2019. július–augusztus 111 „
Utószó
„[A] kései órában hazafelé bandukoló középkori polgár csöppet sem csodálkozott azon, ha útjában megholt királlyal vagy fejetlen baráttal találkozott. Hová lettek a középkor megszám- lálhatatlan kísértetei?”59, szól ki Krúdy elbeszélője A Hartwig című kísértetnovella oldalairól.
A költői kérdésre én úgy kérdezek vissza, de honnan kerültek azok egyáltalán oda? Honnan lépett be az irodalomba a fejetlen lovag, a fejetlen barát, a fejetlen bölény vagy az állkapocs nélküli ló? A Néprajzi lexikon szerint ezek a figurák Magyarország legnépszerűbb fej nélküli alakjai, és ez egyre inkább megerősíti azt a véleményem, miszerint a Krúdy-értésnek igen termékeny elméleti bázist nyújthat egy kellően széles látókörű néprajzi szempontú vizsgálat, mely átlát Podolin hegyein, a Felvidéken, a nyíri pusztán, de az országhatárokon is. N'est-ce pas?
59 Krúdy Gyula, A Hartwig. Az álombeli lovag. Válogatott elbeszélések 1909–1911, Szépirodalmi Könyv-
kiadó, Budapest, 1978, 182–185.
SHILPA GUPTA:DESTROYING A WALL