• Nem Talált Eredményt

? írd meg. Azt hiszem, hogy ebbe valahogy bele lehetne szúrni a »Gólyát«

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "? írd meg. Azt hiszem, hogy ebbe valahogy bele lehetne szúrni a »Gólyát«"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

ADATTÁR 115

S még egy másik terv. Emiitetted valamelyik leveledben, hogy legújabb verseid, melyek az összes kiadásban (a 6 kötetben) benn nem foglaltatnak, már szintén jó csomót tesznek. Azt a »Hazafiúi költe­

ményeké-féle tervet még most el kell ejtened, mert ezáltal, a H. által még el nem adott köteteknek csinálnál nagy konkurrencziát. Hanem azt mondja H., hogy ha ezen uj versekből össze tudsz csinálni a többi kiadás szerint egy fél kötetnyit: ezt is szívesen átveszi azonnal 200 ftért, s a 6 kötettől függetlenül, külön füzetben kiadja, s ha majd egyszer megszaporodik, lehetne belőle a többihez 7-ik kötetet csinálni.

Ezek lennének T. M. legújabb költeményei. — Mit mondasz hozzá ? írd meg.

Azt hiszem, hogy ebbe valahogy bele lehetne szúrni a »Gólyát«

is, melyet tán csak szabadon bocsátanak már most.

Ennyit hamarjában. — Horváth Lajos, mikor haza ment az ünnepekre Miskolczra, megígérte, hogy tégedet is meglátogat. Tőle várok e napokban részletesebb és vidámabb híreket te rólad.

Isten áldjon meg ! barátod Pákh Albert.

E levél végére Tompa ezt írta:

A Virágregéket ezen levélben megírt feltétel mellett átengedtem Heckenastnak s átnézve, kijavítva fel is küldöttem a példányt.

Kisebb költeményemből jó fél kötet, (2377 sort) szintúgy. így tehát ő nekem fizet: 500 osztrák forintot.

LÉVAY JÓZSEF.

PÁRHUZAMOS H E L Y E K AZ ODYSSEIÁBÓL i ARANY JÁNOS TOLDIJÁHOZ.

Odysseia II. Ének: »Telemachos ment a palotába búbánatos szívvel. A délczeg kérőket az udvaron lelte. Kecskét ottan nyúztak és hízót perzseltek.« V. ö. Toldi II. Énekével!

Odysseia IV. Ének: »S nagy Odysseusnak házában a kérők dis- kosszal mulattak, kelevézdobással a pompás tornáczon.« V. ö. Toldi III. Énekével!

Odysseia IV. Ének: »Telemachost lesik éles érez hegyével. S Pene- lopének merev lőn minden tagja s szíve, dermedt lett a nyelve, árban csurgó zápor fakadt két szeméből, csengő hangja elfúlt. V. ö. Toldi VI. Énekével.

A magyar irodalomtörténetben és az iskolai tanításban elterjedt az a felfogás, hogy Arany János »Toldi« II. Énekében a magyar ven^

dégszeretetet dicsőíti. Ez nem áll. Ezt a nemzeti erényt »Toldi Szerelmé­

nek« I. Énekében és »Pázmán Lovag«-ban emeli ki. Az első »Toldi«

II. Énekében ellenben az van, hogy György és vitézei felélik Toldi Lőrinczné és Toldi Miklós jószágát, mint az Odysseiában a kérők

1 Vértesy Jenő fordítását idézem.

H*

(2)

118 ADATTÁR

Penelope és Telemachos házát. Avagy a vendégszeretet tolmácsolása-é a költő véleménye Györgyről ?

Látogatni jött most negyvened magával, Renyhe sáska népnek pusztító fajával, És a kész haszonnak egy felét fölenni, Más felét magának tarsolyába tenni.

Toldi Lőrinczné nem vendégszeretőén, hanem passive viselkedik.

György uraskodik a házban; az özvegynek nincs módjában meg nem tenni minden kívánságát, de nem ül az asztalfőn. Félrevonul, mint Penelope. Miklós épúgy elitéli a dőzsölést, mint Telemachos. »Toldi«

X. Énekében, a temetőben megkérdi Miklós Benczétől:

>Ná!a dőzsöl-e még s mit csinál a másik?«

Arra is hivatkozik az Arany János Toldijára vonatkozó irodalom, hogy a IL Ének költői kérdései: »Mennyegzőjének hozta így a sorja?«

stb. magyaros ízűek, hiszen a falun élő magyar nép mennyegzőn vagy toron szokott nagy sütést-főzést rendezni. Ez csakugyan kiolvasható Arany e helyéből. De Pallas Athéné is kérdi az Odysseia elején, mikor a nagy lakomára való készülést meglátja:

»Ünnepély ez vagy nász? Nem, közös lakoma. Énnekem úgy tetszik, fölfuvalkodottan orczátlan lakoznak házszerte.«

A mint láttuk, az ebéd utáni dárdavetés, a ház kiskorú fiának ingerlése és üldözése, az édes anya elájulása szintén közös motívumai a két költeménynek.

Azonban Arany János gazdagon motivál. Nem szabad egy-egy helyét csak homérinak vagy csak népiesnek vagy csak korszerűnek stb.

felfognunk. Hiszen már »Toldi« elsŐ strophái mennyi mindent tartal­

maznak ! A falusi háttért. A VII. Énekben kitörő nyári zivatart moti­

válja a rekkenő hőség. Miklós szívósságát állítja ellentétbe a költő a hortyogó szolgákkal és az alélt állatokkal. Tővel-hegygyel össze-vissza- ságot ábrázol víg aratás képe helyett s ezzel jelképezi a költő, hogy Miklós nem marad meg falusi gazdának.

Az idézett párhuzamokban sincs meg a megfelelő Toldi-részek egész lényege; de kétséget nem szenved, hogy mindegyiket teljesen megma­

gyarázni csakis ezeknek az Odysseiában előforduló helyeknek figyelembe­

vételével lehetséges.

DR. HARMOS SÁNDOR.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A statisztikát ezúttal is két változatban készítettem el. Az I.-ben helyet kapott a bizonytalan és a vitatott eredetűek kategóriája. A II.-ban viszont megszüntettem őket:

Hogy nem a vén Bencze, hanem ez s ez volna, Mikor Toldi Miklós letépte lováról,. S minden port lecsókolt

Mindez a királynak tetszett igen nagyon, Kicsi kéne hozzá, hogy magán kiadjon, Úgy kinyilt a szíve, oly nehéz volt néki, Hogy magát egészen mért nem öntheté ki?. Leikéről a

Piroska és Toldi szerencsétlen szerelme a legnemesebb hangot fakasztja, nem is csoda, mert a költő szívének sebei szakadtak fel, mikor az emlékek hatalma alatt

Arra még csak gondolni sem mertek, hogy a vihar elmúltával folytassák útjukat a tervezett úton, egészen Felsőtárkányig, amely legalább tíz kilométernyi

A már jól bevált tematikus rendbe szedett szócikkek a történelmi adalékokon kívül számos praktikus információt tartalmaznak. A vastag betűvel kiemelt kifejezések

nek Csokonai dunántúli tájszógyűjtésével foglalkozó könyvét, első látásra (a szerző korábbi munkásságának ismerete nélkül!) valószínűleg arra gondol, hogy ebben a

Viszont továbbra is tény marad, hogy a barátcsuhában végrehajtott hőstett a francia lovagi epika egyik leggyakoribb kliséje, hogy a bűnbeeső, majd bocsánatot nyerő hős,