Szenei Molnár Albert és a magyar időmértékes vers Egy frissen felfedezett alkalmi költemény margójára
Szenei Molnár Albert Naplójának új fordításán dolgozva figyeltem fel Johann Textor von Haiger (1582-1626) személyére, akit a Napló 1601-ben kétszer is említ mint herborni iskolatársat (az egyik esetben „carissimus meus" jelzővel érzékel
tetve a közeli barátságot), s akitől két hozzá írt levél is fennmaradt.2 N e m túlsá
gosan jelentős személyiségről van szó, aki azonban mégis hosszú ideig érdekes színfoltja volt Szenei Molnár baráti körének. A Herborntól északnyugatra fekvő kisváros, Haiger szülötteként futotta be helyi jelentőségű életpályáját: 1601 és 1604 között Herbornban, 1604-től 1607-ig a heidelbergi egyetemen végzett jogi tanul
mányokat, majd Dillenburgban, a nassaui grófok székhelyén és szülővárosában lett hivatalnok.3 Rokona volt Johann Heidfeld feleségének, Heidfeld nevezetes rejtvényes könyve, Sphinx-e, rá és magyar barátjára is nagy hatással volt: Szenei Molnár kiegészítése a műhöz először az 1608-as ötödik kiadás mellett jelent meg, a hatodik, 1612-es edíció pedig már tartalmazta Textor függelékét is, amelyet szerzője 1616-ban egy bővített kiadásban Matthäus Merian emblematikus metsze
teivel díszítve külön is megjelentetett.4 Fő művét, az 1617-ben kiadott „Nassaui króniká"-t,5 csak azért akartam megnézni, mert egyik fontos forrása a herborni főiskola egyébként rendkívül rosszul dokumentált történetének: felsorolja ugyan
is a tanintézmény harmincöt korabeli tanárának nevét szakterületükkel együtt.
A könyvet Christoph Corvinus (Rab) a magyar Zsoltárkönyv nyomdásza (s úgy mellékesen a későbbi gyulafehérvári tanár, Johann Heinrich Alsted apósa) nyom
tatta ki Herbornban, ezt a kiadást azonban nem találtam meg Wolfenbüttelben, ahol 1994 októberében a témán dolgoztam. Szerencsére van a műnek egy 1712-es változatlan utánnyomása is,6 ezt felütve túlságosan nagy meglepetést nem oko
zott, amikor megláttam az elején Szenei Molnár Albert latin üdvözlőversét több más hasonló, közte Johann Heinrich Alstedé, mellett. Az igazi újdonság a latin vers után következett, Aliud Ungarice (Más, magyarul) címmel ugyanis magyar disztichonok olvashatók itt. A teljes szöveg a következő:
EPIGRAMMA ad
Clariss. et Eruditissirnum virum, Dn. JOANNEM TEXTOREM Heygeranum, Illustrium et Gene-
rosissimorum Comitum Nassovicorum Ge
nealógiám et Ditionis Nassovicae de-
1 A cikk első változata 1995. május 23-án Miskolcon hangzott el előadásként a „Retorikák, poétikák, drámaelméletek" című konferencián, az ott kapott bírálatokat és kiegészítéseket beépítettem a végleges szövegbe. Hasznos segítségükért köszönettel tartozom Horváth Ivánnak, Imre Mihálynak, Pirnát Antalnak és Vadai Istvánnak.
2 Szenei Molnár Albert naplója, levelezése és irományai. Jegyzetekkel ellátva kiadta DÉZSI Lajos. Bp., 1898. 32-33., 126-128. (A továbbiakban: NL1.)
3 Kari LÖBER, Johann Textor von Haiger. [Haiger, 1974.] (Haigerer Hefte VII.)
4 P. VÁSÁRHELYI Judit, Szenei Molnár Albert aenigmái. ItK 1994. 365-374. - Kari LÖBER, i. m. 64-65.
5 Nassazvische Chronick... beschriben und publicirt durch Joannem TEXTOREM von Hager, Gedruckt zu Herborn... durch Christoff Raaben MDCXVH
6 Nassauische Chronick... zusammen gezogen und publicirt durch Johann TEXTORN von Hager... zum Zweytennmahl wiederum aufgeleget von Georg Ernst Wincklern, Buchdruck- und Buchhändlern zu Wetzlar annno MDCCXH.
scriptionem eleganti libro edentem.
NASSOVICAE Gentis d u m fulgida Stemmata pandis, Et patriae fines, TEXTOR amande, notas:
Sic tu praecelsis Patronis debita solvis, Atque pii civis munia gratus obis.
Perge tuis patriam scriptis decorare venustis, Te juvet alma Trias, NASSOVIAMQUE beet!
Aliud Ungarice:
Az mire kérsz engem, jó TEXTOR, regi barátom, Hogy verset Mag'aról nékedis irjac, ihon:
Ezt irom szivból: Tartson meg téged az Isten, Hozzad mindennec mindenha kedve leg'en.
Sinceri amoris et veteris amicitiae ergo scripsi ALBERTUS MOLNÁR SZENCIENSIS Ungarns.7 A latin szöveggel itt nem foglalkozom, viszont már most felhívom a figyelmet a magyar vers egyik részletére: „verset magyaról néked is írjak", tehát másoknak már szerzett ilyet korábban, ami azt jelenti, hogy számíthatunk még hasonló fel
fedezésekre.
Hazajőve Németországból P. Vásárhelyi Judit segítségét kértem a szövegek azonosításához, aki megerősítette, hogy a latin és magyar vers egyaránt ismeret
len, s egyúttal küldte is a fénymásolatokat a „Nassaui krónika" mindkét kiadásá
ból, amelyek nem másutt találhatók, mint az Országos Széchényi Könyvtárban.8 Szenei Molnár Albert tollából idáig is ismertünk magyar nyelvű disztichono
kat, összesen három alkalmi verset. Kettő közülük kétsoros epigramma, Thúri Farkas Pál latinjának fordításai, amelyek az 1617-es Postilla Sculteticäban jelentek meg nyomtatásban:
Számkivetésben járt ez földön Christus Urunkis, Járjuc el ez járást hát miis ő tagai.
Illetve a másik, Kálvin Institutiójáról szóló, amely az 1624-es magyar fordítás címlapján is olvasható:
Az szent könyvec után, kiket az nagy Apastaloc irtac, Ennél jób könyvet még soha senki nem írt.
A harmadik Theodor de Béze nyolcsoros epigrammájának fordítása tíz sorban:
Anglusok és Belgác, és Francia, Scotia népe, S-az Remis mellett minden igaz Nemetec.
Czeh, Mág'ar, és Leng'él, soc Dánus, Svecica nemzet, Ezec után az erős hires Helveciusoc.
7 A versek a „Nassaui krónika" idézett két kiadásában a blr. illetve a 20. lapon találhatók.
8 Ezúton szeretnék köszönetet mondani P. Vásárhelyi Juditnak segítségéért. A két kiadás cédulái a régi, un. „Müncheni katalógusában voltak.
Mind eretnec népec. Mert azt Ítélte magában Öt vag' hat ostoba rab, Mysniabéli bitang.
Mond mégis ennec okát: Szájockal rágni tagadg'ác Christus testét: mert tiszta hitöckel eszic.
Oh szent tevölgés! az mellyel hoglia ki vétend, Öllyé bár az ember, De Istene véle vag'on.9
Ez utóbbi vers Szenei Csene Péter Második Helvét Hitvallás-fordítása előtt jelent meg 1616-ban Oppenheimban;10 a művet egy heidelbergi diák, Kanizsai Mihály vitte el Szenei Molnárnak 1616. május 13-án, egy hét múlva ide érkezett két másik heidelbergiánus, Velechinus István és Komáromi Szerafin Pál is.11 Ők lettek a to
vábbi magyar nyelvű üdvözlőversek írói: Kanizsai és Velechinus disztichonokkal, Komáromi Szerafin alkaioszi strófával próbálkozott, s mellékelték még Pécseli Király Imre otthonról hozott disztichonait is.12 Pécseli Király korábban szintén Szenei Molnár Albert németországi baráti köréhez tartozott, valószínűleg részt vett az 1612-es oppenheimi Biblia előkészítésében, erre az időre már az ő utódja volt a komáromi lelkészségben.13 Ötük közül egyedül Szenei Molnár tudott jó időmértékes verset írni, a többiek teljesítményét Négyesy László „igen gyarló"- nak nevezte, kiemelve Komáromi Szerafin Pál rossz alkaioszi strófáját.14 Érdemes még megjegyeznem, hogy a hitvallás ugyanezen évben napvilágot látott debrece
ni utánnyomásából jellemző módon eltűntek a versek.15
Ha jobban körülnézünk Szenei Molnár Albert környezetében, az 1610-es és 1620-as években még az említetteken kívül is több klasszikus versmértékű kísér
letet találunk. Az első közülük Szepsi Korocs György fordítása, I. Jakab angol király „Királyi ajándék"-ából (Baszilikon dóron-jából), amely Oppenheimban jelent meg 1612-ben Szenei Molnár munkaadójánál és nyomdászánál, Hieronymus Gal- lernél.16 A műhöz üdvözlő verset írt (hangsúlyos magyar versben!) Szenei Molnár Albert, valamint hibátlannak mondható disztichonokban Kertvélyesi (Pastoris) János; a kötetben magában a fordító tollából is olvashatók időmértékes versrész
letek.17 1620-ban ismét Velechinus István jelentkezett, ezúttal egy öt szapphói versszakból álló üdvözlőverssel, amelyet Szepsi Csombor Márton Europica varie-
9 Szenei Molnár Albert költői művei. S. a. r. STOLLBéla. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971. 363-364. (Régi Magyar Költők Tára XVLL század ~ a továbbiakban RMKT XVH/6.)
™ Confessio Helvetica... Magyarul fordittatot... SZENCI CSENE Péter által. Oppennhemiumban MDCXVL Gallér (RAINY 1115.)
11 NLI, 76. - HELTAI János, Adattár a heidelbergi egyetemen 1595-1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve, 1980. Bp., 1982. 285., 294., 344-345.
12 Pécseli Király Imre, Miskolczi Csulyak István és Nyéki Vörös Mátyás versei. S. a. r. JENÉI Ferenc, KLANICZAY Tibor, KOVÁCS József és STOLLBéla. Bp., Akadémiai Kiadó, 1962.15. {RMKT XVII/2.) -Bethlen Gábor korának költészete. S. a. r. KOMLOVSZKI Tibor és STOLLBéla. Bp., Akadémiai Kiadó, 1976. 227-228.
(RMKT XVH/8.)
13 HELTAI János, i. m. 310-311.
14 NÉGYESY László, A mértékes magyar verselés története. A klasszikái és nyugat-európai versformák irodalmunkban. Bp., 1892. 31., 35.
15 Confessio et expositio fidei Christianae ... Deákból magyarra forditatot SZENCI CSENE Peter által...
Debrecenben MDCXVI. Rheda Pál (RMNY 1109.)
16 Baszilikon dóron... első Jacob Kiralynac... királyi ajándéka, mellyet... magyar nyelvre fordított SZEPSI KoROTzGeörgy. Oppenhemiumban 1612. Gallér (RMNY 1038.)
17 RMKT XVH/6. 363. - RMKT VH/8.151-154.
fásához szerzett. Ez a költemény már sikerültebb a korábbinál, s később Kölcsey Ferenc figyelmét is felkeltette.18 Szenei Molnár Albert adta ki a bekecsi református templom felszentelésére 1625-ben a Consecratio templi növi című antológiát/9 ebben a már megismert Kertvélyesi (Pastoris) János gördülékeny magyar disztochonjait és hexametereit olvashatjuk.20 Pataki Fűsűs János 1626-ban megjelent fejedelmi tükrében, a Királyoknak tükörében latin és görög versek formahű fordításait helyez
te el,21 művét a Kassán lakó Szenei Molnár 1625-ös keltezésű latin epigrammával üdvözölte.22 S végül ide kell sorolnunk Prágai András 1628-ban kiadott Guevara- f ordítását, a Fejedelmeknek serkentő óráját, amely szintén formahűnek szánt magyar versfordításokat tartalmaz,23 bár disztichonjai tökéletlenek, s alkaioszi strófái rosszak.24 Prágai 1616 és 1618 között tanult Heidelbergben, kapcsolatban állt Szen
ei Molnárral, a Napló tanúsága szerint egy pénzküldeményt adott át neki.25
A csak futólag felsorolt adatokat tekintve igazat kell adnunk Négyesy László
nak, aki így összegezte tapasztalatait: „a XVII. század első negyedében aránylag feltűnő csoportosan vannak a verselők, mi annak a jele, hogy tudomással bírtak egymásról és előzőikről". Az ezt követő megállapítással azonban már vitatkoz
nék: „e szerzők néhány kivétellel protestáns írók, leginkább prédikátorok, kik közlekedésben álltak Németországgal, s divatjukkal az ottani példát követték".
Bár megállapítja, hogy „Az egyetlen jelentékeny költő köztük Szenei Molnár Al
bert. . .,"26 nem veszi észre, hogy ő és oppenheimi tartózkodásai jelentik a közös pontot. Német mintáról nemigen tudunk (a német nyelv sajátosságai ugyanis nem teszik lehetővé a tökéletes időmértékes verselést), s így logikusnak tűnik a követ
keztetés, hogy maga Szenei Molnár fedezte fel a maga számára nyelvtudományi munkálatai során, hogy a magyar nyelv kiválóan alkalmas az időmértékes verse
lésre is.
Szenei Molnár Albert 1611 augusztusától 1612 áprilisáig tartózkodott először Oppenheimban Hieronymus Gallér nyomdász korrektoraként, itt vette feleségül Kunigunda Ferinariát. Másodszor a hazai letelepedés kudarca után, 1615 novem
berétől 1618-ig lakott itt már mint kántor, majd mint az iskola rektora.27 Nem lehet véletlen, hogy az idáig ismertté vált négy időmértékes magyar verse ehhez az időszakhoz köthető, sem előtte sem utána nem írt ilyet. Miért volt ez a város különleges Szenei Molnár számára? A magyar kutatás már korábban is gyanítot
ta, hogy hatással voltak rá a pfalzi választófejedelemségben elszaporodott, s Op-
18 Szepsi Csombor Márton összes művei. S. a. r. KOVÁCS Sándor Iván és KULCSÁR Péter. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968. 121., 458. (Régi Magyar Prózai Emlékek 1.)
19 Consecratio templi növi, azaz az uyonnan feleppitet bekeczi templumnac dedicalása... Cassan, 1625.
Schultz. (RMNY 1334.)
20 RMKT XVH/8.156-157.
21 PATAKI Fűsűs János, Királyoknak tüköré... Bartfan MDCXXVL Klösz jun. {RMNY 1347.) - A versek kritikai kiadása: RMKT XVH/8. 297-299.
22 RMKT XVn/6. 450.
23 Feidelmeknec serkentő oraia ... magyar nyelven tolmacslotta Pragay András ... Bartphan 1628. Klösz jun. (RMNY 1400.) - A versek kritikai kiadása: RMKT XVH/8. 9-36.
24 BORSOS István, Adatok a magyar időmértékes verselés történetéhez. ItK 1899.101-104.
25 HELTAI János, i. m. 313-314. - NLI, 76.
26 NÉGYESI László, i. m. 33.
27 NU, 53-56., 74-78.
penheimban különösen erőteljesen jelentkező okkult irányzatok, bizonyítékot azonban idáig nem találtak erre.28 Az itteni szellemi pezsgés érdekességét - né
hány esztendővel a teljes összeomlás és pusztulás előtt - az adta, hogy együtt és egyszerre volt benne jelen a református orthodoxia, az alkimista érdeklődés és az angol puritanizmus hatásának előszele. Oppenheimban két könyvkiadó műkö
dött 1610-tol kezdve, az egyikük, Levinus Hulsius özvegye, Kunigunda Ferinaria esküvői tanúja volt,29 s sorozatban adta ki az angol teológiai műveket, főként William Perkins munkáit. A másik könyvkiadó, Theodor de Bry hadászati, föld
rajzi, emblémás, orvosi és alkimista könyvekre szakosodott, kiadványait 1616-tól a korszak legjobb német grafikusa, Matthäus Merian illusztrálta, aki 1617-ben a családjába is bekerült, elvette a lányát feleségül. Volt a városnak egy nyomdásza, a már említett Hieronymus Gallér, aki szintén adott ki önállóan könyveket, ezek főként egyházi jellegűek, de köztük vannak Szenei Molnár Albert és a többi ma
gyar (Pécseli Király Imre, Szepsi Korocs György, Szenei Csene Péter) munkái is.
Idáig senki sem figyelt fel arra, hogy Levinus Hulsius özvegye és Theodor de Bry üzlettársakként érkeztek Frankfurt am Mainból Oppenheimba, s az 1611-től itt dolgozó Hieronymus Gallér nyomtatta ki mindkettőjük kiadványait.30 Ez azt jelen
ti, hogy az okkult és korai rózsakeresztes könyvek ugyanabban a nyomdában ké
szültek, mint a magyarok művei, tehát megvan a keresett bizonyíték, az összekötő kapocs. Szenei Molnár Albertnek és baráti körének költeményei ebben a pfalzi szellemi légkörben fogantak, erre vezethető vissza a teológiai művekben feltűnő játékos kedv, a rejtvénnyel, képverssel és a magyar időmértékes verseléssel - mint kuriozitásokkal - való kísérletezés. Heidelberg eleste és a katolikus zsoldosok által végrehajtott kínvallatás fordulópontot jelentett Szenei Molnár munkásságában: a kísérletező kedv eltűnt, s maradt a református orthodoxia, majd kisebb részben a puritanizmus - még mindig eléggé ellentmondásos - kettős hatása.
Ha most már megpróbáljuk nagyobb összefüggésekbe elhelyezni Szenei Mol
nárok próbálkozásait, azt is világosan látnunk kell, hogy nem ők voltak az egyet
lenek, akik ilyesmivel kísérleteztek. Jelenlegi ismereteink alapján feltételezhető, hogy az 1530-as és 1550-es évek között jelentkezett először az az irodalmi irányzat, amely az ókori klasszikusok műveit, műfajait és versformáit magyar nyelven is olvashatóvá akarta tenni (Sylvester János és Vilmányi Libecz Mihály verse, Bor
nemisza Péter Magyar Elektrája). A humanista iskoláztatású iskolamesterek, pro
testáns prédikátorok, művelt nemesek és katolikus papok ettől az időtől fogva többé-kevésbé birtokában voltak a tudásnak, azonban ezt nemigen használták (hogy miért volt így, azt nem tudjuk). Szegedi Lőrinc 1571-ben tíz soros diszti
chonnal vezette be Tkeophaniáját, ismerünk egy tökéletlen hexameteres sort, amelynek talán a Balassi-követő Széchy Tamás a szerzője, a legtöbb 16. század
28 SZÖNYI György Endre, Molnár Albert és a titkos tudományok. In Szenei Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz. Szerk. CSANDA Sándor, KESERŰ Bálint. Szeged, 1978. 49-57. (Adattár XVE. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 4.) - VÁSÁRHELYI Judit, Eszmei áramlatok és politika Szenei Molnár Albert életmüvében. Bp., Akadémiai Kiadó, 1985. 73-75. (Humanizmus és reformáció 12.)
29 NLI, 54.
30 Jozef BENZEMG, Johann Theodor de Bry, Levinus Hulsius Witwe und Hieronymus Galler als Verleger und Drucker zu Oppenheim (1610-1620). Arhiv für Geschichte des Buchwesens, 9.1969. 550-642.
második felében keletkezett időmértékes költemény azonban nem más mint nap
tárvers31 - ezek nagy példányszámban és sok kiadásban tették ismertté, hogy így is lehet verset írni. Az 1590-es években, a késő humanizmus idején új lendületet kapott az antikizáló törekvés, elegendő itt csak Baranyai Decsi János Sallustius- fordítására utalnom. A magyar időmértékes verset Magyari István 1600-ban meg
jelent Képbeli könyvecskéiében láthatjuk ismét nagyobb mennyiségben viszont, ahol a verses betétek egy része klasszikus mértékben lefordítva olvasható, s a döcögő pentameterek és hexameterek mellett néhány egészen jól sikerült sort is találha
tunk.32 A legjobb fordítást Stoll Béla is felvette Koporsó-felirat címmel legfrissebb 16. századi versantológiájába:
Életemet nékem jó bor tartotta, az is ölt meg, Hajnalt nem láttam józanon én soha is.
Csontom szomjúzik; bort most hints ez temetésre, S idd ki pohár borodat, s úti barátom eredj.33
Az 1610-es években még egy szerző van, akinek prédikációs kötete többek között időmértékes versfordítás-betéteket tartalmaz, ő a domidoctus (csak itthon tanult) váci református prédikátor, Foktövi János.34 Foktövi - bár később Rimay Jánossal is barátságba került35 - nem tartozott Szenei Molnár Albert köréhez, klasszikus mértékű verseinek színvonalát Négyesy László tűrhetetlennek minősí
tette.36 Az ő esetét látva komolyan el kell gondolkoznunk azon, honnan vette a példát próbálkozásához - azt kell feltételeznünk, hogy valamilyen mintát köve
tett, talán Magyari Istvánét.
Van még több példánk is az 1610-es évekből (Zvonarich Mihály, és Háportoni Forró Pál verssorai),37 ezek valamint Magyari és Szenei Molnárék egymástól füg
getlen jelentkezése azt a kérdést is felvetik, hogy vajon létezett-e a magyar nyelvű időmértékes verselésnek valamilyen szabályzata a 17. század elején. Ha valaki megfogalmazhatott volna egy ilyen poétikát, az éppen Szenei Molnár Albert;
nyomtatásban megjelent művei között azonban ezt nem találjuk. Szótárának 1604- es első (és ugyanígy az 1611-es, valamint az 1621-es) kiadásában megvannak a legfontosabb verslábak leírásai (én tizenhetet számoltam össze), ott van a Prosodia szó fordítása („Az Igékben minden syllabának jo móddal való ki mondása, han
golása")/ azonban hiába keressük a strófafajtákat, maga a strophe is csak „megfor-
31 A kevésbé közismert 16. századi időmértékes verseket lásd: Repertoire de la poésie hongroise ancienne.
Manuel de correction d'erreurs dans la base de données. Tome I—II., Direction Iván HORVÁTH assisté par Gabriella H. HUBERT, Paris, Nouvel Objet, 1992. 68., 173., 174., 203., 205., 277., 304., 342., 367., 477., 614., 615., 654., 656.
32 Kézbeli könyuetske az iol és bodogvl való meg halasnac mesterségéről. Mostan uyonnan Bevst Ioachimnac irasabol magyarra fordittatot MAGYARI István által... Sárvárat MDC. Manlivs (RMNY 869.) - A versbetétek modern szövegközlése: DÉZSI Lajos, Magyari István irodalmi működéséhez. Adalék a mértékes vers történetéhez. ItK 1903. 467-474.
33 XVI. századi költőkből. [Sajtó alá rendezte STOLL Béla.] Bp., Unikornis Kiadó, 1994. 290. (A magyar költészet kincsestára 20.)
34 H. HUBERT Gabriella, Egy morális antropológia 1614-ből. Foktövi János kéziratos prédikáció-gyűjteménye.
ItK 1986. 209-221. - A versbetétek kritikai kiadása: RMKT XVII/8.158-175.
35 JAKUS Lajos, Életképek és mozaikok a XVII-XVIII. századi Vácról. In Életmódkutatások Pest megyéből.
Szerkesztette IKVAI Nándor. Szentendre, 1987. 59. (Studia Comitensia 18.)
36 NÉGYESI László, i. m. 35.
37 RMKT XVII/8. 215., 248.
dítás" értelemben szerepel, s a Colon valamint a Periódus magyarázata sem kielé
gítő verstani szempontból.38 1610-ben megjelent Nova grammatica Ungaricájának (Új magyar nyelvtanának) eszmefuttatása a szótagok hosszúságáról és az „accen- tusokról" (vesszőkről), azt mutatja, hogy foglalkoztatta már a probléma.39 Kecskés András szerint itt téves és verstani szempontból használhatatlan következtetésre jutott;40 Balázs János ennél árnyaltabban fogalmazva rámutat: Szenei Molnár rájött arra, hogy nálunk a vessző - más nyelvekkel ellentétben - a magánhangzók hosszúságát jelöli, s hogy a magyarban a szavak hangsúlya független a magán
hangzók hosszúságától, azt semmiféle írásjel nem jelöli.41 Igaz tehát, hogy „A ma
gyar hangsúlyrendszer természetét nem ismerte fel",42 azaz nem jutott közelebb a hangsúlyos verselés elméleti alapjaihoz, ez azonban semmit nem von le érde
meiből. Sokatmondó az időrend is: ő és körének kísérletei zömmel a nyelvtan megjelenését követő évtizedben láttak napvilágot - először volt az elméleti felis
merés, s utána következett a gyakorlati alkalmazás.
Még merészebb következtetések levonását teszi lehetővé az Országos Széché
nyi Könyvtár egyik kézirata, amely magyarországi, de nem magyar időmértékes poétikát tartalmaz a zólyomi születésű (Balassi Bálint földije!) Jeremiás Parlagi tollából a 16/17. század fordulója körüli időkből De litteratura Slavorum germanis- sima címen.43 Nem más ez, mint egy kis huszonkét levélnyi terjedelmű alapfokú grammatikai tankönyv, mégpedig két nyelven, latinul és a szlovákok korabeli irodalmi nyelvén, a cseh nyelv szlovakizáló változatán. A kézirat magyarországi eredetét az is bizonyítja, hogy megkülönbözteti egymástól a cseh (Bohemicus) és a saját (Slavonicus) nyelvét. Az első fejezet a „Slavonicus" helyesírást tárgyalja, a második rész címe: „De compositione versuum" (A versszerzésről) - itt rögtön leszögezi, hogy két fajta vers létezik, a hangsúlyos (vagy rímes), amit rhytmusnak nevez, és az időmértékes, a metrum. A hangsúlyos (rímes) verselésre hoz is rögtön példaként egy költeményt, amely az úrvacsoráról szól helvét értelmezésben, ezzel azonban tovább nem foglalkozik, mert „Plus artificii est in metro quam in rythmo" (az időmértékes verselés művészibb mint a hangsúlyos/rímes). Tehát következik egy verstan klasszikus versmértékekre, a szlovákok által használt cseh irodalmi nyelven, bőséges példákkal, a végén külön példaversekkel, amelyek részben egyházi, részben világi témájúak. Parlagi életpályáját nem ismerjük, így nem tudhatjuk, melyik magyarországi iskolában tanította verstanát. Az biztos, hogy 1588-ban iratkozott be a wittenbergi egyetemre, a helvét irányú teológia híve volt, s levelezett Johann Jakob Grynaeussal.44 Szoros kapcsolatban állhatott az
38 SZENCI MOLNÁR Albert, Dictionariúm Latinoungaricum... Norimbergae MDCIV. Hutterus (RMNY 919.) - Uő., Lexicon Latino-Graeco-Hungaricum... Hanoviae MDCXL Villerianus et Heidelbergae MDCXXL Geyderus (RMNY 1012. és 1239.)
39 SZENCI MOLNÁR Albert, Novae grammaticae Ungaricae líbri duo. Hanau, 1610. In Régi magyar nyelvészek Erdősitől Tsétsiig. Kiadta TOLDY Ferencz. Pest, 1866.123-124.
40 KECSKÉS András, A magyar verselméleti gondolkodás története a kezdetektől 1898-ig. Bp., Akadémiai Kiadó, 1991. 46-47. (Irodalomtudomány és kritika)
41 BALÁZS János, Szenci Molnár Albert és az európai nyelvtudomány. In Szenci Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz, 73-74. - Uő., Magyar deákság. Anyanyelvünk és az európai nyelvi modell. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1980. 565-566. (Elvek és utak)
42 KECSKÉS András, í. m. i. h.
43 Jeremiás PARLAGRJS, De litteratura Slavorum germanissima. In usum puerorum naturali methodo edita.
Országos Széchényi Könyvtár kézirattára, Duód. Lat. 15.
44 Johann Jakob Grynaeus magyar kapcsolatai. Közreadja SZABÓ András. Szeged, 1989. 111-112., 160.
(Adattár XVT-XVIII, századi szellemi mozgalmaink történetéhez 22.)
észak-magyarországi késő humanizmus képviselőivel, ezt látszik igazolni, hogy ő vitte el 1592-ben Forgách Imrének (Pallas egyik magyar ivadékának) a levelét Genfbe Thédore de Béze-hez.45 Kéziratának végén egy más kéztől származó latin vers, Horatius egyik ódájának „paródiája", szintén errefelé, Sebastian Ambrosius Lahm késmárki köre irányába mutat, ennek tagjai között egyaránt voltak németek (cipszerek), szlovákok és magyarok. Ambrosius Lahm írta az első ismert, magyar
országi szerzőtől származó paródiát („Deo, vitae mortisque arbitro..."),46 amely Balassi Bálint egyik versének irodalmi mintájául szolgált.47 A cseh irodalomban 1500 előtt is volt már próbálkozás az időmértékes vers meghonosítására, legkö
zelebb a célhoz azonban a 17. században jutottak, amikor alapos elméletre támasz
kodva a szótagok hosszúságára és rövidségére építettek. Ez a verselési mód később kiment a divatból, a cseh (és a szlovák) irodalmi nyelv a 19. századtól hangsúlyokkal és szótagszámlálással igyekezett visszaadni az antik versformá
kat. Jeremiás Parlagi verstana nyilvánvalóan a 17. századi típus korai elméleti megalapozása, ugyanakkor magyar szempontból is fontos, megerősíti azt a felté
telezést, hogy létezhettek magyar nyelvű időmértékes poétikák - akár maga a Sebastian Ambrosius Lahmmal szintén kapcsolatban állt Szenei Molnár Albert is eljuthatott odáig az 1610-es években, hogy egy ilyet (legalább kéziratban) megfo
galmazzon. Magyar nyelvtant írni görög és latin mintára, illetve magyar verstant írni szintén görög és latin mintára (átvéve még a néma „h"-t is, amely Sylvesternél és Szenei Molnárnál egyaránt megtalálható) - e két dolog egymásból következik és csak egy kis lépés választja el őket egymástól.
Hogy Szenei Molnár Albert valóban megtette-e ezt a kis lépést, azt már való
színűleg sohasem fogjuk megtudni. A lehetőséget felismerte, használta, terjesztet
te, de ez nála is csak kuriózum volt, mértékhű fordítások és alkalmi költemények műfaja. A hazai humanizmus és késő humanizmus fejletlensége folytán a magyar időmértékes verselés igazi felfedezése így a 18. század íróira maradt.
Szabó András
45 Theodore de Béze levele Forgách Imréhez, Genf 1592. május 20. Universitätsbibliothek Bern (Bürgerbibliothek), Bongarsiana, A 46. ff. 586-589. (No. 166.)
46 TARNAI Andor, A paródia a XVI-XVIII. századi Magyarországon. ItK 1990. 455-456.
47 Balassi Bálint versei. A szöveget gondozta és a jegyzeteket írta KŐSZEGHY Péter és SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza. Bp., Balassi Kiadó, 1993. 190., 255. (Régi Magyar Könyvtár, Források 4.)
48 Julie NOVÁKOVÁ, Starócesky hexametr s prihlédnutim k hexametru novoceskému. In Teorie verse I. Sborník Brnenské versologické konference 13-16. kvetna 1964. Redigoval Jirí LEVY. Brno, 1966.195-201.
