MAKROSTATISZTIKA
MAKROSTATISZTIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
MAKROSTATISZTIKA
Készítette: Oblath Gábor
Szakmai felelős: Oblath Gábor
2011. január
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAKROSTATISZTIKA 13. hét
Összegzés és az Euro-bevezetés néhány kérdése
Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
Szempontok az euro-bevezetése körüli kérdések megvitatásához
• Három szempont
– Versenyképesség – Fenntarthatóság – Felzárkózás
• Két időhorizonton, ill. a kettő találkozási pontján
– A csatlakozás előtt (nominális kritériumok teljesítése) – A csatlakozás pillanata: a csatlakozási árfolyam
meghatározása
– Az eurózónán belül (a nominális stabilitás kultúrája;
veszélyek, ha ez hiányzik – lásd pl. PT)
A növekedés – versenyképesség – reálgazdasági felzárkózás összefüggésrendszer fontos eleme:
a fenntarthatóság
Inputok bővülése (dL+dK)
Növekedési többlet + Fenntarthatóság Tartós felzárkózás
Inputok javuló hatékonysága
(dTFP) Versenyképesség + Relatív makrogazdasági
stabilitás
Szélesen értelmezett – fikális ill. külső egyensúlyhiány
intézményi feltételek fenntartható mértéke
(oktatás, közigazgatás
minősége, K+F stb.) – nom. béremelkedés és
hatékonyság-javulás összhangja
dFDI
Fenntarthatóság
Stabilitás
Látszólag olyan, mint: szovjethatalom
+ elektromosság=Kommunizmus; de más ->
EU fejeltebb országaihoz viszonyítva
Összefüggések: növekedési többlet (az EU fejlettebb országaihoz viszonyítva) – versenyképesség – fenntarthatóság
– tartós reálgazdasági felzárkózás
Inputok bővülése (dL+dK)
Input-
felhasználás javuló hatékony- sága (dTFP)
Szélesen
értelmezett intéz- ményi feltételek
(pl. oktatatás, közigaz- gatás minősége, K+F stb.)
Növekedési többlet
Versenyképesség
+ Fenntarthatóság Tartós felzárkózás
+ Relatív makrogazdasági stabilitás
– a fiskális, ill. külső egyen- súlyhiány fenntartható mértéke
– a nominális béremelkedés és a hatékonyság-javulás
összhangja
dFDI
Ez hiányzik(-zott?) a hazai gazdaság tartós (fenntartható) felzárkózásához
Az euró-övezethez való csatlakozás hazai feltételeinek újragondolása
Főbb témakörök
• Korábban hogyan gondolkodtam/gondokodtunk* a csatlakozás feltételeiről és várható következményeiről?
• Ezeket mennyiben igazolják/cáfolják a mára bajba jutott GMU-országok (GIPS: EL, IE, PT, ES) tapasztatai?
• Az, hogy az GIPS-csoport súlyos válságba került
– mennyiben következménye a GMU-tagságnak, ill.
– attól független (belföldi, gazdaságpolitikai) tényezőknek?
• Lehet-e a kettőt szétválasztani? Egy elemzési szempont:
– GMU-tagság: reálkamat, ill. reálárfolyam-alakulás
– Belföldi gazdaságpolitika: (elsődleges) ÁHT deficit (és adósság)
• A hazai csatlakozás kérdései, újragondolva
* Számos 2002-2004 táján készült elemzés, pl. ICEG, MNB, PÜKUT, KOPINT stb.
Korábbi megfontolások
• A legfontosabb: „belül biztonságosabb”
– a saját valuta: nagy árfolyam-kockázat (2003: nagy felértékelődés, majd leértékelődés)
– a lebegő árfolyam: nem puffer, hanem sokkok forrása
– a GMU-tagság megköti a (gazdaság-) politikusok kezét – költségvetési fegyelem
• Megoldás: mielőbbi csatlakozás az Euró-övezethez
• Teljesíteni kell a külső kritériumokat, főként:
– Deficit/adósság (ez akkor még rövidebb távon is elérhetőnek tűnt) – Infláció: nehezebb, de csak a mérés időszaka érdekes (átmenetileg,
megállapodásokkal leszorítható; ha már bent vagyunk, nem érdekes)
• De: fontos a csatlakozási árfolyam helyes megválasztása – a túlértékelt árfolyamon való csatlakozás tartós károkat (alacsony növekedést/stagnálást) okozhat
Feltevések
• Infláció: ha megmaradnak az inflációs különbségek
ez csak a felzárkózásból adódhat (BS-hatás);
önmagában nem okozhat tartós problémákat
• Fajlagos bérköltség-alakulás (versenyképesség)
(eleinte) abban bíztam, hogy minden ország
megoldja a maga módján (hogy ne árazódjon ki a piacokról)
• Külső egyensúly – a korlát lényegében megszűnik
(és azt hittük: ez csak jó lehet)
Feltételezett következmények
• Megszűnik az árfolyamkockázat
• Csökken a reálkamat
• Tartósan fegyelmezett, kiszámítható fiskális politika
• Ha eltűnik a gazdasági növekedés külső (fizetési mérleg-) korlátja: olcsó, stabil finanszírozás
• Közvetett hatás:
– Erős impulzus a beruházásoknak – Gyorsul a gazdasági növekedés
csak jól járhatunk
Mitől tekintettem el?
• A „felzárkózási infláció” akkor is okozhat gondokat, ha ettől nem romlik a versenyképesség ( negatív reálkamat -
>buborék)
• Azoktól a mechanizmusoktól, amelyek folytán az
infláció/béremelkedés tartósan magas maradhat, és a versenyképesség tartósan gyengülhet
• A külső egyensúlyi korlát nem tűnik el, csak fellazul
– (mert Írország nem Texas Krugman)
– nagy késésekkel érkeznek a fenntarthatatlan folyamatokra vonatkozó visszajelzések
• árfolyam: Ø;
• kamat/hozam: nagyon lassan, de akkor durván
Mi lehetett a baj
a GIPS-országok esetében?
• Többféle történet (Tolsztoj*)
• EMU-tagsághoz köthető gondok
– „Rossz” árfolyamon való csatlakozás – és „beragadás”
– Saját infláció + közös kamat reálkamat-probléma (buborék)
– Saját bér, termelékenység + közös árfolyam reálárfolyam-, illetve versenyképesség-probléma
• Hazailag kreált gondok
– költségvetési felelőtlenség
– a pénzügyi szektor (buborékok) makro-stabilitási kockázatainak laza kezelése (összefügg reálkamat-problémával), ill.:
– a buborékból származó kormányzati bevételek tartós bevételként történt kezelése
* „A boldog családok mind hasonlóak egymáshoz, de minden boldogtalan család a maga módján az.”
A rossz árfolyamon történt csatlakozás: Portugália példája
• Ha egy ország nem felkészülten és/vagy túlértékelt árfolyamon lép be, rosszul
járhat: Portugália
Egy beigazolódott aggály: a túlértékelt árfolyamon való GMU-csatlakozás tartós stagnálásra vezethet
– Portugália példája (1999–2008)
92 96 100 104 108 112
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08
V_GDP P_GDP
P_GOOD P_SE RV
de
76 80 84 88 92 96
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08
V_GDP P_GDP
P_GOOD P_SERV
es
65 70 75 80 85 90
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08
V_GDP P_GDP
P_GOOD P_SERV
gr
100 105 110 115 120 125 130 135
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08
V_GDP P_GDP
P_GOOD P_SE RV
ie
65 70 75 80 85
99 00 01 02 03 04 05 06 07 08
V_GDP P_GDP
P_GOOD P_SERV
pt
GDP/fő
GDP relatív árszint Áruk relatív árszint
Szolg. relatív árszint
A relatív reálfejlettség (GDP/fő) és a relatív árszintek (GDP, áru, szolg.) alakulása (EU15=100)
GIPS: Makrogazdasági/versenyképességi mutatók*
• Infláció
• Reálkamat
• Reálárfolyam-változás
• Külső piaci részesedés
• Relatív gazdasági növekedés
• Nettó külső befektetési pozíció: adósság vs. FDI
• Államadósság és deficit
* Forrás: AMECO, Eurostat
Az infláció alakulása (2000=100) GIPS vs. DE, ill. EA
100 105 110 115 120 125 130
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 EA-12
DE IE EL ES PT
100 105 110 115 120 125 130 135 140
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 EA-12
DE IE EL ES PT
Fogy-i kiadás deflátora fogy. árindex
GDP-deflátor
(ezzel korrigáljuk a legtöbb nominális makro-aggregátumot)
GIPS-nél: tarosan magasabb infláció
Reálkamatok: GIPS vs. DE, ill. EA
-4 -2 0 2 4 6 8 10
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 EA-12
DE IE EL ES
PT -2
0 2 4 6 8 10
1995 1996
1997 1998
1999 2000
2001 2002
2003 2004
2005 2006
2007 2008
2009 EA-12
DE IE EL ES PT
-3,0 -2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0 7,0 8,0
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 EA-12
DE IE EL ES PT
Hosszú távú; GDP-deflátor
Rövid távú, GDP deflátor
Rövid távú, fogy. deflátor Lényeg: Németo.-ban nem vált negatívvá,
GIPS-ben igen
Reálárfolyam-változás
(fő külker. partnerekkel szemben; 1999=100)
(: ár-versenyképesség romlás; : javulás)
90 95 100 105 110 115 120 125 130
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Germany
Greece Spain Ireland Portugal
80 85 90 95 100 105 110 115 120 125 130
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 DE
EL ES IE PT
Fogy árindex GDP deflátor
Fajlagos bérköltség alapú reálárfolyam-indexek (1999=100)
80 90 100 110 120 130 140
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 DE
EL ES IE PT
Feldolgozóipari ULC
80 90 100 110 120 130 140
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 DE
EL ES IE PT
90 95 100 105 110 115 120
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 DE
EL ES IE PT
Nemzetgazdasági ULC
Nemzetgazdasági bérhányad A költség-versenyképesség megítélése
függ a mutatótól, de a nagy emelkedés gondokra utal
A külső piaci részesedés változása:
a partnerországok importnövekedéséhez viszonyított exportnövekedés (2000=100)
80 85 90 95 100 105 110 115 120
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Germany Ireland Greece Spain Portugal
A lefelé tartó irányzat külső versenyképességi gondokat jelez: GIPS vs. DE
Relatív növekedési teljesítmény:
a fő versenytársak átlagához viszonyított GDP-növekedés (2000=100)
70 80 90 100 110 120 130
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 IE
EL ES PT
Nettó külföldi befektetési pozíciók
-100%
-80%
-60%
-40%
-20%
0%
20%
40%
60%
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Ireland Greece Spain Italy Portugal
Összesen
-100%
-80%
-60%
-40%
-20%
0%
20%
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Ireland Greece Spain Italy Portugal
FDI
-100%
-80%
-60%
-40%
-20%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Ireland Greece Spain Italy Portugal
Nem FDI adósság
1. Fiz méreg korlát eltávolítása 2. IT miért nincs most bajban
Kormányzati egyenleg és adósság a GDP %-ában
-20 -15 -10 -5 0 5
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Ireland
Greece Spain Portugal
0 20 40 60 80 100 120 140
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Ireland
Greece Spain Portugal
Egyenleg Adósság
EL, IE: Látszólag OK
Utólag: nem OK
Mi következik mindebből?
• Azok az országok, amelyekben hiányzik a stabilitás iránti kollektív igény (a „stabilitás kultúrája”), rosszul járhatnak a csatlakozással,
– mert túlságosan hosszú késleltetéssel érkeznek a
fenntarthatatlan folyamatokra vonatkozó visszajelzések
• Persze mondhatnánk: mindenki levonja majd a legutóbbi válság tanulságait, de ez nem valószínű
– (azt szokás gondolni: „this time is different”*)
* Carmen M. Reinhart–Kenneth Rogoff: This Time Is Different: Eight Centuries of Financial Folly
A hazai kilátások
• A kormány közép távú elképzelései ellentétesek a közép távú GMU-csatlakozással
– Inflációban explicit (magasabb inflációval számol);
– Fiskális elképzelésekben implicit (egyszeri/rövid távú bevételekből fedez tartós kieséseket)
• DE: a kormány javára írandó:
– Nem állít fel olyan rövid/középtávú GMU-csatlakozási terveket, amelyek valódi gazdaságpolitikájával
ellentétesek (a korábbi kormányok rendszeresen ezt tették)
Összefoglalva: a GMU-csatlakozás tartalmi feltételei
• Csak az után, hogy nagy biztonsággal és tartósan teljesítettük a formális (külső) kritériumokat
– (felejtsük el az „átcsúszást”)
• A hazai szakma együttes erőfeszítésével részletesen ki kellene dolgozni a csatlakozás hazai feltételeit – valahogy úgy, mint Angliában
– (lásd: „five tests”, de komolyabban)
• A csatlakozás feltétele lehet egy hazai háromoldalú „stabilitási paktum” megkötése (a munkahelyek védelmében)
– ez kezelési mechanizmusokat is tartalmazhatna a termelékenység-
emelkedéshez viszonyított aránytalan béremelkedés megelőzésére ill.
– viszonylag gyors utólagos korrigálására
Five Tests (UK)
• Is there sustainable convergence between the UK and the EURO zone economies?
• Is there sufficient flexibility to cope with problems as a member of EMU?
• What effect would membership of the EURO have on investment?
• What effect would membership have on the UK financial service industry?
• What is the overall impact on growth, stability and jobs?
Egy lehetséges hazai teszt
• Tartósan (fenntarthatóan) alacsony-e a hazai infláció az euró-övezet átlagához mérten?
• A kormányzati deficit tartósan (fenntarthatóan) alacsony-e – tartalmaz-e puffereket a rossz időkre?
• Hol tartunk a stabilitás kultúrájának megteremtésében?
– Hol tart a kormány?
– Hol tartanak a
• munkavállalói és
• munkáltatói érdekképviseletek?
– Vannak-e intézményeink a túlzott béremelkedés korrigálására?
• Várom a további ötleteket
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat!
Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az
eltecon.hu
honlapon feltüntetett címekre
