Atlante Statistico Italiano. Parte I.

4. szám. -— 259 -—— 1933

az Intézet működésének súlypontja egyre jobban a A mutatványszám—jellegű első füzet tartalma kétéves időközökben megtartott ülésszakokra toló- természetszen'ileg még nem teljes. A Revue utóbb 40": úgy formálódott át a ,,Bulletin" is változatla- említett rovatai kiépítetlenek s az Intézet az egyes

"Ul tartalmas, de csupán nagyobb időszakokban államok statisztikai szerveinek bevonásával szándé-

megjelenő kizárólagosan ülésszaki jelentéssé.1)Ezál- kozik biztositani azok tartalmi teljességét és rend—

tal az Intézet munkássága bizonyos lökésszert'i jel— szerességét. Ezért a mintegy kóstolóba kapott anyag leget nyert, amin a hágai Állandó hivatal létesítése alapján felesleges volna a tudományos, nemzetközi s az egyéb (statisztikai) publikációk megindítása vagy magyar szempontból mutatkozó hiányokra és sem segített teljes mértékben. Ugyhogy a vezető tu— _, , . _ , ,

. _ _ _ ,_ _ lesekre ramutatni. Viszont allgha tulozunk, ha meg- dományos satisztikai tolyou'atok mellett a statisz— "ll 't' k ho f']! d . 11 f 1, 1"? )!

tika munkakörének, a nemzetközi statisztikai tevé— a ap) Ju ' gy a ÉSZDTLÁOS Ju" eum ee (GÁL

, . , , , , , . , ' ledo Nemzetkozi Statisztika! Intézet Revue—je e ha—

kenysegnek Vilaghaboru utam roppant kiszelese- _ ' " , , , ,

dése következtében egyre jobban érezhető volt egy la'lmas tudomanyosmunkaerot es munkakeszseget

kifejezetten nemzetközi statisztikai és központi or— kepvtselő nemzetköz1 szerv szükségességének és nél—

gánum hiánya, Az Intézet újjászervezésére irányuló külöz—hetetlenségének egyik legmegdönthetetlenebb törekvések közül a legáltalánosabb rokonszenvvel :izonyítéka 1052- Th. L. dr.

tehát az az óhaj találkozott, mely egy nemzetközi

tudományos folyóirat létesítésére irányult. Ennek a —————————

kívánságnak és Zahn elnök, valamint a tudományos

részt szerkesztő Verrijn Stuart C. A. és az egyéb fe- Atlante Statistico Italiano. Parte [.

jezeteket összeállító Mahaut főtitkár szakavatott Kiadja az olasz Központi Statisztikai Intézet. —— Publíe munkásságának köszönhető az új Revue előttünk par l'Institut central de statistigue d'Italia.

fekvö első, többnyelvű füzete.

Az új folyóiratnak s tudományos részének fel—

adatait Zahn bevezetője és Verrijn Stuart előszava világítja meg. Az első füzet tartalmából kiemelhet- jük, hogy tudományos tanulmányokat, ezuttal há- rom nagyértékű dolgozatot tartalmazó elsö fejeze—

te'n kívül különösen becsesnek igérkeznek a folyó- az a) Méthodologie, legisla- tion, organisation et administration statistigue és irat következő részei:

b) Bibliographie statistigue internationale c. feje- zetelk. Szint—e felesleges utalni azokra a hatalmas elő- nyökre, amelyeket a tudományos munka jelenlegi széttagoltsága mellett a módszertani eredmények ada- lékszerü nyilvántartása, az egyes államok statiszti—

kai törvényhozz'isának, hivatalos és tudományos ap—

parátusának, a nemzetközi szerveknek stb. munkás—

ságát érintő minden esemény hírszerű, rendszeres összefoglalása a statisztikai kutatóintézetek és egyé—

nek számára biztosíthat. Az idegenben folyó munka megfigyelése szempontjából ugyanilyen jelentőség- gel bír a világ statisztikai irodalmának bibliograli—

kus foglalata. A Revue első számának két további -— jelentős gyakorlati haszonnal kecsegtető — ösz—

szeállítása pedig a világ statisztikai szerveinek ed- dig legteljesebb név- és eimjegyzékét és a földtekén nyilvántartott statisztikai társulatok -— sajnos, hiá—

nyos —— lajstromát publikálja. Említést érdemel Vé—

gül az 1932 deeemberével megszűnt ,,lulletin men—

suel de l'Office perinanent"—ből átvett néhány sta—

tisztikai táblázat is.

*) L. erről főleg M. Stal. Szemle 1929. évf. 1.103.

és köv. [

Bergamo, 1929. 85 térképlap — cartes.

Olaszország hivatalos statisztikai szerve költ- séges, de mindenképen igen becses kiadványsoro—

zatot indított meg három év előtt Olasz Statisztikai Atlasz címen. A nagyformátumú, vaskos kiadvány kissé nehezen kezelhető, egyben azonban 1 :500.000 léptékben a községenkinti ábrázolást lehetővé tévő lapjai tetszetős színnyomásban tárják elő a szüle—

tések, a halálozások és a népsűrűség topográfiai képét. A mű kiállítása szakszerűen gondos és tech—

nikailag elsőrangú, ami kellőképen megindokolja azt, hogy a figyelmet a Szemle hasábjain is reáterel—

jük. Közreadhatása egyrészt az olasz kormány áldo' zatkészsége't s a statisztikai térképek jelentőségének átérzését igazolja7 másrészt az olasz térképészet ma—

gas színvonalát, technikai felkészültségét dícséri. A mil eddig megjelent 1. (demográfiai) része az 1910/

H. és az 1922/24. évi születések s halálozások átla- gos arányszámát, valamint az 1921. évi népsűrtiségi hányadost ábrázolja. Egy-egy jelenségről és idő- ábrasorozat 17 —— Olaszország uyulványszerű fekvése, geográfiai tagoltságá miatt kellőképen ki nem használható —— térképlapból áll.

t'rdekes, hogy a községi hálózat a változatos multu, domborzatilág is különféle államrészeket egyhetog- laló olasz félszigetet csaknem ugyanolyan rendszer szakról beszámoló

telenül osztja kisebb—nagyobb községi részekre, mint hazánkat s a ponttal jelzett községmag Olaszország ban is igen változatosan helyezkedik el a kusza köz- ség—határok között. Egyébként az ábrázolt demográ—

liai viszonyok községi képe feltűnő helyi eltéréseket

mutat, a békebeli és a háború utáni térképlapok egybevetése pedig jelentős időbeli eltolódásokat tár

19

4. szám.

fel. Az olasz népességpolitika kétségkívül igen hasz—

nos segédiorráshoz jutott ebben a térképgyűjte—

menyben, mely nemzetközi tudományos tekintetben is jelentős értékkel bír.

Wilhelm Winkler: Die Statistik im Dienste der Volkspotitik.

Sonderdrnck aus ,,Der Ackermann aus Bühmen". Adam Kraftt—Verlag Karlshad-Drahovitz, 16 l. — p.

Winkler professzor ebben az ötletes előadásá—

ban egyetemi hallgatók tigyelmét kívánja a statisz- tika _ és különösen a kisebbségstatisztika —— érté—

kére és jelentőségére reáterelní. li célt szolgálják a rapszodikusan, de tanulságosan (összeválogatott adá- tok és grafikonok, melyek azt példázzák, hogy a statisztika miként hasznosítható áz eszmevilág (pl.

a demokratikus, a marxi és t'nscista stb. eszmék és gondolatok) valóságértékének ellenőrzésénél. Kár, hogy a kisebbségstatisztika tárgyköréből kiragadott magyar adatpéldához (nemzetiségeink DDD—4910.

évi népszámlálási és népmozgalmi mérlege) fűzött szavai azt igazolják, hogy ezen a téren még olyan jeles tudósnak, mint Winklernek a szemüvegét is

—260—— 1933

könnyen elhomályosítja a szubjektiv érzés, némileg letérítve őt a megfontolt, körültekintő adatinterpre—

tálás egyedül helyes Ösvényéröl.

AmerikaiTudósTársaságok Tanácsa: Bizott-

sági jelentés az Egyesült Államok népességé—

nek nyelvi és nemzeti elemeiről.

American Council of Lea/med Societies. Report of the Committee on Linguistic ami National Stoeks m the Populatz'on of the United States.

W'ashington. 441 t. —— p.

A Bizottság feladata annak megállapítása volt, hogy az 1790. évi népszámláláskor az Egyesült Államok területén élő fehér lakosság hogyan osz- lott meg nemzetiségek szerint. Ezt a kérdést első—

sorban a családi név analizise útján törekedtek megoldani, másrészt pedig az 1790 előtt bevándor—

lottak nemzetiségi hovatartozáságának kutatásával.

A két különböző módszerű vizsgálat majdnem tel- jesen egyező eredményeket adott. A Bizottság arra

a megállapításra jutott, hogy az Egyesült Államok t790. évi lakosságából kb. 70%. volt angol, 8% skót és 10 ír, tehát a britek a fenét-népességnek mint—

egy 88%.—-át képezték.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouorages arrive's a la bibliothegue de l*0ffice central royal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. ('Publications d7inte'rét international et de théorie générale.) —Á :tssekuranz Johrbuch. Hrsg.

von Prot. S. J. Lengyel, Bánd, 52, XVien. ltl33.

General report on the economic aspects of in—

ternational industrial agreements. League ot Nn—

tions. Geneva. 1931.

Durée tie travail el ('llónzuge. linpport lit) ln conference prépnrntoire (10—25 janvíer 1933.) lin—

roáu international (tu travail, (teni-ve.

Nomenclature nosologírlze per ia statistica delle cause (ll morie e (lizionurio (telle nmlatlie. 4. kind, lstitnto centrale (li stntistica. Ronin.

Schriften zur jüdischen Wirtschaftslcunde. ll- köt. Jürlisches wissenschnftliches Institut. NVilno.

Fortunati, Paolo: Polemiche statistíelze. Edizioni dei ..Nuovi pmblomi (li politim. cxtorin ed economiáx".

175 l. Ferrara. 1932.

Facselc László dr.: gt Dunaoölgy államainak gazdasági közeledése. 45 l. Budapest. 1932.

Grünberger Aladár: Tf'ímegcilclret gyártó ipar- vállalatok lcallrulációja. 27 l. Budapest. 1932. (Klny.

;: Magyar könyvviteli folyóirat 1932. évi 7—10. szá- mából.)

Heller Farkas: Közgazdaságtan. ll. köt. Köze gazdasági politika. 3, kiad. lX —t— 400 1. Budapest.

1932.

Mortara, Giorgio: Problemí economici dell'ora presente. 78 l. Milano. 1933.

Vámbéry Rusztem: Háború és jog. 23 ]. Budá—

pest. (A Jogtudományi Közlöny könyvtára. 2'0.)

Magyarország. (Hongrie) .,, Magyar statisz—

tikai zsebkönya [. évf. M. kir. központi statisztikai hivatal. Budapest. 1933.

Benedek József dr.: A Duna 1926. évi árvize (!

Drávatorok tájékán. 71 l. Budapest. 1932. (Klny. a Vízügyi közleim'lnyok 1932. évi július —————decemberi számából.)

Bierlmuer Virgil dr.; Budapest lakásügye a sla—

tisztilca es a: építési szuhályrentlelet tükrében. 19 1.

Budapest.

lincl János dr.: Gazdasági élet és közegészség úgy. A Magyar orvosi könyvkiadó társulat közgyűu lésón tartott előadás. 16 l. Budapest. 1932.

Carpenter, Dr. ll. (l. A.: Economic conditions in Hungary, Department of overseas trade. 64 l.

London, 1933.

Hojzlrík Sándor dr.: A törvényhatósági jogú vá- rosok háztartása, 58 1. Budapest. 1932. (Klny. a Vá- rosi szuemle XVlll. évf.-ából.)

Kemény Ignác: A fővárosi gyorsvasút kérdése.

31 l. Budapest. 1932. (Klny. a Városi szemle XVIII évf.—ából.)

Lászlóffy—Böhm Wuldemár: st Tiszavölgy. Víz- rajzi leírás és a vizz'mnnkáMIOk ismertetése. 39 l Budapest. 1932. (Klny. a Vízügyi közlemények 1932.

évi július—decemberi számából.)

Laurentzy Vilmos dr.: Új magyar iskolapolitilca.

A gazdasági szakoktatás főbb kérdései. 51 l. Bu—

(lap—est.

Miglíoríni, Elio: UUnglieria. 191 l. Roma. 1933.

(Collezíono omnia. 30.)

Németh Péter dr.: A gyermekvédelem egysége