К E RÉ N Y I E G O N ő r n a g y
TERVSZERV LŰ SZERPÓT LÁSS AL
A KÜZDŐKÉPESSÉG FOKOZÁSÁÉRT
A lőszer a hadviselés legfontosabb anyaga, amely súlyban és meny- nyiségben az utánpótlás legtekintélyesebb részét képezi. A Nagy Honvédő Háború hadműveleteiben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a harc- cselekmények — főképpen a támadás sikere — soha nem függött annyira az anyagellátás, kiváltkép a lőszerpótlás jól megszervezett végrehajtásától mint a korszerű hadviselésben.
Háborúban a küzdő seregtesteknek harchoz szükséges lőszerre! kellő időben történő folyamatos ellátása a tüzérségi anyagi szolgálat legfonto-
sabb feladata. b
A lőszerutánszállítás és lőszerrel való ellátás „felülről — lefelé" tör- ténik. Az elöljáró tüzérségi szolgálatvezető az elöljáró hadtáoparancsnokkal' egyetemlegesen felelős az alarendelt egységek lőszerellátásáért és az alá- rendelt parancsnok felé idejében történő utánszállításért. A tüzérségi szol gálát vezetője a szükséglet megállapításáért, idejében történő biztosításáért a lőszer helyes elosztásáért, a szállítási követelmények időben történő köz- léséért felelős. A hadtápparancsnok felelőssége a szállítási követelmények teljesítésére terjed ki. A szállító-tér helyzetéhez viszonyított észrevételeit azonnal köteles a tüzérségi parancsnok tudomására hozni, megjelölve a hadtáp maximális szállítási teljesítményét.
Hogy a vezetés részére a lőszerben való szükséglet gyorsan meghatá- rozható legyen, a lőszerfelszerelést javadalmazásokban határozzuk meg. Lő- szerjavadalmazásnak nevezzük az 1 — 1 fegyverre (puska, géppuska, löveg stb.) megállapított lőszermennyiséget. Röviden a javadalmazás a lőszer- fogyasztás, nyilvántartás és utánpótlás mértéke. A lőszerjavadalmazás meg- állapításánál általában egy közepes csatanap alatt elfogyasztott lőszer meny nyiségét vesszük alapul.
Háborúban a csapatok lőszerszükségletének egy részét maguk a har- cosok (egyes harceszközök, harckocsik, lövegek, gépjármüvek stb.) viszik magukkal, a lőszerszükséglet más részét a csapatok (zászlóaljak, osztályok, ezredek) és a seregtestek hadtápjaiban mozgatjuk (mozgó tartalékok).
A seregtestek alakulatai fogyó lőszerszükségleteinek pótlásához és az előrelátható hadműveletek biztosításához szükséges lőszertartalékot a hadsereg hadtápjánál (hadseregraktárakban) tárolják. Azt a lőszermennyi- séget, amelynek az egyes harcosnál (harckocsinál, lövegnél, gépjárműnél/, illetve a cfsapatok (zászlóaljak, osztályok, ezredek) és seregtestek hadtápjá- ban állandóan meg kell lennie, a vezetés javadalmazásokban állapítja meg.
A hadsereg hadtápjában meglévő lőszer mennyiségét hasonlóképpen java- dalmazásban fejezzük ki. Például: ha egy hadosztálynak a hadműveleti területen lévő lőszerfelszerelése összesen 3 javadalmazás, ennek egy része
(például) 1 javadalmazás a hadsereg hadtápjában tárol, a fentmaradó 2 java- dalmazás a következőképpen osztható meg:
Harcosnál (lövegen, harckocsin stb.) 0.8 javadalmazás- Zászlóalj (osztály) hadtápjában 0.3 javadalmazás.
Ezred hadtápjában 0.3 javadalmazás.
Hadosztály hadtápjában 0.6 javadalmazás.
Összesen: 2.0 javadalmazás.
A mozgó tartalék előbbiekben közölt elosztása csąk lehető elosztást jelent és nem egyezik néphadseregünk elosztási rendszerével.
Az egyes harcos (harckocsi, löveg) által felhasznált lőszer pótlása, ha az eggyel magasabb elöljáró parancsnok másképpen nem szabályozza, lépcsőzetesen a zászlóalj (osztály), ezred, seregtest mozgó tartalékaiból történik. A seregtestek lőszerhiányát a hadsereg lőszertartalékaiból pótolják.
A lőszerpótlás végrehajtására a seregtestek és csapatok megfelelő szervekkel és közegekkel rendelkeznek.
A hátországból a hadműveleti területre irányított lőszer vasúti szál- lítással érkezik általában a hadsereg anyagi alap elosztó állomására. Az elosztó állomás erre hivatott szervei a lőszerszállítmányt átveszik, vago- nokba elosztják és vasúton továbbítják a seregtestek működési sávjai irá- nyában telepített ellátó állomások körletébe, az itt létesített hadseregraktá- rakba (vagy azok részlegeibe).
A hadseregraktárakból a hadsereg vagy a hadosztály szállító eszközei a hadosztályok lőszerraktáraiba szállítják a lőszert. A hadosztály-lőszer- raktárakból a lőszert az ezredfelvételező helyekre, illetve a tüzérségi lőszert az ezred tüzérségi lőszerfelvételező helyekre szállítják előre. Innen a lőszer- ellátás szervei a zászlóalj lőszerfelvételező helyre, illetve az ütegek tüzelő- állásaiba szállítják a lőszert. A továbbiakban a szervezetszerű tagozás sze- rinti egységek (alosztály, szakasz, raj) lőszerpótló közegeik útján végzik a lőszerkiegészítést. A lőszerpótlás felsorolt módjai természetesen nem képezhetnek sémát. A harc követelményei, a pillanatnyi helyzet és a szál- lítási lehetőségek fognak irányt szabni a lőszerpótlás legrugalmasabb módjá- nak megválasztására. A második világháború tapasztalatai például számta- lan bizonyítékot nyújtanak arra, hogy a tüzérségi lőszert a hadosztály vagy a hadsereg szállító gépjárművei közvetlenül hordták az ütegállásokba vagy hogy a gyalogsági lőszer pótlását levegőből hajtották végre. A hadsereg szállító járműveinek a csapatok hadtápkörletébe ilyen messze történő előre- irányítása a harcadta követelményeken kívül annak a következménye is lehet, hogy a hadsereg ellátó állomás az arcvonaltól igen nagy távolságba került ég az előretolt hadsereg anyagi alap még nem települt.
Általában célszerű a terep fedettségétől és a rejtési lehetőségektől függően a seregtestek működési sávjába mélyen előrenyúló vasútvonal leg- messzebbvaló kihasználása. A mélyen előretelepített kirakóállomások jelen- tősége főkép támadó hadműveleteknél nőtt meg.
A lőszerraktárak és lőszerfelvételező helyek települési helyének meg- jelölése a harcintézkedések lényeges pontját képezik. Intézkedni kell továbbá a harc megindulása előtt a kiutalt lőszermennyiségnek az alárendelt egy- ségek között a várható anyagfogyasztásnak megfelelő elosztására.
Harcban a lőszerfogyasztás figyelése, a lőszerkészleteknek a harc követelményei szerinti folyamatos kiegészítése és a lőszerpótlás (lőszerrak-
I
tárak, átrakó helyek, lőszerfelvetelező helyek stb.) rendszeres működésének irányítása és ellenőrzése a törzsek egyik fontos feladata.
A seregtestparancsnokság hadtápintézkedésében közli:
1. A hadsereg anyagi alap elosztó állomás, hadsereglőszerraktárak átrakóállomások és hadosztályraktárak helyét, valamint az előbbiek működő- képességeinek időpontját.
2. A lőszer javadalmazásokat hadosztályonként (csapattestenként).
3. A szállítás megszervezésére vonatkozó intézkedéseket (melléklet- ként a szállítás sorrendjét feltüntető táblázatokat és grafikonokat).
Az ezredparancsnok rendszerint, a zászlóaljparancsnok és ennél ki- sebb egységek parancsnokai a lőszerutánpótlásra vonatkozó intézkedéseiket szóban3 közlik alárendeltjeikkel.
Nézzük meg példa keretében, milyen modon lehet megszervezni táma- dásban a lövészezred lőszerutánpótlását.
Az ezred 3 napja van harcérintkezésben az ellenséggel, amely a mozgó védelem taktikáját alkalmazza. A saját légi, valamint földi harc- felderítés a reggeli órákban megállapította a védelem főellenállási vonalá- nak vezetését és hozzávetőlegesen az ellenség erejét és harcrendjét is.
A felderítés szerint az ezreddel szemben nehéz fegyverekkel és 4 - 5 üteggel megerősített zászlóalj rendezkedett be védelemre.
Az elöljáró hadosztályparancsnok elhatározásáról előzetesen már tájékoztatta a lövészezred parancsnokát. Eszerint holnap hajnalban az ellen- séget megtámadja. Az ellenség első védőállásának áttörését a lövészezred harcsávjában hajtja végre, ezután az ellenséget olyan erőteljesen üldözi, hogy az a hátrább fekvő terepszakaszokon többé ne legyen képes még- kapaszkodni. A lövészezred harcsávját ennek megfelelően szűkítette, el- rendelte a zászlóaljak szükséges átcsoportosítását, egy közepes harckocsi- századot a lövészezrednek alárendelt. A hadosztálytüzérségből 2 tüzér- osztályt az ezred harcsávjába irányított és közölte, hogy az áttörés végre- hajtása után ezeket is a lövészezred alárendeltségébe helyezi.
Az ezred törzsparancsnoka azonnal utasította a lövészzászlóaljak, a támogató tüzéregységek és az alárendelt harckocsiegység parancsnokát,
hogy a lövészezredparancsnok parancsnoki felderítésén vegyenek részt. Az ezredparancsnok ez alatt tájékoztatást kért az ezred hadtápparancsnoktól a hadtáp állapotára vonatkozólag; nevezetesen az anyagkészleteknél és a szállító járműveknél az utolsó 12 óra óta előfordult változásokról. Ez alkalommal, értesült, hogy a mozgó tartalékokban a legutóbbi harcok követ- keztében keletkezett hiányt a hadosztály hadtápból már pótolták, a leg- utolsó ellenséges légitámadás a hadtáp szállító járműveinek 25 százalékos kiesését okozta.
A lövészezredparancsnok parancsnoki felderítésén az ezred tüzér- parancsnok, a híradó és a műszaki parancsnokok is résztvettek. Az ezred- parancsnok az elöljáró parancsnokoktól és a saját felderítő szervektől be- érkezett adatok, a saját és ellenséges helyzet mérlegelése, a hadtáp lehető- ségeinek lemérése és a terep alapos tanulmányozása után, miután a fel- derítésen résztvevő parancsnokok véleményét is meghallgatta, eldöntötte, hogy harcsávjában a támadás súlyát a balszárnyra helyezi.
Az itt bevetett zászlóaljat fogja megerősíteni a harckocsikkal és támogatja az ezredtüzérség, az ezred nehéz fegyvereinek és a műszaki egységek zömével. A készenléti hely és rohamállás terepen történt lerögzí- tése után megjelölték azt a vonalat, ahol a zászlóaljak lőszerfelvételező helyeiket telepítik. A súlyon bevetni szándékolt zászlóalj mögött 2 km-re a századok készenléti helyei irányában és hátrafelé jó fedési és rejtési lehe- tőségeket nyújtó, jókarban lévő utakkal átszegdelt erdőparcella bizonyult a legmegfelelőbbnek. A gyalogság és a harckocsik közötti együttműködés megtervezése során megbeszélték a harckocsik lőszerpótlását és annak biztosítását.
A másik 2 zászlóalj lőszerfelvételező helyeinek telepítésére a készen- léti helytől kb. 3 km-re húzódó erdősáv bizonyult hasonlóképpen alkalmasnak.
Az egyik zászlóalj parancsnoka javasolta, hogy az ellenség fővédő- övébe történt betörés után a zászlóaljak lőszerfelvételező helyeit telepítsék a volt készenléti helyig merészen előre. A védőállás mélységében a küzdő egységek lőszerellátását ezáltal még hathatósabban tudják biztosítani.
A támogató tüzérség felvonulási területének és az ütegek tüzelő- állásainak szemrevételezése alkalmával eldöntötték — hogyha a hadosztály- parancsnokság (hadosztály tüzérparancsnok) — másképpen nem intézkedik, a tüzérségi lőszert gépkocsikon a tüzérezred lőfelvételező helyéről közvet- lenül az ütegállásokba fogják szállítani.
A lövészezred lőszerfelvételező helyét a tervezett készenléti helytől 4.5 km-re hátul az ezred harcsávjában központosán elterülő tanya hatalmas szérüépületeibe fogják telepíteni. Ha a fővédő övbe történt betörés után a középütt küzdő zászlóalj lőszerfelvételező helye előre helyet változtatott, az ezred lőszerfelvételező hely az előbbi helyére lépcsőzetesen előre fog települni,
Az ezredparancsnok már ez alkalommal eldöntötte, hogy az ezred- tüzérségi és a páncéltörő fegyverek zömét a küzdő zászlóaljak alárendelt- ségébe helyezi, az ezred-géppuskák zömével és az ezredaknavetőkkel támo- gatni fog. A zászlóaljaknak a támadás időtartamára alárendelt tűzfegyve- rek elosztását a lövészzászlóaljakra, valamint a támadási sávban, az ellen- ség tűzfegyvereinek és élő erőinek, az ellenséges harcálláspontoknak és figyelőknek felderített és valószínű helye és a szándékolt áttörés területe döntötte el.
Az ezred hadtápparancsnok és az ezred tüzérellátás vezetője (aki személyesen is résztvett a lövészezredparancsnok parancsnoki felderítésén)
a lövészezredparancsnok támadási parancsából még az alábbiakról tájé- kozódott:
A lövészezred által az ellenséges védőállás mélységében az áttörés után feltétlenül elérendő terepszakasz a főellenállási vonaltól 5 km-re a fő- védőövben fekvő és azzal párhuzamos keskeny völgy, ahonnan egyes ellen- séges ütegek kilövési döreje jelenleg is tompán idehallatszik.
Az ezred a visszavonuló ellenséget a rendelkezésre álló gyors alaku- latokkal és erre a célra a küzdő egységekből szervezett osztagokkal erő- teljesen üldözni fogja.
A páncéltörő fegyverek és az ezredtüzérség 40 százalékát a lövész- ezred parancsnoka a bal küzdő zászlóaljnak, 20—20 százalékát a középső és jobb küzdő zászlóaljaknak rendelte alá, míg 20 százalékból páncéltörő tartalékot a saját rendelkezésére visszatartott.
Az ezredfelvételezőhelyek légvédelmére és párfeélvédelmére az ezred- parancsnok a támogató légvédelmi fegyverekből és a páncéltörő-tartalékból tűzfegyvereket engedett át a hadtapnak. A hadtáp részéről a légi és páncél- figyelőszolgálat feszes megszervezésére is súlyt helyezett.
A zászlóalj-lőszerfelvételezőhelyek első vonalát a támadás megindu- lása előtt a parancsnoki felderitesen lerögzítettek szerint állapította meg.
Második vonalként a készenléti hely vonalát szabta meg. Harmadik vonalként a készenléti helytől 3 km-re az ellenséges fővédóovben lévő hor- hos vonalát jelölte meg.
Az ezred-lőszerfelvételezőhely a támadás megindulásakor a tanyában, a támadás megindulása után a középső küzdő zászlóalj kiürített lőszerfel- vételező helyén lesz. A támadás térnyerésével a készenléti hely mögé tele- pül előre.
A lőszerfelvételezőhelyek századig még ma 19 óráig települnek. Hol- nap 00 órától működőképesek.
A zászlóaljak a lőszerfelvételezőhelyek első előretelepítését a betörés megtörténte után azonnal, a második előretelepítést, amikor a zászlóalj a horhos vonalát elérte, a harmadik előretelepítést, amikor a zászlóalj az ellenséges tüzérség állásterületét elérte,, hajtsák végre.
Fektessenek súlyt az utánszállító járművek irányításának megszer- vezésére.
A támadás első napján a lőszerfogyasztás az ellenség kezdetben vár- ható szívós ellenállása miatt napi 1.5 javadalmazás. A második nap és ezt követően 0.5 javadalmazás. A balszárny zászlóalj lőszerfelvételező helyén holnap 0 óráig még 1.5 javadalmazás, az ezred lőszerfelvételező helyén még 1 javadalmazás tárolandó.
Az ezredhadtápparancsnok időközben betekintést nyert az elöljáró hadosztályhadtápparancsnok hadtápfelépítési és anyagellátási, valamint utánszállítási tervébe is. Eszerint a hadosztály (ezredek) anyagi alapja a támadás megindulásakor a lövészezredek készenléti helyétől mindössze 8 km-re fekvő faluban települ. Ha az ezred az ellenség ütegállásának vonalát elérte, az ezred harcsávjában a balszárnyzászlóalj első kiürített lőszerfelvéte- lező helyén átrakó állomást létesít, később ide települ.
A gépkocsi szállító század járművei a tüzérségi lőszert a támadás kezdetéig a szükségletnek megfelelően az ütegállásokba közvetlenül ki- szállítják.
A támadás megindulása után a bal küzdő csoport lőszerutánpótlását, később az üldözésben résztvevő egységek részére a lőszerutánszállítást köz- vetlenül végzik.
A lóvészered lőszerfelvételezőhely és a támogató tüzérség. lőszer- mozgótartalékainak pótlását a hadsereg által rendelkezésre bocsátott jár- művekkel közvetlenül a hadsereg kirakó állomásáról hajtja végre.
Az ezredhadtápparancsnok és az ezred tüzérellátás vezetője mindezek alapján és felelősségük tudatában a zászlóaljak és támogató tűzfegyverek felé történő lőszerutánszállítás pontos végrehajtásáért:
a) Intézkedtek a lőszer készletjelentések alapján az alegységek lőszer- készletének megszabott javadalmazásra történő kiegészítésére. A balszárny- zászlóalj ló'szerfelvételező helyén még 1.5 javadalmazás, az ezred lőszer- felvételező helyén (a támogató tűzfegyverek részére) még 1 javadalmazás tartalékolása által lőszerből súlyt képeztek.
b) Elkészítették a lövészezred hadtápparancsának a lőszerpótlást sza- bályozó pontjait. Ennek során a lőszerfelvételező helyek tervszerű előretele- pítésének mozzanatait a hely és idő megjelölésével vázlatban rögzítették.
Megállapították az utánszállítás sorrendjét és a lőszerfelvételező helyek előretelepítési rendszere alapján elkészítették a mozgó lőszertartalé- kok folyamatos előreszámításának tervét.
Mennyiség- és munkaidőszámvetést végeztek a lőszernek a harc- cselekmény alatt történő előreszállítására.
Elkészítették az ezred-lőszerfelvételezőhelyek (előretelepülés sorrend- jében) és ezek környéke védelmének és őrzésének a bevezető és kimenő utak karbahelyezésének tervét. Ennél a munkánál különösen a légi és páncél- elhárítás megszervezésére fektettek súlyt.
A tüzérparancsnok és hadtápparancsnok közös tervezési munkájában a hadtápparancsnok tevékenysége a lőszerellátás megtervezéséből adódó szállítási feladatok mikénti megoldására terjed ki.
Az ezred támadása tervszerűen folyt le. A balszárnyon a gyalog- ság és a harckocsik lendületes rohama valósággal elsodorta az ellen- séget, amely, miután visszavonulási útját a harckocsik elvágták, a másik 2 zászlóalj harci szakaszán letette a fegyvert. A ló'szerpótlás mindvégig jói és pontosan működött. A tüzérségi anyagi szolgálat szerveinél beosztott bajtársak és a küzdő egységek lőszerutánpótlását végző harcosok szemei előtt mindvégig Sztálin generalisszimusz bölcs megállapítása lebegett-
„A jó anyagi szolgálatnak óraműpontossággal kell működnie!"
