeméti gazdasági egyesület azt jelenti, hogy egyik, másik esztendőben a paizstetü miatt számos szilvafa kiszá radott, s hogy vannak oly ákáczfa erdöcsoportok, melyek a paizs tetü elszaporodása folytán, „növést alig tesznek, hanem gyér levélzettel, csupán senyvednek, tengődnek, lesoványodnak és utóbb apránként elvesznek“. Nagy-Kőrös város jelentése szerint is a megtámadott fákon bágyadás, növekedésben való visszaesés észlel hető, sőt a fiatalabb fák el is pusztulnak. Fekete Lajos selmeczbányai akadémiai tanár szerint is egyes nagyon megtámadott ágak elszáradnak, sőt egy esetben egy 3 m magas fiatal hegyi szil tel jesen elpusztult. Kelen Gusztáv kir. erdőfelügyelő pedig azt jelenti, hogy a munkács-szentmiklósi uradalom isnyétei erdőgondnokságá ban egyes tölgy- és kőristörzsek a paizstetü egy faja által meg támadva, rövid idő alatt veszésnek indultak. Minthogy erdészeti vizsgálódás tárgyát csakis az ákácz paizstetüje képezi, a más fanemeken találtak kártevése csak azért van itt felsorolva, hogy ismételve felhivassék a figyelem arra, miszerint ezen tetvek nem azonosak a Lecanium robiniarummal, a vizsgálók tehát ne engedjék magukat téves útra vezetni általok. Kiss Ferencz (E. L. 1890. VI.) azt állítja, hogy a paizstetü nem egyszerre pusztitja el az idősebb fát, hanem csak fokonként; a megtámadott fa azonban, ha sem természet, sem ember segélyt nem nyújt neki, biztosan martalékává lesz. Ezt az állítását azonban később (E. L. 1895. II.) akként módosítja, hogy a kiszáradáshoz hozzájárulnak a fatenyészetre hátrányosan ható egyéb tényezők is. Mások, igy Sopron vármegye tabbi járásának főszolgabirája szerint Városhidvég község határában a paizstetü az ákáczfát jórészt kipusztitotta. De Kögl Árpád m. kir közalapítványi erdész jelölt szerint is a paizstetü által meglepett fák már augusztusban ki voltak száradva, s bár a paizstetü addig csak elnyomott és túl szárnyalt fákat támadott meg, nem tartotta kizártnak annak lehe tőségét sem, hogy túlságos elszaporodás esetében az el nem nyomott, be nem árnyalt uralkodó fákat is el fogja pusztítani. Nagy Iván is (Veszprémből) elismeri, hogy nagyon elszaporodván az ültetvények-. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(27) ben, pusztításai által tetemes károkat tehet a paizstetü, sőt azo kat, legkiválóbban a fiatalabb ültetvényeket meg is semmisítheti bár ez utóbbi eset szerinte igen ritkán, s akkor is csak szükebb vidékekre terjedőleg szokott előfordulni. A földmivelési minisztérium által 1890-ben kiküldött bizott ság beható vizsgálatok után arra a meggyőződésre jutott, hogy a paizstetü megtámad ugyan egészséges fákat is, mindazonáltal inkább elszaporodik meg nem felelő talajon álló és elnyomott fákon, az uralkodóknak pedig árnyékában levő ágain. A 2 hónapig tartó káros tevékenység a fiatal hajtások nedvének elszívásából áll, s a fák meglombosodásának és az uj hajtások kifejlődésének késleltetésében, egy- és kétesztendős hajtásoknak, vagy legalább azok hegyeinek elpusztulásában, végre az elnyomott fák és beár nyékolt ágak elhalásának siettetésében nyilvánul. Megfelelő talajon álló egészséges fák azonban a szenvedett kárt még ugyanazon évben kipótolják. * Az egymásnak ellentmondó nézetek a kérdés újságának s az: ismeretek abból folyó hiányosságának, néha elhamarkodásnak s behatóbb és kitartóbb vizsgálat hiányának tulajdoníthatók. Az ily kérdéseknek pedig az ügy hasznára való vizsgálatánál csakis kitar tás, elfogulatlan, józan kutatás és eggbehasonlitás utján érhető el a czél. Szerencsére akadtak ily tulajdonságokkal bíró férfiak is. A földmivelési m. kir. minisztérium által szerzett anyag tehát sok tanulságosat tartalmaz. Arra a gyakran ismétlődő állításra vonatkozólag, hogy a paizs tetü által megtámadott fák kivesztek, elpusztultak, legtanulságo sabb a hajdudorogi eset. Hajduvármegye balmazújvárosi járásának gazdasági tudósítója 1894. évi május havában azt jelenti a magy. kir. állami rovartani állomásnak, hogy a Hajdu-Dorog város tulaj donához tartozó akáczerdőből a paizstetü már 20 holdnyi területet elpusztított. Dr. Horváth Géza előre elkészülve lévén a riadalom okára, csak junius 26-án jelent meg a helyszínén s azt egészen normális állapotban és vegetáczióban levőnek találta.*) A kifaka*) Erre és a következő tényekre vonatkozolag 1. az anyaggyüjteményt.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(28) 23. clás elkésése okozta az ijedelmet és valószínűleg másutt is ez csábított számos észlelőt elsietett s téves vélemény adására. Hogy a fák nem vesztek ki, avagy nem sinlődtek, tisztán az éltető nedvnek a paizstetü által való elszívása következtében, az számos más esetben ahhoz értő férfiak által konstatáltatott. A m. kir. állami rovartári állomás főnökének, dr. Horváth Gézának a földmivelési m. kir. minisztérium 1894 évi 43.664. sz. rendeletére ugyanazon évi 587. sz. a. tett jelentése szerint a hely színi vizsgálatok alapján kitűnt, hogy a paizstetü miatt még sehol egyetlen ákáczfa sem pusztult el. Az ákáczfák satnyasága és bete geskedése mindenütt más okra volt visszavezethető. így Gyömrőn sok paizstetü által ellepett ákáez- és eperfa volt beteges ugyan és ágainak egy része elszáradott; de hogy ez nem volt egészen a paizstetünek tulajdonítható, kitűnt abból, hogy a szabadon álló fák, ha szintúgy voltak is ellepve, egészségesek és épek valának. A fák betegeskedését, sőt a paizstetü elszaporodását is szemmelláthatólag az erdő tulsürüsége okozá. Ugyanaz volt az eset Kókán. Ajnácskőn a fák nagyrészt csakugyan beteges állapotban voltak; de feltűnt, hogy a beteges, sinlő fák egyrésze meg volt rakva paizstetüvel, mig a másik része épen nem, vagy csak alig. Már ez a körülmény arra mutatott, hogy a betegeskedés oka nem a paizstetü. E mellett bizonyított az is, hogy az egészséges fák között is voltak erősen meglepettek, növekedésükben és tenyésze tükben azonban hátramaradást nem szenvedtek. A satnyulást a kedvezőtlen talajviszonyok okozták. A talaj igen sovány, a termő réteg igen sekély, az altalajba a gyökerek be nem hatolhatnak, mig az ép, egészséges fák az ültetvény szélén, a szántóföld szomszédságában állván, s onnét bővebben kapván tápot, jobban tenyésznek. Sződön épenséggel nem volt paizstetü s mégis sinylett az ültetvények egy része, szintén a kedvezőtlen talajviszonyok követ keztében. A paizstetü által meglepett és meg nem lepett sinlödö fák és állabok egybehasonlitása tehát a kérdés megoldására rendkívül fon tos. Az ákáczfák sinlődésének okait, ezeken okulva, mindig szi gorú vizsgálat tárgyává kell tenni. Valószínű, hogy a tápláló nedv-. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(29) 24. nek 2 hónapig tartó s épen a vegctáczió főszakában történő elszívása árt az ákácznak; lehet, hogy hosszabb ideig tartva, sinlődést is vonhat maga után ; de szemben azzal, hogy a földbir tokosok tulságba mennek az ákácz állítólagos igénytelenségének rovására s oly helyekre is ültetik, a hol meg nem élhet: a termő helyi viszonyok mindenekelőtt vizsgálat tárgyává teendők. Különös súlyt kell fektetni arra, hogy az ákácz vidor tenyészetre és szálas fává növésre, szintúgy mint más fák, mély és termékeny talajt kíván és hogy nedves talajban meg nem él, vagy csak sinlődik. Tanulságos erre nézve, a mit Kiss Ferencz m. kir. főerdész mond és közvetetlen tapasztaláson alapszik, t. i., hogy legtöbbet szen vednek a paizstetütöl, sőt el is pusztulhatnak miatta azok az ákáczok, melyek sovány, lapályos kifuvásra űltettetnek, ha a termőréteg sekély, az altalaj szikes fehér homok s még inkább szikes fehér homokos agyag. Első két-három esztendőben az ákácz ily talajon a ma gasabb helyeken ültetettet is felülmúlja növésével, a mint azon ban gyökerei a szikes talajba érnek, a növés csökken, a fa sinyleni kezd.1 Az ágak, illetve hajtások végeinek elszáradása, mely a leg több jelentőnek szemébe tűnt, a paizstetü által meg nem támadott ákáczokon is szemmel látható. Oka az, hogy az ákácz nem végezi be tavaszszal hajtását, hanem nyújtja azt a tenyész-évad végéig. Télen át a végső zsengén maradt sudár elfagy, tavaszszal azonban annak a rügynek (vagy két rügynek) fejleménye növekedik hajtássá, a mely tökéletesen kiképződhetett. Ez az oka a gyakori villás sudárnak, valamint az ág- és hajtásvégek elszáradásának. Mindazáltal valószínű, hogy a paizstetü okozója a sudarak elszáradásának, vagy legalább siettetésének, avagy lejehb való kiterjedésének; mert az említett jelenség a paizstetü által megtámadott sínylődő ákáczfák oly részein is látható, a melyekre a fönnebbi magyarázat nem alkalmazható.1 2 A hajtások sudarainak elszáradása, valamint azoknak növés ként csökkenése ezeknél fogva beható vizsgálat táirgyát képezi. 1 E. L. 1895. II. 2 E. L. 1890. XI.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(30) 25. A z ákácz-paizstetii term észetrajza. Az ákácz-paizstetü s annak életmódja világosan és körülmé nyesen le van Írva a m. kir. állami rovartani állomás főnökének, dr. Horváth Gézának a földmivelési m. kir. minisztériumhoz 1890. évi 672. sz. a. intézett jelentésében s a magyar tudományos aka démia matematikai és természettudományi osztályában tartott éhe zésében, valamint Kiss Ferencz m. kir. főerdész „Az ákáczfa paizstetü“ czimü, az „Erdészeti Lapok“ 1890. évi VI. füzetében megjelent czikkében.1 Ezek szerint megállapított tény a z : 1. hogy a paiástetünek évenkint csak egy nemzedéke van; 2. a petéből junius elején apró fehéres-sárga tetü alakjában kél ki s azonnal a levelekre vándorol s azoknak alsó lapján, részben azonban a levélnyélen is, a zöldhajtások héján szipókáját a növény szövetébe szúrván, nyáron át mozdulatlanul vesz tegel ; 3. telelésre levélhullás előtt az ágakra, törzsre vándorol le s ott az esőtől védett alsó vagy napos oldalon meghúzódik, avagy a levelekkel a földre hullván,12 részben a talajt boritó száraz ágak, levelek, és fü között a tél hidegétől megdermedve, mozdulatlanul várja be a tavasz melegét3 s még az ólmos eső sem pusztítja el;4 4. márczius közepe táján felmászik a tavalyi, illetve legfiata labb ágakra, kivételképen a két esztendősekre, szipókáját. a vékony kéregbe fúrván, állandóan megtelepedik és nőni kezd; 5. április elején már valamennyi meg van tapadva. A nős tények szélesebbek és gyorsabban nőnek; 6. május első napjaiban teljesen ki van fejlődve és párosod ván, a hímek elhalnak, a nőstények pedig gyorsan kidomborodnak s testök üregét majdnem kizárólag a peték töltik k i; 7. május közepe táján kezdik a petéket tojni, circa 3000-et s ezzel az anya bevégzé életpályáját, paizsa azonban, mely 1—2 évig is eltart, a peték védőtakarójául szolgál; 1 Lásd az anyaggyüjteményt. 2 E. L. 1895. Ií. Kiss Ferencz bővebben. 3 Dr. Horváth Géza 672/890. évi jelentése. Havas József E. L. 1890. VIII. 4 E. L. 1895. V.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(31) 26. 8. az ágakat fedő feketeség egy élősdi gomba, a korompenész (fumago), mely a paizstetü mézgás ürülékén (mézharmat) telepe dik meg; 9. ellenségei: Antribus varius szürke kis ormányos bogár, mely petéit a paizstetvekbe tojja és azokban élődik s kifejlődvén, az összes tojásokat felfalja; hasonlóképen a Coccophagus scutellaris parányi darázs, a katiczabogarak közül az Exechomus quadripustulatus tüskés álczája, valamint maga a bogár szorgalmasan pusztítja a paizstetüket s azok petéit.. V édekezés az akácz-paizstetü ellen. A földmivelési m. kir. minisztérium 1889. évi 30.317. számú körrendeletében addig is, mig a megfigyelések alapján további tájékozás lenne adható, a fák megtámadott ágainak, vagy szükség szerint a törzsök felső részének levágatását és a rovarok elhullatásánalc, megakadályozása czéljából azoknak az erdöégések megakadályo zására irányuló gondos figyelemmel való elégetését vélte czélszerünek. A körrendeletre a kir. erdőfelügyelőségektől, valamint a tör vényhatóságoktól érkezett jelentések biztos eredményt igazoló mó dot nem ismertettek. Pozsony sz. kir. város jelenté ugyan, hogy egy nap alatt 4 munkás 1 decziliter paizstetüt szedett és elpusztított; de hogy annak volt-e valami kedvező hatása a paizstetü számának csök kenésére, arról mai napig semmi sem jutott nyilvánosságra. A selmeczbányai botanikus kertben a gleditsiák, ojtott szil s más jobban féltett fák ágairól kora tavaszszal kefével tisztítot ták le a paizstetveket s a nagyon megtámadott ágakat levágták és elégették. A siker meglehetős volt s a tömeges elszaporodást megakadályozta, de teljes kiirtásra nem vezetett, mert a kevésbbé féltett fákat nem tisztították évenként. Félegyházán a lakosság egyes külön álló fákra ellenszerül a petróleumot használja sikeresen; Kis-Pesten pedig mész, tehén trágya és némi enyvkeverékkel szokták őszszel és tavaszszal a fákat bemeszelni.*) *) Havas József budapesti kir. erdőfelügyelő jelentése 1889. évi október hó 16-ról.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(32) 27. Jó eredményt ért állítólag el báró Wenckheim mükertésze Békésmegye Kőrös-Ladány községében; a fák ágainak azon részét, hol a petéket lerakva találta, erős szappanos vízzel megmosatván. A tetvek erre állítólag elpusztultak s többé nem jelentkeztek volna. A paizstetü azonban csak kis mértékben volt jelen. Ellenben a fecskendezéssel vagy kenéssel való pusztítást Kiss Ferencz Szeged városi m. kir. főerdész1 nem vélte czélravezetőnek, részben költséges volta miatt, részben mert magas fákon nem alkalmazható. Ezzel szemben Fekete Lajos magy. kir. főerdőtanácsos és akadémiai tanár egy általa szerkesztett rudas enyvezőt ajánlott,2 melylyel a fák törzsét jó magasan, április közepe előtt, enyvgyürüvel lehet körülvenni, hogy az alul kitelelt tetvek az ágakra fel ne mászhassanak. Kiss Ferencz főerdész azonban3 kimutatta, hogy ezen készü lék gyakorlatilag nem felel meg a czélnak, mert nagyobb fákon a paizstetünek majdnem mindnyája a korona ágazatán telel s csak igen kevés a törzsök repedéseiben. Miután azonban később4 kon statálta, hogy a múlt esztendőben áterdőlt terület uralkodó fáin sok volt a paizstetü, mert nemcsak azok élősködtek ott, melyek rajtok teleltek, hanem a földről visszavándoroltak is: lehetnek esetek, mikor enyves gyűrűk használhatnak; de akkor használniok kell alacsonyan alkalmazva is. A haszon azonban csak a szám mérsékléséből állhat, de a kártevést egészen meg nem akadályozhatja. A tetvek felvonulásának megakadályozása czéljából a fák törzsén alkalmazandó enyvgyürüvel a m. kir. állami rovartani állo más részéről 1895. évi márczius 22-én tett kísérlet-negativ ered ményre vezetett, mert a tetvek legnagyobb része fenn volt a vé kony ágakon s csak igen csekély része tartózkodott a fák derekán, vagy a talajon.0 Ez okból a kísérlet korábban, a tetvek tavaszi felfelé irányuló vándorlásának megkezdése előtt ismétlendő. Mint hogy azonban az 1895. év tavasza hideg volt és későn indult, a ml 1 2 3 4 0. E. L. 1890. VI. E. L. 1891. XI. E. L. 1892. I. E. L. 1895. III. Dr. Horváth Géza 1895. évi 353. sz. jelentése.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..