: CZEMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ

É R T E K E Z É S E K

A T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .

Ki a d j a a Ma g y a r Tu d o m án yo s Ak a d é m i a.

A I I I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L

SZE R K E SZTI

SZABÓ JÓZSEF

OSZTÁLYTITK ÁK.

X III. K Ö T E T . X . SZÁM. 188:5.

---— -- --- —

A

: CZEMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ

VEGYTANI ELEMZÉSE.

SCHEEFEL AURÉL-töl.

I

(B etelj sztette a III. osztály ülésén 1883. jó n . 4. N endtvich K.)

/ ‘1 »

- I á ^ jsá ÍI!|- >< Y áí . >í\

■ “ (nAMDcIlllA J ^!

W s '•W" Д ,

4 , t ‘j.

B U D A P E S T , 1S83. * Г %-*Е

A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.

(A z A k a d é m i a é p ü l e t é b e n . )

V________________ ;___________________ J

\ ______________________________ ________________________________ /

f

--- ^

É R T E K E Z É S E K

a természettudományok köréből.

E l s ő k ö t e t . 1 8 6 7 — 1 8 7 0 . M á s o d ik k ö t e t . 1 8 7 0 —1871.

H a r m a d i k k ö t e t . 1 8 7 2 . N e g y e d i k k ö t e t . 187ÎS

Ö t ö d i k k ö t e t . 1 8 7 4 . H a t o d i k k ö t e t . 1 8 7 5 .

I. E m lé k b eszé d g r. L á z á r K á lm á n fe le tt. X á n t u s. 10 k r. — I I . D o rn e r J ó z s e f em léke. K a l c h b r e n n e r . 12 k r. — I I I E m lék b eszéd T ö rö k J á n o s 1.

t. fe le tt. E r k ö v y . 12 k r. — IV . A sú ly - és a hő á llító la g o s ö sszefü g g ésérő l.

S c h u l l e r . 10 k r. — V. V iz s g á la to k a k o lo z s v á ri m . k. tu d . eg y etem v e g y ta n i in té z e té b ő l. E r . F l e i s c h e r . 20 k r. — V I. A k n y a h in a i m ete o rk ő m en n y ileg e s vegyelem zése. D r. T h a n . 10 k r. — V II. A s z in é rz é s rő l in d ire c t lá tá s m e lle tt. D r . K 1 u g. 30 k r. — V III. E g y fe ls z in ti H y p o g aeu s. H a z s l i n s z k y . 10 k r. — IX . A m a rg its z ig e ti h é v fo rrá s vegyi elem zése. T h a n . 10 k r. — X Ö t köziem én y a m.

k. E g y et, v e g y ta n i in té z e té b ő l. E lő te rje s z ti T h a n . 20 k r. — X I. A k ő z etek t a n u l­

m á n y o z á s á n a k m ó d szerei s tb . D r. K o c h 30 k r. — X II. N yolcz k ö zlem én y a m . k.

eg y etem v e g y ta n i in té z e té b ő l. E lő te r je s z ti T h a n . 30 k r.

H e t e d i k k ö t e t . 1 8 7 6 .

I. V iz sg á la to k a k o lo z s v á ri m . k. tu d . e g y etem v e g y ta n i in té z e té b ő l. K ö z i.

Dr. F l e i s c h e r . 20 kr. — II. B á ró P ró n a y G á b o r em lék e. H a b e r e r n . 12 k r.

— III. A lég n y o m ás v á lto z á s a in a k p o n to s m e g h a tá ro z á s á ró l. S c h u l l e r 10 k r .

— IV . N égy k ö z le m én y a m . k ir. o rv o si ta n in té z e tb ő l. B e m u ta tja D r. T h a n h o f - f e г. 50 k r. — V. P ó ly a J ó z s e f em léke. D r. T ö r ö k . 10 k r. — V I. T a n u lm á n y o k a ta la j a b s o rb tió ja fö lö tt. D r. P i 1 1 i t z. 20 k r. — V II. A szőlő ö b ö ly e. H a z s ­ l i n s z k y . 10 k r . — V III. A z a g y fé lte k é in e k és a k is a g y n a k m ű k ö d ésérő l B a l o g h . 40 k r .— IX . K r y s tá ly ta n i v iz s g á la to k a b e tlé r i w o ln y n o n . 3 k é p tá b lá v a l.

S z é c s k a y . 30 k r. — X . A z ag y b e fo ly á sá ró l a s z ív m o z g ás o k ra. B a l o g h 10 k r .

— X I. K ét iso m ér M o n o b ro m itro n a p h th a lin ró l. D r. F a b i n y i . 10 k r. — X II.

K u b in y i F eren cz és Á g o s to n é le tra jz u k . N e n d t v i c h . 10 k r. — X I I I . J e le n té G ö rö g o rszág b a t e t t g e o ló g ia i u ta z á s a iró l. D r. S z a b ó . 10 k r . — X IV . A felső ­ b á n y á i t r a c h it w o lfra m itja . 1 tá b lá v a l. D r. K r e n п е г . 10 k r . — X V . V iz sg á la to k a k o lo zsv ári m . k . tu d . e g y etem v e g y ta n in té z e té b ő l. 6) A c y an sav v e g y ü le te k sz ö v e ti a lk a tá r ó l. D r. F l e i s c h e r . 10 k r. — X V I. A v illa n y o ssá g k ieg y e n lő d ése a s z ik rá b a n és a sz ig etelő k o ld a lin flu e n tiá ja . К о n t. 10 k r .

N y o l c z a d i k k ö t e t . 1 8 7 7 .

I. A z iso g o u o k r e n d h a g y ó m e n e té rő l M a g y a ro rs zá g e rd é ly i ré sze ib en S c l i e n z l . 40 k r . — II. A h o rto b á g y i k e se rű v iz elem zése. D r. S c h v a r c z e r 10 k r . — I I I . A d a to k a já ru lé k o s g y ö k e re k fejlődéséhez. S c h u c h . 10 k r. — I V V iz sg á la to k a fu lm in á to k (d u rsa v v eg y e k ) v e g y a lk a ta fe le tt. D r. S t e i n e r . 20 kr.

— V . Az e m b e ri vese M alp ig h i-féle lo b ra i. L e n h о s s ó к Jó z se f. 20 k r. — V I.

A dalékok a k á rp á to k fö ld ta n i ism e re té h e z . H a n t k e n M ik sa. 10 k r. — V II.

T an u lm á n y o k az a ld e h y d e k v e g y ü le te irő l p h e n o lo k k a l. (E lső é rtek ezés.) Di- h y d ro x y p h e n y l-a e th a n és v e g y ű le tei. D r. F a b i n y i R u d o lf. 10 k r. — V III.

M a g y a rh o n i A n g lesitek . S zék fo g laló é rte k ez é s D r. К r e n n e r J ó z s e f S á n ­ d o r t ó l . (9 tá b lá v a l.) 20 kr. — IX . A v as c h em iai a lk a ta és k e m é n y sé g e k ö z ö tti v o n a tk o z á s o k . K é r p e l у A n t a l t ó l . K é t tá b lá v a l és tö b b ra jz z a l a szöveg k ö z ö tt. 20 k r. — X . Á sv án y - és k ő z e tta n i k ö z le m é n y e k E rd é ly b ő l. D r. K o c h A n t a l lev. ta g tó l. 20 k r. — X I. E m lé k b eszé d D r. E n tz F e re n c z a ni. tu d . a k a d é ­ m ia lev elező ta g ja fű lö tt. G a l g ó c z y K á r o l y , le v . t a g t ó l . 10 k r. — X II.

É R T E K E Z É S E K

Л TER M ÉSZET TUDO M ÁN YO K KÖRÉBŐL.

K i a d j a a M a g y a r Tudo m á n y o s A k a d é m ia.

A III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L .

SZERKESZTI

SZABÓ JÓZSEF

O S ZTÁ LY TITK Á R.

A czemétei ásványvíz vegytani elemzése.

SCHERFEL AURÉL-töl.

(B eterjesztette a IIL osztály ülésén 1883. jú n . 4. N en d tw ich K.)

A szab. kir. Eperjes város tulajdonát képező Czeméte nevű fürdő, a várostól nyugotra egy órányi távolságban fek­

szik. A vegyes fanemekkel benőtt dombokon keresztül odave­

zető eperjes-gölnitzi út igen kellemetes.

A fák közt túlnyomók a bükkök és gyertyánfák, de találkozik itt-ott tölgy, jávor és fenyő is, habár kisebb mennyi­

ségben. A fürdő közelében van egy szurkos-vörös- és közön­

séges fényűből álló nagyobb fenyves. A fürdő fekszik éjszakról dombmagaslat által elzárt, délre nyiló völgyben, melyet nyu­

gat és kelet-felől erdőkkel benőtt hegyek keritenek.

A fürdőt jelenleg hosszabb időre alakult részvény társu­

lat tartja bérben, mely sem fáradtságot, sem költséget nem kiméi, hogy azt a mai kor igényeinek megfelelőleg berendezze.

Az újabb időben építtetett három újház sveiczi stílben, a melynek szobái csinosan vannak bebutorozva. A társaság jelenleg 31 szoba fölött rendelkezik, melyeket jutányos áron ád ki, fürdő-szoba van 8, ezek között kettő czément-padozat- tal és lakirozott fürdőkádakkal.

Az egész fürdőnek körülbelül közepén lévő forrás, mely oszlopokon nyugvó tetővel van fedve s melyhez köröskörül lépcső vezet, részint fába, részint öntött vasból való hengerbe

M. TUD. AKAD, ÉRTÉK, A TERM, TUD. KÖRÉBŐL

1883.

X III. K,

10,

SZ. J

2 SCHERFEL AURÉL.

van foglalva: szélessége 0‘53 m. — Г89 méternyi mélység mellett. A forrásból kifolyó víz mennyisége nem volt megmér­

hető. A víz hőmérsékét 1881. októb. 15-én cl. u. 1 órakor -f 10*6° C léghőmérsék mellett -f 9*6° C-nak találtam.

A forrás vize tökéletesen tisztának látszik, de tüzetesebb szemlélés mellett látni benne kisebb porva pelyheket úszkálni.

Időről-időre azonban majd itt, majd ott a forrás fenekéről gázbuborékok emelkednek föl. A víznek íze nagyon kellemes, savanyűs, kissé tinta utóízzel. Szaga, főleg ha egy félig meg­

töltött palaczkban rázatik, köneny-kénegre emlékeztet.

A víz tömöttsége + 1Г20 cels.-nál 1*001598.

Ha a víz hosszabb ideig palaczkban áll, zavarodik és porva színű üledék rakódik le annak fenekén és oldalán. A lefolyást közvetitő csatornában is porva képződik ; de a talált mennyiség oly csekély volt, hogy abból behatóbb vizsgálódásra elegendő mennyiséget nem lehetett gyűjteni.

A kémszerek vegvhatásai a forrásból frissen merített víznél következők :

Salétromsav csekély gázfejlődést okoz.

Salétromsavas ezüst a salétromsavval savanyított vízben alig idéz opállást.

Chlórbarium sósavval savanyított vízben még hosszabb állás után sem képez észrevehető zavarodást.

Ammon azonnal fehér zavarodást ad.

Sóskasavas ammon rögtön erős fehér csapadékot ád.

Cser sav és gubacssav mindjárt tinta színűvé festi.

Ferridcyankaliumtál rögtön megkékül.

Kék lakmuszpapír átmenőleg veresíttetik.

Curcuma papír a megszáradás után sem változik ész- revehetőleg.

A minöleges elemezés következő alkatrészeket tünte­

tett elő :

Aljak:

Káli.

Nátron.

Sók és sóképzők : Kénsav.

Szénsav.

Rubidium, (nyomok) Phosphorsav.

Ammon. (nyomok) Kovasav.

Mész. Chlór,

MAGVA*

штат шшь

шюш

A CZ EMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ VEGYTANI ELEMZÉSE. 3

Magnesia. Kénköneny (nyomok)

Timföld.

Vasoxydul. Közömbös alkatrészek :

Mangan. (nyomok) Szerves anyagok, (nyomok) A forrásból szabadon fejlődő gáz csak nagyobb fárad­

sággal volt összegyűjthető, mivel a gázbuborékok a forrás különböző helyein és hosszabb szünetek után emelkednek fel.

Nem volt ezen gázok felfogásánál azon lehetőség kizárva, hogy egy kis légköri levegő is bele jusson a felfogó palaczkba, a mit a vizsgálat is bizonyított. Az egy kis palaczkba gyűjtött gáz, mely 117. 5 k. c. tett, 98‘4k . c. szénsav — és 19T k. c. légköri levegőből állott. Á^alószínü, hogy a forrásból szabadon fejlődő gáz tiszta szénsav.

A mennyileges elemzést saját vegyműhelyemben F el­

kán eszközöltem. Az ehez szükséges vizet merítettem a for­

rásból 1881. október 15, mely alkalommal a szénsav meghatá­

rozását is eszközöltem. Azon vízmennyiségnek lepárolgása, a melyben a kovasav és timföld meghatároztatott, platin csé­

szében történt, porczellánnal nem jött érintkezésbe.

A czemétei ásványvíz elemezéséhez sz. k. Eperjes városa és a czemétei fürdő-részvénytársulat közös megbízásából fogtam.

A czemétei ásványvíz mennyileges elemzésének közvetetlen eredményei.

1. C h l ó r . 10,000 r. vízben

5.000 gr. víz adott 0.0415 gr. chlórezüs-

töt, megfelelvén 0.010262 gr. chlórnak . . . 0.020,524 2. Kénsav.

6.000 gr. víz adott 0.3605 gr. kénsavas báriumot, megfelelvén 0.123760 gr. kén­

savnak ... 0.206,267 3. Szénsav.

250 k. c. víz adott a szénsav meghatá­

rozására szolgáló Fresenius-Will-féle appa­

rátusban :

4 SCHERFEL AURÉL.

a) az első kísérletnél 0.6805 grammot, h) a másod, kísérletnél 0.6825 grammot.

közép 0.6815 grammot.

4. Pliospliorsav.

6.000 gr. víz adott, 0,008 gr. phos- phorsavas molydensavas-aminonból lecsapott phospliorsavas magnesiát,megfelelvén a phos- phorsavnak 0.00512 gr...

5. Kovasav.

2.000 gr. víz adott 0.0645 gr. kovasavat 0. Vasoxydul.

Az 5-dik szám alatti szürlet szolgálta­

tott 0.0425 gr. tiszta vasoxydot, mely meg­

felel 0.3825 gr. vasoxydnlnak...

7. Timföld és phospliorsavas timföld.

A 6-ik szám alatti szürlet (vassulphur) szolgáltatott 0.0065 gr. phospliorsavas tim­

földet ...

8. Mész.

A 7-ik szám alatti szürlet adott 0.8605 gr. szénsavas meszet, megfelelvén 0.481.880 gr. m észn ek ...

9. Magnesia.

A 8-ik számú szürlet megfelelőleg ke­

zelve adott 0.5395 gr. pyrophosphorsavas magnesiát, mely megfelel 0.194,435 gr. mag- n esián ak ...

10. Chlórkalium és clilórnatriuin 6.000 gr. víz adott 0.6685 gr. chlórka­

lium és chlórnatriumot ...

11. Kali.

A 10. szám alatti chlórkalium és chlór- natrium keverék szolgáltatott 0.1305 gr. ka­

lium platinchloridot, mely megfelel 0.039880

27.260,000

0.008,533 0.322,500

0.191,250

0.032,500

2.409,400

0.972.175

1.114.166

10.000 rész vízben.

A CZEMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ VEGYTANI ELEMZÉSE. 5

gr. chlórkalium nak...

vagy 0.025,196 gr. k á lin a k ...

12. Nátron.

Az összes chlórkalium és chlórnatrium- b ó l ... 1.114,166 a chlórkalium ... 0.066.467 a maradék clilórnatrium...

megfelelve n á tr o n n a k ...

13. A szilárd alkatrészek összes mennyi­

sége^ miután kénsavas sókká átváltoz­

tattak és gyengén lievíttettek.

1,000 gr.víz adott ily módon nyert 1.069 gr. m a r a d é k o t...

Az elemzés kiszámítása.

Az előre bocsátottakból a 10.000 r.

vízben tartalmazott alkatrészek következőleg számíttatnak ki.

1. Kénsavas kali.

Kali jelen v a n ...

ez telít k é n s a v a t...

Kénsavas k á l i v á ...

2. Kénsavas nátron.

Az egész k é n s a v b ó l... 0.206.267 kálival egyesült ... 0.035,641 m a r a d ...

mely telít nátront ...

kéusavas n á tro n n á ...

3. Clilórnatrium.

Chlór jelen van ...

köt nátriumot, megfelelve 0*017,965 nát­

ronnal ...

chlórnátriummá ...

4. Szénsavas nátron.

A nátronból ta lá lta to tt...

ebből kénsavval e g y e s ü l t ... 0.132,405

10,000 r. vízben.

0.066;467 0.041,994

1.047,699 0.555,908

10.690,000

0.041,994 0.035,641 0.077,635

0.170,626

0.132,405

0.303.031

0.020,524

0.013,335

0.033,859

0.555,908

6 SCHERFF.L AURÉL.

ch lórral... ... 0.017,965 összesen ...

marad . . . telítvén szénsavat ...

semleges szénsavas n á tr o n n á ...

5. Szénsavas mész.

Mész jelen v a n ...

telítvén szénsavat ...

semleges szénsavas m é szszé...л . . 6. Szénsavas m agnesia.

Magnesia jelen v a n ...

telítvén szénsavat ...

semleges szénsavas m agnesiává...

7. Phospliorsavas tim föld .

Phosphorsav jelen v a n ...

telítvén tim föld et...

phospliorsavas tim földdé...

8. T im föld.

A timföld és phospliorsavas timföld keve­

réke t e s z ...

ebhöl levonva a phospliorsavas timföld . . . marad tiszta tim fö ld ...

9. Szénsavas vasoxydul.

Vasoxydul jelen v a n ...

telítvén szénsavat...

semleges szénsavas vasoxydnllá ...

10. Kovasav.

Kovasav jelen v a n ...

11. Szabad szénsav.

A szénsav összes m ennyisége...

ebből vegyülve van :

n átron n al...0.287,431

10,000 r. vízben.

0.150,370 0.405,538 0.287,431 0.692,969 2.409,400 1.893,100 4.302,500 0.972,175 1.069,393 2.042,568

0.008,533 0.006,189 0.014,722

0.032,500 0.014,722 0.017.778

0.191,250

0.116,875

0.308,125

0.322,500

27.260.000

A CZEMÈTEI ÁSVÁNYVÍZ VEGYTANI ELEMZÉSE. 7

mészszel ... 1.893.100 magnesiával ... 1.069,393 Y asoxvd u llal... 0.116,875 összesen ...

m a r a d ...

Ebből a semleges szénsavas sókkal, kettes szénsavas sókká vegyülve van ...

marad egészen szabad szénsav

Ellenőrzési számítás.

10,000 r. vízben.

3.366.799 23.893.201

3.366.799 20.526.402 Az ellenőrzési számítást az által esz­

közöljük. bogy az egyes, mint kénsavas sókat kiszámított, alkatrészeket összehasonlítjuk fölös mennyiségű kénsav hozzátétele és gyenge izzítás után közvetlenül talált mara­

dékkal :

Káli 0.041,994 mint kénsavas káli . . . . 0.077,635 Nátron 0.555,908 mint kénsavas nátron . 1.272,185 Mész 2.409,400 mint kénsavas mész . . . 5.851,400 Magnesia 0.972,175 mint kénsavas mag­

nesia ... 2.916.525 Phosphorsavas timföld mint olyan . . . . 0.014,722 Timföld mint o ly a n ... 0.017,778 Vasoxydul 0.191,250 mint vasoxyd . . . . 0.212.500 Kovasav mint i l y e n ... . ________ 0.322,500 összeg 10.685,245 közvetetlenül talált m a r a d é k ... 10.690,000

Az elemzés összeállítása.

A czemétei ásványvíz tartalmaz : a) Szénsavas sók mint semleges sók vannak

kiszámítva :

Kénsavas káli... 0.077,635

Kénsavas nátron... 0.303,031

Chlómatrium... 0.033,859

Szénsavas n á t r o n ... 0.692,969

Szénsavas mész ... 4.302,500

Szénsavas m agn esia... 2.041,568

8 SCHERFEL AURÉL.

10,000 r. vízben.

Phosphorsavas t im f ö ld ... 0.014,722 T im föld ... 0.017,778 Szénsavas v a so x y d u l... 0.308,125 K o v a s a v ... 0.322,500 összeg 8.114,687 Félig kötött szénsav ... 3.366,799 Egészen szabad szénsav... 20.526,402 összes alkatrészek 32.007.888 Megmérhetetlen mennyiségben :

Rubidium. mangan, ammon, kénköneny és közömbös szerves anyagok nyomai.

b) A szénsavas sók mint vízmentsavas szén­

savas sók kiszámítása :

Kénsavas káli... 0.077,635 Kénsavas nátron ... 0.303,031 Chlórnatrium... 0.033,859 Ketted szénsavas nátron... 0.980.400 Ketted szénsavas mész... 6.195,600 Ketted szénsavas m agnesia... 3.110,961 Phosphorsavas t im f ö ld ... 0.014,722 T im föld ... 0.017.778 Ketted szénsavas v a so x y d u l..., . . 0.425,000 Kovasav... 0.322.500

összeg 11.481,486

Egészen szabad szé n sa v ... . . _______ 20.526,402 összes alkatrészek 32.007,888 Megmérhetetlen mennyiségű alkatré­

szek mint a) alatt.

Térfogatokra átszámítva a forrás 9. 6°

cels. hömérsékénél és a légsúlymérö normál állása 760 m. m. mellett:

a) az egészen szabad szénsav 1000 k. c.

v íz b e n ... 1080.42 k. e.

b) a szabad és félig kötött szénsav 1000 k. e.

vízben... 1257.64 k. c.

Az előre bocsátottakból következőleg

a czemétei ásványvi mind szabad szénsav-

A CZEMÉTEI ÁSVÁNYVÍZ VEGYTANI ELEMZÉSE. 9

ban meglehetősen gazdag, mind szénsavas vasoxydulban. A szénsavas vasoxydul tartalma szerint mindenesetre még a közép erejű vasvizekhez tartozik ; tehát gyógyászati tekintet­

ben ott, hol vas indicálva van, kitűnő gyógyhatású leend.

A többi szilárd alkatrészek közt túlnyomó a szénsavas mész és szénsavas magnesia, a chloridok és kénsavas sók cse­

kély mennyisége mellett. A kénsavas vegyekben való csekély tartalom igen alkalmassá teszi a vizet hosszabb eltartásra, mivel nincs kitéve a veszélynek, hogy azok reductiója által rossz szagúvá legyen.

Szabad szénsavban, mint már fenn említve volt, gazdag, és ha egynéhány hazai ásványvízzel egybevetjük, azt találjuk, hogy abból majdnem ugyanannyit tartalmaz, mint a tdtrafii

-

redi polluxforrás ; de jóval gazdagabb abban mint vala­

mennyi koritniczai forrás, mint a luhlói ásványvíz, sőt gazda­

gabb mint a ránk-herlani »régi forrás«,

»

Valéria« és »Rudolf forrás.

«

и. Л

i

H ő m en n y iség -m érések . S c h u l l e r A la jo s és d r. W a r t h a Y in cze ta n á ro k tó l.

E gy tá b lá v a l. 20 k r. —• X I I I . F o ly é k o n y c y án só v a s-n a g 3*olvasztóból. K ö zli K e r p e l y A n t a l 1. t a g . 10 k r . — X IV . D o lg o z ato k a k. m . tu d . e g y etem v e g y ta n i in té z e té b ő l. K ö zli J e n d r á s s i k J e n ő 1. ta g . 50 k r. — X V . L á z a s b á n ta lm a k e g y ik o k b e li tén y e ző jé rő l. S zék fo g laló é rte k ez é s. B a l o g h K á l ­ m á n t ó l . 2u k r. — X V I. S zib ériai és d ó lam erik ai g o m b ák (F u n g i e S ib iria et A m erica A u s tra li.) K a l c h b r e n n e r K á ro ly r. ta g tó l. N ég y tá b lá v a l. 60 k r .

K i l e n c z c d i k k ö t e t . 1 8 7 8 —1 8 7 9 .

I . A d a to k a d e n tin fo g a k finom abb sz e rk e z e té n e k ism e re té h e z . T e s c h 1 e r G y ö rg y re á lis k o la i ta n á r tó l K ö rm ö c zb á n y án . 7 tá b lá n r a jz o lt 28 á b rá v a l. 60 k r. — II. A d itr o i sy e n ittö m zs k ő z e tta n i és h e g y sz erk e ze ti v iszo n y airó l. К о с h . 1 tá b la ra jz z a l. 30 k r. — I I I . A g y u la d á sró l. T h a n h o f f e r . 3 tá b la ra jz z a l. 40 k r. — IV . N e h án y g á zk e v eré k szin k ép i v iz s g á la ta . L e n g y e l . 1 tá b la ra jz z a l. 10 k r. — V. Uj a d a to k M a g y a rh o n k ry p to g a m v irán y álio z az 187 8. évből. H a z s l i n s z k y

10 kr. — V I. A gyszöveti v iz s g á la to k . L a u f e n a u e r . 2 tá b la ra jz z a l. 10 k r. — V II. E m lék b eszéd B á llá K . fe le tt. G a l g ó c z y . 10 k r. — V III. Az é rv e sré rő l T h a n h o f f e r . 64 fa m e tszv é n y és 1 tá b la . 50 k r. — IX . U rv ö lg y it egy u j ré z ­ ásv án y . S z a b ó . 1 tá b la ra jz z a l. 10 k r. — X . A P in g u ic u la a lp in a m in t ro v a re v ő növény. K l e i n G y u l á t ó l . 2 tá b la ra jz z a l. 20 k r . — X I. A z aczél m e g k ü lö n ­ b ö z te tő jelei. (I n d íto tt tö m ecsü á lla p o t, mfeleg tö rő p ró b a .)K e r p e l y A n t a l t ó l . 30 k r. — X II. H é b ert és M u n ier C haluias k ö zlem én y ei a m ag y a ro rs z á g i ó h a r ­ m ad k o ri k é p ző d m én y ek rő l. H a n t k e n M i k s á t ó l . K é t tá b la ra jz z a l. 20 k r. — X I I I . F o u q u ó m u n k á ja S a n to rin v u lk á n i sz ig etrő l, m e g is m e rte ti és je g y z e te k k e l k isé ri dr. S z a b ó J ó z s e f . 20 k r. — X IV . E m lékbeszéd n é h a i dr. K ovács- S ebestyén E n d re lev. ta g fö lö tt. D r. B ó z s a y J ó z s e f t ő l . 10 k r. — X V . F lo ris - tic a i ad ato k , k ü lö n ö s te k in te tte l a R o rip á k ra . B o r b á s V i n c z é t ő l . 40 k r. — X V I. A h a z a i e p ilo b iu m o k ism ere téh e z. B o r b á s V i n c z é t ő l . 20 k r. — X V II. A s z a ru h á r ty a szalagszeréi elb o m ály o so d ásáró l. (B undförm ige H o r n h a u ttr ü ­ b u n g .) R a jz z a l egy tá b lá n . D r. G o l d z i e h e r V i l m o s t ó l . 10 k r. — X V III v izsg álato k az a g y c o rtic a lis lá tó m ez ő jé rő l. D r. L a u f e n a u e r K á r o l y t ó l 20 k r. — X IX . Ú jab b a d a to k a te n g e ri m o sz ato k k ry s ta llo id ja iró l. K l e i n G y u ­ l á t ó l . E g y tá b lá v a l. 30 k r. — X X . A m ag as h ő m érsék és k a rb o lsav g ő z h a tá s a szerves te s te k re . T h a n K á r o l y t ó l . 10 k r. — X X I. A z als ó -k ék e d i g y ó g y fo rrás c h em iai elem zése. S t o l l á r G y u l á t ó l . A fe lső -rá k o si sav an y ú v iz, v a la m in t a szék ely -u d v arh e ly i h id eg sós fü rd ő chem iai elem zése. D r. S о 1 y m о s i L a j o s ­ t ó l 20 k r. — X X II. A fe lső -ru szb ach i ásv án y v íz vegyelem zése. S c h e r f e l W . A a r é 11 ó l.lO k r .—X X III. A g r á n á t és C o rd ie rit(D itro it) szereplése a m a g y a ro rsz á g i T r a c h y to k b a n D r. 8 z a b ó J ó z s e f t ő l . 30 k r — X X IV M egem lékezés B e m a rd C laude fö lö tt. B a l o g h K á l m á n t ó l . 20 k r. — X X V . R é g n a u lt H . V ic to r em lék ezete. D r. T h a n K á r o l y t ó l . 10 k r.

T i z e d i k k ö t e t . 1 8 8 0 .

I. K özlem én y ek a m . k. eg y etem v e g y ta n i in té z etéb ő l. I. A d a to k a c a rb o n y l- su lfid p h isik ai s a játsá g aih o z . D r 1 1 о s v а у L a jo stó l. — A b u d a p es ti v ilá g itó gáz c h em iai analy sise. — U g y a n a ttó l. — E g y fö ld p á t m en n y isé g i an aly sise. L о c z к a J ó z s e f t ő l . — I I . G ró f V ass Sam u em lékezete. D e á k F a r k a s t ó l . — I II. A m ag y a ro rsz ág i d u n a sz ig e te k fö ld ira ti c so p o rto su lása s képződésük tén y ező i. D r.

O r t v a y T i v a d a r t ó l . E g y m e llé k le tte l. — IV . A d ato k a M a rtin -a cz é l tu la j­

d o n ság ain ak ism erte té sé h ez . K e r p e l y A n t a l t ó l . — V. A v iz-elvonó te s te k b e h atás áró l a k ám fo rsav ra és a m id jaira. В á l l ó M á t y á s t ó l . •— V I. A vad- gesztenye g y ö k erein ek ism ertetéséh ez. K l e i n G y u l á t ó l és S z a b ó F e ­ r e n c z t ő 1. E g y tá b lá v a l. — V U . Az u tó v ilá g itá s ró l G eissler-féle csövekben.

D r. L e n g y e l B é l á t ó l . — V III. A r a n k -h e rle in i és szejkei á sv á n y v iz ek c h e ­ m ia i elem zése. D r. L e n g y e l B é l á t ó l . — IX . A v á ro s lig e ti a rté z i k ú t h é v fo r­

rá sán a k vegyi elem zése. T h a n K á r o l y t ó l . — X . A d ato k a M ecsekhegység és dom bvidéke J u ra k o rb e li le ra k o d á s á n a k is m erte té sé h ez . I. S tr a tig r a p h ia i rész.

B ö c k h J á n o s t ó l . — X I. M yelin és idegvelő. (S zö v ettan i ta n u lm á n y .) P e t r i к O t t ó t ó l . 16 ra jz z a l. — X II. K özlem ények a m . k . eg y etem v e g y ta n i in té z etéb ő l.

I. A d u rra n ó lég sű rű ség én ek m eg h a táro á sa . K a l e c s i n s z k y S á n d o r t ó l .

— II. A u itro s y ls av n é h án y sójáról. D r. C s u l a k L ajo stó l. — X I I I . A m agyar te n g e r p a r t s z iv ac sfa u n ája . I. k ö zlem én y . D r. D e z s ő B é l á t ó l . — XTV. A

bábolnai m eleg » M áty ás-fo rrás« és «я sz o v átai » fe k e te -tó « hideg: só sfo rrás chem iai elemzése. D r. H a n k ó V i l m o s t ó l . — X V . K özlem ények a k olozsvári egyetem é let- és k ó rv e g y ta n i in té z etéb ő l. D r. O s s i k o v s z k y J ó z s e f t ő l . I. A d alék a h y ro sin és a sk a to l vegyi szerk ezetéh ez. II. A rsen k én eg m in t m éreg s a n n ak sze­

rep e tö rv én y s zé k i k érd ések b en . 111. A te llu rn a k e lő á llítá sa a n a g y ág i a ra n y te llo r érczek b ő l és a n y e rs te llu rb ó l. — X V I. Az á g y é k i és gerinczagj-i dúczolc tö b b szü - rö sség érő l. D r. D a v i d a L e ó t ó l . E g y tá b lá v a l. — X V II. Uj vagy kevesbbó is m e rt szöm örcsögfélék. (P h a llo id e i növi vei m in u s c o g n iti.) K a l c h b r e n n e r K á r o l y t ó l . H á ro m tá b lá v a l. — X V III. Az associált. szem m ozgások idegm echa- n ism u sáró l. D r. H ő g y e s E n d r é t ő l . I. kö zlem én y . 2 k ő n y o m atú és 3 egyszerű n y o m atú tá b lá v a l. (B evezetés. I. rész. A fej- és t e s 'm o z g á s o k a t k isérő asso ciált szem m ozgások tü n e m é n y e i em lő sö k n él és az e m b e rek n é l.)

T i z e n e g y e d i k k ö t e t . 1881.

I. A z asso ciált szem m ozgások idegm echanism usáról. 2 fam etszettel. (M ásodik közlem ény. II. rész. A z idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkénytelen associált szem m ozgásokra.) D r. H ő g y e s E n d r é t ő l . — I I . A E ru sca-g o ra aqui- ta n ia i flórája. 4 táb láv al. D r. S t a u b M ó r i c z t ó l . — I I I . A pin g u icu la és u tricu - ta r ia sejtm ag jaib an előforduló k ry sta llo id o k ró l (E gy táblával.) K l e i n G y u 1 á- tó l. — IV . V eg y erély tan i v izsgálatok. (II. értekezés.) D r. T h a n K á r o l y t ó l . E g y tá b la k ő rajzzal. — V. ITjabb t a n u l m á n j ^ a k ám forcsoport köréből. B a 11 ó M á ­ t y á s t ó l . — VI. A h o m orodi vasas savan y ú v iz-fo rráso k chem iai elemzése. D r.

S o l y m o s i L a j o s t ó l . — V II. A solym osi hideg savanyú ásványvíz chem iai elemzése. D r. H a n k ó V i l m o s t ó l . — V III. Ö nm űködő h ig an y lé g sziv a tty ú . S c h u l l e r A l a j o s t ó l . E g y ra jz za l. — IX . A d ato k a M ecsekhegység és d om b­

v id ék e ju ra k o rb e li lerak o d ásain ak ism eretéhez. (II. P a laeo n to lo g iai rész.) В ö с к h J á n o s t ó l . 10 táb la ra jz za l. — X. A carludovica és a canna g u m m ijára ta iró l. S z a b ó F e r e n c z t ő l . E g y táb láv al. — X I. B udapest főváros ivóvizei egészségi szem pontból s n é h án y ásványvíz elemzése. B a l l ó M á t y á s t ó l . — X II. E m lékbeszéd W illiam Ste­

p h en A tk in so n külső ta g felett. D r. D u k a T i v a d a r t ó l . — ХЦ1. A d ato k a h a rá n t- csílcú izm o k szerkezete- és idegvégződéséhez. (Székfoglaló értekezés.) — T h a n - h о

f

f e r L a j o s t ó l . E g y 4-es ré tű tá b la rajzzal. — X IV . A m o h ai (fehérm egyei) A gnes-forrás vegyelem zése. D r. L e n g y e l B é l á t ó l . — XV. E g y ú jab b szerke­

zetű, v ízsziv atty ú v al co m b in ált h ig an y -lég sziv atty ú ró l. Dr. L e n g y e l B é l á t ó l . E g y táb la ra jz za l. — X V I. Az elzö ld ü lt szark aláb m in t m orp h o lo g iai ú tm u ta tó . B o r b á s V i n c z é t ö l . E g y tá b la ra jz za l. — X V II. A viznelc képződési m elegéről.

S c h u l l e r A l a j o s t ó l . — X V III. Békésvárm egye flórája. D r. B o r b á s V i n ­ c z é t ö l . — X IX . B en d h ag y ó köggom bák. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l . R a jz o k k al. — X X . D olgozatok a k. m. tu d . egyetem é le tta n i intézetéből. K özli J e n d r á s s i k J e n ő . (I. A d ato k a szűrődés tan á h o z. Regéczy N ag y Im re tr . ta n á r ­ segédtől. II. A g y om or h á m sajtjeirő l. B allag i Já n o s tr . é le tta n i g y a k o rn o k tó l. I II.

A d ato k a zsírfelszívódáshoz a gyom orban. M á trai G ábor o rv o sta n h allg ató tó l. IV. A zsírok á tsziv árg ásáró l, nevezetesen az epe befolyása a la tt. Hutyu-a F erencz o rv o stan - h a llg a tó tó l.(R a jz o k k al.)—X X I.— E m lékbeszéd. Kenessey A lb e rt felett. G algóczy K á ­ ro ly tó l. — X X II. A tu d o m án y o k h alad ásán ak befolyása a selm eczvidéki bányam ive- lé s r e .P é c h A n t a l t ó l . —X X III.V eg y erély tan i v izsgálatok. A calo rim etrik u s m érések a d a ta in a k ö sszehasonlitásáról. T h a n K á r o l y t ó l . — X X IV . K özlem ények a m. k ir. egyetem v e g y ta n i lab o rató riu m áb ó l. B e m u ta tta T h a n K á r o l y . (I. A b o r­

kősav száraz lep árlási term ényeiről. L ieb erm an n Leótól. II. A dato k a Carbonylsulfid p h y sik ai sa játság aih o z s tis z ta Carbonylsulfid előállítása. 2-ik közlem ény. Ilo sv ay L ajostól.) — X X V . K özlem ények az állato rv o si tan in téz et v eg y tan i la b o ra tó riu ­ m ából. L i e h e г m a n n L e ó t ó l . (I. A kénessav k im u ta tá sa a boi-ban és m ás folya­

dékban. II. E g y készülék könnyen olvadó fémek és öntv én y ek olvadási p o n tján ak m eg h atáro zására.) E g y ra jzzal. — X X V I. A hyd ro g en h y p ero x y d képződése égés közben. I I . V álasz a viz képződési m elegének ügyében. S c h u l l e r A l a j o s t ó l .

Budapest, 1883. Az A t h e n a e u m r. társ. könyvnyomdája.