Edvi Illés Aladár (1958–1927)

(1)

4. szám. —-

alapján A damasztok értékét emelni kellett, figye-

lt,—mbe véve a külföldi árakat. Ugyanezen alapon

felemelte a szakosztály a batiszt, gaze és egyéb rit-

kás szövetek értékét. A lenből, kenderből és jutából

készült bársony és bársonyszerű szőve-tek értékét

a beérkezett javaslatokhoz közelebb hoztak. A*juta- szövetek értékelése helytálló volt. Kisebb változta- tásokkal a ponyvaszövetek értéke is megfelelt,

ugyancsak helyesnek találta a bizottság a zsinegek,

kötélverőáruk és műszaki cikkek értékelését is.

A XII, szakosztály 1927. április hó ö—én délelőtt

10 órakor tartotta ülését Chorín Ferenc dr. kereske-

delmi főtanácsos szakosztályelnök elnöklete alatt.

Az ülésen jelen voltak: Bartos Ármin. Benedek Sán-

dor. Biró Zoltán, Ehrlich Emil, Pollák Gyulu, Rei- mann Ernő dr., Rényi Oszkár és 'l'etseh Árpád keresk. tam'u'sosok és Klinger Dezső. Lindner Leó, Schunzer Pál dr, és Vigh Gyulu szakértők. A szak- osztály a szén, t'a, tőzeg, koksz, fa és t'aárnk. parafa

és parat'aaruk értékelésével foglalkozott. A bizott—

sag helyesnek találta a tiizlifa és faszén számlaérték alapján megállapított előzetes egységértékét. Orszá- gok szerinti különbségeket tettek a gömbölyű ta értékelésénél, hol a minőségbeli különbségekre való tekintettel a kiviteli értéket a behozatalm'il maga—

sabban állapították meg. A bárdolt t'a értékét cse- kély vz'tltoztatással elfogadta a szakosztály. A vas- úti talpfák értékelésénél a tölgy— és bükkfa külön-

bözö árára való tekintettel megváltoztatták az elő-

zetes egys'égt'xrtékeket. A kádart'a értékét a javasla-

389 —— ' 1927

tokkal megegyezőleg felemelték. A fűrészelt fa érté- két felemelték, figyelembe véve a világpiaci árakat.

A fakoekák, nyers fabotok és fanyelek bevalláson alapuló értékeit a szakosztály megfelelőknok találva elfogadta. A kőszén értékelése helytálló volt. A nyers parafa értékelésénél a bizottság tekintettel volt arra, hogy a forgalomban a parafadara, parafa-

hulladék és az ú. n. zierikork, díszkéreg milyen arány-

ban részesednek s ennek megfelelően elfogadta az

előterjesztett értékeket. A tőzegforgalomnál a beho—

rott tőzegtermékek magas értékét juttatta az érte—

kelés kifejezésre, szemben a kivitt alom- és tüzelő- tőzeggel. A koksz behozatali értékénél csökkentés mutatkozott szükségesnek, minthogy ezen cikk pia- (an áresés volt észlelhető. A [faipar termékeinek

értékelését a szakosztály altalaban helyesnek találta.

Kisebb változtatásra volt szükség a puhat'ahordók-

nál, az osztrák és cseh árak figyelembevételé'vel;

éppen így közelebb kellett hozni a keményt'ahordok kiviteli árat a behozatali értékhez, minthogy ebben minőségi különbségek nincsenek. A furnirok külön- bözö altételei között kisebb változtatásokat eszkö-

zöltek. '

Az üléseken a bizottságot a legközelebbi t'el—

adatokról Farkas János dr., a külkereskedelmi osz- tály vezetője tájékoztatta. A XIV. és XVI, szak- osztály ülésén Meszlényi Emil dir. min. segédtitkár, a VI. és XII. szakosztály ülésén Sibelka—Perleberg

:xl'flllll' dr. min. segédfogalmazó volt az előadó.

Edvi Illés Aladár "? (1858—1927).

Aladár (l'Edvi Illés

Un des représentants les plus éminenls du corps (llingénieurs de la Hongrie, M. Aladár d'Edvi Illés est mart le 24 avril courant. M. d'E dvi Il lés na—

guit le 6 janvier 1858, a Kapuvár. Aprés avoir fait ses études polytechnigues, il devint ingénieur mécani- cien en 1881 el est enlre' dans la fabrigue des ma- chines Ganz, Dés 1882, il fut nomme' professeur,1mis directeur de llEcole supe'rieure d'induslrie de Buda- pest. Dans sa carriére, l'anne'e 1902 margua une nou- velle étape, il devinl alors chef de la section indus- tmelle du ministére du Commerce. Pour ses rares mérites acguis dans l'élaboration de la loi sur le développement de llinduslrie, il fut décoré de la croiac moyenne de l'ordre Francois Joseph, ainsi gue du titre de conseiller de la Cour. País il a été nommé sous-secre'taire dlElal. Aprés avoir été chargé de faire

;; l'lnslitnt polytechnigue royal Jo sep h, un cours sur la slatisligne miniére et industrielle, il y devint agre'gé en 1916 et professeur en 1922. Il rédigea pendant plus de vinyl-cing ans le Bulletin de llAssoc-iation des ingénieurs et des architectes hon—

grois; en outre, il élail président de la Section éca-

% (1858—1927).

Edvi Illés Aladárnak, a magyar mérnöki kar egyik legkiválóbb képviselőjének 1927. április 24-én bekövetkezett halála újabb súlyos gyásza a ma—

gyar tudománynak és közéletnek. Edvi Illés 1858.

január 65—án Kapu'vá—rott született. Műegyetemi ta- nulmányait Budapesten, München—ben s az aacheni főiskolán folytatta. 1881-ben gépészmérnöki ok—

levelet nyerve, munkásságát a Ganz—féle glép- gyárban kezdte meg, de már 1882—ben a buda—

pesti felsőipan'skola tanára, majd igazgatója lett.

Pályája 1902-ben vett újabb fordulatot, amikor a kereskedelemügyi minisztérium ipari osztályának vezetőjévé neveztetett ki. A minisztériumban a?

iparfejlesztési törvény megalkotása körül szerzett hervadhatatlan érdemekért a Ferenc József-rend középkeresztjével, s udvari tanácsosi címmel tün—

tettetett ki, majd h, államtitkár lett; a nn'niszté'ri'um munkásságában nyugalomba vonulása után is részt vett.A kir. József-műegyetemen abányászati ésipar—

statisztika meghívott előadója, 1916. óta magántanár, 1922-től kezdve pedig ny. rk. tanár volt. Több, mint 25 éven át szerkesztette (1891. óta) a Magyar Mér—

(2)

4. szám. — "370 .— 1923,

nomigue, institue'e en 1925, de cette Association et de

la Confederation nationale des inge'nieurs honarois.

L'activité scientifigue et professionnelle gue M.

(1 ' E cl vi 1 Más développait non seulement sur le terrnin polytechnigue, mais aussi sur celui (le lle'conomie politigue et de la statistiouc, fut grande et pre'cieuse.

Ses ouvrages principauoc sont: L'aluminium (1891) ,- La technologie du fert1900); L'industrie manufacturiere (les pays de la Couronne hongroise en 1906 (edition du minister-e hongrois du Commerce); c'est lui out a e'crit une partie de la statistigue (les grandes industries pour 1898. Un de ses travaux les plus ercellents et gui a rendu de grands services au pays, est La Hon—

grie avant et aprés la guerre, en cartes de statistigue e'conomigue. Cet ouvrage gu'il re'digca avec M. Albert Halász, parut la premiere fois lors des négociations de la paix: il a eu plusieurs editions depuís. En la personne de M. Aladár d'E d vi

Illés, la Société Hongroise de Slatistigue perdit un

de ses éminents membres: il y fut élu en 1922.

nök— és Építész-Egylet

egyesület 1923—ben nak és a Magyar gének. Edvi Illés szakirodalmi

volt ez osztálvá- Közlönyét, elnöke

alakult közgazdasági

Mérnökök Nemzeti Szövetsé—

nugv és értékes iudonn'mvos, s munkásságot is fejtett ki, nemcsak lcc—hnikni', de közgazdasági és statisztikai téren is.

Főművei: Alumínium (1891), A vasművesség stílusai (1896—1898). A vas technológiája (1900), A magvát kmoná országainak gváripam 1906-ban (ker. min.

kiidúsnl. Az ö tolláln'l) származik az 1898. évi gyár- ipari statisztika egvik része, a vas- és fémipari kö—

tel. Egvík legkitűnőbb és huzáíának nam szolgálu—

toknt telt műve a ,.Magvarország a háború előtt és után gazdaságsialisztikai térképeklwn" című első—

ízlmn :) béketárgvulások alkalmával megjelent, azóta több kiadást látott, Halász Alberttel közösen szerkesztett munká. Halála előtt nagyobbszabású

vámpolitikái munkán dolgozott. Edvi Illés Aladár

elhunytával a Magyar Statisztikai Társaság 1922-ben megválasztott rendes tagját vesztette el. A Társaság nevében a temetésen Buday Béla ny. államtitkár mondott búcsúheszódei.

A Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülése.

Séance solennelle de la Société Hongroise de b'tatistigue.

C'est le 22 mai, a Debrecen, gue la Société

Hongroise de Statistigue tiemlm sa Ve sc'ance so- lennelle.

A Magyar Statisztikai Társaság f. é. május 22-én Debrecenben tartja V. ünnepi ülését. Az ülés előadói Teleki Pál gróf és Ngulászi János lesznek.

Olaszország fontosabb gazdasági adatai.

Principales données économigues d'Ital—ie.

Re'sume'. A l'heure actuelle, l'Italie a enri- ro'n 5 millions d'habilants de plus gulavant la guerre. Dans les années ayant immediate—

ment suioi la guerre, les données du mouvement de la population furent favorables. Depuis, les indices en diminuaient snccessivement; á présent, ils sont au-dessous de ceux de 1913. Ces dernieres années, le chőmage a diminué. En général, les résul—

tats clu rendement agricole sont bons.

Llaeczoissement de Feffectif oles dépóts est plutőt apparent; il n'est dá, au fond, gu'á la (lépréciation de la lire. Depuis 1913, le taux en bangue nla augmenté gue de 11/20/0. Les prix de gros sont sic fois sa- péi'ieurs a cetli? de 1918; cepenllant, si Zion regarde la dépre'ciation de la monnaie, la hausse ne devrait étre gue de 4'30/0. Bien gue le commerce extérieur soit bien plus oif gu avant la (juci—re la balance en est toujours passire.

Olaszország közállapotainak s különösen gazdasági helyzetének háború utáni alakulá- sáról a legjellemzőbb statisztikai adatok alap-

ján vázlatos képet rajzolva, a következő szembeötlóbb jelenségeket figyelhetjük mefr.

Olaszország lakossága ma minte y 5 millió lélekkel nagyobb, amint a háborúo elött volt. A háború után közvetlenül következő években a népmozgalmi adatok kedvezőek, a.

házasságkötések indexének nagy kiugrása ebben az országban is észlelhető. Ezer lélekre 1913-ban 746, 1920-ban már 1399 házasság- kötés esett. A későbbi években fokozatosan csökkennek a népmozgalom indexszámai s az 1913--as indexek alatt maradnak. A szaporo- dás arányszáma 13- ról 109--re szállt le.