ROBA C5M6

Teljes szövegt

(1)Mokos, Gyula. Magyarorszagi tanulok a jenai egyetemen. LF. 2831. C5M6 1890 C.l. ROBA.

(2)

(3)

(4) Digitized by the Internet Archive in. 2010 with funding from University of Toronto. http://www.archive.org/details/magyarorszgitaOOmoko.

(5)

(6) HAGYARORSZAGI TANULOK. KULFOLDON. 1.. SZERKES/.TI. DR-. ABEL JENO,. Kiadja a M. Tud. Akademia Irodalomtorttfneti Bizottsdga.. BUDAPEST. 1890.

(7) HAGYARORSZAGI TANDLOK. A JENAI EGYETEMEN.. OSSZEALLITOTTA. MOKOS GYULA.. BUDAPEST. A. M. TUl).. AKADEMTA KIADVANYA. 1890..

(8) i. gudapest, 1890.. Az. Atheuaeum. r.. tirs.. ktfnyvnyomdiji..

(9) BEVEZETES. A. elott. M. Tud. Akadeniia Irodalomtdrteneti Bizottsaga eztobb evvel elhatarozta, hogy a kiilfdldi egyetemeken meg-. fordult. hazankfiai. ily. rendszeres. nevjegyzekeibdl. gyiijtemenyt. ennek szerkesztesevel alulirottat bizta meg.. indit rneg, es. Az. gyiijtemeny kdzrebocsatasat, ligy hiszem, fdldsleges bdveb-. ben igazolni akarni. Elegge igazoljak azon meglepo eredmenyek, melyeket irodalom- es culturtorteneszeink a becsi egye-. tem XV. es XVI. szazadbeli es az osszes kiilfoldi egyetemek XVI. szazadbeli anyakonyvei rank vonatkozo adatainak Fraknoi. Vilmos szerkesztette kiadasaibol meritettek.. Es me'g sokat lehet tenni e teren. A kiilfdldi egyetemek XVII. — XIX. szazadbeli anvakonyveibdl aranylag csak keves van meg atkutatva, es a mi a legfontosabb, nincsenek meg. XIV.. osszeallitva a. gyarorszagi. es. XV.. vonatkozasii. szazadbeli egyetemi emlekek. melyek pedig. adatai,. pl.. ma-. a becsi,. krakkdi es pragai egyetemekrdl szep szamban maradtak rank.. De meg csak. a. XVI.. egyet. (1493—1541) jan Frakndi. szazadot illetdleg. emlitsek,. is. a krakkdi. is. van mit tarldzni.. Bursa. Hogy. Hungarorumnak. Miller-fele kiadasa (1821). melyet. jobbnak. hi-. hogy csaknem hasznavehe-. kdvetett, oly rossz.. tetlennek mondhatd.. Gyiijtemenyiink elsd. fiizete a jenai. egyetem magyar. nuldinak nevsorat tartalmazza Mokos Gyula ur. ta-. dsszeallit.i-. sabdl. Ezek nevsora nem most jelenik meg eldszdr irodalmunkban. A jenai egyetem haromszazados jubilaeuma alkalmaval jelent meg Haan Lajos kitiind mfive: Jena Hunga-. rica sive. memoria Hungarorum. a. tribus proximis. saeculis.

(10) VI Academiae Jenensi adsciptorum. Auctore A. Ludovico Haan, olim academiae eiusdem cive nunc apud Bekes-Csabenses v. d. ministro. Gyulae 1858«, nielynek fderdemet az egyes nevekhez csatolt becses eletrajzi adatok kepezik. Es barom evvel ra Revesz Imre Gruber Jdzsef volt jenai egyetemi hallgatd feljegyzeseinek alapjan kozzetette »A jenai egyetemben tanult magyarok s erdelyiek nevsorat 1550 1850« (Magyar Tortenelmi Tar IX. 1861. p. 218—238). De azert Mokos ur nem vegzett hiabavald munkat. Nem tekintve, hogy az 6 nevsora ;. —. egy negyedszazadnal tovabb terjed, mint az elodeie, csak arra kell. utalnom, hogy Haannal valamennyi erdelyi szarmazasii kozt beiratkozott tanulo mind. tanulo es az 1615 es 1653. hianyzik, a Revesznek sok tekintetben szinten hezagos kozle-. menyeben pedig nehez megmondani, az hibak szama nagyobb-e. helyett,. Az. olvasasi. vagy a. sajto-. olyan hibak, mint Habereclus a. hogy Haberern, nala gyakoriak.. —. A. Mokos nev-. lajstromaban utolag constatalt hibakat ezen bevezetes vegen talalja helyreiitve a szives olvaso. II.. Haan munkajat negy korszakra. osztotta. fel,. tekintettel. a magyarorszagi protestansok viszontagsagaira, melyek szebefolytak a jenai egyetem magyarorszagi szamanak emelkedesere vagy csokkenesere. Az elso korszak az egyetem alapitasatdl a magyar-. rinte lenyegesen. tanuloi. orszagi protestansok. tiz. esztendei uldozeseig terjed (1558-tol. 1671-ig.). A masodik a tolerans. II.. Jozsef csaszar tronralepteig. (1780) terjed. »Ezen korszakban kik. mar hazajukban egyhazi. tak. ki,. kevesen iratkoztak be,. egyhazkeriileti seniorok. inspectorok es jegyzok hiva-. talat viseltek, es. tek es. nem. hivatalt viseltek, konyveket ad-. nem. miutan Nemetorszagba. tertek tdbbe vissza. jdttek,. ott leteleped-. polgarhaboruktdl zaklatott. hazajokba.«. »A harmadik. korszak 1780-tdl 1817-ig, vagyis a refor-. matio haromszazados jubilaeumaig es a franczia haboruk befejezeseig terjed. Mivel pedig ezen iddben reszint II. Jdzsef tiirelmi rendeletenek, reszint az 1791/92-ik evi orszaggyiiles.

(11) VII hatarozatai. §-anak vedo szarnyai alatt hazankban. ^fi-ik. sofc. regi evangelikus egyhazkozseg ismet megalakult, niasok, ki-. nem. a torokoktol elvett teriileteken ujbol alapittattak,. valt. Csoda, hogy tobben leptek az egyhazi palyara es hogy ifjusa-. gunk nagyobb szamban. A Haan. kereste fel a kiilfoldi egyetemeket.«. negyedik korszak 1817-tol napjainkig terjed. Ezt. szerint. — Karoly. —. Agost szasz-weimari herczeg azon. nemes rendelete (1817) tette emlekezetesse, melynek ertelmeben felevenkint tiz magyarorszagi tanulo is reszesiilt abban a kedvezmenyben, hogy keves penzert (hat hetre ket. harom garasert) ebedet. Haan. Az 8*7. nem. felosztasatol a jogosultsagot. lehet elvitatni. harmadik korszakban felevenkint atlag tanulo iratkozott be (hadd legyiink pontosak a statistika;iltala. statualt. ban), a megelozo nyolczvan felevben atlag csak 5*3. dig a negyedik korszakot boriik utan. t. f.-ig,. illeti,. melynek. bekovetkezett reactioval. melto, hogy 1819 ny.. 1827. f.-tol. 1833. ny.. 1824. f.-tol. t. f.-ig,. 1835 ny.. eleje. 1841 ny.. f.-ig. terjedo idoszakban,. melyekben honfiaink atlag. koziil. a napoleoni ha-. tovabba 1825. f.-ig. t.. f.-tol. egy magyarorszagi. Az. 1818. ny.. f.-tol. tekintve azon feleveket,. egy sem iratkozott. be, felevenkint. 37 tanulo jegyeztette be magat az egyetem anyakonyvebe.. szabadsagharczot koveto idok. 1847. nem. A mi pe-. esik ossze, figyelemre. tanulo sem iratkozottbe a jenai egyetemen.. A. taller es. kapott.. — 48-ban. meg. csak harman, 1848. is. gyaszos kepet tarnak elenk. tizenketten iratkoztak be, 1848-ban. mar. — 49-ben ketten, 1849-ben egy iratkozott be,. 1850, 51,52—53, 53, 54— 55-ben senki, 1851—52, 53—54, 54-ben egy-egy, 1852-ben harom, 1855-tol kezdve harom feleven at harman-harman. azutan mindig tob-. 1849— 50-benharom,. ben. 1867 ota az ujonnan beiratkozott hallgatok. szama. fel-. magyarorszagi politikai viszonyok tehat szemmel. lat-. evenkint ujbol 4'5-re emelkedett.. A. hato befolyast gyakoroltak a magyarorszagi tanulok frequentiajara a jenai egyetemen. 1 ). Nem. constatalhato ugyanaz az. egyetemnek maganak viszonyairdl. '). 1.. A jt^nai. egyetem tortenetere a kovetkezti munkak vonatkoznak Erzehlung des Verlauffe, welchergestalt <lem Prinzen Johann :.

(12) .. VIII Janos Frigyes szasz valaszto-fejedeleni alapitotta 1548ban, de csak. 1558. februar 2-ikan tortent iinnepelyes megnyitasa.. test es. A. ewel kesobb nyerte meg a csaszari megeroî-. tiz. fejedelem az epen akkor hanyatlo "Wittenberg szellemi oro-. Wilhelm, Herzog zu Sachsen. ler.. .. .. Jena den. Universitiit. .. .. .. Az egyetem nyomatott. 2.. als. .. Maguificentissimo das Begiment. Februar 1688 iibergeben worden.. 23.. patensei 1668-t61 kezdve.. Selectarum Declamationum Professorum Jenens. T.. 3.. I.. edit.. a. Joh. Goniaeo. Argent. 1554.. licirt. 4.. Panegyricus de celeberrima pompa academiae Jenensis. 1558.. 5.. Freyheiten, Ordnungen und Statuten der Universitat Jena pub-. den. Febr.. 18.. 1. 56f. t. Fiirhaltung des durchl. Fiirsten Joh. Wilhelm .... vor Vorle-. 6.. der Privilegien .... der Univ. Jhena. Jena 1569.. sung 7.. Jubilaea academiae Jenensis. 1618.. Ordnung und Eeformation. 8.. Ecclesiastici Consistorii zu. Jhena.. durch Joh. Wilhelm, Herzog zu Sachsen. Jena. 1569. 9.. Bectorum academiae Salanae. ges hist. libri. Ed.. II.. II.. Kisebb iratok. 10.. avattatasara.. id.. catalogus. (El. Beusnernel. Izago-. Jena. 1609.) es. beszedek, melyek Bernat herczeg rectorra. Frigj-es herczeg halalara. egyetemi iinnepelyekre. £s. vcnaTkoznak. 1654-tol 1656-ig. Griindlicher Bericht des jungsthin bei der Universitat Jena. 11.. im August 1660 entstandenen Tumults. ausgesprengten Eufs, ob haben. Jena.. aller. .. .. .. .. an das Licht. Ahlehnung unterschiedener wider. Jena. 1710.. gestellet.. die Fiirstl.. Jena ausgespraengter falscher Zeitungen. Jena.. Sachs. Universi-. 17. Sept. 1693.. Nachrichten von gelehrten Lenten und Schriften,. ffonatliche. dem gegemvartigen. besonders. <lie. Fakultaten der Universitat von Anfang ihrer. Fundation bis auf jetzige Zeit. i. des falschlich. 168."... vornehmsten Lehrer. tkr. wegen. Seuche sich eingeschlichen. daselbst die. sollte. Kleines Jerusalem oder Jena Ehrengedachtniss. wobei. 13.. 14.. Jena. 1660.. Offener Anschlag der Universitat Jena. 12.. Zustand. der. Universitat Jena.. 1726;. 727. 1729.. 16.Nova Jenensiumlitteraria (PeterKuntztol). Ket evfolyam. 174u. 1741. Jena. 17.. Das. in. 1733 bluhende Jena, darinnen von. d. J.. dem Ursprung. der Stadt, Stiftung der Universitat und was sonst zu dieser gehorig. be-. sonders. dem Leben Das in. 19.. Zeichnung' der Universitiir. 20.. Jena.. «.. der Gelehrten erzehlet wird. Jena. 1733.. 18.. a.. d. J.. Das im. 1738 bliihende Jena. Jena.. Jahre. 1743. .lena.. s.. a.. Leipzig. 1798.. bliihende. Jena.. (J.. C.. Myliustol.).

(13) IX koseve akarta teuni az. uj intezetet es eles. ellentetben a Witteu-. bergben uralkodo Melanchthon-fele enyhebb tanokkal »egyesediil. az ex&ngeliko-lutherifais tan terjeszteset« tuzte ki felada-. taul.. A magyar tanulok azonban megmaradtak Wittenbergbeu.. 1557-ben egy felig-meddig hazankfia. :. a slavoniai szarmazasii. Flacius Matyas, a legridegebb »luther-fele« zelotismus kepvise-. dem bliihenden Jena auf das Jahr. 21.. Zusatze zu. 22.. Ugyanazon czimmel 1745. 23. Ausfiihrliche. 1744. Jena. 1744.. re.. Nachricht von. dem gegenwartigen Zustande. der. Jenaischen Akademie. Jena. 1751.. Der furchtsame, doch fruchtbare Brod-Tumult, welcher von. 24.. den Jenaischen Musensohnen an den Baekern daselbst vollzogen wurde.. Nebst einer Cantate.. S.. 1.. 1756.. Acta sacrorum Academie Jenensis Secularium. Jenae. 1760.. 25. 26.. Szamos meghivo. iidvozlu irat az. es. egyetem fennallasanak. k^tszazados evfordul6jahoz. 1758. 27. Kurze Beschreibung der Solemnitaten bey der Peierung das 2. Februar 1758 seinen Anfang nehmenden zweiten Jubilaei academici der. Jen. Universitat. Jena. 1758.. Jenai akademiai rendeletek (a szasz-weimari es jenai paten-. 28.. sek kozt 1741. — 1744).. 29. A j^nai egj-etem valamennyi fenntartojanak ujabb patensei es mandatumai, valamint egyetemi rendeletek. Jena. 1 744. 30. Wahrhafte .... Geschichtserzahlung der von den Studenten zu Jena am 27. May, auch 19. u. 20. July 1795 ausgeiibten Unfertigkeitem. deren Untersuchung und Bestrafung. Jena. 1795. Schott,. 31.. H. A., Beschreibung des homiletischen Seminariums. der Jenaischen Universitat 32.. 1816. etc.. etc.. Jena. 1815.. Kurze Beschreibung der Friedensfeier der Universitat Jena.. .. .. Jena. 1816.. Gesetze. 33.. fiir. die Seminarien der theologischen Fakultiit. zu. Jena. 1839. 34.. Ugyanaz. 35.. Denkschriften des homiletischen Seminars der Universitat Jena. von 1816. 1848.. — 1834.. 36.. Denkschriften des homiletischen und katechetischen Seminars. der Universitat Jena von 1836—1838. 37. Gesetze fiir die. Studirenden der Ges. Akademie in Jena. 1831.. 1837. 1843. 1857. 1879. •38.. Fortsetzung der Besehreibung einer Reise aus Franken nach. Sachsen .... besonders sende. fiir. iiber die. akademische Verfassung. in. Jena. (Rei-. Liinder- und Volkerkunde. 2-ik kotet. Nurnberg. 1788.).

(14) \ Idje.jottMagdeburgbol Jenaba, hol elvtarsaival. :. Wigand Janos-. Judex Matyassal egyiitt egeszen 1561-bentortent eliizeteseig a legdurvabb mddon folytatta a harczot Melanchthonek »eretnek« tanai ellen. Hogyazilyen egyeniseg nem volt kepes sal es. loldieinket egy Melanchthontol elteriteni,. 39. Aktenmii^Ni^';'. êtallenen 40.. T l. Nachricht. nrulien auf der. magatol ertetodik. dem. iiber die seit. 10.. Akademie zu Jena. Weimar.. Authentische Nachricht von. dem am. 19.. Junv 1792. vor-. 1792.. Julius 1792 gehalte-. nen Auszuge der Studierenden aue Jena und von dem Wiedereinzuge der. selben .... von einem Ungenannten. 1792. 41. Egyetemi almanachok 1826-tol 1886-ig. 42. Szamos meghivo es iidvozlo irat az egyetem fennallasanak haromsz^zados evfordulojahoz. 1858. 43. Priedrich, Jubelerinnerungen. Beschreibuno- fler di-eiliundert-. jahrigen Jubelfeier in Jena. Jena 1858. 44.. Treumund. G. (Gust. Steinacker), Churfiirst Joh. Priedrich. der Grossmuthige und Jena. Weimar. 1858. 45.. Warmuth, Rich.. Janus, Blicke. Gegenwart. Poetischer Weihegruss. etc.. in. Jena's Vergangenheit. und. Jena. 1758.. 46. Siebenter Bericht iiber das pharmaceutische Institut zu Jena.. (Mell^klet a. Weckenroder. es. Bley. altal. »Archiv der Phar-. szerkesztett. macie«-hez, 37-ik kotet, 1844.) 47.. Kilenczedik jelentes ugyanazon intezetrol. (Kiilonlenyomat az. »Archiv der Pharmacie 48.. <. 1855. evi folyamabol.) Hannover. 1855.. Das landwirthschaftl.. zigjahrige Jubelfeier. am. 22.. 49. (Stockhardt, E.). Institut zu. Die Entwickelung der landwirthschaftlichen. Lehi-anstalt an der Universitat Jena seit 50.. Jena und seine fiinfundzwan-. Juni 1851.. dem Jahre. 1861. (Jena. 1869.). Bichardus, B. C, Commentatio de vita et scriptis Professorum. hodie in Academia Jenensi docentium. Jena. 1710. 51.. Zeumer,. J.. C, Vitae professorum theologiae, jurisprudentiae,. medicinae et philosophiae, qui in Academia Jenensi ab ipsius fundatione. ad nostra usque tempora vixerunt 52.. et. adhuc vivunt. Jenae. 1711.. Schmid. (A. L. K.), Zuverlassiger Unterricht von der Ver-. fassung der Universitat Jena. Jena. 1772. 53. Wiedeburg,. Beschreibung der Stadt Jena nach ihrer topogra-. phischen, politischen u. akademischenVerfassung. 54.. •nebst ihrer politischen 55.. —. 3.. Theil. Jena. 1785.. und akademischen Verfassung. Weimar.. Jenaischer Universitats-Almanach. gegeben von .'.6.. 1. Ugyanatt61, Topographische Beschreibung der Stadt. fiir. Jena. 17!'.'... das Jahr 1816. Heraus-. Griildenapfel. Jena. 1816.. Spangenberg, Handbuch der in Jena. 'iahintreschiedenen Gelehrten etc. Jena. 1819.. seit. beinahe 500 Jahren.

(15) XI L550-ben talalkozunk Jenaban az elsd magyarorszagi szar-. mazasu tanuldval, egy kolozsvari fiuval, 1557-ben ket selmepedig 1548-tdl 1558-ig, az egyetem megerdsiteseig. dszszesen 1499 tanuld iratkozottbe. Melanchthon halalaig (1 56«») tdbb magyar tanuld nem fordult meg Jenaban, es hogy menyczivel,. Mylius. 57.. C), Memorabilia Bibliotheeae academiae Jenensis.. (J.. 1746.. Gesetze der deutscben Gesellschaft in Jena. Nebst Vorbericht. 58.. und Anhange von ihren jetzigen Umstanden. Jena. 1730. 59. Miiller, C. G.. Xachricht von der deutschen Gesellschaft zu Jeund der jetzigen Verfassung derselben. Jena. 1753. 60. Acta societatis latinae Jenensis, ed. a Jo. Ern. Im. Walchio. I— V. Jenae. 1752—1756. 61. Nachricht von der Griindung einer naturforschenden Gesellna,. schaft zu Jena,. am. 1793 etc. Jena. s. a. W., Einrichtung und Gesetze der herzogl. medi-. 14. Juli. Hufeland,. 62.. C.. cinisch-kirurgischen Krankenanstalt zu Jena. Jena. 1799. 63. Statuten der Societat fiir die. gesammte Mineralogie zu Jena.. 1799.. Stumpf, Biographie und Schicksale des okonomischen kamera-. 64.. lischen Instituts zu Jena. Jena. 1794.. Mylius, C. F., Nachrichten von einigen in Jena errichteten. 65.. neuen literarischen Anstalten. Jena. 1785. 66.. Ueber den Geist des deutschen Studentenlebens, insbesondere. zu Jena. Jena. 1816. 67.. Das Burschenschaftsfest und am 1., 2. und. Burschenschaftsdenkmales s.. a.. die Feier der Enthiillung 3.. August 1883. in. des. Jena. Jena.. (1884) 68.. Schreiber und. Fiirber,. Jena von seinem Ursprunge. zur. bis. neuesten Zeit. Jena. 1850. 69.. Wie. Carl August, Grossherzog von Sachsen-Weimar, sich bei. Verketzerungsversuchen. akademischer Lebrer benahm.. Hannover. u.. Leipzig. 1830. 70. Statut der. neuen Wittwen- und Weisen-Pensions-Anstalt der. Universitat Jena. Jena. 1863. 71. Fischer, Gust.,. Ueber. die Einrichtung staatswissenschaftlieher. Seminarien auf den deutscben Universitaten nebst einem Bericht. iiber. das staatswissenschaftliche Seminar zu Jena. Jena. 1857. 72. Keil, Rich. u.. Rob., Geschichte des Jenaischen. Studentenle-. bens von der Grundong der (JniversitSt bis zur Gegenwart (1548. —. l. 858. Lpz. 1858. 73. Stoy, C. V., 74. Schleiden,. Das padagogische Seminar zu Jena. Lpz. 1858.. Geschichte der Botanik in Jena. Lpz. 1859..

(16) .. XII nyire hozzaszoktak fbldieink Melanchthon alatt Wittenberghez, legjohban. mutatja az a koriilmeny, hogy 1548-tol 1600-ig. Wittenbergben mintegy ^00, .lenaban mindossze 22 magyar tanulo (de kozte 9 kisse gyanus »Crimnieensis«) es negy erdelyi 75. Biedermann, C. Die Univ. Jena nach ihrer Stellung und Bedeutung in der Geschichte deutschen Geisteslebens vun ihrer Griindung bis auf die Gegenwart. Jena. 185S. Ez a fcimunka. 76. Haan, Jena Hungarica sive niemoria Hungarormn etc. Gyulae. 1858.. G., Geschichtliche. 77. Schulze, F.. mische Studium und Leben auf. dem. Mittheilungen. iiber. das akade-. landwirthschaftlichen Institute zu. —. Jena in den Jahren 1826—1834 und 1839 1858. Jena. 1858. 78. Guenther, J., Lebensskizzen der Professoren der Universitat Jena seit 1558 - 1858. Jena. 1858. 79. Ugyanattol, Erinnerungsblatter. Un. Jena.. 2.. 80. Ugyanattol,. Marz und 8. 1. an die 300 jahr. Jubelfeier der. Aufi. Jena. 1858.. 30.. Die dritte Jubelfeier der Universitat Jena. am. 1. 9.. Juni 1848. Jena. 1848.. Blatter der Erinnerung an das orientalische Seminar des D.. Stickel. Jena. 1858. 82.. Frank,. De academia Jenensi evangelicae. G... veritatis altrice.. Schleizae. 1858. 83.. Denkmal. fiir. Johann Friedrich den Grossmuthigen,. Stifter. der Universitat Jena (Jena. 1852). 84.. Wagner, Chr. Jakob Koltz, Khurfiirstl.. Siichs.. Landrath und. Biirgermeister zu Saalfeld. Eine die Entstehungsgeschichte der Universitat. Jena beriihrende biographische Skizze. Saalfeld (1858). 85.. Societat. 86. tiit. Schwabe, Joh. Friedr. Heinr., Historisclie iSTachricht von der die gesammte Mineralogie zu Jena. Jena. 1801.. fiir. Grimm,. C. L.. W., Zur Geschichte der Frequenz der Universifiir Nationalokonomie VI.). Jena. (Aus Hildebrands Jahrbuchern Beyer, A.,. 87.. Syllabus. Bectorum. et. Professorum Jenensium.. Jenae. 1659. 88. Stigelius, Epistola continens descriptionem. pompae. et specta-. culorum, quae celebrata sunt in promulgatione privilegiorum academiae Jenensis. Jenae. 1558. 89. Wiedeburg,. Nachricht von denen Feyerlichkeiten, mit welchen. das Andenken der vor 200 Jahren erfolgten Einweihung der jenaischen. Academie begangen worden. Jena. 1759. 90. Sagittarius,. 91. Ugyanattol,. Historia -templi Jenensis academici. Jenae. 1685.. Momenta. historica et. monumenta templi. academici quod vulga vocant die Collegien-Kirche 92.. Schwarz,. Jena. 1858.. T.. C. E... Das. erst^. etc.. Jenensis. Jenae. 1720.. Jahrzehnd der Universitat Jena..

(17) XIII tanulo iratkozott be, 1600-tol 1646-ignieg eppen egyetlen egy. sem talalkozunk, pedig ezek szolgaltatjak kesobb a. erdelyivel. legnagyobb contingenst. Csak 1657-ben kezdenek hazankfiai. nagyobb szamban Jenaba'. seregleni, de mereszseg volna ezen. tiinemeny okat abban keresni, hogy akkortajt a jenai hittani. karban a regi bornirt zelotismus mar kihalo felben volt es a szabadabban gondolkodo elemek keriiltek tiilsulyra, hiszen ugyanakkor (1652) valamennyi tanarnak meg nie a. augsburgi. »valtozatlan«. kesobbi. enyhitesei. czikkekre es a. a. Schmalkaldi. altal. minden hala-. az Apologiara,. nelkiil),. kellett eskiid-. confessiora (a Melanchthon. Formula Concordiae-ra, mi. das a theologiai tanulmany teren. meg. volt benitva. Egyediil a. jenai egyetem viragzasi kora (1777-tol 1806-ig), mikor a hit-. tudomanyi karon Griesbach, Loder, Doderlein, Paulus,. De. Wette, a bolcseszeti karon Stark, Schiller Frigyes, Fichte, Schelling, Hegel, a ket Schlegel testver, az orvosi karon Hufeland es Himly, a jogi karon Schnaubert, Thibaut es Feuer-. bach mukodtek, gyakorolt erezheto befolyast az egyetem latogatasara. Az egyetem osszes tanuloinak szamaval egyiitt foldieink szama. is. tetemesen szaporodott az egyetemen.. Foldieink kiilonben leginkabb az egyetem hittani karat latogattak. ;. igenyeknek. a lutheranusok hazankban. hittudomanyi. megfelelo. nem birvan nagyobb. intezettel,. kenytelenek. voltak kiilfoldre, elso sorban a szomszed Nemetorszagba vandorolni,. hogy a theologiaban magasabb kikepezest nyerjenek.. Innet van, hogy a Jenaban beiratkozott foldieink tulnyomo reszben nemet es szlav videkrtil valo lutKeranusok.. A jelen. publicatioban felsorolt 2396 tanulo koziil 1722-nek ismerjiik illetoseget.. Ezek kozott van. erdelyi szasz mintegy 520 (Nagy-. szebenbol 147, Brassorol 132, Segesvarrol 67, Medgyesrol 62, 93. Eichxtadt,. exacti. Memoriam. — renovavit H.. C.. praeteriti temporis in. academia Jenensi. A. Eichstadius. Jenae. 1835.. 94. Ugyanattol, Oratio, qua pristina institutio et disciplina academiae Jeuensis cum lvcentiore comparatur. Jenae. 1840.. 95.. Ugyanattol,. De. beneficio Lynckeriano in. academia Jenensi. constitutn eiusque celeberrimo c|uoudam auctore. Jenae. 1843. 96.. ipsa. Miiller, J. G.. Syllabus. professorum cuiuscumque Jenensis ab. academiae dedicatione asque ad annum 1758..

(18) ,. XIV Be S zterc2 er61. Szas 2 -SebeS r61. 35,. Beszterc.eba. 21. P™. Kohal «nu-6]. /.. 17k. 23, Ig l 0rdl 19, Eperje.rfl 18 lf Modorrol 12, S 2 epe 8 ba 11. .. Nagy-. 19,. ^-. <*. W-. 1 '' 01 24 8o. &. ^™l f H Zdl Tui. '^. Popradrol. *A. S 1 ^T^^. SenkrtHa), S opronb 61 115 -oc 2 rol 38,. >. 12,. '° Czbo1 9 Trencsenbol e s TLzoltzT MtoeSZro1 d°' Bozsuyorol 14, Koszegrol es S 2 °. , °«™n •a 9, Kolo.svarrol r °, Pest"' G 8 •-enyrol es MiSkokzro1 5 '. 8,. i. T Wha^l /T * Es^. Hogy t&nyen. tunutathato.. Azon tanulok. ^rm. -. .,. t. '. hall^ g "". mb tettem. f. H„„. fil,. ~. «nyleg Jeaa ba, epen oty. ,. J ° ttek. ko 2 kikrol W„t6 biographiaiadatokat. •,. Z,?? * ttZ to /— ^bbatanari pal^SS^ *• kathedran. at,. W. leKuev!. pedjg a ha]]. nagyobbres 2t theologiat. '. akar directe. 31 orvossa, 14 hivatalnokkfi. 1. ". '. P. *'. tol>l>e-kevesbbe. le P 0tt al. I22. lett. tanari. ta narra,. Es a 2 ok. haa javadalomra. S. S2 ert. Uem. ls. birtal< egy.. tenni I! 1161 -tkoztak be. ' tbeol 1830-31-tSvTk'r': bon, hogy mire iratkoztak 8 e 2 en. beXwI. bejegyzeseket a. HaannaJ. ^tndjuk, hogy a HaannlTa. '. '.. ol lly,. es 1,. f. ,. pMo-. '. t. phZol a. bazfekfial a kovet-. ,°. f* U2 ^"*"*»•. °S. >. ffl£^^ f^»PMolot0rteuetre J >. * h V^ tora gC T 1«^«^être l,i g ra *. .. *>. " '. f. theologiara es theologus all S2. ^ât ^/; 1 J1 ^* ^*™. meg. emben. Ti. st. ko2t t™utatott. ara 2 tortenetre 2 philolciaS *^ ermes 2 ettanra es mûnyi ra 3, a 2 orvostudomanyokra 12 Demzet „ t 181t« voltegy. Esze >. t. Az utoTsd 38 beiratWa tT. nêttudonuinyokra. 0sSZCTetre nuir mo. 8^8^,^^ 1 ** ^ ^ & TT ^ *** ^m&l-. 33 tanar kozfil 30 tanult theoloahw S soplnat, kettd philo S ophiat Meg erdekesebb az Ift^n f -i jegjzesek statisztikaja. kezo targyakra voltak Ph.ara 23, theologiara. °^. n^ " "V* "^. r a 10,. Hana^ azo *a. lratkoztal< be). 4. 57nem.

(19) XV III.. Mikor a Mokos. Haan. es. nevlajstromat osszehasonlitottam a. lir. Eevesz lajstromaival (az. vald), szep szamii elterest. Ezeket meg nyomas kozben iparkodtam. Vegre a mnlt ev vege. mind tolem. e fajta jegyzet. tapasztaltam a harom lajstrom kozt.. fele elso. veriiicalni,. de hiaba.. megbizottam Dr. Schmidt Mdr,. jenai egyetemi tanar elhalalozasa utanegyik collegaja, Dr. Gotz. Gyorgy volt szives az iigyet kezebe venni. Kozbenjarasara Dr. Mentz Ferdinand megtekintette az eredetiben az altalam kijelolt. helyeket, kiirta a magyarorszagi. 1882— 83-tdl 1888 — 89-ig. szarmazasii. a jenai. es osszeallitotta. tanulokat. egyetem. tortenetere vonatkozo azon iratok fontebb kozolt lajstromat,. melyek a jenai egyetem konyvtaraban megvannak.. A. kovetkezo neveket. Haan vagy. mint. Mokos. Revesz, vagy akar. —. lir. helyesebben olvasta. mind a ketto. Xicolaus Soja. H. C. Johannes Vittznjdy de Daniel Herbertus Saxo-Trans. 1660. ny. f. Christopnorus Mellinus Gemnizensis. 1663. ny. f. Michael Rtu 1664. t. f. Matthias Grronovicerus Leuschouia. 1666. ny. f. Fridericus Fielbaum. 1666. t. f. Petrus Honnius. 1669. t. f. Paulus Marcklowky. Jo. Andreas Dobner. 1674. ny. f. Paulus Majer. 1675. ny. f. Johann Heihnann. 1676. Iiy. f. Matthias Keyser. 1676. t. f. Elias Ladiver, Fil. Polnd-H.xmga.TVis. 1680. ny. f. Johannes Klein, Schon1678. t. f. G-eorg Grundel Daniel Lany, Marpodiens Trans. berg Transylv. 1683. 1684. ny. f. t. f. Gabrielus Skaricza Hungarus, Kusroghiensis. Johannes Wislicenus (javitas elott Willicenus). — 1687. t. f. Joh. Nicolaus Hain, Leutsh (igy) Hung. 1689. ny. f. Johannes Fridericus Crochserus Schemnitio Huhgarus. 1690. t. f. M. Johauit Ferdinand Weisbek, Posn. (igyV) Huu<j. elofordul azanyakonyvben. Matthias Sturtzer Neos. Hung. Johann G-ottfried Hung. Freiseiten Crem 1691. ny. f. G-eorgius Franckfurter (igy) Cumnicio Hungarus. 1692. ny. f. Maftinus Pblsuizi, Posnavia, Hung. 1694. ny. f. Samuel Mocser Ginnens. Hungar. 1695. t. f. Christian Joachim Sckub, Leucschov. Hung. — Steph. Jeremiae. 1706. t. f. Mart. Obbelius. Andreas Qockelius. 1708. ny. f. Adamus Zimmermann Equ. Hungarus Eperiensis. 1710. ny. f. Joannes Adamus Baimann Epperiens. 1657. ny.. f.. —. Muhay.. et iu. —. —. — —. —. —. — :. —. —. :. —. —. —. —. —. —. —. —. —. —. —. —. —. —. —. —. —. :. —. —. —. Lucas Seiller, Cor. Trans. 1716. ny. f. Johannes Joni -- 1719. ny. f. Thomas Semethoni Veteuzcho (igy) Hungarus. 1721. ny. f. Joh. Georg. Westav Gemniciae Hung. 1722. ny. f. Joh. Ludwig Wachsmann Cibin.Trans. Samuel 1712.. t. f.. Iglotz (igy).. —. —.

(20) ,. XVI. —. Gostrebini.. 1723. ny.. Stephanus Bartha, Jauriniens. f.. :. Oivis. Hungarus eiusdemque Cottus. — 1724. t. f. Nicolau? Alexius PriSamuel Czirbess Csetnelino Hungarus. leszky. Mich. Stinn.. —. —. Audr. Kdstolami.. — 1725.. —. —. Mich. Zilmann. 1730. t. f. Paulus Bitroff. 1729. t. f. Georg Lbw. 1732. t. f. Petrus Binder. 1733. t. f. Martinus Lupini. 1734. t. f. Simon Geigesch. 1735. ny. f. Petrus Imgarthen. 1735. t. f. 1737. ny. f. Jo. Sigism. Samuel (igy ?) Czeck, Cibin. Transylv. Jo. Georg. Holtzkampft Hung Kreysel Ba rtha -'Kimgaru.s. 1740. ny. f. Martinus Gapp. Iglo Scepusiensis. 1740. t. f. 1742. ny. f. Samuel Haynoczi Szobotischino Andreas Streicher. Panlus de Chrestels. 1742. t. f. Andreas Koehler. Nitr. 1744. t. f. Greg. Pabri Erussovia Gd1743. ny. f. Joh. Wolff. Jo. Dressnandt, Corona-Transylv. gratis. morens. Jo.BockeJacobus Schunn, 1745. ses Fabeso-Transylvanus, planegrat. 1745. t. f. ny. f. Samuel Phanschmiedt Scepusio Eungarus. Georgius Gebl Sabeso-Transylvanus. -- 1746. t. f. Jos. de SachJo. (igy) Schoenauer. 1747. ny. f. Daniel Velther. senfels. 1749. ny. f. Jo. Godofredus 1747. t. f. Michael ThaUmann. Gross. Geor1750. t. f. Abrahamus Isaacus Sztranyawszky. gratis. 1752. ny. f. Samuel Gesztrebingi gius Schencker 1725. ny.. f.. —. —. t.. f.. —. —. —. —. —. —. :. —. —. —. —. — — —. —. —. —. —. —. —. —. Jo. Herrmann (igy) Schmidt a Scharffenbach. Daniel Kbehler. Jo. Duldner. 1755. ny. f. Michael Ennyeter (vagy Ennyeter). 1755. t. f. Lucas Johan. 1761. ny. f. Jos. Aug. de Drauth. 1761. t. f. AnBrenner. 1762. t. f. Andr. Herenyi Hungar. 1763. t. f. dreas Enngeter. 1768. t. f. Joh. Wentzel. 1774. t. f. And. Mich. Umling. 1775. t. f. Michael Smal. 1779. Henr. Christoph. Muller. Steph. Jan. Hung. 1780. ny. f. Stephanus Andrae. t. f. 1782. ny. f. Johannes Genersy. 1780. t. f. Georgius Rabbay. 1783. t. f. Georg. Frider. Balthes. -- 1786. ny. f. And. Gottlieb 1790. t. f. Joh. Waechter Cibinio Hungarus. 1795. Mysz. - Andreas Uhzin. 1796. t. f. Andr. ny. f. J oh. Michalitz. 1798. t. f. Jo. Koezan. Jacobus Godofr. Simonis. Goebbel. Martin Gottlieb Czay. Luc. 1801. Iiy. f. Paul Schuskd. Dan. Benedeli. 1801. t. f. Michael Banto. Jo. Georg. Jekel. 1802. t. f. Joh. Martin Gunnesch. -- 1803. t. f. Stephan Xemez. 1808. t. f. Sam. Saraz. Hungar. (Oct. 17-iken iratkozott Jo. 1815. ny. f. Gabriel Gdber. be). 1812. t. f. Jo. PdnJs. Andr. Schullerus. 1815. t. f. Andr Czimmer. 1816. ny. f. Michael Biberauer. Eranc Guil. Schmidag. 1817. t. f. Sa-. Nitria Hungarus.. — 1752.. t.. —. —. f.. —. —. —. —. — —. — —. —. —. — —. — —. —. muel Mazsary. Joseph Herfurth.. —. —. —. —. — —. —. —. —. —. —. —. 1840. ny.. f.. Emerich. —. —. — — — Cordnyi. — 1843.. t.. f.. —. !848. t. f. Mich. .V:^/rtr/y/Topporz Hung. 1857. ny. f. Paul Cz< 1855. ny. f. Carl Wunschendorfer. 1858. ny. f. Michael Osztroluczky. 1857. t. f. August Szvaty.. —.

(21) XVII. —. —. Egynehany (keves es kevesse fontos) Franz Trsztyenszky. mas ketes pontranezve Dr. Mentz \\v elfelejtett felvilagositastadni.. Mas. Mokos. oldalrol a. iir. nevsoraban. hiba, melyeket ezennel helyreigazitok.. tokat az indexben 1660.. t.. f.. A. csillaggal jelolt ada-. helyre kell igazitani.. is. ciensis. Hungarus (de Casp. Heu-. Christianus Brdckelin Posoniensis. Haan p. 18: »Christian Heuchelin, poson. chelini LUD. et syndici posoniensis et discipulus. v. 6.. — 1664.. van nehany. is. filius cel.. Joh. Burii«).. Johannes Gothofredus von *Hellenbach CremniHungarus. 1674. ny. 1669. ny. f. Martin *Schicker. ny.. f.. —. —. —. *Matthaeus Palumbini. 1677. ny. f. *Matthaeu& Eeiitter, - Sigismund *Bertholdy. Schemnic. Hungarus. 1679. ny. f. *Matthaeus Stephani. 1686. ny. f. Johannes *Mullerus. 1689. t. f. Andreas Landin Leutsch. Hung. (csakhogy a Mokos Landinus-a es a Haan es Revesz Landing-ja nagyon valosziniive teszi azon gyanitast, hogy az eredetiben Landinh van irva, hol Mokos ur az in utan olvashato kacskaringos vonast helyesen us-. f.. —. —. nak. olvasta,. Haan. (/-nek neztek,. es Pevesz,. —. mint gyakran meg szokott tortenni,. Mentz ur pedig semmibe sem. —. vette).. —. 1695. t. .. f.. Johannes Beeyez (igj ?) 1698. Iiy. f. Josephus *Bolthosch Corona Transylvanus. 1698. t. f. Daniel *Lippitsc7l Bartpha. Hungar. 1716. ny. f. 1708. t. f. Leopoldus *Reichenhaller. *Casparus Czelder. 1723. t. f. Jo. *Lehotzsey Sasosiens (igy ?) Hung. Michael *Draudt. 1726. ny. f. Andr. *Neubaur Bistritiensis Transylvanus. 1727. t. f. *Michael S. Czekelius von. — — — —. —. —. Rosenfeldt.. —. 1729.. Transylv. gratis.. —. t.. f.. 1731.. t.. —. Dobronensis Hungarus. 1734. t. f. Daniel *Andreae. 1740. f. Georg. *Pilder.. —. —. :. *Aug. Jo. Krauss, Grrosschenkensis *Mattîas Mavkovitz, Zoliensis et 1732. ny. f. Samuel *Meschedick. f.. — 1735.. t.. Samuel *Lez.. f.. — 1737. —. —. ny.. Jo. t. f. *Paullus Paullinus Kraus. Petrus *Rimner. —- 1744. ny. f. Jo. Grottl. Schuller von Sonnenberg. — 1745. t. f. G-eorgius *Czultne" rus, Corona-Transilv. 1746. ny. f. Jos. Philippus de Bimayn, /,,,/,,• N' Xagysinkino Transilv. Sempronio Hungarus. Michaeh 1747. t. f. Johan. *Onjeat. 1748. t. f. Martin Gottlob *a Seulen Transilvanus. 1750. t. f 1749. ny. f. Valentinus *Paulinus. Carolus *de Franctcenstein. Jo. G-eorg. *von Keszlern. 1752. ny. f. Jo. *Cloos. -- 1760. t. f. F. Kauss. *F. Chrph. Anders. *F. Giebel. *F. Fr. de 1761. ny. f. *Thom. Piltsch. Kosenfeld. 1767. ny. f. *F. Binder. - 1767. t. f. Samuel *von - 1777. ny. f. Steph. Wieland. 1768. t. f. *Chr. Ernst Kriiger. *Nicolaides. Jo. *Kusmany. 1779. ny. f. Andri - 1782. t. f. Daniel *Sta1780. ny. f. Jo. Georg. *Fleischer.. *Graeser.. —. 1741.. ny.. f.. — —. —. z. —. — —. —. .. —. —. —. nislaides (javitas elott Stanislaus). JIAGYAH TANtJLOB. —. —. .iF.XAlt VV.. —. 1784. ny.. f.. Andr. *ThorD.

(22) : :. XXIII. —. —. Jo. An&.*del£estern. 1786. ny. f.Mart. *Himesc%. 1792. ny. *Jonas Bubenkius. Joh. *Korossy. 1795. ny. 1792. t. f. Joh. *Fieger. f. Andr. *Jerem. Stoltz. Jo. *Holndon1798. t. f. Jos. *Gyenisse. *Gregorius Toth. f. 1801. t. f. Steph. Sam. *Ambrosy. *Joseph Arany. ner.. wdchter.. —. 1791.. t.. f.. — — —. —. —. —. —. —. —. Paulus *Sevbo.-- 1803. t. f. Stephan 1829. ny. f. Paul *Tei*Hovdts. 1812. t. f. Franz. Kovars. Michael *Jezsovits Bugganzchengraeber (igy) Jolsvabol valo. bol (Bakabanya). 1830. ny. f. Andreas *Wengeritzky Bodonybol. Lenguel.. 1802. ny.. —. f.. — — — 1846. ny.. —. -. —. 1838.. t.. 1847.. f.. t.. f.. Daniel *Havidr. Stephan *Linberger.. f.. —. *C. Fleischhacker.. Haannal vagy Revesznel ruegvannak, Mokos szovegebol megvannak) tevedesbol kimaradtak a kovetkezo. (az indexben. tanulok nevei. —. ny. f. Joh. Ehrenreich Zogler von Oedenburg. 1676. t. f. Paulus Konvalinka Hung. Sagolcensis. M. Daniel KlescJi, N. H. P. L. Caes. SS. Theolog. Baccalaureus. cpaondani Eccles. Olass. Hung. Pastor et vicinarum Inspector, nunc exul pro Nomine Christi, iam scholae Senator. Jen. Rector. 1690. ny. f. Johann Conrad Kalfus Hungaria Corbeien>i(igy). 1699. t. f. Anton Xicolaus Eosencranz (igy) HungarienJoh. sis. 1710. ny. f. Joh. Fridr. Jaeger Kyrnensis Hunnus. Johann. Adolph Matth. Lichtenberger Kyrnens., Hunnus. 1716. t. f. Leonh. Lazar. Noricus. Stumm Kyrnens., Hunnus. 1739. t. f. Mich. 1723. ny. f. Joh. Kissling, Trans. Cibin.. 1663.. 1671.. —. t.. —. f.. — —. —. —. —. —. —. — —. 1797. ny. f. (apr. 20-ikan) Blasius Trans. Rupens., gratis. Carolus Kreysfelmeyer Francus (nem Trans., mint Eevesz olvasta ez tehat kimarad az indexbol !).. :. Neni fordulnak elo azonban dr. Mentz allitasa szerint az egyetem anyakonyveiben a kovetkezo tanulok nevei. kiket. Haan. a kinek publicatiojabol aztan. emlit,. Mokos indexeibe. is. belekerultek. —. 1761. t. f. 1705. ny. f. Dan. Jldller Tirnavia Hungarus. Ceorg. Farkas. 1774. ny. f. Joh. Jacob. Novdk Cassov. 1839. ny. f. Vilh. 1797. ny. f. Georg. Bukva Thurociensis. Lmer. Blaskovics. 1848. ny. f. Samuel Jtuttkay.. — —. —. —. Ezeknek jenai tartozkodasarol Haan alkalmasint mas forrasokbol. A. ertesiilt.. rectorok, illetoleg prorectorok. neveiben. is. vannak. Mokosnal tevedesek. A nevezetesebbeket Mentz iir kijegyezte 1671. t. f. Bechmann volt a rector, 1684. ny. f. Lynckerus,. :. 1695. ny.. f.. Weigelius. ;. 1734.. t.. f.. Busius volt a prorector,.

(23) XIX 65 elen torlendo az 1763. ny. f. felf. Pveuschius (p. - 1823. t. f.-tol mely mar a megelozo oldalon is megvan) 1829. t. f. a prorectorok nevei mind egy semesterrel hatrabb teendok igy pl. 1823. t. f.-ben Darz, 1824. ny. f.-ben Bachmann volt prorector, s igy tovabb) 1829. t. f. nem Walch, hanem D. 1742. ny.. iras,. -. ;. ;. ;. Henric.. Luden. volt prorector.. — —. 1882— 83-tol 1888— 89-ig Mentz. ur kijegyzesei szerint. magyarok iratkoztak be a jenai egyetemen 1882-83.. a kovetkezo. 21. Oct.. Conrad Haltrich. Siebenbiirgen. Schiissburg. Josef. Haltrich, evang. Pfarrer. Schaas bei Schassburg. Theologie. Wien. 21. Oct. Julius v. Hannenheim. Siebenbiirgen. Hermannstadt.. Stephan. v.. Hannenheim, Advokat. Hermannstadt. Theologie.. 28. Oct. Carl Jacobi. Ungarn.. Kronstadt. Carl. Jacobi,. Magistratsrat. Kronstadt. Theologie. 28. Oct. Friedrich Rheindt. Siebenbiirgen. Brenndorf. Sa-. muel Rheindt, Postmeister. Brenndorf. Theologie. Erlangen. 1883. 18. Apr. Samuel Both. Siebenbiirgen. Schassburg. Samuel Both, Schlossermeister. Schassburg. Theologie. Halle a/S. 22. Mai. Friedrich Eeimesch. Siebenbiirgen. Zeiden bei. Kronstadt. Michael Peimesch, Schulrector. Zeiden. Philosophie. Leipzig.. 1883-84. 26. Oct. Alexander Bereczky.. Ungarn. Kis-Dorgicse. An-. ton Bereczky, Lehrer. Kis-Dorgicse. Theologie. Oedenburg. 26. Oct. Carl Nyiro. Ungarn. Varpalota. Josephin Nyiro, Witve. [igy] Varpalota. Theologie. Oedenburg. 26. Oct. Ludwig Szigethy. Ungarn. Uj-Malomsok. Daniel Szigethy, Pfarrer. Uj-Malomsok. Theologie. Oedenburg. 20. Nov. August Langhoffer. Kroatien. Kisac. Emilie Langhoffer, Lehrerswitwe. Alt-Pazua. Bes. nat. Agram.. 1884. 23. Apr. Martin Lang. Siebenbiirgen. Peichesdorf. Martin. Lang, Landmann. Beichesdorf. Theologie. Grraz. Berlin. 23. Apr. Carl Bomer. Siebenbiirgen. Zuckmantel. Greorg Pomer, Pfarrer. Zuckmantel. Theologie. Halle. Berlin.. 1884-85. 24. Oct. Greorg Tr. Baku. Siebenbiirgen. Draas. Greorg Baku, Lehrer. Schassburg. Theologie. Bern. 24. Oct. Oskar Netoliczka. Siebenbiirgen. Comorn 1 ). Marie Netoliczka, Hauptmannswitwe. Kronstadt. Theologie und Phil.. igyv b*.

(24) Robert. Oct.. 24.. Phleps.. Siebenbiirgen.. Hermannstadt.. Friedrich Phleps, K. u. Gerichtsrat. Herniannstadt. Theologie. 24. Oct. Eriedrich Schuster. Siebenbiirgen. Heltau. Friedevang. Pfarrer A. B. Burgberg. Theolo»ie rich Schuster,. und. Phil.. Emil Sindel. Siebenbiirgen. Kronstadt. Franz und Phil. 24. Oct. Johann Wolff. Siebenbiirgen. Gross-Schenk. Johann Wolff, Landmann. Gross-Schenk. Theologie und Phil. 24. Oct.. Sindel, evang. Pfarrer in Tartlau. Theologie. 31. Oct.. Edmund. Grraser.. Siebenbiirgen. Sachsisch-Regen.. Wilhelm Graser, evang. Pfarrer. Niemesch. Theologie. Oct. Joseph Hoch. Siebenbiirgen. Schassburg. Joseph Hoch, evang. Pfarrer. Wurmloch. Theologie und Phil. Bern. 31. Oct. Otto Holch. Ungarn. Raab. Greorg Holch, Seifensieder. Raab. Theologie. Oedenburg. 31. Oct. Mathias Kiraly. Ungarn. Boba. Stephan ECiraly, Landman (igy). Boba. Theologie. Oedenburg. :;. rich. !. .. 31. Oct. Alexander Mesterhazy. Ungarn. Csempesz. EmmeMesterhazy, Pachter. Nemes-Hollos. Theologie. Oedenburg. 31. Oct. Martin Miiller. Siebenburgen. Johannisdorf. Mar-. tin Miiller,. evang. Pfarrer. Johannisdorf. Theologie. Wien.. Wilhelm Schiller. Siebenbiirgen. R,eps. Sara SchilWitwe. Reps. Theologie et Phil. Wien. [Julius Theil, gymnasiumi tanar Brassobol engedelyi kapott eloadasokat hallgatni a nelkiii. hogy beiratkozott.] 31. Oct.. ler,. 1885. 1. Mai. JosefMatz. Siebenbiirgen. Schassburg.. .luliii^. Matz,. Biirgermeister. Schassburg. Philosophie. Berlin.. 1885-86. 28. Oct. Adalbert Csiszar. Ungarn. Igriczi. Stephan Csiszar, kl.. Besitzer. Theologie. Igriczi. Sansparak. 1 ) 28. Oct. Julius Jacobi.. Siebenbiirgen.. Kaufmann. Schassburg. Theologie. Jacobi,. Schassburg. Martiad. et Phil.. 28. Oct. Ladislaus Leszicb. Ungarn. B. Csaba. Selbstandig.. Theologie. Pozsony. 16.. Xov. Julius Theil. Siebeubiirgen. Agnetheln. Selli Cam. Wien. Jena. Leipzig. Miinchen. Reno-. dig. Philosophie et. viert gratis.. 1886. Mai. 1 !. ricli. .. <. )tto. Folberth. Siebenbiirgen. Mediasch. Dr. Fried-. Polberth, Apotheker. Mediasch. Medizin. Wien. l. ). anders war oicht zu lesen* jegyzi. arospatak.. meg. Dr. Mentz. Kets^gkivii].

(25) XX 18. Mai.. I. Eugen Binder. Ungarn. Leutschau. Samuel Bin-. der, Buchhalter. Leutschau. Theologie. Berlin. Leipzig.. 1886-87. 22. Oct. G-eorg Bogdan. Siebenbiirgen. Kronstadt. Johann Bogdan, Privatier. Kronstadt. Philosophie. Budapi 22. Oct. Alexander Horvath. Ungarn. Raab. Nicolaus Hor* vath, Oeconom. Raab. Theologie. Oedenburg i u TTngarn. 22. Oct. Grustav A. Kinn. Siebenbiirgen. Schassburg. (Jii~tav Friedrich Kinn, Pfarrer. Zepling. Theologie und Phil. 22. Oct. Eduard Leonhardt. Siebenbiirgen. S. Regen. Johann Leonhardt, Kiirschner. S. Regen. Theologie und Paed. 8. Xov. Johann Sirbu. Ungarn. Rudaria. Jacoh Sirbu,. Pfarrer. Rudaria. Philosophie. 8. Nov. Peter Span. Siebenbiirgen. Lupsa. Elias Span, Ackerbauer. Lupsa. Philosophie. Wien. 22. Nov. Ernst Buchholzer. Siebenbiirgen. Mediasch, Rudolf Buchholzer, Schlosser. Mediasch. Theologie und Phil. 8.. Oekonoin. Nov. Alexander Hima. Ungarn. Bezi. Andreas ETima, Bezi. Theologie. Oedenburg.. 1887. 27. April. Georg Tr. Baku. Siebenbiirgen. Draas. Greorg Baku. Biirgerschullehrer. Schiissburg. Theologie. Bern. Klausenhurg. Berlin. Jena. Renoviert gratis. 2. Mai. Joseph Hoch. Siebenbiirgen. Schassburg. Josef Hoch, evang. Pfarrer. Wurmloch. Theologie und Phil. Bem. Jena. Klausenburg. Berlin. Renoviert gratis,. 1887. 88.. 21. Oct. <. Adolf Hohr. Siebenbiirgen. Schassburg. Y. Hbhr,. Jymnasialdirector. Schassburg. Theologie. 21. Oct.. Emil Neugeboren. TJngarn Neugeboren, Grerichtsrai. stadt. Friedrich. logie. und. (Sie.benbiirgen). a.. Kron-. D. Kronstadt. Theo-. Phil.. 28. Oct. Carl H. Hiemesch. Siebenbiirgen. Kronstadt. Carl Hiemesch, Kammacher. Kronstadt. Philosophie. 28. Oct. Greorg Eduard Miiller. Siebenbiirgen. Neustadl bei Kronstadt. Rosa Miiller, verehelichte Peter Thieser! Kronstadt.. Tlirologie uncl Phil.. 1888. 20. Apr. Peter Jonescu.. (Jngarn. Jaz.. Nioolaus Jonescu,. Pfarrer. Jaz. Philosophic uiul Pad.. saar. 7. Mai. Stanimir Popovits. Ungarn. Magyar-Csanad. SvetoPopovits. gr. orient. serb. Pfarrer. Csanad. Theologie et Phil.. Budapest. Wien,.

(26) XXTT 1888. — 89.. 26.. Oct.. [1888. nov. 29-ikeig.]. Iwan Popovitsch.. Ungarn. Arad. Stefan Popo-. witsch, Lehrer. Arad. Phil. et Paed.. 26. Oct, Alfred Schuster. Siebenbiirgen.. Sachsisch-Regen.. Samuel Schuster, Prediger. Sachsisch-Pegen. Theologie. 26. Oct. Stefan Kovats. Ungarn. Zeiden, Stefan Kovats, Landmann. Zeiden, Theologie. Oedenburg. 26. Oct. Johann Brenndorfer. Siebenbiirgeu. Kronstadt. Johann BrenndSrfer, Landmann. Kronstadt, Theologie. 26. Oct. Johann Hubber. TTngaren (igy). Kronstadi Johann Hubber, Pfarrer. Kronstadt. Theol. et Phil. 9. Nov. Orendi Johann. Ungarn. Schonberg. Orendi Jo.. hann, Lehrer. Schonberg. Paed.. IV. Vegiil. tekben. meg csak. egyet.. E. hogy 1593. feleinliteni,. konyv. es. 8-ik oldalan a jegyze-. 94-ben Jenaban tartozko-. dott a bartfai szarmazasu Zibner G-yorgy. zolag »Bartfa varosanak iskolazasa a. is,. XV.. es rea vonatko-. es. XVI.. szazad-. ban« czimu konyvemre utalok. Minthogy azonban. meg nem. jelent. meg. es. nemis. fog. e konyvem egyhamar megjelenni, kote-. lessegemnek tartom a Zibnerre (Fraknoi iskolazas a. Gyorgynek tani. irt. A. (a. Bartfa. XVI. szazadban p.. :. A. hazai es kiilfoldi. 198, 250. es 255. bibasan Libner. nevezi) vonatkozo adatokat ezen a helyen osszealli-. levelek,. melyeket a kiilfoldrol szulovarosa tanacsahoz. masodikat Fraknoi sz. k.. nem. emliti),. es. a melyek jelenleg. varos leveltaraban 6'riztetnek. valosagos minta-. kepei a tizenhatodik szazadbeli stipendiatusok leveleinek. 1.. Factum. est. iam tritum sermone proverbium,. nobilis-. domini mei clementissaepe gratias retulisse eum videri. qui bene gratias agat,. simi, amplissimi prudentissimique viri, simi,. quod sane dictu est facillimum. factu difficillimum. Quanta enim vis in vocabulo bene lateat, non cuiusvis subit mentem, tanta nimirum, ut pauci beue agendo gratias vix gratiam. Earum itaque istud hominum genus ac pene divinum, quod modum seu rationem bene agendi gratias probe novit, quod argumento duplici demonstrare facile est. Nam plerunque beneficia ita sunt comparata, ut aut sat digna gratiarum actione, nc dicam maiori compensari nequeant, aut certe bominum natura ita est affecta, ut grati animi vis aut exigua, aut omnino nulla ex ea eluceat et appareat. retulisse videantur..

(27) \ XII] Equidein quain velleiu me iu eo horninum genere inveut sat dignas et sufficientes Ampl. Vestrae pro benefi-. niri,. ab Ampl. Vestrae (igy) in me collatis gratias referre possem Sed iusta quasi animi aegritudine afficior, cum partim ciis. !. mearum penuria, partim ingenii tenuitate Imic me oneri succumbere sentiam, imo si vel ipsa Ciceronis aut Demosthenis essem facundia, tantum opus moliri vererer. Benefacultatum. aliquid est, de se bene meritum aliis commendare. Sed amplissimi senatus decreto proprioque quasi motu ac pru-. ficii. denti discretione,. hominem omnino immeritum, imo indignum. pueritiae annis, atque ita sat tempestive, quod omnium rerum primum est, aliis commendari, cuius commendationis iu. fructus exoptati et uberrimi sunt percepti, quantis proh Deum laudibus eiusmodi gratia et beneficentia foret celebranda Qua igitur ratione Ampl. Vestrae ita agerem gratias, ut gratiam retulisse videar, cum illud ipsum Ampl. Vestrae beneficium amplius extet quam ut vel amimo (igy) vel verbis debitas persolvere grates po^sim ? Tantum dico,Ampl. Vestram maximo hoc beneficio me sibi ita devinxisse, ut quicquid sim,. Ampl. Vestrae mancipium sim. Nam si beneficia mutui conferentis. in collatum amoris benevolentiaeque signa sunt (ut certe sunt), quantum, quantum, inquam, hoc Ampl. Vestrae erga me benevolentiae et amoris extabit signum? tantum certe, quo vix maius extare potest. Quo Ampl. Vestrae benevolentiae argumento, nunc etiam temporis in summis meis necessitatibus quibus maxime premor eo sum adductus, ut ad Ampl. Vestram confugere eiusque auxilium et opem implorare non dubitarim.. Cum primis statim, viri amplissimi, annis, paulo post optimi mei parentis piae memoriae obitum, a matre vidua in praeceptorum disciplinam traditus essem, iudicio aliquo rerumque intelligentia adhuc vacuus, naturali quodam ductu incredibili studiorum ardore flagravi. ita ut libros doctorumque conversationem omnibus rebus anteponerem, idque eo magis, cum homines doctos ad summum dignitatis et honorum gradum ubique terrarum eruditione sua evehi viderem. Verum cum tanquam ex specula praeviderem, eruditionem non nisi ingenti cura, labore et diligentia comparari, sedulo eo pro aetatis ratione et loci opportunitate laboravi, ut aliquid tantummodo doctrinae imbiberem, ac Dei opt. maximi beneficio voti compos factus. praesertim suavitate aliqua quae in studiis delitescit percepta, totum me Musis dedicare coepi, hoc instituto, ut prius laborare non desinerem. quani solidae aliquid eruditionis assecutus patriae emolumento, mihi meisque honori csso possim..

(28) xxrv quae. Licet autem semper semperque se obtulerint obstacula, boc institutum evertere irritumque facere vide-. meum. rentur, attamen repulsis iis omnibus salvum et incolume hoc ipsum ad hoc usque tempus evasit. ubi novum se aliquod offert obstaculi genus.. mentissimi, non. Cum. enim, viri amplissimi. domini. tam meo quam meorum praeceptorum. rumque virorum doctissimorum labore auxilio Spiritus 8. in. et. cle-. alio-. tantum. diligentia. cum fructu postqueam, cumque ego hoc. literis profecerini,. ut. modum in Academia aliqua versari unicum semper in votis habuerim. ut optatam quam])rimum. meorum metam contingere possim, consilio meorum praeceptorum in Academiam aliquam Germaniae proficisci institui. Huic autem meo insti-. cursu studiorum et autoritate. superioris tuto in prima statim acie ingens quidam truculentissimus omniumque studiosorum infestissimus se obiicit hostis, qui defectus sumptuum nuncupatur (si quideni rerum omnium gerendarum nervi sunt peccunia), cui cum resistere solus nequeam, auxilium certe fautoris alicuius seu patroni foret implorandum. Patronus vero quis certior fideliorve mihi unquam extitit Ampl. Vestra ? Sed improbum fortasse videbitur senatum amplissimum, a quo tantum beneficiorum accepi, quantum ne sperare quidem unquam sum ausus, rursum novis precibus sollicitare. At ego ingenui minimeque ingrati animi existimo, cui. multum debeas ei multum velle debere. ui enim mearum partes acceptas ferre cupiam. 1. (. extremas fortunarum. quam. cui primas, cui medias debeo ?. ei ipsi,. Novit Ampl. Vestra. quam duruni telum sit necessitas, quo non mortales adigat, neque mirum. si et ego necessitate coactus talia coner, quae alias ne cogitare quidem ausus fuis-. Non auteni Ampl. Vestram sollicitarem, nisi sat firmis eandem instructam copiis, quibus huic facillime resisti possit nisi etiam munificentiam Ampl. Vestrae non hosti, scirem tantum domi ab incolis, verumetiam foras (lgy) ab exteris maxisem.. :. me. celebratam, probe perspectum. in. eodem mecum certamine constitutos. habuissem,. qua plurimos. liberalissime sub-. levavit.. Audire me adhuc memini, quod Ampl. Vestra civium exiguae fortunae filiis aliquid sumptuum ad studia continuanda suppeditare laudabiliter consueverit. quare et ego Ampl. Vestrae subditus, sumptuum penuria laborans, parentibus orbus et patrimonio destitutus ad Ampl. Vestrae benignitatem confugio eamque ima qua possum animi demissione obsecrans, ut pro siugulari sua erga bonos et liberalium artium studiosos benevolentia et propensissima voluntate me miserum orphanum tanquam sub patria cuiatela fo 1.

(29) \. \". V. honestissimum meum institutum sua liberalitate iuvet et promoveat. ut pietate et eruditione imbutus uon mihi tantuni meisque. sed patriae charissimae. quae non minimam partus nostri partem sibi vendicat, cum ornamento tum emolumento aliquando esse possim. Non equidem inficior, plurimos hao Ampl. Vestrae bonitate sumptus non ad necessaria impendendo, sed aut luxuria aut aliis rebus inutilibus profundendo pessime abuti. solitos.. Ego autem. auxiliante. Deo. potius. pium. legitimumque collatorum sumptuum usum ita respiciam, ut nihil inutiliter consumptum, nihil male collocatum boni omnes cognoscant, intelligant, iudicent.. Nec sane tantopere ab Ampl. Vestra hoc ipsum contendere ausus fuissem, si quicquam huic meae inesset petitioni. quod pietati honestatique adversaretur. aut quod cum utilitate patriae minus foret coniunctum. Omnis enim pietas non aliunde nisi ex literis sacris, omnis morum studiorumque honestas. omnis denique virtus non aliunde nisi ex artibus liberalibus ceu limpidissimo fonte ad nos derivatur et proficiscitur, atque verissimum illud. didicisse fideliter artes emollit mores nec sinit esse feros. Quantum autem utilitatis ad rempublicam tum perveniat, cum homines eruditione, virtute rerumque experientia politi ad rerum gubernacula sedeant. quis est qui ignorat ? Ita enim eleganter princeps philosorepublica tuni demum beatas respuaut docti eas regant, aut ii qui regerent omne studium in sapientia collocassent. Sic Romae olim quis melior feliciorve unquam reipublicae fuit status quam ubi penes doctos imperium esset ? Quodipsum testatur Cicero. cum Romam se consule maxime fortunatam proclamaret, Quare denuo supplex Ampl. Vestram accedo submisse orans.. phorum Plato. in lib. de. blieas fore pronunciat,. si. si pietatem Amp. Vestra promotam, si morum studiorumque honestatem excultam. si patriam aliquaudo civibus virisque doctis decoratam. si denique rerum mearum statum salvum voluit (ut certe voluit), mihi hac in re succurrere sumptusque ad studia persequenda pro sua pietate et prudenti dis-. ut. cretione suppeditare velit quod prolixioribus literis et verbis persequerer, sed ne diffidentia aliqua in Amp. Vestra hoc nomine posita videatur. dicendi linem faciam. ;. Ego vicissim omnibus modis sedulo enitar. quo taleni erga Ampl. Vestraru ac civitatem nostram exhibere possim. ut ne novi huius muneris Ampl. Vestram poeniteat, sed omnium erga me beneficiorum fructum aliquem percipiat. Deumque Opt. Max. ut summam hanc beneficentiam, quam longissima vitae usura, tum felicissima imperii administratione rerumque otnnium successu, amplissimo prudentissi-. me.

(30) XXVI nioque senatui rependat, ardentibus votis duin vita haec mea suppetat precari nunquam desinam. Ampl. Yestram, cui me meamque causam demisse submitto, Jehovae praesidio ac tutelae committo. Datae Idibus Februarii 1591. Stiriograetii.. Ampl. Vestrae addietissimus et humilimus (igy) cliens. Georgius Zibnerus Bartphensis. Kiviil Xobilissimis.ainplissimis et prudentissimis viris.domiuo iudireliquisque civitatisBartphensissenatoribus dominis suia Hpmentissimis. .'. ci. S. P.. D.. Tt saepissime iam, viri amplissimi prudentissimique fautores et patroni omni observantia unice colendi, dum, inquani, saepius iam plurimum vices sive sortes generis humani varias nec satis captui nostro accommodatas sum admiratus. ita profecto unum hoc imprimis cum stupore quasi. admirari satis non possum, quod ita comparatum in hac reesse videam, ut ii.qui qxiasi adamantino illo amoris et benevolentiae singularis vinculo sunt astricti, constricti et veluti quodammodo conglutinati, ita a sese invicem invki tamen dissideant, ut etiam manus nonnunquam conserere et praelia gravissima committere non immerito dicantur. Quis enim maior, quis vehementior validiorque amoris veri et sinceri benevolentiaeque singularis, quam inter eos qui offerunt quique accipiunt beneficia, ardor est aut esse potest unquam ? Nihilominus tamen ita eos erga se affectos videmus, ut ipsi sibi perenne quasi bellum inferant, dum illi bene faciendo, hi autem retribuendo sive referendo aut etiam agendo gratias superiores esse contendant. Cuius rei in me ipso satis luculentum comperio exemplum. Quamprimum enim fructum beneficiorum A. Vestrae amplissimorum percepi uberrimum atque suavissimum, talis omnino in animo meo amoris et benevoleutiae erga A. Vestram exardescere coepit flamma, qualis vix maior unquam alias aut exarserit aut exardere etiani potuerit, quae suam etiam vim atque efficaciam exerens immensum repente in me benefaciendi, quod vel in referendo vel in agendo gratias consistere videtur, excitavit studium. Referre autem quia non valueram, agere tamen quamvis etiam non satis digne, modo tamen qualicunque constitueram. Es <|uo certamen illico quamvis satis grave, non tamen ho-. rum natura.

(31) xxvn nos est ortum, duni nec milii A. Vestrae benefaciendo, nec ego Ampl. Vestrae respondendo seu potins gratias agendo cedere voluerim. Et quidem copias meas infirmas invalidasque in apricum deductas A. Vestrae validissimis oppouere non erubui. non tam ut victoriam mihi certo persuaderem, quam ut ancipitem belli eventum incertumque et instabilem fortunae tiatum experire (igyi. Et licet satis iam stile iuter. hactenus, quam benigna quamque mollis A. Vestrae fortuna sit intellexerim (nec idcirco, me Christe, est quod fortunam hanc et victoriam partam me A. Vestrae invidere existimetis), interim tamen victum me tam subito agnoscere turpe ratus ultima quaeque experiri decrevi. Id vero quo melius fieri possit, ecce novum copiarum mearum et validius fortassis quam antehac unquum (igy) supplementum adduxi, non sane hoc proposito, ut A. Vestram hoc ipso devincam atque ita devictos victoria parta spoliem, interim nec me ipsum victum A. Vestrae dedam, sed ut hac ratione praelium longe hoc mihi iucundissum (igy) et utilissimum prolongetur sive protrahatur, quo ita Musae meae. ad quas omnis belli huius utilitas unice redundat, grates Deo et A. Vestrae cantent maiores, cantent digniores. Supplementum autem hoc. viri amplissimi, quia A. Vestrae ab animo sincero, puro atque fuco omni experte amoris benevolentiaeque suae testandi gratia est oblatum, dedicatum atque consecratum, ita ab A. Vestrae instructissimo exercitu excipi volo. imo oro atque obtestor. ut ipse animus benevolentiam A. Vestrae hac ratione magis. magisque perspicere. illi autem quorum beneficio hoc ipsum supplementum collectum est, novem uimirum illae sorores summusque omnium artium et aeternus praeses Apollo cum clementem tum liberalem A. Vestrae in alumnos suos agnoscere voluntatem, eandemque omni felicitate, longaevitate aliisque bonis immensis rependere possint. -His itaque me miserum orphanum et Am. Vestrae imo pectore clientulum devotum A. Vestrae nec non Am. Vestram Deo teroptimo termaximo submisse commendo. Am. Vestra valeat feliciter meque ut coepit amare pergat. Dabantur 17 Cal. Dece. Anni 1592 (1597??) Jenae Tyrigetum. A. Vestrae observantissimus et addictissimu^. Georgius Zibneru>. Kiviil : Amplissimae urbis <juae in Scepusio est Barttphae, judici ac senatoribus nobilissimis, doctissimis. prudentissJmis, amplissimis. fautoribus, patronis et patribus -nis omni obseqiiii et honoris cultu 'ligmissimis..

(32) 3.. S.. P. D.. Quotiescunque, viri amplissinii, patroni ac patres sunrma in perpetuum observantia colendi, quoties inquam cunque A. Vestrae immensa et nullo unquam apud me intermoritura seculo in mentem revoco, quod sane fit non raro, beneficia, sed non revoco tantum, verum etiam paulo accuratius mecum ipse considero atque perpendo, A. Yestrae in me benevolentiam animumque non dicam singularem, sed plus quam inusitate propensum mirari atque demirari, me Christe, nunquam satis possum. Xon enim me latet, multos sane non ita levis autboritatis urbis vestrae, qui multo Yestram me ante de auxilio atque ope Amplitudinem sollicitarunt, fuisse cives, qui tamen omnes gravem ab A. Yestra ferre repulsam necesse omnino babuerunt. Ast ego, qui non nutoritate tantum, verum aliis etiam rebus fere omnibus, quae bac in conditione in adolescentibus considerari et requiri solent, illis multo sum inferior, quamprimum supplex Yestram accederem A., nescio profecto, quo prius animis A. Yestrae, qui durissimi aliis videbantur, emollitis atque placatis, non tantum repulsam ab A. Yestra nullam unquam accepi, sed insuper maximis et longe pulcberrimis et honoribus et beneficiis ab eadem sum ornatus. Hinc ergo et ex bac rerum praeteritarum luminatione diligenti et consideratione accurata de A. Yestrae in me benevolentia singulari et amore, qui ex animo (ut ante iam dixi) plus quam inusitate propenso fluit, non dicam opinio, sed sententia potius firma atque immota in mente mea est enata. Qua adeo confidenter nisus toties iam meas apud A. Vestram repetere non sum veritus preces, quinimo ne nunc quidem eadem (igy) A. Yestrae offerre dubito, etiam atque etiam submisse orans, ut meam A. Vestra pro pristino suo erga me et amore et favore paterno sua sublevare miseriam summam liberalitate atque clementia velit, quo ita coeptum studiorum meorum cursum feliciter continuare tandemque aliquando ad finem diu satis exoptatum perducere queam.. De mea autem vicissim non. est quod multum vobis promittam gratitudine atque observantia, cum non tam promittere quam re ipsa praestare laude dignum sit. Hoc tantum dico, me enixe pedibus manibusque eo laboraturum, ut omnis benefi-. ciorum in. me. collatorum fructus ad nominis divini gloriam,. ecclesiae incrementum, reipublicae autem, imprimis vero ve-. emolumentum tendat. Interim autem Ampl. Yestram. sinum me iam dudum benigne collocatum sentio, Deo tcroptimo, termaximo commendo, quem perpetuis nunquam strae,. in cuius.

(33) XXTX ut ipse A. Yestram foveat, A. Yestrae flatu suo divino quo illa cedant ad nominia utilitatem. A. Yestra valeat meque amare orphanum pergat. Dabantur Nonis Martii Anni 1593 Jenae Tyrigetum. Ampl. Yestrae. precibus relinquo, tueatur omnisque consilia regat atque gubernet, sui gloriam et ecclesiae suae. indefessimi. defendat. et. observantissimus et addictissimus. Georgius Zibnerus. Kiviil : Nobilitate. prudentia rerumque usu praestantissim<> Ludici reliquisque senatoribu< urbis, quae iu Scepusio est Barttphae amplissimae, amplissimis atque doctissimis. patribus ac patronis suis summa in perpetuum observautia colendN.. 4.. 8.. P.. I).. Tantuni mihij viri amplissimi, domini, fautores ac pamei summa in perpetuum observantia colendi. tantum. inquam. mihi gaudii laetitiaeque cumulum literae Amp. Yestrae vel primo statim aspectu attulere. ut si verbis euudem Amp. Yestrae exponere cogitarem, nil profecto minus quam Penelopes telam retexere aut Libyci maris arenam numerare facere viderer, neque sane id absque causa. Cumenim ab eo usque tempore quo per aetatem et quid honor et quam ad eundem aspirare pulchrum sit cognovisse poteram, unicus hic idem honor seu decus immortale mihi scopus. ad quem omnia omnium actionum mearum tela collimare unice constitueram, erat propositus qui quaeso fieri posset, ut non tanto. postquam hunc ipsum tandem aliquando multis atque immensis pene laboribus perpessis attingere mihi cqntigit scopum, g.nidio perfunderer atque laetitia? Ut enim rusticum fruetus percepti nunquam non gaudere etlaboruin praeteritorum oblivisse faciunt, ita profecto me etiam primitiae hae ex laboribus perfunctis perceptae, quae literis Amp. Vestrae mihi nunc offeruntur, nunquam non beate mirificeque recreare possunt. Nunc autem si quisquam me, si, dico, quisquam me legentem atque perlegentem easdem Amp. Yestrae literas vidisset, nescio profecto, num me inter vivos magis ob id ipsum ante iam gaudium perceptum auctum magis cumulatumquc an vero vita fimctos computasset. Quod enim illis contingere solet qui metu aliquo vehementiori perculsi, omnibus fere sensibus privati, vitam quasi ipsam cuin sanguine amittunt, id ipsum mihi etiam nunc contigisse inficiari omnino »n possum, cum ita tanta hac animus meus laetitia peroulsus tres. :. ti<.

(34) XXX attonitum. me. compotem. reddiderit, ut nisi vox. totuni et quasi alienuni nec mei ipsius satis me defecisset, vix me continere potuissem, quin beatuni me nimiumque beatum proclamassem, cui in Vestrae Amp. ditione nasci et Amp. Vestra ad rerum gubernacula sedente lucis hac aura frui beatissime. quo ita Ampl. Vestrae et humanitatis suavitate iucundissima et iucunditate animi ad benefaciendum propensi suavissima et beneficiorum dulcedine gratissima particeps fieri potuerim. Hinc igitur fit, ut attonitus ita factus, eo magis attonitus subinde reddar, quo magis rei huius magnitudinem considero, ita etiam, ut dubio hinc inde animo fluctuante, quid agam, omnino dubitem, humanitatisne potius, quam dixi, suavitatem summam, quam animi benevoli iucunditatem singularem, aut beneficiorum A. Vestrae et magnitudinem et dulcedinem non vulgarem laudem celebrem, cantem, an vero. contigit,. pro. beneficiis. acceptis. gratias. agam? Utrumutrum enim. meis maxime impar suscipere non ignoro. Quid igitur, quaeso, amplius facere possum, quam ut totum me (quantusquantus etiam sum) totum, inquam, me A. Vestrae dicem atque consecrem, ita ut Amp. Vestrae mihi fecero,. onus. me humeris. iussa capessere fas,. eadem autem negligere summum nefas. Hoc tamen postremo Amp. Vestrae persuasum omnino esse velim, me nullo unquam tempore commissurum, ut beneficiorum in me collatorum Am. Vestram poenitere unquam possit. Amp. Vestra valeat meque ut. esse. statuam.. coepit et. amare. et. fovere clemenfer. sinu suo pergat. Dasalutis 1593. Jenae. bantur Nonis Octobris Anni reparatae Salaidum. Amplit. Vestrae. observantissimus et addictissimus. Georgius Zibnerus. Kivill : Amplissimo, prudentissimo nec non gubernandi scientia eximie perspicuo iudici reliquisque viris senatorii ordinis omni virtutum genere ornatissimis, dominis ac patronis suis summa observantia colendis.. Barttpham. 5.. S. P.. D.. Importunus A. Vestrae, viri amplissimi, fautores et patres observandi, nedum quidem esse desino, sed illud vitio non carere fortasse quis dicat ? Aio vitii huic meae importunitati inesse nihil, laudis vero multum. Causa subest animus gratus, qui ut nunquam non laudatur quocunque etiam sese vel oportunitatis vel importunitatis ostentet tempore, ita.

(35) \. xxt. sua praestautia uioderatur adeo, ut quod vel alias vituperiuni non effugiet, laudis et honoris encomio dignuni reddat. Ex quo fit, ut seniper in scribendo illam attendam minus, banc respiciam magis, cuius rei ecce vel haec testem themata a me A. Yestrae dedicata et oblata. Sed quid levia haec, cum maiora multo fuere beneficia ? Fateor maiora multo illa imo longe maxima, leviora vero haec respectu eorum. Atqui tantum quilibet, quantum valet. Ultra enim posse nemo obligatur, ut inquit iuris consultus. Adde, uil. noii. maxime. quod. non remunerare ipsorum sit officii. Quid suam originem, ortum nobilem. Quis vero ille ? Humiliter devotus demissusque auimus nec non nisi gratitudine vera et infucata refertissimus. Hinc illa satis magna praeclara et illustria, alias per se quamvis vilia abiecta. sint parva, et Quare ut ita eadem A. Vestra excipiat eaque frontis serenitate legat, ut eorum autor amorem benevolentiamque A. Yestrae magis magisque et videre et experiri possit, unice A. Yestram oro atque significare,. significare ? Illustrem. obtestor.. Caeterum siquidem tantam animi mei gratitudinem praedicare non verear, vocatus ab A. Yestra per literas domini affinis mei, reverendi item viri domini Jacobi Wagneri, quare patrias invisere lares detrectem, A. Yestra quaerat ? Non inficior, iniquius paulo a me factum, verum id non culpa. mea. Idcirco satis pro me stare contra A. Yestram puto adversam valetudinem partim, partim etiam alias causas non minus graves. Nunc autem itineri me dare quid cesso ? Cesso, quia remoratur me comes idoneus. Quis ille aut quando ? Comes ille, quo sine tantum iter emetiri sane durum et vix possibile, nummi videlicet. Quando autem illius comitatu ad vos pervenire possim, illud A. Yestrae magis quam mihi notum est. Yestra siquidem nisi fuero instrucfus Amplitudine viatico, qua ratione aut quomodo vocatus venire queam, non intelligo. instructus vero cito citius A. Yestrae adero imperata animo lubenti facturus. Quare si vel meam coram experiri animi gratitudinem, vel qua ratione A. Yestrae a me sint collocata beneficia cognoscere A. Yestra avet, hunc mihi mittat A. Yestra viae comitem quod ut fiat et quam primum fiat (ne scilicet periculum sit in mora, aere hic alieno quo quotidie obligo excrescendo) etiam atque etiam ea quo par est animi demissione A. Yestram oro. Ego promitto me non tantum instructo viatico mox mox, omni vel coeli iutemperie vel itineris spreta difficultate A. Yestrae adfuturum, verum etiam in quibusvis A. Yestrae submisse obtemperaturuui. A.. A. ;.

(36) xxx n Yestra valeat nieque ut coepit amare pergat. Dabantur pridie Cal. Octobris Anni 1594. Jenae Salaidum. A. Yestrae observantissimus et addictissmius. Georgius Zibnerus. Kiviil : Amplissimo amplissimae reipublicae Barttphensis liberae senatui, patronis sais omni observantiae obsequiiqne cultu dignissimis.. Mikor. tert vissza. Zibner hazajaba, nem tudjuk ponto-. san meghatarozni. Bartfa. sz. k.. varos szamadasi konyveiben. (»Liber B-ationum«) 1600-ban a varos tanacsosai kozt. kozunk. talal-. vele; 1626., 27., 30-ban a varos fobiraja volt. 1601-tol. Vegre 1630-ban azt »Dominus Georgius Zebner iudex ante. L625-ig, 1628- 29-ben varosi jegyzo volt.. olvassuk rola, hogy. rationem. E hagyja 1. 377. obiit. :. .. gyiijtemeny legkozelebbi el. fiizete,. mely a jovd ev elejen. a sajtot, a becsi egyetem legregibb anyakonyveil az. elotti idotol 1450-ig, tehat. fog hozni Dr. Schrauf Karoly. nagyreszt ismeretlen anyagot,. levelt.iinok ur feldolgozasaban.. Hudapesten, 1889. szept. 1-en. De.. A. bel -Ieno..

(37) A. jenai „Paedagogium Provinciale". magyar. tannloinak nevsora es a beiratkozasol? bsszes. szama.. 1548-1558. 1. 548-ban beiratkozott. 171. 1549. nyari felev. 146. 1549. teli felev. 36. 1550. ny.. 52. 1550.. t.. f.. 40. f. Ezek kozott van bejegyezve, mint. elstf. magyarorszagi. :. Stephanus Transylvanus Clausenburgensis. 1551. ny. f. 66. 1551.. 38. t.. f.. 1552. ny. 1552.. 86. f.. 131. t. f.. 1553. ny. 1553.. 61. f.. 63. t. f.. 1554. ny. f. 1554.. t.. 1555. ny.. lo5o.. 33 f.. t.. ) }. t. I.. 1556. ny. 1556.. 68. f. 4ii. f.. f. 70. 1557. ny. f. 133. 1557.. 119. t.. f. Ezek kozott Jonas Tiedemannus Daniel Edlinger. tanult. 1. • )) ') c Semnic.. *. .^ e ). *) Haannal Tidemannus, — 9 ) Kevesz Imre »A jenai eg3'etemben magyarok s erdelyiek nevsora 1550 — 1850 czimu kozlemenyeben i. (Magyar Tortenelmi Tar. Kilenczedik kotet 1861. p. 218 — 238). mely Gruber Jozsef akkori jenai egyetemi tanulo feljegyzeseinek alapjan k^sziilt,. nem. emliti.. MAGYAR TAMT.6lv JESABAX.. 1.

(38) MAGYAR TANULOK. 2. A. jfexABAN.. magyar tanuloinak nevsora beiratkozasok osszes szama.. jenai egyetem. s. a. 1558—1883. 1558, ny.. Academiam Genensem primo Rectore Johanne. (Post constitutam. f.. Schroetero Medicinae Doctore inscripti sunt, qui sequuntur.). Danub. Sebastianus. ?. lllyricus.. '). Beiratkozott 163. 1558.. t.. f.. (Rectore Philippo Comite a Nassaw. et. Sarbrugk, Vicerectore V.. Strigelio).. Beiratkozott 71. 1559. ny.. (Rectore Joanne Stigelio.). f.. Beiratkozott 84. 1559.. t.. (Rectore Matthaeo Wesenbecio Andoverpiano. f.. J.. a mense. U. D.. Augusto anni 1559. usque ad Calend. Januarii inscripti sunt.) Beiratkozott 53. 1560. ny.. f.. (Rectore Simone Museo. Beiratkozott 1560.. t.. f.. s.. Theol. Doctore.). 9 8.. (Rectore Michaele Neandro Joachimico Med. Doct.). Beiratkozott 57.. 1561. ny.. ad. f.. (Rectore Joanne Rosa Coburgensi ab. mensem. recepti sunt in. Julium. initio. anni MDLXI. usque. numerum scholasticorum Academiae. Jenensis.). Beiratkozott 127. 1561.. t.. (Rectore generoso D. Heinrico Russio Plawensi Dno.. f.. Cranchfeld. et. Gera,. Vicerectore. et. Beivatkozott 1562. ny.. f.. Greitz. 75.. initio. anni MDLXII. usque ad. Matthias Flacins UJyricus Junior.. mensem. Julium.). '). Beiratkozott lOo, 1562.. t.. f.. (Rectore Laurentio Hiel Vesaliensi M. D.). Beiratkozott 111. 1563. ny.. Beiratkozott. '). in. Joanne Schrdtero M. D.). (Rectore clarissimo viro D. Matthia Colero Aldenburgensi. Doctore, ab ?. Cl. viro. Haan. ea. (Rectore Joanne Stosselio.). f.. 1. 1. Revesz nem. :;.. emliii.. J.. U..

(39) MAGVAR 1563.. t.. f.. TA.VUI.uK JKVAISAX.. .'!. (Rectore Christ. Durfeldio Gothano. U. D.). J.. Beiratkozott 55. 1564.. ny.. (Rectore. f.. Dom.. Gleichen. illustri. et. generoso. Do.. Gebhardo Comite a. Do.. Planckenhain ac Kranchfeldt,. in. Vicerectore viro Joanne Schrdtero Art. Med. Doctore ac Professore.). Paiil. Rudelius Cremnitzensis.. Abraham Kudelius. p.. et. c.. ]. ). Crimnitzensis.. Beiratkozott 74. 1564.. t.. f.. (Rectore. stb.. mint 1564. ny.. f.). Beiratkozott 65. 1565. ny.. f.. Greorgius. (Iterum Rectore M. Johanne Rosa Coburgensi stb.). Zimmermann. Cibiniensis Transylvanus.. 2 ). Beiratkozott 81. 1565.. t.. (Rectore Johanne Stosselio Sacrosanctae. f.. Theologiae Doctore.). Beiratkozott 89. 1566. ny.. (Rectore Matthaeo Wesenbecio U.. f.. 66. usque ad initium. Julii. J.. D. a calendis Januarii. anno. nomina dederunt.). Yalentinus Dresslerus Urbegen transiluanus.. s. ). Beiratkozott 100. 1566.. t.. f.. (Rectore Dr. Med. Michael. Neandro Joachimo).. Beiratkozott 46. 1567. ny.. f.. (Rectore M. Andrea Fulda Saltzungensi.). Beiratkozott 117. 1567.. t.. f.. (Rectore tertium Johanne Stosselio Ss. Theologiae Doctore.). Beiratkozott 104. 1568. ny.. f.. (Rectore Matthia Colero. J.. U. D.). Beiratkozott 122. 1568.. t.. f.. (Rectore Johanne Schrbtero Vinariensi Art. Medic. Doct.. et Prof.). Beiratkozott 111.. ] Cremnitzensis, Crimnitzensis, Crimnizensis stb. ) A kovetkezo szarniazasuakat, ha nincs is megemlitve, hogy Hungarus vagy Pannonius, tamaszkoilva azon tenj're, hogy 1612-ben Cremnicensis Pann., 1660-ban Cremnizensis Mont. Hung., 1661-ben Cremnicensis HuiiLi-. stb. van bejegyezve, felvettem, bar gyanus, hogy ezen idOben gyakran, keaObb nem jottek volna Kormoczrol tauulok. SemHaan, semRevesz nem vette lel ») Revesz uket. Nem lehetne Selmecznek tartani legalabb nemelyiket v :. —. nem. emliH..

(40) MAGYAR TANUL6K. 4. I. 569. ny.. f.. jfitJABAN.. (Rectore Magistro Aegidio Salis Gorcano ab. initio. anni. MOLXIX.. usque ad mensem Julium nomina professi sunt qui sequuntur.). M. Vitus Besoldius Crimnicensis.. \). Beiratkozott 107. 1569.. t.. (Rectore Joanne. f.. Doctore a. 1'el.rus. Wigando Mausfeldense, Sacrae Theologiae. usque ad Januarium anni 1570. nomina dederunt.). Julio anni 1569.. Blasy Miischnensis Transylvanus. Beiratkozott 114.. 1570. ny.. f.. Brem LL.. (Rectore Petro. Professore. D.. et. Ordinario.). Beiratkozott 141. 1570.. t.. f.. (Rectore Sigism. Com. a Gleichen, Vicerectore Petro Brem.). Beiratkozott 103.. 1571. ny.. f.. (Rectore Andr. Ellinger Art. Med. Doctore. et Professore.). Beiratkozott 154. 1571.. t.. f.. (Rectore. illustri. ac generoso Barone. D.. Anarko Friderico a Wil-. denfels, Vicerectore viro clarissimo D. M. Joanne Rosa.). Gabriel Heuer solensis.. °). Beiratkozott 148. 1572. ny.. f.. (Rectore clarissimo scilicet viro D. M. Hieronymo. Laureato. et Prof.. Osio. Poeta. Poetices atque Oratoriae).. Beiratkozott 131. 1572.. t.. f.. (Rectore Tilemanno Hesshusio Sac. Theol. Doct.). Beiratkozott 88.. 1573. ny.. f.. (Rectore Josia Marco Jenensi U.. J.. Doct.). Beiratkozott 83. 1573.. t.. f.. (Rectore. illustrissimo. Principe. Saxoniae Duce, Landgrauio Thuringiae. exemto patricinioque Academiae. Jen.. et. ac. D.. D.. Joanne. Guilhelmo. Marchione Misniae, rebus humanis. —. stb.. Jo.. Schrdter Artis Medicae. Doctor Vicerector.). Paulus Eosa Oremnicianus Pannonius.. '). Beiratkozott 228. 1574. ny.. f.. (Rectore Friderico Guilielmo. stb.. Prorectore Joanne Schrotero. Medic. Doctore stb.). Beiratkozott 218.. '). Haan. es. Revesz. nem. emliti.. —. -). Revesz. nem. emliti..

(41) MAGYAR TAXULOK JENABAN. 1574.. t.. (Rectore. f.. .'. ac gen. Domino Do. Volrado Comite a Gleichen. ill.. stb.. Prorectore Viro clariss. Aegidio Salio stb.). Beiratkozott 94. 1575. ny.. f.. (Rectore DavideVoito Sacrae Theologiae Doctore et Professore.). Tobias Molitor Crimnizensis.. '). Gasparns Bohemus Crimnizensis.. '). Beiratkozott 166. 1575.. t.. (Rectore Matthia Colero. f.. U. Doctore Professore et Ordinarlo.). J.. Beiratkozott 155. 1576. ny.. f.. (Rectore Michaele Neandro Joachimico Doctore. et. Professore. Artis Medicae.). Beiratkozott 148. 1576.. t.. (Rectore. f.. illustri. burgk. stb.. ac generoso Do. Do. Hugone Barone a SchonProrectore Gasparo Arnuro.). Beiratkozott 164. 1577. ny.. f.. Wolfgango Comite. (Rectore. et. Domino. Balthasare Sartorio Sacr. Theol. Doctore. in. et. Prorectore. Castel.. Professore.). Beiratkozott 13o. 1577.. t.. f.. (Sub rectoratu Imperialis. clariss.. viri. Samuelis Brathagii U.. Camerae Advocati Professoris. Joliannes Bruno Galcozensis. 2 ). Ungar. 3 )} „. Andreas Dureus Sonnensis TJngar. Heinricus a Zaboltizt. ?. ,.. J.. D. Judicii. publici.) ,. *. '). (?) *). Beiratkozott 76. 1578. ny.. f.. (Rectore. illustri et gen. Do. Do.. Ottone Comite a Mansfeld. Prorectore Andrea Ellingero Medicinae Doctore. stb.. et Professore.). Yalentinus Oonradi pannoniua. Beiratkozott 142. 1578.. t.. f.. (Rectore M. Friderico Pensoldo Widense.). Beiratkozott 89. 1579. ny.. f.. (Iterum Rectore Davido Voito Sacr. Theol. Doc. Professore e. Superintendente.). Beiratkozbtt 96.. i Haan lenni. nem. —. akart Galgoczensia f ') llaan esRev6sz uememliti. Zabojtht alkalmasint nem emliti. Nyitramegyeben. - 5) Revesz nein <-)nliti. 6s. Revesz. emliti.. B. ). es Igy (Gal6szensifl-nelc) irja Rev6sz.. ) Haan Sobotiist. —. Bizonyosan Ot. Vagy. talan. —.

(42) MAGYAR TANULOK JENABAN.. I'. 1579.. t. f.. (Rectore. ac gen. D. D. Ernesto Comite. ill.. Eulenbecio. J.. Mansfeld. Prorectore. in. U. D.). Beiratkozott 77. 1580. ny.. f.. (Rectore Jacobo Flachio Jenensi Med. Doct.). Beiratkozott 83. 1580.. t.. f.. (Rectore M. Paulo Didymo Torgensi P. P.). Beiratkozott 53. 1581. ny.. f.. (Rectore Baltassare Sartorio S. Theologiae Doctore. et. Professore.). Beiratkozott 88. 1581.. t.. f.. (Rectore Petro Wesenbecio U.. J.. Doctore.). Beiratkozott 54. 1582. ny.. (Rectore Andrea Ellingero Med. D.. f.. Beiratkozott 16. Defuncto V. C. D. Andrea Ellingero, gubernacula Academiae penes Petrum. Wesenbec.. Joannes. "Dile. U.. J.. D.. Senicensis. p.. iterum esse incipiunt.) '). Simon Sehobitz Crimnicensis.. 3. ). Beiratkozott 140. 1582.. t.. f.. (Rectore. J.. Sroetero Artis Med. D. ac Prof.). Beiratkozott 150. 1583. ny.. f.. (Rectore Andr. Nehrkorn Walhusano M. ac. P. P.). Beiratkozott 124. 1583.. t.. (Rectore Davide Voito S. Theologiae D. Prof. ac Superint.). f.. Beiratkozott 82. 1584. ny.. (Rectore Victorino Grunero Jenensi. f.. J.. U. D. ac Prof.). Beiratkozott 94. 1584.. t.. (Rectore Philippo Jacobo Schrdtero Medicinae D. ac Pr.). f.. Beiratkozott 101. 1585. ny.. f.. (Rectore Ludovico Brisomanno P. P.). Beiratkozott 149. 1585.. t.. f.. (Rectore Baltthassare Sartorio S. Theol.. Beiratkozott 123.. :. Haan. 6a. Rev£sz nem. emliti,. D.. ac Pr.).