ZRÍNYI MIKLÓS
NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa
BESENY Ő JÁNOS Ő RNAGY
AZ ENSZ NYUGAT-SZAHARAI BÉKEMISSZIÓJÁNAK TAPASZTALATAI
cím ű doktori (PhD) értekezésének szerz ő i ismertet ő je
Budapest, 2010.
ZRÍNYI MIKLÓS
NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa
SZERZ Ő I ISMERTET Ő
BESENY Ő JÁNOS Ő RNAGY
AZ ENSZ NYUGAT-SZAHARAI BÉKEMISSZIÓJÁNAK TAPASZTALATAI
cím ű doktori (PhD) értekezéshez
Témavezet ő : Dr. RESPERGER ISTVÁN MK. EZREDES
Budapest, 2010.
A Magyar Honvédség a rendszerváltáskor, illetve az azt követő időszakban egyre több felkérést kapott az Egyesült Nemzetek Szervezetétől különböző békefenntartó műveletekben való részvételekre. Az első ilyen missziónk Angola volt, amelyet igen gyorsan követett a hasonló mozambiki. Ekkor még csak „klasszikus” békefenntartói feladatokat láttunk el a nemzetközi közösség nagy megelégedésére. Ezeket a missziókat viszonylag gyorsan több más művelet követte Kambodzsában, Libériában, Tádzsikisztánban, Hegyi-Karabahban, Cipruson, Ruandában, és Grúziában. Katonáink nem csak a műveleti területen, hanem a nemzetközi törzsekben és parancsnokságokon is kimagasló teljesítményt nyújtottak, illetve hatékonyan érvényesítették a Magyar Köztársaság érdekeit. Részben ennek volt köszönhető, hogy az ENSZ New-yorki parancsnokságára a Békeműveleti osztályra iránytiszteket delegálhattunk, akik nemzetközi szinten láthattak bele a békefenntartásba. Ugyancsak erre az időszakra tehető a Magyar Honvédség békefenntartó rendszerének létrehozása, kialakítása (Békekiképző Központ létrehozása, felkészítő tanfolyamok először külföldön majd itthon) is. A magyar katonák és rendőrök jó híre, az általuk nyújtott teljesítmény pedig újabb és újabb lehetőségeket hozott a békefenntartás területén. Ennek következtében kérték fel a Magyar Köztársaságot, hogy egy kisebb kontingenssel vegyen részt a Nyugat-szaharai békefenntartó műveletben. A felkérést 1998-ban kaptuk meg és már a következő évben egy kisebb katonai (7 fő) és rendőri (13 fő) kontingens kezdte meg a tevékenységét. Habár a rendőri egységet pár éven belül kivontuk a műveleti területről, a katonák maradtak. Sőt, kimagasló teljesítményünk elismeréseként a missziót 3 éven keresztül (2002-2004 között) egy magyar tábornok, Száraz György vezérőrnagy irányította, akinek a munkáját nem csak az ENSZ, hanem a szembenálló felek is nagyra értékelték, szakmai tudásához, pártatlanságához kétség nem férhetett. A Magyar Köztársaság miután csatlakozott a NATO szervezetéhez, illetve az Európai Unióhoz, az új igényeknek megfelelően átalakította a békefenntartással foglalkozó struktúráját. Ez azt jelentette, hogy az ENSZ műveletekből szinte teljesen kivonultunk, jelentősen csökkent a klasszikus békefenntartó műveletekben résztvevő fegyvertelen megfigyelők létszáma, azonban megnövekedett a szövetségesi kötelezettségeinkből fakadó feladataink száma (balkáni, iraki és afganisztáni műveletekben való részvétel).
A változó politikai és gazdasági környezet hatására, azonban az afrikai kontinens ismét felértékelődött mind az USA, a NATO illetve az EU számára is, sőt új szereplők (Kína, India, Japán és Brazília) jelentek meg a térségben, emiatt hazánk is egyre nagyobb szerepet kényszerül vállalni a térségben. Különösen felértékelődött Észak-Afrika és a Maghreb régió, nem csak a migráció, a kábítószer és fegyvercsempészet, vagy a különböző iszlám militáns szervezetek jelenléte miatt, hanem az ott lévő gazdasági potenciál, a gazdaságosan
kitermelhető nyersanyagkincs (kőolaj, földgáz, különböző ásványi anyagok, halászat, stb.) miatt is. A NATO szempontjából pedig biztonságpolitikai szempontokból növekedett meg a terület értéke, hisz a Maghreb régió országai nem csak a NATO PfP programjában, vagy a Mediterrán Dialógusban játszanak fontos szerepet, de részt vesznek az Al-Kaida észak-afrikai csoportjai elleni küzdelemben is.
Sajnálatos módon az afrikai kontinensről korábban megszerzett tudásanyagot, információkat nem sikerült rendszerezni, azokat feldolgozni, így azok elvesztek. Afrikában 1990 és 2000 között 12 különböző műveletben vettek részt magyar katonák, illetve rendőrök, azonban egyik műveletről sem készült komolyabb értékelés, tanulmány. Néhány cikk készült, azonban többségük tudományos értékkel nem rendelkezett. A hiányosságot felismerve a katonai vezetés a Művelet Irányító Központon belül létrehozott egy „Lessons Learned”
osztályt, az azonban ilyen anyagot még nem készített.
Jómagam három nemzetközi békefenntartó műveletben vettem részt (Nyugat-Szahara, Szudán-Darfur, és Afganisztán), de mind a három felkészítés során azzal kellett szembesülnöm, hogy elégtelen információkkal rendelkezünk az adott területek történelméről, kultúrájáról, a konfliktusok kirobbanásának okairól, az egymással szembenálló felekről.
Ezeket a hiányokat a helyszínen kellett pótolnom, jobb esetben következmények nélkül, de volt olyan is hogy emiatt veszélybe kerültem. Amikor hazaérkeztem Nyugat-Szaharából, nem elégedtem meg az ott szerzett tudással, hanem azt igyekeztem rendszerezni és további kutatásokat folytattam az afrikai kontinenssel kapcsolatosan. Vendégelőadóként több egyetemen és főiskolán, illetve nemzetközi katonai megfigyelői tanfolyamokon órákat tartottam. Az elmúlt években afrikai témákkal kapcsolatosan több könyvem, tanulmányom és cikkem jelent meg mértékadó sajtóorgánumokban. A Magyar Honvédség állományában, különböző beosztásaimban tovább mélyíthettem a békefenntartással kapcsolatos tudásomat, illetve ráébredtem arra, hogy azt rendszerezve hozzáférhetővé kell tenni mindazok számára, akik afrikai műveletekben, jelen esetben Nyugat-Szaharában képviselik a Magyar Köztársaságot.
A téma aktualitása
:Mint már azt említettem az a két szövetség (NATO és EU) amelynek hazánk is a tagja, egyre nagyobb felelősséget vállal az afrikai kontinens problémáinak megoldásában, amely komoly kihívások elé állítják a szövetségeseket és hazánkat is. Magyarország 2011 évben az Európai Unió soros elnökeként nem teheti meg, hogy kimarad az EU által preferált és egyre inkább bővülő afrikai szerepvállalásból. Ez pedig azt jelentheti, hogy több katonát kell
kiküldenünk az afrikai békeműveletekbe. Jelenleg egyeztetések folynak arról, hogy francia parancsnokság alatt legfeljebb egy század erejű egységgel béketámogatói feladatokat látnánk el. A felmerült helyszínek: Csád, Kongó és Szomália.1 Emellett a NATO részéről is érkeztek megkeresések Afrika kapcsán (Szudán és Szomália), amelyek egyenlőre még nem realizálódtak.
Az Egyesült nemzetek Szervezetén belüli vállalásainkat ugyan jelentős mértékben csökkentettük, azonban megpályáztuk az ENSZ BT egyik választott helyét, ez pedig azt jelzi, hogy ismét aktívabb szerepet kívánunk betölteni a szervezetben, amit maga a szervezet is elvár tőlünk.2 Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 2010 szeptemberében felkérték hazánkat hogy vállalja ismét a MINURSO katonai parancsnoki beosztását minimum egy év időtartamra.
Jelenleg is egy 7 fős kontingensünk tartózkodik Nyugat-Szaharában, amelyet már csak ebből a megfontolásból sem vonhatunk ki, sőt felmerült az esetleges létszámbővítés lehetősége is. A területen szolgálók nem rendelkeznek megfelelő felkészítési anyaggal, az ismereteket a műveleti területen kell elsajátítaniuk.
Szükséges lenne, hogy a Magyar Honvédség tagjai által korábban végrehajtott vagy részvételünkkel jelenleg is folyó műveletekből összegyűjtött és feldolgozott tapasztalatokat (ez eddig nem történt meg) szervezett, rendszerezett formában eljussanak azokhoz, akik munkájuk során azokat felhasználhatják.
Kutatási célom, hogy hasznosítható és valóban felhasználható ismereteket nyújtsak azok számára, akik békefenntartóként Afrikában, azon belül Nyugat-Szaharában terveznek szolgálni. Reményeim szerint mind a misszióra felkészítők, mind pedig a felkészülők számára hasznot jelent az általam végzett kutatás, illetve a téma alapos feldolgozása.
Kutatásom során az alábbi hipotézist állítottam fel, vizsgálva annak tartalmát, összetev ő it:
Magyarország NATO és EU csatlakozásából adódóan a Magyar Honvédség részére előtérbe kerülnek, a főként európai területen kívüli missziós feladatok végrehajtása. Ezzel együtt – a fokozódó szerepvállalásból adódóan – egyre több feladat várható az afrikai térségben is. De nem lehet figyelme kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy hazánk 2011-
1 A lehetséges helyszínek ismertetése először a HM, a KÜM és az IRM szervezésében 2009-ben megtartott Afrika konferencián történt meg. A konferencia súlyát jelzi, hogy azt az akkori vezérkari főnök, Tömböl László vezérezredes nyitotta meg, illetve a záró beszédet is ő tartotta. Mind a KÜM, mind pedig az IRM magas szinten képviseltette magát. az azóta eltelt időszakban az MH MIK iránytisztjei tapasztalatszerző látogatást tettek az osztrák Békekiképző Központban, Párizsban illetve Dzsibutiban ahol a franciákkal való közös afrikai tevékenység lehetőségeiről tárgyaltak.
2 Mit tesz Magyarország az ENSZ BT-tagságért? http:/www.hir24.hu/kulfold/139546/mit-tesz-magyarorszag-az- ensz-bt-tagsagert.html (letöltési idő:2010.09.22)
ben 6 hónapig az EU soros elnöki tisztét is betölti. Ez a tény ismét csak azt erősíti, hogy nagyobb szerepet kell szánni az afrikai kontinens problémának megoldására, a konfliktusok békés kezelésére. Így, ennek a konfliktusokkal terhelt térség elemzése, kutatása, következtetések levonása, valamint az ediggi missziós tapasztalatok feldolgozásának kiemelt feladattá kell, hogy válnia. Emellett - megítélésem szerint - be kell építeni a magyar katonai ismeretanyagba, oktatási tematikába azért, hogy az afrikai kontinens később kiválasztott területén, országában alkalmazásra kerülő tisztek, tiszthelyettesek felhasználhassák ezeket a tapasztalatokat.
A tanulmány összeállítása során az alábbi sz ű kítéseket alkalmaztam:
Nem elemeztem más afrikai békefenntartó vagy támogató műveletet, azoknak tapasztalatait ebben a tanulmányban nem dolgoztam fel.
Mivel magyar nyelvű anyag csak minimálisan készült Nyugat-Szaharáról (nagyrészt azok is általam), így főleg angol nyelvű irodalmat használtam fel munkám során.
A tanulmányban jelentős mértékben felhasználtam a területen szerzett saját tapasztalataimat, illetve a később ott szolgálókkal készült beszélgetések, interjúk során megismerteket.
A tanulmány elkészítése során meglév ő célkit ű zéseim:
- Elemezni, értékelni a nyugat-szaharai konfliktus geopolitikai, geostratégiai helyzetét földrajti, katonaföldrajzi jellemzőit a kialakult konfliktus hátterét, mozgatórugóit, a térség népszámlálási adatait, bemutatni azokat az eseményeket, amelyek a nyugat- szaharai konfliktus eszkalálódásához, majd pedig kirobbanásához vezettek.
Következtetések levonása a konfliktus történetéből.
- Bemutatni és feldolgozni a MINURSO felépítését, szervezetét, feladatait, következtetéseket vonni le a Magyar Honvédség missziós tevékenységet folytató katonái részére, az ilyen jellegű békeműveletekben történő részvételre, javaslatokat megfogalmazni a katonai és politikai felsővezetés részére egy lehetséges magyar szerepvállalás jellegére, beosztásaira.
- Részletesen elemezni és bemutatni a térség menekülttáborainak életkörülményeit, az ott tevékenykedő politikai és karitatív szervezeteket, azok feladatait, kihatásait a katonai és rendvédelmi feladatokra. Javaslatokat megfogalmazni a lehetséges missziók katonai veszélyeztetettség jellegéről, módszereiről és eszközeiről.
- A térség konfliktusát elemezni, javaslatokat tenni a Magyar Honvédség missziós területén szolgálók tapasztalatainak jobb beépítésének érdekében, a tanulságok kiképzésbe történő jobb integrálására.
A kutatási céljaim érdekében az alábbi módszereket alkalmaztam:
- Tanulmányoztam a témához kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmat, a hivatalos dokumentumokat, tanulmányokat, elemzéseket, publikációkat,
- Személyesen részt vettem több külföldi missziós felkészítésben (Görögország, Svédország), az ott megtanultak tanulmányozása, következtetések levonása,
- konzultáltam hazai (BM NOK szakemberei, KÜM, GM) és külföldi szakemberekkel (Tony Hodges, Richard Knight), kikérdeztem a területen korábban, illetve az elmúlt évek során szolgálatot teljesítő katonákat és rendőröket, a szükséges következtetéseket levontam,
- Szakmai tapasztalatcseréken vettem részt a svéd, a görög, a finn és a szerb hadseregek kiképző központjaiban,
- A nyugat-szaharai missziós tapasztalataimat és a később megszerzett ismereteimet rendszereztem, vizsgálódásaim részeredményeit publikáltam, oktattam, felhasználtam különböző képzések során (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, ELTE, Corvinus egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Zsigmond Király Főiskola, a Belügy-, illetve később az Igazság és Rendvédelmi Minisztérium Nemzetközi Oktatási Központ, Nemzetközi Katonai Megfigyelői Tanfolyamok-Magyarországon és Szerbiában),
- Következtetéseimet szakmai konferenciákon ismertettem, véleményemet ütköztettem az adott terület szakértőivel.
- A téma kutatása, kidolgozása során az általános kutatási módszerek közül az analízist, a szintézist, az indukciót, a dedukciót, a hadtudomány különleges módszerei közül a történelmi módszert alkalmaztam.
A disszertáció elkészítéséhez felhasznált szakirodalom gyűjtését 2010 júliusában fejeztem be, az ez után megjelent publikációk, illetve lezajlott események nem szerepelnek írásomban.
A tanulmány elkészítése során az alábbi területeket, témaköröket vizsgálom meg és vonok le következtetéseket:
1. FEJEZET: Feldolgozom Nyugat-Szaharáról meglévő földrajzi, éghajlati, gazdasági és történelmi információkat. bemutatom a területen élő népcsoportokat, azok szövetségi
rendszereit, egymással, majd a gyarmatosítókkal való kapcsolatát. Foglalkozom a konfliktus kirobbanásához vezető okokkal.
2. FEJEZET: Bemutatom a konfliktus kirobbanását, az ENSZ korai tevékenységét a területtel kapcsolatosan, a dekolonizációs folyamatokat, a Hágai Nemzetközi Bíróság döntését, majd az azt követő eseményeket (Zöld menet, a szaharai területek megszállása Marokkó és Mauritánia által, a harcok kiterjedése).
3. FEJEZET: Bemutatom az ENSZ szerepvállalását a konfliktus megszüntetése érdekében, a békekötéshez vezető folyamatokat, majd pedig a békefenntartó művelet (MINURSO) létrehozását. Foglalkozom a misszió szervezetével, felépítésével, - kiemelten kezelve a szembenálló felek hadrendjét, felszereltségét és működését, - a menekülttáborokban és a megszállt területeken élők helyzetével, a terület további lehetséges jövőjével.
4. FEJEZET: Összegzem részeredményeimet, megfogalmazom új tudományos eredményeimet, valamint javaslatot teszek a hasznosíthatóságra és a további kutatási feladatokra.
Összegzett következtetések:
A terület mind geostratégiai mind pedig gazdasági okok (jelentős földgáz, kőolaj és értékes ásványi anyag kincs, gazdag halászati lehetőségek) miatt egyre fontosabb az USA, Kína, az Európai Unió, a NATO, illetve hazánk számára. Ez a konfliktus kirobbanásakor még nem volt ismert tény, ez csak később a megszállás ideje alatt és az elmúlt évek során a világpolitikában bekövetkezett változások miatt vált nyilvánvalóvá.
Nyugat-Szahara határait a területet gyarmatosító spanyolok és franciák jelölték ki több szerződés keretén belül. Habár az ENSZ dekolonizációs bizottsága elfogadta a korábbi gyarmatosítók által létrehozott határokat, azokat sokszor maguk az országok vitatták. Így történt Nyugat-Szaharával kapcsolatosan is, ahol mind Marokkó, mind pedig Mauritánia vitatta a határokat. Ebbe pedig már kódolva volt a később kirobbant fegyveres konfliktus lehetősége. Az őslakosok létrehozták a saját függetlenségért küzdő szervezeteiket, azokat a világ közvéleménye elismerte, sőt a konfliktusban résztvevő szereplők is.
A spanyol hatóságok által 1974-ben végrehajtott népszámlálás eredményei alapján készítette el az ENSZ is a későbbiek során a szavazásra jogosultak listáit. Ezeket a listákat bár viták által, de elfogadták a szembenálló felek az ezeken szereplők lesznek jogosultak a jövőben megtartandó népszavazáson részt venni.
Az ENSZ sikeresen közvetített ugyan a szembenálló felek között, de a tűzszünet megkötése óta a marokkóiak kezébe került át a kezdeményezés, szinte egyedüli félként befolyásolják a történéseket. A világszervezet képviselői inkább követik, és nem
befolyásolják a nyugat-szaharai eseményeket. A MINURSO tevékenysége és létszáma igen korlátozódott, feladata kizárólag a tűzszünet egyezmény betartatása és a status quo fenntartása. A világszervezet számára ez egy alvó misszió, egyedüli pozitívuma a törékeny béke fenntartása, még ha ez relatíve magas költségekkel és minimális eredménnyel jár is.
A területen és a Polisario vezetésében is aggasztó változások történtek az elmúlt időszakban (fegyver és kábítószer csempészet, illegális migráció, muzulmán szélsőséges csoportok térnyerése, stb.), egy esetleges, az Al-Kaida által támogatott terrorakció vagy a konfliktus ismételt kirobbanása sem elképzelhetetlen. A menekülttáborok egyre nagyobb problémát jelentenek mind az őslakosoknak, mind az őket befogadó algériai hatóságoknak. A misszióba való felkészítésnél ezt fokozottabban figyelembe kell venni, ugyanis a művelet
„alvó” jellege bármikor megváltozhat, és a veszélyesebbé válik az itt történő szolgálatteljesítés.
Bár több afrikai béketámogató műveletben is résztvettek magyar katonák, az ott megszerzett tapasztalatok nem kerültek bedolgozásra a Magyar Honvédség kiképzési, képzési rendszerébe, legfeljebb egyéni szinten hasznosultak.
Új tudományos eredmények:
A tanulmány elkészítése során folyamatosan szem előtt tartottam azt, hogy a Magyar Honvédség egyre több béketámogató műveletben vett/vesz részt az elmúlt években, amelyek egyre távolabb és egyre veszélyesebb régiókban találhatóak. Véleményem szerint a felkészítés során nem kap kellő hangsúlyt a műveleti területtel kapcsolatos információk megosztása és rögzítése. A dolgozatomban leírt tudományos eredmények a Magyar Honvédség békeműveleteivel, értékelő, elemző, feldolgozó és tapasztalatokat a kiképzésbe beépítő tevékenységével kapcsolatosak.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a doktori képzés keretében folytatott tanulmányaim és kutató munkám eredményeként az értekezésemben az alábbiakat tartom új tudományos eredményeknek:
- Elemeztem, értékeltem a nyugat-szaharai konfliktus geopolitikai, geostratégiai helyzetét földrajti, katonaföldrajzi jellemzőit a kialakult konfliktus hátterét, mozgatórugóit, a térség népszámlálási adatait, bemutattam azokat az eseményeket, amelyek a nyugat-szaharai konfliktus eszkalálódásához, majd pedig kirobbanásához vezettek. Következtetések vontam le a konfliktus történetéből.
- Bemutattam és feldolgoztam a MINURSO felépítését, szervezetét, feladatait, következtetéseket vontam le a Magyar Honvédség missziós tevékenységet folytató
katonái részére, az ilyen jellegű békeműveletekben történő részvételre, javaslatokat fogalmaztam meg a katonai és politikai felsővezetés részére egy lehetséges magyar szerepvállalás jellegére, beosztásaira.
- Részletesen elemeztem és bemutattam a térség menekülttáborainak életkörülményeit, az ott tevékenykedő politikai és karitatív szervezeteket, azok feladatait, kihatásait a katonai és rendvédelmi feladatokra. Javaslatokat fogalmaztam meg a lehetséges missziók katonai veszélyeztetettség jellegéről, módszereiről és eszközeiről.
- A térség konfliktusát elemeztem, javaslatokat tettem a Magyar Honvédség missziós területén szolgálók tapasztalatainak jobb beépítésének érdekében, a tanulságok kiképzésbe történő jobb integrálására.
Javaslatok:
A doktori értekezés egyes fejezeteinek összegzésében megfogalmazott következtetések és összegzett javaslatok alapján a kutatási eredmények hasznosításának, az egyes részterületek önálló elemzésének lehetséges területeiként az alábbiakat jelölöm meg:
Javaslom az értekezést felhasználni a Nyugat-Szaharába kimenők felkészítésénél, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, elsősorban a védelem és biztonságpolitikai, illetve a védelmi igazgatási hallgatók képzése során, továbbá a polgári egyetemek és főiskolák biztonságpolitikai, afrikai stúdiumaiban.
Szükségesnek tartom a missziós felkészítés során nagyobb figyelmet fordítani a
„hadszíntér ismeretre”, annak oktatásába bevonni a korábban ott szolgált szakembereket.
Célszerűnek tartok létrehozni egy adatbázist, amely tartalmazza a különböző műveletekben szolgáltak adatait, tapasztalatait és képességeit. Ez az adatbázis könnyebbséget jelentene a missziókra való kiválasztási folyamat során, a megfelelő képességű embereket lehetne kiválasztani a megfelelő feladatokra, így jelentősen csökkenthető lenne a kevésbé átgondolt, ad-hoc jellegű döntések meghozatalának lehetősége.
A Műveleti Irányító Központ keretén belül létrehozott „Lessons Learned” osztályon belül érdemes lenne létrehozni egy olyan rendszert, amely az összes misszióban kint szolgáló katona „visszaszűrését” elvégezné, írásos és szóbeli adategyeztetést, „beszámoltatást” hajtana végre, majd feldolgozná a keletkezett információkat további felhasználásra. Ebben a folyamatban szerepet kaphatna még a Katonai Felderítő Hivatal, a Védelempolitikai Főosztály, a Honvéd egészségügy, a Jogi Főosztály és bizonyos esetekben a társ fegyveres testületek vagy más minisztériumok (például a kül és gazdasági tárcák illetékes szakemberei) is. A megszerzett tapasztalatokat pedig szükséges lenne beépíteni a Magyar Honvédség kiképzési rendszerébe.
A béketámogató műveletek során bekövetkezett változások miatt szükséges lenne az évek óta halogatott magyar katonai „Békeműveleti Stratégia” kidolgozása.
További kutatást igényel ő területek:
Érdemes lenne a Nyugat-Szaharában szolgálók számára egy átfogó kérdőívet elkészíteni, amely a misszióval kapcsolatos tapasztalataikkal foglalkozna, illetve interjúkat készíteni mindazokkal akik ott szolgáltak. A felmérések tapasztalatait feldolgozni a Magyar Honvédség szakembereinek segítségével (egészségügyi, logisztikai-ellátási, kiképzési, értékelő és elemző, illetve felderítő aspektusokból), majd publikálni, és a tapasztalatokat beépíteni a későbbi felkészítésekbe.
Javaslom, hogy a Magyar Honvédség által lebonyolított összes műveletről, függetlenül attól, hogy az működik vagy már megszűnt, hasonló tanulmányokat készítsenek a még aktív, illetve az azóta már nyugállományba vonult állomány bevonásával, mielőtt ezek az ismeretek elérhetetlenné válnának a számunkra. Ezeket a tanulmányokat érdemes lenne publikálni, majd felhasználni a későbbi felkészítések vagy egyéb kutatások során.
Az értekezés témakörében készített saját publikációk:
Könyvek, könyvfejezetek:
1. Western Sahara (angol nyelvű könyv) Publikon Publishers, Pécs, 2009, 197 oldal, ISBN:
978-963-88332-0-4
2. A Katonai Logisztika - A Tervezéstől a Műveletekig sorozatban –Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 2009, 123 oldal, ISBN: 9789637060670, (a 4. fejezet megírásában vettem részt)
3. Homok, Hőség, Nyugat-Szahara - Magyar Katonai Missziók könyvsorozatban, Zrínyi kiadó, Budapest2010, ISSN 1789-8390, ISBN: 978-963-327-495-8, 88 oldal
Tanulmányok, cikkek:
1. A békefenntartás-békekiképzés kérdései
Katonai Logisztika–12. évf. 2003. 2. szám, 258-262. oldal
2. Magyar logisztikusként az ENSZ nyugat-szaharai missziójában Katonai Logisztika-13. évfolyam, 2004. 1. szám, 208-223. oldal
3. Az ENSZ nyugat-szaharai missziójáról (MINURSO), Új Honvédségi Szemle, LVIII évf.
2004/9, 22-36. oldal
4. Polgári cégek alkalmazása katonai műveletek logisztikai támogatása során, különös tekintettel a biztonság kérdésére; Katonai Logisztika-15. évf. 2007. 2. szám, 93-115. oldal 5. Logisztikai szerződések
Katonai Logisztika–15. évf. 2007. 3. szám, 168-173. oldal 6. A nemzetközi terrorizmus veszélye Észak-Afrikában
Új Honvédségi Szemle LXI. évf.-2007/12, 41-50. oldal
7. Leszerelési, demobilizációs és a civil életbe való visszaillesztési programok Afrikában, Kapu XXI. évf. 1. szám, 2008, 30-33. oldal
http://members.chello.hu/kapu/biztonsagpolitika/besenyo.htm
8. A nyugat-szaharai őslakosok függetlenségi törekvései, Kapu, XXI. évf. 2008/2 24- 27.oldal
9. Marokkó és a Polisario Front ismét tárgyalásokat kezdett a nyugat-szaharaiak önrendelkezése ügyében, Honvédelmi Minisztérium honlapján (2008. 04.02.)
http://www.hm.gov.hu/hirek/kulfoldi_hirek/nyugat-szaharaiak_onrendelkezese
10. Az Egyesült Nemzetek Szervezete békefenntartó műveleteinek logisztikai rendszere (különös tekintettel a költség-visszatérítésre), 2008.04.10–Katonai Logisztika, a Honvédelmi Minisztérium honlapján két részben jelent meg.
http://www.hm.gov.hu/files/9/9988/14.pdf
11. Hungarian logistics specialist working for UN’s Western Sahara mission, AARMS (Miklós Zrínyi National Defence University), Volume 7, Issue 1. 2008, 155-165. oldal
12. Az ENSZ nyugat-szaharai missziójáról (MINURSO), Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Intézményi Diákköri Konferencia, MH Műveleti Központ parancsnokának különdíja (2006.– rektori határozat száma: 545/2006)
13. Az ENSZ nyugat-szaharai missziójáról (MINURSO), XXVIII. Országos Diákköri Konferencia, 10. Hadtudományi szekció, 2. helyezet és az MH Műveleti Központ parancsnokának különdíja (2007. április 18-19. – rektori határozat száma: 132/2007)
14. A nyugat-szaharai spanyol népszámlálás és az ENSZ, Afrika tanulmányok (IDResearch Kutatási és Képzési Kft), 2008, II. évf. 2. szám, 18-29. oldal
15. Nyugat-Szahara - Homok, Hőség, Honvédelem, A Földgömb (A Magyar Földrajzi Társaság Folyóirata) XXVI. évf. 2008/5. szám, július-augusztus, 2-15. oldal
16. Öngyilkos merényletek Algériában, az Al-Kaida megerősödése a Maghreb régióban, Honvédelmi Minisztérium honlapján (2008.09.09.)
http://www.hm.gov.hu/hirek/kulfoldi_hirek/ongyilkos_merenyletek_algeriaban
17. Az Afrikai konfliktusok és kezelésük sajátosságai, a békefenntartó műveletek során szerzett tapasztalatok, Felderítő Szemle, VII. évf. 3. szám, 2008. szeptember (Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatal tudományos folyóirata), 5-15. oldal
18. Nyugat- Szahara-a helyzet változatlan?
Sereg Szemle, (MH ÖHP szakmai tudományos folyóirat) VI. évf. 3. szám, 2008. december, 18-26. oldal http://www.hm.gov.hu/files/9/11022/seregszemle_200812.pdf
19. The society of the Sahrawians, AARMS (Miklós Zrínyi National Defence University), Volume 7, Issue 4. 2008, 667-677. oldal
20. Az ENSZ leszerelési, demobilizációs és reintegrációs programjai Afrikában, Honvédségi Szemle, 63. évf. 1. szám, 2009. január, 24-26. oldal
21. Az EU haderő változó szerepe, Honvédelmi Minisztérium honlapján (2009.04.09:9) http://www.hm.gov.hu/hirek/kulfoldi_hirek/eu_hadero_valtozo_szerepe
22. Új trend az afrikai békefenntartásban, Sereg Szemle, (MH ÖHP szakmai tudományos folyóirat) VII. évf. 2. szám, 2009. április-június 54-62. oldal
http://www.hm.gov.hu/files/9/11022/seregszemle_2009_02.pdf
23. Nyugat-Szahara: A „zöld menet” és az azt követő események, Szakmai Szemle, 2009. 2.
szám, 196-203. oldal,
http://www.kbh.gov.hu/publ/szakmai_szemle/2009_2_szam_2_resz.pdf
24. A Magyar Honvédség víztisztító századának lehetséges szerepvállalása az afrikai kontinensen, Sereg Szemle, (MH ÖHP szakmai tudományos folyóirat) VII. évf. 3. szám, 2009. július-szeptember 75-92. oldal (Jagadics Péterrel közösen)
http://www.hm.gov.hu/files/9/11022/seregszemle_2009_3.pdf
25. A nyugat-szaharai konfliktus, az önállósodási küzdelem kezdete – a Nemzetközi Bíróság döntése és a „zöld menet,” Kül-Világ, a Nemzetközi Kapcsolatok Folyóirata, VI. évf.
2009/2. 37-57. oldal, http://www.freeweb.hu/kul-vilag/2009/02/200902.pdf
26. Békefenntartó műveletek sikere és kudarca Afrikában, Honvédelmi Minisztérium honlapján (2010.01.06.)
http://www.hm.gov.hu/hirek/kulfoldi_hirek/bekefenntarto_muveletek_sikere_es_kudarca_afr ikaban
27. Privát Béke, Az afrikai békefenntartás és a magánszektor, Magyar Honvéd, XXI. évf.
2010. 2. szám, 12-14 oldal
28. A Magyar Honvédség részvétele az angolai béketeremtésben, Sereg Szemle, (MH ÖHP szakmai tudományos folyóirat) VIII. évf. 1. szám, 2009. január-március 134-143. oldal http://www.hm.gov.hu/files/9/11022/seregszemle_2010_01.pdf
29. Törvényességi kételyek az EU halászati politikájával kapcsolatosan: Ki rendelkezik Nyugat-Szahara természeti kincseivel? Honvédelmi Minisztérium honlapján (2010.03.04.) http://www.hm.gov.hu/hirek/kulfoldi_hirek/nyugat_szahara_termeszeti_kincsei
30. The Occupation of Western Sahara by Morocco and Mauritania, Periodical of the Scientific board of Military Security Office, 2010, Special Issue, 76-94 oldal
31. Az Al-Kaida térnyerése a Maghreb régióban, Seregszemle, (MH ÖHP szakmai tudományos folyóirat) VIII. évf. 3. szám, 2009. július - szeptember 148-154. oldal,
http://www.hm.gov.hu/files/9/14046/sereg_szemle_2010_3.pdf - szerkesztett változatban másodlagos közlésként megjelent a Honvédségi Szemle 2010/1. online változatában is.
32. Kultúrtörténet: Nyugat-Szahara, A világ te vagy - Spektrum, 2010. szeptember- október, II. évf. 4.szám, ISSN: 2061-0297, 12-18. oldal
33. A nyugat-szaharai menekültkérdés és az algériai menekülttáborok, Afrika Tanulmányok, 2010. IV. évf. 3. szám, 74-85 oldal
Az értekezés témakörében tartott saját tudományos el ő adások:
1. Magyar Tudomány Ünnepe, 2009. 11. 11.A Zsigmond Király Főiskola, aNemzetközi és Politikai Tanulmányok Intézete "Afrika és a válság" témakörben, szervezett konferenciája. Előadás címe: Válságmenedzsment Afrika konfliktus-terhes régióiban (Nyugat-Szahara, Darfúr, Kongó és Csád)
2. Honvédelmi Minisztérium, Külügy Minisztérium, Igazság és Rendvédelmi Minisztérium által szervezett „Bevezetés az Európai Biztonság és Védelempolitikába”
konferencia (2009. november16-18.) Előadás címe: Afrikai EBVP műveletek tapasztalatai 3. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Oktatási Központja, Civilian
Crisis Managament Basic Course Előadás címe: "The role of the AU in crisis management, Challenges in African missions" (angol nyelvű előadás)
4. AFRICA: 1960–2010–2060 (nemzetközi afrikanisztikai konferencia), Hungarian peacekeepers in Western Sahara (angol nyelvű előadás), Pécs, 2010. Május 27-29
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Besenyő János őrnagy
Személyi adatok:
Szül: 1972. 09. 30.
Címem: 1035 Budapest Derű u. 8. II/4.
Telefonszámom: 06 20 558-5579 Email címem: besenyo@hotmail.com
Tanulmányok:
2009. Crisis Managament Basic Training Course based on EU standards (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Oktatási Központ, Budapest)
2008. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Bolyai János Katonai Műszaki Kar, Védelmi igazgatási szak, védelemigazgatási menedzser (kiváló minősítéssel)
2007. NATO Logisztikai tanfolyam (Szerbia, Belgrád)
2007. Európai Biztonság- és Védelempolitikai tanfolyam (Budapest)
2007. NATO TACEVAL Logisztikai tanfolyam (Németország - Oberammergau) 2006. NATO Törzstiszti tanfolyam (Terminology course-Budapest)
2004. Törzstiszti tanfolyam (Senior-PfPSOC/NATO-PfP), Swedint, Stockholm 2003. Törzstiszti tanfolyam (Junior Staff Officer Course), Görögország, Kristoni 2002. Intenzív angol nyelvtanfolyam, Kanada, Borden
2000-2001. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, intenzív angol nyelvtanfolyam 1994-1997. Szent Pál Akadémia, tanár-teológus szak (kiváló minősítéssel)
1994-1998. 1987-1991.MH Élelmezési Tiszthelyettes képző Szakközépiskola, Budapest
Jelenlegi munkakör:
2010. május 16-tól rendelkezési állományban vagyok a beosztásom megszűnése miatt, egyidejűleg vezényelve a HM HEK állományába ideiglenes munkavégzésre.
Szakmai pályafutás:
2009. A Honvédelmi Minisztérium Katona-egészségügyi Kiválósági Központ Partnerségi és Együttműködési osztály, osztályvezető
2008. MH Radó György Honvéd Egészségügyi Központ, Kiszolgáló Szervek, Logisztikai Osztály, Anyaggazdálkodási Alosztály, alosztályvezető
2007. A Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, Nemzetközi és Intézményi Gazdálkodási osztályának főtiszt
2006. Az afganisztáni PRT (Tartományi Újjáépítési Csoport) előkészítő csoportjának (Áttelepítést Koordináló Csoport) logisztikai főtisztje
2005. AMIS (African Union Mission in Sudan) békefenntartó misszióban, mint az EU által delegált törzstiszt (katonai tanácsadó), a Tábori Ellátó Részleg parancsnok (élelmezés, vízbiztosítás, higiénia, tűzvédelem, a táborok létesítése, működtetése és mindennemű logisztikai anyaggal való ellátása)
2004-2005. MH ÖLTP, Gazdasági Főnökség, szervező-tervező tiszt
2003-2004. ENSZ nyugat-szaharai missziója (MINURSO), Mehaires tábor élelmezési főnöke majd tábor parancsnokhelyettese, később a teljes misszió élelmezési főnöke és a logisztikai főnök helyettese.
2001-2003. HM GTH, nemzetközi kapcsolatokért és protokoll ügyekért felelős tiszt 1997-2001. Protokoll Igazgatóság, Protokoll főtiszt
1992-1997. MH. 1 Javító Zászlóalj, élelmezési szolgálatvezető, mb. ruházati, üzemanyag és vegyvédelmi szolgálatvezető, ellátó szakasz pk, mb. századparancsnok helyettes, kutyás járőr parancsnok
1991-1992. MH Válvölgyi Üzemanyag Bázis, élelmezési szolgálatvezető
Nyelvismeret:
Angol felsőfok (Stanag 3.3.3.3 és Állami felsőfok), héber (alapfok), görög (alapfok)
Elismerések:
Magyar Köztársaság Érdemkereszt „bronz” fokozat Tiszti Szolgálati Jel „arany” fokozat (érdem után) Tiszti Szolgálati Jel II. fokozat (ezüst - érdem után)
Bátorságért érdemérem (Belügyminiszter által adományozott) Belügyminiszter által adományozott kitüntető oklevél
Büntetésvégrehajtás szolgálatáért érdemérem, ezüst fokozat Büntetésvégrehajtás szolgálatáért érdemérem, bronz fokozat Árvízvédelmi jel (2010)
Tiszti Szolgálati Jel II. fokozat (20 év szolgálat után) Tiszthelyettesi szolgálati jel (10 év szolgálat után)
Budapest Székesfőváros Polgárvédelméért plakett és oklevél Meritorious Service Medal (USA - South Carolina Governor - NG) ENSZ szolgálati jel (MINURSO – Nyugat-Szahara)
AMIS békefenntartási jel (Szudán - Darfur) EU Peace Support Service Medal (ESDP) Békefenntartásért Jel (2 alkalommal)
