• Nem Talált Eredményt

Az információs szakemberek szerepe és könyvtári stratégiák egy változó társadalomban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az információs szakemberek szerepe és könyvtári stratégiák egy változó társadalomban megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az információs szakemberek szerepe és könyvtári stratégiák egy változó társadalomban

A könyvtárak és információs központok környezete jelentősen módosult az utóbbi 10 évben bekövet- kezett társadalmi és technológiai változások fo- lyományaképpen. A változások négy trendje külö- nösen szembetűnő.

1. Az információs technológia hatalmas fejlődésen ment át az internet népszerűsödése, hozzáfé- rése és használata révén. Dániában, Németor- szágban, Izlandon, Koreában, Norvégiában és Svájcban a háztartások 60%-ának volt internet- hozzáférése 2004-ben, míg Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Mexikóban és Törökországban csupán 20%-uknak.

2. Ijesztő mértékben nő napról napra az előállított információ volumene és változatossága, külö- nösen a weben. Ez főképpen a gazdasági nö- vekedés, a technológiai fejlődés és az internet- használat elterjedésének a következménye. A szerző kimutatja, hogyan változott, illetve nőtt az egyes dokumentumok, szolgáltatások, be- rendezések forgalma Japánban 1990 és 2000 között: a hagyományos médiáké 1995-ig nőtt, majd csökkenni kezdett, míg az egyéb doku- mentumok és szolgáltatások forgalma folyama- tosan emelkedett, sok esetben igen lényege- sen.

3. A végfelhasználók magatartásában két, igen fontos változás következett be: képesek önálló- an, könyvtárak felkeresése és könyvtárosokkal való konzultáció nélkül is beszerezni a számuk- ra szükséges információt az internetről, továbbá az információhoz való hozzáállásuk már nem diszciplínára, hanem problémára irányul. Ennek következtében a könyvtárak az információs há- lózat helyi csomópontjaivá váltak, míg korábban az információs univerzum központi helyét fog- lalták el. Korábban elegendő volt egy probléma megoldásához egyetlen tudományágban való jártasság, most azonban egyre inkább multi- diszciplináris vagy interdiszciplináris információ- ra van szükség. (A könyvtárosoknak itt esély nyílik: habár egyetlen diszciplínának, a könyv-

tár- és információtudománynak a szakemberei, éppen ezért egyetemes és homogén áttekinté- sük van a legtöbb tudományág fölött.)

4. Fokozódott az információ értéke az üzleti világ- ban és a mindennapi életben egyaránt, és úgy tekintenek rá, mint éppen olyan értékű erőfor- rásra, mint a pénz vagy az energia. Az informá- ció makrogazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy Japánban 1985 első negyedében a GDP 1,74%-át fordították információs berendezések- re, de 2000 első negyedében már 3,35%-át. Az ipari termékek árában egyre nagyobb részt tesznek ki az ún. információs költségek. Az in- formáció menedzselésében elkövetett hibák egyfelől válsághoz vezettek több tekintélyes ja- pán és külföldi cég életében, másfelől az infor- máció fejlett módszerekkel való kezelése és időbeli felhasználása a vállalatok sikereiben mutatkozott meg.

A fenti megfontolások alapján néhány stratégiai irányelv körvonalazható, főként szakkönyvtárak és vállalati információs rendszerek számára.

Alapos elemzésnek kell megelőznie a stratégiai tervezést. Ehhez jó segédeszközt jelent a SWOT mátrix (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek).

Össze kell hangolni a meglévő kereskedelmi in- formációs szolgáltatásokat, adatbázisokat és elekt- ronikus folyóiratokat, hogy ezek alapján új szolgál- tatásokat lehessen kifejleszteni, méghozzá olya- nokat, amelyeket csak könyvtárak és információs szakemberek képesek nyújtani. A szolgáltatási kínálat meghatározása előtt mérlegre kell tenni minden egyes tevékenység és szolgáltatás költ- séghatékonyságát, vagyis össze kell vetni a vég- felhasználónál jelentkező hasznot a könyvtár rá- fordításaival. Segítséget nyújt egy olyan táblázat, amely szolgáltatásonként vizsgálja, hogy milyen előnnyel járnak a véghasználó számára, s ugyan-

(2)

Beszámolók, szemlék, referátumok akkor mekkora személyi, financiális és eszközbeli

ráfordításokat igényelnek.

Gondosan meg kell vizsgálni, milyen típusú doku- mentumokat és információkat lehet sikeresen és hatékonyan szolgáltatni. Mindezeket több tényező szerint lehet vizsgálni. Az egyik a numerikus (adat- szerű) és nem numerikus információhordozók számbavétele, a másik pedig az, hogy a vonatkozó dokumentumok és információk a szervezeten belül keletkeznek és férhetők hozzá, vagy rajta kívül. E tényezőket mátrixba foglalva négy mező alakul ki, amelyek közül különösen fontos napjainkban a szervezeten kívül keletkezettek és a nem numeri- kus információkat magukba foglalók.

A könyvtárak közvetítő pozíciót foglalnak el a vég- felhasználók és a létező információs források kö- zött. Az információs szakemberek szakismereteik alapján kulcsszerepet töltenek be olyan informáci- ók rendelkezésre bocsátásában, amelyeket a vég- felhasználók önállóan nem tudnának az internetről beszerezni.

Ezen túlmenően az információs szakemberek fel- készültségük alapján képesek házon belüli adat- bázisok felépítésére az anyaszervezet speciális igényeinek megfelelően, beleértve a szervezeten belül keletkezett, nem numerikus információkat is.

Az emberi erőforrás-menedzsment keretén belül meg kell határozni az információs szakemberekkel

szemben támasztott követelményeket is. A szak- mai kompetenciák közé tartozik:

● információs szervezetek menedzselése,

● információs források menedzselése,

● információs szolgáltatások menedzselése,

● információs eszközök és technológiák alkalma- zása.

Ezen túlmenően kívánatos a munkához pozitívan és a kihívásokat vállalva viszonyulni. Vannak, akik a hagyományos szakmai követelményeken túl felvetik a gazdasági és menedzsmentkészségek, az organizatórikus ismeretek, az adott szakterület ismeretének szükségességét is. Elengedhetetlen, hogy a jövőben az információs szakemberek ren- delkezzenek a hatékony kommunikáció képessé- gével, alapvető gazdasági ismeretekkel, és tisztá- ban legyenek a számítógépek és számítógépes hálózatok használatával. Elvárják tőlük, hogy ösz- szehangolják az információs folyamatban érintet- tek tevékenységét egy közös cél érdekében. A jelen adottságok elemzése alapján optimális meg- oldásokat kell találniuk az információ menedzselé- sében, de ugyanakkor végre kell hajtaniuk a szük- séges reformokat teljes meggyőződéssel és bátor- sággal.

/YAMAZAKI, Hisamichi: Changing society, role of information professionals and strategy for libraries.

= IFLA Journal, 33. köt. 1. sz. 2007. 50–58.p. / (Papp István)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az el ő z ő esetekben ráadásul sokszor pontosan meg is nevezték, milyen típusú tapasztalatra van szükség a munkához (pl. kereskedelmi környezet- b ő l

Ahogy szinte gondolkodás nélkül vagyunk képesek bet ű ket pa- pírra vetni, és számtani alapm ű veleteket elvégez- ni, úgy az információs társadalom

Napjainkban az információs szolgáltatások fel- használói egyre nagyobb elvárásokat és igényeket támasztanak, ezért az információs szakemberek- nek folyamatosan

Varga Katalinnak sikerült olyan átfogó, hiánypótló szintézist alkotnia, amely interdiszciplináris alapon, a nyelvtudomány és az információtudomány elmé- leti

Az EBSCO Publishing bejelentette, hogy három új adatbázist indít, a Humanities International Com- plete-t, a Retrospective Index of Music Periodicalst (RIPM) és

● A Psychoanalitic Electronic Publishing (PEP) Archive 13 pszichoanalitikus folyóirat és 20, a témakörbe tartozó, könyv teljes szöveg ű adatbá- zisa.. A

A kutatási jelentésnek le kell írnia azokat a módszereket, amelyeket a kutatás folyamatá­..

tásnak, például amikor egymástól távoli helyeken működő egyetemi könyvtári rendszerben csak egyszer kell megvásárolni az adatbázisokat és az elektronikus folyóiratokat,