5t OKLEVÉL-SZÓTÁR

Teljes szövegt

(1)PÓTLÉK. MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁRHOZ. MAGYAR. OKLEVÉL-SZÓTÁR RÉGI OKLEVELEKBEN ÉS EGYÉB IRATOKBAN. ELFORDULÓ MAGYAR SZÓK GYJTEMÉNYE LEGNAGYOBB RÉSZÜKET GYJTÖTTE. SZAMOTA ISTVÁN A. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL SZÓTÁRRÁ SZERKESZTETTE. ZOLNAI GYULA. BUDAPEST KIADJA HORNYÁNSZKY VIKTOR 1906. 5t Ára fzve 24 korona, félbrkötésben 28 korona..

(2)

(3)

(4)

(5) r. ^. MAGYAR OKLEVEL-SZOTAR.

(6) SUPPLEMENTUM AD. LEXICON LINGUAE HUNGARICAE AEVI ANTIQUIOR. LEXICON VOCABULORUM HUNGARICORUM IN. DIPLOMATIBUS ALIISQUE SCRIPTIS QUAE REPERIRI POSSUNT VETUSTORU^. MAXIMA EX PARTE. iNDusTRiA. STEPHANI SZAMOTA. collectorum. JUSSU ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE. COMPOSUIT. JÚLIUS ZOLNAI. BUDAPESTINI. SÜMPTIBUS ET TYPIS VICTORIS HORNYÁNSZKY MCMII-MCMVI.

(7) r. r. POTLEK A r. ^. MAGYAR NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁRHOZ. MAGYAR. OKLEVÉL-SZÓTÁR RÉGI OKLEVELEKBEN ÉS EGYÉB IRATOKBAN. ELFORDULÓ. MAGYAR SZÓK GYJTEMÉNYE LEGNAGYOBB RÉSZÜKET GYJTÖTTE. SZAMOTA ISTVÁN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL SZÓTÁRRÁ SZERKESZTETTE. ZOLNAI GYULA. BUDAPEST KIADJA HORNYÁNSZKY VIKTOR KÖNYVKERESKEDÉSE 1902. — 1906.

(8) PH. 3áS. í^fRA^ 1^7?. t^Sny. OF. TO!^.

(9) :. BEVEZETÉS, A. A. szótár története.. M. T. Akadémia Nyelvtudományi Bizottsága 1896 március 14-iki. ülésében azzal a föladattal bízott meg, hogy Szamota István hátrahagyott adatait a Nyelvtörténeti Szótár. szótárrá dolgozzam. pótlékaképen. maga. azt a nevezetes célt tíizte. elé,. föl.. E. dlt. korai sírba. ifjú. történettudósunk*. hogy nyelvünk szókincsének legrégibb és legfontosabb magyar nyelv legrégibb hiteles és. adatait a tihanyi apátság 1055-iki alapítólevelétl, «mint a. emlékétl* kezdve. egykorú. —. amelyrl beható tanulmányt valamint a pontosság. táraink okleveleibl és egyéb irataiból,. oklevél-kiadásokból összegyííjti. nagy hiány érzete. azon. velek magyar szóanyagát. s. majdan szótár alakjában. sarkalta t, melyet a s. a mindennapi. nevezetesebb levél-. tekintetében legmegbízhatóbb. közzéteszi.. Nyelvtörténeti. életnek irodalmi. —. írt**. is. Szótár. mvekben. E. föladatra bizonyára. mutat épen. az. okle-. ritkábban jelentkez,. de mveltség- és nyelvtörténeti szempontból annál becsesebb szavait és kifejezéseit illetleg.. Szorgalmas méheként. kutatott és gyjtött tehát e tudós rövidre mért ifjúságának tavaszán,. hogy összehordja, amennyire lehet, a magyar léleknek puszta szavakban is történeteket beszél régi nyilatkozásait, s amint hátrahagyott jegyzetei mutatják, fáradhatatlanul dolgozott leginkább az Országos Levéltár^ továbbá a Nemzeti Múzeum, a pannonhalmi apátság^ a leleszi konvent, a veszprémi Tcáptalan s a Batthyány-család levéltáránah (Körmend) oklevelei és iratai között. A hasonlók ezrei közt találtam is két papírlapot, mely célját elárulja. Egyik így szól. magyar szók az Országos Levéltárban lev kiadatlan oklevelekbl (1526-ig) ». A «A Középkori Magyar Nyelv Szótára 1526-ig. (Csupán oklevelekbl. Fejér Cod. Dipl.. « Középkori. másik. :. nem jön zott,. st. tekintetbe.)* Szamota tehát. egyelre szótárrá dolgozni. totta. mert. nem. fkép. a mohácsi vész eltti szókincs adatait kutatta. azonban gyjtögetésében e koron jóval. túl is. s óhaj-. el- elkalando-. csekély számmal találni jegyzetei között a XVI. század közepérl és végérl,. a XVII-dikbl. kijegyzéseket.***. száz SzAMOTÁnak. fkép mveltségtörténeti érdek megy ugyan, de ez is csak parányi lappangó adatok tengerébl, amelynek kimerítéséhez nem egy, de. egészen e század utolsóeltti évtizedéig,. is,. A. hátrahagyott jegyzések száma ezerekre. a levéltárainkban. csöpp. ;. nem. rövid ifjúsága, de hosszú élete volna szükséges.. gyjtés szenvedélyes munkája közben érte a halál. Nem érhette meg nemhogy adataiból szótárt alkothasson, hanem azt sem, hogy annyi adalékot hordjon. SzAMOTÁt a. csak. azt,. össze, amennyit óhajtott, s. amennyibl. terve szerint, legalább egyelre,. meg. lehet. kezdeni. egy tekintélyesebb szótár egybeállítását. Az anyag azonban, melyet részint szavanként külön • Szül. *•. A. 1867-ben, meghalt 1895-ben.. tihanyi apátság 1055-iki. Nyelvtudom. Közlemények XXV. ***. k.. alapítólevele. 129. — 167.. 1.. mint a magyar nyelv legrégibb és. különnyomatban. is,. Legkéseibb adatai, amennyire emlékszem, az 1G83. évbl valók. hiteles és. egykorú emléke.. Budapest, 1895. (1.. pl.. az eceics-átalag cikkben)..

(10) BEVEZETÉS. VI. Írogatva, részint néhány jegyzkönyvben összeírva, azon nyersen hátrahagyott, így is igen nagy becs, a legrégibb szókincsnek jelentékeny részét felölel, s alkalmasnak látszott arra, hogy belle Akadémiánk máris szótárt készíttethessen, amely a további gyjtésnek és hasonló szótári egybeállításoknak alapjául szolgálhat. így határozta el magát az Akadémia arra, hogy Szamota hátrahagyott jegyzeteit megszerzi s bellük a Nyelvtörténeti Szótár pótlé-. kául e sorok írójával szótárt szerkesztet.. 1896 május havában, kerek tíz évvel ezeltt, vettem át az Akadémia ftitkári hivataezen hagyatékát, mely mintegy 20.000 nyolcadrét papirlapocskára írt rende-. lától Szamota. néhány legnagyobb részt srn dolgom természetesen az volt, hogy a külön lapokon zetlen följegyzésbl s. adatait. E. vagy nem,. is,. is. szóadatokat. állott.. szótári. Els. rendbe. foglalják-e a külön kijegyzések. rendezésbl kiderülvén, hogy a jegyzkönyvek. anyagát a külön lapok nem foglalják magukban, másik. nak. jegyzkönyvbl. talált. magukban. szedjem, mert csak így lehetett megállapítanom:. a jegyzkönyvek. teleírt. teendm az volt, hogy E munka nem. a szótár szerkesztése céljára használható alakot adjak.. ezen anyag-. minden. járt. nehézség nélkül a jegyzkönyvi följegyzések forrásjelzetei miatt, melyeknek csak egy részére nézve igazodhattam el könny szerrel SzAMOTÁnak néhány már megjelent adatközlése alapján.*. Mikor az így külön lapokra került adatokat az elbbi húszezernek rendjébe most már fölvehettem, az anyag áttanulmányozásának legfontosabb teendje várt rám, az t. i., hogy mind a. külön. SzAMOTÁtól. végigolvastam,. mind. irt,. a. jegyzkönyvekbl tlem. valamennyit, a több magyar. s. kijegyzett. adatokat. laponként. szót tartalmazó, illetleg. mondatos. följegyzé-. seknek minden egyes szavát fontosságuk, használhatóságuk megállapítása céljából különkülön vizsgálat alá vettem, a Nyelvtörténeti Szótárral, melyhez könyvemnek fzdnie kellett,. st. szavanként,. alakonként. adat. az. s. korát. meUett. vetettem, s e fáradságos volta. is. is. folyton figyelembe véve, véges-végig egybe-. munkában. érdekes. arra az eredményre. jutottam,. hogy a Szamota anyagából kiaknázott szótári adatok ismét több ezerrel megszaporodtak. Mert, amint már kifejeztem, a fáradhatatlan buzgalma és nagy. maga mint történettudós nem is ben maga csak egyetlen szót zett a papírdarabra, holott. szó. volt. is. még. sejthette.. A. Nagy számot tesznek azon. fontosnak,. talált. bennük. található.**. érdem gyjt merben. nyers anya-. melyeknek nyelvtörténeti becsét minden részletére nézve. jegyzeteiben,. got hagyott hátra. azt,. amelyet. kijegyzései,. melyek-. cími. rájegy-. sokszor. ezeken kívül megszámlálhatatlan más becses. is. és fontos. Nyelvtörténeti Szótárral való ez a folytonos egybevetés a szer-. idt fölemészt, de egyúttal legérdekesebb, mondhatnám legélvezeteEz az egybevetés mutatta meg, hogy a régi nyelvnek mennyi közönséges,. kesztés munkájának sok. sebb része *. A. volt.. alapítólevélrl szóló,. tihanyi. föntebb idézett dolgozatban,. évfolyamában kiadott Régi magyar megfigyelések-hen. s a Schlagli. a Természettudományi Közlöny 1894.. Murmelius kiadásához. Szójegyzék és. irt. jegyzetekben. **. Hogy. itt-ott. a. magyar szók értelmére nézve Szamota tévedett. szót látott az adatban s másat. személynevet. pl.. írt. is,. hogy ennek következtében más Az 1462-iki Baylo. s. címül a lapokra, mint kellett volna, az természetes dolog.. bájoló-nak vélte, holott alig lehet egyéh mint a bájol «certo, dimico. ;. kámpfen, streiten> igének. származéka ez ugyanis kötöhangzó nélkül ragos és képzs szánnazékokban {bajl-unk, bajl-akodik, bajl-ódik stb.) egészen közönséges a régi nyelvben, holott a bájol ige ragozásban és továbbképzésében mindig megtartja hangzóját. Az 1485-iki Bakfeyew név második tagjában Szamota a fejni igét látta s a szót bakfejönek értette, holott sokkal valószínbb, hogy bakfejünek csúfolták ama bizonyos Vincentiust. Az 1504-iki Kewpeto ;. személynevet a köpni igéhez tartozónak (spuens, spuckend). köp. ejtése régen általános volt,. míg a köp. wezeth alakot kötó'zö4-nek gondolta,. holott. vélte, holott a. köpü. fnév van benne, amelynek Az 1493-iki ketheAz 1282-iki Zemerche szót. ige kezdetben csak jiök alakkal volt járatos. a.. szemerké-nek gondolta, holott helyes olvasása. m. köt-vesszt. :. szemérce s. a.. (olv.. ketévesszét).. m. szömörce «rhus cotinus, farberbaum>, egyike. táj szavainknak, melyeket a régi nyelvbl eddig egyáltalában nem ismertünk. Az 1497-iki Kenderzyz adatban, amely nyilván csak tollhiba Kenderzy helyett, az összetett szó második tagját szösz-wok. azon ritkább. vélte, holott ez a. E. helybl kitetszleg. hibákat azonban. gyjtnk. alig lehet. a szerkesztés. más, mint. szi v. szíj. (L.. mindezeket a szótár illet helyein.). munkája közben bizonyára maga. is. helyreigazította volna..

(11) BEVEZETÉS. VII. mindennapi szava maradt ki nemcsak az e miatt méltatlanul ócsárolt Nyelvtörténeti Szótárból, mint e nemben els kísérletbl, hanem magukból a szavakkal egykorú régi szótárakból is.. Ez az egybevetés. nekem int. szolgálhatott. szóanyagának összegyjtése, amely elttünk, szakadatlanul törekednünk. felé. cél. mennyire kivihetetlen a nyelv teljes ha elérhetetlen eszményként lebeg is. tanulságul,. pedig,. Az egybevetéssel. kell.. az volt a célom,. hogy Szamota. minden olyan adatot, amely a régi szókincs ismegazdagítja vagy helyreigazítja. Ki kellett tehát a szótár. jegyzéseibl fölhasználjak szótáramban retét bármely tekintetben. kiegészíti,. —. ha még oly közönséges és jelentéktelennek látszó volt amelyet eddig adatokkal ki nem mutathattunk; ki kellett jegyeznem az eddig is is ismert szóknak minden ismeretlen alakját és használatmódját; ki kellett jegyeznem minden olyan adatot, mely a szók történetét az eddig ismertnél régibb idkig bírta visszavezetni, st számára jegyeznem minden szót. —. melyek a már kihaltak pályáján életüknek az eddig följegyzettnél késbbi nyilvánulását jelezhették. Mióta él a ma is divatban lev, mióta és meddig élt a már kiveszett szó?. azokat. —. is,. erre kellett ez utóbbi szempontból éber figyelemmel lennem.. melynek adatain bármely gyjt is könnyen átsiklanék, azok a Nyelvtört. Szótárénál több-kevesebb évtizeddel, néha egy-egy századdal is régibb. íme egy-két közönségesebb holott. szó,. bizonyságai az illet kifejezés használatmódjának.. Kepe:. 1561. és. 1566-iki adatait. idéznem. is. kellett,. Szótár. mert a Nyelvtört.. ilyen. régi példában sem tudja használatát bemutatni. Konyha: 1544-iki példáját sem mellzhettem, mert a NySz.-nak ilyen régi idézete sincs rá. OUó: 1545-iki adata is használhatónak bizonyult, mert a NySz. «forfex, schere» jelentéssel csak késbbrl idézi. Nyáron: ki gondolná,. NySz. csupán a XVII. század közepérl. Zrínyibl tudja idézni. Pajta: 1550-iki mondatát sem hagyhattam el, mert a NySz.-ban els adata csak 1584-bl való. Világtalan 1544-iki adata is fontosnak bizonyult, mert a Nyelvtört.. hogy 1584-iki elfordulása. ér valamit, pedig a. is. :. Szótár csak a XVII. századból idézhette, s a mi legérdekesebb, régi szótáraink Sándor István. eltt Stb.. — pedig stb.. közmondásban. is. Almafánk, almakása,. szerepel. :. vah. veti. általhoz, anyóka,. világtalannak árpaföld,. — mit. disznófej,. sem tudnak disznóláb,. e szóról.. megvagdal,. mézesbáb, mosogató-teknö, mozsárpattantyit, nyeregkápa, vacog, vásári és hasonló mindennapi szavainknak egész sokasága meg egyáltalában ismeretlenek a Nyelvtört. Szótárban.. Hogyan maradhat. ki százados használatú,. naponként ajkunkon forgó kifejezés a szótájól megkésve, véletlenül meg nem. rak egész sorozatából, míg valamelyik szótáríró figyelme,. akad. rajta. eiTe nézve alig idézhetnék érdekesebb példát az Oklevél-Szótár rézpor szavánál.. :. Ismerték és így hívták a porzót, amint a Nádasdy-féle század közepén. :. «attam eé porozora (értsd. :. es rez port» «fel font rez port». Alig hihet,. porzótartóra),. s. íme, a. szemük eltt lev. írószer. is. «ueres uiazt. al». nevérl. volna íróasztalukon a jmrozó megfeledkeztek szótárukban. A rézpor. ott is. elször tudtommal Czuczor-Fogarasinál, a Nagy Szótár. magyar szókincs. kiben rez por. már a XVI.. hogy Molnár Albert és Pápai Páriz uraméknak. a XVII., illetleg XVIII. század elején maguknak a rézporral,. adatai mutatják,. iratok. ne. állt. V.. kötetében. (1870). bele. kerül. a. hivatalos lajstromába.. a Nyelvtört. Szótárban, amelyet csak régi szótárak értelmezései világítanak meg, anélkül hogy eredeti idézetek szemléltetnék használatuk módját. Az ily szókra néha késeibb idézet fölvételét sem lehetett szükségtelennek tartanom. Ilyenek foltoz,. Számtalan az olyan. sz. is. :. kefe, elneveti. sok közé). magát. stb.. (az. én szemem ell. is. csaknem. elsiklott,. ezért került. már csak a. Pótlá-. stb.. Nyelvtört. Szótárral való ez a folytonos egybevetés mily lassúvá tette az anyag áttanulmányozását, azt mondanom sem kell. Csupán azt a hiányát említem itt meg a Nyelvtört.. Hogy a. Szótárnak, hogy az adatok keltét. — egy-két. oklevélbeli szót kivéve. — általában. nem. szokta. a forrásjegyzékbl kell a kutatós hogy ennélfogTa azt minden egyes idézetnél nak megtudnia; minthogy pedig a források közt olyan gyjtemények is vannak, melyeknek. jelezni,.

(12) BEVEZETÉS. Vra. es. egyes részei különböz, egymástól néha messze. években keltek, a kutatónak. ben, ha az adat korát ismerni akarja, magát a forrást kell megtekintenie. ;. az. ily esetek-. meg egyenesen. megtéveszt körülmény, hogy a Nyelvtört. Szótár adatai idrend tekintetében a legnagyobb pontatlansággal, jóformán csak találomra vannak egymás mellé állítva, úgyhogy nem egyszer a legrégibb adatot nem az els, hanem a harmadik-negyedik,. ben fedezhetjük Mikor. ily. st néha épen. az utolsó idézet-. föl.. módon. a SzAMOTÁtól hátrahagyott anyagot szótáram. céljára. teljesen. áttanul-. kellen rendbe szedtem, a végleges megszerkesztésben újabb hátráltató körülmény eltt találtam magamat. Aki valaha másnak adataiból szótárt szerkesztett, s akinek lelkében a tudományos haladás f mozgatója és irányitója, a kétkedés mködni meg mányoztam, kiaknáztam. nem. sznt. :. az. meg. s. fogja érteni, hogy az én lelkemben. nem. is,. egyszer,. nem. százszor,. is. ha helyes is, nem hézagos-e nincs-e az eredeti iratban valami, ami a minden magyarázat nélkül vagy elégtelen tájékozással kijegyzett szónak használatára nagyobb vagy teljes AÓlágot vethetne ? Mert bármennyire megbízhatóknak bizonyultak is SzAMOTÁnak fkép az oklevelekbl való kijegyzései, föl-fölébredt a kétség nyugtalanító érzete. :. helyes-e. Szamota kijegyzése,. s. ;. néha egyetlen bet elnézése vagy félreismerése is messze eltéríthet bennünket a dolog igazi mivoltától.* Ennélfogva ahol valami kétségem támadt és természetemnél fogva támadt annyiszor, hogy meg nem számlálhatnám legtöbb esetben magam kerestem meg, amennyiben lehetséges volt, a kérdéses helyeket, vagy olyanokat kértem föl a tévedés emberi dolog,. s. —. —. megnézésükre, akiknek a forrás megtekintése kezük ügyébe. esett.. Az elbbi esetekben. a. magam megersít így szava, az utóbbiakban az illet tudósra hivatkozás szolgáljon nagyobb hitelül. Szamota valamennp adatának az eredeti forrásokkal való egybevetése nemcsak szükségtelen volt, hanem egyenesen kivihetetlen is. Az adatokat ugyanis Szamota részben olyan forrásokból jegyezte. ki,. melyek az. más elrendezés. halála óta. már. alá kerültek, melyeket tehát az. némely adatai az eredeti iratok olyan tömeközelebbi jelzés nélkül, hogy megkeresésükre nem órák, hanem hónapok kellettek gébl valók volna olyan följegyzések is maradtak tle, melyeknek forrását minden nyomozás, találgatás jelzései alapján megtalálni. lehetetlen volt. ;. ;. kérdezsködés dacára sem lehetett az rövidített jelzésébl megállapítani s végül akadt néhány olyan adata is, melynek forrását nem jegyezte volt meg, részint talán azért, mert maga úgy is tudta volna, részint mert oda írni, emberi gyarlóságból, elfeledte. Én az ilyen és. ellen. ;. nem. rizhetett,. bizonytalan. forrású. és. forrásjelzet. fontosak, szótáramban, de az igazsághoz híven az adat. nélküli. adatokat. idézem,. is. ha. mindennem kétségérl vagy kérd-. vagy a forrásjegyzékben tett megjegyzéssel figyelmessé teszem az olvasót. Mármost midn a szerkesztésben Szamota adatainak ellenrzésére került a sor, olyan mozzanat merült föl amúgy is hosszú idre nyúló munkámban, amely nemcsak lassúbbá tette a szótár készülését, hanem ellenállhatatlan ervel kényszerített arra, hogy a Nyelvtudományi amiért talán Bizottság megállapította föladatomtól bizonyos mértékben eltérjek, illetleg hogy többet tegyek, mint amennyi kötelességemi volt kitzve. nem fog érni szemrehányás. jellel,. —. —. Midn. ugyanis Szamota adatait keresve,. srn. összerótt, terjedelmes oklevelek s. még. terje-. delmesebb, kötetté vastagodó urbáriumok szóerdején kellett végig törtetnem, az ismeretlen SzAMOTÁtól ki. nem. jegyzett, érdekesebbnél érdekesebb, fontosabbnál fontosabb. és kifejezéseknek olyan tömege tárult elém,. hogy ezeket. régi. s. szóknak. tudomány számára hogy míg SzAMOTÁnak. észrevétlenül, a. is elrejtve hagynom erkölcsi lehetetlenség volt. így történt, egy-egy kétes adatát a forrásban megtalálhattam, számtalan olyan szót és kifejezést jegyez-. tovább. hettem. Fleg. ki,. melyeket Szamota vagy nem olvasott, vagy lényegtelennek. az Országos Levéltárnak Urbaria. •. ágyúnév. Példa lehet erre nézve az c.. ily. et. Conscripüones. módon Pótlásaim közé. cikkemet, Magj'ar Nyelv 1905. évf. 172. — 174.. 1.).. tartott s föl. cím gyjteményébl. jutott sarfatü szó története. nem. jegyzett.. lehetett és kellett. (1.. Egy. régi. magyar.

(13) BEVEZETÉS sok, nyelv- és mveltségtörténeti szempontból. módon megszámlálhatatlan. ily. IX. nagy fontosságú. ha már kiaknáztam, a szótárban közkincscsé tennem. Mikor ennek következtében szótáram anyagába saját adataimat is föl kezdtem venni, már a szerkesztés munkája közben is nagy kedvet éreztem arra, hogy néhány, SzAnoiÁtól nem használt, szót és kifejezést kiaknáznom, s. érdekesebb kéziratban és nyomtatott gyjteményben fontosabb. Mbb. adataimat. szótár. eredeti. adalékai. kétségek ilyen. tovább kutatgassak, rendre. közé. be. is *. srn. támadnak, az adatoknak ekkori ellenrzése Szamota. gyjteményéhez. így. nyomtatás elhaladtával némely betnek megjelent. történt. aztán. cikkei olyan új idézetekkel. vagy kinyomott ívek szavainál. füzetek. is. sem,. megelz betk. a legin-. minthogy. s. lezárásának utolsó. folyton csak szaporította. hogy a. természetesen, is. gyarapodtak, melyek. is. lettek. volna,. szükségessé vált füg-. a Pótlások és jAvíTÁsoKban értékesíthettem.** Számos esetben már azért. zania kell valamely idézetnek a. szerzett. Ezt. fölhasználhatók. is. melyeket azonban ezen szavakra nézve már csak egy épen e miatt gelékben,. igy. s. iktattam.. is. nem hagyhattam abba a szótár nyomása alatt természet munkában a szedés javítása közben, st az ivek. saját hozzájárulásaimat. a már. is. böngészést. alkalmi. pillanatában. a. hiány-. is. könyv nyom-. szavainál, mert az illet adat a. már ama betk megjelenése után került csak nyilvánosságra.*** Azonban minden szemrehányás megelzése végett ki kell jelentenem, hogy valamint Szamota adatai sem teljes Jciaknázásai a tle Jcutatott forrásoknak^ f ynég kevésbbé lehet az én önként és legnagyobb részt alkalmilag gyjtött adalékaimat az illet gyjtemények tatása folyamán. teljes-tökéletes. földolgozásának tekinteni. Forrásaink teljes kiaknázása a szó igazi. értelmében. magam jegyezgettem, ily is, amelybl hanem húsz-harminc évig kellett volna a szótár megjelenésére váratnom. Mikor láttam, hogy böngészeteim már is igen lassítják szótáram elhaladását s késleltetik befejezdését, úgyszólván ervel kezdtem magamat minden további gyjtéstl visszatartani, s nem egyszer tettem félre magam ell egy-egy forrást, melyet ha lehetetlen. s. is,. ha csupán azon néhány gyjteményt. teljességgel akartam volna kimerítni,. nem. olvasgatni kezdek, újra el kellett volna. zásába. s. tíz,. merülnöm a legbecsesebb ismeretlen adatok kiakná-. szótáramat akár örök idre sem fejezem be.. A magam. gyjtése tehát csak önkéntes, vagyis inkább önkéntelen megszerzése Szamota. adatainak, melyek, mint. mondám, bár parányi csöppjét. teszik. mégis magukban, az én szerzelékeim nélkül. tetlen tengerének,. teményt alkothaitak volna.. Hogy mi. és. nyelvtörténetünk kimeríthe-. is is. jelentékeny. mennyi az én hozzájárulásom,. szótári. nálója a forrásjegyzék figyelembe vételével észre fogja venni,f f csak annyit jegyzek. hogy míg Szamota, mint történettudós, a XVI. közönségesebb, kevésbbé fontos szók történetére, :. itt. meg,. — XVII. századi iratokból már inkább csak a mvelt-. ségtörténetileg fontos szókra és kifejezésekre vetett ügyet (a régibb. volt). gyj-. azt a szótár hasz-. oklevelek. els elfordulásaira. adataiban. a. nagy figyelemmel addig én kiegészít gyjtésemben a nyelvtörténet minden mozzanatára s így sokszor. olyan aprólékos részletekre. is. is. gondot fordítottam, amelyek csak a nyelvbúvárra nézve bírnak. érdekkel.fft Lassította a. munka. szerkesztését több. más körülmény. * Erre nézve 1. föntebb már említett cikkemet Egy régi ** Vö. Századok 1905. évf. 280, fölkelö-zálog alatt. :. *** L. pl.. is.. Mindenekeltt. az,. magyar ágyúnév, Magyar Nyelv. ami. bizo-. 1905. évf. 172.. Magyar Nyelv 1905. évf.-ból idézett adatokat, melyek egy részét a szótár utolsó betiben más részüknek már csak a függelékbe lehetett jutniuk. t Hogy mennyire nem aknázta ki teljesen Szamota a tle idézett forrásokat, annak bizonysága lehet a pannonhalmi apátság 1211-iki oklevele, melynek magyar anyagát azóta Erdélyi László a Nyelvtud. Közlemények XXXIV. kötetében kimeríten ismertette (388—416. 11.). tt Az egész szótár 40 42 ezerre tehet idézeteinek körülbelül negyed részét mondhatom magaménak. ttt A tisztán nyelvi érdekíí adatok közt pl. az el-, ki-, meg- stb. igekötös igék csaknem mind a saját gyíijtésem alapján kerültek a szótárba, a Pótlások között pedig alig egy-két idézet való már Szamota. még. a. fölhasználhattam, míg. —. hagyatékából. Magyar Oklevól-Szótár.. II.

(14) ;. BEVEZETÉS. X. nyara növelte a szótár megbízhatóságát, hogy az adatok legnagyobb részének összegyjtésén kívül, anii Szamota fáradságának a gjümölcse, a szerkesztésnek minden de minden munkáját. egymagam végeztem. Csak ezeket a másolásokat. az adatok. az utolsó betig. is. A. munkámnak. legfárasztóbb,. is. engem. szedés ja\átását. adatok rengetegében. nem. részben. idegen. de. kezekre,. és vonásig egybevetettem az eredeti kijegyzésekkel,. jobban mondva ezeket is a magam kezeírásának els bettl az utolsóig egyedül végeztem, s ez volt legkeservesebb része. A nyolc százados nyelvi fejldést tükröz. a felelsség tehát ezekért tekinthetem.. bíztam. sokszorosítását. is. terhel,. az. századról századra,. változván a helyesírás, a szedés javításának. hanem oklevéhrl oklevélre, st idézetrl idézetre úgy szólván betrl-betre kellett haladnia, s. minthogy a legteljesebb hséget és pontosságot tartottam kötelességemnek, ez a rettenetes munka, a hány hasábot számlál a könj^, csaknem ugyanannyi órámnak szakasztotta gyümölcsét. A kétes adatok legnagyobb részét magam kerestem el, a magam szemével néztem utánuk. Sok fejtörést, utánajárást kívántak Szamota forrásjelzései is, melyek nem egy esetben a fölismerhetetlenségig voltak rövidítve, úgj^hogy némeljiiket hosszas, eredménytelen kísérle-. A munka. tezés után egy-egy szerencsés ötlettel tudtam végre is megfejteni.*. lassúdását leg-. nagyobb mértékben az a körülmény okozta, hogy a szerkeszti mködésem harmadik évében megalakult akadémiai Szótári Bizottság eladójává s ezzel az új Nagy Szótár munkálatainak vezetjévé. választott,. idm. mely tisztemhez. legjavának fölhasználása vált szükségessé.. Az Oklevél- Szótár szedéséhez ily körülmények között 1901 szeptemberében foghatott a 5. ív) 1902 november havában jelent meg,** míg a munka teljes s az els füzet (1. —. nyomda,. kiadása több mint negyedfél évig váratott magára.. A munka. füzetekben jelenvén meg, ilyen részeiben tudósainknak már évek óta kezén. forog, s nyelvészeti kutatásokban elég. megjelenése után, olvasóihoz. :. srn. hivatkozás. reá. történt. a X.. Ezért. is.. füzet. 1904 október havában azzal a kéréssel*** fordultam az Oklevél-Szótár szótáramra vonatkozó. legyenek szívesek. valamely. kifogásaikat. észrevételeiket,. tudományos folyóiratban mielbb közzétenni, vagy pedig egyenesen velem közölni, hogy a függelékében. és javítások ») az észrevett hibákat mindjárt helyre. (« Pótlások. igazíthassam. is. m. s. a. Az anyag nagyságánál és sokoldalúságánál fogva éreznem sem ment, az én könyvem sem lehet. szótárt ezzel értékesebbé tehessem.. keUett természetesen, hogy, amitl egyetlen szótáríró. tévedések nélkül.. Kérésem eredményeként. Kálmán a Századok. Szily. 1904.. füzeteiben mindjárt több becses helyreigazítást tett közzé,t. meg. a Magyar Nyelv 1905. és. pedig. végül. 1906. évfolyamában. címmel. « Nyelvtörténet*. a. Századok. évfolyamának. késbb. közlések. helyreigazító. évfolyamának. 1906.. 8.,. 9.. és. 10.. Takáts SándoríóI jelentek és. 193. fejtegetések,. — 213.. lapjain. ugyan tle. egy terjedelmesebb bírálat.ff Levélben Horger Antal közölte velem sok hasznos észrevételét, Karácsonyi János pedig már kérésemet megelzleg volt szíves az els füzetek. Egy. *. forrásjelzésnek értelmét máig. sem tudtam megállapítani hogy a vele. a szótár befejezése után sikerült megfejtenem, anélkül,. A. *•. március. ;. többi füzetek megjelenésének ideje:. IV.. f.. (16—20.. ív). :. 1903. április. ;. V.. f.. («T. A.»). ;. füzet (6—10. ív): 1903 január;. II.. (21—25.. iv). :. pedig («U.. egyet. I.»). csak. jelzett adatokat ellenrizhettem volna.. 1903 május. ;. VI.. f.. III.. (26—30.. f.. ív). (11—15. :. ív):. 1903. 1903 szeptember. ;. 1904 március (36—40. ív) 1904 január IX. f. (41—45. ív) 1904 május XI. f. (51—55. ív) 1904 november XII. f. (56—60. ív) 1905 április XIH. f. X. f. (46—50. ív) (61—65. ív) 1906 február. A XIV. füzet utolsó (70.) íve ez évi május 4-én, a szótár befejez, 76. íve pedig május 26-án kapta meg az imprimatur-t. Ezt egjTészt a források használatának magjârázatáúl, másrészt azért jegyeztem föl, mert a sajtó egyszerre több füzet borítékát nyomván ki, némely füzetek külsején hibás. VII.. f.. (31—35.. iv). :. 1903 november. :. ;. ;. VIII.. f.. :. :. ;. ;. :. :. ;. :. (régebbi) évszámot alkalmazott. ••• Megjelent a Magyar Nyelvr, Századok és Akadémiai Értesít 1904. évi októberi füzetében és az Egyetemes Philologiai Közlöny ugj'anezen évfolyamának 790. lapján. t Rájuk vonatkozó észrevételeimet 1. a folyóirat 1905. évfolyamának 186—187. és 280—281. lapjain. tt Erre vonatkozó válaszomat lásd a Magyar Nyelvr XXXV. kötetének 145—155. és 193—206. lapjain..

(15) ;. BEVEZETÉS. XI. s ugyané lekötelez figyelemben részesültem Pungur Gyula egy természetrajzi értelmezésre vonatkozólag. Az így nyert figyelmeztetéseket, valamint a magam észrevette hibák helyreigazítását a könyv függelékében találja az olvasó, az elbbieket természetesen oly módon és csak annyiban, ahogyan és amennyiben elfogad-. néhány tévedésére figyelmeztetni,. részérl. is. hatóknak tartottam.. íme szótáram. története.. Lényegtelennek látszó részleteket fog talán egyik-másik olvasó el kellett mondanom, mert a igazságos. mrl. bennük, de én ügy érzem, hogy mindezt. találni. nem. a tudományos bírálat e nélkül. ítéletet. Számot. mármost adnom. kell. miképen aknáztam. ;. s. végül. :. miképen használtam. föl. ki az adatokat; mit tartottam szótáramba,. pótlékáha, fölvehetnek. tásában. arról. alkothat.. meg. ;. hogyan jártam. kell az olvasót. el. a SzAMOTÁtól maradt anyagot. mint a Nyelvtörténeti Szótár. a régi szók és kifejezések értelmének megállapí-. ismertetnem szótáram szerkezetével, vagyis használata. módjával.. Elre bocsátom. és hangsúlyozom,. hogy a. szótár,. amint az olvasó eltt. áll,. egész szerke-. minden értelmezésével, fölvilágosításával és egybevetésével az én munkám, Szamotáó csupán az adatok legnagyobb részének kijegyzése s azon észrevételek, melyeket mint Szamota jegyzetét («Szam. jegyz.») mindenkor külön megjelöltem.* Az adatokbeli hibák, amennyiben zetével,. gyjtésébl tévedés engem terhel.. az adat Szamota és. való. s. magam. nem rizhettem, a gyjtt, minden egyéb. ellen. hiba. Az anyag" kiaknázásának elvei. A SzamotáíóI hátrahagyott rendezetlen nyersanyagnak kiaknázásában felvem volt csak azt venni föl szótáramba, ami a Nyelvtörténeti Szótár :. illetleg a Nyelvtört. Szótárbeli szóanyag történetének nagyobb megvilágítására és helyesebb értelmezésére szükségesnek és fölvehetnek mutatkozott. E szempont szigorú alkalmazása, képzelhetni, mennjdre óvatossá és lassúvá tette amúgy is aprólékos, veszdséges szerkeszti munkámat. Ami az anyag fölhasználásában követett eljárásom részleteit illeti, mindenekeltt azt kell. kiegészítésére. és helyreigazítására,. kiemelnem, hogy szótáramat a régi magyar. nyének tekintettem,. s. szók^. világosabban mondva fogalomszók gyjtemé-. ennélfogva belle a puszta neveket^ vagyis a tulajdonneveket^ mint ilyeneket. nemcsak azért tettem, mert a Nyelvtört. Szótár is a fogalomszók tárháza kívánt lenni s mert Szamota gyjtése is ilyen irányú volt s maga is csak a régi közszók gyjteményének egybeállítását tzte volt ki föladatáiU **, hanem azért is, mert a neveket mint ilyeneket, fkép különböz népvándorlási rétegekbl alakult országunkra és sokféle nemzetiségbl összeverdött kirekesztettem. Ezt. népünkre nézve, nem tartom a szókincs olyan szerves elemeinek, mint általános fogalmaink kifejezit,. a. közszókat.. adataiban található. nézve értelem. volt,. nélküli. Ha minden. személynevet és heljnevet mint. külön szóként vettem volna. neveknek rengetegétl nem. föl. ilyent,. amely Szamota. szótáramban, akkor a magyar nyelvre. lehetett. volna. az. igazi. szókat^. a régi. magyarság fogalmainak kifejezit látnunk. A tulajdonnevek történelmi és hangtörténeti fontosságát egyetlen nyelvész sem vonta kétségbe, de helyesen jár el a nyelvtudós, ha a neveket tudatosan különválasztja a szóktól^. melyeknek. •. tárgjâlása külön. mikor. s^'otárt. nem. bizonyságául csak egy példát említek. :. vegyít ebbe olyan elemeket,. a Csákvár helynév adatához. cimszóúl, mert nyilván csak ezen szónál akarta a kiirt helyet a. helynevet, a tulajdonnevek egész seregével együtt, külön ***. készít,. L. pl. a víz-kelet értelmezését, a vendég szó 1245-iki adatát stb.. " Ennek irta föl. s. weüeskönyvbe (onomasticon), illetleg a történeti hangtanba való.***. L. e kérdésre. vonatkozólag, amit. nem. Az új Nagy Szótár. szótárban. Szamota csupán a idézni,. Csákvár-at. í'ár-at. mint. kivánta tárgyalni. föladatáról. cím. székfoglalómban (Budapest,. Akadémiai Értesít X. köt., 22., illetleg 70. s köv. 11.) kifejtettem. Az itt fölsorolt jeles szótárirói példaképekhez csak LAROussEt említem még, aki gyakorlati célú Dictionnairc compleí ülufitré-iét (1902) is két különálló részre osztotta, melyeknek címe Didionnaire illustré de la langue franâise. Dobrowsky. és Franké, 1899 és. :. és Dictionnaire illustré des. noms. prnpres.. n*.

(16) BEVEZETÉS. Xn. Minthogy tehát föladatomul szcMr készítését tztem anélkül hogy a neveknek történelmi és nyelvtörténeti. nem. ki és. fontosságát. egyúttal neveskönyvét,. tagadni. ezzel. óhajtottam. hogy a hely- és személjoiévi adatok szótáramban csak annyiban szerepelnek, amennjáben határozott magyar közszókat tartalmaznak, s azon szók alatt keresendk, amelyeket magukban foglalnak, Aszóf, Nyárasapát stb. stb. helyneveinket pl. külön cikkül volna, természetes,. hasztalan keresi az olvasó e szótárban; alkotó stb.. fogalomszók. alatt. magam. hátrahagyott, vagy. mint Melich. véli. minden. fölvételre méltó. —. —. adataikkal. amelyeket. /o,. nyáras. i.. Szamota. t.. —. megtalálja. Épenséggel nem az volt az elvem hogy amit meg tudtam magyarázni, fölvettem, amit nem,. följegyezhettem. —. eljárásomból*. részeiket ellenben, az apái, aszó,. fontos. kihagytam. Azon neveket vettem föl ugyanis, amelyek vagy világosan magj-ar közszók, vagy bizonyos oknál fog\'a a. maguk korában nézetem. ilyenek. szerint. Fölvettem tehát. lehettek.. melyeknek értelmét nem tudtam ugyan megállapítani, melyekrl azonban magyaros hangzásuk és alakjuknál, valamely mai tájszavunkkal való egyezésüknél, vagy róluk fönmaradt régi megjeg}'zéseknél fogva némi valószínséggel föltehettem, hogy a maguk korában közszói értelemmel is járatosak voltak. így kerültek szótáramba s kaptak ott külön kivételesen olyan neveket. cikket. is,. az Endös^ Odorvas, Osztáros személjTievek magyaros alakjuk és hangzásuk alapján,. pl.. cseke tájszóval s a régi csek{-ih) igével, Reny a mai renydik, renyödi, rényzködik tájszókkal való lehetséges összetartozása révén, Thakus (1466) és Zákány a mai tákos, zákány tájszavakkal való föltn egyezésüknél**. Aha pedig Anonymusnak egy megjegyzésénél fogva, melybl a névnek egykori közszói használatára (<pater, vater> jelentéssel). Cséke,. CseM a mai. lehet némileg következtetni. Berettyó-t, Erdély-i föl. cikkekben, csupán. külön. {berek-j-jó, erdö-\-elv). teljes. —. megvallom. nem. s. szótár. elvemtl eltérleg vettem kimutatott. más. alkotó. elemeik. minden használója bizonyára. alapszavaiknál keresné ket, azonban. megtalálja az olvasó a szükséges utalásokat. IMíndezen s. neveket tehát csak kivételképen. —. bizonyossággal. annpra elhomályosodtak már, hogy a. mai egybeforrt alakjuk szerint is. mert. azért,. alapszóknál. az. köz magyar szóknak látszó. efféle. a köznév voltukra nézve kéteseket kétségeimnek határozott. s. kifejezésével iktattam szótáramba, s ha fölvételükben és. értelmezésükben talán. többször. is. tévedtem, legyen mentségem az a körülmény, hogy neveink nyomozása terén Melich legutóbbi. nagybecs. búvárlataiig *** jóformán alig történt valami nyelvészeti irodalmunkban.. aggályossággal vetettem. zdése eltt állításomat. is. is. nem egyrl. vonnom nemcsak habozva. vissza kellett. amint a függeléknek. is,. És bármily. a régi neveket mai magyar szavakkal egybe, már szótáram befeje-. bitó,. tett,. de olykor határozott. buga, cseke, duda, illetleg karácsony és poroszló. bot,. A további nyomozások bizonyára egyéb ilyen szókat is idegen eredet neveknek fognak könyvembl magyarázni. Szándékosan tettem a nevek közt általános kivételt keresztneveinkkel, eg)Tészt azon okaim alapján, melyeket fönt idézett székfoglalómban f már kifejtettem. A keresztnevek cikkei tanúsítják.. ugyanis mintegy a tulajdonnév és köznév határán állanak, természetüknél fogva minden más névnél jóval s. srbben. fordulnak. meg. ajkunkon, nyelvünk természetéhez legjobban simultak,. nagyobbára teljesen magyaros alakot. szótáram céljához sokkal. közelebb. öltöttek,. állónak. azon Ígéretet váltani, melyet a Nyelvtörténeti. •. Másrészt be. Szótár szerkeszti. akartam. föltüntetését. fölvételükkel. bevezetésükben. (XVIII.. 1.). Nyelvtud. Közlemények XXXV.134.. ••. A. *•*. L.. köteteiben). zákány szó valamely madár jelentéssel a NySz.-ban is elfordul (1. 1. zákány alatt). Melich Szláv jövevényszavaink (Budapest, 1903., 1905. és a Nyelvtud. Közlemények XXXII.. cím. nagyobb szabású munkáját, továbbá következ értekezéseit. helyesírás történetéhez (NyK.. Szótár ügyében, Nyr.. XXXIV. 132. XXXUI. 305 — 327). értelmezéséhez (Magyar Nyelv 1906. évf.. t. úgyhogy tanulságos fejldésük. tarthattam.. 24.. 1.,. — 147),. «Rüus. explorattdae. illetleg Akad. Értesitö X.72.. és 97—106).. s. kOv.. Adatok a magyar nyelv. veritatviy>. és Adatok hazánk honfoglaláskori s. 49—58. :. (vitázó. X— XII.. cikk. századi. a. és. Nyelvtört.. helyneveinek.

(17) BEVEZETÉS vonatkozólag. erre. A. azonban adósak maradtak.. nielylyel. tettek,. XHI keresztnevek. adatainak. gyjtésére Szamota kevés ügyet vetett, azért az Oklevél-Szótár e nem idézetei nagyobb részben saját alkalmi böngészeteimbl valók. így egészítettem ki a népnevel {horvát, német. melyeknek tárgyalását a Nyelvtört. Szótár (id. h.) szintén liiábau igérte. A nevekre vonatkozólag csak azt kell még megjegyeznem, hogy a régi közszóknak olyan -d, -di képzs származékait, melyek csupán hely- és személynevekl szolgáltak, melyeknek stb.) adatait is,. minségük. ennélfogTa közszói. alig lehetett, szintén. nem. tárgyaltam külön cimszókként,. Helyn. szárm., illetleg Szárm. jelzéssel alapszavuk cikkének végéhez iktattam. helynevet árpá-hoz, Balog-d-ot balog-hoz, Holniod-ot, Hohnodi-t. halom-hoz. ;. hanem. Árpá-d,. Pl.. Buzad, Mogdi,. Mogd személyneveket Inizá-Yioz és mag-\ioz, stb. Nagy óvatossággal kellett eljárnom a régi idegen szók fölvételében. Latin okleveleinkben, mint tudjuk, srn fordulnak el az él beszédbl átvett nem latin szók, melyeket a kiállítók Magiidi,. vulgo, vulgariter. él német. mely nemzet nyelvén járatosak azok.. :. és szláv nemzetiségek szavai is belekerültek. nehéz eldöntenünk. merben. ben a. megjegyzés kíséretében iktatnak a szövegbe, anélkül hogy minden-. stb.. kor megmondanák. Minthogy mármost a hazánkban. *. ily. módon. okleveleinkbe, sokszor igen. meghonosodott szók voltak-e azok a magyarban. :. idegen hangzásií. nem magyar szóknak. is. vagy nem.. fölvételétl tartózkodtam. Ily esetek-. a magyaros. ;. hangzásúakat pedig, ha meghonosodott voltuk valamely oknál fogva bizonyosabbnak nem látszott,. vettem. föl ez. okból. pl.. a következ. 1545 Az hauszgezindnek attam (OL. Nád. 42, «Bécsben» Szám. jegyz.). Attam az hausz Tcnehtnek pragaba inna ualo pénzt (OL. Nád. 40). 1551 Vramnak trungot bort (uo. 42). 1358: Cum Censu terragy purugreht dicti (Zichy Okm. 111.119).. adatok német szavait. 1544 slof. Nem. csak kétkedéssel iktathattam szótáramba. :. :. :. :. 1388: Singulis annis racione redditus Purkrecht dicti (uo. rV.361). 1404: Perpetuo racione Racione redditus wlgariter porckrecht dicti (uo. wlgo j;?trATec/ií dicto (OL. D. 8952). 1461 :. 15623),. stb. **. 1453. :. deris ac vigiuti quinque denarüs. Somogy m.» Szám.. florenis auri puri hungar[icalibus] boni veri et justi pon-. Pro octodecim. jegyz.).. Zölden. 1456:. [így] vocatis dedisset,. Cum moneta. vendidisset (uo. 14675,. Szakácsi,. «. Solden wlgariter nuncupata (Pannh. 34/L,. HazaiOkm. n.331, «Soniogyban» Szám. jegyz.).*** Vagy a következ helyek latin szavait: 1587: Sypölczöknek az öz löwöknek bibalist attak (OL. Nád. 40). f 1544: Uöttem cisuralist. 1.. (uo. 41).tt Stb. Ezen és más hasonló latin, német és szláv szókat, bár hazai oklevelekben fordulnak el, nem vettem föl szótáramba, mert alig számíthatjuk ket a régi magyar szókincs. Nem. elemei közé.. vették föl ezeket és párjaikat idegen hangzásuknál fogva régi szótáríróink. sem, bármennyire ismeretesek és járatosak voltak ajkán, s így érthetjük. hangzásúvá. lett. eredetibb, de. meg. merben. szlávos sztronga. sem. lehetett a. fff. a. maguk korában,. hogy míg a juhfej alakjáról. egyetlen szótárírónk. s. legalább a. mveltek. jelent. magyaros. helyet, juhaklot. már 1621-ben szótárba. esztrenga szót Molnár Albert. «pásztoradó» jelentésérl esztrenga. például,. is. bizonyos. iktatja,. vidékeken. általánosan ismert. sem emlékezik meg, bár. magyarság egész nyelvterületén. s. addig ennek. világos,. hogy áz. elterjedve.. Ezzel ellentétben, ahol szükségét láttam, fölvettem a magyar szók igazoló adataiul azon. melyek a. szövegben nyilván nem egyebek, mint magyar szavakmásai. Pl. acones, akonem (akó), chyzmas. latinnak látszó szókat. is^,. nak. alakított, latinul ragozott. latinos. végzetvé. latin. (csizma), divhnam, diihnas (dunyha, régebben. ben. :. :. duhnya), haydones, haydomim (hajdú, régeb-. hajdó), johagiones, iouhagionum (jobbágy, régebben. •. ••. Vö. Sasinek Glossarium. c.. cikkét, Történelmi. Tár 1893.. :. jóbágy),. évf.. Vö. Bart^vl Glossariumában purgrecht, purkrecht, purugreht. 1. — 32.. moharo (mohar,. szövetfaj),. 1.. alatt.. **•. Vö. ^soldin kleine münze, aus it. soldo vom lat. solidus» Lexer. t Vö. bibale, hibales borravaló, Bartal. tt A. m. cutellus scriptorius, Murm. (2554. sz.) scalprum librarium, Bartai,. ttt L. TakIts Sándor cikkét Sztronga cím alatt a Magyar Nyelv 1906-iki januári füzetében (22-- 29. :. ;. 1.)..

(18) BEVEZETÉS. XIV nasuas mint. (násfa.. régebben. St. násva), stb.. :. némely magyar sza\ninkra nem. latin szövegbeli, latinul ragozott alakot idézni, pl.. a. jJcitvaria,. is. a két elbbinek magyaros írású {jyafJiivariam, pathwariste) adataiból azonban. mintha maguk az oklevél. éreztetni akarnák,. írói is. hogy nem remekkori. tudok mást,. és safariná-ra. 2J<î'V(^'*"i'Sta. úgy. ;. látszik,. latin szókat. alkal-. maztak.. Számot. adnom. kell. SzAMOTA jegyzeteibl. föntebb (VII,. 1.),. mit és mennyit vettem föl az egyes szók igazoló adatául. :. magam gyjtésébl? A. a. s. midn. arról is. elmondtam. min. :. céllal,. mit kérdésére voltaképen megfeleltem már mily szempontoktól. olyan adat idézését, mely a régi magyar. vagy helyreigazítja. ma. mely a. :. szókincs. él szónak. is. kutattam. vezetve. át s. Szükségesnek tartottam minden. vetettem a Nyelvtört. Szótárral össze Szamota följegyzéseit. ismeretét. bármely tekintetben. legrégibb, a kihaltnak. meg. kiegészíti. legkéseibb haszná-. mely rendes vagy kivételes alkalmazásmódját tüki'özi eddig csupán szótárakból ismert szavainknak mely ismeretlen alakban vagy jelentésben tüntet föl. latára fontos tanúságúi lehet. ;. ;. eddig. is. kimutatott. magyar. szókat.. Minthogy szótáram némely címszó. alatt. számmal,. nag}ôbb. talán fölösnek. látszó. is. mennjiségben idézi az adatokat, szükségesnek vélem, hogy ezen általános szempontjaim alkalmazását néhány érdekesebb részlettel megvilágítsam, s amennjdben kívánatos, igazoljam. Általában azt tartom,. nem. szótárírónak. s. igen. erre szótárak forgatásából szerzett tapasztalataim tanítottak. tanácsos. inkább látszólag, mintsem fukar. még kevésbbé szabad. fukarul bánni. mer. a. megvilágító idézetekkel;. takarékosságból.. nem elegend. :. látnunk. kell,. min. legyen. S ha igazam van ebben általában,. az idézetekkel fukarkodni a régi nyelv szótárának.. A. szó igazi értéké-. nek, a tényleges nyelvhasználatnak megértéséhez nézetem szerint a jelentések állapítása. hogy a. :. pazarló. egyszer meg-. kifejezésekben, mely szókkal kapcsolatban, mely. fogalmakra alkalmazva használta a nyelv egyik vagy másik szavát. Nem ismeretlen a nyelvszokásnak az a sajátsága, hogy bizonyos szót némely fogalmakra vonatkoztatva nem használunk, bár jelentésénél fogva ezeki-e töhbé szót állító mondatokban,. jának gondot. alkalmazható. is. A. stb.).. volna. szótárírónak tehát,. állatról. (pl.. fkép. a meghalni. igét,. a. a régi szókincs lajstromozó-. is, hogy a szók használatmódját lehetleg minden fontos Ezen elvemet megersítve találtam a német tudós-társaságoktól Thesaurus Linguae Latinae-nek azóta megjelent füzeteiben, amely mintaszer. kell fordítnia arra. vonatkozásában föltüntesse. szerkesztett. szótár a szóhasználat ilyen részletez, pontos és rendszeres föltüntetésének. példáját adja.. Hogy csak egyet. említsek, az aduro igénél pl.. követésre. méltó. külön-külön van megállapítva. a szónak eredeti értelemben tzrl, fagyról vagy hidegségrl, ers fényrl, ers orvosságokról,. átvitten szeretetrl,. gylöletrl. Hogy mármost eljárásom. s. egyebeki-l való használata,. részleteire térjek,. lében arra, hogy ezek a szóval jelölt dolgot tárgyilag. A. gítsák.. bo7'. szó némely adata. pl.. stb.. nagy gondot fordítottam az adatok is,. és mentül több oldalról,. a bornak különféle régi kezelése. és. készítése. fölvéte-. megvilámódját,. az eceí-é, vaj-é, vászon-é az ecet, vaj, vászon használatát, a hal-é az étel készítését világítja. meg, a prés-é (1597) a szerszám leírását tartalmazza stb. Ezekben és hasonlókban mveltségvagy jogtörténeti szempont is szükségessé tette a különben eddig is ismert szó adatának fölvételét,. de több példát eljárásom megvilágítására fölös volna idéznem, mert a szótár hasz-. nálója bizonyára mindenütt észre fogja venni a külön okot, amelynél fogva az adatot idézen-. dnek. vagy legalább idézhetnek tarthattam. Némely helyeket azért vettem. föl,. mert a. Nyelvtört. Szótár adataihoz képest új használatkörben, eddig ismeretlen vonatkozásban, vagy. jellemzbb és nagyobb világításban, illetleg szólásszer alkalmazásban tüntetnek föl egyébként ismeretes régi szókat. Máskor azért vált szükségessé egy-egy adat fölvétele, mert az amúgy régibb korból,. pl.. szótárakból kimutatott szóra, illetleg alakra a Nyelvtört. Szótár megvilágító. vagy épen nem, vagy csak egyet-kettt idéz. Olykor azért idézek egy-egy késeibb adatot, mert a NySz. az illet szó életét csak a XVI. vagy XVII. századig bírja kimutatni.. idézetet.

(19) ;. XV. BEVEZETÉS mert benne. szóra kevésbbé régi adatot azért vettem föl pl,. Némely közönségesebb. személynévül van használva. s. a. szó. a köz magyar szóknak nevekúl alkalmazása néplélektani szem-. pontból fontos és érdekes jelenség. Ez okból talál az olvasó némely közönségesebb szavakra,. mint. ér,. falu, föld, ház, hegy,. erd,. patak,. Tc,. sziget,. vár. íít,. tömeg. egész. stb.. melyek egy részének szorosan vett nyelvtörténeti fontossága nincs ugyan,. kifejezd észjárásnak érdekes. határrészek elnevezésében. nem. bizonyára. gyakori használatát tüntessem. föl.. Hogy. a. idézetet,. helységek,. régi nyilvániásai s így fölvételük. Olykor csak azért idéztem több. volt szükségtelen.. de. hogy a szónak. adatot,. a szó alakjának és helyesírásának fejldését tükröz. nem. adatok nyelvészeti szempontból fontosak,. kell bizonyítanom.. Mindezen általános és részletes szempontok természetesen nem csak a SzAMOTA-féle adatok kiaknázásában, hanem a magam gyjtésében, illetleg a magam gyjteményének fölhasználásában is irányadóim voltak. Mind a Szamota, mind a magam gyjtését lehetleg teljesen kiaknáztam, vagyis. csaknem minden idézet valamennjd olyan címszó. alatt megtalálható,. amelyre nézve valamely szempontból, a NySz. adataihoz képest, használható. De. bármily nagy figyelemmel, bármily elmélyedéssel olvastam. bármüy behatóan \1zsgáltam. régi szövegeket, s. nem. egyszer teljesült a. gyjtknek. a. is. volt.. magam. használta. át Szamota gyjtését, bizonyára rajtam. is. is. az a közös végzete, hogy egy-egy közönségesnek látszó,. de nyelvtörténeti szempontból talán annál fontosabb szó vagy kifejezés. szemem. el-elsiklott. ell. Ezekkel a legközönségesebb szókkal és szólásokkal úgy vagyunk, mint a levegvel: benne élünk és mozgunk, anélkül hogy éreznk és gondolnánk reá.* Szerencse, hogy néhányát az ily okból kimaradt szóknak és szólásoknak utóbb idejekorán mégis észrevettem s. meg. Arról föl. A. közé beiktathattam.**. a «Pótlások». mindent. végleg. észrevétlenül. rám az els követ. adnom, hogy a régi szókincs. akinek. maradtakért,. szeme. bír látni, az dobja. is. számot kell. külön címszónak? Már föntebb (XI.. 1.). kifejtettem,. Midn. úgynevezett fogalomszók gyjteményének terveztem.. meg. vizsgáltam, szorgosan. kellett latolnom. :. e szerény gyjteményében mit vettem hogy szótáramat csak a közszók, az. tehát az adatok régi kifejezéseit. mit lehet a régi jelzs, illetleg jelzi kifejezések. vagy összetételes elnevezések közül külön, önálló fogalomnak, általános érték szónak tekinteni?. E. kérdést a rendelkezésem alá került szórványos, olykor. nem. magukban. álló. Aki több adatot ismer az. lehetett teljes biztossággal eldöntenem.. adatokból. sokszor. gondolt. ritkább. itt. kifejezésekre, akinek ezek általános, önálló fogalom-értékérl saját kutatásai alapján. tudomása lehet, az szótáramnak ebbeli tévedéseit, illetleg határozatlanságát. majd. igazíthatni.. Mert az. megtalálhatók. ;. jelzs, jelzi és összetételes régi kifejezések. efféle. st valamennyi. az Oklevél-Szótárból,. csak külön cikk,. elemük címszava. alkotó. külön címszó. nincs. alatt,. is. nem hiányoznak. tehát. nekik szentelve,. biztos. heljTe fogja. helyen. több. is. mert helyesebbnek. ami annak biztosan nem mondható, mintsem lelkük világában külön sohasem olyan külön fogalmak ismeretét fogni rá seinkre, melyek az éltek. Hogy egy-két példát említsek, vájjon külön fogalmaknak kellett volna-e néznem a tartottam önálló fogalomnak. khordó. terhes. út,. terhes és út. lit. címszók. nem. tekinteni azt,. amelyeknek adatait bizonytalanságomban a köhordó,. kifejezéseket,. alatt. idézem ? Vájjon. mveltségtörténeti fogalmat rejt-e? deserto quod vokpijnche nominatur». A. az. egyetlen. —. hogy a boszorkányokat régen széjjasszony-nak *. Vö.. •*. «A legújabb Magyar. és. adat. köz. tnezö-je. «cum. önálló cellario. talán, hogy eleink minden elhagyott vannak ugyan a XVHI. századból arra,. következik-e. pincét vakpincének neveztek? Kétségtelen adataim. 311—312.. 1501-iki. szintén egyedül álló 1336-iki adatból:. is. nevezték,. s. meg. is. találja. olvasóm e szót. Német Kézi Szótár» cimü ismertetésemet, Magyar Nyelv. 1905.. évf.. 1.. így lettem. így jártam a nagyin. pl. is. csak utólag figyelmessé az elneveti magát kifejezésre, amely nincs. közönséges adta-teremtetté-vel. Lehr a Magyar Nyelvben. (II.. 36) külön cikket. nem. ;. s. a nem-adhatójá-t. ír róla.. meg. a NySz.-ban. sem veszem észre adataimban, ha.