Z . ^> Zá(o
c- r i d a» u j o ;í n r o s i r: á d -Öl dr a tud om=:'ay i il'a t a 1 5 c •* o port
i ? Ö L D 31 D JHTJjSíT C I Ó 1. saám
:--i
/ V í t K s /"v f.. A-r
* | Í"*"T—V }*».}*...í I X Vv7 >- 7
| \ .#7 .... .
Budapest 1957 'Iásir öt 3 yajq/.nt
m W g&
, Kwrnk
f
A Líágyar Tu.doai.ayos Akadémia 2 ‘öldraj zi Bizottságának kiadvány sorozata
1 . azám.
íCtilfeldi f o l y ó i r a t o k 19 56»ös s z á ja i n a k fontosabb cikkei
I
. i
Szerkesztik: l'Jiss Dezső dr. és Yas^es.András űr.
Szerkesztősig: Budapest V. ,Üí^dor u. 7. H í . 332.
Telefon: 111-050, 12-95 c e l l á k ,
felelős szerkesztő á s . kiadó: Vagdos András ár.
Sokszorosította a I.:.T,A, házi sokszorosítója
U ft V" * z © ■ t ő
Nem aj sorosat inául meg e £ (Szett e l , cssk a megváltozott körülmények k és z te tte k a rr a, hogy aj címmel jelent ke zz ün k* A f ö l d r a j z i dokumentáció évekig a F ö l d r a j z i k r t e s i t ő melléklete- ként jelent meg, majd 1956-ban "Dokumentációs jegyzék néhány f ö l d r a j z i f o l y ó i r a t r ó l c í m m e l terveztük a sorozat megindítását, Eb
ből mindössze egy szám jelent meg.
Az Akadémiai i-'öldrajzi Bizott sá g azóta ujabb határozatot ho
z o t t ; es zer int nem csak dokumentációs jegyzéket a d u n k , k i , hanem egyes fontosabb elvi jelentőségű aiivek fo rd í tá s a it i s . 3zeket s z i n tén ennek a sorozatnak a k er et ibe n k el l elhely ezn ün k. További t e r vünk, hogy alkalmaakint ajánló b i b l i o g r á f i á k a t , vagy egyéb i r o d a l mi feldolgozásokat is közzé fogunk tenni sorozat unk ban ..
A dokumentációs jegyzékben is uj mó ds ze r t. követünk. 3ddig f o lyóiratonként közöltük az annotációs je gy zék et. így azonban ne hé z
kes a ke resés, sokszor át is futhat szemünk egy kevesebbet mondó, vagy megtévesztő cím f e l e t t , Szart már ebben a számban is szak?
rendijen közö ljü k a ci k k e k e t , /Termé sze t%i en a-több tárnát érintők
nél utalásokat is hel ye ztü nk e l / . A szak-sorrend al a pj áu l a áöld- rajztudományi kutat öcsoport szakkatalógusának rendsz eré t ve ttek;
melynek táblázata a f ö l d r a j z i -rtesitő 17, évfolyam 3, füzetében je le n t meg, / R ö v i d e s e n ki adjuk ennek bővített és javított kiadását i s / .
J e l e n számunkat a szer ke szt ők á l lí t o t t á k ös sz e; a következő számok megir sába azonban folyamatosan be kívánjuk'ka. ácsolni többi kutatóinkat i s.
Örömmel v s n n ' h k , ha kart ársaink közölnék a szerkesztőkkel és z re v ét el ei k et erről a k í s é r l e t i számról, valamint ja v as lat aik at es etleges későbbi kiadványokra, k ér jü k , fogadják kiadványsoroza
tunkat s z e r e t e t t e l .
Budapest, 1957, november 15-én
A sz er ke szt ő k.
_ 4 -
Rövid í t é s
l e t a G e o g r . S i n i e a ünn .RS G
A n n .G . inn al s' i l G
3ol.SG-.Lisb.
B o l . 3oc.G-eogr.Li/na
B o l l . S C - I
B u l l . S 3 . L t . G á o g r .
Clii na Rec.
C s a s o p . G e o g r . D t . G e » g r . B l .
Ec ^n . G e o g r . Erdk.
E s t . G e o g r .
Porschungen u .P o r ts ch , G e o g r
, 77
SzkoleG e o g r . S z b . , Geogr.Obscs*
G e o . S z b , G e o g r . 3.
G e o g r , T i jdschr.
Géographia.
G e o g r , H e l v , G e o g r , J , Geog r. Rev .
Geogr. Rundseh.
Cím, k i a dási h e l y
Acta Gsographica S i n i c a , Péking Annáli di Ricerche e Studi di Geo
g r á f i a , Genova
i n n a l s s de G.Sographie, Paris
inn-i Is of the .3e -.oc iát ion of American Geographers , íashingt on
Bolstim de Sociedad de Geografia de Lisboa
B o l e t i n de Sociedad Geografíca de Lima
3olletti.no de ll a So ci eta Geogra- f i c a Rojaa
B u l l e t i n de la Sociétá Belge d ?E~
t ades Gáographi que s,Br uxe lle s China Recon str ucts , Pelcing
Czasopismo G e o g r a f i e z n e , >7arszawa Deutsche Gsographische Bliltter,
Eremen
Economic Geography, Jorcester ,I.íass.
Srdkunde, Bonn
Estudios Geogr '.ficos, liadrid
Porschungen und P o r t s c h r i t t e , B e r l i n Geografia w S z k o l e , 7arszaara
G e o g r a f i c s e s z k ij S z bo rn i k Geogra~
fi cseszkogo O b s c s e s z t v a , Leningrad G e o g r a f i c s e s z k i j Szb orn ik, Lvov G e o g r a f i j a v S k o l j e , Moszkva
Geogr afi sc h Ti jd s c h r i f t ,Groningen Gápgraphia, Paris
Geograpiiica H e l v e t i c a , Z'Arich Geographical J o u r n a l , London Geographical Revie-j, NeW York Geographische Rundschau, Braun-
schweig
Höhle I z v .A N . Izv.VGO Kartogr,N.
Landscape / Mát, Geom. ?al , Sz.
» *
M i t t , G e o g r . I n s t , Kaile
Natúr a f He imát _ Ka túr u.Landsch, Peterm.M*
Plán Pocsv,
Pro bl ,G $o gr , Profess,Geogr.
Prz,Geogr, , R e v , G e o , £ l p , . Rev.Gá om.Dyn,
RiVkG^ogr, I t a l » Tijds k3SG
Trav*Sect„Pádol*
Trudü IG.
Trudü I n s z t . Okean,
Universo
Z t , Érd ’cundeunterr ,
Die Kohlé, Tíien
I z v e s z t i j a Ákademii Nauk, szer i ja g e o g r a f i c s e a z k a j a , Moszkva
I z v e s z t i ja Vszaszojuznogo Geogra- ficse sz ko go O b s cse sz tvo , Leningrad Kartographische N a c h r i c h t e n ,
Nürnberg ~
Landscape, a magazin of humán geo
gr aphy, S , P é , N.Mex*
M a t e r i a l i po georaorfologii i paleo- g e o g r a f i i S z S z S z R , Moszkva
M i t t e i l u n g e n dér Geographisohen Inc ti tűts in Ha ll e
Natúr und Heiaiat., Magdebürg Natúr and L a n ds ch a f t, Lüneburg Petermanns Geographische M i t t e i l u n gen, Gotha
P lá n , Zürich
P o cs vo ve den ie, Moszkva
Problems de G e o g r á f i e , B u c u r e s t i The Profes sion al Geographer, Washington
P rz egl ad -Geograf iczny , ‘farszawa
Revue de Géographie A lp i n e ,G r e n o b l e Revue de Gáomorphologie Dynamíque, Pari s
R i v i s t a Geografica I t a l i a n a , F i r e n z e T i j d s c h r i f t voor Bconomische en S o c i a le G e o g r a f i e , Rotterdam Travaux de Sect ion de P a do l og i e, Rabat
Trudü I n s s t i t u t a G o o g r a f i i , Moszkva Trudü I n s s t i t u t a Oke a n o lo g ii,
Mos zkva
L^ Un ivorso, Firenze
Z c i t s c h r i f t ■far den Srdkundeun- t e r r i c h t , B e r l i n
5 -
- 6 -
A /
P Ö L D R A J Z Á L T Á L Á B A N / ’ AA A FÖLDRAJZTUDOMÁNYOK ELMÉLETE
1.MEYNIER, Á n d r e : Mi a f ö l d r a j z ? /G éo gr ao h ia, 5 2 ^ 2-6. p. , 5 3 , 2-7 p. , 54 , 2 - 3 . p, , 55, 2 - 7 . p . /
Rövid, népszerű st ílusban megírt módszertan és tematika 2 . TROLL, Carl: A földrajztudomány hely ze te és jelentősege a gya
ko rla ti fe la d a t o k számára. /Porschungen u . F o r t s c h r . 2 5 7 - 2 6 2 . p / AT TÁJELMÉLET; KOMPLEX TÁJ
3. CAROL, Hans: A táj és f ö l d r a j z - v it á r ó l . / G o o g r . H e l v . 1 1 1 - 1 3 3 . p . / A " s z f é r á k 11 osztályozása a la p já n megirt ös sze fo g la ló tanulmány.
3
' L E Í R Ó F Ö L D R A . J Z
4 . AU GS LL I,J oh n P ; : A Br it -V ir gi n s z i g e t e k . Nyuga tin di ai anomália.
/ G e o g r . R e v , - 4 3 ’-53. p . /
5 . GÓLE#Jonh P; : íluarochiri, a perui Andok egy kis r é g i ó j a . / R é v ,
G e o . A l p . 4 4 5 - 4 6 3 . 0 ; / ' '
6 . PERRO, Gr.etano: Al ga rve , / R e g i o n á l i s mo n o gr áf ia /. / A n n . R S G , 1-40, 57-120 és 1 3 1 - 1 3 0 . p . / • . . . . 7 . GUIGÓRJEVjG; N , : A n t a r k t i k a , a D é l i Sa rkv idék . / G e o g r , S i 4 . s z .
16-24* p , / , ^
S* HATTERSLEY-SMITHjGeoífrey: Az Északi Ellesmers s z i g e t , / G e o g r ,
J . 1 2 - 2 4 . p * / , ■ * '
9. LO KAI-FU: Kína föl dr a jz án a k a l a p j a i . / C h i n a R e o . V : 1 2 , 1 3 - 2 3 , p . / A iCinai Akadémia ? ö l d r a j z i In téz et e munkatársának rövi d, a legújabb eredményeket tartalmazó ös sz ef og la l ás a . Három t é r képpel i l l u s z t r á l v a . * . . . . . .
10; OVDIENKO, I . H ; : Hajnan s z i g e t , /Geogr.,3. l . s z .24 - ^1 . p . /
11 . P E V Z N E R , S z . L . :■A népi demokr ácia országainak f ö l d r a j z i kérdé sei.
Az SzU T u d . A k a d . F ö l d r a j z i int ézetének k i a d á s a , / G e o g r . S.
4 . s z . 7 6 - 7 3 . p . /
Az aránylag nem nagy / 1 9 9 l a p / gyűjteményes kötet a népi de
mokráciák közötti uj gazdasági kapcsolatok, az uj termelési é s ' társadalmi renddel összefüggő f ö l d r a j z i kérdéseket vá zo l
ja* Mint az ismertetésből k i t ű n i k , Magyarországon kiemeli a Dunai vasmű l é te sí té s ét és a bíráló megemlíti, hogy T . V .
Vlaszova Magyarország természeti f ö l d r a j z i fel os ztá sár ól szó
ló cikke " é rd ek es , eredeti h ip o té z i s t nyújt és kí sé r le te t jel en t az eddig kevéssé tanulmányozott országoknak a g e n e t i kus elv alapján és a szov jet természeti földrajztudomány mód
szer ei vel végzendő rayonf eloszt ásá ra.
12. SERONDE,-Anna-Marié: Olas zország fej lő d és be n elmaradt t e r ü l e t e i . / A n n . G , 1 3 7 - 1 9 3 . p . /
A szerző a következő te r ül et e k , vidékek természeti ás ga zd a sági f ö l d r a j z i v is z o n y a i t i r j a le, az 1954-ben tartott m ilá nói kongresszus nyomin: Alpok, Po-delta, Dé lvi dék . • . 1 3 . S I O L I , H a r a l d : Ember és természet a b r a z í l i a i Amazohia területén.
/ E r d k . 3 9 - 1 0 3 , p . /
Hans Blun tcc hl i 40 év előtt kiadott mesteri írásához kapáso-
lódva a szerző B r a z í l i a területet három kb egyenlő természeti régió ra o s z t j a , ezek egyike Amazonia. Ré sz l et es e n l e í r j a a terü let földtani s z e r k e z e t é t , geomorfológiai formáit, megmagya
rázza a varzea, igapo és a torra firme je l l e g z e t e s ismérveit, megmagyarázza a camposolc keletkezését és .az emberi beavatko
zás eddigi és a jövőben várható következményeit. L e í r j a és magyarázza az Amazonas vi'zter ületének három f oly éti pusát, a
fekete v i z ű , fehér v iz ű és t i s z t a v izű foly ók at , a nagy t ö l csértorkolatok és folyómenti tavak k el e tke zés éve l együtt, A befejező részben a modern technika egyre növekvő alkalmazásá
val és innak várható hatásával f o g l a l k o z i k . - .
1 4 . V A S E N K O , A . T . : Az ukr ajnai Kárpátok természeti viszonyai és gaz-- dasági erőforrásai /uk rá n n y e l v e n / . / G e o , S z b . Lvov, 3, 2 6 - 5 4 . p . /
BB ÚTLEÍRÁS, ÚTIRAJZ
1 5 : E L K I N S , T . H . : Egy angol utazó a 3 iogerlandban / G c o g r , J . 3 0 6 - 3 1 6 , p . / 16. R J A K 1 N , M . : A népi Kínában, / G e o g r ; S ,
6
. s z , - 31 -41. p . /1 7 . ZSIBICKAJA, E . : Dél-Finnországban. / G o o g r . S .
6
. s z . 19-30. p,'/BD TQPOGRÁFIA. FÖLDRAJZI NEVEK KÉRDUSEI
18 . DIMMLBR, R . : A névírás a hivat afos német tengeri térképeken.
/Ka rt ogr. Na c h r . , 1 5 - 1 7 . p . /
A rövid tanulmány fől,eg a nem-latinbetüs írások transzponá
lásával f o g l a l k o z i k .
19 . F U R I N j V . R . : Toponimika■és a ' f ö l d r a j z i nevek átírá sa a Lett SzSzK-ban, / i z v . A . N .
5
. s z . 10 3- 11 7*p . /2 0 . TEREHOV, P , : F ö l d r a j z i nevek orosz átírásának szótára I . r e s z ; F ö l d r a j z i elnevezések-a Sz ovj etun ió ter ül eté n, Szerk. M . B , V olosztnová. /G-cogr. S ,
3
. sz . 75. p . /BM HONISMERET, KÖRNYLK..3MERET
2 1 . I'JEEF, Ernst: F ö l d r a j z és honismereti k ut at ás . / Z t . E r d k u n d e u n t e r r , 2 8 9 - 2 9 7 . p . /
A szerzőnek a NDK F ö l d r a j z i Társasága Eisenachban fe nt i tárgy
ban tartott kongresszusán elhangzott v i t a i n d í t ó előadása.
Lásd még: 437-439, 4 4 3 , 4 4 7 , 433.
C/E
M A T E M A T I K A I ÉS C S I L L A G Á S Z A T I F Ö L D RAJZ CA A FÖLD MÉRETEI. MÓRLSEK
2 2 . B A IL E Y , Harry Térségek összehasonlítására - Is mérésére s z o l gáló délkör - és hosszúsági körök rácsozata, / G e o g r , R é v . 239-
2 4 5 . p . / . . . . .
2 3 . B U D U N , A . 3 z . : Barometrikus magasságmérés. / G e o g r . S , 3. sz. 5 5 - 5 6 . p . / 2 4 . SZCSASZTNEY, P.N;-CS3RNJAK0V, Z . E . : Mekkora Á z s i a területe?
/ G e o g r . 3 . 5 , sz. 6 2 - 6 4 . p , /
. D . .CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ
2 5 . S Z I T N I K O Y , ? . F . : Mete'orpálya f ö l d i légkörben e l f o g l a l t tér bel i - he ly zetének m egá lla pít ás : bázis-megfigyelések " l a p j á n , / G e o . S z b . , Lvov, 3 . , 1 3 3 - 1 5 9 » p . /
2 6 . KARMICKIJjP, N . : A-Nap-és-a S a r k c s i l l a g megfigyelése az V , o s z tályban, / G e o g r . S . 4 , s z . 4 0 - 4 6 . p . /
- 7 -
DB A FÖLD MOZGÁSAI
2 7 . K A N A K I , V a s z i l i j : Sarki nappalok ás sarki éjszakák. / G a o g r . S . 4 . s z . 6 - 1 5 . p . /
F
T 3 R M b 5 Z E T 1 F Ö L D R A J Z
2 3 . GZAJKA#W. es VERVOORST,F. : Eszaknyugat-Argentina természetes térmegoszlása / B e f e j e z é s / . / P e t e r m . M . 1 9 6 - 2 0 8 , p . /
2 9 . 3 S T I 3 N N E , ? ; : A Közép-Himalája szer kezete és domborzata. /Ré v, G e o . A l p , 1 S 5 - 1 9 4 . P * /
30 . G3R A3 ZIL I0 V,I .P. és s z e r z ő t á r s a i : A f ö l d f e l s z í n hő- és v í z j á r á sa szerepe a természeti folyamatok dinamikájában, gyakorlati célokból végrehajtott átal ak ítá suk f ö l d r a j z i különbségei és módszerei. / l z v . A . N . 4 . s z , 4 7 - 5 9 . p . /
3 1 . G R I G 0 R * 3 Y , A . A . : A f ö l d r a j z i környezet összetevőinek kölcsönös kapcsolata és-kölcsönös függése s az anyag- és energiacsere szere pe . / i z v . A . N . 4 . sz . 3 2 - 4 6 . p . /
A témakör irodalmának rövid ö s sz ef o gl a lá sa után /Lomonoszov, Humboldt, Reclus, Dokucsajev, V i l j a m s z / szerző álláspontját a következő két tét elb en sze g e zi le: 1. A Pöld f ö l d r a j z i bur
ka te l je ss é g é n e k / i n t e g r i t á s á n a k / alapjául a burok valamennyi összetevője valamint az egész f ö l d r a j z i burok és az egész ::külső v.i lágr‘ közötti anyag- és energiacsere szo lgál / kü ls ő határán-- a Világegyetem belső határán - a kéreg a l a t t i tö
m eg/ . 2 , Az anyag- és energiacserének ezek a fo ly am ata i, v a lamint a Föld f ö l d r a j z i burkának ös sze tételében ás s z e r k e z e tében szakadatlanul beálló változások adják meg a burok s z e r k e z e t e , dinamikája ás f e j l ő d é s e törvényszerűségeinek a l a p já t .
- Két tét elét a tüdős szerző ig en ré sz l et es en - de nem kime
rítően - megindokolja, mert a cikk befejező mondata sz er int '■'*a f ö l d r a j z i környezet összetevői közötti anyag- és energia-
csere igen széleskörű probléma, sok egyéb igen fontos ás to- v á b b i - f ö l d r a j z i • kút tásra szoruló old la v a n . . . "
3 2 . R J A B C S I K O V , A . H . : L . D . A r m a n d , 3 . F . D o b r i n y i n és sz er z ő t á r s a ik köny
ve "A Sz ovjetunió-határain kívül fekvő Áz sia /T er mészeti f ö l d r a j z / 11 / i z v . A . N ,
4
. s z , 1 5 2 - 1 5 3 . p . /3 3 . Z I L B E R , G . A . : A Kis P o l e s z j e rövid természeti f ö l d r a j z i vázlata / G e o . S z b . , Lvov, 3, 9 4 - 1 0 5 . p . /
A Kis vagy Lvovi P o l e s z j é t pszakon a V o l h i n i a i magasföld, észak-nyugaton Roszt ocs e, és z ak - k el et en 'a Gradovi P o b u z s je , d él en és dé lk e l e te n az Opolje határolja*
Lásd még 3 9 7 .
FA .ALAP- ÉS 'IÁ R3 TUD OKI 3JY OK
34. H A R C 3 E N K 0 , A . S z . : Ukrán geográfusok a szovjet f ö l d r a j z ás a F ö ld r a j z i Társaság ukrajnai fiókjának f e l a d a t a i r ó l , / i z v . V G O 4 9 1 - 4 9 2 . p . /
FAA GEOLÓGIA
3 5 . M I C H I 3 L I , Adriano Augusto: Hogyan alakult ki a geológ ia ? /Uni- vorso, 7 7 9 - 7 9 2 . p . /
\
FA 3 ÁSVÁNYa ÉS KŐZETTAN
3 6 . SYSCűV, ? . F . - M 3 J 3 Z T E R , L . A . : Ásványi lelőh ely ek áztatásos-án- f i l t r á c i ó g olvasat-isi módszere, mintha fagyott kőzetek f e l dolgozásának egyik e l j á r á s a . / i z v . A . N . 6 . s z , 7 9 - 3 4 . p . /
Az eddig ismert eljárá sok ás elméleti rendszerek ismertető- se után szerző röviden előadja az elj ár ás techn ikájá t, meg
i nd ok ol ja annak gazdaságosságát ás ö s s z e f o g l a l ja az eddig elé rt gyakorlati eredményeket.
Lásd még 435.
FAF GEOFIZIKA
37* IÍALASNI2 OV, A . G . : A Fold mágneses is geomágneses s a r k a i r ó l , / G e o g r . S . 6 . sz. 6 4 . p . /
FA? PAL30G30GRÁFIA
3 3 . ARHANGELSZICIJ, A . ^ . ‘ A V a l d á j i elje g es ed és határa az Orosz s í k ságon. / i z v . V G O 2 3 6 - 2 9 1 . P-/
3 9 . GROSS,Hu go : Az Uj és az óvilág közötti kulturé rin tke zés ek pro
blémája a IColumbus e l ő t t i időkben, a növényi öld rajz meg v i l á gításában. / B r d k . 1 4 1 - 1 4 6 , p . /
4 0 . KtJMMEROW, Egmont: D i l u v i á l i s ho rda lék ain k h a z á ja , s z á l l í t á s a ás e l t e r j e d é s e . /Forschungen u . F o r t s c h r , , 97-103#P * / ' Pa le og eo gr áf iá i tanulmány az é s z a k e u r ó p a i ' moránákról.
4 1 . P I T T I C N I , R i c h a r d : A lithikum kronológiájához. /F ors chungen u, F ort sc hr , 3 7 0 - 3 7 3 . p , /
A negyedkor ré sz le te s kronológiáját a d j a -a főbb tengerentúli összehasonlító adato kka l, bő irodalommal.
Lásd még 101,
FAT TERMÉSZETI TÁJ
4 2 . ARMAND , D . L, - EFREMOV,Ju. IC; j, Második tá jkutatá si é r t e k e z l e t , / i z v . A . N . 6 , s z . 1 4 3 - 1 4 8 . p . /
4 3 . C I S Z , P . N . : A szovjet Kárpátok geomorfológiai r a y o n j a i . /Geo SzB, Lvov 3 , 5 - 2 4 . p . /
Á szerző 13
területbe s o í . ^ ^ u u a a u v ^ • aj .u j. u ^ Külső Kárpátok, Verhovinai v í z v á l a s z t ó , Polonyin-Osernogor- szki terület ős a Mármarosi terület északi pereme, ICiilön-kü- lön r é s z l e t e s e n tárgyalja a te r ü l e te k e t, rayonokat és al- rayonokat.
4 4 . DBICSZBAK, PROKAEV és JASZTREBOVt Az Ural-természeti f ö l d r a j z i , rayonfel os ztá sár ól tartott é r t e k e z l e t . / I z v . V G O 4 1 9 - 4 2 4 , p . / '4 5 . G E R A S Z I M O V , I . P . : • Kína természeti rr.yonf elo s zt ás ár ól , / i z v , . . ’l,
2. s z . 1 2 3 - 1 2 6 . p . /
4 6 . G e r e n c s u k , K . I . : A f ö l d r a j z i táj morfológiai st ru kt ú r áj ár ó l, /l^v- VGO 3 7 0 - 3 7 5 . p . /
,:A f ö l d r a j z i táj struktúrája a táj morfológiai r é s z e i , a f a c i e s e k , hat ár területek és t é r s z í n e k kölcsönös, tökéletesen, meghatározott fekvésének r e n d j e " . A fog Imi meghatározás r \-;z-
letes magyarázata után tét elét gyakorlati példákkal v i l á g í t ja meg. Il y e n példa Kárpátalja ti sz amenti al föld a Lvovt-ól északnyugatra fekvő Búg-menti dombság, Kárpátalja .. .posezetos ás teraszos s z er k ez et e, s t b . A p:'Idákból levont következtető-
~ 9 -
1 * t
rayont különböztet meg, ezeket öt geomorfoló'giaj jrozza. Az öt terület a következő: Előkárpátok,
- 10 -
se igy h an g z i k : ,!Ha minden f ö l d r a j z i tájnak megvan ^a maga egyéni a r c u l a t ' , akkor ez az arculat lógszemlélhetöbben a táj morfológiai struktúrájában j e l e n t k e z i k , vagyis a határ- te r ül et ek határozott tipusu összességében s azok ne ghatáro
zott sorrendben való el h el y e zk ed é sé b en ".
4 7 , I3ZACSBNIíO,**,Gr, í A második- tájkutatási értekezlet néhány ered
ménye. / I z v . V G O , 4 3 5 - 4 9 0 , p . /
A négy előadd, Iszacsenko pr ofesszor /L en i n g r á d i e g y et e m / , D . L . Armand / T u d . A k . d . F ö l d r , I n t . / Szolncev és Gvozdeckij pro
fess zo rok /Moszkvai egyetem/ fe jt e g e t é s e ih e z élénk v i t a fű ző
d ött , amelyen a tájkutatás minden elm éle ti, módszertani és gy a ko r la ti kérdése szőnyegre került* A vitában e rő tel je sen ré szt vettek az ukrán geográfusok, a k i j e v i és a Ívovi egyetem t a n á r a i , valamint a S z o v j e tu n i ó vidéki egyetemeinek ta n ár a i ; a F ö l d r a j z i In t é z e t és a F ö l d r a j z i Társaság vidéki f i ó k j a i
nak tudományos munkatársai, • -
4 3 , KONDRACíCI, J o r z y : • Lengyelország természeti t á j a i , / G e o g r , w Szko- le , 2 3 1 - 2 9 2 , p , /
A szerző táj fel osztá'sának rövid ö s s z e f o g l a l ó j a ,
4 9 . LIBA-NOV, B . N . : A Tuva autó nőm - terület természeti fö ld ra jzi ra
yonf el o s z t á s á r ó l . / i z v . A , N , 5 , s z . 2 2 - 3 4 , p . / * ' ' 50. LO Kil-PU: Kina természeti rayonfelosztásának t e r ve , / I z v . A . N ,
2 . s z . 1 0 9 - 1 2 2 . p , /
5 1 . PRE0BRAZ3EN3ZKIJ, V, 3 z . : A Donyec vonul t, mint természeti ' tér ü- l e t t te r m é sze ti - fö ldr aj zi rayonfelosztásának k i s é r l e t e , / I z v , A . N , 3 . s z . 1 0 0 - 1 0 8 , p . /
52 . SCHt'ODT,F,V7. : Adalékok Ciprus morfológiájához és t á j a i h o z . /Peterm.M*263-277.p . / '
53. A tájkut tásról tartott l i . tanácskozás h a t á r o z a t a i . / I z v . V G O 4 9 6 - 4 9 9 . ? . /
Kb. egy old 'Ínyi bevezető után k ö z l i -a jelentős a tanácskozás 20 pontba f o g la lt igen tömören megfogalmazott h a t á r o z a t a i t ,
, PB RELIEFTIPUSOK. OROGRÁFIA
5 4 . DOS ZIC ACS ,A, 3.: • A Volga-Ural térköz fels zí n én ek g e n e z i s é r ő l , /Mát.
G e o m , P á l . S z . 16. 5 - 6 . p . /
A terjedelmes tanulmány első fele a f e l s z í n j e l l e m z é s é t , a geológiai se érkezét leírását tarta lm az za, azután tér át s z e r ző a genezis problémájának t a g la l ás ár a. Behatóan tár g y al ja a f o l y ó v íz i kimosás sze re p ét , a tektonika tevékenységét az és z a ki Előica ukázus történetében s a végső következtetésekben le s z ö g e z i : a f e l s z í n kialakításában a f i a t a l tektonikának volt nagy-szerepe, amelyek három szakasz ba n z a j l o t t a k l e . Az első sz '.kasz a p re k a z a r i, a második a prohvalini .s a harmadik a ké
ső h v a l i n i eoirogenetikus mozgások f á z i s a vo lt,
55 . ÍÍ0N3ZT :.NTIN0V~, G , S z . : A - tundra-mikro re li ef néhány formájának f e j lődéséről • / I z v . A . N . 3 . s z . 7 1 - 7 6 . p , /
56 . M 0 Z B S Z 0 N , D . L . : A mennyiségi módszer alkalmazása a kis f e l s z í n f o r mák kutatásában, / I z v . .J*. N, 5, sz , 118-125. p»/
57. M 0 Z E 3 Z 0 N , D . L . : A Volga-Ural térköz s ü ll y e déki - mikro r e l i e fjének alaptípusai és a re li e f genezise / M á t , G e o m , P á l , S z . 1 6 , 3 7 - 9 3 . p . / Megkülönböztet mély-, lapos- és sokély-• süllyedéki típusokat,
ezeket részletesen leírja és magyarázza, A tanulmány második felének tárgya a csapadék eloszlása a mikrereliefen és a t .1 j-
f
- 11 -
nedvesség. A befejező részben i raikrorol i o f '* kialokulására vonatkozó-adatokat és f ölt ev és ek et a d j : . ' e l ő . • •
5 3 . P A L L I S T E R , J . W * : Lejtő fe jlő d és Búgondóban / G o o g r . J . 3 0 - 3 7 . p . / Uganda f o lsz in fo rm a i szorzó sz e r i n t mai formájukbon o k o r ra adkor végén ol okult ok ki s azóta lényeges változás ok-követ koztak be a terület éghajlatában és ezek főlog ?. bugán$ai völgyek túlnyomó részben gránitos gneis zb ől 's migmatitból épült lej tőí jt jelentős folyamotokét i nd íto tt ak e l, Az éghaj
* lotvdlto zások követ ke zibény'e elsősorban o völgytalapzetok felé merodekebb l e j t é s , a törmoléktakaró f el h a to l ás a o domb tetők f e l é , a. denudációs és akkumulációs folyom tok eros- bödéso. A ci k k h el y sz í n i tanulmányok eredményeit -foglalja ö SS Z 0 0
5 9 . PENDÍT,D.G. :■ A szintvo na l geomorfológiai t~rt .Ima. / i z v . V G O 1 6 9 - 1 7 5 . p . /
Morlcov, Wegoner, Nojman és i'.ropotkin o témára vonatkozó idé zctoi után a-szerző rövid indoklás után megálló óit j a, hogy
" a z óceánfenéken nem tételezhető fel simo-szubsstrotum j e lenléte ^ . . . na kontinensek s z er k ez et e közvetlenül folyt-.- tódik az óceánfenéken" . . . " Ez é rt ma már"el k e l l fogadnunk azt a t é t e l t , amely7 szerint a kontinensek és az óceánfenék geológioi szerkezete közötti különbség val ószínű oka o l i t o s z f é r a o nagy k i t e r j e d é s ű térségei sz er k e z o t fe jl ő d é s é n e k eltérő történ ete , nem pedig eredendő különbségük". Ponov
^négyszokoszos f e j l ő d é s i kronológiájának rövid összéfoglolá-
’ sa után szerző őzt a következtetést vonja l e, hogy " a szi nt vonal nem a kontinensek és az óceánfenék alapvető kü lönbsé
geinek létezé sét tükrözi v i s s z a , hanem a f ö l d f e l s z í n o két alapformájának n a p ja i n k i g tartó t ö r t é n e t i le g kia lakult vis z
n y á t " . " ‘
PŐA YÖLGY. YÖLGYTIPUSOK
6 0 . LÍEDOEV, G . S z » : A Szári A r i k betemetett v ö lg y e i. / I z v . Y G O 17 4—
1 7 8 . p . /
6 1 . SZKVA RC-SEY3 Z AAJA, L . Y . : A S z t r i j és az Opor folyók völgyeinek geomorfológiája /Geo Szb. Lvov 5 , * 25-4-9. p./* *
P3AK KANYON, SZURDOK
6 2 . V E Y R E T , P a u l : ^ G-ronobio-szurdok; A d a l é k -gyűrt domborzatok t a nulmányozásához. / R o v . G e o . A l p . 297-510.. p . /
PBG HEGY
6 3 . T¥ID..LE,0.7iT. : A "méhkas"", uj m orf ológiai forma az a u s z t r á l i a i Eszok-Queenslondben, / E r d k . 239-24-0. p. /
PBG HEGYSÉG
6 4 . GER3NC :.UK,K. I . : öoernevic terület dl óhegy s égi, royonjainok tor m ' s z e t i vinzonyai /Geo Szb Lvov, 3. 5 0 - 6 2 . p. /
, A ter ül et n ek geomorfológiai j e l l e g z e t e s s é g é n kívül r é s z l e t e són beszámol a bi ogeográfiai tényezőkről is.
- 12 - Tn*Q T " -■ n .-a -.-.*aT rfpi Jj-Jl. J..i.'jjjj U-\i u-6
65 . DUiHTRwSIÍO,N.Y. : .1 3-jkál erődet ónok p r o b l é m a i és a Bajkál- mollék ol jogosod-iso / I’it . G e o m . P a l . S z . 15. 150-146.
p.
/Obrucsov, Limakin 6 s több más szerző. olmélotoinok elemzése után a szerző m eg ál la pí tja , hogy r>. vezető re l ie fk ép z ő ténye
zők i B i j k á l p-.rtj.iimk .felépítésében rögjollc-gü, és^nom gyü- rődésos mozgások v o l t a k . . , Gyűrődések nem tétel ez het ők f e l r. terület f e j l e t t rideg k ri stá ly os k ő z e t e i n . . . íz u ; n , Uskiny- küszöb létezésének f e l t é t e l e z é s e nem fogadható e l . . . a tómo- dence három mély süllyedék egyesüléséből k e l e t k e z e t t , l e g ré gi bb , jura kcrboli a .déli medence, i középső medence a ko
ra negyodkorbin, az é s z i k i a pliocénben k e l e t k e z e t t , A maxi
mális eljegesedés korában a g lec cs er ek a Bajkál p a r t j á i g é r tek, Az i n t e r g l i c i á l i e o k b i n ' a 3 .jkál nem hatolt be a B a j k á l - vidék szomszédos völgyeibe és süllyedőkéibe.
F3L LETAROLT 31 IS ÁG. PENEPLAIN
66. B A U L I G , - H e n r i : Peneolének és pediplének. / B u l l . 3 3 . Ét. G é o g r . , 2 5 - 2 3 . p . /
Az eddig egységesen penéplennek ismert r e l i e f két alapvető változatát különbözteti meg a sz er ző .
PBO PART. SZIGET . . . . ’
6 7 . ADAraSON, J o y : Hohnel sziget a Rudolf tavon. /G-eogr.J. 4-78-4-32, p . / 6 8 . C 0 T T 0 N , C , A , : R i á s z , sensu s t ri ct o és sensu lato. / G e o g r . U ,
3 6 0 - 5 6 5 . p . /
G u i l c h e r , de Martonne, Ri ch to f en és Penok forgalmi megha
tározásainak elemzése és b i r á l a t a után A u s z t r i á l i a és Euró
pa ismert riász-partjait a n a l i z á l j a a szerző-és megkiserli azok osztályozását’ a kettős ismérvek al apj án . A g a l l i c i a i ^ partokat valóságos, az a u s z t r á l i a i a k a t szélese bb értelmezé
sű riász-partoknak m i n ő s i t i .
6 9 . DENGINA, R . S z . : Az .arai tó líarabjli szigetcsoport j a ./ Iz v . V t J O 425-4-35. p . /
7 0 . K I N G j C . A . M . : Délkele t- Izla nd partvidéke I h g o l f s h ö f d i k ö z e l é ben. / G e o g r , J . 2 4 1 - 2 4 6 . p . /
7 1 . L E 0 N T E V , 0 . K . : A Tud.Akadémia Oce anográfiai bizottsága partku
tató részlegének ülés s z a k a . . / I z v . A , N . 2 . s z . 1 6 0 - 1 6 1 , p , /
7 2 . LEONTEV, 0, K; : Széls zár ltot ta part, mint különleges genetikus p ar tt ip u s* / l z v . A . N . 5 , s z . 3 1 - 9 0 . p . /
Lásd még 216.
PGIC KáRSZT
73 . KAVEEV,M.S~z. : Karszt -szu ffúziós je le n s é g e k 'a Volga völgyének b a lp a r t já n , a Tatár A . K , te rü let én . / i z v . V G O 4 6 0 - 4 7 1 , p . / 7 4 . LEHMANN,H. , KRÖI£:SLBEIN,X. és LÖTSCHERT, W . : Karsztmorfológiai*
tanulmányok a S i e r r a de los Organosban Cuba s z i g e t é n , / E r d k , 1 8 5 - 2 0 3 , p . /
A szubtrópusi karszt érdekes és ritka formáit mutatják be és magyarázzák a szerzők,
75. LOUIS , H e r b e r t : A ■ pol jak-keletkeZ ése és^&zerepük a karszt l e pusztulásában. / E r d k , 53 -55.p . / ^
Az an ató lia i Torosban végzett kutatások a la pj án a szerző meg
á l l a p í t j a , hogy a :;poljefoxmikrfó sem a t a l a j v í z s z i n t j é v e l , sem a te n g er szi ntt el nem függ ös sze. A kialak ulá st h el y i okok i n d í t j á k meg és f o l y t a t j á k , mint például a vizrekesztő kőzetek e l őf or du lá s a v agy ' a^mészkőrógión belül il y en kőzettörmelék h e l y i lerakódásai. Ál ta lá b an nem mondhatjuk, hogy a polje a k a r s z t e r ó z i ó ciklusának végső s z a k a s z a , . , a kavi ei peneplón formációval sem függ össze, . . . a zárt p o l; ó k kial ak ulá sa az időszakonként száraz szubtrópusok és a közepes széless ége k s a j a t o s sa g a ,
7 6 , S Z T U ? I S I N , A , V . : A f ed ett karszt első megállapítása. / I z v . V G O 3 3 6 . p . /
FCIH BSRLANG *
77. FRANKÉ,Herbert W , : Adatok a barlang-belső morfológiájához,
/ H ő h l e , 3 5 - 3 6 . p , / ' '
Az 1 9 5 6 . évben csak az 1, közlemény jelent meg. Ebben a s z e r ző a mészkő-formákat k i a l a k í t ó tényezőket i sm ert eti , '
7 8 , 3 Z T U P I S I N , A . V . : • Barlanghőmérsékletek első m eg f ig y e l é se i , / I z v . VGO 5 3 7 - 3 3 8 . p . /
FD HÍD ROGEOGRaFIA
- 13 -
7 9 , AREF*ÉVA, V . A . : A Volga-Ural térköze sztyapterületének hidro- g r á f i a i jellemzése / M a t , G e o m , ? a t , S z . 16, 9 3 - 1 2 0 . p , / '
A megelőző két tanulmány h i d r o g r á f i a i k ie gé sz í té s e, A f e l s z í ni ví zf o ly ás klimatényezőinek jellemzése után szerző a folyók v ízj ár ásá ra vonatkozó adatokat adja elő. Jellemzi a' s z i l á r d hordalékot és a vi z vegyi ö s s z e t é t e l é t , a v i z t e r ü l e t hagy ta-r vát, valamint-a mellékfolyók v i z t e r ü l e t é t ,
30. G N IL 0V 3Z K0 J, V . G . ’: A síksági Előkáuká'zus folyóhálózata k i a l a k u lásának kérdéséhez / M a t . G e o m . P a l . S z . 15. 9 6 - 1 1 3 . p . / .
8 1 , G 0 R E L 0 Y , S z , K . : A Volga jobbpart j a 'S z á r á to v^ K a m i si n sza ka sza ' vízhálózatának átalakulása / M a t , G e o m , P a l . S z . l 5 * 1 1 4 - 1 2 4 , p ; / 8 2 , A Kas zpi tenger szint ingadó zás ai ,' /Trudü I n s z t . O k e a n . To mXV,/
Az I n té z et munkatársai 283 lapos kötetben-foglalták össze a probléma kutatásának legújabb eredményeit, A megadott téma bevezetéseként 71 lapon l e i r j á k a Kaszpi tó te lj e s természe-*
ti f ö l d r a j z á t , - ’j
33; -PENC3EV, P # ; Hi d r o l ó g i a i kutatások Bulgáriában, / I z v ; V G o 147-154 p / 34 , SCHMUCK,Adam: A víz körzése a természetben, / C z a s o p , G e o g r . ,
1 3 - 2 3 . p , /
A szerző tő témája a cs"p-dók és párolgás különbségének f o n tosság-"..
FE A 'SZÁRAZFÖLDEK V I Z 3 I
85* D UB ,Ot to: A h id r o ló g ia viszo nya a természeti f ö-ldra jzhoá és fe l a d a t a i a s z o c i a l i s t a társadalomban. / G e o g r . C a s o o i s , 113-
1 1 6 . p , / . " , * '
Szlovák szöveg orosz és német k iv o n a t t a l .
%
$ 6 . PARDÉ, M aur ic e: A mogy-.r h i d r o g r á f i o i szo lg ála t. Munkássága ós k ia dv ány ai , / A o n . G . 4 4 5 - 4 5 2 , p , /
Szorső a l eg te lj e se b b e l i sm er é s hangján ismerteti ós méltatja a magyar vízügyi s z o l g á l a t ' ó s árvízvédelem múltját, t e l j e s í t ményeit is ujabb irodalmát. --"Magyarország az-okhoz a nemzetek-, hez t a r t o z i k , amelyek a legtöbbet tettek a vízügyi szolgálat ós a potamologia érdeké-ben ö tudományok'minden ág a za t á b a n , "
E zz el a mondattal ve z et i be a szerző cikkót ós rÓ3 z l et es o h ismerteti Vásárhelyi Páltól kezdve a nagy vízügyi ópit ko zós o
két , külön kiemeli a magyar gátépitési rendszer fölényét / p é l dául a kinaiv-.l szemben/, az első nagy kutató munkálatokat, a vizüg yi irodalom legfőbb sz e r z ő it és müveiket, a f o l y ó i r a t o kat és a különböző publi ká ció ka t,
FSA FÖLDALATTI VIZEK
■37. BORCHERT, Gün ther: Az időj árá st ól és a növénytakarótól függő ta
l a j v í z j .árás y i z s g á l a t a , / E r d k . 7 6 - 3 0 , p . / Lásd még 2 5 9 .
FSCS FOLYÓ HORDALÉKSZÁLLITÁSA
3 8 , K L 0 ? 0 V A , A . S z . : A hegyi folyók szi lár d' hor dalékmonnyisógének füg
gése a természeti tén y ez ők tő l, / l z v . A , N , 2 , s z , 7 9 - 8 2 . p . /
, 3 9 . PARDÉ,Maurico: A fol yófenéken történő a n y a g s z á l lí t á s r ó l. Meg- * jegyzések Bogárdi János tanulmányához. /Ré v,Géom .Dyn, 1 5 1 - 1 4 2 . p , / Bogárcli tanulmányát' i s m e r t e t i , majd néhány ponton vitába s z á l l
a m eg á l la p í tá s a iv a l ,
9 0 . S Z U B B O T A , M ,I . : Kők \t Ionok a kaukázusi B j e l o j a folyón, /lZv.VG-0 2 9 5 - 5 0 1 , p . /
v. . . F3CI VÍZJÁRÁS, VIZE.ÍZTARTÁS
91* GAVRIL0V,A,LÍ. : A természeti tényezőknek a f e l s z í n i - v í z f o l y á s r a gyakorolt hatása kiszámítása. / i z v . V G O 1 5 3 - 1 4 6 . p , /
A vizszabál yo zás o k serén, valamint a kis vízerőművek gyakor
latában megállapították, hogy az előzetes számítások gyakran*
nem egyeznek a folyók tényleges vízhoz.mával és v í z j á r á s á v a l . A Sz o vj et un ió több fol yó ján / f ő l e g a Lvov-Cskalov vonaltól é s z a k r a / végzett k í sé r l e te k és megfigyelések megállapították,
\ hogy 1 / a csökkent vízhozam oka a folyók egyes karsztos szaka
s z a i n beálló v í zv e s z t e s é g , s ez a v es zte sig az év különböző , ; sza ka sza iba n e l t é r ő . Ez okból karsztos területeken gondos fi-
' gyelemmel k el l k is ér n i a folyók v í z j á r á s é t , s a -nyert kimerítő - ; \ adatok birtokában k el l a számításokat elv ég ez n i.
9 2 . G 3 I G 0 R J E V A , E . N . : A tavas zi magasviz kiöntéseinek- megismétlődése *
\ a Túr, a Tobol ós az I r t i s folyókon 1851-től 1950-ig, / I z v . A . N .
l . s z , 3 8 - 9 0 , p , / ' '
9 5 . PARDBjMauricet■Az észak-kaukázusi foly ók v í z já r á s á r ó l, / R é v , G e o , A l p . 5 3 9 - 5 6 0 . o . /
9 4 , P A R D E, M a u r i c e : • Id éze te k ■ az árvizek legújabb amerikai irodalmából, / R é v , G e o . A l p , 1 9 5 - 1 9 3 . p . /
Lásd még 1 7 5 .
FECU, VÍZGYŰJTŐ.VÍZVÁLASZTÓ
95 . BAKAN OV, I , V, -SPAJHER , A. 01: A Balti tenger v íz re nd sze re néhány e l e mének v á l t o z á s a i . / I z v . V G O 2 2 1 - 2 3 3 . /
i (
96 . BOCSAROV,N. A . : Az U n z s a és a uáma közötti Volgavölgy és & ■ Volga vízrendszere kialakulásának törtónetóbő-1, / I z v . A , N . 6 , s z .. 35-94. p , /
97. KORZSUEV, S z . S z , : A Csendes 4ceán és -az Északi Jeges t e n g e r ' f ö vi zválaszt ója v í z r a j z i hálózatának áta lakulása. / i z v . A . N , l . s z . 5 3 - 6 3 , p . /
A tanulmány k ii n d u ló tétele szerint a Sztanovoj gerinc nyu
gati részében a Csendes óceán és az Ls zaki Jeges tenger kö
zö tti főv izválasztó nem vág egybe a t é r s z i n o ro g r á f i á j á v a l , igen szeszély ese n fut az erősen tagolt f e l s z í n é n és egyál
talán nem függ össze a Jelenkori r e l i e f j e l l e g é v e l , A h e l y színen végzett kutatások révén megállapított tényekből von
ja le a szerző azt a k öv et ke zte tés t, hogy a Sztanovoj gerinc víz háló zata egyrészt a Léna, m srészt az Amur vizterüle téhez t a r t o z i k . A cikk tartalmának ezután következő ja varészét a két főfolyó me llékfolyóinak ré sz le te s v i z s g á l a t a te sz i k i . Behatóan a n a l i z á l j a a szerző a témakörbe vágó irodalmat, amelyek abevezetőben megállapított tézisének he ly tá ll ó v o l tát b iz o n y í tj ák . A v ízv ál a sz tó átalakulásának főoka szerző sze rint a Léna és az Amur v iz t e r ü l e t e k ia la kul ás án ak eltérő sz er ke zet i ős geomorfológiai v i s z o n y a i . Az Amur vizt er ül et e valamivel idősebb, mint a Lénáé. Az Amur vízr en dsz ere össze
függő, s t ab i l képződmény és a harmadkorban, eset leg már á krétában k i a l a k u l t . A Léna több izbon átalakult v i z te r ü l et e mai alakjában csak a negyedkortól kezdve l é t e z i k , Ezért f i a
talabb lóvén, ag re ss zí ve b b, mint az idős Amur-rendszer, Igen ré szl et es en f o g l a l k o z i k a s z e r z ő . a leg a g res szi ve bb mellék fo
lyó, az Olekma szerepével s végül elv eti azt a korábbi véle
ményt, hogy az OlekmaóVityim magasföld magashegységi szaka
sza az Amur és a Léna idős viztorülotének a v í z v á l a s z t ó j a , A cikiest számos térképvázlat egészíti k i ,
FEDA TÓ
9 3 . V O D O V O Z O V , S z , A , :- A Balhas tó kutatásáról tartott ér t e k e z l e t . / I z v . A . N . 2 , s z . 1 6 2 , p . /
Lásd még 65.
FG TENGER. OCEANOGRÁFIA
99* IAMONT,Ewing és HEEZEN,Bruce H . : A-Lámont g eol ógi ai obszer
vatórium oceanográfiai k ut a t á s a i. /G-eogr, Rév. 503-535. p . / 100, GUILCHER,André: Adatok az A dr ia h id r o l ó g iá já h o z , / A n n , G , 4 3 7 -
4 4 1 . p . /
A t r i e s z t i T n l a s s z o g r á f i a i In té ze t k: ad ványai al apján közli az A d r ia t e n g e r j ó r á s á r a , sz in ti n g a do z ás ár a , a Földközi t e n ger közepes s z i n t jé n e k emelkedésére, a tengervíz hőmérsék
letére ás sótartalmára vonatkozó legújabb kutatások eredmé
n y e i t . . •
10 1. KáZANCEV, E . N , : U jabb-adat ok a Ivászpi tó s z i n tj ér ől , a X V I I I . szá
zad végén és a XIX, század elej én. / I z v , V G O -^49-550. p , /.
A cikkben fe ls o ro lt adatok egy kaszpímenti nagybirtok és ha*- l ás za ti vál lal at vezetőjének az asztr'-.hani halgazdasági tud, kutató intézetben őrzött fel jegyz éseiből származnak. A f e l jegyzések az 1773-1325 évekre szólnak s azt b i zo n y í tj á k , hogy a századfordulón a Kászpi. szi nt je magasan á l l o t t , 1730- tól 1300-ig lassan emelkedett, 1300-tól 1310-ig meredeken
emelkedett, 1310 és 1325 között ugyanolyan meredeken apadt.
A legmagasabb és a l o g 'l a cs on y a bb v íz á llá s közötti különbség ogy korábbi becslés szorint 10 l á t r /
3 ,2
m/ v o l t , ' Ezt a korábbi becslést a most közölt föl jegyzés ok ig a z o l já k .
102, . Z E N X E V I C 3 , L , A . : A legújabb o c ganalógiái kutatások a-Csendes óceán északnyugati ré5z.ébon^--/Izv.ü.N. 4 , s z , 2 6 - 3 7 . p . / Lásd még 4 2 1 ,
FG4 , TENGERFENÉK
103, NEJSTA D T , H . I . : E. V.Korenyeva könyve: a jelenkori tongori aló- ■ dékek tanulmányozása a spóra-pollen a n a lí z i s módszerével.
/ I z v . A . N. 2. sz . 1 4 3 - 1 4 4 . p . /
104, S M I T H , D . B . : A t e n g e r i e n ' k kavicsmozgásának f e l f e d e z é s e rédió- a k t iv módszerekkel / G e o g r . J . 3 4 3 - 3 4 6 . p . /
« z angol tengerpart e g y i k ' pontján 1956 tavaszán végrehajtott k í s é r l e t r ő l s z ó l ó ' j e l e n t é s . R a d i o a k t i v i z á l t , azonos, nagyságú kavicsokból kisugárzó gamma sugarak kép ezik a mérés a l a pj á t.
A kavicsokat kis terü let en szórták a tengerbe / kb 2x3 m/. A ' kiszórás helyét szabatosan meghatározták és prociziós műszerek
kel k í sé r té k a kavicsok rrrzgását. A kavicsok folyamatosan mo-
• zogtak D és Ny f e l é . A megtett leghosszabb ut 255 méter vo lt.
A kavicsokat mérsékelt szélben közepes magasságú hullámok g ör
get té k, A maximális szélerő a 3eaufort skálának 5-6 'erőssége vol t.
Lásd még 59 .
FGE TENGERVÍZ
105, E L L I 0 T , P , E . : Az USA és Mexico partmenti v i z e i környékének f i zikai a s z p ek tu s a i, / G e o g r , J , 4 5 6 - 4 6 5 , p , /
106, MA/éSZ IMOV, I . V. : Nutációs áll óv íz a Világtengeren és annak f ö l d r a j z i következményei, / I z v . , i . N . l . s z . 14-35. p , /
107* RICCARj5I , R i c c a r d o : tfj haladás a tengermélység ismeretében, / B o l l . S G I , 2 1 7 - 2 3 4 . p /
A kutatások történetét f o g l a l j a össze, különös figyelemmel az 1920 utáni kutatásokra, A második részben uj kutatási mód
szereket ismertet.
PGI TENGSRÍ/ÍOZGáSOK
108, MEDV3EV,V.SZi - AJ BU L.. T0V ,N, A. : " M e g j e l ö l t " homok használata a ten geri hordalék mozgásának tanulmányozásában. / I z v . A . N . 4 . sz.
9 9 - 1 0 2 . p , / . Lásd még 21 8,
FHA JÉG
10 9, HURTIG,The odor: Jég a Ke let i tenger partján, / Nat úr und Hóimat, 1 3 - 1 7 . p . /
A parti jégtakaró formakincsét ism er t et i.
FH3 GLECCSER
110, A V S Z J U K , G , A . : A jég hőmérséklete a gleccserekben. /T ru dü Inszt G e o g r , L X V I I , 6 3 - 1 4 1 . p . /
Két és fél oldal hosszan f e l s o r o lt irodalom fel do lgozásával ismerteti a problémát, A glec cs er e k hőmérsékleti típusainak e l t e r j e d é s é r ő l világtérképet közöl>
- 16 -
1 1 1
.
112 ,
11 3.
114.
1 1 5 .
116.
11 7, 118,
119.
1 2 0
.
121 ,
12 2 .
12 3.
KICK,7íilhelm; A Karakorum Qhogo Lungma g i eo cs o r ja / G e o g r , J . 9 3 - 9 6 . P . /
K0RZSE NYE VS ZKIJ,N ,é.,: A N a l i v k i n gleocsor típusáról, Izv.VGO 7 8 - 8 0 . p . / •
LANIö31&U,E*: A T i n g u i r i c a vulkán ős * a- kö zé p cs il ei Magas Kor- d i l l e r á k gleccscral okulás.?. /p e te rm .M . 192-195. p ; / ' ' P E E L , R . F . : F e l s z í n i gleccserárkolások m et sz e te i. / G e o g r . J .
483-487. p J ' '' ' '
THRONjK, : Gloccsorkutatási tanfolyam T i ro lb a n , /Érék* 8 2 . p . / PKI . JÉGTAKARÓ
A V S Z J U K , G . A , - MARKOVjK;K; - S U M S Z K I J , P . A , : A Dőli Sarkvidék hideg s i v a t a g i , / I z v . A.N.4-, s z , 1 6 - 2 5 . p . /
PHU HÓ, HÓTAKARÓ
KO TL JA KO V ,V « M, : A' hó ős a hótakaró tanulmányozásának kérdésé*
bon rendezett h i v a t a l k ö z i é r t e k e z l e t , / i z v . A . N , 4 , s z . 1 6 0 , p . / KÜHLB S CH BI D E M A N T E L , I. : A» hót-karó tartama Európában. /Petorm,
M . 1 8 5 - 1 9 2 , p , /
A tanulmány az 1953-ban lezárt kutatások ös sz e fo g la lá sa } -amely
nek tómája "A hótakaró tartama az ószaki fő i te k é n " v o l t . Fo
galmilag szerző sze rint "a hót akaró tartamán a 'h ót a ka r d é l e t tartamát f e l ö l e l ő napok közepes száma é r te n d ő ". Az alkalmazott metodika rövid megvilágítása után a szerző sorban a n a l i z á l j a
a hótakaró tartamát a mediterrán térségben, Nyugateurópában, / I z l a n d o t és a skandináv o rs z ág o ka t• is b e l e é r t v e / , Középeu- rópában, Kelet és Dé lk elé teurópában. Összefoglalásában a s z e r ző megállapít j a , hogy "Európában - Nyugateurópa k iv é t e l é v e l - a hótakaró tartama k ele ti és és zaki irányban nö ve ksz ik, mi
közben a hótakarós napok növekvő száma az egyes hót akaró-pe
riódusok csökkenését k í s é r i . . . " Kontinentális égh ajlaton a
•hideg évszakban anticiklonos időjárá’s ur aik d ik , . . amelyek megfelelő hőmérsékleti és csapadékviszonyok között a tél de
rekán tartós hótakaró kialakulásának k e d v e z . . , " '
L V O V I C S , M . I , : Hóolvadáskor beálló melegházi h atá s. / I z v . V G O 5 2 6 - 5 3 1 . P . /
FK KLIMATOLOGIA
B I R O T , P a u l : Az általános légkörzés elméleteinek f e j l ő d é s e . /x.nn.G, 31-97. p . /
Az alapul szolgáló ki i n du ló tények tömör ö ss zefoglal Is a után ismerteti C , G . Rossby elméletét, megkísérli a k l a s s z i k u s "mo- delekk el való e g y e z t e t é s t " , a n a l i z á l j a Ri eh l , Palmen és Starr és Queney elm él et e it .
BUCSINSZKIJ, I . E . : K i j e v i Metőoro lógi ai Obszervatórium 100 éve. / I z v . V G O 3 9 0 - 3 9 2 , p. /
1 9 5 5 i évi meteorológiai megfigyelések az lsére megyében. / Ré v , G e o . A l p . 741*-743. p . /
PÉDELABORDE, P . : Klimaproblémák a mediterrán vil ág északi pere
mén, / A n n . G , 1 5 - 3 9 , /
A munka célját és módszerét a bevezetés a következőképen j e l lemzi: "A s t a t i s z t i k a i adatot a magassági dinamika tényeit és a f e l s z i n i tényezőket kombinálva lehetőnek véltük-megérteni azokat az el l e n t é t e k e t , amelyek olyan közelfekvő régiók, mint egyrészt Lyon és Marséi 1 les, másrészt é.quitánia és a Provenco
/
é g h a jl a t i elemeiben u ra lk od n a k ," A csapadékviszonyok, a c i k lo njárások, a frontok ré s z l e te s a n a l í z i s e al apján m eg ái lap ít ják a ciklonos esőzések tö rvén yszerű ségeit, az esőzések magas- foku l a b i l i t á s á t és az esőzések kiv ál tá s ib a n több ok kombiná
c i ó j á t ,
124, WEISCHET,Wolfgang: Kli m atológiai • szemléletmódszerek t ér b el i d i f f e r e n c i á l á s a , / S r d k , 1 0 9 - 1 2 1 . p . /
12 5, ZAMORSZKIJ,A , D . : Az-első orosz-meteorológiai szótér. / S z e r z ő i : Sz ,P ,H ro m o v és L , I .Mamentova/. / I z v . V G O . 4 7 4 , p . /
Lásd még 4 4 1 , 463*
FKA LÉGKÖ.R
126, FIORE,Enzo - SCIACCHIT..NO, Angol o: Felhők, h u l l ó c s i l l a g o k és szelek a magas légkörben. / U n i v e r s o , 6 1 1 - 6 1 6 . p , /
FKAH HŐMÉRSÉKLET
127, L J A H O V , M , E . : A léghőmérséklet- ingadozásai a XIX; és XX, sz áz ad ban az északi f ' l t e k e ke leteurópai szektorában. / i z v . A . N .
5 , s z . 74-SO, p . /
Rövid tö r t é n e t i , irodalmi és metodológiai áttekintés
41
tán szer ző m e g á ll a p í tj a , hogy a hőmérséklet felmelogedése az utó bbi évtizedekben fe lt e h e t ő le g 'a meteorológiai állomásokul szolgáló városok növekedésére vezethető v i s s z a . Mindenesetre t ' n y ,hogy az éghajlat felmelegedése a XIX, és a XX, században f ő leg a hideg ' vszak .felmelegedésének tu laj do n íth at ó, Arra a kér dé sre , v á j j o n a felmelegedés állandó vagy ingadozó f o l y a mat-e, szerző v ál as z a úgy s z ó l , hogy a történeti adatok s z e rin t az égha jla t nem folyamatosan v ál to zo tt, hanem a v ál to z á
sok ingadozó jell egű ek voltak a múltban, másodszor a' legutób
bi másfél századon belül a. hőmérsékletek bizonyos középérték körül ingadoznak. A rendelkezésre álló adatok al apján a j e l e n kori felmelegedés kezdetét szerző 1394-re t e s z i , a felme lege dés kezdetben csak a t é l i évszakra ter jed t k i , a XX. század huszas évei óta azonban m 'r a nyári hónapok felmelegedése is . megállapítható.
Lásd még 79*
FKB LÉGNEDVESSÉG, PÁROLGÁS ■
12 8 , BUDAGOVSZKIJ,A, I . : A párolgás alaptörvényei a sztyeppzónában.
/ I z v « A . N , 3 . sz. 2 3 - 3 2 . p , /
FKE CSAPADÉK
\
12 9, A R H I P O V A , E , P , : ** zivataros napok közepes száma e lo s zl á s á nak térképe az újonnan f e lt ö r t szűz- és ugarföldeken, / I z v . V G O 1 8 9 - 1 9 0 , p ; /
13 0, GREGORY,S. : Regionális v ar iác iók a Brit szi get ek csapadékában / G e o g r . J , 347-353.p . /
Négy régió csapadékában beálló változások megfigyeléséről számol be. M e gá l la pí tj a három régióban a csapadékmennyiség hasonló növekedését 1381 és- 195 0 között, eltérés csak a n e
gyedik régióban mutatkozott. Következtetése: a Brit s z i g et ek csap .dák szempontjából-két r é s z r e , az Északnyugatra és a töb
bi terülotre oszthatók.
FKK IDŐJiÍRj.S, LÉGTÖMEGEK
13 1. JE TU-CSENG-KU CSENG-CSé.0: JT i be t i • folföld hatása Mn?. légkör- záséra és i dő járás ár"1.. / l z v , A . N , 2 #sz.. 1 2 7 - 1 3 9 . p . / ^ ‘ 13 2. P IN N A, M a ri é: Modorn-szemléletek az általános 1 égkör zé srő l,
/ U n i v o r s o , 4 0 3 ^ 4 2 0 ^ . /
13 3. P S E NI CS NI J, ;. , Ja . : -Íz és zak i fá i t oka lég kö rzé sti pus ai st at i s zt i- ‘ kai összefüggéseinek kérdéséhez, / I z v . ^ . N ,
3
, s z . 7 7 - 8 3 . p . /FKO ÉG£L JLáT .
134 .
IV;. N 0V ,N .N . : Madhia Pradosh állam éghajlatának je ll em zés e./ I z v . Y G O 3 0 - 4 3 . p . / ' '
13 5. MURRI,:,lfrodot V á l t o z i k az ég h aj lat ? / U n i v o r s o , 219-223. p . / L közeljövő ki ima változásainak lehetőségét v i z s g á l j a .
1 3 6 . TULLOT, Inoconcio Pont: Szahara szárazságának okai. / E s t .
Goog r. 6 1 - 7 3 . p . / .
137. ZLiHÖRS Z K I J ,A . D . : , z éghajlat fogalmi meghatározása. / I z v . V G O
3 8 9 . p . / • • ' . ■ ■ ■ ’
Az atmoszferikus jelenségek bonyolult folyamatának rövid el őa dása után a szerző az éghaj lat ot a következőképen d e f i n i á l j a :
" É g h a jl at na k a szó f i z i k a i értelmében azokat a légköri f o l y a matokat nevezzük / j e l e n s é g e k , i d ő j á r á s / , amelyeket valamely
adott helyen bizonyos többéves történeti időközben m eg f ig y e l tek. Szűkebb értelemben é g h a jl at o n valamely helyen bizonyos több év időtartamban megfigyelt időjárás történeti ös sz e ss é
gének s t a t i s z t i k a i saj átosságai ér ten d ők ."
LásÖ még 451.
PKOZ ZGHAJL-.TI ZÓNÚK
13 8. BUGAEV,V,é,. : Pöld é g h a jl at ai n ak természetes • övezetes ősz-- ' ' tályozása" Kajgorodov A , I , könyve. / i z v . ^ . N . 4 . s z # 1 4 6 - 1 5 1 . p . / 139. KONCEK,Mikulás: A természetes klímátőrületek elhatárolásának
k r i t é r i u m a i , / G o o g r . C a s o p i s , 1 0 7 - 1 1 2 . p,/- S zlovák szöveg orosz ós német k i v o n a tt a l,
PKU ' MIKROKLÍMA
14 0. 'MILLER,Dávid H , : Ny 3,11 fenyő erdők hatása a napközi hőmérséklet
re a S i e r r a Nevadaban, /G oo g r, R o v . 2 0 9 - 2 1 3 . p . / PKZ . ÉGK^JLciTINGADOZÁS OK, PALEOKLIf/LTOLÓGIA
141. B O R I S Z O V , A , A . : Krüm-éghaj latának ingadozásai történeti időkben, / I z v 5G0-5 3 2 - 5 4 0 . p,/~
Lásd még 135.
PO BIOGEOGRAFIA
1 4 2 . HUTNER,SfcK. és s z e r z ő t á r s a i : Biokémiai fö l d r a j z . Legújabb vitsminkutatás ok néhány aspektusa, / G o o g r . R é v , 4 0 4 - 4 0 8 . p , / Lásd még 48 7.
POB ANT ROP OG E OG RAFIA Lásd: 2 0 3 .
- 19 -
- 20 -
FÖD ÁLLATFÖLD ELi J Z
1 4 3 , K I R I K O V , S z , V , : A szerves lények-változékonysága és életkörül
ményeik f ö l d r a j z i sa já t o s s á g a i . / I z v * A . N . 3 , s z , 3 3 - 3 9 . p . /
Szerző L . S z . B e r g n e k abból a tételéből indul k i , amely szerint a " f ö l d r a j z i táj a szerves lényeket meghatározott irányban va riá c ió ra k é n y s z e r í t i , " L e s z ö g e z i , hogy vannak tények, ame
lyek Bergnek Darwintól származó tétele mellett sz óln ak , más tényei azonban csők részben szólnak m el le tt e . Különböző sztyop és tajgalakó állatokon / ü r g e , hörcsög, hód és róka/ végzett kutatásai al apján, amelyeknek adatait több táblázatban k ö z l i , m eg ál la pí tj a , hogy a bizonyos irányba kén y sz er it e tt variáció
sokkal bonyolultabb je l e n s é g , mintsem ezt L . S z . B e r g go ndol
ta volt, Han gsúlyozza, hogy bizonyos területeken belül az egyirá nyu var iáció he lyett k i f e j e z e t t polimorfizmus á l l a p í t ható meg,
144, S Z I R O V C S K O V S Z X I J , 3 . E . : ^ zcogeográfia az első összszövetsJgi é rt ek ez let en , / i z v . A . N .
3
. s z , 1 5 3 . p . / 'FOH NÖVÉNYFÖLD R..JZ •
r
14 5, BtJCHWALD,K.: Növónyszociológiai és lelőh ely ism ere ti kutatások jelentősége a te l ep í té s ek e l h e l y e z é s é r e . / N a t ú r u. Lands*h, 5 0 - 5 3 . p . /
Az elméleti f ej te get ése kot négy példán k e r e s z t ü l v ilá gí tj a meg a szer ző,
1 4 6 , D A V I S , P . H i A Van tó és a török Kurdis ztá n, Növénykutató uta
zás / G e o g r . J . 1 5 6 - 1 6 6 . p . /
1 4 7 , FEDOROV^., R « V . : Néhány• f ü v e s ■növény pollenjének légi utón-tör
tént szóródása, / i z v . A . Ü , 1 , s z . 1 0 4 - 1 0 9 , p . /
14 8, I S Z A G S E N K O , ^ . G . : ... K a r é l i a i földszoros ta jg ijáról. / i z v . V G O 1 6 4 - 1 6 6 , p . /
14 9, KOJNOVjM.M.: A S z t a n i s z l á v terület kárpáti rayonjai hegyi r é t j e i n e k természeti -f öld raj zi jellemzése. /Geo S z b, Lvov,
-
3
. 6 2 - 7 9 . p . / ' ■ *1 5 0 , S z a h a l i n növénytakarója, Sz o rk . PavJLovszki j , S , N , /G eo gr , S z b o r n i k , G e o g r , O b s c s . , Tóm.8 . / .
A SzU F ö ld ra jz i Társ a s aga. központi kiadványsorozatának 1956.
évi száma cikkeket közöl S z a h a l i n növényzetének v e r t i k á l i s és h o r i z o n t á l i s e l o s z l á s ' r ó l , valamint egyes kisebb tájakról, A végén re gi s zt er t közöl a l a t i n növénynovekről,
1 5 1 , VINOGR-.DOV,B.V,: Geológiai kutatások geobotanikai módszerei
rő l tartott tanácskozás, /lzv,-VGO 493-494, p , / Lásd még 39? 189.
-FOHE ERDŐK NÖVÁNTFÖLDRAJZL 1
15 2, BEUERMENN,Arnold:-A Poloponosos er d ő v i s z q n y a i , különös teki n
t et t el az erdőirtásra és ^az erdősítésre,' / E r d k , 1 2 2 - 1 3 5 . p . / Dél-Európának e, már az ókorban is könyörtelenül irtott,* er
dőterületén végzett a szerző h el y szí n i kut a tá s o k at . L e í r j a a legfontosabb f a f a j t á k ökológiai f e l t é t e l e i t . Cikkének má
sodik részében az erdő pusztulás gazdasági és é g h a jl at i okait t ár ja f e l , v á z o l ja az erózió gyorsuló menetét az ordőtakaró-
jától megfosztott tá ja k o n , a végül az erdősítés maszaki, pénzügyi-és társadalmi f e l t é t e l e i t f o g l a l j a ös sze, ' 153, G A L I N , M , Á . : Krüm déli partmenti erdeiben. / G e o g r ,. S . 1 , sz ,
1 6 - 1 9 . p * / ' .
- 2.1 -
154. P LES N I K , Pa v o1: L z erdők f ö l d r a j z a ős a fölső erdőhatár magái- lapitásának módszere. / G e o g r . G a s o p i s , 1 2 1 - 1 2 6 . p . /
Szlovák-szöveg orosz ós német k i v o n a tt a l.
1 5 5 . SUBáEV,I,P,-: I Nyugat s z i b i r iái a l f ö l d erdős l á p j a i . / I z v . VGO 167-168.p . /
PÖHK F3 NOLÓG Iá
1~~, SZEMENOVu TJáN-SáNSZiCJá,á.M. : Goobotanikai kutatások- fenoléi ' giai megfigyelések metodikája. /l .N .B ej de ma n könyve/. / I z v . VGO. 2 1 4 r p . /
FŐM ORVOSI FÖLDRáJZ
157. Gá JDUSEK, C a r l e t o n ' D . : • Vérzéses • láz Ázsiában-. Orvos-ökológiai p r o b l é m a . / Geogr.Rev. 2 0 - 4 2 . p . /
153, LE S LI E, Ban ks á . : L betegségek eltör jedósónok. f ö l d r a j z i irá n g a i.
/ G e o g r , J . 1 6 7 - 1 7 6 . p . /
PV KÉMIál FÖLDRAJZ Lásd: 14 2, 17 9, 21 4.
G
G E O M O R F O L Ó G I A
159. GálLLEUX, L ndró ós TRIÓÉRT, Jean: .1 morfológiai tények osztá- ' lyozása, / á n n . G . 16 5 - 1 3 6 , p . /
Szerz ők ?,kót osztályozási alapelvet különböztetnek meg: a • dinamikust' ós a d i m e n z i o n á l i s a t , L dinamikus alapelv a f o r mákat az azokat létrehozó mechanizmusok sze ri nt o sz tá ly o z z a ” , á. ré s z l e te s k i f e j t é s a következő szempontok szerint tör tén ik:
a minőségi és mennyiségi ismérv a geomorfológiában, a di nami
kus princípium, a rangsor / E c h e l l o / fogalmának alkalmazása.
Végső következtetésük igy h an g z i k: "á geomorfológiai tények komplexitása nem tűri egye tle n osztályozási séma k id o lg o z á sát. Több osztályozási rendszert ke ll egyid ejű leg f e l h a s z n á l n i , amelyek egyenként a tények különböző aspektusán ny ugsza
nak".- ' *
160. C I S Z , P . N . : M.V.Lomonoszov geomorfológiai gon d o la t ai ró l . / G o o , S z b . Lvov, 3, 1 2 8 - 1 3 3 . p . /
161. MESCSERJAlvOV,Ju.á. • - T I ; í 0 P E E V , D . á . : Francia geomorfológiai fo l y ó i r a t . / I z v . x á . N . 4. s z . 121-127. p . / .
áz 1950 év óta megjelenő "Revue de góomorphölogie dynamique"
ismertetése; '
16 2. f- , S Z I M 0 V , I , P , : VTilliarr Morris Bavis szerepe a jelenk ori g eo morfológia fejl ő dé sé b en , / I z v . á . N . l * s z . 1 2 2 - 1 2 7 , p , /
Bevezetőben a szerző m e g á l la p í t ja , hogy bár a könyv geomorfo
lógiai f e j e z e t e igen rö v i d , mégis mértékadónak k e l l .tekinteni abban, hogy az amerikai geomorfológiának ha nem is uralkodó, de l eg el te rj ed te b b szempontjait k é p v i s e l i ; mert a f e j e z e t sz er ző je nyolc vezető amerikai goomorfológus közreműködésével i rt a meg a f e j e z e t e t ,
0
a kéziratot h rom ellenőrző s z e r k e s z tő hagyta jóvá. Hangsúlyozza továbbá Geraszimov p ro fes szo r, hogy 5 ° évvel ez elő tt valamennyi amerikai geográfus geomorfo- légus Vo lt, a régi legkiválóbb amerikai geomorfológusok tanit- ványa. á f e j e z e t szer zői a legnagyobb elismerés hangján s z ó l nak D a v i s r ő l , aki megteremtette a "geomorfológia f i l o z ó f i á j á t "Röviden ismertetik a geomorfológia hanyatlását a század h a r madik évtize déb en s azután áttérnek az aj amerikai geomorfo
lógia ki a l a k ul ás ár a és f e j l ő d é s é r e . E z . a z isk ol a megszabadult a "kánonoktól és dogmáktól1', uj elméleti koncepciókat terem
tett / t a s e l e v e l / ? elmélyült a " k i s e b b térségek és a s p e c i f i k u s , egyéni jelenségek v i z s g á l a t i b a " es számos kérdésben el tért Davis elméleteitől^ Geraszimov pr ofesszor cikkének további részében részlete se n ismerteti a könyv nyomán az uj amerikai geomorfológia f ő i r á n y a i t , kiemelve a következő uj k u t a tá s te r ü l et ek et : Oldási folyamatok v i z s g á l a t a ; a p e r i g l a c i á l i s és az eolikus folyamatok kutatása, vulkánikus folyama
tok tanulmányozása, s t b „ , röviden jellemezve az egyes ameri
kai szerzők munkásságát és á l l á s p o n t j a i t , A cik k befejező ré- ■ sze Davis munkásságának a n a l i t i k u s érték elé se , rámutatván a z • amerikai szer zők ellenté te s és részben ellentmondó Ít é le t é r e ,
"Az amerikai geomorfológusok kiábrándulása Davisből azonban nem csökkentheti Davis óriási történeti szerepét a jelenkori geomorfológiai fe jl őd és b en " - f e j e z i be Geraszimov professzor ci kkét,
16 3. P A N O V j D . G . : A D é l i Sarkvidék geomorfolégiájának rövid v ázl at a.
/ I z v . A . N , 6 , s z . 1 7 - 3 5 . p . /
A hosszabb, kimeritő tanulmány a következő részekre ta g o l ó d i k : A D é l i • sarkvidék struktúrájának és paleogeográfiájának al apv onásai, A jelenkori eljeg es ed és és annak morfológiai j e lentősége. / K o n t i n e n t á l i s jé g te r ü l e t. Hagységi elj egesedés ter ül et e. Partmenti e lj e g e s e d é s . El je ge s ed et t s z i g e t e k / . Az A n ta rk ti sz f e l s z i h t i p u s a i , A táblás / p l a t f o r m o s / morfostruk-
turás f e l s z i n t i p u s a i , A g e o s z i n k l i n á l i s morfostrukturáju f e l s z i n t i p u s o k . A cikket több térképvázlat és ré szletes b i b l i ográfia e g é s z i t i k i ,
164, PLÁNRÓL,Xavier de: Adalékok a 'n y u g a t i Toros és peremsikságai geomorf g l ór i áj áh oz . / R e v . G e o . A l p , 609-686, p „ /
Több éven át végzett h e l y s z i n i kutatások eredményeiről s z á mol be a sz e rz ő,
165* PRONICSSV;*,M,V,-BVENTOV,Ja.Sz. : A z • északnyugati Kászpi-mellék geomorfológiai a d a t a i , / i z v , A . N , 1 . s z . 7 2 - 7 8 . p . /
1 6 6 . SCHMITTH3NNER,H.: A geomorfo 1 <igia. ' mint a f ö l d r a j z i d i s c i p l i n a ke let k ez és e / 1 3 6 9 - 1 9 0 5 . / P et er m . M . 257-268 p . /
A tudományos megismerés és ér tékelés szakadatlan v ált oz ása , t é t e l e k és felv eté se k e l e jt é s e és f e l u j i t á s a , á t a l a k it ás a és f e l ü l v i z s g á l a t a a tudományos fe jl ő d é s szükségszerü utja„
• Ebből a tételből indul ki a ci k k, " A tudomány nem k a n o n i z á l h a t? ” ez a mondat a bevezető gondolatmenet lényege, Ez azonban' nem j e l e n t i az t, mintha a geomorfológia mint a földrajztudomány egy ágazatának f ej l őd és tör tén ete történeti-archeológia! ás a
tással volna egyértelmű. Szerző csak a fejlődé s nagy vona la it k i v á n j a fel v á zo l ni * Richfchofen, Suess és Albert' Penck, rö vid emlitése után R i tt o r , mint a morfológia fogalmának első a l kalmazójáról s z ó l , majd a csaknem t e l je se n e l f e l e d e t t Peschel g on d ol ata it a n a l i z á l j a , aki R i t t e r r e l szakított és munkáját Humboldt müvéhez k a pc so lta , Reclus hosszabb és L y e l l rövidebb tárgyalása után Ramsay és a svájci iskola részletes tár gyalá
sa követ ke zik, majd Saussure és a • glaciológusok - V é n e t ? Oharpent ie r , Por bős. Tyndr.il, stb,. tudományos munkásságának m éltatása. Ezt követi Rich th of en munkásságának beható ismer-
