Algoritmuselmélet
Bonyolultságelmélet
Katona Gyula Y.
Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti M ˝uszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
12. el ˝oadás
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn
=⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek
n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n
=⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó
nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn
=⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó n2
=⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó
n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3
=⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó
n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4
=⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó n10
=⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó
n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100
=⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n
=⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Algoritmus lépésszáma:
logn =⇒remek n =⇒nagyon jó nlogn =⇒egész jó
n2 =⇒nem túl nagyn-re jó n3 =⇒nem túl nagyn-re lehet jó n4 =⇒nem túl nagyn-re néha jó
n10 =⇒50 év múlva, nem túl nagyn-re lehet jó n100 =⇒1 millió év múlva lehet jó
2n =⇒nagyon kisn-re lehet jó, de nagyn-re sohasem
Algoritmusok hatékonysága
Az eddig tanult algoritmusok általában hatékonyak voltak:
a+bkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O(loga+logb) =O(n)
abkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O((loga+logb)logb) =O(n2) maradékos osztás, legnagyobb közös osztó: Input mérete: n=loga+logb,Lépésszám: O(n2)
Gráfalgoritmusok (összefügg ˝oség, legrövidebb út, párosítás, . . . ) Input mérete: n=e(G)vagyn=v2(G),
Lépésszám: O(n),O(n2),O(n3)
Van olyan, amit nem lehet hatékonyan kiszámolni: 2akiszámítása: Input mérete: n=loga,
Lépésszám≥output mérete: log(2a) =a= Ω(2n)
Algoritmusok hatékonysága
Az eddig tanult algoritmusok általában hatékonyak voltak:
a+bkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O(loga+logb) =O(n)
abkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O((loga+logb)logb) =O(n2) maradékos osztás, legnagyobb közös osztó: Input mérete: n=loga+logb,Lépésszám: O(n2)
Gráfalgoritmusok (összefügg ˝oség, legrövidebb út, párosítás, . . . ) Input mérete: n=e(G)vagyn=v2(G),
Lépésszám: O(n),O(n2),O(n3)
Van olyan, amit nem lehet hatékonyan kiszámolni: 2akiszámítása: Input mérete: n=loga,
Lépésszám≥output mérete: log(2a) =a= Ω(2n)
Algoritmusok hatékonysága
Az eddig tanult algoritmusok általában hatékonyak voltak:
a+bkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O(loga+logb) =O(n)
abkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O((loga+logb)logb) =O(n2)
maradékos osztás, legnagyobb közös osztó: Input mérete: n=loga+logb,Lépésszám: O(n2)
Gráfalgoritmusok (összefügg ˝oség, legrövidebb út, párosítás, . . . ) Input mérete: n=e(G)vagyn=v2(G),
Lépésszám: O(n),O(n2),O(n3)
Van olyan, amit nem lehet hatékonyan kiszámolni: 2akiszámítása: Input mérete: n=loga,
Lépésszám≥output mérete: log(2a) =a= Ω(2n)
Algoritmusok hatékonysága
Az eddig tanult algoritmusok általában hatékonyak voltak:
a+bkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O(loga+logb) =O(n)
abkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O((loga+logb)logb) =O(n2) maradékos osztás, legnagyobb közös osztó:
Input mérete: n=loga+logb,Lépésszám: O(n2)
Gráfalgoritmusok (összefügg ˝oség, legrövidebb út, párosítás, . . . ) Input mérete: n=e(G)vagyn=v2(G),
Lépésszám: O(n),O(n2),O(n3)
Van olyan, amit nem lehet hatékonyan kiszámolni: 2akiszámítása: Input mérete: n=loga,
Lépésszám≥output mérete: log(2a) =a= Ω(2n)
Algoritmusok hatékonysága
Az eddig tanult algoritmusok általában hatékonyak voltak:
a+bkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O(loga+logb) =O(n)
abkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O((loga+logb)logb) =O(n2) maradékos osztás, legnagyobb közös osztó:
Input mérete: n=loga+logb,Lépésszám: O(n2)
Gráfalgoritmusok (összefügg ˝oség, legrövidebb út, párosítás, . . . ) Input mérete: n=e(G)vagyn=v2(G),
Lépésszám: O(n),O(n2),O(n3)
Van olyan, amit nem lehet hatékonyan kiszámolni: 2akiszámítása: Input mérete: n=loga,
Lépésszám≥output mérete: log(2a) =a= Ω(2n)
Algoritmusok hatékonysága
Az eddig tanult algoritmusok általában hatékonyak voltak:
a+bkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O(loga+logb) =O(n)
abkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O((loga+logb)logb) =O(n2) maradékos osztás, legnagyobb közös osztó:
Input mérete: n=loga+logb,Lépésszám: O(n2)
Gráfalgoritmusok (összefügg ˝oség, legrövidebb út, párosítás, . . . ) Input mérete: n=e(G)vagyn=v2(G),
Lépésszám: O(n),O(n2),O(n3)
Van olyan, amit nem lehet hatékonyan kiszámolni:
2akiszámítása: Input mérete: n=loga,
Lépésszám≥output mérete: log(2a) =a= Ω(2n)
Algoritmusok hatékonysága
Az eddig tanult algoritmusok általában hatékonyak voltak:
a+bkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O(loga+logb) =O(n)
abkiszámítása: Input mérete: n=loga+logb, Lépésszám: O((loga+logb)logb) =O(n2) maradékos osztás, legnagyobb közös osztó:
Input mérete: n=loga+logb,Lépésszám: O(n2)
Gráfalgoritmusok (összefügg ˝oség, legrövidebb út, párosítás, . . . ) Input mérete: n=e(G)vagyn=v2(G),
Lépésszám: O(n),O(n2),O(n3)
Van olyan, amit nem lehet hatékonyan kiszámolni:
2akiszámítása: Input mérete: n=loga,
Lépésszám≥output mérete: log(2a) =a= Ω(2n)
Eldöntési problémák
Mostantól csak olyan típusú feladatokkal foglalkozunk, melyekre a válasz 1 bit: IGENvagyNEM, ezek az úgynevezetteldöntési problémák.
PRÍM
Bemenet:m>0 egész. Kérdés: mprímszám?
ÚT
Bemenet: G= (V,E) irányítatlan gráf és két kitüntetett csúcs,s,t ∈V.
Kérdés: Van-eséstközött út a gráfban?
MINÚT
Bemenet: G= (V,E) irányítatlan gráf és két kitüntetett csúcs,s,t ∈V,k egész.
Kérdés: Van-e s és t között legfeljebb k hosszú út a gráfban?
Eldöntési problémák
Mostantól csak olyan típusú feladatokkal foglalkozunk, melyekre a válasz 1 bit: IGENvagyNEM, ezek az úgynevezetteldöntési problémák.
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
ÚT
Bemenet: G= (V,E) irányítatlan gráf és két kitüntetett csúcs,s,t ∈V.
Kérdés: Van-eséstközött út a gráfban?
MINÚT
Bemenet: G= (V,E) irányítatlan gráf és két kitüntetett csúcs,s,t ∈V,k egész.
Kérdés: Van-e s és t között legfeljebb k hosszú út a gráfban?
Eldöntési problémák
Mostantól csak olyan típusú feladatokkal foglalkozunk, melyekre a válasz 1 bit: IGENvagyNEM, ezek az úgynevezetteldöntési problémák.
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
ÚT
Bemenet: G= (V,E) irányítatlan gráf és két kitüntetett csúcs,s,t ∈V.
Kérdés: Van-eséstközött út a gráfban?
MINÚT
Bemenet: G= (V,E) irányítatlan gráf és két kitüntetett csúcs,s,t ∈V,k egész.
Kérdés: Van-e s és t között legfeljebb k hosszú út a gráfban?
Eldöntési problémák
Mostantól csak olyan típusú feladatokkal foglalkozunk, melyekre a válasz 1 bit: IGENvagyNEM, ezek az úgynevezetteldöntési problémák.
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
ÚT
Bemenet: G= (V,E) irányítatlan gráf és két kitüntetett csúcs,s,t ∈V.
Kérdés: Van-eséstközött út a gráfban?
MINÚT
Bemenet: G= (V,E) irányítatlan gráf és két kitüntetett csúcs,s,t ∈V,k egész.
Kérdés: Van-e s és t között legfeljebb k hosszú út a gráfban?
Eldöntési problémák
Legtöbbször igaz, hogy egy optimalizálási feladat megoldható egy megfelel ˝o eldöntési feladat algoritmusának néhány futtatásával.
Például:
HaMINÚT-ra van egy gyors algoritmusunk, akkor bináris kereséssel O(loge)db futtatással meghatározhatjuk a legrövidebb út hosszát. Elég az eldöntési problémákat vizsgálni.
Definíció
Egy eldöntési problémához tartozóLnyelvazoknak a bemeneteknek a halmaza, amelyekre a válaszIGEN. A lehetséges bemeneteket
(amelyek tehát vagy beletartoznak L-be vagy nem),szavaknakhívjuk. Egy X eldöntési probléma és x bemenet eseténx ∈X jelöli, hogy az x bemenetre a válaszIGEN.
Eldöntési problémák
Legtöbbször igaz, hogy egy optimalizálási feladat megoldható egy megfelel ˝o eldöntési feladat algoritmusának néhány futtatásával.
Például:
HaMINÚT-ra van egy gyors algoritmusunk, akkor bináris kereséssel O(loge)db futtatással meghatározhatjuk a legrövidebb út hosszát.
Elég az eldöntési problémákat vizsgálni.
Definíció
Egy eldöntési problémához tartozóLnyelvazoknak a bemeneteknek a halmaza, amelyekre a válaszIGEN. A lehetséges bemeneteket
(amelyek tehát vagy beletartoznak L-be vagy nem),szavaknakhívjuk. Egy X eldöntési probléma és x bemenet eseténx ∈X jelöli, hogy az x bemenetre a válaszIGEN.
Eldöntési problémák
Legtöbbször igaz, hogy egy optimalizálási feladat megoldható egy megfelel ˝o eldöntési feladat algoritmusának néhány futtatásával.
Például:
HaMINÚT-ra van egy gyors algoritmusunk, akkor bináris kereséssel O(loge)db futtatással meghatározhatjuk a legrövidebb út hosszát.
Elég az eldöntési problémákat vizsgálni.
Definíció
Egy eldöntési problémához tartozóLnyelvazoknak a bemeneteknek a halmaza, amelyekre a válaszIGEN. A lehetséges bemeneteket
(amelyek tehát vagy beletartoznak L-be vagy nem),szavaknakhívjuk. Egy X eldöntési probléma és x bemenet eseténx ∈X jelöli, hogy az x bemenetre a válaszIGEN.
Eldöntési problémák
Legtöbbször igaz, hogy egy optimalizálási feladat megoldható egy megfelel ˝o eldöntési feladat algoritmusának néhány futtatásával.
Például:
HaMINÚT-ra van egy gyors algoritmusunk, akkor bináris kereséssel O(loge)db futtatással meghatározhatjuk a legrövidebb út hosszát.
Elég az eldöntési problémákat vizsgálni.
Definíció
Egy eldöntési problémához tartozóLnyelvazoknak a bemeneteknek a halmaza, amelyekre a válaszIGEN. A lehetséges bemeneteket
(amelyek tehát vagy beletartoznak L-be vagy nem),szavaknakhívjuk.
Egy X eldöntési probléma és x bemenet eseténx ∈X jelöli, hogy az x bemenetre a válaszIGEN.
Eldöntési problémák
Legtöbbször igaz, hogy egy optimalizálási feladat megoldható egy megfelel ˝o eldöntési feladat algoritmusának néhány futtatásával.
Például:
HaMINÚT-ra van egy gyors algoritmusunk, akkor bináris kereséssel O(loge)db futtatással meghatározhatjuk a legrövidebb út hosszát.
Elég az eldöntési problémákat vizsgálni.
Definíció
Egy eldöntési problémához tartozóLnyelvazoknak a bemeneteknek a halmaza, amelyekre a válaszIGEN. A lehetséges bemeneteket
(amelyek tehát vagy beletartoznak L-be vagy nem),szavaknakhívjuk.
Polinom id ˝oben eldönthet ˝o problémák
Definíció
JelöljePazoknak az eldöntési problémáknak a halmazát, amelyekhez van olyanAalgoritmus, amely minden x bemenetre helyesen
megválaszolja a kérdést, és az algoritmus lépésszámapolinomiális, azaz O(|x|k)valamely k pozitív konstansra.
(Itt|x|az x bemenet hosszát jelöli, k független x -t ˝ol.) Az eddig tanult algoritmusok eldöntési változataP-ben van.
Probléma
Milyen tulajdonsága lehet olyan problémáknak, amikr ˝ol nem tudjuk, hogyP-ben van-e?
Polinom id ˝oben eldönthet ˝o problémák
Definíció
JelöljePazoknak az eldöntési problémáknak a halmazát, amelyekhez van olyanAalgoritmus, amely minden x bemenetre helyesen
megválaszolja a kérdést, és az algoritmus lépésszámapolinomiális, azaz O(|x|k)valamely k pozitív konstansra.
(Itt|x|az x bemenet hosszát jelöli, k független x -t ˝ol.)
Az eddig tanult algoritmusok eldöntési változataP-ben van.
Probléma
Milyen tulajdonsága lehet olyan problémáknak, amikr ˝ol nem tudjuk, hogyP-ben van-e?
Polinom id ˝oben eldönthet ˝o problémák
Definíció
JelöljePazoknak az eldöntési problémáknak a halmazát, amelyekhez van olyanAalgoritmus, amely minden x bemenetre helyesen
megválaszolja a kérdést, és az algoritmus lépésszámapolinomiális, azaz O(|x|k)valamely k pozitív konstansra.
(Itt|x|az x bemenet hosszát jelöli, k független x -t ˝ol.) Az eddig tanult algoritmusok eldöntési változataP-ben van.
Probléma
Milyen tulajdonsága lehet olyan problémáknak, amikr ˝ol nem tudjuk, hogyP-ben van-e?
Polinom id ˝oben eldönthet ˝o problémák
Definíció
JelöljePazoknak az eldöntési problémáknak a halmazát, amelyekhez van olyanAalgoritmus, amely minden x bemenetre helyesen
megválaszolja a kérdést, és az algoritmus lépésszámapolinomiális, azaz O(|x|k)valamely k pozitív konstansra.
(Itt|x|az x bemenet hosszát jelöli, k független x -t ˝ol.) Az eddig tanult algoritmusok eldöntési változataP-ben van.
Probléma
Milyen tulajdonsága lehet olyan problémáknak, amikr ˝ol nem tudjuk,
Hatékony tanúsítvány
Definíció
Azt mondjuk, hogy azX eldöntési problémához vanhatékony tanúsítvány, ha van olyanT algoritmus, melynek a bemenete(x,t) párokból áll, aholx azX probléma egy lehetséges bemenete és a következ ˝o feltételek teljesülnek: léteznek olyan c és k pozitív konstansok, hogy
hax ∈X, akkorvanolyant, aminek hossza|t|=O(|x|c)és T(x,t) =IGEN,
hax 6∈X, akkornincsolyant, aminek hossza|t|=O(|x|c)és T(x,t) =IGEN.
AT algoritmus polinomiális, azaz a lépésszáma O((|x|+|t|)k).
Röviden:Hax bemenet esetén az eldöntési problémára a válasz
IGEN, akkor erre van olyan polinom hosszú tanú (t), amir ˝olT-vel polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o, hogy valóbanIGEN. Ha a válaszNEM, akkor viszont nincs olyan rövid érvelés, amivel be lehet minket csapni.
Hatékony tanúsítvány
Definíció
Azt mondjuk, hogy azX eldöntési problémához vanhatékony tanúsítvány, ha van olyanT algoritmus, melynek a bemenete(x,t) párokból áll, aholx azX probléma egy lehetséges bemenete és a következ ˝o feltételek teljesülnek: léteznek olyan c és k pozitív konstansok, hogy
hax ∈X, akkorvanolyant, aminek hossza|t|=O(|x|c)és T(x,t) =IGEN,
hax 6∈X, akkornincsolyant, aminek hossza|t|=O(|x|c)és T(x,t) =IGEN.
AT algoritmus polinomiális, azaz a lépésszáma O((|x|+|t|)k).
Röviden:Hax bemenet esetén az eldöntési problémára a válasz
Ha a válaszNEM, akkor viszont nincs olyan rövid érvelés, amivel be lehet minket csapni.
Hatékony tanúsítvány
Definíció
Azt mondjuk, hogy azX eldöntési problémához vanhatékony tanúsítvány, ha van olyanT algoritmus, melynek a bemenete(x,t) párokból áll, aholx azX probléma egy lehetséges bemenete és a következ ˝o feltételek teljesülnek: léteznek olyan c és k pozitív konstansok, hogy
hax ∈X, akkorvanolyant, aminek hossza|t|=O(|x|c)és T(x,t) =IGEN,
hax 6∈X, akkornincsolyant, aminek hossza|t|=O(|x|c)és T(x,t) =IGEN.
AT algoritmus polinomiális, azaz a lépésszáma O((|x|+|t|)k).
Röviden:Hax bemenet esetén az eldöntési problémára a válasz
IGEN, akkor erre van olyan polinom hosszú tanú (t), amir ˝olT-vel polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o, hogy valóbanIGEN. Ha a válaszNEM,
NP-beli problémák
Definíció
JelöljeNPazoknak az eldöntési problémáknak a halmazát, amelyekre van hatékony tanúsítvány.
Megjegyzés
AzNPanemdeterminisztikus polinom id ˝orövidítése, ami arra utal, hogyt „megtalálása" nem feltétlenül determinisztikusan történik, egy x ∈X esetén elég, ha megsejtjük, mi lesz jó. Viszont utána az
ellen ˝orzés, hogy valóban jó at, amit választottunk (kaptunk valakit ˝ol), már polinom id ˝oben megy.
NP-beli problémák
Definíció
JelöljeNPazoknak az eldöntési problémáknak a halmazát, amelyekre van hatékony tanúsítvány.
Megjegyzés
AzNPanemdeterminisztikus polinom id ˝orövidítése, ami arra utal, hogyt „megtalálása" nem feltétlenül determinisztikusan történik, egy x ∈X esetén elég, ha megsejtjük, mi lesz jó. Viszont utána az
ellen ˝orzés, hogy valóban jó at, amit választottunk (kaptunk valakit ˝ol), már polinom id ˝oben megy.
coNP-beli problémák
Definíció
EgyX eldöntési problémakomplementereaz azX-sal jelölt probléma, melynek bemenete ugyanolyan mint az X esetén, de a válasz
ellentétes. Azaz minden lehetséges x bemenetre x ∈X ⇔x 6∈X.
Például: ÖSSZETETT=PRÍM
Definíció
JelöljecoNPazNP-beli problémákkomplementereib ˝olálló halmazt, azaz X ∈coNP⇔X ∈NP.
Vagyis:AzNP-beli problémák esetében a definíció szerint azIGEN
válaszra van polinom hosszú, polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o bizonyíték, acoNP-beli problémák azok, ahol aNEMválaszra van polinom hosszú, polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o bizonyíték.
coNP-beli problémák
Definíció
EgyX eldöntési problémakomplementereaz azX-sal jelölt probléma, melynek bemenete ugyanolyan mint az X esetén, de a válasz
ellentétes. Azaz minden lehetséges x bemenetre x ∈X ⇔x 6∈X. Például: ÖSSZETETT=PRÍM
Definíció
JelöljecoNPazNP-beli problémákkomplementereib ˝olálló halmazt, azaz X ∈coNP⇔X ∈NP.
Vagyis:AzNP-beli problémák esetében a definíció szerint azIGEN
válaszra van polinom hosszú, polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o bizonyíték, acoNP-beli problémák azok, ahol aNEMválaszra van polinom hosszú, polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o bizonyíték.
coNP-beli problémák
Definíció
EgyX eldöntési problémakomplementereaz azX-sal jelölt probléma, melynek bemenete ugyanolyan mint az X esetén, de a válasz
ellentétes. Azaz minden lehetséges x bemenetre x ∈X ⇔x 6∈X. Például: ÖSSZETETT=PRÍM
Definíció
JelöljecoNPazNP-beli problémákkomplementereib ˝olálló halmazt, azaz X ∈coNP⇔X ∈NP.
Vagyis:AzNP-beli problémák esetében a definíció szerint azIGEN
válaszra van polinom hosszú, polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o bizonyíték, acoNP-beli problémák azok, ahol aNEMválaszra van polinom hosszú, polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o bizonyíték.
coNP-beli problémák
Definíció
EgyX eldöntési problémakomplementereaz azX-sal jelölt probléma, melynek bemenete ugyanolyan mint az X esetén, de a válasz
ellentétes. Azaz minden lehetséges x bemenetre x ∈X ⇔x 6∈X. Például: ÖSSZETETT=PRÍM
Definíció
JelöljecoNPazNP-beli problémákkomplementereib ˝olálló halmazt, azaz X ∈coNP⇔X ∈NP.
Vagyis:AzNP-beli problémák esetében a definíció szerint azIGEN
válaszra van polinom hosszú, polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o bizonyíték, acoNP-beli problémák azok, ahol aNEMválaszra van polinom hosszú, polinom id ˝oben ellen ˝orizhet ˝o bizonyíték.
Példák
ÖSSZEFÜGG ˝OSÉG
Bemenet:G= (V,E)irányítatlan gráf.
Kérdés: Gösszefügg ˝o?
∈NP: t→Gegy feszít ˝ofája:F;
T→ellen ˝orzi, hogyF tényleg feszít ˝ofa-eG-ben.
∈coNP:
t→U⊂V
T→ellen ˝orzi, hogy nincs élUésV−U-beli pontok között
Példák
ÖSSZEFÜGG ˝OSÉG
Bemenet:G= (V,E)irányítatlan gráf.
Kérdés: Gösszefügg ˝o?
∈NP:
t→Gegy feszít ˝ofája:F;
T→ellen ˝orzi, hogyF tényleg feszít ˝ofa-eG-ben.
∈coNP:
t→U⊂V
T→ellen ˝orzi, hogy nincs élUésV−U-beli pontok között
Példák
ÖSSZEFÜGG ˝OSÉG
Bemenet:G= (V,E)irányítatlan gráf.
Kérdés: Gösszefügg ˝o?
∈NP: t→Gegy feszít ˝ofája:F;
T→ellen ˝orzi, hogyF tényleg feszít ˝ofa-eG-ben.
∈coNP:
t→U⊂V
T→ellen ˝orzi, hogy nincs élUésV−U-beli pontok között
Példák
ÖSSZEFÜGG ˝OSÉG
Bemenet:G= (V,E)irányítatlan gráf.
Kérdés: Gösszefügg ˝o?
∈NP: t→Gegy feszít ˝ofája:F;
T→ellen ˝orzi, hogyF tényleg feszít ˝ofa-eG-ben.
∈coNP:
t→U⊂V
T→ellen ˝orzi, hogy nincs élUésV−U-beli pontok között
Példák
ÖSSZEFÜGG ˝OSÉG
Bemenet:G= (V,E)irányítatlan gráf.
Kérdés: Gösszefügg ˝o?
∈NP: t→Gegy feszít ˝ofája:F;
T→ellen ˝orzi, hogyF tényleg feszít ˝ofa-eG-ben.
∈coNP:
t→U⊂V
T→ellen ˝orzi, hogy nincs élUésV−U-beli pontok között
Példák
ÖSSZEFÜGG ˝OSÉG
Bemenet:G= (V,E)irányítatlan gráf.
Kérdés: Gösszefügg ˝o?
∈NP: t→Gegy feszít ˝ofája:F;
T→ellen ˝orzi, hogyF tényleg feszít ˝ofa-eG-ben.
∈coNP:
t→U ⊂V
T→ellen ˝orzi, hogy nincs élUésV−U-beli pontok között
Példák
ÖSSZEFÜGG ˝OSÉG
Bemenet:G= (V,E)irányítatlan gráf.
Kérdés: Gösszefügg ˝o?
∈NP: t→Gegy feszít ˝ofája:F;
T→ellen ˝orzi, hogyF tényleg feszít ˝ofa-eG-ben.
∈coNP:
t→U ⊂V
T→ellen ˝orzi, hogy nincs élUésV−U-beli pontok között
Példák
PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS
Bemenet:G= (A,B;E)páros gráf Kérdés: Van-eG-ben teljes párosítás?
∈NP:
t→élekE0 részhalmaza;
T→ ellen ˝orzi, hogy E0 tényleg teljes párosítás-e G-ben.
∈coNP: t→X ⊆A
T→ellen ˝orzi, hogy teljesül-e|X|>|N(X)|.
Példák
PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS
Bemenet:G= (A,B;E)páros gráf Kérdés: Van-eG-ben teljes párosítás?
∈NP:
t→élekE0 részhalmaza;
T→ ellen ˝orzi, hogy E0 tényleg teljes párosítás-e G-ben.
∈coNP: t→X ⊆A
T→ellen ˝orzi, hogy teljesül-e|X|>|N(X)|.
Példák
PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS
Bemenet:G= (A,B;E)páros gráf Kérdés: Van-eG-ben teljes párosítás?
∈NP:
t→élekE0 részhalmaza;
T→ ellen ˝orzi, hogy E0 tényleg teljes párosítás-e G-ben.
∈coNP: t→X ⊆A
T→ellen ˝orzi, hogy teljesül-e|X|>|N(X)|.
Példák
PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS
Bemenet:G= (A,B;E)páros gráf Kérdés: Van-eG-ben teljes párosítás?
∈NP:
t→élekE0 részhalmaza;
T→ ellen ˝orzi, hogy E0 tényleg teljes párosítás-e G-ben.
∈coNP: t→X ⊆A
T→ellen ˝orzi, hogy teljesül-e|X|>|N(X)|.
Példák
PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS
Bemenet:G= (A,B;E)páros gráf Kérdés: Van-eG-ben teljes párosítás?
∈NP:
t→élekE0 részhalmaza;
T→ ellen ˝orzi, hogy E0 tényleg teljes párosítás-e G-ben.
∈coNP:
t→X ⊆A
T→ellen ˝orzi, hogy teljesül-e|X|>|N(X)|.
Példák
PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS
Bemenet:G= (A,B;E)páros gráf Kérdés: Van-eG-ben teljes párosítás?
∈NP:
t→élekE0 részhalmaza;
T→ ellen ˝orzi, hogy E0 tényleg teljes párosítás-e G-ben.
∈coNP: t→X ⊆A
T→ellen ˝orzi, hogy teljesül-e|X|>|N(X)|.
Példák
PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS
Bemenet:G= (A,B;E)páros gráf Kérdés: Van-eG-ben teljes párosítás?
∈NP:
t→élekE0 részhalmaza;
T→ ellen ˝orzi, hogy E0 tényleg teljes párosítás-e G-ben.
∈coNP: t→X ⊆A
T→ellen ˝orzi, hogy teljesül-e|X|>|N(X)|.
Példák
SÍKGRÁF
Bemenet:G= (V,E)gráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGsíkbarajzolható?
∈NP:
t→ egy síkbarajzolásának leírása egy alkalmas számsorozattal; (Nem nyilvánvaló, hogy van ilyen polinom méret ˝u t, de a Fáry-Wagner tételb ˝ol kö- vetkezik, hogy igaz.)
T→ellen ˝orzi, hogyt ténylegGsíkbarajzolása.
∈coNP:
t→egyK5-tel vagyK3,3-mal topologikusan izomorf részgráfG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyttényleg ilyen részgráf.
Példák
SÍKGRÁF
Bemenet:G= (V,E)gráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGsíkbarajzolható?
∈NP:
t→ egy síkbarajzolásának leírása egy alkalmas számsorozattal; (Nem nyilvánvaló, hogy van ilyen polinom méret ˝u t, de a Fáry-Wagner tételb ˝ol kö- vetkezik, hogy igaz.)
T→ellen ˝orzi, hogyt ténylegGsíkbarajzolása.
∈coNP:
t→egyK5-tel vagyK3,3-mal topologikusan izomorf részgráfG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyttényleg ilyen részgráf.
Példák
SÍKGRÁF
Bemenet:G= (V,E)gráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGsíkbarajzolható?
∈NP:
t→ egy síkbarajzolásának leírása egy alkalmas számsorozattal; (Nem nyilvánvaló, hogy van ilyen polinom méret ˝u t, de a Fáry-Wagner tételb ˝ol kö- vetkezik, hogy igaz.)
T→ellen ˝orzi, hogyt ténylegGsíkbarajzolása.
∈coNP:
t→egyK5-tel vagyK3,3-mal topologikusan izomorf részgráfG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyttényleg ilyen részgráf.
Példák
SÍKGRÁF
Bemenet:G= (V,E)gráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGsíkbarajzolható?
∈NP:
t→ egy síkbarajzolásának leírása egy alkalmas számsorozattal; (Nem nyilvánvaló, hogy van ilyen polinom méret ˝u t, de a Fáry-Wagner tételb ˝ol kö- vetkezik, hogy igaz.)
T→ellen ˝orzi, hogyt ténylegGsíkbarajzolása.
∈coNP:
t→egyK5-tel vagyK3,3-mal topologikusan izomorf részgráfG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyttényleg ilyen részgráf.
Példák
SÍKGRÁF
Bemenet:G= (V,E)gráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGsíkbarajzolható?
∈NP:
t→ egy síkbarajzolásának leírása egy alkalmas számsorozattal; (Nem nyilvánvaló, hogy van ilyen polinom méret ˝u t, de a Fáry-Wagner tételb ˝ol kö- vetkezik, hogy igaz.)
T→ellen ˝orzi, hogyt ténylegGsíkbarajzolása.
∈coNP:
t→egyK5-tel vagyK3,3-mal topologikusan izomorf részgráfG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyttényleg ilyen részgráf.
Példák
SÍKGRÁF
Bemenet:G= (V,E)gráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGsíkbarajzolható?
∈NP:
t→ egy síkbarajzolásának leírása egy alkalmas számsorozattal; (Nem nyilvánvaló, hogy van ilyen polinom méret ˝u t, de a Fáry-Wagner tételb ˝ol kö- vetkezik, hogy igaz.)
T→ellen ˝orzi, hogyt ténylegGsíkbarajzolása.
∈coNP:
t→egyK5-tel vagyK3,3-mal topologikusan izomorf részgráfG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyttényleg ilyen részgráf.
Példák
SÍKGRÁF
Bemenet:G= (V,E)gráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGsíkbarajzolható?
∈NP:
t→ egy síkbarajzolásának leírása egy alkalmas számsorozattal; (Nem nyilvánvaló, hogy van ilyen polinom méret ˝u t, de a Fáry-Wagner tételb ˝ol kö- vetkezik, hogy igaz.)
T→ellen ˝orzi, hogyt ténylegGsíkbarajzolása.
∈coNP:
t→egyK5-tel vagyK3,3-mal topologikusan izomorf részgráfG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyttényleg ilyen részgráf.
Példák
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
∈NP: t→Bonyolult, de van ilyen;
T→ellen ˝orzi, hogyt tényleg tanúsítvány.
∈coNP: t→1<k <mszám, amimosztója; T→ellen ˝orzi, hogyk osztja-em-et.
Példák
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
∈NP:
t→Bonyolult, de van ilyen;
T→ellen ˝orzi, hogyt tényleg tanúsítvány.
∈coNP: t→1<k <mszám, amimosztója; T→ellen ˝orzi, hogyk osztja-em-et.
Példák
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
∈NP: t→Bonyolult, de van ilyen;
T→ellen ˝orzi, hogyt tényleg tanúsítvány.
∈coNP: t→1<k <mszám, amimosztója; T→ellen ˝orzi, hogyk osztja-em-et.
Példák
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
∈NP: t→Bonyolult, de van ilyen;
T→ellen ˝orzi, hogyt tényleg tanúsítvány.
∈coNP: t→1<k <mszám, amimosztója; T→ellen ˝orzi, hogyk osztja-em-et.
Példák
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
∈NP: t→Bonyolult, de van ilyen;
T→ellen ˝orzi, hogyt tényleg tanúsítvány.
∈coNP:
t→1<k <mszám, amimosztója; T→ellen ˝orzi, hogyk osztja-em-et.
Példák
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
∈NP: t→Bonyolult, de van ilyen;
T→ellen ˝orzi, hogyt tényleg tanúsítvány.
∈coNP: t→1<k <mszám, amimosztója;
T→ellen ˝orzi, hogyk osztja-em-et.
Példák
PRÍM
Bemenet:m>0 egész.
Kérdés: mprímszám?
∈NP: t→Bonyolult, de van ilyen;
T→ellen ˝orzi, hogyt tényleg tanúsítvány.
∈coNP: t→1<k <mszám, amimosztója;
T→ellen ˝orzi, hogyk osztja-em-et.
Példák
H
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Van-eG-ben Hamilton-kör?
∈NP: t→egyCHamilton-körG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyC Hamilton-kör-e.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
H
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Van-eG-ben Hamilton-kör?
∈NP:
t→egyCHamilton-körG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyC Hamilton-kör-e.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
H
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Van-eG-ben Hamilton-kör?
∈NP: t→egyCHamilton-körG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyC Hamilton-kör-e.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
H
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Van-eG-ben Hamilton-kör?
∈NP: t→egyCHamilton-körG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyCHamilton-kör-e.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
H
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Van-eG-ben Hamilton-kör?
∈NP: t→egyCHamilton-körG-ben;
T→ellen ˝orzi, hogyCHamilton-kör-e.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ ellen ˝orzi, hogyf tényleg egy 3-színezése G- nek.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ ellen ˝orzi, hogyf tényleg egy 3-színezése G- nek.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ ellen ˝orzi, hogyf tényleg egy 3-színezése G- nek.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ ellen ˝orzi, hogyf tényleg egy 3-színezése G- nek.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ ellen ˝orzi, hogyf tényleg egy 3-színezése G- nek.
∈coNP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGnemszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
∈coNP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ellen ˝orzi, hogy f tényleg egy 3-színezéseG- nek.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGnemszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
∈coNP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ellen ˝orzi, hogy f tényleg egy 3-színezéseG- nek.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGnemszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
∈coNP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ellen ˝orzi, hogy f tényleg egy 3-színezéseG- nek.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGnemszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
∈coNP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ellen ˝orzi, hogy f tényleg egy 3-színezéseG- nek.
Példák
3SZÍN
Bemenet:Ggráf.
Kérdés: Igaz-e, hogyGnemszínezhet ˝o 3 színnel?
∈NP: Nem tudjuk, hogy van-e hatékony tanúsítvány.
∈coNP:
t→ egy színezés megadása G-ben; (azaz egy f:V(G)→ {p,k,s}függvény)
T→ellen ˝orzi, hogy f tényleg egy 3-színezéseG- nek.
Hatékony tanúsítvány P-beli problémákra
AÖSSZEFÜGG ˝OSÉG,PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS,SÍKGRÁF,PRÍM
problémákra ismert polinomiális algoritmus is.
=⇒
Az algoritmus lefutásának leírása egy hatékony tanúsítvány arra is, hogy a problémaNP-ben van, és arra is, hogycoNP-ben van, hiszen a végén a válasz vagyIGENvagy NEM, a leírás pedig polinom
hosszú.=⇒ Tétel
P ⊆ NP és P ⊆ coNP
Azaz: P⊆NP∩coNP
Hatékony tanúsítvány P-beli problémákra
AÖSSZEFÜGG ˝OSÉG,PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS,SÍKGRÁF,PRÍM
problémákra ismert polinomiális algoritmus is.=⇒
Az algoritmus lefutásának leírása egy hatékony tanúsítvány arra is, hogy a problémaNP-ben van, és arra is, hogycoNP-ben van, hiszen a végén a válasz vagyIGENvagy NEM, a leírás pedig polinom
hosszú.
=⇒ Tétel
P ⊆ NP és P ⊆ coNP
Azaz: P⊆NP∩coNP
Hatékony tanúsítvány P-beli problémákra
AÖSSZEFÜGG ˝OSÉG,PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS,SÍKGRÁF,PRÍM
problémákra ismert polinomiális algoritmus is.=⇒
Az algoritmus lefutásának leírása egy hatékony tanúsítvány arra is, hogy a problémaNP-ben van, és arra is, hogycoNP-ben van, hiszen a végén a válasz vagyIGENvagy NEM, a leírás pedig polinom
hosszú.=⇒ Tétel
P ⊆ NP és P ⊆ coNP
Azaz: P⊆NP∩coNP
Hatékony tanúsítvány P-beli problémákra
AÖSSZEFÜGG ˝OSÉG,PÁROS-GRÁF-PÁROSÍTÁS,SÍKGRÁF,PRÍM
problémákra ismert polinomiális algoritmus is.=⇒
Az algoritmus lefutásának leírása egy hatékony tanúsítvány arra is, hogy a problémaNP-ben van, és arra is, hogycoNP-ben van, hiszen a végén a válasz vagyIGENvagy NEM, a leírás pedig polinom
hosszú.=⇒ Tétel
P ⊆ NP és P ⊆ coNP
A legfontosabb nyitott kérdések
Sejtés
P 6= NP
HaP=NPteljesülne, akkor minden olyan problémára, amelyre van hatékony tanúsítvány (azazNP-beli), lenne polinomiális algoritmus is. Fogunk mutatni olyan problámákat, amikNP-beliek, de senki nem tud rájuk polinomiális algoritmust.
Sejtés
P = NP ∩ coNP
Eddig minden fontosNP∩coNP-beli problémáról kiderült, hogy van rá polinomiális algoritmus, azazP-beli.
A legfontosabb nyitott kérdések
Sejtés
P 6= NP
HaP=NPteljesülne, akkor minden olyan problémára, amelyre van hatékony tanúsítvány (azazNP-beli), lenne polinomiális algoritmus is.
Fogunk mutatni olyan problámákat, amikNP-beliek, de senki nem tud rájuk polinomiális algoritmust.
Sejtés
P = NP ∩ coNP
Eddig minden fontosNP∩coNP-beli problémáról kiderült, hogy van rá polinomiális algoritmus, azazP-beli.
A legfontosabb nyitott kérdések
Sejtés
P 6= NP
HaP=NPteljesülne, akkor minden olyan problémára, amelyre van hatékony tanúsítvány (azazNP-beli), lenne polinomiális algoritmus is.
Fogunk mutatni olyan problámákat, amikNP-beliek, de senki nem tud rájuk polinomiális algoritmust.
Sejtés
P = NP ∩ coNP
Eddig minden fontosNP∩coNP-beli problémáról kiderült, hogy van rá polinomiális algoritmus, azazP-beli.
A legfontosabb nyitott kérdések
Sejtés
P 6= NP
HaP=NPteljesülne, akkor minden olyan problémára, amelyre van hatékony tanúsítvány (azazNP-beli), lenne polinomiális algoritmus is.
Fogunk mutatni olyan problámákat, amikNP-beliek, de senki nem tud rájuk polinomiális algoritmust.
Sejtés
P = NP ∩ coNP
Eddig minden fontosNP∩coNP-beli problémáról kiderült, hogy van rá polinomiális algoritmus, azazP-beli.
A legfontosabb nyitott kérdések
Sejtés
P 6= NP
HaP=NPteljesülne, akkor minden olyan problémára, amelyre van hatékony tanúsítvány (azazNP-beli), lenne polinomiális algoritmus is.
Fogunk mutatni olyan problámákat, amikNP-beliek, de senki nem tud rájuk polinomiális algoritmust.
Sejtés
P = NP ∩ coNP
Eddig minden fontosNP∩coNP-beli problémáról kiderült, hogy van rá