K E C S K É S M IH Á L Y
★ F E H É R D Á N IE L
A M Ü L T M A G Y A R T U D Ó S A I
FŐSZERKESZTŐ:
T O L N A I G Á B O R
TECHNIKAI SZERKESZTŐ:
S Z A L A I S Á N D O R N É
K E C SK É S M IH Á L Y
FEHÉR DÁNIEL
A K A D É M IA I K IA D Ó B U D A P E S T 1983
MTA
KIK
00004 975756 2 9 4 8 2
M A G Y A K . T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA
k ö n y v t a r a
ISBN 963 05 3044 9 (az ö sszk iadás szám a) ISBN 963 05 3047 3 (a kötet szám a)
(g) Akadém iai K iadó, Budapest 1983 Kecskés M ihály
Printed in Hungary
TARTALOM
Előszó helyett 7
Életútjának állomásai 13
Kutatási területei 23
A z ember, a tudós 37
A családi gyökerek 37
A felkészülés, a specializálódás évei 40
Em beri tulajdonságai 47
Sopron és a család, baráti kapcsolatok 57 A botanikus professzor, az előadó,
a vizsgáztató 63
A z avatott tollú szakíró, a könyvtár-
igazgató 84
A talajbiológiai kutatások úttörője, a
„Soproni Talajbiológiai Iskola”
megalapítója 103
Munkatársak, tanítványok 139
A „T alajbiológia" kézikönyve 155
5
Munkásságának értékelése 161
A tudományos elismerés 169
Szellemi öröksége 179
T udományos munkatársai 183
Bibliográfia 193
ELŐSZÓ HELYETT
N e m csa k Fehér D á n ie l sokrétű, so kold alú , súlyos egyén iség ét, ha
n em életm unkáját sem lehet e g y két m on d attal jellem ezn i.
A z olvasó , kü lön ösen a nem szakem ber olvasó p e d ig jo g g a l elvárh atná azt, h o g y erre röviden k a p jo n feleletet p l. ily e n fo rm á n :
„ e g y fontos v eg y ü le te t fed ezett fe l” , v a g y „jelentős ip ari fo ly a m a to k gépesítésének az elm életét d o lg o zta k i” stb.
A z 1920-as é v e k tő l — a m ik ro b io ló g ia n a g y felfedezési korszaka után — Fehér D án iel e g y m é g ma
7
is n ag yo n kevéssé ism ert területtel, a term őtalaj é lő v ilág áv al kezdett fo g la lk o z n i, felism erve annak n ö
vén ytáp lálkozási szem p on tb ól való fontosságát és kutatásának szük
ségességét.
A talaj m ik ro o rg a n izm u so k és te v ék e n ysé g ü k jo b b m egism erésé
hez szolgáltato tt ő — kü lön ösen az erd ő talajo k életére v o n atk o zó an
— k orát m e g e lő z ő kutatási ered
m én yek et.
N é lk ü le , ille tv e k u tatóm un kás
sága n élk ü l n em fejlő d h etett voln a a talajb ioló gia (kü lföld ön sem) ily en m értékben , és n em tartanánk itt a bioszféra e g y ik elem én ek, az élelm et biztosító talajnak az ism e
retében, hiszen a h olt kőzer ak k or
v álik talajjá, ha abban é lőlén yek , m ik roo rgan izm u so k vannak és m ű köd n ek.
A m ik ro o rg a n izm u so k leb o n tó tevék en ysége k ö v e tk e zté b e n a nö
v é n y e k tá p an y a g o k h o z ju tn a k , sőt ezekn ek a m ikroszk op ik u s élő
lén yek n ek a le b o n tó m unkája n élk ü l a szervcsan yago k o ly m ér
tékben h alm o zód n án ak fe l a F öld felszínén h o g y m egszűnne az élet a Föld ön .
M in t Fehér D án iel e g y k o r i le g fiatalabb tan ítván ya m in den ig y e kezetem m el azon v o lta m , h o g y a m egtisztelő feladatnak le g jo b b tu
dásom szerint te g y e k eleg et: e kis k ö n y v b ő l a m ai és a k ö v e tk e ző g en erációk legalább ú g y ism erjék
9
m eg őt és szerteágazó m unkásságát, a h o g y an ed d ig , k ö z e l fé l évszáza
d o n keresztül ism erték az ő ered
m én yeit k ü lfö ld ön .
„ Munkatársaimnak itthon és a messze idegenben megemlékezésül'’
(Talaj b io ló g ia c. k ö n y v é n e k m ottója)
ÉLETÜTJÁNAK ÁLLOMÁSAI
D r. Fehér D án iel erd ő m érn ök , a sop roni E rd ő m é rn ö k i Főiskola b o tanikaprofesszora, N ö v é n y ta n i In
tézetének ig a zg a tó ja, m ajd a M a g y a r T u d o m á n yo s A k ad é m ia sop
ron i T a la jb io ló g ia i K u ta tó L abo
ratóriu m án ak vezető je, a M a g y a r T u d o m á n yo s A k ad é m ia levelező tagja, a talajb iológiai kutatások hazai ú ttö rője és világh írű tudósa, a „ S o p r o n i T a la jb io ló g ia i Iskola”
m egalap ítója, az erdészeti tudo
m á n yo k (növén ytan — n ö v é n y ö k o ló g ia és növén yélettan) k iv á ló m ű velő je 1890. o k tó b er 27-én
13
született T ekep usztán , m e ly jelen
le g a G y ő r-S o p ro n m e g y e i M ó - richid áh oz tartozik . Édesapja ok le
veles m e ző gazd a, urad alm i in téző v o lt. K ö zép isk o lai tan ulm án yait 1900— 1908-ig a budapesti B arcsay utcai Á lla m i F ő g im n áziu m b an v é gezte — ott is érettségizett. 1908—
19 1 2 -ig a Selm ecbányái B án yászati és E rdészeti F őiskola hallgatója, a h o l 19 12 -b en szerzett erd ő m ér
n ö k i o k lev ele t — segéd m érn ök, m ajd 1922-ben n e v e z ik k i m . kir.
erdő m érn ök k é.
19 1 3 — 14 -bcn a berlini eg y e te m (K ö n ig lich e Friedrich W ilh e lm s U n iversität) F ilo z ó fiai Fakultásán fo ly ta tja tan ulm án yait. A z első világh áb orúb an , 1914 augusztusá
tó i 19 18 -ig m érn ö k -tisztk én t tel
jesít katon ai szolgálatot. 1918-ban n ev e zik k i tanársegéddé a Selm ec
bán yái B án yászati és E rd észeti F ő
iskola N ö v é n y ta n i T anszékére.
1918 feb ruárjától ösztöndíjasként a bécsi e g y etem en (W ie n I. U n i
versität — Institut fü r P flanzen
p h ysiolo g ie) tanul és d o lg o z ik , a h o l — a berlini e g y e te m e n hall
g a to tt k ét fé lé v v e l e g y ü tt — össze
sen öt fé lé v lehallgatása és a sikeres v izsg á k után 1920 februárjában tesz n ö v én y é letta n b ó l és k ém iá b ó l d o k to ri szigorlatot, és avatják a filo zó fia d o ktorává.
A F őiskolát 19 19 -b en S elm ec
b á n yáró l Sopron ba k ö ltö ztetik át.
192 1-ben adjunktussá, 1923-ban fő 15
iskolai re n d k ív ü li tanárrá (és inté
zetv eze tő vé ), 1926-ban p e d ig n y il
vános rendes tanárrá n ev e zik k i. A F őisk ola e g y e te m i karrá történ ő átszervezése után p ed ig 1934- július 2 3 -tó l a budapesti m a g y a r k irályi József N á d o r M ű szak i és G azd aság- tu d o m á n y i E g y e te m B án y a-, K o h ó - és E rd ő m é rn ö k i K a ra E rd ő m érn ö k i O sztá ly a N ö v é n y ta n i In
tézetének professzora lesz, 1952.
m árcius i- ig .
1926-ban a R o ck e fe lle r-ala p tá
m ogatásával hathónapos tanul
m án yu tat tesz D án iában, Finnor
szágban, N o rv é g iá b a n és S véd országban. 1930-ban a n o rv é g F öld m ű velési M in isztériu m m eg
hívására É sza k -N o rv ég iáb an , L app
fö ld ö n egészen a Jeges-tenger part
jáig terjedően n ö v én y szo cio ló g ia i és talajb ioló giai vizsgálatok at vé
gez, am it finn országi tan ulm án y
ú n á l k ap csol össze. 1932-ben ism ét F innországba, S védországb a m e g y tanulm ányútra.
192 3-tól hazai eg yetem ek en , er
dészeti és agráregyesü letekben , a T erm észettu d om á n yi Társulatban és a M a g y a r T u d o m á n yo s A k a d é m ián ism erteti tu d om án yos ered
m én yeit, k ü lfö ld ö n p ed ig S véd
országban (1932), N é m e to rszá g ban (1933, 1943). Svájcban (1933).
Franciaországban (1934), C seh szlovákiában (1937— 38) tart elő
adásokat kon gresszusokon és tár
saságokban.
2/II 17
I934~ben C h . K illia n n a l, az algíri e g y e te m n övén ytan p rofesszorával m eg szervezi az első francia— m a
g y a r szaharai ta lajb io ló g ia i tu d o
m án yo s e xp e d íció t az a lg íri e g y e tem m eghívására, m ajd 1936-ban az a lg íri francia korm á n yzó sá g m egb ízásáb ól a Francia A k ad ém ia tám ogatásával m e g ism é tli azt na
g y o b b keretek k ö z ö tt, A lg ír tó l a C sá d -tó ig . 1938-ban É szak- és D él-O la szo rszág b a n tesz tanul
m án yutat.
1938 tavaszán id. M an n in g er G.
A d o lf k ö z re m ű k ö d é sé v el a T o ln a m e g y e i F ürgéd en T ala jb io ló g ia i L a b o ra tó riu m o t létesít, a m e ly 1944 n yaráig m ű k ö d ö tt. K isújszálláson p ed ig a T iszán túli M ezőgazd asági
K a m a rá va l az öntözéses n ö v én y te r
m esztés n övén ytan i és talajbiológiai kérdéseinek a tanulm ányozására a N ö v é n y - és T alajélettan i K ísérleti Á llo m á st h o zza létre. 1943 -tól a F öld m ű velési M in isztérium Á lla n dó T a la jjav ító B izottságának a tagja.
1950-ben, S to ck h o lm b an a VII.
N e m z e tk ö z i B otan ik ai K o n g re sz- szus az Ö k o ló g ia i O s z tá ly alelnö- k é vé , a fin n T erm észettu d om án yi és a fin n E rd észettu d om án yi T á r
sulat p ed ig levelező tagjává v á lasztja.
A n em o rvo si és állatorvosi m ik ro b io ló g ia i kutatások reprezentán
saként vezető ségi tagja a M a g y a r M ik ro b io ló g ia i Társaságnak —
2* 19
k ö z v e tle n ü l annak m egalakulása óta (19 51). A z M T A T alajtani és A g r o k é m ia i Intézet tu d o m án yo s Tanácsának tagja.
1949— 1 9 5 1 -ig az E rd ő m é rn ö k i K a r dékánja. 1952 jú n iu sátó l az M T A sop roni T a la jb io ló g ia i O s z tályán ak, ille tv e késő bbi n evén az M T A T ala jb io ló g ia i K u ta tó L a b o rató riu m án ak a v eze tő je 1955. feb ruár 16-án b e k ö v e tk e ze tt h aláláig . 19 5 1-b en „k ie m e lt tu d ó s” , 1952- ben p e d ig tu d o m án yo s m unkássága elism eréseként a T u d o m á n y o s M i
n ősítő B izo ttsá g a b io ló g ia i tu d o
m á n yo k d o k to rá vá m in ősítette, a M a g y a r T u d o m á n yo s A k ad é m ia p ed ig 1954 júniusában levelező tagjává választotta.
20
É vtized eken keresztül igazgató ja az általa m egszervezett és m in d ig fejlesztett főisk olai B otan ikus kertn ek. T an ári, intézeti és b otani
ku skerti ig a zg a tó i tevék en ysége, valam in t széles k ö rű k u tatóm u n kája m e lle tt 1924— 1930-ig a fő iskolai K ö n y v tá r ig a zg a tó i teend őit is ellátja. A z 1950-es évek b en m in t m e g y e i és városi tanácstag fejti k i k ö z éle ti tevék en ységét a közoktatás javításáért és szeretett városáért, S op ron ért, ah o l három és fél évtized en keresztül élt és d o lg o zo tt.
K u tatásait tö b b m in t kétszáz — eredeti kísérleti ered m én yek et tar
talm azó — do lgo zatban , tizen há
ro m k ö n y v b e n fő k én t m a g ya r, 21
n ém et, valam in t fran cia és a n g ol n y elv e n k ö z ö lte . A vezetése alatt álló N ö v é n y ta n i Intézetben és a T a la jb io ló g ia i K u ta tó L abo rató
riu m ban k ü lfö ld i és hazai m u n ka
társai, tan ítván yai által m egírt tu d o m án yo s c ik k e k k e l e g y ü tt ez a szám jó v a l a három száz fö lé em elk ed ik . Szellem i örök ség ét ha
lála után to váb b fejlesztő k ö z ve tle n m unkatársainak és tan ítván yain ak (az általa létreh o zo tt „S o p r o n i T ala jb io ló g ia i Iskola” tagjainak)
— elsősorban talajb ioló giai — szakirodalm i m unkásságával nap
jain kb an m ár az ezret messze m e g haladja a k ö z lem én y e k és k ö n y v e k száma.
22
K U T A T Á S I T E R Ü L E T E I
V izsgálatain ak közép p o n tjáb an a m ik ro o rg a n izm u so k (a talajm ik
ro org an izm u sok !) — az alacso
n yab b rendű és a m agasabb rendű n ö v é n y e k — és ez u tó b b ia k k ö z ö tt a fás n ö v én y e k , az erdő állt.
„ A z a k ö rü lm én y — írja — ,h o g y elsősorban az erdőtalajokkal fo g la l
k o z tu n k , nem v o lt véletlen m ű ve.
M i alaptörvényeket kerestünk. E z ek n ek a m egism eréséhez o lya n élet
térn ek hosszabb id ő n keresztül v aló vizsgálatára v o lt szükség, a m elyn ek zavartalansága a ter
m észet őstén yező in ek m unkáját a m aga eredetiségében tárja elénk.
E zután k ö v e tk e zett a parlag, m ajd a -¡3
mezőgazdasági talajok mesterségesen befo lyá so lt életének a vizsg á la ta .”
E z a m in te g y k ét e m b e rö ltő v e l e zelő tt k ia lak íto tt és 1937-ben leírt m eghatározás napjainkban is u g y a n ú g y időszerű, és m a is lehet
ne ta n ítan i: a bioszférának a kevés
sé b o ly g a to tt, a term észetes álla
p o th o z k ö z elá lló v isz o n y o k k ö z ö tt le v ő , valam in t az em b erek által m esterségesen b e fo ly á so lt rend
szereit (az ún. „term észetes” és m esterséges ökoszisztém ákat), to váb b á a k ettő k ö z ö tti átm eneteket egyaránt v izsgáln i, kutatni kell.
L én yeg éb en három n a g yo b b , k ezd etü k et tekin tve tö b b c-k evésb é időren db en is e lk ü lö n ü lő kutatási területét k ü lön b ö zteth etjü k m e g :
i. általános n ö v én yta n , n ö v é n y - élettan és -an atóm ia, valam in t -ö k o ló g ia (19 18 -tó l), 2. talaj
m ik ro b io ló g ia , talajb ioló gia (1924- től), 3. su gárzásb iológia (1938-tól).
E területeket ille tő en szinte
„p o lih is z to ri” m unkásságát a k u tatási fő irá n y n a k és az egyes m u n k a területekn ek m eg felelő en ő m a
ga a k ö v e tk e ző k é p p e n csoportosí
totta:
1. Á ltalán o s n övén ytan . 2. N ö v é n y ö k o ló g ia . 3. A n ö v é n y e k szén d io xid gazdálkod ása és a talaj
légzés. 4. A talaj élete és annak változásai a fontosabb k iim a - és b io té n y e z ő k k e l kapcsolatban. 5. A talaj m ikroszervezetein ek faji és elterjedési viszonyai. 6. A talajban
as
elő m oszato k szén d io xid asszimi
lációja. 7. A talajo k b io k ém iai sajátságainak talajb ioló giai vo n at
kozásai. 8. T a la jb io ló g ia i m ódsze
rek. 9. M ezőgazd asági talajok élet- jelenségei. 10. A hőm érséklet és a v íz m agasabb rendű n ö v én y e k re g y a k o r o lt befolyásának tö rv én y - szerűségei és ezekn ek g y a k o rlati alkalm azása. 11. A sivatag i talajok b io ló g ia i vizsgálata. 12. A z e lem ek áthatoló sugárzásának b io ló g ia i kutatása és a sugárzás fizik ai állan
d óin ak m eghatározására irá n y u ló kutatások.
A z 1940-es é v e k v ég é n írja:
„ A b io ló g ia i tu d o m á n y o k n a k az a része, am elyet n e g y e d évszázadon át m ű veltü n k , a term észettudom á
n y o k e g y ik le g fo rro n g ó b b és le g in k áb b m ozgásban le v ő , dinam ikai fejezetéhez tartozik . E z ek n e k a szem p on to k n ak a fig y e le m b e véte
le m ellett fo g ja m inden tárg yilago s b iráló m egérten i a m ost v á z o lt k u tatóm un kásságu nk egyes fázisai
n ak ered m én yeit és célkitűzéseit.”
N ö v é n y ta n i kutatásait v a ló já ban B écsb en a d o k to ri disszertációs m u n kájával, a n yárfa-fajok m ézg a - kiválasztásának a tanulm ányozásá
v a l kezdte m e g . A z élettani tárg yú m u n k ával e g y id ő b e n ugyancsak ott k ezd i m eg az akác összehasonlí
tó anatóm iai vizsgálatát is. A z első cik k e k k ö z ö tt találjuk az akáccal fo g la lk o z ó k ö z lem én y e it, és az E rd ő fo ly ó ira th o z halála előtt két
27
nappal beérkezett u tolsó és m ár halála után m egjelen t dolgo zatán ak a cím e is A z akáckérdés, m e lly e l élete más időszakában is fo g la l
k o z o tt.
E z t a n ö v én yéletta n i— anatóm iai indulást (1918) és az 1955-ben m egjelen t u tolsó m u n ka k ö z ö tti id ő t k ö z e l n ég y év tized es k u tató - tevék en ység m agasra ív e lő hídja k ö ti össze.
E h h ez k ezdetb en bo tan ik ai— er
d ő vé d e lm i (és m ár m ik rob ioló g iai) k o m p le x tém aként a tö lg y lis z t- harm at peritécium ain ak hazai elő
fordulására v o n a tk o zó m unkája csatlakozik, am it e g y a b a k terio ló
giában új festőan yagnak, a spirsil- n ek az alkalm azása, és a Sp irochae- 28
ta (m a: T rep on em a) pallida bak
tériu m , a vérbaj k ó ro k o zó já n a k az alaktanával fo g la lk o z ó vizsgálat k ö v e t.
A fe n y ő to b o z o k lehullásáról;
a nitrit, a n átrium karbonát n ö v é n y e k növekedésére g y a k o r o lt ha
tásáról; a m a g v a k hőellenállóságá- ró l; később a fá k fűtőhatásáról stb.
írt ta n u lm á n yaitól eltek in tve, az e rd ő k n ö v én y szo c io ló g ia i vizsg á latára, a n ö v é n y e k szén d io xid gazdálkodására, a szikfásftásra irá
n y u ló m u n k ái m ár tú ltekin tenek az általános n ö v én yta n , az anatóm ia v a g y az élettan keretein. E z ek m ár az ö k o ló g ia (ök o -fizio ló g ia), a talaj
tan, a talajmikrobiológia irányába történő orientálódását mutatják, de
¿ 9
ú g y , h o g y a n ö v én y ta n i, n ö v é n y - élettani, erdészeti és m ezőgazdasági szem p on to k m in d ig fellelh etők lesznek talajb ioló giai (és egyéb) m unkáiban.
A m in t az m ár n ö v é n y ö k o ló g ia i vizsgálataib ól, az erdőtípusokra je lle m z ő n övén ytársulások talajá
n ak k ém hatásával és biológiai sa
játságaival fo g la lk o z ó m u n k áib ól eg y értelm ű en k itű n ik : a m ik ro b io ló g ia , a ta lajm ik ro b io ló g ia , a talajbiológia v á lik élete fő kutatási terü letévé, m iv e l ezek fontosságát és időszerűségét m ár kezd etb en világo san felism erte.
A rra v o n a tk o z ó la g , h o g y k in ek a hatására v a g y ösztönzésére fo r du lt a fig y e lm e a m ik ro b io ló g ia i és
talajb iológiai vizsg á la tok felé, sem
m ily en adatot sem ism erünk.
M in d en arra utal, s ezt e g y é b k ént e g y ik összegező, értékelő m unkájában is k ifejti, h o g y m in t összefüggéseket kereső fiatal n ö v é n y - tanos professzor, k u ta tó tev ék e n y sége során saját m aga ism erte fel azt, h o g y a n ö v é n y e k táp lálk ozá
sának teljes m egértéséhez az ez irán yú ku tatások n élk ü lözh etet
lenek.
A z e rd ő - és m ezőgazd asági g y a k o rla t p ro b lém áit szem előtt tartva m o dern , ö k o ló g ia i szem lé
lettel keresi az alapösszefüggéseket elsősorban a talaj élő és élettelen té n y ező i által a talaj élővilágára g y a k o r o lt hatások, valam in t a talaj
3 i
élővilág a és a talajon élő n ö v é n y e k k ö z ö tti kap csolatok jo b b m egis
merése utján.
A m ik o r a ta lajb ioló g ia i k u tató m unkásságát h a n g sú ly o zzu k , ter
m észetesen tá v o lró l sem kiseb bít
h etjü k a bo tan ik ai, az erdészeti n öv én y ta n i, n övén yéletta n i és a biosu gárzásokkal kapcsolatos el
m életi és m ódszertani m unkásságá
n ak jelen tő ségét, m e ly e k p u b lik á ció in ak m in te g y 30 százalékát te
szik ki.
A n ö v én yéletta n i kutatásaihoz k a p csoló d ó, o ly sok v itát k iv áltó su gárzásb iológiai vizsgálatait 1938- ban kezdte m e g . „ A z út ehhez a p ro b lém á h o z — írja 1949-ben — szintén a talajéleten keresztül v c -
zetett. A talaj m élyebb szintjében sötétben élő a lgák k ü lön leg es viselkedése v o lt az, am i arra indí
to tt ben n ün ket, h o g y először a talajsugárzással k ezd jü n k fo g la l
k ozn i, m ajd később a vizsgálatok k övetk ezetes és lo g ik u s keresztül
vitele fo ly tá n ju to ttu n k e l az ele
m e k által kibocsátott rö vid h u llá m ú , b io ló g iaila g igen h a ték on y, á thatoló sugárzás alapjelenségeinek a ku tatásáh oz.”
A b io ló g ia és atom fizik a határ- területén m o z g ó vizsgálatai során m e g fig y e lése i szerint „n em csak az edd ig rad io ak tívn ak hitt, hanem a tö b b i, a saját sugárzás szem pon t
jáb ó l in ak tívn ak feltételezett ele
m ek is állandó, saját sugárzást
3/11
33bocsátanak k i m a g á k b ó l” . E z e k az a k k o ri m ű szerek k el n em v o lta k m érh etők , azon ban a n ö v é n y i sejt p lazm ájának érzéken ység ét fe l
használó, általa k id o lg o z o tt n ö v é n y i tesztek k el m ár 1943-ban 69 elem sugárzására szolgáltat adatokat. 1948 v é g é n p e d ig ezt írja: „ 1 2 ed d ig in a k tívn a k tartott elem sugárzásának a fiz ik a i saját
ságait, í g y a hullám hosszat, a fele
zési állandót és az eln yelési e g y ü tt
hatót is m eg tu d tu k m ár határoz
n i.”
Ide, a su gárzásb ioló giai kísérle
teih ez k ap csoló d n ak a rö n tg e n - sugarak b io ló g ia i hatásának a ta
nulm án yozására irá n y u ló v izsg á latai is.
A biosugárzásra v o n a tk o z ó el
m életi és m ódszertani ered m én yei
n ek értékelése nem ta rto zik szoro
san szakm ai feladataink k ö z é, de m égis m e g k e ll je g y ez n ü n k , h o g y e v izsg á la to k le g n a g y o b b p ro b lé m ája az v o lt, h o g y Fehér professzor nem tu dta abszolút h o m o g é n tér
ben le fo ly ta tn i azokat.
Ide k ív á n k o z ik m é g a befeje
zetlen su gárb ioló giai vizsg á la tok r ó l a kortársak e g y - e g y véle m é n y e is. í g y 1973-ban S o ó R e z s ő b o tan i
kus akadém ikus M T A osztályel- n ö k i tevéken ységére e m lék ezve, Fehér D án ie l életm u nkáján ak az értékelésével kapcsolatosan em lí
tette a k ö v e tk e z ő k e t: Fehér D án iel akadém iai levelező taggá v a ló vá
3 * 35
lasztása e g y h a n g ú v o lt, csupán fizik u s részről h a n g zo tt e l ellen
vetés su gárzásbiológiai vizsgálatai m iatt, m ire — m o n d otta S oó professzor — azzal válaszoltam , h o g y „F eh ér D án iel v ilá g v isz o n y latban k iem elk ed ő ta lajb ioló g ia i
n övén ytan i ú ttö rő ku tatóm un kás
sága régó ta és m esszem enően al
kalmassá teszi ő t arra, h o g y az A k ad é m ia le ve le ző tagjai sorába válassza” .
V isszatekin tve — m unkásságát m ai szem m el érték elve is — a talaj- b io ló g iai kutatási ered m én yeit te
k in th etjü k a le g n a g y o b b je len tő ségűnek, ezért azokat e g y kü lön fejezetben tárg yaljuk.
36
A Z E M B E R , A T U D Ó S
A CSA LÁ D I G Y Ö K ER EK
A p a i részről a dédapa, Fehér István és a k em én yk ö tésű n agyap a, Fehér D á n ie l G y ő r -k ö rn y é k i m o l
n árm esterek v o lta k . A szikár ter
m etű , igen p recíz édesapa Fehér D á n ie l Ferenc M o so n m a g y a ró v á - ro tt v é g z e tt okleveles m ező gazd a, k ésőbb T é t-S z e n tk ú to n (m a: T ét) u rad alm i intéző.
Kissé széles járom cson tú , m agas h o m lo k ú és n y ílt tek in tetű Fehér (Fejér) ősök az ifjú Fehér D án iellel e g y ü tt igen m eg n y erő külsejű je lle g zetes m a g y a r típ u sokkén t tekin tenek a szem lélőre a családi fén y k ép e k rő l.
37
A z édesanya, M á n y o k y R ó z a és anyai á gon a B erzse n yi dédanya örök ség e is m in d en b iz o n n y a l h o z zájárult Fehér D án ie l külső ad ott
ságainak, k im agasló tehetségének, k ivételes egyén iség én ek a kialak í
tásához. (M in t a h o g y an azt ő m aga is m o n d o g atta: ezt a d o lg o t a Fehér ősök realista érzék ével, v a g y — ezt a M á n y o k y a k n a g y v on alú ságával in téztem el.)
A n yu g a t-d u n á n tú li puszta, a falu , az édesapa foglalk ozása, a csa
ládi otth on „g a zd á sz” lé g k ö re , valam in t a m ú lt század v é g é n élő e g y szerű em b erek k ö z ö tt e ltö ltö tt g y e rm e k k o ri é v e k szintén alap
v etően , életre szólóan m egh atáro
z ó ak v o lta k : a hivatása k iválasztá
38
sában, ú ttö rő , ku tató szem léleté
n ek form álásában, a k u ta tó m ű h e ly t k ia lak ító és fejlesztő tevé
kenység éb en, az em b e re k k e l v a ló bánásm ódjában, egész kü zdelm es élete vállalásában.
A m ező gazd asági a lap o k ró l in
d u ló , m ű szakilag is jó l kép zett erd ő m é rn ö k és a kutatási p ro b lé m ákat interdiszciplinárisán m eg k ö z e lítő , e g y é b term észettu dom á
n y o k b a n is jártas b io ló g u s sajátos ö tv ö z e te lesz az az e g y ik fén yk ép en m é g édesanyja öléb en ü lő erős k isfiú , akit az anyai n ag ya p játó l (M á n y o k y Lászlótól) ö r ö k ö lt m á
so d ik n eve után a családban ,,L a- c z i” -n a k n eveznek. Ö , aki k oráb ban sem m iképpen sem akar tanul
39
n i, csak a k özép iskolában k ezd k o m o ly an érdeklő dn i a tu d o m á n y o k iránt, h o g y élete utolsó p ercéig k em én y akarattal ig y e k e zze n m in d ig újat, honfitársainál, k ü lfö ld ö n élő em bertársainál tö b b et m egis
m erni, jo b b a t alkotn i.
A FEL K É SZ Ü L É S, A SPE C IA LIZÁ LÓ D Á S ÉVEI
A z ered m én yek b en g a zd ag, harc
cal teli életp ályáján ak első n a g y o b b állom ása tehát a híres budapesti B arcsay utcai Á lla m i F őg im n áziu m (1900— 1908). E n n ek jeles ered
m én n yel történt elvégzése után Eu rópa e g y ik le g ré g ib b , v ilág h írű erdészeti felsőoktatású in tézm én yé
ben a Selm ecbányái B án y am érn ö k i
és E rd ő m é rn ö k i Főiskolán e ltö ltö tt balek - és firm a é v e k (az első, ille tv e a felsőb béves — vég zős — erdész
h a llg a tó k diákneve) k ö v e tk e zn ek : 1908-tól 19 12 -ig. Itt a n ag y d iák- h a g y o m á n y o k k a l ren d elk ező Főis
k olán kapja a trélás v u lg ó já t (kö z
nevét) is, am it m ég professzor k oráb an is diákos bü szkeséggel em le g e t, és ta lálk o zó k , erdész- szakestélyek fén yk ép ein í g y ír alá:
Fehér D án iel alias „G y a lá za to s W c is z ” .
A g y ö n y ö r ű fek vésű városká
ban e ltö ltö tt szép d iákévei alatt a F őiskolán fo ly ó színvonalas kép
zés keretében tesz szert azokra a k o m o ly term észettu d o m án yo s (bi
o ló g ia i, kém iai, fizik ai, m atem ati-
k a i), talajtan i-term őh elyism eret- tani alapism eretekre, a m elyek et to v á b b i más e g y e te m e k en fo ly ta to tt tan ulm án yai során a bio lóg iára (növénytan) és k ém iára kon cen trál
tan fejleszt to vább . A Főiskolán szerzi m e g azok at a korán ak m e g fele lő széles k ö rű , m agas szintű erdészeti szakism ereteit és speciális m ű szaki kép zettség ét, m e ly e k tu
do m á n yo s és g y a k o r la ti szem léle
tét biztos és széles a lap o k on egész életére m egh atározzák.
(M ű szaki kép zettség e szerint osztják be k aton ai szolgálattételre a vasú th oz az első világh áb orú b an , hiszen az erd ő m é rn ö k ö k e t szak- kép zettség ü k alapossága m iatt szí
vesen alk alm azták évtized ek en ke
resztül a c iv il életben is út-, vasút-, híd stb. építkezéseknél).
A F őiskola elvégzése után m in t fiatal erd ő m érn ö k , saját k öltségén a berlin i e g y e te m e n k ép ezi to vá b b m agát. Itt fő k é p p en n ö v én y ta n i ism eretekre specializálódik, és n ö
vén yélettan i— anatóm iai előadá
sokat h allgat a m a g y a r szárm azású H aberlan d t p rofesszortól, aki a k o r k iv á ló szakem bere, a N é m e t T u d o m á n y o s A k a d é m ia tagja v o lt.
A k tív a n részt vesz G u tten b erg professzor b otanikai m ik ro szk ó p i, M esenh eim er szervetlen kém iai gy a k o rlatain és e g y é b tá rg ya k m ellett L o ck em an tó l elm életi és m o d ern k ém iai ism ereteket szerez.
A z 1914. augusztusi b eh ívó ja m i
43
att azonban m e g k e ll szakítania d o k to ri értekezésének elkészítésére irá n y u ló m un káját, és íg y m indösz- sze csak k é t fé lé v e t tu d itt befejezni.
A h áb o rú után m in t frissen k i
n evezett selm eci tanársegéd a b é csi e g y e te m F ilozófiai Fakultásán, ösztöndíjasként fo ly ta tja tan ulm á
n yait és a híres M o lisch profesz- szortól n ö v é n y élettant, a b otani
kus, n ö v én y g e n etik u s és v ilág u ta zó W ettstein p ro fesszo rtó l a n ö v é n y - rendszertant, S ch len k tő l szerves ké
m iát, F ra n k étó l analitikát tan ul; a k ém ia i erjedési fo ly a m a to k a t p edig részletesebben G ráf e előadásaiból is
m eri m eg. A berlin i e g y etem en h a llg a to tt k ét fé lé v , valam in t 1 9 1 8 -tó l a bécsi e g y etem en h allga
44
to tt h áro m fé lé v során, m ás tantár
g y a k b ó l is letett eredm ényes vizs
g á k k al párhuzam osan készíti el 1920-ban (ah ogyan em legetn i szokta „M o lisc h -n á l a N ö v é n y é le t
tani Intézetben” ) az Über die Abscheidung von Harzbalsam auf den jungen Triebcn unserer einheimischem PopulusArten c. d o k to ri disszertáció
ját. E z z e l a n yárfa -fa jo k m é zg a -k i- választásával fo g la lk o z ó értekezés
sel, valam in t n ö v én y életta n b ó l és k ém iá b ó l letett d o k to ri szig orlatok kal n yerte el a filo zó fia d oktora cím et.
E z ek az éve k a k u tatói és az o k tató i p á lyá v al v aló v égleg es eljeg yzésén k ív ü l nem csak a speci
ális ism eretek m egszerzését, hanem 45
e g y b e n m ár az európai kitekin tésű fia ta l k u tató k é ső b b i világ m éretek ben g o n d o lk o d ó szem léletén ek a m egalapozását is jelen tik.
E z ek b en az „isk o lá k b a n ” fo r
m á ló d ik az egyén iség e a főisk olai tanárnak (1923), a k éső bbi p ro fesszornak, aki — a k o rá b b i k o r o k m a g y a r tu dósaihoz, felfed ezőih ez hasonlóan — túl akart és túl tudott tekinteni nemcsak a z ország határain, de kora társadalmának korlátain is.
A nem es cél érdekében e g y e d ü l v ív ta harcát a m eg n em értéssel, a kicsinyes, szűk lá tó k ö rű szakm ai és az an yagi k eretek h ez k ö tő d ő átlagszem lélettel, az ú jért, az új eléréséhez szükséges kísérleti fe l
tételek m egterem téséért.
46
Ó riási energ iát k ellett áldoznia az új ered m én yek eléréséért, ig a zának a m egvéd éséért, íg y érth ető, h o g y „ k é t v é g é n é g ő g y e r t y á h o z ” h ason líto tták kortársai.
EM B ER I TU L A JD O N SÁ G A I
M in t a tu d o m á n y „m e g s z á llo tt”
fáradh atatlan m unkása, m agán életét, id ejét, sőt egészségét sem k í
m é lv e d o lg o z o tt.
K o rá t m e g e lő z ő , n a g y , súlyos eg y én iség v o lt, és m in t a zseniális em b erek általában, ő sem v o lt m entes az em b eri g y e n g e sé g e k tő l, a m indennapi h ib ák tól.
A m u n káb an e lő fo rd u ló rend
ellenességekre, felületességre és 47
gond atlan ságra vehem ensen, hir
telen fello b b an ó haragg al reagáló
„ N a g y fő n ö k ” , de lecsillap odva m ások em beri gye n g e sé g é n tú l
tek in tő , az em beri fájdalm akra m in d ig rezo n áló, érző, m elegszívű
„ G a z d a ” v o lt. O ly a n , akit az asszonyi sírás, e g y botaniku skerti k e d v en c fájának a pusztulása, v a g y H a n zi k u tyáján ak a betegsége el
szom orítan i, sőt esetenként elérzé- ken yíten i v o lt képes. R e n d k ív ü li, szinte d édelgető szeretettel, sok
szor b ü szk élk ed ve ragaszk o d o tt m űszereihez és m u n kaeszközeihez.
A m ik o r a hivatalsegéd, az ak k or m ár 55. é vét taposó „J ózsik a ” a létrával e g y ü tt e ld ő lve használha
tatlanná tette az ötvenes é v e k elején
k ü lö n ö sen nehezen b eszerezh ető k e d v en c rö n tg en csövét — fe llo b banó haragja után — a v ég ső su m - mázása m égis csak az v o lt, h o g y n em a rö n tg e n cső a lé n y e g , han em az a fo n to s, h o g y kedves rég i m u n katársának n em történ t k o m o ly a b b baja!
S eg íten i m in d ig kész v o lt, a k k o r is ha ez e g y b e n p o litik a i kiállást is jelen tett, am it szám talan példái k ö z ü l éppen e sorozat e g y ik k ö n y véb en le v ő id ézettel szeretnék szem léltetn i: „F e h é r D á n ie l a sop
ron i B á n y a m érn ö k i és E rd ő m é r
n ö k i F őisk ola n a g yn e v ű erdész
professzora felk a ro lta a tehetséges fiatalem bert. A z ő közbenjárására sikerült G eleji Sán d orn ak tanul
4/II 49
m án yait 1922 őszén k o h ó m é rn ö k k én t fo ly ta tn ia.” (Kiss E rvin 1971), v a g y azzal, a h o g y an a m ásodik v ilág h áb o rú alatt pártfogásába v e t
te az ü ld ö z ö tt n ém et adjunktust, dr. H erm an n R e isin g e rt (V arga D o m o k o s 1978, H ille r István 1980).
A k i h o zzá fo rd u lt szakkérdések
ben , aki d o lg o zn i, ku tatn i akart, nála m egértésre, segítésre talált, am in t azt a m unkatársainak, tanít
v án yain a k e k ö n y v v ég é n feltü n tetett hosszú névsora is d o k u m en tálja.
M unkájára k on cen tráló , k ív ü l
á llók n ak m egk ö zelíth etetlen n ek tű n ő, szó ra k o zo tt p rofesszor, m a
gán életében p ed ig befelé ford u ló ,
az erdő csöndjét kereső, sokat kirá n d u ló botaniku s v o lt.
S oha n em v o lt anyagias, n em is szeretett p é n z ü g y e k k e l fo g la lk o z ni. V a g yo n szerzésre sohasem tö re k e d e tt; n em is szerzett. V a ló já ban csak a halála után lá ttu k pl.
azt is, h o g y m en n yi p ótolh atatlan k ö n y v e t v e tt a saját p énzén , am e
ly e k e t használtunk, és a m e ly ek m a is állam i leltárakban szerepelnek.
B ő k e z ű a ján dékozó v o lt. S zíve sen segített, szívesen és önként ad ott. A z e g y e te m i rangra em elt F őisk ola e g y ik későbbi rektora is jó le ső érzésekkel em lékezett vissza arra, h o g y m int szeg én y h a llg a tó a harm incas évek b en e g y ausztriai bo tan ik ai kiránduláson Fehér p ro -
4 * 51
fesszortól k a p o tt pénzen v ett cip ő t, m ert a lábán le v ő v e l n em messze ju to tt v o ln a a h e g y e k b e n (Sopron b ó l az ausztriai erd ő k b e v itte sok
szor diákjait erdészeti-b otan ikai ism eretek m egszerzése, ille tv e b ő vítése céljábó l, h o g y csak n éhán y h elyet em lítsün k : 1928, 1934 Sch neeberg, 1932 B a d Ischl- S alzk a m in erg u t, 1937 G ross G lö c k ner). A k ü lfö ld i és hazai szakm ai kirán du lásokat általában v id ám ,
„ b a le k a v a tó ” összejö vetelek, a m ár em lített erdész szakestélyek zárták.
Érdekes m ó d o n fé lt a villám lás
tó l (g y erek k o rá b a n eg yszer a v i l lám becsapód ástól m e g b o k ro so d o tt lo v a k elragad ták k o csiju k at, ezt soha tö b b é n em tudta elfelejteni).
52
Szerette a k o m o ly zen ét, Édes
anyja o ltotta bele a k o m o ly zene irán ti rajongást, am ely k iterjed t a preklasszikus, klasszikus, ro m an ti
kus zen ekari m ű vek re és operákra egyarán t. A z iro d alm at, a verseket szintén szerette, M adách halhatat
lan m ű v é b ő l, A z ember tragédiájdbó\
és G o eth e Faust]íbó\ sokat és szí
vesen idézett.
E legán san ö ltö z k ö d ö tt, m agas im p o n á ló alakjával akárh ol m e g je len t, nem lehetett n em észre ven n i, fellépésével, so kold alú , szí
nes e g y é n iség év e l azonnal a tár
saság k ö z p o n tja lett.
É rdeklődése n a g y o n sokirányú v o lt. Szerette tö b b ek k ö z ö tt a tö r
tén elm i tá rg y ú írásokat és m ű v e 53
két. Élénken fo g la lk o z ta ttá k a p o litik a i, társadalm i esem ények.
M in t k ü lfö ld ö n sokat ta rtó zk o d ó , országo k at beu tazó em bern ek és m in t a G alile i-k ö r tagján ak ide
gen v o lt a két v ilág h áb o rú k ö z ö tti társadalom u ralk o d ó rétegén ek m aradi szem lélete — a nem esi szárm azás és a „m é ltó s á g o s” cím m el járó professzori státus ellenére is. A társadalom visszásságait látva, a k o rt je lle m ző káros előítéletek k el szem ben e lev e ellenérzéssel v o lt, g y ű lö lt e az erőszakot. H azáját szerető, való ban dem o k ratik u s ér
zelm ű , sajátos go n d o lk o d á sú em ber v o lt, akinek nem a v a g y o n , a cím , a p o z íció , hanem a tudás, a munka v o lt az értékm érő je, am i ránk m a
54
radt szám os írásából, pl. a Szahará
b ó l lá n y á h o z írt le ve le ib ő l u g y an ú g y kitű n t, m int a vele fo ly ta to tt e g y k o r i b eszélgetésekből.
T u d o m á n y o s k ö z éle ti te v ék e n y ségén k ív ü l, G y ő r-S o p ro n m e g y e és S op ro n város tanácstagjaként, k ü lön ösen az O ktatási Á lla n d ó B izo ttsá g b an fejtett ki hasznos k ö zéleti tevék en ységet a II. v ilá g h áb o rú után.
B e lü l azonban e g y kicsit talán m in d ig az é v ő d ő , m ó k á zó — és az erd észk örök b en a sokszor divatos u gratásokra is kész — „selm eci d iák ” m aradt. 1934-ben például A usztriáb an e g y n ö v én y ta n i k i
rándulás alk alm ával a schnecbergi turistaszállóban n em v o lt rest a 55
végi kedves asszisztensének (akit a m ásodik szaharai exp ed íció ra is e l
v itt m agával) lefekvés elő tt az á g y át m eglazítan i, és a m ik o r tő le másnap a professzor visszakapta a tréfát — n em csinált belő le ü g y et. M é g id ő sebb k oráb an is szívesen tréfálk o
zo tt. E g y sz e r a telefo n t d o lg o z ó - szobájába átkap csolva, e lv á lto z
tatott h an go n tette a szépet a k o llé gán k m en yasszonyán ak, és élve zte fiatal m unkatársának a m e g h ö k k e nését — m in k et, tö b b iek e t is bele
ava tva a d o lo g b a .
N a g y o k a t tu d o tt n evetn i az em beri g y e n g e sé g e k b ő l v a g y éppen k o rlá to ltsá g o k b ó l adód ó fo n ák ság o k o n is. K itű n ő érzéke v o lt a n ag yk é p ű sé g és a je lle m b e li hib ák
k ü lö n b ö ző m egn yilván u lási fo r
m áin ak felism erése iránt, és ezeket azonnal k ifigurázta.
S O P R O N ÉS A C SA LÁ D , B A R Á T I K A P C SO LA T O K
S o p ro n h o z v a ló ragaszkodása nem csak a soproniaknál g y a k o ri, p o z itív értelem be v ett lo k álp a trio tizm usn ak e g y ik szép példája.
E z a váro s a laboratóriumot, az előad ó i katedrát — a F őiskolát jelen tette a szám ára, e g y olya n botaniku skert k özep én , am ely nap
jain kb an is az ő növén yszeretetét és szakm ai irányításának helyes
ségét hirdeti, és m agát a patinás várost, a k ö rü lö tte díszlő erdőket, ahova legalább hetenként eg yszer
57
családjával e g y ü tt is kilátog atott.
O tth o n a le k ö tö tt, elk ötelezett és kü zd elm es életének, egész em bert ig é n y lő k u ta tó -o k ta tó hivatásának pihen ő oázisa (ah ogyan azt sop ro- niasan is m o n d ják „H in terlan d ja ” ) v o lt a H ű ség Városa.
A B erlin b en e ltö ltö tt eg y e te m i év és a háborús é v e k m iatt az 19 12 - ben k e zd ő d ő selm eci diákszerelm ct k ö v e tő e n hat é v i jeg yesség után 1918 februárjában k ö t házasságot G rossm ann Jolán Irénnel, a szintén az erdészetnél d o lg o z ó selm eci építőm ester lányával.
A z otth o n t és a m u n k ah elyet e g y m á stó l elválasztva, k ü lö n ke
zelte. M u n k a h ely én ritkán n yilat
k o z o tt családjáról, de a b b ó l a
család hoz, feleségéhez, lán yáh o z (aki késő bb m aga is erdészeti m u n k ak ö rb en m ű k ö d ö tt), m ajd u n o k ájáh o z való ragaszkodása, csendes szeretete v o lt kiérezhető.
C saládi életében k o m o ly tragédia v o lt élettel teli, r a g y o g ó szem ű, apjára n a g y o n hasonlító, v ele azo
nos n e v ű k étéves kisfiának elveszí
tése.
K ü lfö ld i útjai, hazai kiszállásai, so k irán yú lek ötöttség e m iatt v i
sz o n y lag kevés ideje ju to tt az otth on ra, szeretteire. Fiatalabb k o rában tanártársai, barátai g y a k ra b ban v o lta k ven d égei. A k éső bbiek ben in káb b m ár csak k ü lfö ld ie k et és m eg h itteb b , régib b barátokat h ív o tt m eg m agához.
59
N a g y ism erettségi k ö r é b ő l so
k a k k a l tartott fen n , a szó m in d en napi értelm ében baráti v isz o n y t, m é ly e b b , ig a zi barátságot azonban csak kevés em b errel k ö tö tt, de azt k o m o ly a n vette.
A z 1920-as é vek b en barátság alaku lt k i k ö z te és V á g i István, a k ém ia és Lessenvi Ferenc, az er
dészeti j o g professzora, to vá b b á M a r ó th y E m il főerdőtanácsos k ö z ö tt, de V á g iv a l késő bb v é g le g e l- h id e g iilte k eg y m á stó l. Lám falussy Sán dorral v a ló barátsága a le g ré g ib b , é letre szó ló v o l t : k ét k ü lö n b ö z ő egyén iség , az alapkutatásokat v é g z ő és a te ch n o ló g ia i szakem ber m e g h itt kapcsolata v o lt ez. M an - n in g er G . A d o lf jó szá g ig a zg a tó v a l, 60
m ajd p a lla g i e g y e te m i tanárral, K r e y b ig Lajos akadém ikussal k é sőbb , a harm incas é vek b en alakult k i é letü k v é g é ig tartó, kölcsönösen m in dig á p o lt, őszinte barátságuk.
E z e n k ív ü l baráti kapcsolatban v o lt K e lle A rtú r, id. Fekete Z o ltá n , R ó t h G yu la , T ö r ö k B éla , S éb or János, M a g y a r P ál e g y e te m i erd ő
m érn ö k k o llé g á iv a l, professzor
társaival, to vá b b á H a n k O liv é r és S zelén y i (Frischm ann) Ferenc ag
rárk u tató szakem b erekkel. V ajd a E rn ő ü g y v é d d e l a m ű vészi n ö
v é n y fé n y k é p e k neves k észítő jével, e g y k o r i osztálytársával m é g a bu
dapesti B arcsay utcai G im n áziu m ban sz ö v ő d ö tt baráti v isz o n y u k , és az a n a g y távo lság ellenére is
6 i
hosszantartó v o lt. V a rg a Lajossal p e d ig az 1920-as é v e k tő l k e zd ő d ő en hosszá m unkatársi v iszo n y kapcsolta össze — e g y m á stó l h o m lo k eg y en e st elté rő e g y é n i
ségüket.
Á ltaláb an a v ele ro k o n terüle
teken m ű k ö d ő , választott szak
m ájukban e lm é ly ed ő , k iv á ló szak
e m b erek v o lta k azok , a k ik ér
z e lm ile g is k ö z ele b b k erü ltek h ozzá.
B aráti érzelm eirő l, kapcsolatai
ró l az e g y k o r i évfo lya m tá rs, a ké
sőbbi p rofesszorkollég ája L ám falus- sy S án dor bú csú beszédéből v ett idézetet te k in tjü k m érvad ón ak :
„ M in t barátnak k iv á ló ékességed v o lt a baráti derű és a g y e rm ek d ed 62
jó k e d v . A k it szívedb e zártál, kü lö n b barátra n em találhatott m in t T e .”
A BO TA N IK U S P R O FE SSZO R , A Z ELŐ A D Ó ,
A V IZSG Á ZTA TÓ
A S elm ecb án yáró l 19 19 -b en S op ron ba á tk ö ltö ztetett és csak id e ig lenesen elh e ly e zett B án y am érn ö k i és E rd ő m é rn ö k i F őiskolát 1922-ben az e g y k o r i H o n v éd F őreáliskola kertjéb en le v ő épületcsoportban h e ly e z té k el.
A k ertn ek , m e ly b en a H o n v é d Főreáliskola céljainak m eg felelő en g y a k o rló té r, sp ortp álya is v o lt, csupán 50— 60 % -a v o lt parkszerű
63
en betelep ítve fák k a l, cserjékkel, e g y é b d íszn övén yek k el.
A b o tan ik a 33 éves tanára, a N ö v é n y ta n i Intézet ig a zg a tó ja lett a B otan ik u s k e rt ig a zg a tó ja is — tö b b m in t n e g y e d évszázadon ke
resztül. A n n a k ellenére, h o g y a n övén yren d szertant n em tekin tette szű k ebb kutatási terü letének — m in d ig élettanosnak v a llo tta m a
gát — , n a g y g o n d o t fo rd íto tt a n ö
vén y ism eretre , o ly a n o k k a l is v ette k ö r ü l m agát, a k ik ebben jó tapasz
ta lato k k a l ren d elk eztek , és g o n d o t f o r d íto tt rá, h o g y állandóan to
v á b b k é p e z z é k m agu kat.
V issza em lék ezve írja e rrő l: „ A k ö v e t k e z ő évb en , tehát 1923-ban azon n al h o zzá lá ttu n k a B otan ik u s
kert kiépítéséhez, m iután az ered
m én yes erd ő m érn ö k i szakoktatás
n ak ez az in tézm én y a legfon to sab b alappillére. A n n a k a k ö rü lm én y n ek u gyan is, h o g y a h a llg a tó k szinte n aponkén t m a g u k elő tt lát
já k a fon to sabb , állo m á n y t alk otó fákat és cserjéket, ú g y szó lvá n ezek k ö z ö tt élik le e g y e te m i évei
k et, k iv á ló fontossága van a n ö
v én yta n i szakism eretek alapos el
sajátítása szem p on tjából. Erre n ek ü n k k ü lö n ö s sú lyt k e ll he
ly e zn i, m ert hiszen tan tervű n k jó részét m ű szaki tá rg y a k tö ltik k i, és í g y az erd észettu d om án yok létalapját k ép ező n ö v én y ta n m e g tanulását és az id e v á g ó ism eretek állandósítását m in den ren d elke
S/II 6S
zésünkre á lló eszk ö zzel e lő k e ll m o zd íta n u n k .”
A 15 katasztrális h o ld o n elterü lő k e rtb ő l k ö z el 7 h o ld n y it kellett teljesen újratelepíteni, a tö b b i terü
letet p e d ig átépíteni. A z e g y k o r i g y a k o r ló té r h elyére p éld áu l a k ü l
fö ld i fe n y ő k osztálya került.
A z éve k során jelen tős tá m o g a tást szerzett k e rtép ítő m u n kájához k ü lö n b ö z ő kon tin en seken és or
szágo kban (Japán, Finnország, N é m eto rszág , N o rv é g ia , S véd o rszág, S z o v je tu n ió , U S A ) a n em ze tk ö zi kap csolatok felv étele útján és széles k ö rű szem élyes kapcsolataival.
A budapesti P á zm á n y Péter (m a: E ö tv ö s Loránd) T u d o m á n y - e g y e te m n ö v én y ta n professzora és
B ota n ik u s kertjén ek az ig a zg a tó ja, M á g o c sy -D ie tz Sándor akadém ikus rév én — a k iv e l k özösen adták k i az Erdészeti Növénytan k ö teteit — ig e n hathatós tám ogatást k a p o tt a soproni B otan ikus k ert a budapes
titő l is.
E z e n k ív ü l term észetesen a hazai és k ü lfö ld i n ag yk eresk ed elm i cse
m etek ertek b ő l, a K á m o n i A rb o ré tu m b ó l v étel és csere útján sok n ö v én y p é ld á n y t sikerült beszerez
nie.
1945-ig 5000 szép jeltáb lával m e g je lö lt, valam in t nyilvántartásba v e tt, n em je lö lt n ö v é n y e g y e d d í
szítette a B otan ikus kertet, m e ly b en n é g y ü vegh ázat, e g y , a R o c k e - fcller-alap tám ogatásával épült kí
5 * 67
sérleti ü vegh ázat, adm inisztrációs épületet építettek fel.
A m ásodik v ilág h áb o rú pusztí
tásai és a helyreállítási m u n k ák utáni 1948. évi n y ári leltár szerint 2263 fát, 1536 cserjét, 2460 lá g y szárú n ö v é n y t (k ö ztü k p á lm ák és k a k tu szo k is), összesen tehát 6262- féle n ö v é n y t ta rto ttak n y ilvá n .
A kert k i- és átépítésénél bécsi professzorának, a világh írű W ettstein n e k á rendszerét vette alapul.
A 30-as é v e k elején m in te g y 2 h o ld n y i területen ún. rendszertani részt alakíttatott ki a M a g y a r- országon honos fá k b ó l és cserjék
b ő l, h o g y a h a llg a tó k rendszertani tan ulm án yait m egkö n n yítse.
A g y a k o rlati oktatás, á d en d roló - g iai összehasonlító a n yag létesítése, a kísérleti lehetőségek m egterern- tése, a k ü lfö ld i fafajo k , cserjék m eghonosítása (a fag y á lló sá g , szá
razság-, és m elegtűrés tan ulm á
nyozása), a m agcsere biztosítása stb. m ellett tehát „ A fá k és cserjék tenyésztésén és bem utatásán k ív ü l
— írja 1949-ben — a k ert k ü lön ös célját kép ezi m ég, h o g y a m a g ya r erdő k ben hon os és az azokra je l
le m ző n ö v é n y e k e t m in él n a g y o b b szám ban és fajgazdagság ban m e g telepítse. E z ek e t ö k o ló g ia i csop or
to k b a so ro zzu k . B ár a d o lo g ter
m észeténél fo g v a a botanikus kert berendezésénél a fő sú ly t az erdei fák és cserjék, to vá b b á a m agyar
e rd ő k b e n honos aljn ö vé n yz et m e g telepítésére fek tetjü k , m égis ahol lehetőség és m ó d n y ílik rá, a g a z
dasági-, a g y ó g y - , és a g y o m n ö v é n y e k m eg felelő csoportjait is ig y e k szünk kiép íteni. H asonlóképpen m ár korábban létesítettün k e g y - e g y réti és v íz in ö v é n y csop ortot, to váb b á a m a g ya r szikes és h o m o kos talajo k ö k o ló g ia i cso p o rtjait.”
A z itt felso ro lt n éh án y adatból, szem léletét tü k rö z ő id ézetek b ő l term észetesen csak vázlatos képet k ap h atu n k arról a n ag yszerű te v é k en ység érő l, m e lly e l a k o m o ly szakm ai, tu d o m á n yo s értéket kép
v iselő B otan ik u s kertet — sokszor nehéz an yagi k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt
— irányítása alatt kiépítették és 70
évtized eken keresztül féltő g o n d dal áp olták, fen n tartották és fej
lesztették.
N e m lenn én k h ű ek Fehér D án ie l em lék éh ez, ha n em em líten én k m eg azo k n ak a m unkatársainak a n ev ét, a k ik részt v ettek a B otan ik u s kert ép ítő és fenntartó m un kájá
ban, akiket ő m aga is k ü lö n kie
m e lt: S o m m er G éza tanársegéd, G állá G éza kertész, k éső b b : Kiss Lajos kertészeti fő in té ző , B essenyei Z o ltá n kertészeti in téző, dr. B o ro s- né M u rá n y i Jolán tanársegéd, B ors G y u la kertészeti segédtiszt, B o g n á r A n ta l kertészeti altiszt és T ih a n y i M áté szegődm én yes kertész.
A Fehér D án iel és m unkatársai n evéhez fű ző d ő soproni B otan ik u s
71
kert a tu d o m án yo s értékén k ív ü l szívet-lelk et g y ö n y ö rk ö d te tő lát
v á n y a n yáron v a g y télen od aláto
g a tó nem szakem b ernek is: g y e r
m ekn ek, feln ő ttn ek egyaránt.
A B ota n ik u s kertb en díszlő fák és e g y é b n ö v é n y e k s a z erdő szeretetére n evelte az e rd ő m érn ö k gen erációkat tö b b m in t h arm in c
éves fő isk o la i-e g y e te m i és k ö z el három évtized es tanári m űködése alatt. A n ö v é n y e k alaktanát, élet
tanát, rendszertanát, ö k o ló g iá já t, k ü lö n k ie m e lve a n övén yta n n a k a fák, b o k ro k és cserjék tan ulm á
n yozásával fo g la lk o z ó ágát a dend- ro ló g iá t és a szükséges g y a k o rla ti alapism ereteket ő tő le, az ő általa v ezetett Intézetben és B otan ikus
kertb en szerezték m eg a h a llg a tó k . N e m csa k a n ö v én y ta n t tan ulták m e g tő le, de — m int a k ö v e tk e z ő oldalako n felsorolt k ö n y v e i is de
m on strálják — az ő n e v é v e l ism er
k e d tek m e g elsőkén t a talajtani és szerveském iai tan u lm án yaik során is, igen hosszú é vek ig .
A z ő javaslatára v eze tték be a
„ta la jm ik ro b io ló g ia ” oktatását. Ő adta e lő ezt a tá rg y a t először M ag y aro rszág o n . Ő írta az első Talajmikrobiológia e g y e te m i je g y zetet is. A z ő előadásaiból és az ő k ö n y v e ib ő l n y erté k az első szak
ism ereteiket az e rd ő m é rn ö k h all
g a tó k .
M é g a m ásod ik v ilá g h á b o rú utáni id ő k b e n , a m ik o r szovjet
73
k ó rh á z v o lt a Főiskola épületeiben e lh e ly e zv e , a k k o r is m egtartotta előadásait az alagsori helyiség ek ben.
N a g y szerű előad ó v o lt, akit a hallgatósága, kü lön ösen a tanári pá
lyafutása első k é t évtized éb en , le
n y ű g ö z v e h a llg a to tt. (A k é ső b b i
ekben m in din káb b a kutatás k ö tö tte le és a tan an yag ot n em m in d ig e g y fo rm a lelkesedéssel h a llg a tó if
jú sá g n a k a szab vá n yó rá k m eg tar
tása m ár sokszor tehertételt jelen tett a számára.)
E lőadóképességére és stílusára, valam in t szakm ai állásfoglalásának határozottságára és nyíltságára k o n k rét p éldaként a K r e y b ig Lajos akadém ikus b evezető előadásához
első telkért ho zzászó lók én t m e g tartott előadására, ille tv e az azzal kapcsolatos történetre utalun k (az előad ások m egjelen tek az M T A A g rá rtu d . O szt. K ö z i. 1954. V . k ötetéb en , a 319— 349. oldalon).
E lö ljáró b an m eg k e ll em líten i, h o g y e lő z ő le g otthon S opronban, a T a la jb io ló g ia i K u ta tó L abo rató
riu m k u tató i értekezletén m e g v i
tattu k az akkorib an „k é n y e s n e k ” n evezh ető p ro b lém á k at — k ö z ö t
tü k pl. a talajban élő n itro g é n k ö tő A z o to b a c te r bak tériu m m al történ ő talajoltást is.
A m egb eszélés szerint ezt Fehér professzor írásában óvatosan íg y fo g a lm a zta m e g : „ E téren n ézetem szerint m é g n a g yo n sok kísérletre
75
és v izsgálatra lesz szükség, m ielő tt ezek n ek az o ltó a n y a g o k n a k n a g y üzem i alkalm azása biztosan elér
hető term éstö b b lettel fo g já rn i.”
E z azon ban a való ságban tá v o lró l sem í g y h a n g zo tt el az A k ad ém ia díszterm ében, ahol az e lő a d ó i p u l
pitus felett le v ő karzaton ü ltü n k , pon tosan az elő a d ó fő n ö k ü n k felett. A professzor e g y id e ig „ fe l
o lv a só ” han gn em b en prezentálta az a k k o r n em ze tk ö zi viszonylatb an új, értékelő áttekintését, de e g y b i
zo n yo s id ő e lte lté v e l — n em kis m eg rö k ö n y ö d é sü n k re — leem elte szem ü v eg ét, félreto lta előadásának íro tt anyagát, és a k k o r az ő n a g y szerű, k ö z v e tle n stílusában szabadon fo ly ta tta az előadást, és pl. az A z o t o -
bacter-oltásra térve ezt m o n d ta :
„Ő sz in té n szólva nem ér sem m it, m ert a talajba kerü lt csirákat az ott le v ő term észetes m ik ro fló ra el
pusztítja” . . . és íg y to vá b b . A g g o d a lm u n k nem v o lt alap
talan, hiszen akkorib an k o m o ly félreértések szárm azhattak voln a eb b ő l. N e m íg y történ t. A m ik o r F ehér D án ie l a talajb ioló giai ku ta
tások a k k ori állását, ku tatói v éle m é n y ét szón ok i len d ü lettel, k ö z v etlen ü l és közérth ető en ism ertet
te, először a h allgatóság élénkülése, m ajd le n y ű g ö z ö tt fig y e lm e v o lt a szem beszökő változás és v é g ü l a hozzászólás-előadást k ö v e tő lelkes, viharos tapsorkán. B átran állítha
to m , a nap le g n a g y o b b tetszés
77
n yilvánítása v o lt a b e fe je z ő je az előadásnak.
A m i a vizsgáztatását ille ti, m in t v ála szto tt szakterületén alaposan felk észü lt specialista, ig e n szigorú v o lt d iá k jaih o z (különösen a húszas és harm incas é v e k b e n !); sokat d o lg o z o tt, sokat is k ö v e te lt.
S zigorú ság át e g y k ed ves, 1953- ban történ t kis ep izó d d a l szeret
n én k érzékeltetni. A Főiskola p o r
tája e lő tt derűs h an go n em lék ezve vizsgáztatásairól, a F őiskolára tartó botanikap rofesszort, m ajd a m ate
m atikaprofesszort m eg á llítv a kér
dezte m e g (a közelb en ta rtó zk o d ó és a beszélgetés során e g y re n ö v ek v ő szám ú e g y e te m i hallgatóság g y ű rű jéb en , azok n em csekély ér
deklődése k ö z e p e tte ): „ U g y e téged is elb u k ta tta lak eg yszer n ö v én y ta n b ó l? ” , m ire a tan árok eg ym á s után csendesen válaszoltak: „Ig e n , D an i bácsi” . V izsgáztatásai esem ény
szám ba m en tek, bár a k éső b b iek ben a m in d ig újat kereső term észete m iatt sokszor tap osóm alo m n ak érezte az alap tárg yak irányában nem so k ig y e k e z e te t tanúsító, a nem éppen precízen felkészült h a llg a tó k vizsgáztatását. Ő m aga is sokszor derűsen em lék ezett erre, és kü lön ösen a n eg yven es é ve k rő l n y ila tk o zv a , elbeszéléseiből kitű n t, h o g y e g y kicsit ú g y v o lt a vizsg á z ó k k a l is, m in t Péter u n o k ájával, m ik o r a Z r ín y i utcai házu k elő tti fa tetején ü lve kis barátaival m eglátta,
79
h o g y n ag yap ja k ö z ele d ik , fig y e l
m eztette ő k et „ C s it t, hallgassatok, jö n az Ú r haza eb é d e ln i!” , én — m o n d ta a professzor — » ú g y tettem , m intha n em v ettem v o ln a észre sem m it” .
A v izsga ere d m é n y étő l fü g g ő e n , ille tv e aszerint k o m m e n tálv a szá
m os történ et m aradt fen t, jó n éhán yat tő le is h a llo ttu n k . Ilyen péld ául az az általa m esélt vizsga
történ et, m ik o r a m a g y a ru l vizs
g ázó k ü lfö ld i h a llg a tó t, aki sem m a g y a ru l, sem más n y elv e n nem árult el m e g felelő ism eretet b otani
k á b ó l, a n a g y k ö v e t jelen létében m eg tarto tt vizsgán át kellett enged
nie. V a g y annak a m a g y a r h allga
tó n ak az esete, aki az a n y a g b ó l n em
készült fe l u g y a n , de n em buktatta
• m e g , m ert re n d k ív ü l értelm es g y e re k n ek látszott. M iv e l azonban e g y e tle n n ö v én y ta n i kérdésre sem tu d o tt k ielég ítő en feleln i, v é g ü l m egk érd ezte t ő le : „M o n d ja , m ik o r v o lt a boxerlázadás?” A fiú m e g le pően jó l v o lt tá jék o zv a, és kivágta m agát. Erre k e g y e le m b ő l áten g ed te és azt m o n d ta: „F a ter m aga nem sokat ért u g y a n a n ö v én y ta n h o z, de talpraesett és az életben ilyen em berekre van szükség.”
M in t vizsgáztató (és előad ó is) in k áb b azo k n ak m aradt em lék e
zetes a v ele v aló találkozás, akik az ő szakterületei v alam elyik én e lm é ly ü lteb b speciális ism eretekre ig y e k e z te k szert tenni. E z v o n at-
rt/II 81
