magyar Békeszerződés n

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6) 619957. n. m agyar Békeszerződés és a becifckelyező töruény szöuege és magyarázata. Négyszínű térképmelléklettel, betüsoros tárgymutatóval, a magyar és az osztrák békeszerződés rendelkezéseinek összehasonlító táblázatával.. II. (szövegében teljes, jegyzeteiben rövidített) kiadás a szom szédos államokhoz csatolt területek részére.. Jegyzetekkel ellátták:. DR. A LK É R K Á LM Á N. a m. kir. igazságügyminisztériumba berendelt kir. törvényszéki bíró,. DR. A M B R Ó Z Y G Y U LA kabinetirodai osztálytanácsos,. DR. D A N IL O V IC S PÁL. m. kir. külügyminiszteri osztálytanácsos,. DR. LUKÁCS S IM O N m. kir. külügyminiszteri titkár,. DR. N Y U L Á S Z I JÁNOS ügyvéd,. DR. PAP D E Z S Ő. m. ktr. kereskedelemügyi helyettes államtitkár és. s íp o s á r p á d m. kir. vezérkar! ezredes.. Az „Ordo“ Törvény-és Rendelettár kiadása, BUDAPEST 1921. Főbizományos K ATZ G., V., Dorottya-u. 12..

(7)

(8) R. fDagyar. iékeszerzőőés. és a becikkelyező töruény szöuege és magyarázata. Négyszínű térképmelléklettel, betüsoros tárgymutatóval, a magyar és az osztrák békeszerződés rendelkezéseinek összehasonlító táblázatával.. II. (szövegében teljes, jegyzeteiben rövidített) kiadás a szom szédos államokhoz csatolt területek részére.. Jegyzetekkel ellátták:. DR. AL K É R K Á LM Á N. a m. kir. igazságügyminisztóriumba berendelt k ir törvényszéki bíró,. DR. A M B R Ó Z Y G Y U L A * kabinetirodai osztálytanácsos,. DR. DANSLOVICS PÁL. m. kir. külügyminiszteri osztálytanácsos,. DR. LUKÁCS S IM O N m. kir. külügyminiszteri titkár,. DR. N Y U L Á S Z I JÁNOS ügyvéd,. DR. PAP D E Z S Ő. m. kir. kereskedelemügyi helyettes államtitkár és. s íp o s. ÁRPÁD. m. kir. vezérkari ezredes.. Az „Ordo“ Törvény-és Rendelettár kiadása. BUDAPEST 1921. Főbizományos KATZ G., V., Dorottya-u. 12..

(9) Dr. MÓRICZ ÉS LENGYEL irodalmi és nyomdai vállalat Budapest, IX., Kinizsy-útca 3. — Telefon József 71—57..

(10) TART ALOMMUTATÓ. Lap. Tartalommut^tó...................................................................... A magyar becikkelyező törvény 1—3. § - a ...................... A b é k e s ze rző d é s . Bevezető rész ......................................... I. r é s z . A N em ze tek S z ö v e tsé g é n e k E gyessé g o k m á n y a . (1—26. c i k k . ) ....... 5 II. r é s z . M a g y a ro rsz á g h a tá ra i. (27—35. cikk.). Ili. r é s z . E u ró p á ra v o n a tk o z ó p o litik a i r e n d elk e z é se k . !. cím. Olaszország. (36—40.,c ik k .)........... 30 II. cim. Szerb-Horvát-Szlovén Állam (41 —44. cikk.) III. cim. Románia. (45—47. c i k k . ) .............. 33 IV. cim. Cseh-Szlovák Állam. (48—52 cikk.) . . V. cim. Fiume. (53. c i k k . ) ...................................... VI. cim. A kisebbségek védelme. (54—60. cikk.) . VII. cim. Az állampolgárságról szóló rendelkezések. (61—66. cik k .).................................... 39 VIII. cim. Egyes európai államokra vonatkozó politikai rendelkezése!:......................................... . 1. Belgium. (67. c i k k . ) ................\ . 2. Luxemburg. (68. c ik k .)............ 41 3. Schleswig. (69. c i k k . ) ............ 41 4. Törökország és Bulgária. (70. cikk.) 5. Ausztria. (71. cikk.) . ; ....... 41 6. Oroszország és az Orosz Államok. (72. c i k k . ) .................................... IX. cim. Általános rendelkezések. (73—78. cikk.) . EV. r é s z . M ag y aro rszág é rd e k e i E u ró p án kivűl. (79. c ik k .)............................................ 45 I. cim. Marokkó. (80—85. cikk.) . ................... II. cim. Egyiptom. (86—93. cikk.) .... .................... III. cim. Sziám. (94—96. cikk.) ...... ..................... IV. cim. Kína. (97—101. c i k k . ) ................... 51 V . r é s z . K atonai, h a d ih a jó z á si é s lé g h a jó z á si re n d e lk e z é s e k . I. cim. Katonai rendelkezések.. III VII 1. 20 29 32 34 36 36. 40 40 41 42 43. 46 48 50. 53 53.

(11) IV ,. I. fejezet. Általános rendelkezések. (102— 103. cikk.)............. 54 II. fejezet. A magyar hadsereg létszáma és tagozása. (104—108. cikk.) . , III. fejezet. Hadkiegészités és katonai ki képzés. (109—110. cikk.). . . IV. fejezet. Katonai iskolák, tanintézetek, tár sulatok és egyesületek. (111 — 112. cik k .).............. 56 V. fejezet. Fegyverzet, lőszer és hadianyag. (113—119. c ik k .) ......... 56 Táblázatok ....................................... II. cim. Hadihajózási rendelkezések. (120—127. cikk.)............................................. 60 III. cim. A katonai és haditengerészeti léghajózásra vonatkozó rendelkezések. (128—132. cikk.) IV. cim. Szövetségközi Ellenőrző Bizottságok. (133—139. cikk.) . . . . . . . . . . . V. cim. Általános rendelkezések. (140—143. cikk.) V i. ré s z . Hadifoglyok és sírhelyek. 1. cim. Hadifoglyok. (144—154. cikk.).............. 11. cim. Sírhelyek. (155—156. cik k .).................. V II. ré s z. Büntető rendelkezések. (157—160. cikk,) .............................................................. V ili. ré s z . Jóvátétel.. I. cim. Általános rendelkezések. (161 —174. cikk.) II. cim. Különös rendelkezések. (175—179. cikk.) IX. ré s z . Pénzügyi rendelkezések. (180—199. cikk.) .......................................... X. ré s z. Gazdasági rendelkezések. 1. cim. Kereskedelmi vonatkozások. I. fejezet. Vámszabályok, vámdijak és vámkorlátozások. (200—208. cikk.) . II. fejezet. A hajózás szabályozása. (209. / cikk.) ......................... ... . . III. fejezet. Tisztességtelen verseny. (210. cikk.) .................................... IV. fejezet. Bánásmód a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgá raival. (211—214. cikk.) . . . . V. fejezet. Általános rendelkezések. (215 —216.cikk.). .......................... Lap. 54 55. 58. 63 64 67 68 68 73 74 75. 76 103 106 137 137 138 147 147 149 153.

(12) V Lap. II. cím. Nemzetközi szerződések. (217—230. cikk.) 1H. cim. Tartozások. (231. cikk.)........................ IV. cim. Javak, jogok és érdekek. (232—233. cikk.) V. cim. Szerződések, elévülések, ítéletek.(234—238. cikk.) . . ......................... ... VI. cim. Vegyes Döntőbíróság. (239 —240. cikk.) . VH. cim. Ipari tulajdon. (241—245. cikk.) . . . . Vili. cim. Az átcsatolt területekre vonatkozó külön leges rendelkezések. (246—259. cikk.) . X!. r é s z . Légi közlekedés. (260—267. cikk.) . . XI i. r é s z . Kikötők, viziutak és vasutak. i. cim. Általános rendelkezések. (268—273. cikk.) II. cim. Hajózás. I. fejezet. A hajózás szabadsága. (274. c ik k .)............................ II. fejezet. A Dunára vonatkozó rendelkezések. , 1. Közös szabályok a nemzetközieknek nyilvánított vízhálózatokra. (275—284. cik k .)........................................... 2. A Dunára vonatkozó különös szabá lyok. (285—291.cikk.) ................... III. fejezet. Vízügyi rendelkezések. (292— / 293. cikk.) ............................. III.. cím. Vasutak. * I. fejezet. Az átmenet szabadsága Magyarország részére az Adriai tenger hez. (294. cikk.) .................. II. fejezet. A nemzetközi szállításra vonat kozó rendelkezések. (295—299. cikk III. fejezet. Gördülő anyag.(300. cikk.) . . IV. fejezet. Vasúti vonalak átengedése. (301: c ik k .) ..................... 248 V. fejezet. Egyes vasúti vonalakra vonatkozó rendelkezések. (302—307. cikk.) VI. fejezet. Átmeneti rendelkezések. (308. cikk ^ Vli. fejezet. Távírók és távbeszélők. (309—310. ciKk.)......................... 253 IV. cim. Vitás kérdések eldöntése és az állandó érvényű . rendelkezések felülvizsgálása. (311—313. cikk.) .................................... V. cim. Különös rendelkezés. (314. cikk.) . . . .. 154 164 177 164 207 211 218 228 230 230 234 234 235 235 240 243 244 245 245 243. 249 253. 255 256.

(13) VI Lap. X III. r é s z . M unka. ................................. ........................ I. cím. A munka s z e r v e z é s e ................................. I. fejezet. Szervezet. (315—327. cikk.) . II. fejezet. Eljárás. (328—348.cikk.) . . . III. fejezet. Általános szabályok. (349—351. c i k k . ) ........................................ IV. fejezet. Átmeneti rendelkezések. (352— 354. cikk.) . ............................ II. cim. Általános elvek. (355. cik k .)..................... X IV . r é s z . V egyes ren d elk ezések . (356—364. cikk.) Zárórendelkezések.................................... A törvény 4. §-a . .............................................................. A törvény 5. § - a ................................................................. J e g y z ő k ö n y v ......................................................... A törvény 6. §-a .................................................................. N y ila tk o z a t..................................................................... A törvény 7. § - a ................................................................. A törvény 8. § - a ........................ Pótlás á jegyzetekhez................................ A magyar és az osztrák békeszerződés rendelkezéseinek ö ssz e h a so n lítá sa .............................................................. Betüsoros. m utató......................................................... Jegyzetek a békeszerződés 54—66. cikkeihez................. Értelemzavaró hibák és s a jtó h ib á k ................................. Térképmelléklet. r•. 257 261 261 265 272 273 275 276 282 284 284 284 285 285 286 287 288 298 303 326 328 •. A békeszerződés bevezető részét, a II. részt, a III. rész I—V. és VIII—IX. címét, a IV. részt, a X. rész II. címét, a XIV. részt és a záró rendelkezéseket dr. Danilovics Pál, az I. részt, a III. rész VI. és VII. címét, a VI., VII. és XII. részt dr. Ambrózy Gyula, az V. részt Sípos Árpád, a VIII. és IX. részt dr. Nyulászi János, a X. rész I. címét dr. Lukács Simon, a X. rész III—VIII. címét és a XI. részt dr. Alkér Kálmán, a XIII. részt pedig dr. Pap Dezső látták el magyarázó jegyzetekkel; a jegyzetekhez való pótlás dr. Danilovics Pál és dr. Lukács Simon munkája; végül a ,magyar és az osztrák békeszerződés rendelkezéseinek összehasonlitó táblázatát dr. Danilovics Pál, a betüsoros tárgymutatót pedig dr. Szent-Istvány Béla in. kir. igazságügyminiszteri titkár állították össze. A becikkelyező törvény szövege dőlt betűkkel, a békeszerződés szövege garmond betűkkel, a magyarázó jegyzetek pedig petit be tűkkel vannak szedve..

(14) VII. i-§■V Tekintettel a kényszerhelyzetre, mely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán elő állott és amely annak idején a m. kir. kormánynak a béke szerződés aláírására vonatkozó elhatározásánál is döntő súllyal birt: az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kubával, Görög országgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Állam mal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi junius hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés a hozzá tartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezései nek függelékeivel, valamint a békeszerződés kiegészítéséül ugyancsak 1920. évi junius hó 4. napján kelt jegyző könyvvel és nyilatkozattal együtt a magyar állam törvényei közé iktattatik.. ,. (A törvényjavaslat indokolásából:) „A törvényjavaslat 1. §~a — kifejezetten utalva a kényszerhelyzetre, amely Magyarországra nézve a világháború szerencsétlen kimenetele folytán előállott s amely annakidején a m. kir. kormánynak a békeszerződés aláírására vonat kozó elhatározásánál is döntő súllyal birt — a békeszerződést a hozzátartozó térképpel és a békeszerződés egyes rendelkezéseinek függelékeivel, valamint a békeszerződést kiegészítő jegyzőkönyvvel ég nyilatkozattal együtt a nemzet közi egyezmények törvénybeiktatásánál szokásos módon a magyar állam tör vényei közé iktatja.“ A békeszerződés francia eredeti szövegét és hivatalos magyar fordítását a 3. §., a békeszerződés I. és XIII. részének angol eredeti szövegét a 4. §., a békeszerződést kiegészítő jegyzőkönyv és nyilatkozat francia eredeti szövegét és hivatalos magyar fordítását az 5. és 6. §. tartalmazza, a békeszerződéshez tartozó térképpel pedig a 7. §. foglalkozik.*) *) A békeszerződést becikkelyező törvény a békeszerződés életbelépése után fog kihirdettetni; 1. erre nézve a 8. §-hoz tartozó jegyzetet a 286. lapon,.

(15) VIII. 2. §.. Az 1. §.szerint fövénybe iktatott okmán foglalt kikötéseket a minisztérium hajtja végre, de nyiben az e végből szükséges rendelkezések a törvényhozás tárgyaira vonatkoznak, a nemzetgyűlés előzetes hozzájárulását kell kieszközölnie. (A törvényjavaslat indokolásából:) „A törvényjavaslat 2. §-a a békeokmányokban foglalt kikötéseknek végre hajtására a minisztériumot hatalmazza fel, de természetesen azzal az alkotmányszerü korlátozással, hogy amennyiben a végrehajtás során a törvényhozás tárgyaira vonatkozó rendelkezések válnak szükségesekké, a rendelkezéseket előzetesen törvénybe kell iktatni.". 2. §. A békeszerződésnek és függelékeinek, amelyeknek helyes értelmezéséhez az 1920. május 6-án kelt kísérőlevél és válaszirat is hozzájárulnak, francia eredeti szövege és hivatalos magyar fordítása a következő: A francia eredeti szöveg közlését mellőzzük. (A törvényjavaslat indokolásából:) „A 3—6, §-ok a békeszerződésnek és függelékeinek, valamint a békeszerződést kiegészítő jegyzőkönyvnek és nyilatkozatnak francia eredeti szöve gét és hivatalos magyar fordítását, ezenfelül a békeszerződés I. és XIII. ré szének s e részek függelékeinek angol eredeti szövegét tartalmazzák, A békeszerződés és függelékei, valamint a kiegészítő jegyzőkönyv és nyilatkozat ugyanis francia, angol és olasz nyelven állíttattak ki, azonban el térés esetében — a békeszerződés záró rendelkezéseinek első bekezdése, valamint a jegyzőkönyv és nyilatkozat utolsó bekezdése értelmében — a fran cia szöveg az irányadó, kivéve mégis a békeszerződés I. részét (A Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya) és XIII. részét (Munka), amelyekre nézve a francia és az angol szövegek ereje azonos. Ennélfogva a békeszerződést és függelékeit, valamint a jegyzőkönyvet és nyilatkozatot a hivatalos magyar for dításon kívül francia eredeti szövegben, a békeszerződés I. és XIII. részét és e részek függelékeit pedig ezenkívül angol eredeti szövegben is törvénybe kell iktatni." A 3. §. szövegében előforduló mellékmondat: „amelyeknek helyes ér telmezéséhez az 1920. évi május hó 6-án kelt kísérőlevél és válaszirat is hozzá járulnak" a külügyi bizottság javaslatára vétetett fel a törvénybe.. A békeszerződés 54—66. cikkeihez tartozó jegyzetek — technikai okok ból — nem az illető cikkek után, hanem a 288. és a 326 s következő lapokon találhatók. A becikkelyező törvény 4—8. §-ait 1. a 284 s következő lapokon..

(16) Hivatalos magyar forditás:. BÉKESZERZŐDÉS. Az. Északamerikai Egyesült-Államok, a Brit Biroda lom, Franciaország, Olaszország és Japán, amely Hatalmakat a jelen Szerződés Szövetséges és Társult Főhatalmaknak nevez, Belgium, Kina, Kuba, Görögország, Nikaragua, Pa nama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Aliam, Sziám és Cseh-Szlovákország, amelyek a fentebb megnevezett Főhatalmakkal együtt a Szövetséges és Társult Hatalmakat alkotják, egyrészről; és Magyarország másrészről; tekintettel arra, hogy Békeszerződés köthetése céljá ból Ausztria-Magyarország volt császári és királyi Kor mányának kérelmére a Szövetséges és Társult Főhatal mak 1918. évi november hó 3.-án Ausztria-Magyarországnak fegyverszünetet engedélyeztek és ezt Magyarországra vonatkozólag az 1918. évi november hó 13.-án kötött ka tonai egyezménnyel kiegészítették, tekintettel arra, hogy a Szövetséges és Társult Ha talmak szintén óhajtják, hogy szilárd, igazságos és tartós béke lépjen annak a háborúnak helyébe, amely háborúba, közvetlenül vagy közvetve, Ausztria-Magyarország ellenj többen közülök egymás után sodródtak bele, s amely háború Ausztria-Magyarország volt császári és királyi Kormányának 1914. évi julius hó 28.-án Szerbiához in tézett hadüzenetével és az Ausztria-Magyarországgal szö vetséges Németországnak ellenségeskedéseivel kezdődött,.

(17) 2. tekintettel arra, hogy a volt Osztrák - Magyar Monarchia ma már nem áll fenn és helyébe Magyarországon magyar nemzeti Kormány lépett; evégből a Magas Szerződő Felek meghatalmazottaikká kijelölték, Qiég pedig Az Észákamerikai Egyesült-Államok elnöke: HughCampbell Wallace urat, az Északamerikai EgyesültÁllamok rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Párisban; ö Felsége Nagy-Britannia és Írország ■Egyesült Ki rályság, valamint a Tengerentúli Brit Területek királya, India császára: Right Honourable eog» Villiers, Earl of Derby u ar-G dw E K. G., P. .,K C. C. V. O., C. B., Ő brit Felsége rendkívüli é meghatalmazott nagykövetét Párisban; És a Kanadai Dominium részéről: Honourable Sir George Halsey Perley urat, K. C. M. G., Kanada főbiztosát az Egyesült Királyságban az Ausztráliai Commonwealth részéről: Right Honourable Andrew Fisher urat, Ausztrália főbiztosát az Egyesült Királyságban; taz[ Ujzélandi Dominium részéről: Honourable Sir Thomas Mackenzie urat, K C. M. G., zéland főbiztosát az Egyesült Királyságban; a "Délafrikai Unió részéről: Reginaid Andrew Blankenberg urat, 0. B. E., .a Délafrikai Unió Főbiztosának ügykörében eljáró megbízottat az Egyesült Királyságban; India részéről: Right Honourable Edward George Villiers, Earl of Derby urat, K. G., P. C., K C. V. O., C. B., O brit Felsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Párisban; a Francia Köztársaság elnöke: Alexandre Millerand miniszterelnök és külügyminiszter urat'; Frédéric Franfois-Marsal pénzügyminiszterurat; Auguste Paul-Louis Isaac, kereskedelem- és pénzügyi minisz ter urat; Jules Combon urat, Franciaország nagykövetét; Georges Maurice Paléologue urat, Franciaország nagykövetét, a külügyminisztérium főtitkárát; 0 Felsége Olaszország királya: Pelio Bonin Longare gróf urat, a Királyság szenátorát, ö Felsége Olaszország királyának rendkívüli és meghatalmazott nagy követét Párisban;.

(18) 3. Mario Grassi ellentengernagy urat; ö Felsége Japán császára: K.Matsui urat, Ő Felsége Japán császárának rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Párisban; ö Felsége a Belgák királya: Jules Van den Heuvel rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, államminiszter urat; Holin Jacquemyns urat, az Institut du droit international privé tagját, a belga bizottság főtitkárát; a Kínai Köztársaság elnöke: Vikyuin Wellington Koo urat; Sao-Ke Alfred Sze urat; a Kubai Köztársaság elnöke: Rafael Martinez Ortiz doktor urat, a Kubai Köztársaság rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét Párisban; Ö Felsége a Hellének királya: Athős Romanos urat, Ő Lelségea H kívüli követét és meghatalmazott miniszterét Párisban a Nikaraguai Köztársaság elnöke: Carlos A. Villanueva urat, a Nikaraguai Köztársaság ügy vivőjét Párisban; a Panamai Köztársaság elnöke: Raoul A. Amador urat, a Panamai Köztársaság ügyvivőjét Párisban ; a Lengyel Köztársaság elnöke: Eustache Sapieha herceg urat, a Lengyel Köztársaság rend kívüli követét és meghatalmazott miniszterét Londonban; ErasrnePiltz urat, a Lengyel Köztársaság rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét Prágában; a Portugál Köztársaság elnöke: Affonzo Augusto} da Costa doktor urat, a minisztertanácsnak volt elnökét; Joao Chagas urat, a Portugál Köztársaság rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét Párisban; ö Felsége Románia királya: Jón Cantacuzino doktor, államminiszter urat; Nicolae Titulescu volt miniszter államtitkár urat; Ö Felsége a Szerbek, Horvátok és Szlovénok királya: Nicolas P. Pachitsch urat, a minisztertanács volt elnökét; Ante Trumbic külügyminiszter urat; lyan Zolger jogi doktor urat; i*.

(19) 4. Ő Felsége Sziám királya: Charoonherceg urŐ Fenségét, Ő Felsége S rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét Párisban; a Cseh-Szlovák Köztársaság elnöke: Edouard Benes külügyminiszter arat; Stephen Osusky urat, a Cseh-Szlovák Köztársaság rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét Magyarország: . fíenárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter urat; tordai Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalma zott miniszter urat; akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik ki cserélése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg: A jelen Szerződés életbelépésével a fiadiállapot meg szűnik. Ettől az időtől kezdve s a jelen Szerződés rendel kezéseinek fenntartásával, a Szövetséges és Társult Ha talmak Magyarországgal hivatalos., érintkezésbe lépnek. 1. Az 1920. január hó l5-iki békefeltételek bevezetésében Magyarország «Magyar Köztársaság», a magyar kormány pedig «köztársasági kor mány» megjelöléssel szerepelt; a: magyar békeküldöttség észrevételei alap ján azután a kifejezések «Magyarország» és «magyar nemzeti kormány» kifejezésekre helyesbittettek. 2. Az évi november hó 3-iki fegyverszüneti szerződést (az úgy nevezett Diaz-féle egyezményt) a szövetséges és társult hatalmak részéről az olasz hadseregfőparancsnokság képviselői, élükön Badoglio tábornok kal, Ausztria-Magyarország részéről pedig az osztrák-magyar hadseregfőparancsnokság képviselői, élükön ’VY^ber tábornokkal, írták alá Páduában. E fegyverszüneti szerződés alapján annak aláírásától számított huszonnégy órával, vagyis, 1918. évi november hó 4-én* délután 3 órakor az ellenségeskedés az összes osztrák-magyar frontokon szárazföldön. tengeren és levegőben megszűnt. Pár nappal később, 1918. évi november hó lo-án a» most említett fegyverszüneti szerződésnek Ma gyarországgal szemben való alkalmazásának szabályozása végett a szö vetséges és társult hatalmak között és Magyarország között katonai egyez mény létesült, amelyet a jelzett napon Belgrádban egyrészről Michits vajda és Henrys tábornok, másrészről pedig Linder Béla Írtak alá. E katonai; egyezmény alapján, amely a fegyverszüneti szerződésnél sokkal súlyosabb feltételeket tartalmazott, vette kezdetét hazánk nagyrészének megszállása. A fegyverszüneti szerződésnek és az azt, kiegészítő katonai egyezménynek teljes szövegét 1. a Miniszteri Fegyverszüneti Bizottság kiadásában meg^ jelent «Documents concernant 1‘exécution de Parmistice en Hongrie* cimü műben. 3. A Magyarországot érintő nevezetesebb hadüzenetek a világháború alatt :.

(20) 1914 julius 28- Ausztria-Ma «yarország Szerbiának; 1914 augusztus 6. Ausztria-Magyar ország Oroszországnak; 1914 augusztus 7. Montenegro Ausztria-Magyarországnak; 1914 augusztus 12. Nagybritannia Ausztria-MagvarországUak; 1914 augusztus 12. Franciaország Ausztria-Magyarországnak ; Hivatalos magyar fordítás. 1914 augusztus 28. Ausriria-Magyarország Belgiumnak; 1915. május 23. Olaszország Ausztria-Magyarországnak; 1916. augusztus 27. ítoniánia Ausztria-Magyurországnak; 1917. julius 22. Sziám Ausztria-Magyarországnak; 1917. augusztus 14 Kína Ausztria-Magyarországnak; 1917. december 8. Amerikai Egyesült-Államok Ausztria-Magyar országnak. v 4 A tiadiáliapot a szövetséges és társult hatalmak között és Magyarország között a. békeszerződés életbelépésével ér véget; hogy a békeszer ződés mikor lép életbe, erre vonatkozólag a 364. cikk után következő be fejező rész bekezdései részletes szabályokat tartalmaznak, A békeszerződés életbelépésének napját a minisztérium rendelettel közzé fogja tenni. L. a békeszerződést becikkeiyező törvény 8. §-át s annak jegyzetét.. I. RÉSZ. A Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya. A Szövetség eredeti tagjai (1. cikk). A tagok területi épségének biz tosításai (10. cikk»). Tagfelvétel és kilépés (1. cikk). A Szövetség szervei (2—7. cikk). Állatidó Nemzetköri Bíróság tervezete (14. cikk). Vitás kér dések eldöntése választott bíróság előtt (12—13. cikk); a Tanács előtt (12. és 15. cikk). Vitás kérdések nemtag államok között (17. cikk). Fegyver kezés csökkentése (1., 8. és 9. cikk). Együttes fellépés háború cselében (11. és 16. cikk). Gyámság' fejletlenebb népek felett (22. cikk). Nemzetközi szerződések (18., 21. és 23. cikk); időnkinti felülvizsgálatuk (19. cikk); megszűnésük (20. cikk). Nemzetközi hivatalok (24. cikk). Egyességokmány módosítása (26. cikk).. A Magas Szerződő Felek, avégfcől, hogy a nemzetek együttműködését előmoz dítsák és a nemzetközi békét s biztonságot megvalósít sák, még pedig : azzal, hogy egyes esetekben kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, azzal, hogy nyílt, igazságos és becsületes nemzetközi összeköttetéseket tartanak fenn, azzal, hogy a nemzetközi jog szabályait ezentúl a Kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinór mértékéül határozottan elismerik, és azzal, hogy a szervezett népeknek egymásközti érint kezésében az igazság uralmát és mindennemű szerződé ses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletbentartását biz tosítják,.

(21) 6. 1 - 2 . cikk.. megállapították a Nemzetek Szövetségének alább kö vetkező Egyességokmányát. 1. cikk. A Nemzetek Szövetségének eredeti tagjai azok az alá író tagok, amelyeket a jelen Egyességokmány Függeléke megnevez, valamint az ugyanott megjelölt más Államok közül is azok, amelyek a jelen Egyességokmányhoz fenn tartás nélkül csatlakoznak. Ez a csatlakozás nyilatkozattal valósul meg, amelyet az Egyességokmány életbelépésétől számitolt két hónapon belül kell a Titkársághoz benyúj tani. Erről a nyilatkozatról értesíteni kell a Szövetség valamennyi többi tagját. Bármely Aliam, Dominium vagy Gyarmat, amelynek önrendelkezési joga van, s amelyet a Függelék nem nevez meg, a Szövetség tagjává válhatik, ha a Közgyűlés két harmad része ehhez hozzájárul, feltéve, hogy az illető Állam, Dominium vagy Gyarmat hathatós biztosítékot nyújt abbeli őszinte szándékáról, hogy nemzetközi köte lezettségeit teljesíteni fogja és hogy elfogadja azokat a szabályokat, amelyeket szárazföldi, tengeri, úgyszintén légi hadiereje ás hadi felszerelésére nézve a Szövetség jónak lát megállapítani. A Szövetség bármely tagja két évi előzetes felmon dás után kiléphet a Szövetségből, feltéve, hogy a kilépés időpontjáig teljesítette valamennyi nemzetközi kötelezett ségét, ideértve a jelen Egyességokmánybóól folyó köte lezettségeket is. Az Egyességokmány bevezetése szerint af« Nemzetek Szövetségének a célja az igazság érvényesítése, a jogrend uralmának s a világbékének biz tosítása demokratikus közösségi szervezettel. Az 1. cikkből azonban ki tűnik, hogy a Nemzetek Szövetsége nem az összes nemzeteknek egyenjogú és szabad csatlakozásán felépülő közössége. Nevezetesen a szabad csatla1 kozás kiváltsága az 1. cikk szerint csupán az Egyességokmány Függelé kében felsorolt 13 semleges államot illeti meg s az 1. cikk különbséget tesz a? Nemzetek Szövetségiének eredeti és utólag felvett tagjai közt. Ere deti tagok az Egyességokmányt aláíró győztes államok és a Függelékben felsorolt semleges államok közül azok, amelyek az Egyességokmányhoz csatlakoznak, mig a többi államok, ideértve az összes legyőzött államo kat, csak külön fel Nétel esetében léphetnek be a Nemzetek Szövetségébe, amihez a közgyűlésnek (1. 3. cikk) kétharmad szótöbbséggel hozott ha tározata szükséges s a felvétel feltételei közt szerepel az illető állam fegy verkezésének korlátozására' vonatkozóan a Nemzetek Szövetsége által ki dolgozandó szahályok elfogadása. Az eredeti tagok ezzel szemben teljes hatalmi súlyúkkal lépnek be a Nemzetek Szövetségébe.. 2. cikk. A Szövetség a jelen Egyességokmányban körülirt.

(22) 3 —4 , cikk.. 1. tevékenységét Közgyűlés és Tanács utján gyakorolja, amelyek mellett állandó Titkárság működik. A Szövetség tevékenységét a; 2. cikk értelmében a Közgyűlés és a Tanács utján gyakorolja. A Közgyűlés, amelyben a Szövetség minden egyes tagjának van szavazata (3. cikk utolsó bek.), a demokratikus, a nemzetek egyenjogúságán nyugvó szerv, míg a' Tanácsban, — amelyben al szövetséges és társult főhatalmokon kivtil a Szövetségnek egyelőre csak négy más tagja lesz képviselve (4 cikk 1. bek.), — előreláthatóan a nagy hatalmak fognak dominálni, mert ha ez§k egymás közt megegyeznek, csupán ai tanácsban képviselt néhány államra kell politikai nyomást kifejteniök, hogy egyhangú határozat jöjjön létre. Kétségtelen, hogy az egyenjogúsági elv csak a szabályozó’, az el határozó szervnél kivárnia feltétlen érvényesülést, míg a végrehajtó szerv nek egyszerűsített összetételűnek és kisebb létszámúnak kellene lennie. Azonban a Közgyűlés és a Tanács között nem ez a viszony, a Tanács nem egyszerűen végrehajtó szerv, mert az Egvességokmány a Közgyű lésnek és a Tanácsnak a hatáskörét szószerint egészen azonosan álla pítja meg olykép, hogy mindegyikük minden üggyel foglalkozhatik, amely a Szövetség működésének körébe esik, vagy a világbékét érinti (3. cikk 3. bek. és 4. cikk 4. bek.) és csupán kivételesen határolja el egyes adott vonatkozásokban a Közgyűlés és a Tanács hatáskörét (6. cikk 2. bek., 15. cikk utolsóelőtti bek.; egyenesen a Tanács hatáskörébe utal bizo nyos ügyeket a 7. cikk 2. bek., a 8. cikk 2., 4. és 5. bek., 10. cikk, 13. cikk utolsó bek., 14. cikk 1. mondata, 16. cikk 2. és 4. bek., 17. cikk, a 22. cikk 3 utolsó bele, 24. cikk, mig a Közgyűlésébe a 19. cikk.). A hatás körök kongruens *megállaipitása nyilvánvalóan azt a célzatot juttatja ki fejezésre, hogy a Szövetség működése a nagyhatalmak domináló^ befolyása alatt álló Tanácsban összpontosuljon s hogy a Közgyűlés inkább formális működést tejtsen ki.. 3. cikk. A Közgyűlés a Szövetség tagjainak képviselőiből áll. A Közgyűlés meghatározott időközökben és ha a körülmények megkívánják, más időpontokban is vagy a Szövetség székhelyén vagy más kijelölt helyen öl össze. A Közgyűlés a maga ülésein minden üggyel foglal kozhatik. amely a Szövetség működésének körébe esik, vagy a világbékét érinti. A Közgyűlés ülésein a Szövetség minden egyes tag jának csak egy szavazata és legfeljebb három képviselője lehet. L. a 2. cikknél levő jegyzetet.. 4. cikk. A Tanács a Szövetséges és Társult FŐhatalmak kép viselőiből, továbbá a Szövetség más négy tagjának kép viselőiből áll. A Szövetségnek ezt a négy tagját a Köz gyűlés saját tetszése szerint időről-időre jelöli ki. Addig, amig a Közgyűlés részéről először megjelölendő négy.

(23) 8. 5—6. cikk.. szövetségi tag a maga képviselőit ki nsm nevezi, Belgium, Brazilia, Spanyolország és Görögország képviselői lesznek a Tanács tagjai. A Közgyűlés többségének hozzájárulásával a Tanács a Szövetségnek más tagjait is kijelölheti avégből, hogy ezentúl az ő képviselőik is állandó tagjai legyenek a Ta nácsnak; ugyanily hozzájárulással a Tanács felemelheti azoknak a szövetségi tagoknak számát is, amelyeknek a Közgyűlés a Tanácsban képviseleti jogot ad. A Tanács oly időpontokban, amint azt a körülmé nyek megkívánják, de évenkint legalább egyszer vagy a Szövetség székhelyén vagy más kijelölt helyen ül össze. A Tanács a maga ülésein minden üggyel foglalkozhatik, amely a Szövetség működésének körébe esik, vagy a világbékét érinti. A Szövetségnek a Tanácsban nem képviselt minden tagját meg kell hivni, hogy képviselőt küldjön ki tag sági joggal a Tanácsnak olyan üléseire, amelyeken a Szö vetség illető tagjának érdekeit különösen érintő ügyeket tárgyalnak. A Tanács ülésein a Szövetség minden egyes tagjának, amelynek a Tanácsban képviselője van, csak egy szavazata és legfeljebb egy képviselője lehet. L. a 2. cikknél levő jegyzetet.. 5. dkk. 4 Hacsak a jelen Egyessigokmány vagy a jelen Szer ződés rendelkezései kifejezetten másként nem intézkednek, a Közgyűlésnek vagy' a Tanácsnak bármely ülésén a hatá rozatokat az ülésen képviselt szövetségi tagok egyhangú hoízá javulásával kell hozni. Minden eljárási kérdésben, amely a Közgyűlés vagy a Tanács ülésein felmerül, ideértve az egyes ügyek meg vizsgálására szolgáló bizottságok kiküldését is, á Közgyű lés vagy' a Tanács határoz, még pedig az ülésen képviselt szövetségi tagok szótöbbségével. A közgyűlésnek első ülését és a Tanácsnak első ülését az Északamerikai Egyesült-Államok elnöke fogja összehivni. Az Egyességokmány érteinkben nem szükséges egyhangú hozzájárulás aiKözgyűlés határozatához a 26. cikk 1. bekezdése esetében, s az egynangn határozattal egy tekintet alá esik a 15. cikk utalsó bekezdése értelmében létrejött határozat. Egyes esetekben a békeszerződés is megelégszik a szó többséggel, 1. pl. a: 60. cikket.. 6. cikk. Az állandó Titkárságot a Szövetség székhelyén kell felállítani. A Titkárság a főtitkárból, továbbá megfelelő számú titkárból és egyéb személyzetből áll..

(24) 7—8. cikk.. 9. Az első főtitkárt a Függelék nevezi meg; a jövőben a főtitkárt a Tanács fogja a Közgyűlés többségének hoz zájárulásával: kinevezni. A titkárokat és a titkárság egyéb személyzetét a fő titkár nevezi ki a Tanács hozzájárulásával. A főtitkár ilyen minőségben részt vesz mind a Köz gyűlésnek, mind a Tanácsnak valamennyi ülésén. A Titkárság költségeit a Szövetség tagjai viselik, abban az arányban, amelyben az Egyetemes Postaegyesület Nem zetközi Irodájának költségeihez járulnak hozzá. A főtitkár csák ilyen minőségben, vagyis csupán titkári feladatkör ellátásai végett vesz részt a Közgyűlés és a Tanács ülésein, de ott szava zati joga természetesen nincs. Az Egyetemes Posta egyesület Nemzetközi Irodája költségeinek vise lésére nézve 1. a; legutóbbi alakjában 1906. évi május hó 26-án Kómában kelt egyetemes postaszerződés (1908 :XLV. t.-c.) 22. cikkének 1. pontját, 27. cikkét és 24. cikkének 4. pontját.. 7. cikk. A Szövetség székhelye Genf. A Tanács bármikor elhatározhatja, hogy a Szövetség ■székhelyét máshová helyezi át. Minden tisztség, amelyet a Szövetségnél vagy azzal kapcsolatban el kell látni, ideértve a Titkárságot is, egy aránt betölthető férfival vagy nővel. A Szövetség tagjainak képviselői és á- Szövetség hi vatalnokai a Szövetség ügyeinek ellátása alatt a diplomáciai személyek kiváltságaiban és mentességeiben részesülnek. A Szövetségnek vagy hivatalnokainak, avagy az ülé seken résztvevő képviselőknek használatában álló épületek és egyéb ingatlanok sérthetetlenek. E cikk szerint ai Szövetség tagjainak képviselői és a Szövetség (hi vatalnokai a Szövetség ügyeinek ellátása alatt a diplomáciai személyek kiváltságaiban és mentességeiben részesülnek, vagyis a képviselőket e meg bízatásuk tartama alatt és a hivatalnokokat e szolgálatuk1 idejére meg^ illeti ai területenkívüliség. Külön kiemeli még a 2. bekezdés a Szövetség nek, vagy hivatalnokainak, avagy az üléseken résztvevő képviselőknek használatában álló épületek és egyéb ingatlanok sérthetetlenségét, ami az illető ingatlanok tekintetében a fekvésük államának bírói hatósága, alól vakS mentességet is magában foglalja.. 8. cikk. A Szövetség tagjai elismerik, hogy a béke fenntartása megköveteli a nemzetek fegyverkezésének csökkentését ad dig a legalacsonyabb fokig, amely az Állam biztonságával és nemzetközi kötelezettségeknek közös eljárás utján meg valósítandó kikényszerítésével még összeegyeztethető. A Tanács a kérdéses csökkentésnek terveit minden Állam földrajzi fekvésének és különös körülményeinek.

(25) 10. 9—10. cikk.. figyelembe vételével elkészíti avégből, hogy a különféle Kormányok ezeket a terveket megvizsgálhassák és meg felelően "intézkedhessenek. Az említett terveket legalább tizévenkint újabb vizs gálatnak és, ha szükséges, módosításnak kell alávetni. Ha ezeket a terveket a különféle Kormányok elfo gadták, az ekként megállapított fegyverkezési korlátozást a Tanács hozzájárulása nélkül nem szabad túllépni. A Szövetség tagjai egyetértenek arra nézve, hogy lő szernek és hadianyagnak magánvállalatok részéről való gyártása súlyos ellenvetésekre ad okot. A Tanácsnak lesz kötelessége, hogy javaslatokat tegyen az ily gyártásból származó káros következmények elhárítására, kellő figye lembe véve azoknak a szövetségi tagoknak szükségleteit is, amelyek a saját- biztonságukra szükséges lőszernek és hadianyagnak gyártására maguk nem képesek. A Szövetség tagjai kötelezik magukat, hogy kölcsö nösen nyílt és kimerítő felvilágosítást adnak egymásnak fegyverkezésük mértékéről, szárazföldi, tengeri és légi véderoprogrammiukról és hadi célokra alkalmas iparágaik helyzetéről. A Tanács a1 fegyverkezés korlátozására kidolgozott terveket csupán megvizsgálás és elhatározás (en vue de 1‘examen et de la décision) végett küldi meg ai kormányoknak s ezeket ax ily tervek csak akkor kö tik, ha: a maguk részéről ők is elfogadják. A Nemzetek Szövetségének Ta nácsa tehát csupán tervez, de a döntés joga mindig magánál az illető kor mánynál van. Szembeötlő tehát az ö különbség, amely ilymódon az ere deti tagok (köztük a győztes államok) és ama tagok (köztük a legyőzött államok) között nyilvánul meg, amelyeknél egyenesen a belépés feltéiele a haderejükre és fegyverkezésükre vonatkozóan a Nemzetek Szövetsége ál tal kidolgozott szabályzat elfogadása (1. 1. cikk.). 9. cikk. állandó bizottságot kell alakítani avégből, hogy az a Tanácsnak az 1. és a 8. cikk rendelkezéseinek végrehajtá sára és általában a szárazföldi, tengeri és légi haderő; kérdé seire nézve véleményt adjon. A 9. cikk a fegyverkezés korlátozását azzal kívánja előmozdítani, hogy az arra vonatkozó kérdésekre egy külön véleményező szakbizott ságot állít fel.. 10. cikk. A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a Szövetség valamennyi tagjának területi épségét és jelen legi politikai függetlenségét tiszteletben tartják és minden külső támadással szemben megóvják. Ha ily támadás vagy fenyegetés esete, avagy ily támadás veszélye bekö vetkezik, a Tanács megfontolás alá veszi, miként kellene a fent megállapított kötelezettséget teljesíteni..

(26) 1 1 -1 3 . cikk.. 11. 11. cikk. Ezennel kimondatik, hogy minden háború vagy há borúval való fenyegetés, akár közvetlenül érinti a Szövetség t á r melyik tagját, akár nem, a Szövetséget a maga egé szében érdeklő ügy és a Szövetségnek ilyenkor köte lessége, hogy a nemzetek békéjének fenntartására al kalmasnak és hathatósnak mutatkozó minden intézke dést megtegyen. Ha ilyen eset állana be, a főtitkár a Szövetség bármelyik tagjának kérelmére haladéktalanul egybehívja a Tanácsot. Kimondatik az is, hogy a Szövetség minden egyes tag jának jogában áll a Közgyűlés vagy a Tanács figyelmét barátságos módon felhívni a nemzetközi viszonyokat érintő minden oly körülményre, amely azzal fenyeget, hogy meg zavarja a békét vagy a nemzetek között a jó egyetértést, amelytől a béke függ. 12. cikk. A Szövetség összes tagjai megállapodnak abban, hogy a közöttük esetleg felmerülő vitás kérdéseket, amelyek szakadáshoz vezethetnek, vagy választott bíróság, vagy a Tanács vizsgálata alá bocsátják. Megegyeznek továbbá ab ban, hogy semmi esetben sem kezdenek háborút előbb, mint három hónappal a bíróság ítélete vagy a Tanács jelentése után. Az e cikkben megjelölt összes esetekben a választott bírák megfelelő határidőn belül ítéletet kötelesek hozni, a Tanács pedig jelentését hat hónapon belül terjeszti elő attól a naptól számítva, amelyen a vitás eset eléje került. Az előzetes választott biről döntés vagy tanácsi vizsgálat kötelezővététele jelentős haladást jelent a háborúk lehető kiküszöbölésének1 szol gálatában. Az azonban, hogy mely esetben fordulnak a felek választott bírósághoz, a 13. cikk értelmében a felek nézetétől függ s igy ha erre nézve közöttük nincs megegyezés, csupán a Tanács vizsgálata alá kell bocsátaniok a felmerült vitás kérdést. Az olyan szövetségi tag ellen, amely a döntést háború utján keresi, anélkül, hogy az ügyet akár Választott bírói döntés, akár tanácsi vizsgálat aflá bocsátaná, a Szövetség valamennyi többi tagja részéről a 16. cikk ben körülirt együttes fellépésnek van helye.. 13. cikk. A Szövetség tagjai megállapodnak abban, hogy, ha közöttük oly vitás eset merül fel, amely nézetük szerint választolt bírósági döntésnek vethető alá és amely diplo máciai utón kielégítő módon nem intézhető el, az ügyet a maga egészében választott bíróság elé terjesztik. A választott bírósági döntésre alkalmas vitás esetek közé tartozóknak mondatnak ki általában: valamely szer-.

(27) 12. 14—15. cikk.. ződés értelmezése, a nemzetközi jog bármely kérdése, bár mely ténynek megállapítása, amely ha bebizonyul, valamely nemzetközi kötelezettség megszegését jelentené, vagy a jó vátétel terjedelme és módja, amely ilyen megszegés ese tében teljesítendő volna. Ilyen vitás esetekben döntő választott bíróság az a bíróság lesz, amelyben a felek a vitás esetre nézve megálla podlak, vágj7 amelyet valamely közöttük létrejött egyez mény kijelölt. A Szövetség tagjai kötelezik magukat, hogy híven végrehajtják a hozott Ítéletet és nem indítanak háborút £ a Szövetség olyan tagja ellen, amely az ítéletnek aláveti magát. Abban az esetben, ha az ítéletet nem hajtják végre, a Tanács az ítélet érvényesítésére megfelelő intéz kedésekét indítványoz. E cikk szerint ai felek csupán azokat a vitás ügyeket kötelesek vá lasztott bíróság elé terjeszteni, amely nézetük szerint választott bírósági döntésnek vethető alá, ennélfogva ha erre nézve közöttük nincs egyet értés, vagyis ha az ügy választott bírói eljárásra csak az egyik fél né zete szerint is nem alkalmas, a felek a vitás ügyet csupán a Tanács elé kötelesek terjeszteni vizsgálat végett, amihez azután elegendő, ha a felek egyike a; vitás eset fennforgását bejelénti a főtitkárnak. (15. cikk 1. bek.) Minthogy az Állandó Nemzetközi Bíróság felállítására vonatkozó ter vezetet ai Tanács még csak ezután fogja elkészíteni (14. cikk), a felek nek erre nézve is meg kell állapodni ok, hogy ki, illetve mely bíróság lesz a döntő választott bíróság, ha csak ezt valamely köztük előzetesen létrejött egyezmény, esetleg előzetesen kötött általános választott bírósági egyezmény m ár meg nem határozta.. 14. cikk. A Tanács Állandó Nemzetközi Bíróság felállítására vo natkozó tervezetet fog készíteni és azt elfogadás végett a Szövetség tagjai elé terjeszti, jennek a Bíróságnak ha tásköre ki fog terjedni a felek részéről elébe terjesztett minden nemzetközi jellegű vitás esetre. A Bíróság azon felül véleményt fog nyilvánítani minden olyan vitás eset ben és kérdésben, amelyet a Tanács vagy a Közgyűlés hozzá utal. E cikk szerint tehát a szervezendő Állandó Választott Bíróság nem csak bírói funkciót iog végezni, hanem a Közgyűlés és a Tanács jogi szakéilője is lesz.. ' 15. cikk. Ha a Szövetség tagjai között olyan vitás eset merül fel, amely szakadásra vezethetne és amely a 13. cikk értelmében nem esik választott birósági eljárás alá, a Sző-.

(28) 15. cikk.. 13. vétség tagjai megegyeznek abban, hogy az ügyet a Tanács elé terjesztik. Az ügynek a Tanács elé terjesztéséhez ele gendő, ha a felek egyike a vitás eset fennforgását bejelenti a főtitkárnak, aki minden szükséges lépést megtesz a tü zetes nyomozás és megvizsgálás érdekében. A felek ebbői a célból az ügy állását az ügyre tartozó minden bizonyítékkal és okirattal együtt a legrövidebb idő alatt a főtitkárral közlik és a Tanács azonnal elrendel heti mindezeknek nyilvánosságra hozatalát. A Tanács a vitás kérdés elintézésére törekszik. Ha törekvései eredményesek, a vonatkozó tényállást a szük séges magyarázótokkal és az elintézés módjával együtt nyilvánosságra hozz 3 oly mértékben, amint azt célrave zetőnek tartja. Ha a vitás esetet nem lehetett elrendezni, akkor a Tanács egyhangú vagy többségi határozat alapján meg hozza és nyilvánosságra hozza jelentését, amelyben közli a vitás eset tényállását és azokat az indítványokat, ame lyekét iaz eset megoldására nézve méltányosaknak és meg felelőknek talál. A Szövetségnek a Tanácsban képviselt bármely tagja hasonló módon nyilvánosságra hozhatja a vitás eset tény állását és ebből vont következtetéseit. A Szövetség tagjai kötelezik magukat, hogy, ha a Tanács jelentését — a vitában álló felek képviselőinek szavazatát nem számítva — a tagok egyhangúlag elfogad ták, egyik olyan fél ellen sem viselnek háborút, amely a jelentésben ajánlott megoldást elfogadja. Ha a Tanácsnak nem sikerül minden tagját — a vi tában álló felek képviselőinek kivételével — jelentésének egyhangú elfogadására bírni, a Szövetség tagjai fenntart ják maguknak azt a jogot, hogy akképen cselekedjenek, amint azt a jog és igazság érdekében szükségesnek látják. Ha az egyik fél azt állítja és a Tanács megállapítja, hogy a nemzetközi jog szerint a vitás eset ennek a fél nek hazai igazságszolgáltatása alá tartozik, a Tanács ezt jelentésében kimondja anélkül, bog}7 bármiféle megoldást ajánlana. A Tanács a jelen cikkben megnevezett minden ügy ben a vitás esetet a Közgyűlés elé terjesztheti. A felek bármelyikének kívánságára is a vitás esetet a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Ezt a kívánságot tizennégy napon belül kell tudatni attói a naptól számítva, amelyen a vitás kér dés a Tanács elé kerül. A Közgyűlés elé terjesztett minden esetben, a jelen cikknek és a 12. cikknek azok a rendelkezései, amelyek a Tanács eljárására és hatáskörére vonatkoznak, a Köz gyűlés eljárására és hatáskörére is alkalmazást nyernek..

(29) 16. cikk.. 14. A Közgyűlés olyan jelentésének, amelyet a Tanácsban kép viselt szövetségi tagok jóváhagyásával és a Szövetség többi tagjai többségének hozzájárulásával — minden esetben a vitában álló felek kivételével — hoztak, ugyanaz a ha tálya van, mint az olyan jelentésnek, amelyet a Tanács összes tagjai — kivéve a felek képviselőit — egyhangú lag elfogadnak.. Nem szabályozza e cikk a vizsgálatnál követendő eljárás módoza tait és nem biztosítja a kontradiktórius eljárást sem. E tekintetben a hágai első két békeértekezleten létrejött s a nemzetközi viszályok békés elintézéséről szóló 1. egyezmény (1913: XLII1. te.) körültekintőbben járt el, amennyiben a nemzetközi vizsgálóbizottságokról szóló III. címében az eljárásra is felállított bizonyos alapvető szabályokat. A Tanács jelentése, ha az nem egyhangú határozat eredménye, (s a közgyűlése, hai a,z nem a 15. cikk utolsó bekezdésében előirt módon jött létre), semmiféle vonatkozásban sem köt senkit sem; ha azonban a je lentés (az érdekelt felek képviselőitől eltekintve), egyhangúlag fogadtatott el, (illetőleg a Közgyűlésé a 15. cikk Utolsó bekezdésében körülírt szó többséggel jött létre), ennek annyi szankciója mégis van, hogy a Szövetség tagjai egyik olyan fél ellen sem viselhetnek háborút, amely a jelentésben, ajánlott megoldást elfogadja. Nincs azonban az egyhangúlag elfogadott je lentésnek sem az a hatálya, hogy az annak ellenére eljáró téllel szemben a! 16. cikkben körülírt együttes fellépés lenne kötelező.. .. 16. cikk.. Ha a Szövetség valamelyik tagja a 12., 13. és 15. cik kekben foglalt megállapodások ellenére a döntést háború utján keresi, ezt a tagot ipso facto olyannak kell tekin teni, mintha háborús cselekményt követett volna el a Szövetség valamennyi többi tagja ellen. Ez utóbbiak köte lezik magukat, hogy az ilyen Állammal minden kereske delmi és pénzügyi összeköttetést haladéktalanul megsza kítanak, saját állampolgáraik és a szerződésszegő Állam polgárai között minden érintkezést betiltanak és minden pénzügyi, kereskedelmi vagy személyes összeköttetést meg szüntetnek a szerződésszegő és minden más Állam pol gárai között, tekintet nélkül arra, hogy a másik Állaim a Szövetség tagja-e vagy sem. Ilyen esetekben a Tanács köteles a különféle érde kelt Kormányoknak ajánlatot tenni aziránt, hogy a Szö vetség tagjai egyenkint minő szárazföldi, tengeri és légi haderővel járuljanak hozzá azokhoz a fegyveres erőkhöz, amelyek a szövetségi megállapodások betartását biztosí tani hivatva lesznek. A Szövetség tagjai megegyeznek továbbá abban is, hogy az e cikk alapján megvalósítandó pénzügyi és gaz dasági intézkedésekben egymást kölcsönösen támogatni fog-.