Osztályozási táblázatok és mutatók megtekintése

BEVEZETÉS A KOHÁSZATI IRODALOM OSZTÁLYOZÁSÁBA

Az ETO 669 a kohászat / m e t a l l u r g i a / , továbbá a fémek és ötvöze­

t e k s z a k c s o p o r t j a . T e l j e s táblázati része korábban a n g o l i l l e t v e né­

met nyelven - másfél i l l e t v e két évtizeddel ezelőtt - j e l e n t meg.leg- ujabbnak tekinthető az 1960-as kiadás. 1963 elején j a v a s l a t késztat, különösen a 669.18 átdolgozására, korszerüsitésére.

Magyar n y e l v e n t e l j e s táblázat nem áll ezidőszerint rendelkezés­

r e . Tény, hogy az utóbbi időben fokozódik az ETO térhódítása, mind gyakoribbá válik a kohászati kiadványok, a folyóiratcikkek szakozá- sa i s /kiadói szakozás, a kiadványokba n y o m t a t o t t E T O - j e l z e t t e l / . A j e l e n l e g i t e l j e s táblázat mintegy háromezer f o g a l m a t érint, s a nem­

zetközi kohászati i r o d a l o m feltárásának és egységes nyilvántartásá­

nak f o n t o s segédeszköze. Az ETO rövidített magyar kiadásaiban csak mintegy 300 fogalom s z e r e p e l , de ezek nagyrésze i s módosításokon ment át az idők folyamán, i g y már rövidített táblázatként i s a l i g használhatók.

Három kérdéscsoport keretében tárgyaljuk meg a kohászati i r o d a ­ lom osztályozásával k a p c s o l a t o s sajátos és legalapvetőbb problémákat.

Először az osztályozás két fő segédeszközévelt az osztályozási táb­

lázatokkal és a mutatókkal k a p c s o l a t o s észrevételeinket mondjuk e l . Azután megtárgyaljuk a nyelvterületi eltérésekből eredő kérdéseket, továbbá a terminológia és helyesírás problémáit. Végül a kohászati i r o d a l o m osztályozása során jelentkező komplex fogalmak kifejezésé­

v e l és besorolásával f o g l a l k o z u n k .

OSZTÁLYOZÁSI TÁBLÁZATOK ÉS MUTATÓK

A természettudományok és a műszaki tudományok rendszere egyre bővül ós szövevényesebbé válik. Ez f o k o z o t t követelményeket támaszt az osztályozási táblázatokkal és egyéb segédeszközökkel szemben.

V i s z o n t nem szabad túlzásba e s n i ; e g y e t l e n s z i s z t e m a t i k u s osz­

tályozási rendszer sem követheti a z ó n n a l , minden mozzanatá­

ban éa mintegy önmagát átalakítva, a tudományos fejlődést, sőt ha e z t t e s z i , többet a r t , m i n t használ. Az ETO legfőbb e r e j e az e g y e t e ­ messég m e l l e t t a bizonyos f o k i g megőrzött stabilitás, ami nélkül a szakkatalógusok - a szüntelen átrendezés, újraszerkesztés következ-

Szakozási kérdések

tében - zűrzavar forrásai lesnének. Gondoljunk a r r a , hogy egy-egy szélesebb területet érintő s z a k j e l z e t , / p l . az acélgyártáshoz tartó­

zd j e l z e t e k / megváltoztatása milyen kettősséget okoz a katalógusban s milyen mélyreható változtatásokat igényel a rend helyreállítása.

Az évek során át gyűjtött korábbi irodalom a régi j e l z e t e k a l a t t t a ­ lálható, s az ugyanazon fogalomkörbe tartozó ujabb irodalom az u j s z a k j e l z e t h e z kerül. Megoldásul vagy a régi anyag átszakozásához f o ­ lyamodunk / a módosításokat keresztülvezetjük/, vagy pedig utalőlapo- kat helyezünk e l mind a régi, mind az u j fogalmakhoz /"Lásd még..."/.

Ez utóbbi megoldás tűnik egyszerűbbnek, de ugyancsak elég bonyodalom­

mal jár, főleg az összetett, k a p c s o l t fogalmaknál. Ezért azután egy- egy szakcsoport s z a k j e l z e t e i n e k gyökeres revíziójára 10 év vagy még ennél i s hosszabb idő után szokott s o r kerülni. A kohászat fogalmi körének bővitése, i l l e t v e megújítása nemzetközi szervek közreműködé­

sével, h i v a t a l o s uton történik.

A Pederation I n t e r n a t i o n a l e de Locumentation az a s z e r v , amely­

nél - előirt módon - j a v a s l a t o k a t l e h e t előterjeszteni. I l y e n j a v a s ­ l a t p l . a kohászatot érintő F784, amely különösen a 669.18 s z a k c s o ­ portjával kapcsolatos módosításokat i l l . kiegészítéseket j a v a s o l .

A kohászat fejlődése némelykor "túlhaladott", vagy "kezdetleges"

eljárások korszerűsítésében j e l e n t k e z i k , i l y e n k o r a "régi" ETO-szá- mok bizonyos kiegészítéssel jól használhatók /példa e r r e az LD-eljá- rás, azok után, hogy a konverter-eljárás már kiszorulóban v o l t , vagy a direkt-acélgyártás u j formái s t b . / . Uj fogalmak nem mindig maradan­

dók; átmenetileg, kiegészítésül egy ETO-szám m e l l e t t tulajdonnevek i s használhatók, valamely u j eljárás i l l . fogalomkör jelölésére.

A kohászat osztályozási t á b l á z a t a i . - a többi un. fő- táblázatokhoz hasonlóan - elsősorban egyszerű ETO-számokat t a r t a l m a z ­ nak, de ezenkívül o t t találjuk a ,-' és .0 jelölésű korlátozottan kö­

zös alosztásokat, más szóval a különleges csatlakozó számokat i s . ^ A kohászatban e különleges csatlakozó számoknak nagy szerepük van, a fémek állapotának, a gépek és készülékek részeinek, s gyártmányok és félgyártmányok külső alakjának s t b . kifejezésére, i l l e t v e a kohásza­

t i folyamatok, termékek, ötvözetek s t b . jelölésére. A táblázati rész­

ben ezeken kivül találkozunk két vagy több önálló /egyszerű/ fogalom kapcsolásával képzett fogalmakkal i s , de az i l y e n komplex fogalmak l e g f o n t o s a b b j a i t a mutatókba k e l l elsősorban beépíteni, azért, hogy az olvasó tudomást szerezzen róluk; a főtáblázatban inkább c s a k u t -

* Ezeket a táblázatokban a margón f ü g g ő l e g e s v o n a l j e l z i . A "különleges csatlakozó számok" szemléletesebb és a j e l ­ zetszerkesztésre jobban utaló megjelölés, mint a "korlátozottan közös alosztás" elnevezés. A különleges csatlakózó számok, mint

jelzetelemek csatlakoznak az a l a p j e l z e t h e z , v e l e eggyéolvadnak, mint továbbra i s felismerhető, de nem önálló járulékok; az a l a p ­

j e l z e t és a csatlakozó j e l z e t között kizárt a kommutáoió /megfor- dithatóság/.

TMT 1964.április H . ó v f . 3.szám mutatást találunk az i l y e n fogalmak képzésére.

A főtáblázat s z a k j e l z e t e i n kivül természetesen a kohászati i r o ­ dalom osztályozása i s megkívánja az un. segédtáblázatok használatát, amelyek segítségével j e l z e t e k e t alkothatunk a tárgyalási forma, a földrajzi h e l y , az idő és a szempont kifejezésére; s o r kerülhet e s e t ­ l e g a n y e l v i és népi elosztások alkalmazására i s . Se ezek az osztá­

lyozás általánosan ismert problémái, amelyekre i t t most nem térünk k i .

Mindinkább előtérbe kerül a b e t ű r e n d e s m u t a t ó k szerepe: a betűrendbe f o g l a l t fogalmak m e l l e t t feltüntetett E T O - j e l - zetek nem csupán a táblázatokhoz /azok részletesebb tanulmányozásá­

hoz/ vetetnek e l , hanem wlkaimasak a r r a i s , hogy a megadott j e l z e t alapján közvetlenül a katalógusban keressük meg a kivánt irodalmat.

A betűrendes mutatókban i s keresztül k e l l v e z e t n i a s z a k j e l z e t e k e s e t ­ l e g e s módosítását, i l l e t v e megfelelően alkalmazni k e l l az utalásokról mondottakat, - különben elavulnak, hasznavehetetlenné válnak.

A mutatókkal kapcsolatban három szempontra kívánunk rámutatni:

1. As eddiginél több figyelmet k e l l s z e n t e l n i az egyes szakterü­

l e t e k önállóan s z e r k e s z t e t t betűrendes mutatóinak. A műszaki irodalom osztályozása során ma már nem használhatók eredményesen az un. "Egye­

temes Mutatók" /Sesammtverzeichnisse/.

2. Az ETO táblázatba f e l nem v e t t fontosabb /kohászati/ fogalma­

kat i s be k e l l s o r o l n i a betűrendes mutatóba; i l y e n k o r a táblázat l e g ­ közelebbi fogalmára /genus proximum/ utalunk. P l . a t á b l á z a t ­ b a n nem találjuk az 1D /Linz-Donawitz/-eljárást**, vagy a Ealdo /Kalling-Domnarvet/-eljárást, az acélgyártásnál, ezért - m u t a ­ t ó b a n utalunk a konverter-acélgyártásra és más, legközelebb eső, rokon fogai makra.

3. Komplex fogalmakat i s f e l k e l l venni a betűrendes mutatókba, i l y e n bővített mutatókat különösen szakkönyvtárak számára kívánatos s z e r k e s z t e n i . As olvasó i l y e n módon tájékozódik bizonyos komplex f o ­ galmak helyéről a szakkatalógus rendszerében, t . i . arról, hogy a kap­

c s o l t decimális számok között k e l l k e r e s n i e az i l y e n fogalmakat.

Például: Haglund-eljárás, timföldgyártás 669.712.3:661.862.511 A komplex fogalmakról később még k-lön i s szó l e s z .

Ezeket ml - megkülönböztetésül a különféle alosztásokkal képzett, ugyancsak összetett fogalmaktól - k o m p l e x f o g a l m a k ­ n a k nevezzük. Ezeknek sajátos természete i n d o k o l j a a külön e l ­ nevezést / a kommutáció általában,de nem kivétel nélkül,megengedett/

Változatai: LDAC=LD Arbed Centre National des Récherches M e t a l l u r - giques /Belgium/

0!LP»=oxygéne, l a n c e , poudre /Franciaország/

PL=Phoenix-Iianzen

Szakozási kérdések

AZ OSZTÁLYOZÁS NYELVTERÜLETI PROBLÉMÁI. TERMINOLÓGIA. HELYESÍRÁS Az osztályozás során jelentkező n y e l v i /fordítási, azonosítási/

nehézségek nemcsak a szótárak hiányosságaiból erednek, hanem abból a tényből i s , hogy az egyes nyelvek logikája eltérő; gyakoriak a miisza­

k i életben a partikuláris sajátosságok, sőt a terminológia egy-egy nyelvterületen belül sem egységes, i l l e t v e nem következetes.

Lássunk néhány jellemző példát.

1. Nem mindenki előtt ismeretes, hogy az ETO német kiadásában szereplő "Schüttring" /elosztó gyürü/ nem más, mint a Langen-féle adagolóberendezés része. Már pedig a szakirodalomban az e fogalomhoz fűződő további kifejezések i s előfordulnak, mint "Schüttílache",

"Schüttprof11", "Schüttvorgang".

2. A 669 osztály általános részében, továbbá a v a s - és fémkohá­

szatban sürün fordulnak elő a Zusatze. Zuachlage. P l u s s m i t t e l . i l l e t ­ ve az Additions. gluxgs kifejezések. Zavart okozhat, ha e fogalmak használata nem szabatos és egyértelmű. E z i s a nyelvterületi eltéré­

sek közé t a r t o z i k ; ugy látszik, hogy e téren még hiányzik az egyönte­

tűség. Vonatkozik ez a magyar elnevezésekre i s .

Az alábbi összeállítással szemléltetjük - és egyben összefoglal­

juk - az angol és a német szóhasználat változatait az ETO-ban:

fogalomkör ETO-szám

K o n k r é t f o g a l o m fogalomkör ETO-szám

német angol

Raffinálés 6 6 9 . . . 4 1 1 Verwendung von Zu- schlágen, F l u s a - m i t t e l n

üse of a d d i t i o n s , f l u x e s

Reakció­

zavarok 6 6 9 . 0 1 4 . 8 3 Pehler durch über- schuss oder Mangel an Zuschlagen

B e f e c t s due to excess or ehor- taxe of f l u x e s Olvasztás 6 6 9 . 0 4 6 . 5 2 Z u s a t z e . P l u s s m i t t e l Additions.Pluxes fiaffináláa

dezoxidáciő- v a l

6 6 9 . 0 4 6 . 5 5 0 Desoxydationsmittel / Z u s a t z e /

Deoxidizing

agents / a d d i t i o n s / Nyersvas-

Kyártás 6 6 9 . 1 6 2 . 1 4 Zuschlage Additions /n uminlum

és ötvözetei­

nek előállí­

tása

669.713.6.Ó5 6 6 9 . 7 1 3 . 6 1

Zusatze von ? l u s s - m l t t e l n

Zusatze von S i l i - zium

Additions of f l u x e s

Addition of S i ­ l i c o n

Alumínium és ötvözeteinek

raffinálása 6 6 9 . 7 1 4 . 1 1

Verwendung von Zu- schlagen, P l u s s - m i t t e l n

üse of a d d i t i o n s , f l u x e s

TXT 1964.április H . á v f . 3.szám íltálában tehát:

Zusatze » a d d i t i o n s , Zuschlage - f l u x e s , P l u s s m i t t e l = f l u x e s Ellenben a raffinálásnál és a nyersvasgyártásnál Zuschlage - a d d i t i o n s , mert az angolnak csak a P l u s B m i t t e l fogalmára van külön kifejezése, e¬

gyéhként csak a z a d d i t i o n s használatos.

Megjegyzendő, hogy KEBPELY Antalnál Zuschlag»Fluasmittel«hozag.

ömlesztő.

Az angol kohászati i l l e t v e metallográfiai értelmező szótárakban a következő értelmezéséket találjuk:

Addition agent. i n founding, any matériái, i n c l u d i n g p r i n c i p a l alloyTng c o n s t i t u e n i s , added to the molten metál to produce s p e c i f i c e f f e c t s i n the s o l i d metál.

Addition element, i n steelmaking. any matériái other than the p r i n c i p a l allóying c o n s t i t u e h t s a d d e d to the molten metál / d e o x i d i - z e r s , r e o a r b u r i z e r s , g r a i n - s i z e c o n t r o l l e r s , e t c . / , uo.

J l u x , a substance added: a / i n the smelting of metals, to pro­

duce a f u s i b l e s l a g ; b/ i n the melting of metals, to remove impuri- t i e s thus g i v i n g r i s e to e l e a n e r metál, i n c r e a s i n g f l u i d i t y and r e - ducing the p o s s i b i l i t y of gas r e a c t i o n s ; c / I n the r e f i n i n g of me­

t a l s , f o r the production of a f u s i b l e s l a g .

Az angol " a d d i t i o n s " és " f l u x " elnevezések azonosítását t a p a s z ­ t a l j u k a nyersvasgyártás területét felölelő ceehszlovák ötnyelvű t e r ­ minológiai szótárban; ugyanott Z u s c h l a g - F l u s s m i t t e l .

A német szakirodalomban:

Zuschlage a nyersvasgyártásban: a mészkő, foszfát, f o s z f o r o s mészkő. OSAKxJ e z t a megjelölést használja a nyersvasgyártáson kivttl még a konverteracélgyártáshál /Schlackenzuschlage/ és az SM-acélgyár­

tással kapcsolatban i s . AZ LB-eljárásban e kifejezés: a mész, mészkő, érc, folyósító anyag gyűjtőneve.

Zusatzmetalle az acélgyártásban a ferroötvözetek gyűjtőneve, p l . ferrobőr, ferrokrőm, ferrpmangán s t b . , továbbá dezoxidáló ötvözete­

ket j e l e n t , p l . k a l c i u m a z i l i c i u m , kalcium-szilicium-magnézium, k a l - cium-alúmlnlum etb.

Zusatz általában, szóösszetételekben, ötvöző anyagot j e l e n t . Például: Ba-Zusatz, Cr-Zusatz. S i - Z u s a t z , Legierungszusátze. Bevona­

tok esetében i l y e n formában:^-"Aluainium-Zueatze lm Zlnkbad".

E l n s a t z általában betát. Az LD-eljárásban Így nevezik az acél- nyersvását.

E i n s a t z s t o f f e előfordul az ócskavas, mész, ötvöző vagy a dezo- xidálő anyagok közös megjelöléseként /charging m a t e r i a l s / .

szakozási kérdések

A magyar miiszaki gyakorlatban a következő szakkifejezésekkel t a lálkozunk: betét, hozag, elegy, pótlék. S p e c i f i k u s a n : salakképző dez oxidáló, ötvöző anyagok. A "Magyar Nyelv Értelmező Szőtárá"-ban v i ­ szont csak a következő fogalmak fordulnak elő:

Adalék, a kohászatban érc vagy fém olvasztásakor a fém kiválasz tása és a salakképződés előmozdítása végett hozzá adott mész vagy ko vatartalmu segédanyag.

Betét, a kohászatban az olvasztásra szánt anyagoknak a kohóba vagy kemencébe egyszerre b e t e t t , berakott mennyisége; adag.

Elegy, a kohászatban olvasztásra kerülő anyagok megfelelő ará­

nyú keveréke.

A "hozag" és"pótlék" nem találhatók az értelmező szótárban, i l ­ l e t v e a pótlék szónak műszaki értelmezése n i n c s ; helyettesítő dolgot j e l e n t . A "hozag" elnevezés használatában n i n c s egység. "Az ércekhez adagolt salakképzőket sokszor a nyersvasgyártásnál i s hozaganyagok- nak nevezik, h o l o t t ez a kifejezés inkább csak az acélgyártásnál szokásos".

Az ETO szóhasználatát és a műszaki gyakorlatot i s figyelembe vé­

ve, talán még a következő kifejezés-csoportok a legalkalmasabbak:

Adalék, adalékanyag - "Hozaganyag" - Zuschlage /dezoxldáló, s a ­ lakképző/

Betét, betétanyag - E l n s a t z , E i n s a t z s t o f f e /értelmező szótár s z e r i n t / ötvöző anyag - Zusatz, Legierungszuaatze,

Eohőelegy - Möller /érc, salakképző, tüzelőanyag/.

3. A magyar terminológia problémái közül megemlítjük még a kö­

vetkezőket: A német "Bohgang" megfelelőjének a "nyersjárat" e s e t l e g

"üresjárat" m e l l e t t inkább a "hidegjárat" kifejezést tartják.* B i z o ­ nyos kettősség és ingadozás van egyrészt a szén, azenézés, szenités, szenesités. széntelenités kifejezések, másrészt a karbon, karbonizá- ció. dekarbonizáoió kifejezések használata között, ügy látszik,mint¬

ha a műszaki gyakorlatban a kohászok inkább a karbon elnevezés felé hajlanának.

A már e m i i t e t t "hozag", i l l e t v e a "hozaganyag" kifejezés - mint láttuk - nem került bele az értelmező szótárba. Bégies, e l a v u l t k i f e ­ jezések ezek, éppen ugy, mint az "öntecs", amely m e l l e t t inkább h a s z ­ nálatossá válik a "tuskó", vagy az "lngot" elnevezés.

Mindenesetre az e m i i t e t t példákból i s látszik, hogy a terminoló­

g i a i kérdések megoldása h a z a i v i s z o n y l a t b a n , a kohászat területén i s kívánatos, az egység, az egyértelműség és nem utolsó sorban a jó"hang-

Angolul, az UDC-ben: furnace too c o l d , a műszaki nyelvben: oold working.

TMT 1964.április Xl.évf. 3.szán sás követelményeinek figyelembevételével.

Ugyanilyen okból kerülendónek t a r t j u k az osztályozással kapcso­

l a t b a n olyan nehézkes kifejezések hasznalatát, mint p l . " a l s z a k " ,

" a l s z a k j a i " , i l l e t v e "szakszám", s helyettük a "szakcsoport" i l l e t v e

" s z a k j e l z e t " kifejezéseket j a v a s o l j u k . A szakcsoport elnevezés azért i s helyesebb, mert sokszor nagy fontosságú és terjedelmes fogalom­

kört / p l . timföldgyártás/ 6-7 tagu s z a k j e l z e t t e l jelölünk, ami az ETO enumerativ jellegéből folyó szépséghiba; ne tetézzük e z t az e l ­ nevezéssel i s i I l y e n k o r az " a l s z a k " szó nem csupán a jőhangzás cimén kifogásolható; a szakcsoport elnevezés a z , ami éppen a fogalomkör v i ­ szonylagos önállóságát i s jobban k i f e j e z i . Túlzás a vaskohászat szak­

csoportját, a 669.1-et " a l s z a k " megnevezéssel i l l e t n i ; ugyanez vonat­

kozik a fémkohászat hatalmas területét felölelő 669.2/.8 szakcsopor­

t o k r a i s .

A kohászat történeti tárgyalása során, a kohászat múltjának ku­

tatásával kapcsolatban sürün merülnek f e l olyan fogalmak és k i f e j e ­ zések, amelyek a modem kohászatban már nem használatosak, sőt már- már feledésbe merültek. I l y e n k o r régi szótárak, szakkönyvek, törté­

n e t i monográfiák és régebbi kiadású lexikonok lehetnek segítségünk­

r e ; i t t az utólagos nyelvújításnak nem sok értelme van, helyesebbnek tűnik az annak idején meghonosodott szavak használata, még akkor i s , ha a kifejezés a s t i l i s z t i k a vagy a n y e l v t a n szempontjából s z o k a t l a n , h i s z e n az e l a v u l t eljárástól az ujabbat éppen ez utóbbinak modern e l ­ nevezésével különböztetjük meg. Igen sok a német eredetű kifejezés éppen a régebben használt és ma már e l a v u l t eljárások területén. F e l ­ sorolunk néhányat, ugy, ahogy azokat PECH A n t a l 1879. évi szótárában magyarra átültette. Hasonló összeállítást KERPELY A n t a l Vaskoháaza- tá-ban i s találunk.

Dammstein E i n s a t z P l u s s m i t t e l P r i s c h a r b e i t Prischhherd Oarbstahl Luppe Möller Eennarbeit

gátkő betét

olvasztó s z e r készelés

készelő tűzhely kévéit acél bocs

elegyadag hevenyolvasztás

Rennfeuer Rennherd Rennofen Schwahlarbeit Stückofen Stűokofenarbeit W a l l s t e i n Zusatz Zuschlag

hevenypest tapadékos vaské­

szelés hevenypest hevenypesti o l ­ vasztás

gátkő toldalék adalék A P a l i a s Hagy Lexikona s z e r i n t /1895/:

"Kévéit acél az az acél, melyet nyalábba kötött acélrudakból, hegesztéssel és a hegesztést követő kovácsolással készítenek elő."

Ugyanerről KERTELI Antalnál e z t találjuk /A vaskohászat elméleti és g y a k o r l a t i kézikönyve, Selmecbánya, 1874/:

"ha az aczélt ugy tisztijük, hogy nyers aczéldarabokat csomagokba, kévékbe mint i t t nevezzük, r a k j u k s izzítás, kovácsolás által t i s z ­ títjuk, tömörítjük, akkor az aczélt kévéit aczélnak nevezzük."

4. A kohászati irodalom osztályozása során másfajta problémákkal

Szakozási kérdések

i s -találkozunk. Előfordul, hogy területen a feltalálók nevével, Ítélt tulajdonság segítségével, jelölik meg.

Példák:

valamelyik eljárást az egyik n y e l v - a másik helyen v i s z o n t a jellemzőnek vagy csak az egyik feltaláló nevével

Siemens-Martin-Ofen Open-hearth furnace martin-kemence Cottrell-Möller-Yerfahren Lodge-Cottrell-system

Bessemer-Terfahren a c i d Bessemer process Thomas-Verfahren b a s i c Bessemer process

Olykor bizonyos "műszaki s l a n g " i s polgárjogot nyer egyik,vagy másik nyelvterületen a z z a l , hogy bekerül az ETO-táblázatba. P l . :

"Fuchs", magyarul "rókalyuk", a nyersvasgyártásban; de már az angol táblázatban csak " s l a g s e p a r a t i o n " . "Mündungebar"="bear"="aedve", megdermedt fémtömb.

5. Még egy terminológiai probléma, amely behatóbb tárgyalást igényel, mert az elnevezés különbségei mögött a gondolkodásmód sajá­

tosságai, eltérései i s megfigyelhetők:

669.017 Metallkunde - P h y s i c a l metallurgy i n generál Alosztás a 669.018 s z e r i n t értelemszerűen.

Ebbe az osztályba tartoznak az ötvözetrendszerek és az állapotábrák.

620.18 Metallográfia

A "Metallkunde" lexikális t a r t a l m a : a féiek és ötvözetek f e l ­ építése, tulajdonságai és viselkedése, feldolgozásuk i l l e t v e megmun­

kálásuk a l a p j a i , vizsgálatuk módszerei. Ez ismérvek, i l l e t v e módszer gyökerei egyaránt nyúlnak a f i z i k a és a kémia talajába. V i s z o n t a

"Metál p h y s i c s " , " P h y s i c a l m e t a l l u r g y " , " F i z i k a metallov" - a használt' elnevezést, a fogalmi megjelölést t e k i n t v e - látszólag szűkebb terü­

l e t e t ölelnek f e l , t i . a f i z i k a , közelebbről a mechanika területét, a fémekkel kapcsolatban. A "Metallkunde", "Metallogie" és " H e t a l l - forschung" képviseli i t t a legtágabb fogalomkört, tehát a fémtan, amelynek csak egyik f e j e z e t e a fémfizika. A fémfizika a fémek a t o ­ mos felépítéséből k i i n d u l v a f o g l a l k o z i k a fémekkel / a fémek e l e k t r o n ­ elmélete, s t a t i s z t i k a i mechanika, hibahelyek, p l . a kristályrácsok­

ban s t b . / ; e z z e l szemben a fémek és az ötvözetek előállítása, t u l a j ­ donságaik, kezelésük, alakításuk kérdése már az említett tágabb f o ­ galomkörbe t a r t o z i k .

Meg k e l l jegyeznünk, hogy a 669.017-nél utalást találunk a f i ­ zikára, a kristálytanra, a metallográfiára, mint kapcsolatos, de a kohászaton kivttl regisztrált ETO-osztályokra; további alosztás t e k i n ­ tetében pedig utalás történik a 669.018-ra. Mindebből az következik, hogy a 669.017 a már e m i i t e t t "Metallkunde" vázolt tartalmának f e l e l meg / f i z i k a i és kémiai vonatkozásokkal/; adott esetben viszonyítás­

s a l jeleznünk k e l l azonban a felmerülő részletesebb fogalmakat, kü­

lönösen akkor, ha a fémfizika szempontjait akarjuk k i e m e l n i . Egy kérdés azonban még tisztázásra s z o r u l : a " P h y s i c a l metal-

TXT 1964.ápriliB XI.éri. 3.szám lurgy i n generál" és a " P h y s i c a l metallurgy" terminológiájára.Az előb­

b i nem l e h e t más, mint a "Metallkunde" f e n t vázolt fogalomkörének meg­

felelő komplexum. Mégis tudnunk k e l l , hogy a " P h y s i c a l metallurgy" a sajátos angol-amerikai szemléleti mőd szülötte, a " C h e m i c a l metal­

lurgy" m e l l e t t . Ez utóbbi a fémek kinyerését és raffinálását f o g l a l ­ j a magába, tehát az e m i i t e t t szemléleti mód ezeket a folyamatokat e l ­ sősorban és főleg kémiai szempontból vizsgálja, i l l e t v e i l y e n szem­

szögből magyarázza, h o l o t t az e m i i t e t t folyamatok között más jellegű, p l . termodinamikai, és általában fizikai-kémiai folyamatok i s vannak.

E z z e l szemben a " p h y s i c a l metallurgy" tárgya a fémek és ötvözetek f i ­ z i k a i és mechanikai tulajdonságainak a vizsgálata, amely tulajdonsá­

gokat egyrészt az ö s s z e t é t e l , másrészt a hőkezelés és a mechanikai megmunkálás idézik elő. Talán a szemléletesség céljából a z t lehetne mondani, hogy a " p h y s i c a l metallurgy" a fémek bizonyos tulajdonságait' / p l . keménység, ridegség, képlékenység, korrózió-el­

lenállás s t b . / h e l y e z i előtérbe, e tulajdonságokat t e k i n t i elsődle­

gesnek, mint követelményeket. Viszont másodlagos, alárendelt szerep j u t ama eljárásoknak, folyamatoknak, amelyek a tulajdonság előidézé-*"

sében, kialakításában szerepet játszanak / p l . ötvözés/.

Ezek után ugy tűnik, hogy a 669.017 osztály megfelelő magyar e l ­ nevezése: Pémismeret és fémfizika. Elsősorban azonban az a fontos, hogy a most vázolt szemléletbeli különbséggel tisztában legyünk, t o ­ vábbá, hogy adott esetben a kohászaton kívülálló osztályok j e l z e t e i ­ re i 3 hivatkozzunk, különösen a fémfizikai kérdések jelölésénél.

Egyébként a táblázati rész szerkesztése és terminológiai prob­

lémáinak megoldása során gyakran merültek f e l szemléletbeli különb­

ségek.

A metallográfia értelmezése i s h o l tágabb /fémismeret, fémek szerkezetének vizsgálata/, h o l pedig szűkebb: a fémek és ötvözetek felépítésének éa szerkezetének vizsgálata, nagyítóval vagy o p t i k a i mikroszkóppal, elektronmikroszkóppal, diffrakciós eljárás, röntgen­

vizsgálat, vagy más hasonló eljárás segítségével.

Az BTO-ban

620.18 Anyagok szerkezetének vizsgálata. Metallográfia A nemfémes anyagok szerkezetének vizsgálata i s ide t a r t o z i k ; i t t a vizsgálat módszereiről van sző.

669.9 Fémvizsgálat. Fémelemezée

Ez i s csupán általános k e r e t e t képviselő osztály, a konkrét f i ­ z i k a i vagy kémiai elemző eljárást - a vizsgált fém és ötvözet j e l z e ­ te m e l l e t t - viszonyítással jelölni k e l l , p l . : 669.71:669.9:543 ...

A terminológia problémáit és a nyelvterületi eltéréseket gyak­

r a n áthidalja a különféle nyelvű ETO-táblázatok és mutatók párhuza­

mos, egyidejű használata.

6. Helyesírás. Az osztályozási táblázatok, mutatók és katalógu­

sok szerkesztésében i l l e t v e használatában nagy jelentősége van az

Szakozási kérdések

egységes helyesírásnak. A Magyar Tudományos Akadémia "A magyar he­

lyesírás szabályaidban a közkeletű idegen szavak fonetikus Írását i r j a elő. Ennek megfelelően a kémiában és e z z e l együtt a kohászatban általánosan használt szakkifejezéseket i s fonetikusan k e l l Írni. F i ­ gyelmet érdemel az összetételek egybeirásának kérdése i s . Héhány fon- tosabb g y a k o r l a t i megoldás i l l e t v e szabály i t t következik.

A többszörös szóösszetétel kötőjeles tagolásának példája: a l u - minium-szilicium-ötvözet; króm-nikkel-acél.

A többszörös szóösszetételek kötőjellel tagolásának elve s z e ­ r i n t nem számítanak összetettnek az olyan idegen eredetű szavak,ame­

lyeknek egyik t a g j a a magyarban külön nem használatos / p l . e l e k t r o - acél, f e r r o s z l l i c i u m / .

A számnévi jelzővel az - s , -u, *-ü, - 1 , - n y i képzős utótagot egy­

beírjuk, ha mindkét alkotó t a g egyszerű sző /egyértékü, kétfázisú s t b . / , de külön i r j u k , ha az előtag vagy az utótag összetett /egy vegyértékű/.

Az anyagnév! jelzős a l a k u l a t o k közül egybeírjuk azokat,amelyek­

nek mindkét t a g j a egyszerű szó, ha az anyagnév egy vagy két szőtagos /vasmag, ezüstdrót/; külön i r j u k v i s z o n t már az i l y e n a l a k u l a t o k a t , ha az anyagnévi jelző három szőtagos vagy annál hosszabb /alumínium lemez/, vagy ha akár az anyagnév, akár a v e l e jelzős .kapcsolatban ál­

ló sző összetett /rézhuzal/.

összeállítottuk szetételek jegyzékét alkáliföldfémek állapotábra állapotdiagram alumínium alumininmbronz aluminium-oxi d alumíniumötvözet aluminiumraffinálás amalgám

amerícium a u s z t e n i t bárium bizmut

deszulfuralás dezoxidálás dúralumínium egyértékü egyfázisú egy vegyértékű eleütroacél elektroac őlgyártás elektród

a leggyakrabban előforduló idegen szavak és ösz- e l e k t r o m e t a l l u r g l a

extrakció fázisszétválás f e r r o s z l l i c i u m ferrovanadium finomszerkezet földalkálifém galvánbevonat galvanikus g a l v a n o p l a s z t i k a galvanosztégia galvanote chnika h i d r o m e t a l l u r g i a kobalt

magnézium martenzit mazurium

nagyolvas ztőüzem nehézfém

nemesfém nemfémek nemfémes

nemvasfém

nikkel-berillium-ötvözet nyerstermék

nyersvasőrc-eljárás ozmium

p i r o m e t a l l u r g i a rézfinoritás ritkaföldfém e a l a k c s a t o r n a salakképződés szkandium tantál textúra több alkotós több értékű vanádium vasfémek volfrám volfrámacél volframátcsoport volfrám-karbid vörösvasérc

TMT 1964.április Il.évf. 3.szám OSZTÁLYOZÁS ÉS KOMPLEX FOGALMAK

A kohászati irodalom osztályozásakor i s sűrűn találkozunk kőt

•agy több ö n á l l ó fogalom kapcsolásával a l k o t o t t összetett f o ­ galmakkal /komplex fogalmak/. E komplex fogalmakat az egyszerű ETO- számok v i s z o n y í t á s á v a l képezzük, s ennek általános formája a kettősponttal való kapcsolás. A könyvtári szakirodalomban nem szokták megemlíteni, hogy az összetett fogalmak képzésének e z a f o r m á j a lényegében a B o o 1 e -algebra l o g i k a i szorzatá­

hoz hasonló kifejezésmód.

Pedig nem h e l y e s e l s i k l a n i a kérdések egzakt megalapozása fö­

lött. Ebből fakadnak az ellentmondások és eltérések, amelyek az ETO különböző nyelvű magyarázatos kiadásai között fennállnak a fogalmak viszonyítása területén, s i g y válik az ETO egyik főerőssége - a v i ­ szonyít és - a rendszer sebezhető pontjává.

A l o g i k a i s z o r z a t elemei - a jelentés változása nélkül - f e 1- c s e r é l h e t ő k , i g y p l . ha x=fémek, y=képlékenység, ugy "Fé­

mek, képlékenység", i l l e t v e "Képlékenység, fémek" szimbolikus k i f e ­ jezésmódja

xy=yx

ami a két l o g i k a i kombináció azonosságát j e l e n t i , a két elemre néz­

ve.* Egészen más a csatlakozó szamokkal kiegészített j e l z e t e k , tehát a "pont-nullás" és a "kötőjeles" alosztásokkal a l k o t o t t összetett fogalmak s z e r k e z e t e : n i n c s l o g i k a i s z o r z a t , hiányzik a felcserélhe­

tőség, egyetlen s z a k j e l z e t e n belül n i n c s kommutáciő.

Az osztályozásban a l o g i k a i szorzatnak a kettőspontos kapcsolás f e l e l meg. A l o g i k a i szorzatban az a r i t m e t i k a és a l o g i k a kifejezés­

módjának formális megegyezéséről van szó. Tény, hogy több elemnél már bonyolultabb a dolog.

Három elemnél már hatféle /xyz. xzy, yzx, yxz s t b . / , négy elem­

nél pedig huszonnégyféle lehetőség van az a z o n o s j e l e n ­ t é s ű fogalom kifejezésére.

Tehát a l o g i k a i szorzathoz hasonló viszonyítási formát három tétel j e l l e m z i : 1. a fogalmi elemek felcserélése a permutáció s z a ­ bálya s z e r i n t történik, 2. Az elemek sorrendje közömbös. 3. Egyes kapcsolások kiemelése i l l e t v e mellőzése megengedhetetlen. - A könyv­

tári osztályozás gyakorlatában sokszor vétenek e tételek e l l e n . Meglehetősen l a z a t a l a j o n nyugszik a kettőspontos kapcsolásnál a besorolás módja. A kohászatban különösen sűrűn nyílik alkalom a f o g a l m a k t ö b b s z ő r ö s k a p c s o l á s á r a /fé-

*Az xy ama dolgok osztálya, amelyekre egyaránt ée egyidejűleg i l ­ l i k az x és az y elnevezés, i l l . tulajdonság. Ha külön i r j u k az elemeket, az semmiképpen nem l e h e t l o g i k a i s z o r z a t . Az elemek egy­

más mellé vagy egymás alá Írásának egészen más szerepe és jelenté­

se van. Lásd később.

Szakozási kérdések

mek, ötvözetek, összetétel, tulajdonság, alkalmazás, vizsgálat, meg­

munkálás, feldolgozás s t b . / .

Márpedig bibliográfiai osztályozás esetén a katalóguscédulákat - a l o g i k a i k o m b i n á c i.ő k n a k m e g f e l e l ő ­ e n - be i s k e l l s o r o l n i a katalógusba. A folyóiratcikkek kiadói azakósásénál gyakran előfordul, hogy négy vagy öt elem kapcsolásá­

v a l f e j e z i k k i a komplex fogalmat.

Nézzünk egy példát. "Kopásvizsgálat acél és polimer műanyag kö­

zötti súrlódásnál". A kettősponttal kapcsolandó fogalmi elemek a kö­

vetkezők:

Se vajon ennek megfelelően történik i l y e n k o r a besorolás l g ? Ha következetesek vagyunk, akkor minden esetben a l o g i k a i s z o r z a t f e n t j e l z e t t szabályának megfelelően k e l l eljárni a besorolásnál. És ha mégis fölöslegesnek mutatkozik az összetett fogalom valamennyi alkotóelemének szabad felcserélése, ugy a viszonyítás m á s i k f o r m á j á v a l , a szögletes zárójel szimbólumával jeleznünk k e l l a kombinációk mellőzését, I l l e t v e korlátozását.

F I . 3 elem korlátozott l o g i k a i kombinációja, ha a z t kettőspon­

tos kapcsolás h e l y e t t ismét s z o r z a t alakjában i r j u k , szimbolikusan xy [ z ]

A korlátozás i t t a fe] elemre vonatkozik.

A besorolások száma nem 6, hanem csupán 4, mert

vagyis a t a r t a l o m szempontjából n i n c s különbség egyrészt a viszonyítás kettőspontos, másrészt szögletes-zárójeles formája kö­

zött; a különbség / v a g y i s a korlátozás/ a b e s o r o l á s b a n j e l e n t k e z i k . Se van olyan e s e t i s , amikor a s z a k j e l z e t n e k egyértel­

műen j e l e z n i e k e l l , hogy a fogalmak l e h e t s é g e s k a p ­ c s o l a t a i közül melyek tükrözik ténylegesén valamely dokumen­

tum tartalmát, különben a mechanikus szelektálás a f e n n n e m á l l ó k a p c s o l a t o k a t i s k i m u t a t j a , azokat i s , amelye­

ket nem kívánunk értelmezni.

A dokumentumok regisztrálásának és kiszűrésének modern módsze­

r e i elképzelhetetlenek a matematikai l o g i k a apparátusa nélkül.Ezért használjuk a viszonyítás kifejezésére a szögletes zárójelet az osz­

tályozás során.

620.178.16 531.43 539.62 678.7 669.14

Súrlódás, mechanika

Súrlódás, belső molekuláris erők Polimer műanyagok

Acél

Kopásvizsgálat

fennáj 1 nem áll fenn

TMT 1964.április Xl.évf. 3.szám A szögletes zártfjei alkalmazását kívánja sokszor a l o g i k a és a gazdaságosság. A kohászat irodalmának osztályozásával kapcsolatban e probléma r e n d s z e r i n t az alábbi formában j e l e n t k e z i k :

Ha meghatározott fémek vagy ötvözetek szakjelzetét viszonyítjuk elemző módszerek, vagy az anyagvizsgálat, i l l e t v e az anyagtulajdon­

ságok szakjelzetéhez, vagy általában heteronóm eredetű / a kohászaton kívülálló/ terület szakjelzetéhez, akkor megfontolandó, hogy nem l e s z - e célszerű a heteronőm terület szakjelzetét szögletes zárójel­

be t e n n i . Sz a z t j e l e n t i , hogy a szakozandó dokumentum csak a kohá­

s z a t i fogalom /fém, ötvözet, folyamat s t b . / s z a k j e l z e t e a l a t t kerül besorolásra a katalógusban.

Ez a fogalom a s u b s t a n t i a régens, a szakterület vezető, lénye­

ges fogalma, amelynél az olvasó az irodalom kutatását e l k e z d i . A többi, viszonyított fogalom /elemző módszer, tulajdonság s t b . / a d i f f e r e n t i a s p e c i f i c a , tehát a sajátos megkülönböztető jegy. E spe¬

c i f i k u s fogalmakról a k e r e s e t t mü általában nem közöl alapvető isme­

r e t e k e t , e fogalmakhoz külön i s e l h e l y e z e t t katalóguscédulák - az esetek többségében - f e l e s l e g e s e n felduzzasztják a katalógus t e r j e ­ delmét, líelyik kohász gondol a r r a , hogy p l . a nagyolvasztó-salak ké­

miai elemzését az elemző kémia tárgykörénél k e r e s s e , olyan müvek tö­

megében, ahol már az elemzés a " s u b s t a n t i a régens".

Adott esetben külön cédulát i g y i s e l l e h e t h e l y e z n i valamely

Í

A komplex fogalmakhoz hasonlíthatjuk az aposztróf j e l z e t t e l a l ­ kotott szintéziseket i s . Róluk az ötvözetek össztetételénél részle­

tesen sző l e s z , most a z t emeljük k i , hogy i t t részben hasonló a h e l y ­ z e t , mint a komplex fogalmaknál. Felmerül ugyanis az összetett foga­

lom /ötvözet/ jelzetének rövidítése, de ugyanakkor meg k e l l oldani az alkotóelem s z e r i n t i besorolás problémáját i s . Az ötvözetek i l y e n szempontból: alkotóelemek szintéziseként jelentkeznek. Az alkotóele­

mek e r e d e t i l e g i t t i s önállóak. Az elemek kapcsolása - a komplex f o ­ galmakhoz hasonlóan - u j fogalmat /szintézist/ eredményez. E szinté­

z i s b e n azonban az elemek szabad felcserélése n i n c s megengedve. Te­

hát a korlátozott l o g i k a i kombináció sajátos esetével állunk szem­

ben. Az egyes ötvözetekről szóló irodalom e módszerrel jól összevon­

ható / s u b s t a n t i a régens i t t a fő alkotórész, a d i f f e r e n t i a s p e c i f i c a pedig az ötvözetalkotoT számrendjéből áll elő/.

Az aposztróf, i l l e t v e a jelzetrövidités bevezetése előtt az öt­

vözet egyes alkotóelemeit kettőspontos kapcsolással jelezték.

Például:

6 6 9 .1 5- 1 9 4 Í 6 6 9 . 2 4 « 6 6 9 . 2 5 K o b a l t - n i k k e l - a c él

Rövidítve, a j e l z e t i l y e n egyértelműen meghatározott a l a k o t ölt

6 6 9 . 1 5 * 2 4 * 2 5 - 1 9 4

Az ötvözetalkotók mennyiségének, arányának és ehhez Igazodó

Szakozási kérdések

sorrendjének jelentősége a jelzetalkotásnál nyilvánvaló. Például:

6 6 9 . 7 1 5 * 3 AlCu, könnyűfémet 6 6 9 . 3 5 * 7 1 CuAl, nehézfémet j e l e z .

Ez jobb megoldásnak tűnik, mint a- szabad felcseréléssel járó kettőspontos viszonyítás. Gondoljunk a r r a , hogy p l . négy ötvözőelem kettőspontos kapcsolása - a l o g i k a i s z o r z a t felcserélés! szabálya s z e r i n t - 24 besorolást Igényel. Ez fölösleges, sőt a legtöbb e s e t ­ ben m e g e n g e d h e t e t l e n . A l o g i k a i s z o r z a t elemei egyenlő értékűek, az ötvözet elemei nem feltétlenül azok.

Viszont i t t felmerül az aposztróf alkalmazásához fűződő ama h i ­ ányosság, hogy az egyes ötvözőelemek "beolvadnak", e l v e s z t i k besoro­

lási önállóságukat és igy a katalógusból hiányozni fognak. E z t ugy kerülhetjük e l , hogy az ötvözőelemnek önálló s z a k j e l z e t e t i s adunk, tehát a művet e j e l z e t a l a t t i s nyilvántartjuk; e j e l z e t e k e t egymás alá i r j u k . Például:

6 6 9 . 7 2 1 . 5 * 7 4 * 5 Magnézium-mangán-cink ötvözetek

669.74 Mangán

669.5 Cink

Tehát három cédulát k e l l elhelyeznünk a katalógusban.

Megjegyzendő, hogy a j e l z e t e k "egymás alá Írása" használatos a v i s z o n y í t á s h e l y e t t e s í t é s e k é n t i s . * Ez nem h e l y e s . Ha a dokumentum t a r t a l m a s z e r i n t a fogalmak között ténylegesen fennáll a l o g i k a i kapcsolat /fogalomszükltés!/, ugy e z t viszonyítással feltétlenül j e l e z n i k e l l . H e l y t e l e n és megtévesztő lenne p l . az "Ausztenites króm-nikkel-acél szilárdsága, nióbium a l ­ kalmazása esetén" összetett fogalom osztályozásának alábbi módja, a viszonyítás mellőzésével,

6 6 9 . 2 9 3 . 7 Nióbium alkalmazása

6 6 9 . 1 5 * 2 6 * 2 4 - 1 9 4 . 5 6 A u s z t e n i t e s króm-nikkel-acél

539.4 Szilárdság /alapvető, rész­

l e t e s ismeretet nem közöl a mű/.

E kényszermegoldásra főleg o t t kerül s o r , ahol a szögletes zá­

rójelet nem alkalmazzák, s a kettőspontos kapcsolást i s "kényelmet­

lennek tartják ... Márpedig az osztályozó munkában sem elégedhetünk meg egysiku, sablonos módszerekkel. A dokumentum t a r t a l m a alapján k e l l eldönteni, hogy a szakirodalom optimális feltárása érdekében melyik kifejezésmódot választjuk: 1 . a szabad felcseréléssel járó viszonyítást, 2. a l o g i k a i kapcsolást korlátozó formákat, vagy 3 . a viszonyítás mellőzésével - e s e t l e g a z t kiegészitve - különálló,egyes ETO-Bzámokkal jelöljük meg a dokumentumok tartalmát.- A f e n t i példá¬

ban a két első ETO-számot kettősponttal k a p c s o l j u k , utána az 5 3 9 . 4 szögletes zárójelbe kerül. dr# jjjjIMAUN Aladár

* E z t ajánlja K a r i P I L L i s /Rev.Doc. 1961.Ho.4 p. 1 5 8 /