ELTE BTK Központi Könyvtár
Cédulák, ETO-szám, szócikkek
A cikk három egymástól viszonylag távol eső területről származó probléma bemutatására, ós a közös megoldás Ismertetésére vállalkozik. Formális nyelvi alapokról indulva végcélja katalóguscédulák, tezauruszok, szótárak adatelemeinek adatbázisba szervezése. Az elmé
leti apparátusnak és a ráépülő, a cikkben bemutatandó VIVALDI programnak a révén ez a cél elérhető közelségbe kerül. Teljes BNF-szIntaxist közöl a könyvek bibliográfiai leírásá
ra, illetve ennek alkalmazását, egy konkrét bibliográfiai leírás teljes levezetési láncát adja meg. Hasonló szintaxist mutat be az ETO-számok formális nyelvi leírása céljából. Harma
dik példája a szótári egység szintaxisa. A bemutatott problémákra közös megoldást nyújt a VIVALDI program: szkennelt katalóguscédulák retrospektív konverziója adatbázisimport segítségével; HTML - vagy bármilyen SGML-konvenió, vagy hasonló zárójelzés megol
dása; egy bizonyos szintaxisnak megfelelő automatajellegü döntés; szócikkek és más tipografált formák analízise.
Noam Chomsky m e g á l l a p í t á s a szerint abban a l e h e t ő s é g b e n rejlik a nyelv v é g t e l e n s é g e , hogy a nyelv olyan struktúra, melynek e s z k ö z t á r a ugyan v é g e s (szavak a szótárból, nyelvtani s z a b á l y o k ) , de a potenciálisan e l m o n d h a t ó mondatok s z á m a végtelen. Ennek a v é g t e l e n s é g n e k az i g é n y b e v é t e lére matematikai é r t e l e m b e n akkor é s csak akkor nyflik l e h e t ő s é g , amikor a nyelvtani struktúrák úgy hivatkoznak e g y m á s r a , hogy egy k o r á b b a n alkal
mazott nyelvtani e g y s é g a kifejtés folyamán újra a l k a l m a z h a t ó v á válik. A v é g t e l e n s é g tehát a re- kurzivitásban r a g a d h a t ó meg.
A k ö v e t k e z ő k b e n formális nyelvi alapfogalma
kat é s n é h á n y terminológiát h a s z n á l u n k fel. Ezek
ben Révész György B e v e z e t é s a formális nyelvek e l m é l e t é b e (Budapest, Akadémiai, 1979.) c. művét követjük.
A bibliográfiai
l e í r á sKorunk a retrospektív konverzió kora. A feladat az, hogy különböző papíralapú hordozókról m á g neses hordozókra „konvertáljuk" könyvtáraink bib
liográfiai tételeit. Nagyon l e e g y s z e r ű s í t v e : a c é d u lákból rekordok keletkezzenek.
Ismeretes, hogy a bibliográfiai tétel - létrehozó
ja s z á n d é k á t ó l függően - többféle lehet, nem tár
gyaljuk e z é r t itt a bibliográfiai tétel kiegészítő ada
tait, például a raktári jelzetet, C u t t e r - s z á m o t , beso
rolási adatot, melléktételt é s egyebeket. Kizárólag a könyvek bibliográfiai leírására szorítkozunk, é s e t é r e n is maradhatunk vitában az olvasóval. Remél
jük azonban, hogy célunkat annyiban elérjük, hogy a m ó d s z e r a bemutatottakból jól m e g i s m e r h e t ő ,
olyannyira, hogy könyvtáros é s s z á m í t á s t e c h n i k u s kollégák e g y ü t t m ű k ö d v e alkalmazni fogják é s h a s z n á t veszik.
A cél t e h á t m é g egyszer: a cédulákból rekordok keletkezzenek. A rekordokban pedig m e z ő k e t kü
lönböztetünk meg', az feftéf a feladat, hogy a bib
liográfiai leírás adatelemei a funkciójuknak megfe
lelő mezőkbe kerüljenek.
A k é r d é s tehát a következő: Honnan lehet tudni egy adatelemről (avagy m é g d u r v á b b a n : egy be
tűsorról), hogy mi a funkciója? A szintaxis v á l a s z a : A funkció a nemterminális.
Tekintsünk mindjárt egy konkrét példát! Legyen a vizsgált bibliográfiai leírás a következő:
A b á t a s z é k i I I . G é z a G i m n á z i u m j u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . i s k o l a i é v r ő l az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 5 1 . é v é b e n . - B á t a s z é k : I I . G é 2 a G i m n á z i u m , 1 9 9 3 . - 192 p . : i l l . ; 20 cm
ISBN 963 04 3647 7 f ű z ö t t : á r n é l k ü l K é r d é s , mi a funkciója ebben a leírásban a B á t a s z é k s z ó második előfordulásának? A v á l a s z az, hogy ha sikerül találni egy levezetési láncot, amelyben B á t a s z é k n e v é n e k s z ó b a n forgó előfor
d u l á s a (BNF formalizmust alkalmazva) egy (Megjelenési hely) ::= B á t a s z é k
helyettesítés a l k a l m a z á s a révén bukkan föl, akkor a terminális elem (jelen esetben B á t a s z é k ) funk
ciója a Megjelenési hely funkció, amit é p p e n ez a nemterminális mond meg.
* D. J. kedves tanárom, a formai feltárás tanára a deb
receni KLTE-n. (csk)
TMT46. évf. 1999. 1. ML
Az 1. mellékletben egy m e g o l d á s t adunk a bib
liográfiai leírás szintaxisára BNF formában. Ehhez két e l ő z e t e s megfontolást kell tenni.
1. Nemcsak annak okán, mert a p é l d á b a n nem fér el annyi terminális elem, amennyire a gya
korlatban s z ü k s é g lesz, hanem azért is, mert például a bibliográfiai leírások e s e t é b e n a (Megjelenési hely) nemterminális helyére bár
mely t e l e p ü l é s neve kerülhet az e g é s z világról, sőt, esetleg k é s ő b b o l y a n é is, amelyik e g y e l ő r e nem is létezik. Emiatt a BNF formulákban sze
repeltetnünk kell majd olyan kvázikijáratokat, amelyek azt jelentik, hogy „itt bármi jöhet". Eze
ket az absztrakt BNF metaszintaxis nem defi
niálta, a gyakorlatban m é g i s s z ü k s é g e s e k . 2. Ismeretes, hogy a bibliográfiai leírás s z a b v á n y a
a sorok v é g é n e k elhelyezkedéséről nem ren
delkezik. A kikényszerltett sorvég ( h a g y o m á nyosan két s z ó k ö z z e l a k ö v e t k e z ő sor elején) a pont-gondolatjel kombinációval egyenértékű. A példa szintaxisa úgy tekinti a bibliográfiai le
írást, mintha egyetlen (akármilyen h o s s z ú ) sor
ban helyezkedne el. A s o r v é g h o v a k e r ü l é s é n e k k é r d é s é v e l a t o v á b b i a k b a n sem foglalkozunk2. A BNF-ben szerepelnek kifejtetlen nemter- minálisok (például ( s z ö v e g ) ) ezeket félkövér be
tűkkel é s k i s b e t ű s írásmóddal különböztettük meg.
Ezek közül némelyik (mint például a ( p o n t o s a n t í z j e g y ű arab s z á m ) ) m é g kifejthető lett volna, de a BNF m á r így is e l e g e n d ő e n h o s s z ú . Ezeket a nemterminálisokat nem m a g y a r á z z u k tovább.
A 2. mellékletben közöljük ebben a BNF-ben a bátaszéki II. G é z a Gimnázium évkönyvéről készült bibliográfiai leírás teljes l e v e z e t é s é t . Éltünk a lehe
tőséggel, hogy a BNF-ben t o v á b b nem m a g y a r á zott nemterminális helyére e g y s z e r ű e n behelyet
tesíthetjük az aktuális adatot.
A szintaxissal, illetve a l e v e z e t é s s e l kapcsolat
ban az alábbi é s z r e v é t e l e k e t tehetjük:
> Mivel a k é s ő b b i e k b e n bemutatjuk a VIVALDI programot, mely a BNF szintaxist ?.-mentes alakban várja, fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az 1. mellékletben közölt BNF tartalmaz X-kat.
Ennek a BNF-nek is van X-mentes ekvivalens alakja, de az - mint a X-mentes nyelvtanok mindig - sokkal hosszabb az itt közöltnél; terje
delmi okból e z é r t ezt a változatot mutattuk be .
> T e n n ü n k kel! egy m e g k ü l ö n b ö z t e t é s t . Egy dolog az, hogy a grammatikában mit lehet levezetni, azaz hogy ml a grammatika által generált nyelv;
é s egy másik k é r d é s az, hogy egy konkrét e l e m z ő egy adott mondatot egy adott gramma
tika mellett ténylegesen hogyan vezet le. A nyelv absztrakt halmaz, amely az elemzőtől é s a grammatika helyettesítési s z a b á l y a i n a k felso
rolásai sorrendjétől függetlenül létezik, é s egy
értelmű. A l e v e z e t é s viszont esetleges - ese
tünkben például függhet a most közölt BNF so
rainak s o r r e n d j é t ő l . A b á t a s z é k i évkönyv bibli
ográfiai leírásának a 2. mellékletben közölt le
v e z e t é s e nem az egyetlen l e h e t s é g e s leveze
t é s , m é g abban az é r t e l e m b e n sem, hogy egy másik l e v e z e t é s b e n az alkalmazott helyettesí
tési szabályok sorrendje alkalmasint m á s lehet é s lesz is. Olyan eltérő l e v e z e t é s is a d h a t ó , amely a c é l m o n d a t5 t é n y l e g e s e n mós értelme
zését szolgáltatja. A l e í r á s b a n a főcím tartal
maz pontokat. Tekintve, hogy a nyelvtan szerint az e g y e n r a n g ú c í m e k e t é s s z e r z ő s é g i k ö z l é s e ket pontok választják el e g y m á s t ó l , a mi főcí
münk elvileg a k á r ö t e g y e n r a n g ú részből is áll
hat5. Az emberi szemnek t e r m é s z e t e s , hogy a főcím pontjai ebben az esetben nem elválasztó
jelek, de nekünk ezt m á r a s z ö v e g szemantiká
ja mondja meg; a szintaktikus elemző nem dol
gozik szemantikával. Ha s z ü k s é g e s , e g y é b szintaktikai szempontot kell megadnunk a BNF s e g í t s é g é v e l , például a s z ó b a n forgó esetben azt, hogy a c í m n e k nagybetűvel kell k e z d ő d nie .
A most bemutatott p r o b l é m a nem új a bibliog
ráfiai tükröztetés e l m é l e t é b e n . Az IFLA 1978 ó t a hatályos s z a b v á n y a úgy rendelkezik, hogy az érintett adatelemben annak elválasztóje
leit saját formájukban leírni nem szabad, tétele
sen azonban csak a pont-szóköz-gondolat¬
jel-szóköz, a szóköz-per-szóköz, a szóköz
egyenlő-szóköz, a szóköz-kettőspont-szóköz é s a szóköz-pontosvessző-szóköz karakterso
rozatok leírásának tilalmát mondja k ia. Elvileg ugyanígy tilos lenne a pont-szóköz felvétele is, ez a tilalom azonban o l v a s h a t a t l a n n á t e n n é a c í m e k e t , e z é r t a s z a b v á n y sem alkalmazza.
> A II. G é z a - f é l e probléma inkább gyakorlati jelle
gű, abban áll, hogy vannak olyan c í m e k , ame
lyeknek az e s e t é b e n a tisztán szintaktikai szempontokra t á m a s z k o d ó e l e m z ő m á s értel
m e z é s t ad - a formális nyelvi s z e m p o n t b ó l kü
lönben e g y e n r a n g ú l e v e z e t é s e k közül másikat - , mint mi. Ha a k a r n á n k , a BNF finomabbá t é t e lével avagy a cím másmilyen t ü k r ö z t e t é s é v e l a k á r ki is k ü s z ö b ö l h e t n é n k a problémát. Nem t e s s z ü k , mert nem é r e z z ü k annyira fontosnak.
Vannak azonban ennek a BNF-nek sui generis halott ágai, melyekre az e l e m z é s elvi okokból soha nem kerít sort. Ilyen például az e g y é b c í m a d a t á g a . Ennek oka az, hogy a s z ö v e g e g y é b címadatait u g y a n ú g y kettőspontok v á l a s z t a n á k el az alcímektől, mint ahogyan az al
c í m e k e t is kettőspontok választják el az őket megelőzőktől, alkalmasint a p á r h u z a m o s cím
től, annak h i á n y á b a n a főcímtől. Ha felbukkan t e h á t egy kettősponttal elválasztott szelet a s z ö v e g b e n , abból a BNF é r t e l m é b e n - tetszik vagy nem tetszik - alcím lesz, ha t ö b b ilyen
van, akkor abból t ö b b alcím lesz, e g y s z e r ű e n azért, mert az alcímek előbb jönnek, mint az e g y é b c í m a d a t o k . E g y é b c í m a d a t o t t e h á t az e l e m z ő a z é r t nem fog adni, mert az alcím a szintaktikai a z o n o s s á g miatt elviszi az ö s s z e s ilyen szeletet. E g y s z e r ű e n nem létezik é s s z e r ű ok, amellyel egy e l e m z ő t rá lehetne beszélni ar
ra, hogy valahányadiktól kezdve az ilyen szele
teket ne alcímnek, hanem e g y é b c í m a d a t n a k tekintse, tudniillik az egyik kettőspont pontosan olyan, mint a másik.
Ugyanígy járnak a további közreműködők pon
t o s v e s s z ő v e l elválasztott csoportjai a s z e r z ő k csoportjai mögött. A helyzet analóg: a s z e r z ő k minden ilyen csoportot .elvisznek", további köz
reműködöt az e l e m z é s nem tud adni.
> Emlékeztet az előző helyzetre az alábbi, mégis m é l y e b b oka van, e z é r t külön említjük. Az e g y é b c í m a d a t o k é s a további közreműködők problematikáját úgy lehetne jellemezni, hogy aki előbb jön, az mindent visz. Ebben a BNF-ben az alcímek is így járnak bizonyos é r t e l e m b e n , de ez a történet é r d e k e s e b b . Képzeljük el, hogy van a c í m b e n p á r h u z a m o s cím is. S z a b v á n y nem mondja ki, de az intuíció azt sugallja, hogy ha a főcímnek vannak alcímei, akkor a párhu
zamos címnek is kell legyen, m é g p e d i g ugyan
annyi a l c í m e9. T e r m é s z e t e s e n ugyanez a hely
zet egynél t ö b b p á r h u z a m o s cím mellett is. Ez a követelmény Chomsky-féle g e n e r a t í v gram
matikával valóban m e g f o g a l m a z h a t ó , csakhogy a grammatika t é n y l e g e s e n kömyezetfüggő lesz, BNF-fel tehát nem Irható le. Ezt a dilemmát a most közölt BNF akként negligálja, hogy amikor egy p á r h u z a m o s cím fellép, az alcímek mind a p á r h u z a m o s cím alcímei lesznek. (Itt a párhu
zamos cím a l c í m e jön előbb, mint a .rendes"
alcím, e z é r t van, hogy mindent visz.)
> A Megjelenés adatcsoportjával kapcsolatos az a talán nem lényegtelen é s z r e v é t e l , hogy mlg a többt pont-gondolatjeM bevezetett adatcsoport mindegyikénél megengedett a X h a s z n á l a t a , a Megjelenés e s e t é b e n nem; é s itt a X nem vélet
lenül maradt el. A bibliográfiai leírás hét nagy adatcsoportja közül a Cím és szerzőségi közlés mellett a Megjelenés m é g az, amely soha nem lehet ü r e s .
> A közvetlen rekurzió (iteráció) a l k a l m a z á s a t ö b b helyütt is megfigyelhető a g r a m m a t i k á b a n , leg
e l s ő előfordulása a (Címek é s s z e r z ő s é g i közlések). Ennek a BNF-definlciónak a jelenté
se az, hogy a ( C í m e k é s s z e r z ő s é g i közlések) nemtermináíis t e t s z ő l e g e s s z á m ú , de legkeve
sebb egy darab ( C í m é s s z e r z ő s é g i közlés) nemterminálissal helyettesíthető, é s ha t ö b b van, akkor a (Cím é s s z e r z ő s é g i közlés)
nemterminálisokat pontok választják el e g y m á s
tót. Van azonban a közölt g r a m m a t i k á b a n távo
labbi rekurzió is, olyan, amelynek az e s e t é b e n az iterációs kör t ö b b nemterminálison halad át.
A mellékletek terjedelmének leírásánál a (Terjedelem adata) nemterminális gömbölyű zárójelekbe t é v e újra alkalmazható. Ez azt je
lenti, hogy (a pont-gondolatjel b e v e z e t ő jeltől eltekintve) a teljes bibliográfiai főadatcsoport m e g i s m é t e l h e t ő . Így elvileg az sincs kizárva, hogy melléklet mellékletének a terjedelmét írjuk
> A közölt BNF az ISBN-számot tagolatlannak tekinti (vö. az eredetileg közölt, illetve a leveze
tett írásmódot1).
> Nyilván a (Kivitel) értéke nem csak a közölt négy változat lehet, illusztrációnak azonban e négy e l e g e n d ő .
> BNF az esetlegesen előforduló külföldi valuták
kal nem s z á m o l .
Megadtunk egy teljes grammatikát BNF alak
ban a könyvek bibliográfiai leírására mint szintakti
kai e g y s é g r e . Bemutattuk egy viszonylag e g y s z e r ű konkrét bibliográfiai leírás teljes levezetési láncát.
Azt ígértük, hogy a B á t a s z é k funkcióját a szin
taxisban az a nemterminális fogja azonosítani, amelyből levezettük. Nos ez (gy is van (annak a k ö z b e v e t é s n e k a figyelembevételével, amelyet a
s z ö v e g -szerű nemterminálisokról mondtunk). Az az utolsó nemterminális, amelynek a helyére a B á t a s z é k terminális lépett, a (Megjelenési hely) volt. Az a részlet t e h á t a c é l m o n d a t b a n , amely a B á t a s z é k jelsorozatban ölt testet, funkcióját te
kintve megjelenési hely. Abban az esetben t e h á t , hogyha a c é l m o n d a t elemeit (ha így tetszik: darab
jait) egy a d a t b á z i s r e k o r d b a kívánjuk elhelyezni, a B á t a s z é k darabot a .Megjelenési hely" m e z ő n e k kell értékül adnunk - föltéve, persze, hogy van a rekordban ilyen j e l e n t é s ű m e z ő .
Még egyszer: A BNF létének az a jelentősége, hogy a tagolatlan cédulaképből kiemelte a „Báta
szék" szót, és rámutatott, hogy „Megjelenési hely".
Hogyha az utolsó nemterminálissal együtt s z e m l é l v e is k é t s é g maradna egy adatelem funk
cióját illetőleg, akkor ismét azt az elvet kell segít
ségül hívnunk, hogy a funkció a nemtermináíis.
Mostani p é l d á n k b a n a funkciójával értelmezett B á t a s z é k voltaképpen M e g j e l e n é s i h e l y - B á t a s z é k k é v á l t1 1. Ha az utolsó nemterminálíssal mint funkcióval c í m k é z e t t terminális nem e l e g e n d ő az egyértelmű a z o n o s í t á s h o z , akkor az utolsó előtti nemterminálist is igénybe kell venni ( é s (gy tovább). Egy s z e r z ő s é g i közlés lehet például a főcím s z e r z ő s é g i közlése, avagy a sorozatra vo
n a t k o z ó s z e r z ő s é g i közlés. Ez a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s fontos lehet, alkalmasint m á s - m á s m e z ő lesz fenntartva a két funkció s z á m á r a a képzeletbeli c é l a d a t b á z i s b a n . Ez a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s az utolsó
TMT46. óvt. 1999. 1. 8Z.
nemterminálisok szintjén nem jelenik meg, hanem .föl" kell menni e g é s z e n a mondatszimbólumig, hogy a k ü l ö n b s é g kiderüljön.
Az ETO-számok
Mostani d e m o n s t r á c i ó n k a bibliográfiai leíráson kívüli adatelemek egyik fontos területére kalauzol b e n n ü n k e t , ez pedig az E T O - s z á m o k szintaxisá
nak területe. Tételezzük föl, hogy a feladat az, hogy föl kell ismerni a szövegfájlban, hogy hol van(nak) az ETO-szám(ok)!
Az a s e g é d e s z k ö z , amelyet erre a célra igény
be v e h e t ü n k , ismét a szintaxis, illetőleg a gramma
tika. Ahogyan a fentiekben a bibliográfiai leírásnak mint szintaktikai e g y s é g n e k adtunk grammatikát, a 3. mellékletben v á z l a t o s javaslatot t e s z ü n k egy g r a m m a t i k á r a BNF formátumban, amely a megen
gedett E T O - s z á m o k a t generálja.
Némelyik nemterminálist nem fejtettünk ki to
v á b b , ezeket félkövér s z e d é s különbözteti meg; a grammatika t a n u l m á n y o z á s a fgy is l e h e t s é g e s .
Újból hangsúlyozzuk, hogy a g r a m m a t i k á k szintaktikai é s nem szemantikai e s z k ö z ö k . Ezért nem szabad, hogy z a v a r ó legyen az a helyzet, hogy ez a grammatika az alosztásokról visszautal a főtáblázati s z á m r a . Ez szemantikai s z e m p o n t b ó l nyilván nem állná meg a helyét, tisztán formailag tekintve azonban a nyelvtannak „igaza van".
A most mondottakkal egyidejűleg é s nem azok ellenére m é g i s lehet szemantikai vonzata egy ilyen g r a m m a t i k á n a k . Ha egy E T O - s z á m l e v e z e t é s e s o r á n annak egy részletét csak a például (Földrajzi a l o s z t á s ) nemterminálison keresztül lehetett leve
zetni, akkor az a részlet földrajzi a l o s z t á s . A hely
zet ugyanaz, mint amit a bibliográfiai leírás BNF- jénél mondtunk: ha egy feldolgozó a d a t b á z i s - kezelőnek van olyan adatmezeje, amelybe a föld
rajzi e l o s z t á s o k a t kell tenni, akkor ez után az e l e m z é s után ezt megtehetjük.
A m é l y e b b t a n u l m á n y o z á s t folytatók s z á m á r a felhívjuk a figyelmet az E T O - s z á m nyelvtanának most közölt változatából e r e d ő n é h á n y következ
m é n y r e :
> E szerint a grammatika szerint nem helyesek a s z é l e s körben h a s z n á l t 9 2 9 ( . . . ] (például 929[ 8 9 4 . 5 1 1 C s o k o n a i ) ) m e g o l d á s o k '2.
> Alfabetikus a l o s z t á s után - ez nem tűnik ki közvetlenül a grammatikából, de magától é r t e tődik - szemantikai tartalommal m á r nem lehet fölvenni semmit. Nem hibás, de a jelzetalkotó s z á n d é k á t nem éri el például a 6 8 1 . 3 I B M - p c i o . 0 6 2 ) jelzet, hiszen az alfabetikus al
o s z t á s .mindent elvisz*, azaz a ( 0 . o 6 2 )1 3 je
l e n t é s e is e l v é s z . Nagyon h a s o n l ó a helyzet a csillaggal: mivel nem tudjuk, hogy az idegen
jelzetrendszerben milyen karakterek fordulhat
nak elő, e z é r t a csillagtól jobbra az e g é s z jelzet kiesik a szemantikai látókörből.
> A 6 8 1 . 3IBM-PC ( 0 . 0 6 2 ) jelzet abból a szem
pontból is jó példa, hogy kötőjel van az alfabeti
kus r é s z b e n . Lehet olyan elemzőt készíteni, amelynek a prioritási rendszere szerint e l ő b b a korlátozottan k ö z ö s a l o s z t á s o k a t kell felismerni, ennek s o r á n a kötőjelre kell t á m a s z k o d n i1 4.
Szócikkek és egyéb szintaktikus egységek
A harmadik modell, amely BNF formátumú nyelvtanok t á m o g a t á s á t kívánja, egy s z ó t á r s z ó cikkeinek e l e m z é s e . E l s ő s o r b a n terjedelmi oka van, hogy itt további BNF-et nem közlünk, m á s o d sorban a z é r t nem, mert a most bemutatott felada
tok m e g o l d á s á t jelentő s z á m í t ó g é p e s programot kívánjuk ismertetni.
Ehelyütt most arra utalunk, hogy a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló hatalmas nyomtatott információs hal
mazban, melyet előszeretettel neveznek Guten
berg-galaxisnak is, óriási m e n n y i s é g b e n áll rendel
k e z é s r e valamilyen tipográfiai, központozási, esetleg elhelyezési úton (is) rögzített információ.
Ismeretes, hogy adatszerkezet nélkül a parttalanul ömlő adat nagyon keveset ér, ha é p p e n nem semmit. Az adatszerkezet a most mondott jellem
z ő k b e n rejlik. Bibliográfiák, katalóguscédulák, te
zauruszok, lexikonok, s z ó t á r a k válhatnak h o z z á férhetővé a s z á m í t ó g é p e s feldolgozás s z á m á r a - reményeink szerint egy e g y s z e r ű s z k e n n e l ó s után - a grammatikák m ó d s z e r é n e k a l k a l m a z á s á v a l .
A VIVALDI
A VIVALDI program, amely szintaktikus elem
z é s t v é g e z1 5. A program leírását a 4. mellékletben adjuk közre. Elöljáróban emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy a BNF-ben szerepelhetnek kifejtetlen nemterminálisok (például
(szöveg)).
Erre a célra a VIVALDI n é h á n y b e é p í t e t t l e h e t ő s é g e t eleve nyújt.Mire jó a VIVALDI? - a korábban fölvetett problémák
Adatbázisimport
Ha a VIVALDI-t fel akarjuk használni egy konk
rét a l k a l m a z á s s o r á n , e l ő s z ö r is el kell képzelni, hogy mit akarunk vele csinálni, ennek megfelelően meg kell alkotni az a l k a l m a z á s BNF-jét; a BNF -
majdnem biztosan - nem X-mentes, e z é r t X-men- tesiteni kell. A ?.-mentesítés f á r a s z t ó é s elhibázha
tó mechanikus feladat, célszerű t e h á t programra b í z n i1 6
Illusztrációképpen bemutatjuk a Könyvek bibli
ográfiai leírása BNF-jének e l s ő fejzetót X- m e n t e s l t é s előtt é s után. E m l é k e z e t e s ; a fejzet Igy nézett ki:
(Könyvek bibliográfiai leírása) ::= (Címek é s szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat) (Megjegyzés) (Terjesztés)
A fejzet a '>.-m entesltés után Igy alakul:
Könyvek bibliográfiai le(rása::=
(Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat) (Megjegyzés) (Terjesztés)|
(Címek é s szerzőségi közlések) {Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) {Sorozat) (Megjegyzés)j (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat) (Terjesztés)l (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat)j
(Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Megjegyzés) (Terjesztés)f (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Megjegyzés))
(Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Terjesztés)l (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem)l
(Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Sorozat) (Megjegyzés) (Terjesztés)) (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Sorozat) (Megjegyzés))
(Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Sorozat) (Terjesztés)) (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Sorozat))
(Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Megjegyzés) (Terjesztés)l (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Megjegyzés)|
(Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjesztés)l (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés))
(Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat) (Megjegyzés) (Terjesztés)) {Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat) (Megjegyzés))
(Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat) (Terjesztés)|
(Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat)|
(Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjedelem) (Megjegyzés) (Terjesztés)l (Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjedelem) (Megjegyzés)!
(Címek é s szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjedelem) (Terjesztés)l (Címek é s szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjedelem)]
(Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Sorozat) (Megjegyzés) (Terjesztés)|
(Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Sorozat) (Megjegyzés)) (Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Sorozat) (Terjesztés)) (Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Sorozat))
(Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Megjegyzés) (Terjesztés)l (Címek é s szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Megjegyzés)]
(Címek é s szerzőségi közlések) (Megjelenés) (Terjesztés)|
(Címek és szerzőségi közlések) (Megjelenés)
Amint látható, a BNF terjedelme igen-igen m e g n ö v e k s z i k az eljárás következtében. Emellett m é g a Könyvek bibliográfiai leírása BNF-jének azokat a nemterminálisait is definiálni kell, amelye
ket a korábbi t á r g y a l á s s o r á n nem fejtettünk ki ( e m l é k s z ü n k például a ( s z ö v e g ) nemterminálisra).
Egy Igy kiegészített BNF m á r m ű k ö d ő k é p e s a VIVALDI programmal. Tételezzük fel, hogy a X- mentesitett BNF a B I B L . B N 41 7 állományban, a b á t a s z é k i I I . G é z a Gimnázium évkönyvéről s z ó l ó
bibliográfiai leírás pedig e g y s z e r ű ASCII szövegfájl formájában a BIBL.TXT állományban van, m é g pedig az alábbi s o r t ö r d e l é s szerint:
A b á t a s z é k i I I . Géza Gimnázium j u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1992-93. i s k o l a i é v r ő l az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 5 1 . é v é b e n . - B á t a s z é k : I I . Géza Gimnázium, 1993. - 192 p . : t l l .
; 20 cm. -
ISBN 9630436477 f ű z ö t t : á r n é l k ü l1 8
Ekkor a VIVALDI egy
V i v a l d i / z b i b l . b n 4 b i b l . t x t b i b i . o u t b i b l . h i b
hívásával ellenőrizni lehet a BIBL.TXT (tehát a bibliográfiai leírás) szintaktikai h e l y e s s é g é t .
Már ez Is figyelemre méltó e r e d m é n y , de ekkor m é g a VIVALDI „nem csinál semmit' abban az é r t e l e m b e n , hogy csak ellenőrzést v é g e z é s transzformációt nem. A BIBL.OUT állomány ilyen
kor csak visszatükrözi az inputot1 9.
TMT46. évf. 1999.1. K .
Abban az esetben, ha a VIVALDI-val átalakí
tást, transzformációt akarunk végeztetni, el kell d ö n t e n ü n k , hogy melyik nemterminális szinthez tartozó tartalmat kívánjuk az output állományba juttatni. Ennek megfelelően kell az alábbi jellegű k i e g é s z í t é s e k e t elhelyezni a BNF-ben:
(Clm) = $CIM: = $ ::=
(Főcímek) (Párhuzamos elmek) (Alcímek) (Egyéb címadatok)]
(Főcfmek) (Alcímek) (Egyéb cimadatok)|
(Főcímek) (Pórhuzamos elmek) (Alcímek)]
(Főc(mek) (Alcímek))
(Főcímek) (Párhuzamos elmek) (Egyéb címadatok)]
(Főcímek) (Egyéb címadatok)]
(Főcímek) (Párhuzamos clmek)|
(Főcímek)
A fenti k i e g é s z í t é s j e l e n t é s e kettős:
> A BNF utasítja a VIVALDI-t, hogy amikor sike
resen elemzett egy (Cím) nemterminálist, akkor a terminális jelsorozat azon r é s z l e t e elé, amely ebből a nemterminálisból s z á r m a z o t t , az out
putban a CIM: címkét helyezze el.
> A dollárjelek nem látható, hanem formázó részletei az outputnak, a VIVALDI
v i v a l d i / I S / p / z b i b l . b n l b i b l . t x t b i b i . o u t b i b l . h i b
hívásával utasítjuk a programot arra, hogy a dollár
jeleket s o r e m e l é s r e c s e r é l j e2 0. A cím c í m k é j é h e z h a s o n l ó további címkék e l h e l y e z é s e után a m á r megismert inputból az például az alábbi output n y e r h e t ő :
CÍM:A b á t a s z é k i I I . G é z a G i m n á z i u m j u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . i s k o l a i . . .
M E G J . H E L Y : B á t a s z é k
K I A D Ó : I I . G é z a G i m n á z i u m
, 1 9 9 3 . - 192 p . : i l l . ; 20 cm. - I S B N : I S B H 9630436477
f ű z ö t t : á r n é l k ü l
A C I M : u t á n ott áll a teljes cím, csakhogy sor
e m e l é s nélkül, ezt jelzi az, hogy .lemegy" a lapról;
a c í m k é z e t t ( é r t é k e s ) outputok között ott látható a most é r d e k t e l e n .hulladék" i s2 1.
Bizonyára sokan ismerünk olyan adatátalakltó programokat, illetve adatbázisimport előtétmodulo
kat, amelyek a fenti adatformátumot - az ú g y n e vezett címkézett szövegfájl formátumot - a d a t b á zisba konvertálni k é p e s e k . Emlékeztetőül bemutat
juk a közismert DIALÓG egy c í m k é z e t t rekordját:
PH- DIALÓG DOE Energy f i l é 103 AH- 1178799
AN- <DOE> EDB-86:133382|
T I - < A n a l y t i O B u r u n d i peat p r o j e c t |
T I - <Monographic> T r o p i c a l peat r e s o u r c e s - p r o s p e c t s and p o t e n t i a l l
A l i - K a l m a r l , A . ; L e i n o , P. |
CT- Symposium on t r o p i c a l p e a t r e s o u r c e s - p r o s p e c t s and p o t e n t i a l l
CL- K i n g s t o n , J a m a i c a | CY- 25 Feb 1985|
PU- I n t e r n a t i o n a l Peat S o c i e t y , H e l s i n k i , F i n l a n d |
PY- 19851 PG- 340-3491
RN- COtJF-8502128- 1 CP- F i n l a n d |
GL- F i n l a n d | LA- E n g l i s h | JA- EDB8606I
DT- A n a l y t i c o f a Book; Conference l i t e r a t u r e |
AB- Since 1980 EKONO C o n s u l t i n g E n g i n e e r s , F i n l a n d has been w o r k i n g w i t h a l a r g e p e a t p r o j e c t i n B u r u n d i , A f r i c a . The work i s b e i n g f i n a n c e d by F i n n i d a , IDA, UNDP and t h e government o f B u r u n d i . ONATOUR from t h e M i n i s t r y o f P u b l i c Works and Mines has been the l o c a l c o u n t e r p a r t . P a r t I , c o m p l e t e d 1981, was a comprehen s i v e s t u d y i n c l u d i n g r e s o u r c e s u r v e y , a s s e s s m e n t o f wet and d r y h a r v e s t í n g methods, and p r o c e s s i n g o f p e a t f o r a l a r g e n i c k e l r e f i n i n g p r o c e s s . Phase I I i s a l m o s t completed and c o n s i s t s o f l a r g e s c a l e t r i a l p r o d u c t i o n u s i n g wet p e a t m i n i n g method combined w i t h c o n v e n t i o n a l m i i l e d peat and sod p e a t h a r v e s t i n g . The a c t u a l f i e l d work w i t h w e a t h e r m o n i t o r i n g , e n v i r o n m e n t a l d a t a c o l l e c t i o n and t r i a l a r e a p r e p a r a t i o n s t a r t e d i n 1981 and t h e a c t u a l p r o d u c t i o n t e s t s w i t h f u l l s c a l e machinery have c o n t i n u e d f o r a l m o s t one y e a r . The t r i a l p r o j e c t Í 3 scheduLed t o be c o m p l e t e d by m i d 1985.
The paper g i v e s an o v e r v i e w o f t h e whole p r o j e c t and desc-ribes the EKONO u n d e r w a t e r p e a t m i n i n g and p r o d u c t i o n method d e v e l o p e d f o r u n d r a i n a b l e t r o p i c a l p e a t l a n d s . |
DE- <Major> áBURUNDI - COAL DEPOSITS;
áBURUNDI - SURFACE MINING; áCOAL DEPOSITS - RESOURCE ASSESSMENT; áPEAT
PRODUCTION; áSURFACE MINING PERFORMANCE TESTING|
DE- COAL PREPARATION; DEMONSTRATION PROGRAMS; FIELD TESTS; FUEL SUBSTITUTION; HARVESTING; HYDRAULIC MINING; INTERNATIONAL COOPERATION;
METÁL INDUSTRY; NICKEL; RESOURCE DEVELOPMENT; RESOURCES; SURVEYS;
UNDERWATER OPERATIONS|
DE- <Broader Terms> AFRICA; COOPERATION;
DEVELOPING COUNTRIES; ELEMENTS; ENERGY SOURCES; FOSSIL FUELS; FUELS; GEOLOGIC DEPOSITS; INDUSTRY; METALS; MINERAL RESOURCES; MINING; ORGANIC MATTER;
RESOURCES; TESTING; TRANSITION ELEMENTS|
SC- OUOQOá; 012000 | |
A VIVALDI-val kapcsolatos munkahipotézis t e h á t a következő:
1. A katalóguscédula szkennerrel b e o l v a s h a t ó szövegfájlba.
2. Ez a fájl nagyon e g y s z e r ű automatikus elő- feldolgozás (például a b e k e z d é s e k helyettesíté
se pont-gondolatjelekkel) után VIVALDI-inputtá t e h e t ő .
3. A VIVALDI-output vagy közvetlenül, vagy egy a u t o m a t i z á l h a t ó l é p é s után a d a t b á z i s b a impor
tálható.
H TML-konverzió
Az eddig elmondottakból m á r kitalálható, de j e l e n t ő s é g e miatt külön é r d e m e s kitérni arra a le
h e t ő s é g r e , hogy a VIVALDI a sikeresen elemzett terminálissorozatot nemcsak címkézni, hanem zárójelezni is k é p e s . Ha a BNF-ben nem a fönt említett m ó d o s í t á s t , hanem például a
(Clm) = (H1) = (/H1)::=
(Főcímek) (Párhuzamos elmek) (Alcímek) (Egyéb címadatok}]
(Főcímek) (Alcímek) (Egyéb címadatok)]
(Főcímek) (Pórhuzamos elmek) (Alcímek)]
(Főcímek) <Alclmek)|
(Főcímek) (Párhuzamos címek) (Egyéb címadatok)]
(Főcímek) (Egyéb címadatok)|
(Főcímek) (Párhuzamos címek)|
(Főcímek)
m ó d o s í t á s t hajtjuk v é g r e , akkor a címet az output
ban a (H1), (/H1) zárójelek között találjuk. Ugyan
így lehet megadni bármi m á s SGML p a r a n c s p á r t egy környezetfüggetlen grammatikával a z o n o s í t h a tó s z ö v e g r é s z e n , é s h a s o n l ó k é p p e n ruházhatjuk fel tipográfiai e l ő k é s z í t é s céljával s z ö v e g e i n k e t Word RTF vagy TEX-parancsokkal (illetve záróje
lekkel).
ETO-számok félismerése
T e r m é s z e t e s e n van arra mód, hogy a VIVALDI megfelelő interfész kialakítása után m á s progra
mokból hívható rutin legyen. Ekkor egy korábban rögzített BNF mellett t e t s z ő l e g e s neki átadott s z ö veg szintaktikus e l e m z é s é t elvégezheti a főprog- ram s z á m á r a . Az E T O - s z á m o k felismerősével kapcsolatosan ismertetett probléma például egy ilyen ö s s z e t e t t a l k a l m a z á s s a l kezelhető. A feltéte
lezett VIVALDI-rutinnak el kell d ö n t e n i e , hogy a vizsgált katalóguscédula-sor E T O - s z á m - e . Ebben a p é l d á b a n a VIVALDI-tól nem várunk adatátalakí
tást, csak egy igen/nem választ.
Szócikkek elemzése
Befejezésül egy igen e l e g á n s alkalmazást:
szótári szócikkek e l e m z é s é t mutatjuk be.
A kiindulási feladat a következő: Adva van egy s z ó t á r - adott esetben egy .rendes" kétnyelvű szótár - , amelynek szócikkei s z k e n n e l é s után szövegfájl formában r e n d e l k e z é s r e állnak. Célunk elkészíteni a s z ó t á r n a k abban az é r t e l e m b e n vett Inverzét, amely l e h e t ő s é g e t ad a jobb oldalon álló minden nyelvi elemnek fordított irányú k e r e s é s é r e . Példa:
sLeld I~(e)s] 1. fájdalom; b á n a t ; s é r e l e m , s é r t é s ; s i c h ein ~(s) antun kárt tesz m a g á b a n ; s e i n - klagen a) panaszkodik; b) elpanaszolja, hogy milyen s é r e l e m érte; c) baját/bánatát ( e l p a naszolja; j m ein - z u f ü g e n / t u n e) vkinek bajt/fájdalmat okoz; b) vkit (meg)bánt 2. pa
nasz, sirám 3. t ö r e d e l e m , m e g b á n á s
Ebből a szócikkből, amikor a magyar oldalról keresünk, a jobb oldalon fellelhető minden nyelvi elemre kell tudnunk keresni; (gy nemcsak a fájda
lom, bánat stb. szavakra, hanem a kárt tesz ma
gában kifejezésre is.
A VIVALDI a l k a l m a z á s á v a l létrejött m e g o l d á s alapgondolata az, hogy minden szótári szócikk egy e g y s é g e s , strukturált formátumot követ. Ez a for
mátum BNF-fel m e g a d h a t ó . E z u t á n a VIVALDI a szócikkekből szintaktikai helyüknek megfelelően fölcímkézett outputot állit elő, mely output ( s z ü k s é g e s e t é n ) a d a t b á z i s b a importálható, illetve például a MorphoLogic MoBiDic programjával MoBiDic-szótárba s z e r v e z h e t ő2 2.
Szócikkek szerkezeti f e l é p í t é s é n e k illusztrálá
s á r a mutatjuk be a k ö v e t k e z ő struktúrát, amelyet Tihanyi László, a MorphoLogic m u n k a t á r s a b o c s á tott r e n d e l k e z é s r e .
Az iskolai s z ó t á r szócikkéről készült BNF egy részlete:
# I S I . B N F (c) T i h a n y i ' 9 7 . j u l . 1 0
#1
< e n t r y > = < e n t r y > # = < / e n t r y > # :
<form><body>
#2
< f o r m > = < f o r m > # = < / f o r m > l : : =
< o r t h P a r t x f o r m l a b e l >
#2a
< f o r m l a b e l > : : «
< p a 3 t f o r m X p r o n X g r a m D x u s g D > |
< p a s t f o r m X p r o n X g r a m D > |
<pa3tform><pron><usgD>|
< p a a t f o r m > < p r o n > |
< p r o n X g r a m D X u a g D > |
<pron><gramD>I
<pron><usgD>|
<pron>
#3
< b o d y > : : =
< x r e f > I
< h o m M u l t i s > |
<homMono>
TMT46. évf. 1999. 1. tz.
A közölt részlet s e g í t s é g é v e l megfigyelhetjük a tt karakter f e l h a s z n á l á s á t m e g j e g y z é s e k elhelye
z é s é r e , valamint hegy például az (entry) értékű r é s z t Tihanyi instrukciója szerint ( e n t r y H / e n t r y ) zárójelpárba kell helyezni az outputban".
V é g e z e t ü l bemutatjuk a Leid szócikkből k é p z ő dött outputot2 4:
CIMSZ0=»Leid«
NEM= n
NYELVTAN- [ =<e)3]
ARAB- » i . «
MAGYAR- f á j d a l o m MAGYAR- b á n a t
MAGYAR- s é r e l e m , s é r t é s WENDUNG=»3Ích e i n - ( s ) a n t u n « MAGYAR- k á r t t e s z magában WENDUNG-»sein - k l a g e n « MAGYAR- p a n a s z k o d i k
MAGYAR- e l p a n a s z o l j a , hogy m i l y e n s é r e l e m é r t e
MAGYAR= b a j á t / b á n a t á t ( e l ) p a n a s z o l j a WENDUNG=»jm e i n - z u f ü g e n / t u n «
MAGYAR- v k i n e k b a j t / f á j d a l m a t okoz MAGYAR- v k i t ( m e g t b á n t
ARAB- » 2 . «
MAGYAR= panasz, s i r á m ARAB- » 3 . «
MAGYAR" t d r e d e l e m , m e g b á n á s
További feladatok - párhuzamos utak
A VIVALDI k é p e s s é g e i bizonyos pontokon kor
látozottak. Nem szóltunk m é g róla, de e g y e l ő r e van m é g egy p a r a m é t e r , amellyel nagyon körülte
kintően kell számolni a VIVALDI a l k a l m a z á s a k o r , ez pedig az idő. A program d e m o n s t r á c i ó r a - pél
dául egyetemi oktatási célra is - kiválóan alkal
mas, de 60-70 ezer c í m s z a v a s k é z i s z ó t á r teljes a n y a g á n a k e l e m z é s é t csak k i e m e l k e d ő e n j ó tel
j e s í t m é n y ű2 5 PC-vel ajánlatos elindítani, é s meg ekkor is számolni kell azzal, hogy é j s z a k á r a m a g á ra keli hagyni a s z á m í t ó g é p e t .
Komoly fejlesztésnek t e h á t csak akkor van realitása, hogyha a programot sikerül m e g f e l e l ő2 6 fejlesztőkörnyezetbe áttelepíteni. Ezen a t é r e n azonban m é r t é k a d ó tapasztalatok m é g nincsenek.
A VIVALDI-éhoz h a s o n l ó teljesítményt nyújthat (az e l s ő s o r b a n UNIX k ö r n y e z e t b e n ismert) megfe
lelően kialakított yacc, illetve lex a l k a l m a z á s . Tiha
nyi m é r é s e i ezen a területen igen k e d v e z ő időada
tokat mutatnak. Tudni kell azonban, hogy ezek az e s z k ö z ö k további m e g s z o r í t á s o k a t követelnek meg: a BNF által megadott környezetfüggetlen nyelvtannak például LR(1) g r a m m a t i k á n a k kell lennie. Ez igen e r ő s m e g s z o r í t á s , ezzel szemben a VIVALDI lényegesen nem egyértelmű grammati
kák k e z e l é s é r e is k é p e s2 7. A s z e r z ő minden ilyen irányú tapasztalatot, m é r é s t , illetve javaslatot s z í vesen fogad2 8.
1. melléket
Könyvek bibliográfiai leírása - a grammatika
(Könyvek bibliográfiai leírása) :: = (Címek és szerzőségi közlések) (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat)(Megjegyzés) (Terjesztés)
(Címek és szerzőségi közlések) ::={Cím és szerzőségi közlés). (Címek és szerzőségi közlések)|
(Cím és szerzőségi közlés) (Cím és szerzőségi közlés) ::={Cím)(Szerzőségi közlés)
(Cím) ::={Főcímek)(Párhuzamoa címek)(Alcímek)(Egyéb címadatok) (Főcímek) ::={F5cím) ; (Főcímek)|(Főcím)
(Főcím) ::={FŐcím adata)(Alcfmek)(Szerzőségi közlés) (Főcím adata) : : = ( s z ö v e g )
(Alcímek) ::={Alcím)(Alcímek)|(Alcím) (Alcím) : : = : (Alcím adata)|A
(Alcím adata) : : = ( s z ő v e g )
(Párhuzamos címek) ::=(Párhuzamos cím)(Párhuzamos c í m e k ) | ( P á r h u z a m o s cím) (Párhuzamos cím) :: = (Párhuzamos cím törzse)(Alcímek)(SzerzŐségi közlés) (Párhuzamos cím törzse) : : = = (Párhuzamos cím adata.)|A
(Párhuzamos cím adata) : : = ( s z ö v e g )
{Egyéb címadatok) {Egyéb címadat}
{Egyéb címadat adata) {Szerzőségi közlés) {Szerzőségi közlés adata) (Szerzők csoportjai}
(Szerzők csoportja) (Szerző) (További közreműködők csoportjai}
(További közreműködők csoportja)
(További közreműködő) (Kiadás) (Kiadás adata) (Kiadás megjelölés) (Kiadásszám) {'Kiadás' vagy 'Kiad.') (Kiadás módját megadó szöveg) {Megjelenés}
(Megjelenés adata}
(Hely—Kiadó-csoportok)
(Hely—Kiadó-csoport) {Megjelenési helyek}
(Megjelenési hely) {Kiadók}
(Kiadó) {Megjelenés ideje}
(Megjelenési idő adata) (Nyitott évszám) (Zárt évszám)
(Post) (Ante) (Circa) {Kérdőjeles évszám)
::=(Egyéb címadat}(Egyéb címadatok)|(Egyéb címadat) ::= : (Egyéb címadat adata)|A
: : = ( s z ö v e g )
::= / {Szerzőségi közlés adata)|A
::={Szerzők csoportjai){További közreműködők csoportjai) ::=(Szerzők csoportja) ; (Szerzők csoportjai}|
{Szerzők csoportja)
::=(Szerző), {Szerzők csoportja)j(Szcrzö) : : = ( s z ö v e g )
::={További közreműködők csoportja) ; (További közreműködők csoportjai)) {További közreműködők csoportja) ::=(További közreműködő),
(További közreműködők csoportja}) (További közreműködő}
: : = ( s z ö v e g )
: : = . - {Kiadás adata)|A
::={Kiadásmegjelölés){Kiadás módját megadó szöveg) {Kiadásszám). ( ' K i a d á s ' v a g y 'Kiad.')|A
: : = { a r a b s z á m ) ::=KiadásjKiad.
: : = ( s z ö v e g )
: : = . — (Megjelenés adata)
::={HeIy—Kiadó-csoportok), (Megjelenés ideje) ::={Hely—Kiadó-csoport) ; (Hely—Kiadó-csoportok)|
{Hely—Kiadó-csoport)
::=(Megjelenési helyek) : {Kiadók}
::={Megjelenési hely) ; (Megjelenési helyek)|(Megjelenési hely) ::={szöveg)
::=(Kiadó) : (Kiadók)|(Kiadó) : : = ( s z ö v e g )
::=(Megjelenési idő adata) (Copyright) : : = { N y i t o t t évszám) | (Zárt évszám) ::={Zárt évszám)—
::=(évszám)|{Po8t)|{Ante)|(Circa)[(Kérdőjeles évszám)!
(Sine anno}
::=[post ( é v s z á m ) ] ::=[ante ( é v s z á m ) j
::=[cca ( é v s z á m ) ] | [ c a ( é v s z á m ) ] : : = { s z ó m j egy) ( s z á m j e g y ) ( s z á m j e g y ) ?
TMT 46. óvf. 1999. 1. t l .
{Copyright) {Sine anno) {Terjedelem) (Terjedelem adata)
(Oldalszám adat)
(Egyszerű oldalszám) (Jelzet) (Pagina) (FoIio) (Columna) (Kétszer induló oldalszám)
(Összegzett oldalszám) (Főrészes oldalszám) (Futó oldalszám) (Bizonytalan oldalszám) {Tábla) (Tábla adata) (Táblasz á m - m e gj elő lés)
(Táblajelzet}
{Tibialap) {Táblaoldal) (Illusztráció) (Illusztráció adata)
(Illusztráció-jel) (Kiegészítő szöveg)
(Méret) (Méret adata) (Egydimenziós méret) (Mértékegység) {Kétdimenziós méret)
{Melléklet) (Melléklet adata)
(Melléklctjel) {Mellékletterjedelem) (Sorozat) (Sorozat adata) {Sorozati szerkezet)
= , c o p . ( é v s z á m ) {A
=[s.a.j
= . — (Terjedelem adata)|A
={01dalszám adat)(Tábla)(Illusztráció)(Méret){MelIéklet)
={Egyszerű oldalszám)|(Kétszer induló oldalszám)|
(Összegzett oldalszám) | (Főrészes oldalszám) | {Futó oldalszám)|(Bizonytalan oldalszám)
= { a r a b s z á m ) (Jelzet)
= (Pagina) | (Folio) | (Columna)
=P-
=fol.
=col.
= ( r ó m a i s z á m ) , (Egyszerű oldalszám)
=[(Egyszerű oldalszám}]
^{Egyszerű oldalszám), (Összegzett oldalszám)
= { a r a b szám)—(Egyszerű oldalszám)
= k b . [{Egyszerű oldalszám)]
= , (Tábla adata) |A
=(Táblaszám-megjelőlés) (Táblajelzet)
= ( a r a b B z á m ) | [ { a r a b s z á m ) ]
={TábIalap)|{Táblaoldal)
= t . f o I .
= t .
= : {Illusztráció adata)jA
={Illusztráció-jel) (Kiegészítő szöveg)
=iIL
= , {szöveg) |A
= ; (Méret adata) |A
=(Egydimenziós méret){{Kétdimenziós méret)
= { a r a b s z á m ) ( M é r t é k e g y s é g )
=cm|mm
= (arab s z á m ) x {Egydimenziós m é r e t ) := + (Melléklet adata)]A
={Mellékletjel) (Kiegészítő szöveg) (Mellékletterjedelem)
— m e l l
:= ({Terjedelem adata)) JA
; = . — (Sorozat adata) |A
={Sorozati szerkezet). (Sorosat adata)({Sorozati szerkezet) :=({Fősorozat))
(Fősorozat) :: = {Alsorozat). (Fősorozat) | (Alsorozat)
{Alsorozat) :: = {Címek és szerzőségi kozlé3ek)(ISSN)(Sorozati szám) (ISSN) : : = , ISSN (ISSN adata)|A
(ISSN adata) ::=(Négyjegyü rész) - (Négyjegyű rési}
(Négyjegyű rész) : : = { s z á m j e g y ) { 8 z á m j e g y ) { s z á i i ^ e g y ) { B » á i n j e g y ) (Sorozati szám) : : = ; ( a r a b szám).|A
(Megjegyzés) : : = . - (Megjegyzés adata)|A (Megjegyzés adata) ::={szöveg)
(Terjesztés) : : = . - (Terjesztés adata)|A (Terjesztés adata) ::=(ISBN)(KivÍtel}(Ar)
{ISBN} ::=ISBN (ISBN adata) |A
(ISBN adata) : : = { p o n t o s a n t í z j e g y ű a r a b s z á m ) (Kivitel) ::=kötve|ffizve|kőtött|iűzött|A
(Ár) : : = : {Ár adata)|A
(Ár adata) : : = { a r a b s z á m ) , - Ftjár nélkül
2. melléket
Könyvek bibliográfiai leírása - a levezetési lánc (Könyvek bibliográfiai leírása) : : =
(Címek és szerzőségi közlések} (Kiadás) (Megjelenés) (Terjedelem) (Sorozat)(Megjegyzés){Terjesztés)
{Címek és szerzőségi közlések){Megjelenés)(Terjedelem)(Sorozat){Megjegyiés){Terje»stéa) : : = {Címek és szerzőségi közlések)(Megjelenés)(Terjedelem)(Megjegyzés){Terjesztés) : : =
(Címek és szerzőségi közlések)(Megjelenés)(Terjedelem)(Terjesztés) : : = {Cím és szerzőségi közlés) (Megjelenés) (Terjedelem) (Terjesztés) : : = (Cím){Szerzőségi kőzlés){MegjeIenés)(TerjedeIem){Terjesztés) : : = {Főcímek)(Párhuzamos címek)(Alcímek)(Egyéb címadatok) (Szerzőségi közlés) (Megjelenés) {Terjedelem) (Terjesztés) : : = (Főcímek)(Párhuzamos cím)(Alcímek)(Egyéb címadatok) {Szerzőségi közlés){MegjeIenés){TerjedeIem){Terjesztés) : : =
(Főcímek) (Párhuzamos cím törzse) (Alcímek) (Szerzőségi közlés) (Alcímek) {Egyéb címadatok)(Szerzőségi közlés){Megjelenés){Terjedelem){Terjesztéa) : : = (Főcímek){Alcímek)(Sserzóségi köilés)(Alcímek)(Egyéb címadatok)
{Szerzőségi kÖzlés)(Megjelenés)(Terjedelem)(Terjesztés) : : = {Főcímek)(Alcím){Szerzőségi közlés)(Alcímek)(Egyéb címadatok) (Szerzőségi közlés) (Megjelenés) (Terjedelem) (Terjesztés) : : = (Főcímek) (Szerzőségi közlés) (Alcímek) (Egyéb címadatok) (Szerzőségi közlés) {Megjelenés) {Terjedelem) (Terjesztés) : : =
(Főcímek)(Alcímek){Egyéb címadatok)(Szerzőségi közlés)(Megjelenés)(Terjedelem)(Terjesztés) : : = (Főcímek) ( A k i m ) (Egyéb címadatok)(Szerzőségi közlés) (Megjelenés) {Terjedelem) (Terjesztés) : : = (Főcímek) (Egyéb címadatok) (Szerzőségi közlés) (Megjelenés) (Terjedelem) (Terjesztés) : : = (Főcímek)(Egyéb címadat)(Szerzőségi közIés){Megjelenés){Terjedelem){Terjesstés) : : = (Főcímek) (Szerzőségi közlés) (Megjelenés) (Terjedelem) (Terjesztés) : : =
(Főcím)(Szerzőségi közlés){Megjelenés}(Terjedelem)(Terjesztés) : : =
TMT46. évf. 1999. 1. 82.
(Főcím){Megjelenés){Terjedelem}(Terjesztés) : : =
{Főcím adata)(AlcEmek)(Szerzőségi közlés}{Megjelenés){Terjedelem)(Terjesztés) : : = (Főcím adata}(Alcímek)(Megjelenés}{Terjedelem){Terjesztés) : : =
(Főcím adata)(Alcím){MegjeIenés){Terjedelem}{Terjesztés) : : = (Főcím adata)(MegjeIenés){Terjedelem)(Terjesztés) ::=
(Főcím adata). - (Megjelenés adata)(Terjedelem)(Terjesztés) : : =
(Főcím adata). - {Hely—Kiadó-csoportok), {Megjelenés ideje)(Terjedelem)(Terjesztés) : : = {Főcím adata). - {Hely—Kiadó-csoport), {Megjelenés ideje)(Terjedelem){Terjesztés) : : =
(Főcím adata). - {Megjelenési helyek): (Kiadók), (Megjelenés ideje)(Terjedelem)(Terjesztés) : : = (Főcím adata). - {Megjelenési hely) : (Kiadók), (Megjelenés ideje)(Terjedelem)(Terjesztés) : : = (Főcím adata). - {Megjelenési hely) : (Kiadó), (Megjelenés ideje)(Terjedelem)(Terjesztés) : : = {Főcím adata). - {Megjelenési hely) : (Kiadó),
(Megjelenési idő adata) (Copyright) (Terjedelem) (Terjesztés) : : =
(Főcím adata). — (Megjelenési hely) : (Kiadó), (Megjelenési idő adata)(Terjedelem)(Terjesztés) : : = (Főcím adata). — (Megjelenési hely) : (Kiadó),
(Megjelenési idő adata). — (Terjedelem adata)(Terjesztés) : : = (Főcím adata). - (Megjelenési hely) : (Kiadó),
(Megjelenési idő adata). - (Oldalszám adat)(Tábla)(Illusztráció)(Méret)(Melléklet)(Terjesztés) : : = (Főcím adata). - (Megjelenési hely) : (Kiadó),
(Megjelenési idő adata). - (Oldalszám adat)(Illusztráció){Méret)(Melléklet)(Terjesztés) : : = (Főcím adata). - (Megjelenési hely) : (Kiadó),
(Megjelenési idő adata). - {Oldalszám adat)(IlIusztráció)(Méret}(Terjesztés) : : = (Főcím adata). - (Megjelenési hely) : (Kiadó),
(Megjelenési idő adata). - (Egyszerű oldalszám)(Illusztráció)(Méret)(Terjesztés) : : =
(FŐcím adata). - {Megjelenési hely) : (Kiadó), (Megjelenési idő adata). - (Egyszerű o l d a l s z á m ) : (Illusztráció adata) (Méret) (Terjesztés) : : =
(Főcím adata). - {Megjelenési hely) : (Kiadó), {Megjelenési idő adata). - (Egyszerű o l d a l s z á m ) : (Illusztráció-jel) (Kiegészítő szöveg) (Méret) {Terjesztés) : : =
{Főcím adata). - (Megjelenési hely) : (Kiadó), (Megjelenési idő adata). - (Egyszerű o l d a l s z á m ) : (Illusztráció-jel) : (Méret adata)(Terjesztés) : : =
(Főcím adata). - (Megjelenési hely) : (Kiadó), (Megjelenési idő adata). - (Egyszerű oldalszám) : (Illusztráció-jel) : (Egydimenziós m é r e t ) . - (Terjesztés adata) : : =
(Főcím adata). - (Megjelenési h e l y ) : (Kiadó), {Megjelenési idő adata). - (Egyszerű o l d a l s z á m ) : {Illusztráció-jel) : (Egydimenziós m é r e t ) . - (ISBN)(KÍvitel)(Ár) : : =
(Főcím adata). - (Megjelenési hely) : (Kiadó), (Megjelenési idő adata). - (Egyszerű o l d a l s z á m ) : (Illusztráció-jel) : (Egydimenziós m é r e t ) . - ISBN (ISBN adata) (Kivitel)(Ar) : : =
(Főcím adata). - (Megjelenési hely) : (Kiadó), (Megjelenési idő adata). - (Egyszerű oldalszám) : {Illusztráció-jel} : {Egydimenziós m é r e t ) . - ISBN {ISBN adata) ( K i v i t e l ) : (Ár adata) : : =
( s z ö v e g ) . - (Megjelenési hely) : (Kiadó), (Megjelenési idő adata). - (Egyszerű o l d a l s z á m ) : {Ülasstráció-jel):
(Egydimenziós m é r e t ) . - ISBH (ISBN adata) ( K i v i t e l ) : (Ár adata) : : =
( s z ö v e g ) . - {szöveg) : (Kiadó), (Megjelenési idő adata). - {Egyszerű oldalszám) : {Illusztráció-jel) : (Egydimenziós m é r e t ) . - ISBH (ISBN adata) ( K i v i t e l ) : {Ár adata) : : =
( s z ö v e g ) . - ( s z ö v e g ) : ( s z ö v e g ) , {Megjelenési idő adata). - (Egyszerű oldalszám) : (IlluBstrácio-jel) : {Egydimenziós m é r e t ) . - ISBH (ISBN adata) ( K i v i t e l ) : (Ár adata) : : =
{szöveg}. - ( s z ö v e g ) : ( s z ö v e g ) , ( é v s z á m ) . - (Egyszerű oldalszám) : (Illusztráció-jel) : (Egydimenziós m é r e t ) . - ISBH (ISBN adata) ( K i v i t e l ) : (Ár adata) : : =
( s z ö v e g ) . - ( s z ö v e g ) : ( s z ö v e g ) , ( é v s z á m ) . - ( a r a b s z á m ) (Jelzet): { w u s i t r á c i ó - j e l ) : (Egydimenziós m é r e t ) . - ISBN (ISBN adata) (Kivitel) : (Ár adata) : : =
( s z ö v e g ) . — ( s z ö v e g ) : ( s z ö v e g ) , ( é v s z á m ) . — ( a r a b s z á m ) (Pagina) : (III arat r á c i ó - j e l ) : (Egydimenziós m é r e t ) . - ISBN (ISBN adata) (Kivitel) : (Ár adata) : : =
( s z ö v e g ) . - ( s z ö v e g ) : ( s z ö v e g ) , ( é v s z á m ) . - ( a r a b s z á m ) p . : (Illusztráció-jel) : ( a r a b s z á m ) ( M é r t é k e g y s é g ) . - ISBN (ISBN adata) { K i v i t e l } : {Ár adata} : : =
( s z ö v e g ) . - ( s z ö v e g ) ( s z ö v e g ) , { é v s z á m } . - ( a r a b s z á m } p . : 1 1 1 . ( a r a b s z á m ) c a . - ISBN (ISBN adata) (Kivitel) : (Ár adata) : : =
( s z ö v e g ) . - ( s z ö v e g ) ( s z ö v e g ) , ( é v s z á m ) . - ( a r a b s z á m ) p . 1 1 1 . ( a r a b s z á m ) c m . - ISBN ( p o n t o s a n t i z j e g y f l a r a b s z á m ) ( K i v i t e l ) : (Ár adata) : : =
( s z ö v e g ) . - ( s z ö v e g ) ( s z ö v e g ) , ( é v s z á m ) . - ( a r a b s z á m ) p . : 1 1 1 . ( a r a b s z á m ) c n . - ISBN ( p o n t o s a n t i z j e g y f l a r a b s z á m ) f ű z ö t t : (Ár adata)
( s z ö v e g ) . - ( s z ö v e g ) ( s z ö v e g ) , ( é v s z á m ) . - ( a r a b s z á m ) p . 1 1 1 . ( a r a b s z á m ) c a . - ISBN ( p o n t o s a n t i z j e g y f l a r a b s z á m ) f ű z ö t t : á r n é l k ü l : : =
A b á t a s z é k i I I . G é z a Gimnázium J u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . i s k o l a i é v r ő l az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 6 1 . é v é b e n . - ( s z ö v e g ) : {szöveg), ( é v s z á m ) . - { a r a b s z á m ) p . : i 1 1 . : ( a r a b s z á m ) c m . - I S B N ( p o n t o s a n t i z j e g y f l a r a b s z á m ) f t t z ö t t : á r n é l k ü l : : =
A b á t a s z é k i I I . G é z a G i m n á z i u m j u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . i s k o l a i é v r ő l
az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 5 1 . é v é b e n . - B á t a s z é k : ( s z ö v e g ) , ( é v s z á m ) . - ( a r a b s z á m ) p . : i l l . : { a r a b s z á m ) c m . - I S B N ( p o n t o s a n t i z j e g y f l a r a b s z á m ) f ű z ö t t : á r n é l k ü l : : =
A b á t a s z é k i I I . G é z a G i m n á z i u m J u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . i s k o l a i é v r ő l
az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 5 1 . é v é b e n . - B á t a s z é k : I I . Géza G i m n á z i u m , ( é v s z á m ) . - ( a r a b s z á m ) p . : i l l . : ( a r a b s z á m ) c m . - ISBN
( p o n t o s a n t i z j e g y f l a r a b s z á m ) f ű z ö t t : á r n é l k ü l : : =
A b á t a s z é k i I I . G é z a G i m n á z i u m j u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . i s k o l a i é v r ő l
az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 5 1 . é v é b e n . - B á t a s z é k : I I . G é z a G i m n á z i u m , 1 9 9 3 . - { a r a b s z á m ) p . : i l l . : (arab s z á m ) c m . - I S B N ( p o n t o s a n t f z j e g y f l a r a b s z á m ) f t t z ö t t : á r n é l k ü l : : =
A b á t a s z é k i I I . G é z a G i m n á z i u m j u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . i s k o l a i é v r ő l
az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 5 1 . é v é b e n . - B á t a s z é k : I I . G é z a G i m n á z i u m , 1993 . - 192 p . : i l l . : ( a r a b s z á m ) c m . - ISBN ( p o n t o s a n t i z j e g y f l a r a b s z á m ) f t t z ö t t : á r n é l k ü l : : =
A b á t a s z é k i I I . G é z a G i m n á z i u m j u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . i s k o l a i é v r ő l
az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 5 1 . é v é b e n . - B á t a s z é k : I I . Géza G i m n á z i u m , 1993 . - 192 p . : i l l . : 20 cm . - ISBN ( p o n t o s a n t i z j e g y f l a r a b s z á m ) f ű z ö t t : á r n é l k ü l : : =
A b á t a s z é k i I I . G é z a G i m n á z i u m j u b i l e u m i é v k ö n y v e az 1 9 9 2 - 9 3 . I s k o l a i é v r ő l
az i s k o l a f e n n á l l á s á n a k 3 0 . , B á t a s z é k a l a p í t á s á n a k 8 5 1 . é v é b e n . - B á t a s z é k : I I . Géza G i m n á z i u m , 1 9 9 3 . - 192 p . : i l l . : 20 cm . - ISBN 9630436477 f ű z ö t t : á r n é l k ü l
3. melléket
ETO - egy l e h e t s é g e s grammatika
{ E T O - s z á m ) : : = { E T O - s z á m ) + { E T O - s z á m ) | ( E T O - s z á m ) / ( E T O - s z á m ) | ( E T O - s z á m ) / . ( E T O - s z á m ) | ( E T O - s z á m ) : ( E T O - s z á m ) | { E T O - s z á m ) : : ( E T O - » á m } |
TMT 46. ővf. 1999, 1. t z .
[{ETO-szám)j|
( E T C - s z á m } * ( I d e g e n j e l z e t ) j (Főtáblázati szám)=(Nyelvi alosztás)) (Főtáblázati s z á m ) ( = ( N é p i alosztás))}
{Főtáblázati szám)(u{Formai alosztás))) {Főtáblázati szám)((Főldrajzi a!osztás))|
{Főtáblázati szám)" (Időalosztás)" | {Főtáblázati szám)~03(Anyagalosztás)|
{Főtáblázati szám)—05{Személycsoport-alosztás}|
{Főtáblázati szám).00(Szempontalosztás)|
{Főtáblázati szám) —(Korlátozottan közös alosztás (1))|
(Főtáblázati szám).0{Korlátozottan közös alosztás (2))|
(Főtáblázati szám}'(Korlátozottan közös alosztás (1))|
(Főtáblázati s z á m ) ( A l f a b e t i k u s a l o s z t á s ) | ( F ő t á b l á z a t i szám) (Főtáblázati szám) ::=(Számjegy))(Számjegy)(Számjegy)[(Számjegy)(Számjegy)(Számjegy)|
(Számjegy)(Számjegy)(Számjegy).(Főtáblázati szám) (Számjegy) ::=0|l|2j3|4|5|6|7)8|9
{Nyelvi alosztás) ::=(Főtáblázati szám) (Népi alosztás) ::={FŐtábIázati szám)
(Formai alosztás) ::={Pozitív számjegy))(Pozitív számjegy)(Számjegy)|
(Pozitív számjegy){Számjegy}.(Főtáblázati s z á m } | :(Főtáblázati szám}
{Pozitív számjegy) ::=l|2l3|4|5|6|7|8|9 {Földrajzi alosztás) ::= (Főtáblázati szám)
(Időalosztás) ::=(Kronológiai idő)/(Kronológiai idd)|
.../{Kronológiai idő) | (Kronológiai i d ö ) / . . . |
( 3 - 7 } { F e n o m e n o l ó g l a i i d ő ) (Kronológiai idő) ::=(EIÓjeI) (Időadat)
(Előjel) : : = + | - |A (Időadat) ::={Év){HÓ)(Nap)
( É v ):: = ( 0 - 2 ) | ( O - 2 ) ( S z á m j e g y ) | { O - 2 ) ( S z á m j e g y ) ( S z á m j e g y ) | (0-2){Számjegy)(Számjegy)(Számjegy)
( 0 - 2 ) ::=0|1|2
(Hó) ::=.01|.02|.03|.04|.05|.06|.07|J»|.09|.10|.11|.12|>
(Nap) ::=.01|.02|.03[.04|.05[.06|.07[.08|.09|.10|.11|.12|.13|.Í4[.15|.16|
.17|.18|.19|.20|.21|.22|.23|.24|.25|.26|.27|.28|.29|.30|.31|A ( 3 - 7 ) ::=3|4|5|6|7
{Anyagaiosztás} ::=(Számjegy)|(Számjegy).{Főtáblázati szám)
(Személycsoport-alosztás) ::={Számjegy}|{Számjegy).(Főtáblázati szám}
(Szempontalosztás) ::=(Számjegy)|(Számjegy).(Főtáblázati szám) (Korlátozottan közös alosztás (1)) ::=(Főtáblázati szám)
(Korlátozottan közős alosztás (2)) ::=(Pozitív számjegy} | (Pozitív számjegy) (Számjegy) | (Pozitív számjegy)(Számjegy}.(Főtáb)ásati szám)
4. melléket A VIVALDI leírása
A program hívásakor négy (illetve az úgynevezett dtbvg üzemmódban öt) filé nevet adunk meg. M i n d a négy (öt) filé közönséges A S C I I szövegfile. Jellemzőik:
• b n f - f l l e alább részletesen ismertetendő filé, mely a B N F definíciókat tartalmazza
• e l e m z e n d ő i n p u t az input-file soronként egy elemzendő egységet tartalmas (elemzendő egység as, amelyről a b n f - f l l e - b a n található B N F szól)
• v i v a l d l o u t p u t a VIV ACPI program output listája
• h l b a f l l e a sikertelen elemzéseket t a r t a l m a z ó Gle
• d e b u g - f i l e olyan outputfile, amely as elemzés nyomon követését segíti A VIVACPI 2.2-es verziójában as opciók as alábbiak:
A Angol nyelvű built-in-készlet
A VI V A C D7 - n a k b e é p í t e t t (built-in) szimbólumkészlete van, amely a B N F t o v á b b nem elemzendő (atomi) egységeit — kvázi terminálisait — jeleníti meg. A készlet megvan magyar és angol v á l t ó s a i b a n . A VIM ACPI alapértelmezés szerint a magyart használja, nemzetközi felhasználás illetve ékezetes karakterekkel kapcsolatos problémák esetén azonban szükség lehet az angol készletre.
C ( k é s z l e t ) a . B e t ű halmaz megválasztása (készlet) megengedett értékei:
CWI(ÍÜooo), 852DOS, 852WINDOWS, MaTeX, Angol — ahol (üiooo) a nagy hosszú f illetve Ő ASCII kódja [default: CWI141139]
A . B e t ű halmaz a VIV ACPI egyik tovább nem elemzendő nemtermináíis a (v. ö. a ( s z ö v e g ) - r ő l mon
dottakkal), ennek többféle beállítása lehet célszer Ti. A legegyszerűbb az Angol halmaz, ennek választásakor csak az angol ábécé b e t ű i számítanak betűknek. A valamelyik másik opció választásával a sséles körben elter
jedt ékezetes betűkészletekből választhatunk. Megjegyezzük, hogy a felsoroltakkal a megalkotható keszletek nem merültek k i , a felhasználó a BNF-ben természetesen elkészítheti saját Bttú halmazát.
D B ( s t r i n g ) egységhatároló string: az elemzendő csomag kesdetét jelöli D E ( s t r i n g ) egységhatároló string: az elemzendő csomag végét jelölt
A fenti két opcióra akkor van szükség, amikor nem a teljes inputfile-t kell elemesni, hanem annak csak egyes részleteit, A VIV ACPI az elemzendő részleteket csomagoknak nevezi. A h a t á r o l ó stringek speciális, as inputban m á s u t t elő nem forduló jelsorozatok. Egy-egy csomagot a fenti két hat ár olóstr inggel kell kÖsrefogni.
E [ ( s o r v á g j e l ) ] e m p t y - l i n e - m ó d : üres sorok választják el az egységeket (sorvégjel) a Carriage Return + Line Feed helyére értendő
Amikor a teljes input fi le elemzésre kerül, akkor is tudnunk kell, hogy melyek as abban t a l á l h a t ó elemzendő egységek. A / E opció arra utal, hogy az inputlile ban az egységeket üres sorok választják el. A sorvégek ilyenkor szükség esetén behelyettes[tődnek. A belvehettesftett jelsorozat ugyanúgy elemzés a l á kerül, mint as elemzendő input többi részlete.
TMT 46. évf. 1999.1.S2.
H í r e j t e t t j e l ) a BNF-fej előtt elhelyezhető egy karakter, mely a fej rejtettségét jelöli [default: * j
A VI V A C P I voltaképpeni munkája az, hogy az elemzés során a sikeresen elemzett jelsorozatokhoz hozzákapcsolja azt a nemterminálist (más szóval BNF-fejet), amelyen keresztül a jelsorozat a Chomsky-féle generatív g r a m m a t i k á b a n levezetődéit. Vannak azonban olyan esetek, amikor ez a hozzákapcsolás fölösleges, például azért, mert más hozzákapcsolásokkal együtt tautológiákra vezetne. Ilyenkor a BNF-fejnek rejtettnek kell maradnia. A rejtettség tényét a B N F írója egy a fej elé szúrt speciális karakter — például csillag — segítségével közli a VIVACP J - v a l .
L ( s o r v é g j e l ) a nyitó-/csukójelek közötti (sorvégjel)-ből soremelés less [default nincs]
Segédeszköz az output sorokra tördelése céljából. Megfelelően elhelyezett speciális karakterekkel mód van arra, hogy soremeléseket helyezzünk el az outputban.
H N U L - m ó d : az egységhatárolókon kívüli szövegrész nem kerül át az out
putba
Figyelemmel arra, amit a / D B , / D E opcióknál mondtunk két eset lehetséges: az inputnak azok a részei, amlyek a csomagokon kívül esnek, átkerülnek illetve nem kerülnek át az outputba. A / N opció ezt szabályozza.
P suppress-mód; nincs egyenlőségjeles tagolás az outputban
Az elemzendő egységekből származó output részleteket a VIVACPI egyenlőségjelekből álló jelzettel választja el egymástól. Ez sok szempontból — például a látvány szempontjából — előnyös. Elképzelhető azonban olyan további feldolgozás, amikor a következő feldolgozóprogramot az egyenlőségjelek zavarnák. A / P opcióval futó "VIVACPI az egyenlőségjeleket nem helyezi el az outputban.
Q quiet mód: nincs képernyőre írás futás közben
S ( e z e p a r á t o r ) a BNF-fejben a : : = előtt elhelyezhető n y i t ó - és csukójelek s z e p a r á t o r a [default: = ]
Egy sikeresen elemzett grammatikai egységet a VIV ACPI — igény esetén — az elején és a végén címkéz fel. Ezek a címkék a n y i t ó - illetve csukójelek. E jeleket (melyek több karakterből is állhatnak) egy speciális karakter — p é l d á u l az egyenlőségjel — határolja.
T teszt—mód: megáll az első elutasított tételnél
A VIV ACPI n o r m á l üzemmódja az, hogy hiba nélkül feldolgozza az input-file összes egységét. Addig azonban, amíg a B N F nincs készen, a VIV ACPI a B N F íróját ezzel az opcióval t á m o g a t j a .
V [ { m é r e t } ] nyomkövető mód: a hibás input egységből (méret) számú byte megy a hibalistába [default: mind átkerül]
A teljes hibalista olykor rendkívül hosszú lehet. A / V opcióval a felhasználó ezt csökkentheti.
X ( e x t r á k ) a . B e t ö halmaz kiegészítése ASCII kódokkal — p l . : /X045039 kötőjellel és aposztróffal egészít k i
K o r á b b a n l á t t u k , hogy a . B e t ű halmaz megválasztható, a / X opcióval t o v á b b i karakterek tehetők be
t ű k k é .
Z ugyanaz, mint az E opció szóközzel
A / E opció a szóközzel, mint sorvéghelyettesítővel olvashatósági okokból a / Z alakot ölti.
? angol nyelvű helpszöveg kiírása
Néhány példa a VIV ACPI hívására: (A magyarázatok a példa UTÁN állnak.) V i v a l d i s z ó c i k k . b n f s z o t a r . t x t s z o t a r . l s t s z o t a r . h i b
