Z A C C A RI A M Á R T O N L E Ó
H o g y a n t o v á b b? Es él y e g y e nl ős é g és m u n k aj o gi r ef or m
A té ma elé
A j o gt u d o má ny ba n szá m os ol ya n ter ülettel találj u k sze m be ma g u n kat k utatásai n k s orá n, m e- lye k me gítélése k o m oly ne hé zsé ge ket t u d o k oz ni. Persze az is i gaz, h o gy a t u d o má ny szé psé ge – t ö b be k k öz ött – jele nt ős kér dése k ne heze n me gítél het ősé gé be n va gy me gítél hetetle ns é gé be n rejli k. Ez a tétel ter mészetese n i gaz a j o gt u d o má nyra is.
A m u n kaj o g t u d o má nyá n bel ül j ó pár ilye n vitat ott kér déssel talál k oz hat u n k : elé g, ha csa k a m u n kaj o g ma gá nj o gi- k özj o gi kett őssé gét, 1 a m u n ka díjazásá na k e gyes kér déseit va gy a k olle ktí v m u n kaj o g i ntéz mé nyeit 2 vessz ü k ala p ul. Az e gyi k le g vitat otta b b kér dés az o n ba n mi n de n kétsé- get kizár óa n a m u n ka vállal ó kat me gillet ő esélye gye nl ősé g, illet őle g a k öz ött ü k esetle gese n fe l- mer ül ő hátrá ny os me g k ül ö n b öztetés tilal ma. R ö gzíte ni kell, h o gy az e gye nl ősé gi n or má k, illet ve ma ga az esélye gye nl ősé g se m értel mez het ő ki zár óla g a m u n kaj o gi sza bályre n dszere n bel ül, s őt a m u n ka vállal ói e gye nl ősé get i n ká b b a z általá n os disz kri mi náci ótilal o m e gyi k s peciális „á gazat a- ké nt ”3 szo kás a p osztr ofál ni. Mi n dezt betet őzi az a j o g- me g újít ó ref or mf olya mat, a mely 2 0 1 2- be n gya k orlatila g új ala p o kra helyezte a hazai m u n kaj o gi sza bály ozást.4 A n na k elle nére, h o gy a tételes sza bály o k szi ntjé n a z e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nye ne m vált oz ott ér de m be n, mé gis f o nt os átte ki nte ni a m u n kaj o gi ref or m hatását az esélye gye nl ősé gre t ö b be k k öz ött az e gyre mar ká nsa b ba n me gjele n ő u ni ós te n de nciá k miatt is. 5 Az új t ör vé nyt pe di g k o here ns e gész ké nt értel mez ve mi n de n ké p pe n kijele nt het ő, h o gy ez a ter ület is k o m oly vált ozás o k o n f o g kereszt ül me n ni a k ö vet ke z ő é ve k be n.
A f o glal k oztatással összef ü g g ő disz kri mi náci ótilal o m helye a ma gyar j o gre n dszer be n
Ér de mes átte ki nte ni a hátrá ny os me g k ül ö n b öztetés tilal mára v o nat k oz ó sza bály ozás i n d o kait, illet őle g le het ősé geit, els ős or ba n arra te ki ntettel, h o gy a k orá b ba n éri ntett d o g mati kai ne hézsé- ge k elle nére k özele b b ker ülj ü n k az e gye nl ősé gi n or má k re n dszerta ni szere pé he z. Jele nle g hat á- ly os j o g u n k ba n a disz kri mi náci ótilal o m t ö b bszi nt ű vé del mi re n dszere n kereszt ül val ós ul me g,6
1 KI S S Gy ör gy: M u n kaj o g a k özj o g és a ma gá nj o g határá n – e gy új m u n kaj o gi p oliti ka kiala kításá na k sz ü ksé gessé ge . Jogtudo mányi Közlöny L XIII. é vf. , 2 ( 2 0 0 8) 7 0 -8 1.
2 Lás d pél dá ul a k olle ktí v szerz ő dés -k ötés feltétel eit, illet őle g a szerz ő dés tartal mát.
3 4 5 / 2 0 0 0. ( XII. 8.) A B határ ozat, htt p: / / m ka b. h u /i n de x. p h p?i d = hatar ozat keres o ( 2 0 1 1. 1 1. 1 4.)
4 2 0 1 2. é vi I. t ör vé ny a m u n ka t ör vé ny k ö ny vér ől, htt p: / / w w w. njt. h u /cgi _ bi n / njt _ d oc.cgi? d oci d = 1 4 3 1 6 4. 2 0 9 4 6 0 ( 2 0 1 2. 0 6. 1 1.)
5 SC HI E K, Da g mar: A ne w fra me w or k o n E q ual Treat me nt of Pers o ns i n E C la w? European La w Journal V ol. 8. , 2 (2 0 0 2) 2 9 0 -3 1 4 .
6 4 5 / 2 0 0 0. ( XII. 8.) A B határ ozat, htt p: / / m ka b. h u /i n de x. p h p?i d = hatar ozat keres o ( 2 0 11. 1 1. 1 4.)
mely ne k té nyle ges effe kti vitása az o n ba n kér déses. A z Al k ot má ny bír ósá g t ö b bsz ör is f o glal k o- z ott azzal a kér déssel, h o gy h o gya n le het ne ( kelle ne?) me gal k ot ni e te ki ntet be n a kell őe n hat é- k o ny sza bály ozást, illet ve i n d o k olt-e e gyáltalá n átf o g óa n sza bály oz ni e zt a kér dést.7 Jele n pilla- nat ba n a 2 0 0 3. é vi C X X V. t ör vé ny8 jele níti me g a z általá n os esélye gye nl ősé gi „ k ó de xet ”, í gy me gálla pít hat ó, h o gy a j o gal k ot ó vé g ül az átf o g ó sza bály ozás sz ü ksé gessé ge mellett d ö nt ött a t ör vé ny me gal k otása k or. Mi vel ezt a j o gsza bályt me gsz ületése óta szá m os ne gatí v kriti ka éri (ér de mei elis merése mellett), sz ü ksé ges ne k tart o m me g vizs gál ni e j o gsza bály al k ot má ny os hát- terét. Í gy e gy úttal választ ka p hat u n k arra a kér désre is, h o gy vaj o n miért d ö nt ött a j o gal k ot ó a z átf o g ó sza bály ozás me gal k otása mellett, e b b ől pe di g k o n krét k ö vet keztetése k v o n hat ó k le a 2 0 1 2 -es m u n kaj o gi ref or m mal ka pcs olat ba n is.
A kér dés me g válasz olása ne m t ű ni k e gyszer ű ne k, hisze n mé g a t ör vé ny i n d o k olása is b i- z o nytala n mara d szá m os lé nye ges kér dés be n.9 Me glátás o m szeri nt u gya nis az Al k ot má ny bíró- sá g határ ozatai b ól ne m k ö vet kezi k e gyértel m űe n az e gysé ges sza bálya nya g me gal k otásá na k k ö- telezettsé ge, de mé g csa k e gyértel m ű i n d o k oltsá ga se m.1 0 A z Al k ot má ny bír ósá g u gya nis rá mu- tat ott arra, h o gy bár nyil vá n val ó, h o gy a hátrá ny os me g k ül ö n b öztetés tilal ma olya n általá n os, a j o gre n dszer e gészét éri nt ő pr o blé má na k mi n ős ül, mely ne k tilal mát a j o gre n dszer e gés zé be n is gara ntál ni kell, az e gyes ter ülete k k ül ö nle ges v o násai miatt az o n ba n mé gse m bi zt os, h o gy az á t- f o g ó ( k ó de xszer ű) sza bály ozás elér heti célját, va gyis a kell őe n ma gas szi nt ű j o g vé del met. T öb- be k k öz ött azzal ér vel az Al k ot má ny bír ósá g, h o gy ma ga az Ala pt ör vé ny ( 2 0 1 2. ja n uár 1-je el őtt az Al k ot má ny) defi niálja az e gye nl ő esélye k hez val ó ala pj o g ot, e gy úttal de klarál va a vé del mi k ö- telezettsé get, illet őle g a z e gyes pri oritás o kat (í gy pél dá ul a le gf o nt osa b b olya n sze mélyes t ulaj- d o nsá g o k fels or olását, a melye k disz kri mi náci óra a d hat na k o k ot1 1). A z Al k ot má ny szelle misé gé- b ől és más sza bályai b ól e gyé b ké nt is ki ol vas hat ó, h o gy hazá n k mi nt de m o krati k us j o gálla m g a- ra ntálja és vé di az e gyé ne k mélt ósá gát, e gye nl ősé gét. Va gyis k ötelezi ma gát arra, h o gy ne m tes z k öz ött ü k i n d o k olatla n m ó d o n és mérté k be n k ül ö n bsé get, illet őle g me g is vé di az e gyé ne ket az ilye n sérel me k kel sze m be n, e n ne k le het ti pi k us esz k öze a me gfelel ő i gé nyér vé nyesítési feltétele k me gtere mtése az esetle ges m u n káltat ói ö n ké n nyel sze m be n. Mi n dezt az Al k ot má ny bír ósá g v o- nat k oz ó d ö ntései t o vá b b er ősíti k, haté k o nya b bá té ve a tételesj o gi sza bály o kat.
Eze n a p o nt o n ki kell tér ni a m u n kaj o gi esélye gy e nl ősé g ka pcsá n e gy – jele n pilla nat ba n le galá b bis – fel ol d hatatla n na k t ű n ő elle nt m o n dásra. Hiá ba i gye kszi k u gya nis a z Al k ot má ny bíró- sá g az e gyé ne ket és cs o p ort o kat me gillet ő vé del mi szi nte k k öz ött differe nciál ni, el határ ol va az o k szere pét, ez a gya k orlat ba n gya kra n le hetetle n. A z általá n os és „á gazati ” szi nt u gya nis jele n pilla nat ba n mé g a v o nat k oz ó j o gsza bály szi ntjé n is l o gi kaila g me g kér d őjelez het ő me g ol dás o k kal va n tele. A le gsze m bet ű n ő b b elle nt m o n dás ké nt e mlíte m az esélye gye nl ősé gr ől sz ól ó t ör vé ny 8- 1 4. és 2 1- 2 5. §-ait: eze k u gya nis saját os visz o ny ba n áll na k e gy mással. Jele n t ör vé ny mi nt a z e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyé ne k általá n os szi nt ű j o gsza bálya e gyszerre tartal maz általá n os ér vé ny ű és „á gazats pecifi k us ” va gy k ül ö n ös n or má kat is. Í gy a hátrá ny os me g k ül ö n b öztetés d e- fi niálásá val, illet ve e gyes esetei ne k me g határ ozásá val mé g ne m teljes a ké p, hisze n a t ör vé ny ké- s ő b b a f o glal k oztatás k öré be n me g val ósíta n d ó e gye nl ő bá nás m ó d el vér ől is sz ól e gyi dej űle g. Ez a me g ol dás azért teszi k ül ö n öse n ne hé zzé a sza bál y o k al kal mazását és értel mezését, mert mi n d- e mellett ma ga a m u n ka t ör vé ny k ö ny ve is tartal ma z – ter mészetese n – e gye nl ősé gi sza bály o kat.
7 4 5 / 2 0 0 0. ( XII. 8.) A B határ ozat, htt p: / / m ka b. h u /i n de x. p h p?i d = hatar ozat keres o ( 2 0 1 1. 1 1. 1 4.)
8 2 0 0 3. é vi C X X V. t ör vé ny az e gye nl ő bá nás m ó dr ól és az esélye gye nl ősé g el ő m oz dításár ól, w w w. ma gyar orsza g. h u ( 2 0 1 1. 1 0. 1 0.)
9 A 2 0 0 3. é vi C X X V. t ör vé ny ma gyarázata, htt p: / / w w w.e gye nl o ba nas m o d. h u /ta n ul ma ny o k / h u / E b kt v _ k o m me ntar.
p df ( 2 0 1 1. 1 1. 0 2.)
1 0 4 5 / 2 0 0 0. ( XII. 8.) A B határ ozat, htt p: / / m ka b. h u /i n de x. p h p?i d = hatar ozat keres o (2 0 1 1 . 1 1. 1 4.)
1 1 1 9 4 9. é vi X X. t ör vé ny 7 0 / A. §, w w w. ma gyar orsza g. h u (2 0 1 1. 1 0. 0 4.)
Látszi k te hát, h o gy a sza bály ozás e gyes as pe kt usai ne m felel ne k me g teljese n biz o ny os al k o t- má ny ossá gi k ö vetel mé nye k ne k, a j o gal kal mazást pe di g – jelle mz őe n – na gy mérté k be n el ne he z í- ti k.
A le gala p vet ő b b elle nt m o n dást a b ba n látja az Al k ot má ny bír ósá g, h o gy azáltal, h o gy h a- zá n k na k ne mzet k özi és u ni ós k ötelezettsé gei is va n na k a hátrá ny os me g k ül ö n b öztetés tilal m á- na k te ki nteté be n, kelet kezi k e gy olya n irá ny ú k ötelezettsé g, mely sz ü ksé gessé teszi a sza bály o- zást. E b b ől a z o n ba n ne m k ö vet kezi k, h o gy a ne m átf o g ó sza bály ozás vala milye n m ó d o n „a l- s ó b b re n d ű ” va gy ke vés bé haté k o ny le n ne, hisze n szá m os élet visz o nyt haté k o nya b ba n le het ú gy sza bály oz ni, h o gy na gy o b b szere pet ka p na k a s pecifi k us n or má k a ge nerális sza bály o k h oz ké pest ( g o n d olj u n k pél dá ul a k ör nyezetj o g e gyes sza kter ületeire).1 2 A kér dést é p pe n e zért ú gy teszi fel az Al k ot má ny bír ósá g, h o gy ma gá b ól az Al k ot má ny b ól le vezet het ő-e az átf o g ó – bizo- ny os értele m be n keretjelle g ű – sza bály ozás sz ü ksé gessé ge.
Nyil vá n val ó, h o gy az e gye nl ő bá nás m ó d ala pel vét a j o gre n dszer e gészé ne k, va gyis a j o g- á ga k na k ne mcsa k k ül ö n- k ül ö n, ha ne m a ma g u k i nte gráltsá gá ba n is me g kell val ósíta ni u k, é r- vé nyre j uttat ni u k. E gy e gys zer ű pél dá val sze mléltet ve ezt: ma ga a m u n kaj o gi e gye nl ősé g se m t e- re mt het ő me g kizár óla g klasszi k us értele m be n vett m u n kaj o gi sza bály o k o n kereszt ül, hisze n az o k o n a ter ülete ke n, a h ol e gy a d ott m u n ka vállal ó j o gai sér ül het ne k, más j o gter ülete ket is se gí t- sé g ül kell hí v n u n k a h h oz, h o gy a vé dele m gara ntált le gye n ( pél dá ul p ol gári j o g, eljárásj o g o k, b ü ntet őj o g). R ö gzíti az Al k ot má ny bír ósá g, h o gy az a fajta sza bály ozási str u kt úra, a mely ne m tartal maz u gya n k ó de xszer ű sza bály ozást, de az e gyes „á gazat o k ” te ki nteté be n kielé gít ő szi nte n j uttatja ér vé nyre az e gye nl ősé g k ö vetel mé nyét, illet őle g al k ot má ny os ala p o k kal bír ma ga az e gye nl ősé g, me gfelel ő ne k t ű ni k.1 3 S o ka n tá ma dtá k az Al k ot má ny bír ósá g ot eze n határ ozata mi- att, m o n d vá n, e gy ilye n f o nt os ala pj o gi kér dés ne m sza bály oz hat ó me gfelel őe n e gysé ges n o r- maa nya g nél k ül, mert í gy t úlsá g osa n na gy tér mara d j o gal k ot ói és j o gal kal ma z ói ö n ké ny ne k e gyará nt, illet őle g t ö b b lesz í gy a hiá ny ossá g, mi nt a té nyle ges ere d mé ny. A ma ga m részér ől az o n ba n mé gis e gyetérte k e t ö b b, mi nt tíz é v vel k orá b bi ér veléssel, hisze n a ta pasztalat o k a h a- tár ozat (és az esélye gye nl ősé gr ől sz ól ó t ör vé ny) me gsz ületése óta ne m m o n d hat ó k e gy ö ntet űe n p ozití v na k, i n ká b b azt lát hatj u k, h o gy a m u n ka vállal ó k e gyre na gy o b b mérté k be n va n na k kité ve a m u n káltat ói ö n ké ny o ká n be k ö vet kez ő disz kri mi náci ó na k. Az ilye n esete k kise b b része j ut el a bír ósá gi sza kaszi g, a z E gye nl ő Bá nás m ó d Hat ósá g gya k orlata pe di g szi nté n bi z o nytala n, ne m m utat kell ő határ oz ottsá g ot a kér dés be n. A bír ósá g o k na k pe di g kifejezette n s o k g o n d ot o k oz az ilye n tár gy ú ü gye k el d ö ntése, hisze n e pr o blé ma kezelésé ne k ni ncs t úl na gy gya k orlata h a- zá n k ba n, í gy s o k te ki ntet be n talál k oz hat u n k elle nt m o n dás o k kal.
A k orá ba n kifejtette kre is te ki ntettel ú gy g o n d ol o m, h o gy a m u n kaj o gi re k o difi k áci ó s orá n ér de mes lett v ol na „á gazati ” ( va gyis sz or osa n vett m u n kaj o gi) ala p o n me gal k ot ni a sza bály o- zást, hisze n olya n ala p vet ő f o gal ma k hiá ny oz na k í gy e b be n a k ör be n, mi nt a z össze has o nlít hat ó helyzet va gy a z i n d o k olt k ül ö n bsé gtétel. U gya na k k or keretjelle g gel ne m tart o m f öl ösle ges ne k a 2 0 0 3. é vi C X X V. t ör vé nyt se m, hisze n a b b ól a sze m p o nt b ól kie mel ke d ő jele nt ősé g gel bír, h o gy í gy a j o gre n dszer e gészére v o nat k oz óa n is de klarálásra ker ül a disz kri mi náci ótilal o m.1 4
Az e gye nl ő bá nás m ó d ala pel vé ne k kiszélesítése
Ér de mes me gfi gyel ni, h o gy a m u n kaj o gi ala pel ve k r e n dszeré be n az e gye nl ő bá nás m ó d k ö v e- tel mé nye mi n di g is k ül ö n ös helyet f o glalt el. M utatja ezt a z is, h o gy a p ol gári j o gi ala pel ve k kö- z ül e n ne k az el v ne k ne m találj u k me g a p ol gári j o gi me gfelel őjét, le gfelje b b a z általá n os j o g k é-
1 2 4 5 / 2 0 0 0. ( XII. 8.) A B határ ozat, htt p: / / m ka b. h u /i n de x. p h p?i d = hatar ozat keres o ( 2 0 1 1. 1 1. 1 4.)
1 3 U o.
1 4 BI T S K E Y B ot o n d – GY U L A V Á RI Ta más: Kell-e disz kri mi náci ós t ör vé ny. Jogtudo mányi Közlöny L VIII. é vf., 1 ( 2 0 0 3) 1 -8.
pessé g gel h oz hat ó dire kt m ó d o n összef ü g gés be.1 5 Elé g, ha csa k arra g o n d ol u n k, h o gy bár a t ör vé ny (az 1 9 9 2-es Mt. is1 6) az általá n os ma gatartási k ö vetel mé nye k katal ó g usá ba n sz ól r óla, té nyle ges tartal má na k itt mé g csa k a keretei rajz ol ó d na k ki. Ez a me g k özelítés kétirá ny ú, u gyan- is a k orá b ba n már kifejtette k ne k me gfelel őe n a 2 0 0 3. é vi C X X V. t ör vé ny hi vat ott részletez ni e n or ma tartal mát azzal, h o gy e gyé b ké nt ma ga az esélye gye nl ősé gi t ör vé ny is utal bi z o ny os k o n k- rét m u n kaj o gi n or má kra.1 7 E b be n az eset be n máris azt látj u k, h o gy a sza bály ozás tár gya és a sza bály ozás m ó dja szeri nti szét válas ztás el ve ne m jele ni k me g mara dé ktala n ul. I gaz u gya na k k or, h o gy a me n nyi be n a j o gal k ot ó azt a me g ol dást választja, h o gy e gy ge nerális ér vé ny ű „ k ó de xet ” al kal maz az e gye nl ő bá nás m ó d el vé ne k bizt osítására, a k k or j ó me g ol dás na k t ű ni k utal ni erre a biz o ny os mási k j o gsza bályra.1 8
A mási k irá ny v o nat k ozásá ba n azt látj u k, h o gy ma ga a m u n ka t ör vé ny k ö ny ve is szá m os h e- lye n utal vissza ma gára az ala pel vre, kie gészít ve, p o nt osít va a zt. Nyil vá n val ó, h o gy az o k a sza- bály o k, melye k jele n ala pel vet b o ntjá k ki (í gy a m u n ka bér nél irá nya d ó sza bály o k, az e gyes el ő ny be n részesítési sza bály o k, st b.), u gya ncsa k e gyértel m űe n beletart oz na k a sz or osa n vett e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyé be. Va gyis a mellett, h o gy ma ga az ala pel v csa k na gy v o nala k- ba n f o gal ma zza me g azt, h o gy milye n ma gatartás lesz j o gelle nes a hátrá ny os me g k ül ö n b öztetés tilal mára te ki ntettel, állás p o nt o m szeri nt mé g a z esélye gye nl ősé gr ől sz ól ó t ör vé ny is határ ozat- la n mara d s o k p o nt o n, a mi els ős or ba n a k k or látszi k tisztá n, a mi k or k o n krét élet helyzet be n ke- r ül ne k al kal mazásra a n or má k.1 9
Az új t ör vé n nyel sze m be ni e gyi k le gf ő b b vára k ozás a z v olt ( va gy az le hetett v ol na), h o gy ezt az i ge ncsa k na gy jele nt ősé g gel bír ó, u gya na k k or ha zá n k ba n a kell ő fi gyel met me g ne m ka p ó ala pel vet új ala p o kra helyezze. Kijele nt hetj ü k, h o gy ez ne m t örté nt me g, s őt bi z o ny os sze m- p o nt b ól a m u n ka vállal ó k helyzete mé g ne heze b bé is vál hat az ő ket ér ő disz kri mi náci ó val ka p- cs olat ba n.2 0 Biz o ny os p ozití v, u gya na k k or váratla n me g ol dás o kr ól visz o nt beszá m ol hat u n k.
Str u kt urális új d o nsá g az ala pel ve k re n dszeré be n, h o gy az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nye ö náll ó cí m ( 6.) lett az általá n os ma gatartási k ö vetel mé nye ke n bel ül, mi nte gy jelez ve azt, h o gy ez az el v szelle misé gét és lé nye gét te ki nt ve eltér a t ö b bit ől. Ma gát az ala pel vet a t ör vé ny 1 2. §- a tartal mazza, mé g h ozzá a k ö vet kez ő m ó d o n. Ki m o n dja, h o gy a m u n ka visz o n nyal, í gy k ül ö nö- se n a m u n ka díjazásá val ka pcs olat ba n az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyét me g kell tarta ni. A k ö vetel mé ny sérel me eseté n or v os ol ni kell a sérel met, de ez ne m jár hat más m u n ka vállal ó j o g á- na k me gsértésé vel va gy cs or bításá val. Az ( 1) be k. te hát máris de klarálja a le gf o nt osa b b újítást, ne vezetese n azt, h o gy a m u n ka díjazásá val ka pcs olat os e gye nl ősé g fe n ntartása az e gye nl ő b á- nás m ó d el vé ne k k ül ö n ös eseté vé vált. Ez a me g ol dás mi n de n ké p pe n me gle p ő, hisze n els ő o l-
1 5 6 1 / 1 9 9 2. ( XI. 2 0.) A B határ ozat, htt p: / / m ka b. h u /i n de x. p h p?i d = hatar ozat keres o ( 2 0 1 1. 1 0. 1 1.)
1 6 1 9 9 2. é vi X XII. t ör vé ny a M u n ka T ör vé ny k ö ny vér ől, 5 . §, htt p: / / w w w. njt. h u /c gi _ bi n / njt _ d oc.c gi? d oci d = 1 6 9 9 0. 2 2 2 1 8 1 ( 2 0 1 2. 0 6. 2 0.)
1 7 Lás d pél dá ul a t ör vé ny 2 1. § ( 1) f) p o ntját, a mely é p pe n a m u n ka díjázásá na k ter ületé n fel mer ül ő k ül ö n bsé ge k te ki nt e- té be n utal az Mt. kritéri u mre n dszerére.
1 8 Me gje gyze m u gya na k k or, h o gy a j o gal kal m azás s orá n is ne m ke vés ne hézsé get o k oz ez az éri ntette k ne k, hisze n a két j o gsza bályt megfelel őe n kell e gy ütt al kal maz ni u k. Ez mé g ö n ma gá ba n vé ve ne m le n ne pr o blé ma, az o n ba n az a t örek- vés is tisztá n látszi k a ma gyar bír ósá gi gya k orlat ba n, mely s orá n té nyle ges tartal o m mal kí vá njá k me gt ölte ni ezt az ala p- el vet a n na k jele nt ősé gére te ki ntettel. Í gy visz o nt na gy o n gya kra n az az elle nt m o n dás os helyzet ala k ul ki e gy k o n krét j o g vita eseté be n, h o gy a bír ósá g o k va gy ne m hi vat k oz na k kell ő bát orsá g gal az esélye gye nlő sé gi t ör vé nyre, va gy pe di g a j ó val „ ürese b b ”, kise b b mérté k ű vé del met ny újt ó ala pel v hez ny úl na k vissza. Na gy o n gya kra n te hát a haté k o ny m u n ka- vállal ói j o g vé dele m sze m p o ntjá b ól néz ve gya k orlatila g ki oltja e gy mást a két n or ma, ez pe di g állás p o nt o m szeri nt ne m elé g, h o gy gya kra n helytele n j o gértel mezés hez és i n d o k olatla n ul na gy mérté k ű m u n ka vállal ói j o gsérele m hez veze thet, de mé g a v o nat k oz ó u ni ós gya k orlattal is teljes mérté k be n elle ntétes. H ozzátesze m, erre a saját os helyzetre is te ki ntettel ne m t ű ni k i n d o k olatla n na k az e gye nl ősé get bizt osít ó n or má k re n dszerta ni sze m p o nt ú fel ül vizs gálata. Mi n dezt betet őzi a bír ósá g o k, illet őle g az E gye nl ő B ánás m ó d Hat ósá g gya kra n eltér ő sze m p o nt ú j o gértel mezése.
1 9 Lás d pél dá ul: B H 2 0 0 8. 3 1 1., B H 2 0 0 8. 5 2., B H 2 0 0 4. 2 5 5., C o m pL e x C D J o gtár ( 2 0 1 1. 1 2. 1 0.)
2 0 Lás d pél dá ul a t ör vé ny 4 5., 5 1. § ( 1), 1 2 7 -1 2 9., 1 4 5., 1 5 3. és 1 8 9. § -ait.
vasat ba n ne m t ű ni k l o gi k us na k, h o gy a t ör vé ny gya k orlatila g az ala pel ve k k öré be n sz ól a m u n- ka bér biz o ny os kér déseir ől. Állás p o nt o m szeri nt két pr o blé mát vet fel ez a me g ol dás.
E gyi k ol dalr ól a g gály os na k t ű ni k ilye n nyílta n me gt ör ni az ala pel ve k re n dszerét, hisze n a z új t ör vé ny de klarálta n ma gá nj o giasíta ni kí vá nja a m u n kaj o g visz o ny o kat,2 1 a mi b ől k ö vet kezi k, h o gy a p ol gári j o gra vissza vezet het ő, va gy le galá b bis a z o k kal r o k o n ala pel ve k jele nt ősé ge is me g f o g n ő ni. 2 2 E l o gi ka szeri nt az o n ba n t úlsá g osa n na gy ha n gs úlyt ka p a j o g visz o ny e gyi k olya n ele me – a m u n ka vé gzés elle nérté ke -, a mely e gyé b ké nt bi z o ny os kerete k k öz ött u gya n, de a fele k sza ba d me gálla p o dásá na k tár gyát ké pezi. Mert e gyértel m ű u gya n, h o gy a m u n ka bér t e- ki nteté be n feltétle n ül sz ü ksé g va n biz o ny os gara nciá k felállítására – g o n d olj u n k csa k a m u n k a- bér vé del mére. De me glátás o m szeri nt e b be n a visz o nylat ba n kissé ö n ké nyes ne k t ű ni k kie mel ni a m u n ka díjazását, és az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyé ne k e gyi k k ül ö n ös ne me ké nt ne ves í- te ni. F o nt os na k tart o m me ge mlíte ni azt is, h o gy ez a me g ol dás – a mely e gye be k be n a m u n k a- vállal ói ér de ke k mi nél ma gasa b b szi nt ű vé del mét hi vat ott sz ol gál ni – né mile g új sze mléletet t ü kr öz, a mely ne k hátteré be n talá n az is áll hat, h o gy az 1 9 4 9-es Al k ot má nyt ól eltér őe n Ala pt ör- vé ny ü n k ne m tartal ma zza al k ot má ny os szi nte n a z e gye nl ő m u n káért e gye nl ő bér el vet.2 3 Í gy ez a me g k özelítés t ulaj d o n ké p pe n az e gye nl ő m u n ka bérrel összef ü g gés be n az al k ot má ny os szi n t- r ől hiá ny z ó gara ncia saját os „ p ótlását ” is jele nt heti. D o g mati kaila g le galá b bis i n d o k olt ezt felté- telez n ü n k.2 4
A t ör vé nyja vaslat részletes i n d o k olása 2 5 me g is ma gyarázza ezt a saját os me g ol dást, bár ez a ma gyarázat ne m teljese n e gyértel m ű. Kifejti u gya nis, h o gy azért sz ü ksé ges a díjazás ter ül etét mi nt k ül ö n ös ter ületet kie mel ni, mert a j o gszer űtle n k ül ö n bsé gtétel le g gya kra b ba n eze n a ter ü- lete n val ós ul me g, illet ve azért, mert ez a kér dés az u ni ós j o g ba n az e gyi k le g na gy o b b jele nt ő- sé g gel bír ó kér dés k ör. Í gy már e gyértel m ű, h o gy a me g ol dás hátteré be n áll ó me gf o nt olás lé ny e- ge az, h o gy a j o gal k ot ó már j ó el őre jelezze, h o gy a bérezés beli k ül ö n bsé ge k ter ületé n n ő a m u n kaj o gi n or maa nya g szi g ora, le galá b bis a z el v ezt m utatja. H ozzátesze m, az u ni ós j o g gy a- k o rlat b ól szá m os más ter ületet is ki le het ne e mel ni, a j o gal k ot ó pe di g a hazai visz o ny o k h oz mé rte n a le g kéze nfe k v ő b bet választ otta. Ilye n értele m be n te hát mi n de n ké p pe n kis zélese dett, biz o ny os értele m be n p o nt osa b bá vált az ala pel v.
Az új l o gi ká val össz ha n g ba n a ( 2) be kez dés me g határ ozza a m u n ka bér f o gal mát, hisze n a j o gal k ot ó szá n dé ka szeri nt – t ö b be k k öz ött a k orá b ba n kifejtette kre is te ki ntettel – a m u n ka- bérf o gal o m sz or osa n e gy ütt értel meze n d ő az e gye nl ő bá nás m ó d ala p vet ő k ö vetel mé nyé vel. Í gy
2 1 2 0 1 2. é vi I. t ör vé ny a m u n ka t ör vé ny k ö ny vér ől és a ja vaslat részletes i n d o k olása, htt p: / / w w w. m k o gy. h u /i nter net / pls ql / o gy _ir o m.stat _ besz _jel? P _ C K L = 3 9 & P _ F O TI P = T ( 2 0 1 2. 0 3. 0 4.)
2 2 Az e d di g irá nya d ó bír ósá gi gya k orlat is has o nl óa n visz o ny ult e h hez a kér dés hez.
2 3 Az 1 9 4 9. é vi X X. t ör vé ny 7 0 / B. § -a szeri nt az e gye nl ő m u n káért mi n de n ki ne k, bár milye n me g k ül ö n b öztetés nél k ül, e gye nl ő bér hez va n j o ga.
2 4 E kér dés az o n ba n i ge n ne heze n me gítél het ő, u gya nis val ó i gaz, h o gy a j o gal k ot ó ezzel a me g ol dással b ő vítette az ala pf o gal mat, de a sza bály ozást ér de m be n vált ozatla n ul ha gy ta. U gya na k k or arra is fel hí v o m a fi gyel met, h o gy a me n nyi- re s o k kriti ka éri az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyé ne k té nyle ges me g val ós ulását a f o glal k oztatás vilá gá ba n, kijele n t- hetj ü k, h o gy már e gy látsz óla g jele nté ktele n m ó d osítás is k o m oly vált ozás o kat h oz ha t. Hisze n ér de mes el ké pzel ni azt az élet helyzetet, mely be n az a d ott m u n ka vállal ó va gy m u n ka vállal ói cs o p ort e gye nl ősé g hez val ó j o ga a bérezés beli diff e- re nciá k o n kereszt ül ne m val ós ul me g. E b be n az eset be n u gya nis – állás p o nt o m szeri nt – a j o g vita el d ö ntése s orá n a bí- r ósá g na k j ó val na gy o b b ha n gs úlyt kell fe ktet nie kizár óla g a bérezés be n me g nyil vá n ul ó k ül ö n bsé ge kre. Va gyis, ha elf o- ga dj u k azt, h o gy ezzel a me g ol dással a díjazást éri nt ő kér dése k az e gye nl ő bá nás m ó d f o gal má na k i m ma ne ns részé vé vál na k, a k k or az ö ssze has o nlít hat ó helyzet me gléte, illet őle g ö n ma gá ba n az i n d o k olatla n ul eltér ő bérezés me gala p ozza a f o glal k oztatási disz kri mi náci ót. Már pe di g í gy értel mez ve a sérelmet sze n ve dett fél ol dalá n ne m kell feltétle n ül vala mely sze mélyes t ulaj d o nsá g ( ne m, k or, fo glal k oztatási helyzet, vallás, faj, b őrszí n, st b.) sérel mé ne k biz o ny ossá g ot nyer nie, va gyis s o k kal na gy o b b szere p hez j ut hat az esélye gye nl ősé gi t ör vé ny 2 1 -2 5. § -a, eltér őe n az általá n os és k ül ö n ös ért e- le m be n e gyará nt al kal maz ott 8-1 4. § -szal.
2 5 2 0 1 2. é vi I. t ör vé ny a m u n ka t ör vé ny k ö ny vér ől és a ja vaslat részletes i n d o k olása, htt p: / / w w w. m k o gy. h u /i nter net / pls ql / o gy _ir o m.stat _ besz _jel? P _ C K L = 3 9 & P _ F O TI P = T ( 2 0 1 2. 0 3. 0 4.)
e gyértel m űe n az o n gara nciális n or má kat kí vá nja a t ör vé ny mi nél na gy o b b mérté k be n ér vé nyre j uttat ni, a melye k a m u n ka vállal ó kat me gillet ő, e gye nl ő m u n káért jár ó e gye nl ő m u n ka bért illeti k.
M u n ka bér e szeri nt mi n de n, a m u n ka visz o ny ala pjá n k öz vetle n ül va gy k öz vet ve ny újt ott pé n z- beli és ter mészet be ni j uttatás. Ér de mes me gje gyez ni, h o gy ez a f o gal o m me gfelel ő tartal m i össz ha n g ot m utat az I L O által me g határ oz ott k ö vetel mé nye ket te ki nt ve,2 6 illet őle g az E ur ó pai U ni ó Bír ósá ga is t ö b b nyire ilye n széles, a m u n ka vállal ói ér de ke ket el őtér be helyez ő me g határ o- zást hasz nál.2 7 Í gy te hát azt látj u k, h o gy a mellett, h o gy a m u n ka bér f o gal mát a m u n ka t ör vé ny- k ö ny vé be n i m már o n ne m a m u n ka díjazásár ól sz ól ó rész be n találj u k, az ( 1) be k.- be n f o glalta k e gy részét beteljesíti, p o nt osítja a ( 2) be kez dés. Ez gya k orlati sze m p o nt b ól is k ül ö n ös jele nt ő- sé g gel bír, hisze n í gy a m u n ka vállal ó kat ér ő esetle ges disz kri mi náci ó eseté n a m u n ka bérrel ka p- cs olat os kér dése k na gy o b b ha n gs úlyt kell, h o gy ka pja na k.
L o gi kátla n és k ö vet kezetle n le n ne, ha a t ör vé ny ne m eze n a p o nt o n határ oz ná me g a z o kat a kritéri u m o kat, a melye k ala pjá n – k ül ö n öse n – me gálla pít hat ó a z el vé gzett m u n ká k e gye nérté k ű- sé ge (ez gya k orlatila g az 1 9 9 2-es Mt. 1 4 2 / A. §-á na k felel me g, bár ne m sz ó szeri nt). Hisze n a z e gye nl ő érté k ű m u n káért e gye nl ő bér – helyese b be n az e gye nl ő va gy e gye nl ő érté k ű ké nt eli s- mert m u n káért e gye nl ő bér el v – al kal mazásá na k el őfeltétele az össze has o nlít hat ósá gi k ö vete l- mé ny, a mely ne k pe di g – e b b ől a sze m p o nt b ól – le gf o nt osa b b ele me az el vé gzett m u n ká k ösz- sze vetése. Ilye n f or má ba n, szi g or úa n a m u n ka bér te ki nteté be n u gya n, de ezt te ki nt hetj ü k az össze has o nlít hat ósá gi kritéri u m sze m p o ntre n dszeré ne k.2 8 Ez ala p vet őe n na gy o n f o nt os helyet f o glal el a m u n kaj o gi esélye gye nl ősé g k o or di nátare n dszeré be n, az o n ba n ne m me het ü n k el sz ó nél k ül két f o nt os té nyez ő mellett.
Els ő ké nt lát ni kell, h o gy az el őz ő t ör vé ny has o nl ó l o gi ka szeri nt sza bály ozta ezt a kér dést, mi n d össze a me g k özelítés v olt eltér ő. E mlítette m k orá b ba n, h o gy d o g mati kaila g vitat hat ó a z a me g ol dás, a mellyel a m u n ka bér f o gal mát és az e gye nérté k űsé gi sze m p o nt o kat a j o gal k ot ó m a- gá nál az ala pel v nél tár gyalja.2 9 Í gy azt m o n d hatj u k, h o gy ér de mi tartal mi újítás nél k ül mé gis új me g vilá gítás ba ker ült az e gye nl ő érté k ű m u n káért e gye nl ő bér el v.
Más o di k ké nt e mlíte m - né mile g összef ü g gés be n e zzel a k vá zi ö n ké nyessé g gel - , h o gy ez az el g o n d olás két veszélyt is ma gá ba n h or d oz. E gyi k ol dalr ól u gya nis azáltal, h o gy e gyértel m űe n kie melt szere pe lesz az e gye nl ő m u n káért e gye nl ő bér el v ne k – ez e gyé b ké nt helyes – na gy o n k ö n nye n „ háttér be sz or ul hat ” a f o glal k oztatási e gye nl ősé g t ö b bi ter ülete, pél dá ul az ítél kezési gya k orlat s orá n. Ez ter mészetese n ne m t ör vé nyszer ű, de ha átte ki ntj ü k a z e d di g irá nya d ó bír ó- sá gi gya k orlat ot, a k k or lát hatj u k, h o gy e n ne k va n realitása.3 0 Elé g csa k arra g o n d ol ni, h o gy mi- lye n k o m oly g o n d ot o k oz a z E ur ó pai U ni ó Bír ósá gá na k, h o gy az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel- mé nyé ne k e gyes ter ületeit, illet őle g az eze ket át hat ó el ve ket el k ül ö nítse e gy mást ól, va gy a d ott eset be n össz ha n g ba h ozza.3 1 É p pe n ezért me gfi gyel het ő e gy olya n te n de ncia – els ős or ba n a 2 0 0 0 / 7 8 / E K, rész be n pe di g a 2 0 0 6 / 5 4 / E K irá nyel v ny o má n – a mely vala miféle saját os hi e- rarc hiát kí vá n kiala kíta ni a z e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyét al k ot ó e gye nl ősé gi j o g o k k öz ött.
Va gyis szá m os eset be n f o gal ma z a Bír ósá g oly m ó d o n általá n os el vi éllel, h o gy a z ne m is le n ne
2 6 Lás d az I L O 9 5. szá m ú e gyez mé nyé ne k sz ö ve gét, htt p: / / w w w.il o. or g / dy n / n or mle x /e n /f? p = 1 0 0 0: 1 2 1 0 0: 0:: N O::
P 1 2 1 0 0 _I L O _ C O D E: C 0 9 5 ( 2 0 1 2. 0 5. 0 3.)
2 7 G Y U L A V Á RI T a más – K Ö N C Z EI Gy ör gy: Európai szociális jog. Osiris Kia d ó, B u da pest, 2 0 0 0. 1 3 4 -1 3 5.
2 8 Lás d pél dá ul a l u xe m b ur gi j o g gya k orlat b ól: C -3 0 9 / 9 7 A n gestellte n betrie bsrat der Wie ner Ge biets kra n ke n kasse v Wie ner Ge biets kra n ke n kasse -eset be n, htt p: / /c uria.e ur o pa.e u /j uris /s h o w P df.jsf?te xt = & d oci d = 4 4 5 7 6 & pa geI n de x = 0 &
d ocla n g = E N & m o de = d oc & dir = & occ =first & part = 1 &ci d = 2 0 6 0 1 3 1 ( 2 0 1 2. 0 6. 1 0.)
2 9 H ozzá kell te n ni, h o gy ha már a j o gal k ot ó kie melte az e gye nl ő m u n káért e gye nl ő bér e lvet az esélye gye nl ősé gi j o g b ól, a k k or f o nt os gara ncia, h o gy a n na k ala p vet ő kér déseit e gy helye n sza b ály ozza.
3 0 Lás d pél dá ul: B H 2 0 0 8. 3 1 1., B H 2 0 0 8. 5 2., B H 2 0 0 4. 2 5 5., C o m pL e x C D J o gtár ( 2 0 11. 1 2. 1 0.)
3 1 PR U G B E R G E R TA M Á S:Az európai mun kajog vázlata. Líci u m -Art, De brece n, 2 0 0 7. 3 1 -3 5.
feltétle n ül i n d o k olt, u gya na k k or az a d ott eset rele vá ns k ör ül mé nyei ala pjá n e gyáltalá n ne m tű- ni k ala ptala n na k általá n os ér vé ny ű de klarálása.3 2
A más o di k k o m oly veszély pe di g ma gá ba n az össze has o nlít hat ósá gi k ö vetel mé ny defi niála t- la nsá gá ba n rejli k. Már az 1 9 9 2-es t ör vé ny ka pcsá n is a g gály os na k t ű nt, h o gy vaj o n mi le het az o ka a n na k, h o gy a t ör vé ny a m u n ka bér te ki nteté be n visz o nyla g e gza kt m ó d o n r ö gzíti a z össz e- has o nlít hat ósá gi kritéri u m o kat, na gyrészt össz ha n g ot m utat va az u ni ós gya k orlattal,3 3 az e gyen- l ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyé vel ka pcs olat ba n ge nerális értele m be n, illet ve a z esélye gye nl ősé g t ö b bi ter ületére néz ve pe di g i g n orálja azt. Ez ter mészetese n ne m vált ozi k me g az új t ör vé n nyel, és a bír ósá gi gya k orlat o n t úl me n őe n – va gy oly k or a zt me gel ő z ve – az E gye nl ő Bá nás m ó d H a- t ósá g biz o ny os határ ozatai i gye kez ne k tisztáz ni ezt a f o gal mat. Már pe di g – állás p o nt o m szeri nt – azért sz ü ksé ges e f o gal o m na k és e gyes ele mei ne k tisztá zása, mert a l u xe m b ur gi ítél kezési gy a- k orlat e gyi k sar o k k ö vét a dja az össze has o nlít hat ósá gi kla uz ula, a mely ráa dás ul f olya mat osa n fe j- l ő di k, és f olya mat osa n vált ozás ba n va n.
Vé g ül ne m ha gy hatj u k fi gyel me n kí v ül a 1 2. § ( 3) be kez dését se m, a mely a fe nte b b már éri ntett össze has o nlít hat ósá gi kritéri u m o kat tartal ma zza. Eze k k öré be n e gyetle n, ne m csa k lá t- sz óla g jele nt ős n ó v u m ot talál u n k, mé g h ozzá a m u n kaer ő- piaci visz o ny o k bei ktatását. Ez a sze m p o nt vitá n fel ül az E ur ó pai U ni ó Bír ósá gá na k esetj o gá b ól ker ült be a t ör vé ny be(,): elé g, ha csa k az élet k orral összef ü g g ő f o glal k oztatási disz kri mi náci ós ü gye kre g o n d ol u n k.3 4 Jele nt ősé ge a b ba n áll els ős or ba n, h o gy a j o gértel mezés s orá n ke vés bé lesz me g k öt ve a j o gal kal ma z ó ke ze, hisze n bi z o ny os értele m be n e gy ilye n k ö vetel mé ny be na gy o n s o k mi n de nt bele le het érte ni. Í gy néz ve kijele nt het ő, h o gy j ó val na gy o b b lesz í gy a re n del kezésre áll ó m oz gástér az össze has o n- lít hat ósá gi kritéri u m o k mérle gelése k or, u gya nis az általá n os f o glal k o ztatás p oliti kai sze m p o nt o k fi gyele m be vétele a kár olya n értel mezés he z is vezet het, h o gy a m u n ka vállal ó k k öz ött fe n náll ó k ül ö n bsé g bi z o ny os sze m p o nt o k ala pjá n – jelle mz őe n a sze mélyes t ulaj d o nsá g o k me nté n – ala peset be n disz kri mi náci ó h oz vezet, de biz o ny os t o vá b bi sze m p o nt o k fi gyele m be vétele már
„ me ntesít ” a felel őssé g al ól. Ez a fajta értel mezés már k orá b ba n is jelle mezte az E ur ó pai U ni ó Bír ósá gá na k gya k orlatát, el méleti háttere pe di g vissza vezet het ő a v o nat k oz ó irá nyel ve k be n f o g- lalta kra.3 5
U gya na k k or értel mezési ne hézsé ge ket is ge nerál hat e z a néz ő p o nt, hisze n azzal, h o gy a z új m u n ka t ör vé ny k ö ny ve le het ő vé teszi a re gi o nális és á gazati sze m p o nt o k ala pjá n differe nci ált k ötelez ő le g kise b b m u n ka bér- me gálla pítást,3 6 é p pe n a z e gye nl ő bérezés el ve sér ül het, már pe di g ezt a sérel mes helyzetet csa k ne heze n k o m pe nzál hatja a m u n kaer ő- piaci sze m p o nt o k fi gyele m- be vétele. Els ős or ba n azért, mert eze k a té nyez ő k is differe nciálta k r e gi o nálisa n, va gyis visszaj u-
3 2 Lás d pél dá ul: C -2 2 9 / 0 8 C oli n W olf v Sta dt Fra n kf urt a m Mai n és C -4 4 7 / 0 9 Rei n har d Pri g ge és társai v De utsc he L uft ha nsa A G, c uria.e ur o pa.e u ( 2 0 1 2. 0 3. 0 3.)
3 3 Me gje gyze m, a m u n ka t ör vé ny k ö ny vét ől ne m is vár hat ó el e b be n az értele m be n a l u xe m b u r gi gya k orlat ki merít ő jel- le g ű fi gyele m be vétele, f ő ké nt a Bír ósá g i ge ncsa k szerteá gaz ó és gya kra n elle nt m o n dás os ítél kezés i gya k orlata miatt. Ez irraci o nális el várás le n ne e gy ta gálla mi k ó de xszel sze m be n.
3 4 A m u n kaer ő -piaci – tá ga b b értele m be n f o glal k oztatás p oliti kai – té nyez ő k oly m ó d o n jele n ne k me g eze k be n az ítéle- te k be n, h o gy jelle mz őe n a m u n ka vállal ó k k öz ött me g val ós ul ó k ül ö n bsé gtétel-i n d o k o k j o gszer ű va gy j o gszer űtle n mi- v oltát hi vat otta k i gaz ol ni. Pél dá ul m u n kaer ő -piaci sze m p o nt b ól ne m lesz mi n de n eset be n j o gszer űtle n az olya n hátr á- ny os me g k ül ö n b öztetés az i d őse b b m u n ka vállal ó k ol dalá n, a mely a fiatal – jelle mz őe n pálya kez d ő – d ol g oz ni t u d ó és a kar ó m u n ka vállal ó k ol dalá n el ő ny be n részesítés ké nt jele ni k me g. Ter mészetese n e b be n az eset be n se m lé p het ő t úl a s o kat vitat ott i n d o k oltsá gi, sz ü ksé gessé gi és o bje kti vitási mérce. A k ül ö n bsé gtétel t o vá b bá e k k or se m le het ö n ké nyes. A m u n kaer ő -piaci sze m p o nt o k esetle ges fi gyele m be vétele ne m me ntesíte ni kí vá nja a j o gal k ot ót, a j o g al kal maz ót va gy a m u n káltat ó kat az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyé ne k me gtartása al ól, mi n d össze a kritéri u mre n dszer e gyi k bizt os p o ntjá vá vált azáltal, h o gy a 2 0 0 0 / 7 8 / E K irá nyel v k ül ö n ne vesíti ezt mi nt le hetsé ges sz ociális sze m p o nt ot. F o nt os to- vá b bá azért is, mert í gy s o k kal k ö n nye b be n el határ ol hat ó k e gy má st ól a k ül ö n bsé gtétel j o gszer ű és j o gszer űtle n i n d o kai.
3 5 Lás d pél dá ul: C -2 2 9 / 0 8 C oli n W olf v Sta dt Fra n kf urt a m Mai n és C -4 4 7 / 0 9 R ei n har d Pri g ge és társai v De utsc he L uft ha nsa A G, c uria.e ur o pa.e u ( 2 0 1 2. 0 3. 0 3.)
3 6 1 5 3. § .
t u n k a j o gal kal mazás ré g óta me glé v ő pr o blé májá h oz, miszeri nt két eltér ő ré gi ó ba n has o nl ó té nyállás ala pjá n e gy mással elle ntétes ítélete k is k ö n nye n sz ület het ne k. Ez a kér dés persze j ó val t úl m utat jele n írás té májá n, u gya na k k or lát ni kell, h o gy a m u n kaer ő- piaci jelle mz ő k differe nci- áltsá ga me g f o gja ne he zíte ni a j o gal kal ma zást, a mellett, h o gy a m u n ka vállal ó k vé del me ér de k é- be n k o m oly el őrelé pés ké nt érté kele m e n ne k a k ör ül mé ny ne k a t ör vé nyi s zi nt ű de klarálását.3 7 A k o nce pci o nális vált ozás o k hatása a m u n kaj o gi e gye nl ősé gre
Utalta m már arra k orá b ba n, h o gy az az általá n os sze mlélet- és fil oz ófia váltás, 3 8 a mely a m u n ka- j o gi re k o difi káci ó s orá n me gf o gal maz ó d ott, az esélye gye nl ősé gi j o gra is k o m oly hatást gya ko- r ol hat. Els ős or ba n azáltal, h o gy a fele k a karatsza ba dsá gá na k el őtér be helyezése sz ü ksé gszer űe n háttér be sz orítja a m u n ka vállal ó k ol dalá n jele nt kez ő t ör vé nyi gara nciá kat, le galá b bis cs ö k ke nti az o k mérté két. Ez e gyé b ké nt a n na k az ör ö k kér dés ne k újra me gjele nése ké nt is értel mez het ő, a mely szeri nt helyesel het ő-e az álla mi szere p vállalás e gy olya n j o g visz o ny keretei k öz ött, a mely ala pjai ba n vé ve – ne m s o k eltérést m utat va a „tiszta ” ma gá nj o g sza bály ozási l o gi káját ól – a j o g- visz o ny ala nyai na k sza ba d a karatá n és k o nsze nz usá n ala pszi k.3 9 U gya na k k or szá m ol n u n k kell azzal a té nyez ő vel is, h o gy a m u n kaj o g ala p vet őe n olya n sz ociális f u n kci ó val is bír, a mely ne m ka p hat kell ő ha n gs úlyt biz o ny os k ó ge ns sza bály o k al kal mazása nél k ül. Ez a f u n kci ó e gyé b ké nt teljese n e gye d üláll ó a j o gre n dszere n bel ül.
Már pe di g a b ba n az eset be n, ha az álla m ne m kí vá n eze k utá n a n nyira a ktí va n részt ve n ni a m u n kaj o g visz o ny o k re n dezésé be n, 4 0 mi nt e d di g, a k k or szi nte bi zt os, h o gy cs ö k ke n ni f o g a m u n ka vállal ó kat me gillet ő j o g vé dele m szi ntje. Ez a f olya mat sz ü ksé gszer űe n ki hat az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyére is – h ossz útá v o n mi n de n ké p pe n4 1. Mi n dez persze ne m jele nti a zt, h o gy elt ű n ne ez a fajta gara ncia a m u n ka vállal ó k ol dalár ól, hisze n a k orá b ba n már ta glalt t ö b b- szi nt ű vé dele m miatt ez gya k orlatila g le hetetle n. Eze n sza bály o k té nyle ges haté k o nysá gá na k me gítélése az o n ba n már más la pra tart ozi k.
Csa k pél dál óz ó jelle g gel e mlíte k me g a k ö vet kez ő k be n né há ny olya n új j o gi ntéz mé nyt a t ör vé ny b ől, a melye k – vél het őe n – a t u dat os ma gá nj o giasítás ere d mé nye ké nt ker ülte k be vé g ül a vé gle ges – és né há ny na pja hatály os – n or masz ö ve g be. Eze k eseté be n u gya nis feltétle n ül i n-
3 7 Fel hí v o m a fi gyel met arra, h o gy eze k a sze m p o nt o k az u ni ós j o g gya k orlat ba n kie melt jele nt ősé g gel bír na k. E n ne k e l- s ős or ba n az az o ka, h o gy a mi k or az E ur ó pai U ni ó Bír ósá ga i gye kszi k helyese n d ö nte ni e gy m u n ka vállal ó kat éri nt ő disz kri mi náci ós per be n, olya n sze m p o nt o kat is sze m el őtt kell tarta nia, a melye k általá n os ér vé ny be n és ne m csa k a k o n krét ü gy v o nat k ozásá ba n bír na k rele va nciá val. Í gy pél dá ul az ará ny ossá g el vé n e k al kal mazása s orá n a Bír ósá g ne m- csa k ma gá na k a k ül ö n bsé gtétel ne k a j o gszer űsé gét mérle geli, ha ne m azt is, h ogy me n nyi be n j o gszer ű az a cél, a mely ne k ér de ké be n ez me gt örté nt. T o vá b bi sze m p o nt az is, h o gy a m u n kaer ő -piaci té nyez ő k az a nti disz kri mi náci ós ítél kezési gya k orlat ba n k ül ö n ös jele nt ősé g gel bír na k a me g k ül ö n b öztetésre o k ot a d ó k ör ül mé nye k e gyi k eké nt.
3 8 A ké p ú gy teljes, ha felis merj ü k azt is, h o gy a sz ocialista i d ősza k ot k ö vet ő j o gre n d m u n kaj o ga már 1 9 9 2 -t ől kez d ő dő- e n tartal maz ott biz o ny os re n del kez ése ket, és me gf o gal maz ott szá m os t öre k vést arra néz ve, h o gy a m u n kaj o gi sza bál y- a nya g ot i n ká b b a ma gá nj o g h oz, mi ntse m a ke vé sbé ma gá nj o gias, k vázi k özj o gias irá ny h oz k özelítse. Ez ter mészetese n me gjele ni k az 1 9 9 2 -es t ör vé ny n or masz ö ve gé be n ( pél dá ul a fele k a karatsza ba dsá gát ha n gs úly oz ó szerz ő dés k ötési felt é- tele knél , a melye k te ki nteté be n csa k sz ű k k ör be n talál k oz u n k tartal mi k öt öttség gel), az irá nya d ó ítél kezési gya k orlat ba n (jelle mz őe n azáltal, h ogy a bír ósá g o k – le gt ö b bsz ör a nal o gia le gis útjá n – az o k ba n az esete k be n, a melye k be n hiá ny os- na k ítéli k a m u n kaj o gi n or maa nya g ot, bá tra n hí vjá k se gítsé g ül a P ol gári T ör vé ny k ö ny vet, a n na k elle nére, h o gy az 1 9 9 2- es j o gsza bály ilye n te ki ntet be n k o n krét fel hatal mazást ne m tartal maz), a j o gt u d ós o k véle mé nyei be n, kriti kái ba n, k o n k- rét ja vaslatai ba n (lás d pél dá ul Ke n deres Gy ör gy, Kiss Gy ör gy, Pr u g ber ger Ta más, Ra d nay J ózsef v o nat k oz ó m u n káss á- gát) ; de u gya ní gy a b ba n a te n de nciá ba n is tette n ér het ő, a mely a p ol gári j o g újra k o difi kálása s orá n visszatér őe n fel veti az i n di vi d uális és k olle ktí v m u n kaszerz ő dés Pt k -ba n t örté n ő sza bály o zásá na k le het ősé gét, illet ve sz ü ksé gessé gét.
3 9 KE N D E R E S Gy ör gy: A m u n kaj o gi és p ol gári j o gi sza bály ozás visz o nyá na k e gyes ala p kér dései. Jogtudo mányi Közlöny L VI. é vf. , 2 ( 2 0 0 1) 1 1 3 -1 2 0.
4 0 Az álla mi szere p vállalás mérté ke e gyé b ké nt visszatér őe n vitat ott kér dés a k olle ktí v m u n kaj o g ter ületé n is.
4 1 Ne m véletle n ül utalta m a m u n ka bér ka pcsá n arra, h o gy ér de kes me g ol dás na k t ű ni k é p pe n a m u n ka díjazás na k e gyes kér déseit az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyé ne k k ül ö n ös ter ületé vé me gte n ni.
d o k olt na k tart o m me g vizs gál ni azt is, h o gy a m u n ka vállal ó k k öz ötti hátrá ny os me g k ül ö n b özt e- tés tilal ma milye n szere p hez j ut hat a j ö v ő be n.
A t ör vé ny 1 8 9. §-a sz ól a m u n ka vállal ói bi zt osíté kr ól, a mely f u n kci óját és lé nye gét te ki nt ve a kártérítési felel őssé g té ma k öré n bel ül j ut szere p hez. Az o n ba n mi n de n ké p pe n esélye gye nl ősé gi kér dése ket (is) fel vet az a té ny, h o gy az éri ntett m u n ka k ör ö k be n a fele k me gálla p o d hat na k m a- xi m u m e gy ha vi ala p bér ne k me gfelel ő bizt osíté k a dásá ba n, hisze n na gy o n k ö n nye n m u n kaer ő- piaci hátrá ny os me g k ül ö n b öztetés hez vezet het az, h o gy az éri ntett m u n káltat ó e gy m u n ka váll a- l ót sz ociális, illet ve va gy o ni helyzete ala pjá n al kal maz-e, va gy se m.
Has o nl ó l o gi ka me nté n hí v o m fel a fi gyel met a t ör vé ny 5 1. §-á na k ( 1) be kez désére, a mely értel mé be n a fele k me gálla p o d hat na k a b ba n, h o gy a m u n ka vé gzés hez sz ü ksé ges esz k öz ö ket – a f ősza bályt ól eltér őe n – ne m a m u n káltat ó, ha ne m a m u n ka vállal ó k öteles bi zt osíta ni a j o g vi- sz o ny teljesítése s orá n. Ezzel me gi nt csa k m u n ka vállal ó k, illet ve m u n ka vállal ói cs o p ort o k k e- r ül het ne k k o m oly hátrá ny ba a nél k ül, h o gy ez a k ül ö n bsé g i n d o k olt, o bje ktí v, sz ü ksé ges és ar á- ny os mérté k ű v ol na.
A jele nle g irá nya d ó ítél kezési gya k orlat ala pjá n a g gály os le het a m u n ka t ör vé ny k ö ny ve 4 5. §- a, a mely szeri nt a pr ó bai d ő i m már o n me g h ossza b bít hat ó vá váli k. E d di g is s o k g o n d ot o k oz ott a gya k orlat ba n – jelle mz őe n pél dá ul ter hes n ői m u n ka vállal ó k eseté be n -, h o gy a pr ó bai d ő alatti me gsz ü ntetést azért esz k öz ölte-e a m u n káltat ó, mert val ó ba n ne m kí vá nja t o vá b b fe n ntarta ni a j o g visz o nyt, va gy pe di g visszaélésszer űe n gya k or olta e zt a j o gát. A me g h ossza b bítás le het ősé- gé vel ez a k ör e gyértel m űe n b ő v ül het.
Vé g ül e pél dál ózás zárása ké nt kí vá n k ozi k i de a 1 4 5. §, a mely szeri nt a fele k a m u n kaszerz ő- dés be n a t ör vé nyi mérté kt ől eltér őe n ú gy is me gálla p o d hat na k a m u n ka vállal ót me gillet ő p ótlé k mérté ké be n, h o gy azt a p ótlé k fizetésére o k ot a d ó k ör ül mé nye k fi gyele m be vételé vel k öti k ki a m u n kaszerz ő dés be n. Ez pe di g k ö n nye n az e gye nl ő m u n káért e gye nl ő bér el vé ne k sér ülésé hez vezet het, mé g h ozzá ú gy, h o gy a m u n káltat ó gya k orlatila g ne m is járt el j o gszer űtle n ül. Ez né mi elle ntétet m utat a zzal, h o gy a j o gal k ot ó kie mel ke d őe n f o nt os na k ítélte a m u n ka díjazására v o- nat k oz ó kér dése k el őtér be helyezését az e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyé n bel ül.
Helyes-e az új irá ny? – Össze gzés
A kér désre – a mely ter mészetese n a cí m be n me gf o gal maz otta k t o vá b b g o n d olása – jele n pill a- nat ba n le hetetle n választ a d ni. Az el őz ő fejezet b ől is ki der ült – a n na k elle nére, h o gy a fel s orolás cs u pá n pél dál óz ó jelle g ű -, h o gy a m u n ka t ör vé ny k ö ny ve na gy o n s o k p o nt o n a kar va-a karatla n ul i g n orálja a z e gye nl ő bá nás m ó d k ö vetel mé nyét, a n na k elle nére, h o gy ma gára az ala pel vre e gyéb- ké nt e d di g s o ha ne m lát ott mérté k ű fi gyel met f or dít. Kriti kai éll el két me gje gyzést tesze k – k v á- zi k o n kl úzi ó ké nt. A g gály os na k t ű ni k, h o gy az új j o gsza bály ne m merít kell ő mérté k be n a jele n- le g irá nya d ó j o g gya k orlat b ól, p o nt osa b ba n ne m kí vá n a n na k hiá ny ossá gai b ól kii n d ul ni. Ez mé g na gy o b b pr o blé ma a te ki ntet be n, h o gy a z irá nya d ó u ni ós gya k orlat ot pe di g e gys zer űe n ne m v e- szi kell ő mérté k be n fi gyele m be. A mási k észre vétele m has o nl ó t őr ől fa ka d, u gya nis ú gy t ű ni k, h o gy j o gsza bályi szi nte n – f ő ké nt az újszer ű sze mlélet miatt – visszalé pés vár hat ó a z e gye nl ős é- gi j o g o k te ki nteté be n, mi k öz be n az E ur ó pai U ni ó Bír ósá ga e gyre t ö b b ítél eté be n ha n gs úly ozza a m u n kaj o gi és f o glal k oztatási e gye nl ősé g e gyre i n ká b b jele nt ős szere pét. Ú gy g o n d ol o m, h o gy a m u n ka vállal ói j o g o k vé del mé be n a t ör vé ny ne k kissé határ oz otta b ba n kelle ne fellé p nie – bá r ez a hiá ny ossá g ne m bizt os, h o gy csa k a z új m u n ka t ör vé ny k ö ny ve hi bája, hisze n ne m ki zár óla g ez a t ör vé ny sza bály ozza az esélye gye nl ősé gi j o g ot hazá n k ba n.
M Á R T O N L E Ó Z A C C A RI A
W here t o g o? E q ual o p p ort u nities a n d la b o ur la w ref or m ( S u m mary)
T he t o pi c of t his prese nt st u dy is t he m ost i m p orta nt c ha n ges of t he attai na dle e q ual treat me nt bet wee n e m pl oyees re gar di n g t o t he vali d c urre nt c ha n ges of le gal re g ulati o n. Mai nly s o me re g ulati o n of t he ne w La b o ur C o de are i ntr o d uce d e mp hasizi n g t he ne w as pects a n d t heir re a- s o ns. I als o disc uss t he Basic La w a n d I a nalyze t he c o n necti o n bet wee n la b o ur e q uality a n d t he e q ual o p p ort u nity la w. I perf or m all t hese fr o m a defi nitely practical p oi nt of vie w referri n g t o t he c urre nt E ur o pea n U ni o n tre n ds a n d I als o ma ke c o ncrete critical re mar ks a n d pr o p osals.
