• Nem Talált Eredményt

A nikkel hatását figyelembe vevő acélkéntelenítési kutatások szempontjából fontos fém-szulfidok képződési feltételeinek termodinamikai vizsgálata

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A nikkel hatását figyelembe vevő acélkéntelenítési kutatások szempontjából fontos fém-szulfidok képződési feltételeinek termodinamikai vizsgálata"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

A N I K K E L H A T Á S Á T F I G Y E L E M B E V E V Ő

A C É L K É N T E L E N Í T É S I K U T A T Á S O K S Z E M P O N T J Á B Ó L F O N T O S F É M - S Z U L F I D O K K É P Z Ő D É S I F E L T É T E L E I N E K

T E R M O D I N A M I K A I V I Z S G Á L A T A

DR. SZŰCS LÁSZLÓ (Közlésre é r k e z e t t : 1973. j a n u á r 18.)

A szakirodalmi adatok alapján megállapítható, hogy a különböző szulfidképződ ési folyamatök lejátszódását az egyes kutatók nem egyértel- műen fogalmazzák meg, és ezért következtetéseik is eltérőek a Ni kén- telenítést befolyásoló hatását illetően. Az egymással ellentétes megállapí- tásokon túlmenően a szakirodalomban nem találhatók a nikkel-szulfid vegyületek képződési reakciói normál szabadentalpia változásainak érté- kei az acélgyártás hőmérsékletén. Hiányoznak ezek az adatok mind az elemeiből, mind az acélban oldott komponensekből keletkezhető nik- kel-szulfidokra vonatkozóan egyaránt. Részben ezen hiányosságok pót- lására, részben saját kísérleti adataink termodinamikai feldolgozásának megalapozására fogalmazzuk meg a fontosabb fém-szulfidok képződésének termodinamikai feltételeit, különös figyelemmel a nikkel-szulfidokra.

Elsőnek a kémiailag tiszta komponensekből keletkező FeS, MnS és NiS képződésének termodinamikai feltételeit vizsgáljuk az alábbi reakció- egyenletek alapján:

Fe( r ) + 0,5 S2 g = FeSf (1)

Few ) + 0,5 S2,g = FeSf (2) Fef + 0,5 S2,g = FeSf (3) Mnr -f 0,5 S2,g = MnSs,z (4) Mnf + 0,5 S2,g = MnSf (5) Ni.- + 0,5 S2.g = NiSf (6) A szulfidképződési reakciók AG° = f (T) függvényei — a NiS kivéte- lével — I. F. Elliott, M. Gleiser és V. Ramakrishna1 adatai szerint a kö- vetkezők :

zlGf = —27100 + 6,32 T (1500—1665 K°) (7) J G Í = —26700 + 6,06 T (1665—1809 (8)

/JGS = —29970 -f 7,90 T (1809—2000 K°) (9)

(2)

zIGf = —69200 + 19.18 T (1516—1803 K°) (10) AG% = —63100 4 - 15.77 T (1803—2000 K°) (11) A nikkel-szulfid v e g y ü l e t e k r e a szakirodalom2 n e m közli a képződési

reakciók n o r m á l s z a b a d e n t a l p i a v á l t o z á s á n a k h ő m é r s é k l e t szerinti f ü g g - v é n y é t [^JGNÍS = f (T)] az a c é l g y á r t á s hőmérsékleteire. C s u p á n az alábbi nikkel-szulfid v e g y ü l e t e k képződésének AG° é r t é k e i t t ü n t e t i f e l alacso- n y a b b h ő m é r s é k l e t e k r e vonatkozóan.

— N i3S2 + x ( s z ) + ~ S2t ( e ) = NiSsz (12) o o

3 Ni(SZ) -f- S2> (g) = Ni3 S2_x (SZ) (13)

NiS1+X(SZ)H S2,(g) = NÍ«2j(sz) (14)

Ni(sz) S2,( ? ) = Nis(f) (15)

2

A f e n t i szulfidképződési f o l y a m a t o k közül — acélgyártási s z e m p o n t b ó l — a (15) reakció a legjelentősebb.

E r r e a r e a k c i ó r a vonatkozó zlH° és z!G° é r t é k e k e t a 2. táblázatból v e h e t j ü k . A (15) reakció szerint a NiS képződésekor 669 K°-on a—ß fázis á t a l a k u l á s t ö r t é n i k és ettől kezdve a zJG° é r t é k a h ő m é r s é k l e t t e l lineárisan változik. A t e r m o d i n a m i k a i a d a t o k 1300 K°-ig adottak. így 669—1300 K°

között m e g a d o t t AG° é r t é k e k a l a p j á n a NiS képződési f o l y a m a t AG° = f (T) f ü g g v é n y e f e l í r h a t ó . A f e n t i t á b l á z a t b ó l (2.):

JG% i K° = —22900 cal/mól ZÍGÍSO I K° = —14300 cal/mól Ezek segítségével a AG° — í (T) f ü g g v é n y3:

—14300 + 1300 • AS° = —22900 - f 700 • AS°

600

AH° = —22900 H- 700 (—14,3) = —32910 cal/mól

zJG°15 = —32910 + 14,5-T (16)

B á r az adatok a N i S keletkezésére csak 1300 K°-ig adottak, mégis, mivel m a g a s a b b h ő m é r s é k l e t e n á t a l a k u l á s nincs, ezért 1300 K° f e l e t t is a (16) egyenlettel s z á m o l h a t u n k .

(3)

tO t o

TISZTA Ni, Mn, Fe, TOVÁBBÁ NiS, M n S ÉS FeS ÁTALAKULÁSI P O N T J A I

1. táblázat

A változás m ó d j a

Ni Mn Fe

A változás

m ó d j a Hx cal/atom H^ cal/atom Hx cal/atom

£ M-l

Átalakulás

990 1360 1410

a—ß: 535 ß—y: 525 y—8: 1410

1184 1665

a—y: 215 y—(): 270

N

H Olvadás 1726 4210 1516 3500 1809 3700

Fémszulfid (NiS, MnS, FeS)

Átalakulás 669 a—ß: 630 (mol)

411 598

a—ß: 570 (mol) ß—y: 120 (mol)

Fémszulfid (NiS, MnS, FeS)

Olvadás 1083 1803 6240 (mol) 1468 7730 (mol)

Megjegyzés: x — az átalakulás m ó d j a

oo CO

(4)

A tiszta f é m n i k k e l olvadáspontja 1726 K°, ezért az acélgyártás hő- mérsékletén folyékony halmazállapotban van jelen. így 1726 K° feletti hőmérsékleteken m á r folyékony halmazállapotú nikkel(II)-szulfid kép- ződésével kell s z á m o l n u n k :

Ni + 0,5 S2) g = NiSf

Az egyenlet termodinamikai n o r m á l szabadentalpia függvényét az aláb- biak szerint s z á m í t o t t u k :

A számítás z/G°7 f ü g g v é n y é t az 1. táblázat adatai segítségével határoztuk meg a következő általános összefüggés a l a p j á n :

Ni(SZ) + 0,5 S2, (g) — NiSf j G ?5 •-= —32910 + 1 4 , 3 T Ni(sz) = Ni(i) j G f7 = 4210 — 2,44 T

(15—16) (17—18) Ni(f) + 0,5 S2, (g) = NiS(i) z/G6° = z/G,°5 - zíGf7

zlGg = —37120 + 16,74 T (19)

(20)

z/ Gj7 = 4210 — 2,44 T (18)

A TISZTA K O M P O N E N S E K B Ő L K É P Z Ő D Ő N I K K E L ( I I ) - S Z U L F I D R E A K C I Ó J Á N A K N O R M Á L S Z A B A D E N T A L P I A V Á L T O Z Á S A

2. táblázat

Változás A G£tís

400 669 669

800 1200

1300

a—ß

— 2 8 6 0 0

—23400

—23400

— 2 1 2 0 0

—15500

—14300 1400

1500

1600

1726 1726 1900

2000

N i - o l v a d á s

—13684

— 1 2 0 1 0

—10336

—8227

—8227

—5314

—3640

(5)

A 2. táblázatban összefoglaltuk a NiS képződési normál szabadén- talpia változás értékeit. A 400—1300 K° hőmérsékletközbe eső adagokat a 2 irodalom táblázatából vettük. Az 1300 . . . 2000 K° intervallumba eső értékéket a (19) egyenlet segítségével határoztuk meg (a szaggatott vonal alatti értékek). A kapott értékeket a hőmérséklet függvényében az 1. áb- rán vázoltuk.

H ö m é r s é k l e t . K0

0 400 800 1200 1600 2000 2400

0

- 1 0 0 0 0

- o E o o o h

CD <

- 2 0 0 0 0

—30000

- 4 0 0 0 0

- 5 0 0 0 0

T

V ^ K Í

F e ,

F e S , F e ( y )

F e ( r f )

V *

o F e S F e S

M n ( y )

< / \ / n ( ß )

- 6 0 0 0 0

1. ábra

A tiszta fázisból keletkező szulfidok normál szabadentalpia változása a hőmérséklet függvényében

(6)

Amint látható, a értéikei nem teljesen lineárisan változnak a hőmérséklettel, m i v e l a vizsgált hőmérsékleti intervallumba esik a NiS a—ß átalakulás (669 K°), valamint a tiszta fémnikkel olvadáspontja (1726 K°) is.

A mangán(II)- és vas(H)-szulfidok tiszta komponensekből történő képződéséit az (1) . . . (5) reakcióegyenletekkel, míg a képződési normál szabadentalpia változás értékeit a (7) . . . (11) egyenletekkel számítottuk.

J. Elliott által közölt táblázatokban2 a függvények növekvő hőmér- sékletre kiszámított értékei a bekövetkező változásokkal együtt adottak.

Ezek figyelembevételével a tiszta komponensekből keletkező NiS, vala- mint az MnS és F e S normál szabadentalpia hőmérséklet szerinti válto- zásának részben számított, részben szakirodalomból átvett értékeit a már említett 1. ábrán m u t a t j u k be, melyből az alábbi következtetések von- hatók le:

a) Mindhárom szulfidnak tiszta komponensekből való képződésének termodinamikai feltételei (ÁG° < 0) az acélgyártás hőmérsékletén adottak;

b) A hőmérséklet növekedésével mindhárom szulfid képződésének lehetősége csökken, mivel képződési n o r m á l szabadentalpia vál- tozásaik negativitása csökken;

c) Az acélgyártás hőmérsékletén tiszta komponenseikből képződő há- rom szulfid közül legkevésbé a NiS-nek adottak a képződési lehe- tőségei.

A következőkben az acélban oldott komponensekből •••— [Fe], [Mn], [Ni] és [S] — keletkező fémszulfidok képződési feltételeit vizsgáljuk a szakirodalmi adatok és az alábbi reakcióegyenlet felhasznaiásával:

[Me] + [S] = MeS(f) (21)

Ismert ugyanis az a metallurgiai megállapítás, hogy a folyékony acélban a kén nemcsak FeS, hanem az acélban oldott egyéb elemekkel vegyülve, más fémszulfid a l a k j á b a n is jelen lehet, pl. MnS alakban. A keletkező fémszulfidoknak az acélban oldotlt állapotban történő képződését leíró

[Me] - f [S] = [MeS] (22) reakciót azonban nem választhattuk minden esetben egymással össze-

hasonlító alapfolyamatként, m e r t egyrészt a vizsgált szulfidok (FeS, MnS, NiS) acélfürdőben való oldódásának mértéke nagyon különböző, másrészt, m i n t pl. a NiS esetében, ismeretlen. A FeS nagymértékben, a MnS gya- korlatilag kevéssé és a NiS — ha keletkezik is — valószínűleg nagyon rosszul vagy egyáltalán nem oldódik az acélfürdőben. Ezért el kellett tekintenünk a (22) reakció szerinti általános formában jelzett szulfid- képződési és acélban való oldódási f o l y a m a t n a k termodinamikai alapon történő összehasonlításától.

Az acélfürdőben oldott komponensekből keletkező fémszulfidok kép- ződése termodinamikai feltételeinek számításához szükséges adatokat a 3. táblázatban foglaltuk össze.

(7)

A SZÁMÍTÁSOKHOZ ALKALMAZOTT REAKCIÓEGYENLETEK NORMÁL SZABADENTALPIA VÁLTOZÁSAI

3. táblázat

Reakció-

szám Reakció

Normál szabadentalpia

változása, G°

Irodalom

23 0,5 S2,( g ) = [S] —31520 + 5,27 T [1]

24 2

II Z

—5000 — 7,42 T 1726—2000 [1]

19 Ni(f) + 0,5S2t(g) = NiS(f) —37120 + 16,74 T 1726—2000

25 N n(f ) = [Mn] — 9,11 T 1516—2000 [1]

26 ° '5 S2,(g) + Fe( f ) = [FeS] —28180 + 1,44 T 1809—2000 [4]

3 0,5S2,( g ) + Fe( f ) II Ti T> J/3 —29970 + 7,90 T 1809—2000 [1]

27 F e S( f )= [ F e S ] +1790 — 6,46 T 1809—2000

Az acélban oldott k o m p o n e n s e k b ő l feltételezett nikkel(II)-szulfid képződésének t e r m o d i n a m i k a i feltételeit az alábbi reakcióegyenlet szerint s z á m í t j u k ki:

[Ni] + [S] = NiS(f) (28) A (28) reakció AG° = f (T) f ü g g v é n y e a szakirodalomban nem talál-

ható, ezért Hess t é t e l é n e k alkalmazásával a 3. táblázat segítségével az alábbi módon számítottuk ki:

0,5 S2 ) (g > = [S] j G § s = —31520 + 5,27 T

Ni(f) = [Ni] z7G24 = —50 00 — 7,42 T Ni(f) + 0J5S25(g)=NiS(f) z/Gfe = —37120 + 16,74 T [Ni] + [S] =NiS,f ) J G f s = J G2° 3 + (zJG2°4 - JG2°, )

z/Gos = —600 + 1 8 , 8 9 T (29) Hasonló módon s z á m í t o t t u k a mangán(II)-szulfid képződésének f e l t é t e -

leit is a :

[Mn] + [S] = MnS(SZ) (30)

és a

[Mn] + [S] = MnS(f) (31) reakcióegyenletek alapján.5

(8)

Az 1516—1303 K° hőmérsékletközben a (30) reakcióegyenlet alapján számoltunk:

0,5 S2J(P) = [S] z/G£3 = — 3 1 5 2 0 + 5,27 T

M n( f )= [ M n ] AG§b = — 9,11 T

Mn( F ) + 0,5S2,(G) = MnS(SZ) J G4° = — 6 9 2 0 0 + 1 9 , 1 8 T

[Mn] + [S] = MnS(SZ) A G $0= A G 2 — (AG$5 + A G h )

^G3°o = —37680 + 23,02 T (32)

Az 1893—2000 K° hőmérsékletközben pedig a (31) reakcióegyenlet alapján számoltunk:

0,5 S2 > ( G ) = [S] JG£B = — 3 1 5 2 0 + 5,27 T Mn(F) = [M n] A G & = — 9,11 T MN(F)-F-0,5 S2 ) (G) = MnS(F) J G ? = — 6 3 1 0 0 + 15,77 T

[Mn] + [S] = MnS(f) j G §t = j G g - ( j G ^ + j G ^ ) zíG.fi = —31580 + 19,61 T

A folyékony vas(II)-szulfid esetében a képződési reakció:

F e(F ) + [ S ] =F e S( F )

0,5 S2,(B) = [S] JG& = — 3 1 5 2 0 + 5,27 T FE(F) + 0,5 S2< (G) = FES(F) = — 2 9 9 7 0 + 7,90 T

Fe( f ) + [S] = FeS(f) JG3°4 = A G3° — AG§3

AG§4 = + 1 5 5 0 + 2 , 6 3 T (35)

Mivel a vas(II)-szulfid az acélban jól oldódik, ezért a vizsgált (34) reakció- egyenlet a k ö v e t k e z ő k é p p e n módosul:

F e( f )+ [ S ] = [FeS] (36)

A (36) reakcióegyenlet AG° f ü g g v é n y é t az alábbiak szerint határoztuk meg:

0,5 S2, TE) + Fe( F ) = [F e S] A G §6 = — 2 8 1 8 0 + 1,44 T 0,5 S2, (G) + Fe( F ) = FES(F) JG$ = — 2 9 9 7 0 + 7,90 T FE(F) + [S] = FES(F) J G3°4= + 1 5 5 0 + 2,63 T

Fe( f ) + [S] = [FeS] z/G3°6 - ( ^ G f t + AG•&) - zíG:?

ZlG& = + 3340 — 3,83 T (37) (33)

(34)

(9)

Ismert viszont, hogy 1809 K°-nál alacsonyabb hőmérsékleten (1664—

1808 K°-ig) a vas Fe(<5) f o r m á b a n jelen van. Ezért e hőmérsékleti t a r t o - mányban az alábbi reakció írható fel:

Fe (S) + [S] = [FeS] (38) A (38) reakcióegyenlet AG° függvényét az alábbi részreakciók segítségével

számítottuk:

0,5 S2,( g ) = [S] J G & = —31520 + 5,27 T

• ,5 S2> (g) + Fe(f) = [FeS] z/G& = —28180 + 1,44 T 0,5 S2,( t 0 + Fe(f) = FeS(f) = —29970 + 7,90 T 0,5 S2, + Fe (ő) - FeS(f) j G ? = —26700 + 6,06 T

F e (ó) + [S] = [FeS] JG§8=UG§ + J G & ) - (z/G3° + JQ&)

AG§8 = + 6610 — 5,67 T (39) Mindhárom fém-szulfidnak az acélban oldott komponenseiből történő

képződése normál szabadentalpia változásának hőmérsékletfüggését leíró IG° — f (T) függvényét is kiszámítottuk, és értékeit a 4. táblázatban f o g - laltuk össze.

A 4. táblázat adatait a 2. diagramban ábrázoltuk, amiből az alábbi következtetéseket v o n h a t j u k le:

a) az acélgyártás hőmérsékletén (1500—1625 C°) az acélban oldott FeS képződésének jó ( J G %S < 0), a folyékony halmazállapotú MnSf képződésének, ill. önálló szulfid fázisként történő kiválásá- nak igen kevés(AGMnsfcsak 1365 C° alatt negatív), míg a nikkel(IÍ)- szulfidnak egyáltalán nem adottak a feltételei (ZIGNISJ > 0);

b) a hőmérséklet növekedésével az MnS és NiS képződésének nor- mál szabadentalpia változás é r t é k e még pozitívabbá válik, ami még inkább csökkenti képződésük, ill. Önálló szulfidfázisként t ö r - ténő kiválásuk lehetőségét. Kisebb hőmérsékleten (1365 C° alatt) a mangám(II)-szulfid kiválásának feltétele megvan, ami megegye- zik az acélgyártás gyakorlatában tapasztaltakkal. A vas(II)-szulfid képződésére és acélban történő oldódására a hőmérséklet emelke- dése fokozott hatással v a n ;

c) a három szulfid közül a legpozitívabb AG° értékekkel a nikkel(II)- szulfid képződési reakciója bír.

Ez az érték 5—6-szor pozitívabb, mint a hasonló körülmények között számított MnS értékei. Ezért a folyékony niikkel(II)-szulfid létrejöttének termodinamikai feltételei nem biztosítottak az acélgyártás hőmérséíkletén.

(10)

co

ACÉLBAN OLDOTT KOMPONENSEKBŐL KELETKEZŐ NIKKEL(II)-, MANGÁN- ÉS VAS(II)-SZULFIDOK KÉPZŐDÉSI NORMÁL

SZÁBADENTALPIÁINAK VÁLTOZÁSAI (cal. m ó l -1)

4. táblázat

T, K°

NiS M n S, s z MnSf [FeS] g FeS

T, K° [Ni] + [S] = NiS ÍMn] + [S] = M n S( s ? ) ÍMn] + [S] = M n S( n Fe ((5) + [S] = FeS F e( f )+ [S] = [FeS]

T, K°

= — 600 + 18,89 T = 37680 + 23,02 T ^ — 31580 + 19,61 T =6610 — 5,67 T =- 3340 — 3,83 T T, K°

1726—2000 K° 1516—1803 K° 1516—2000 K° 1665—1809 K° 1809—2000 K°

1516 —2781,68 ' —

1665 + 648,30 — . —2830,55

1726 +32004,14 +2052,52 —3346,52

1773 +32891,97 +3134,46 —3442,91

1803 +33958,67 +3825,06 —3613,01

1809 +33572,01 +3894,49 —3647,03

1873 +34780,97 +5149,54 —3833,59

1900 +35291,00 +5679,00 —3937,00

2000 +37180,00 +7640,00 —4320,00

(11)

-o

5 150001—

o <J_

o " 10000

<3

1500 1600 1700 1800 H ö m é r s é k l e t K0

1900 2000

2. ábra

A folyékony acélban képződő szulfidok normál szabadentalpia változása a hőmérséklet függvényében

I R O D A L O M

1 Elliott J. F.—Gleiser M.—Ramakrishna V.: Thermochemistry for Steelmaking, 1960. London.

2 Elliott J. F.—Gleiser M.: Thermochemistry for Steelmaking, 1960. London.

3 Simon S.: Acélgyártás I. Tankönyvkiadó, Bp. 1968.

4 Simon S.: Vizsgálatok az oxigénes acélgyártásban végbemenő kénoxidáció termo- dinamikai és reakciókinetikai törvényszerűségeinek feltárására. Doktori érteke- zés. Miskolc, 1965.

5 Szűcs László: Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1969. VII.

p. 297—303.

(12)

ТЕРМОДИНАМИЧЕСКИЙ А Н А Л И З УСЛОВИЯ ВОЗНИКНОВЕНИЯ СЕРНИСТЫХ МЕТАЛЛОВ В А Ж Н Ы Х ПРИ ОБЕССЕРИВАНИИ

СТАЛИ С УЧЁТОМ ВОЗДЕЙСТВИЯ Н И К Е Л Я

Д - р Л а с л о Сюч

В таблицах специальной литературы есть не все значения Л G° реакции серни- стых металлов, которые в а ж н ы е с точки зрения исследования обессеривания стали.

Данные — относящиеся к сульфиду возникающему либо из своих элементов, либо из компонентов растворённых в стали-отсутстчуют. Особенно чувствуется отсутствие данных в отношении Ni (II) сульфида.

Автор в настоящей статье хочет пополнить эти недостатки при помощи отчасти данных специальной литературы, отчасти путём своих подсчётов.

На основе получаемых образований делает термодинамический конечный выдов:

из Fe, Мп и Ni-сульфидов владеет самым позитивным значением J G ° возникновение Ni (Н)-сульфида. Поэтому термодинамические услнвия этого соединения не обеспечены при температуре производства стали.

A T H E R M O D Y N A M I C A N A L Y S I S OF T H E C O N D I T I O N S O F M E T A L S U L P H I D E F O R M A T I O N W I T H S P E C I A L R E G A R D T O T H E R E S E A R C H WORK

TN T H E F I E L D O F S T E E L D E S U L P H U R I Z A T I O N UNDER T H E E F F E C T O F N I C K E L

by Dr. László Szűcs

In t h e t a b u l a t i o n s of special l i t e r a t u r e on t h e s u b j e c t p a r t of t h e values of m e t a l sulphide r e a c t i o n s w h i c h a r e r e l e v a n t in r e s e a r c h w o r k in t h e field of t h e r m o d y n a m i c processes of steel d e s u l p h u r i z a t i o n , c a n n o t b e f u u n d . Data and e s t i m a t e s on this p r o b l e m a r e s c a n t y r e g a r d i n g b o t h sulphides f o r m e d f r o m their elements, and s u l p h i d e s f o r m e d by dissolving t h e c o m p o n e n t s of steel. T h i s scantiness of e s t i m a t e s especially m a k e s itself f e l t in the case of Ni (II)-sulphide.

T h e a u t h o r of t h i s p a p e r has set t h e task of p a t c h i n g t h e gap in t h e estimates p e r t a i n i n g to t h e a b o v e p r o b l e m , r e l y i n g p a r t l y on his o w n estimates, p a r t l y on t h e e s t i m a t e s f o u n d in t h e special l i t e r a t u r e on t h e m a t t e r .

O n t h e basis of e s t i m a t e s a t his disposal t h e a u t h o r has c o m e to t h e conclusion t h a t a m o n g s u l p h i d e s F e - , Mn-, a n d Ni (II) t h e l a t t e r h a s t h e h i g h e s t positive value, viz. Л G ° . For t h a t r e a s o n t h e t h e r m o d y n a m i c conditions of t h e c o m p o u n d under discussion a r e not i n s u r e d at t h e t e m p e r a t u r e of steel p r o d u c t i o n .

Ábra

1. táblázat
A számítás z/G°7  f ü g g v é n y é t az 1. táblázat adatai segítségével határoztuk  meg a következő általános összefüggés  a l a p j á n :
3. táblázat   Reakció-szám  Reakció  Normál  szabadentalpia  változása, G°  K°  Irodalom  23  0,5 S 2 , ( g )  = [S]  —31520 + 5,27 T  —  [1]  24  2 II Z  —5000 — 7,42 T  1726—2000  [1]  19  Ni(f) + 0,5S 2t ( g )  = NiS(f)  —37120 + 16,74 T  1726—2000  —
A 4. táblázat adatait a 2. diagramban ábrázoltuk, amiből az alábbi  következtetéseket  v o n h a t j u k le:
+2

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

[r]

arra tehát, hogy mely nyelven van joga mindenkinek a szóban forgó három emberi jog gyakorlá- sához. Induljunk ki abból, hogy sok olyan ember van, aki nem ért és nem is beszél

Például a mentális egészség szempontjából a korábbi kutatások kimutatták a spiritualitás jótékony hatását, pontosabban a spiritualitás alacsonyabb szorongással és

Az utóbbi években nikkel allergia és palládium, vala- mint réz szenzibilizáció kapcsolódása figyelhetô meg.. A nikkel és a palládium csak egyirányú keresztreakciót

A fogyasztóvédelem erkölcsi problémáinak az enyhítése érdekében a fogyasztóvédelem területén legfontosabb feladataink az alábbiak: a tudomány

De egyszer majd história lesz ez is, ezért rendkívül fontos az a mindent rögzítő (a leglényegesebb szempontokat figyelembe vevő) csoportosítás, amely az immár önálló

Elvárások az információs társadalomban szükséges tudást illetően Arra a kérdésre, hogy az információs társadalom polgárainak milyen ismeretek- re,

Amíg Cordier és Chipman 1955-ben egyértelműen állapítják meg, hogy a Ni nincs hatással a vasban oldott kén aktivitására, addig Alcock és Richardson vizsgálati