M A G Y A R O R S Z Á G H I V A T A L O S L A P J A 2013. január 4., péntek
Tartalomjegyzék
1/2013. (I. 4.) Korm. rendelet Magyarország Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között 2010. február 23-án, Chisinauban aláírt Gazdasági Együttmûködési Megállapodás
módosításáról szóló jegyzõkönyv kihirdetésérõl 22
2/2013. (I. 4.) Korm. rendelet A Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztés programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé
nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl 24
1/2012. BKMPJE jogegységi határozat A Kúria jogegységi határozata 28
1003/2013. (I. 4.) Korm. határozat A Veszprémi Járási Hivatal elhelyezésének biztosítása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történõ
elõirányzat-átcsoportosításról 32
1/2013. (I. 4.) ME határozat A Magyar Energia Hivatal elnökhelyettese kinevezésérõl 34
MAGYAR KÖZLÖNY 2. szám
III. Kormányrendeletek
A Kormány 1/2013. (I. 4.) Korm. rendelete
Magyarország Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között 2010. február 23-án, Chisinauban aláírt Gazdasági Együttmûködési Megállapodás módosításáról szóló jegyzõkönyv kihirdetésérõl
1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között 2010. február 23-án, Chisinauban aláírt Gazdasági Együttmûködési Megállapodás módosításáról szóló jegyzõkönyv (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles angol és magyar nyelvû szövege a következõ:
„PROTOCOL
between the Government of Hungary and the Government of the Republic of Moldova on the
amendments to the Agreement on economic cooperation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Moldova, signed on February 23, 2010 in Chisinau
The Government of Hungary and the Government of the Republic of Moldova (hereinafter referred to as “the Contracting Parties”) have agreed to amend the Agreement on economic cooperation between the Government of the Republic of Hungary and the Government of the Republic of Moldova (hereinafter referred to as “the Agreement”) as follows
ARTICLE 1
Article 4 of the Agreement will read as follows:
“Article 4
For the purpose of the implementation of this Agreement the Hungarian–Moldavian Joint Commission on Economic Cooperation (hereinafter referred to as “the Commission”) could/can be established.
The Commission shall monitor the implementation of this Agreement and make recommendations for the development of the bilateral economic cooperation.
The Commission shall meet alternately in Moldova and Hungary on mutual consent of the Parties. If deemed necessary, the Commission will establish working groups dealing with certain areas of the cooperation. The rules of procedure of the Commission shall be defined during its first meeting.”
ARTICLE 2
The Protocol shall enter into force on the thirtieth day after the receipt of the latter notification, through diplomatic channels, indicating the completion of all internal legal procedures of both countries.
Done in Chisinau, on 20. 12. 2012., in two originals in the Hungarian, Moldavian and English languages respectively, all texts being equally authentic. In case of divergence of interpretation, the English version shall prevail.
(signatures)
JEGYZÕKÖNYV
Magyarország Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya között 2010. február 23-án, Chisinauban aláírt Gazdasági
Együttmûködési Megállapodás módosításáról
Magyarország Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: a „Szerzõdõ Felek”) megállapodnak a Magyar Köztársaság Kormánya és a Moldovai Köztársaság Kormánya közötti Gazdasági Együttmûködési Megállapodás (a továbbiakban: „a Megállapodás”) módosításáról az alábbiak szerint:
1. CIKK
A Megállapodás 4. cikke az alábbiak szerint módosul:
„4. CIKK
A jelen Megállapodás végrehajtásának biztosítása céljából Magyar–Moldovai Gazdasági Együttmûködési Vegyes Bizottság (a továbbiakban: „Bizottság”) hozható létre.
A Bizottság figyelemmel kíséri a jelen Megállapodás teljesítését, és ajánlásokat fogalmaz meg a kétoldalú gazdasági együttmûködés fejlesztése céljából.
A Felek egyetértésével a Bizottság felváltva ülésezik Magyarországon és Moldovában. Amennyiben szükséges, a Bizottság az együttmûködés meghatározott területeivel foglalkozó munkacsoportokat hoz létre. A Bizottság eljárásrendje az elsõ ülésen kerül meghatározásra.”
2. CIKK
Jelen Jegyzõkönyv a mindkét országban szükséges belsõ jogrendi eljárások teljesítésérõl szóló késõbbi, diplomáciai úton eljuttatott jegyzék kézhezvételét követõ harmincadik napon lép hatályba.
Készült Chisinauban, 2012. 12. 20. napján két eredeti példányban, magyar, moldovai és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérõ értelmezés esetén az angol nyelvû változat az irányadó.
(aláírások)”
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 2. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelõs miniszter gondoskodik.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A Kormány 2/2013. (I. 4.) Korm. rendelete
a Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztés programmal összefüggõ közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelölésérõl
A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerûsítésérõl szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánítja a budapesti Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztés program keretében a Budapest XI. kerület belterület 4082/23 helyrajzi számú területen megvalósuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggõ 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti beruházással összefüggõ közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként az 1. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki.
(3) Azokban az esetekben, amikor az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtákra vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatósági közremûködést rendel el, a Kormány az (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben szakhatóságként a 2. mellékletben meghatározott hatóságokat jelöli ki.
(4) A Kormány az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentõségû ügyek koordinációjára – a fõvárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 8/A. §-ában foglaltak szerinti – feladat- és hatáskörrel rendelkezõ kormánymegbízottként a Budapest Fõváros Kormányhivatalát vezetõ kormánymegbízottat jelöli ki.
2. § A Beruházás hivatalos közbeszerzési tanácsadója, beruházás lebonyolítója és építési mûszaki ellenõre kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Mûszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.
4. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 2/2013. (I. 4.) Korm. rendelethez
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárások és az eljárások lefolytatáshoz hatáskörrel rendelkezõ közigazgatási szervek
A B C D E
1.
Beruházás
megnevezése Beruházás azonosítója
A beruházás megvalósításával kapcsolatos engedélyezési
eljárások
Elsõ fokon eljáró hatóság Másodfokon eljáró hatóság
2. A Tüskecsarnok beruházáshoz kapcsolódó uszodafejlesztési program (uszoda és kapcsolódó létesítmények, infrastruktúra megvalósítása, üzembe helyezése)
Budapest
XI. kerület 4082/23 helyrajzi számú terület, illetve ezen területbõl
telekalakítás folytán kialakított terület
általános építésügyi hatósági
engedélyezési eljárások
Budapest Fõváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
Budapest Fõváros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
3. környezetvédelmi
hatósági engedélyezési eljárások
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség
Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség
4. útügyi hatósági
engedélyezési eljárások
Budapest Fõváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelõsége
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
5. a Magyar
Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és mûszaki biztonsági
hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése és 13. § (2) bekezdése szerinti engedélyezési eljárások
Budapest Fõváros Kormányhivatala Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
6. vízjogi hatósági
eljárások
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség
Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi
Fõfelügyelõség
7. hírközlési hatósági
eljárások
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
8. földvédelmi,
telekalakítási, földmérési,
ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárások
Budapesti 1. számú Földhivatal
Budapest Fõváros Kormányhivatalának Földhivatala
9. talajvédelmi hatósági
eljárások
Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal
10. beépített tûzjelzõ, tûzoltó berendezések létesítési és
használatbavételi eljárásai
Fõvárosi
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Belügyminisztérium Országos
Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság
11. tûzvédelmi hatósági
ügyekben eltérési engedélyezési eljárások
Belügyminisztérium Országos
Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság
nincs
12. jogszabályban
rögzített tûzvédelmi hatósági
egyeztetésekkel kapcsolatos eljárások
Fõvárosi
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Belügyminisztérium Országos
Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság
13. azon beépített tûzoltó
berendezések létesítésével és használatbavételi ügyeivel kapcsolatos eljárások, amelyek tervezése, kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban nem szabályozott
Belügyminisztérium Országos
Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság
nincs
2. melléklet a 2/2013. (I. 4.) Korm. rendelethez
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentõségû beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban közremûködõ hatáskörrel rendelkezõ szakhatóságok
A B C
1. Szakhatósági közremûködése tárgya Elsõfokú szakhatóság Másodfokú szakhatóság
2. építésügy Budapest Fõváros
Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
Budapest Fõváros
Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
3. környezetvédelem,
természetvédelem és vízügy
Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség
Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fõfelügyelõség
4. közlekedés: közút Budapest Fõváros
Kormányhivatala Közlekedési Felügyelõsége
Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja
5. rendészet: az egyéb országos közutak,
a helyi közutak és a közforgalom elõl el nem zárt magánutak esetén
XI. Kerületi Rendõrkapitányság Budapesti Rendõr-fõkapitányság
6. tûzvédelem Fõvárosi Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 7. katasztrófavédelem Fõvárosi Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság 8. földmûvelésügy: talajvédelem Pest Megyei Kormányhivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
9. hírközlés Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság Hivatala
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
10. mûszaki biztonság Budapest Fõváros
Kormányhivatala Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
11. egészségügy Budapest Fõváros
Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Országos Tisztifõorvosi Hivatal
12. mûemlékvédelem és régészet Budapest Fõváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
Budapest Fõváros
Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala
VII. A Kúria határozatai
A Kúria 1/2012. BKMPJE jogegységi határozata
A Kúria héttagú jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium kollégiumvezetõ-helyettese által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következõ
jogegységi határozatot:
A nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítõ vagy munkát végzõ személy e tevékenységének ellátása során nem minõsül közszereplõnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása.
Indokolás
I. A Kúria Polgári Kollégiumának kollégiumvezetõ-helyettese a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi) 32. § (1) bekezdés a) pontjára és 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta abban az elvi kérdésben, hogy a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítõ vagy munkát végzõ személy e tevékenységében közszereplõnek minõsül-e, azaz a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges-e a hozzájárulása.
Indítványában hivatkozott arra, hogy a Legfelsõbb Bíróság töretlen gyakorlata szerint a nyilvánosság elõtt folytatott munkavégzés, a közterületen történõ szolgálati kötelezettségteljesítés nem minõsül nyilvános közszereplésnek, ezért a tevékenységét széles nyilvánosság elõtt kifejtõ rendõr, tûzoltó, börtönõr, postás, mentõs, utcaseprõ stb. képmása, hangfelvétele csak hozzájárulásával hozható nyilvánosságra. Utalt a Legfelsõbb Bíróság Pfv.IV.22.364/2006/4. számú határozatára, amelyben megállapította, hogy az utcán járõrözõ rendõrrõl felvétel készítése és annak dokumentumfilmben való felhasználása sérti az adott rendõr személyhez fûzõdõ jogát, ha az engedély nélkül készült felvétel a személyt egyénileg, egyediesítetten ábrázolja. A közterületen tartózkodás még, ha az a szolgálati kötelezettségteljesítés miatt is történik, nem minõsül nyilvános közszereplésnek.
Ezzel részben ellentétesen foglalt állást a Pécsi Ítélõtábla Pf.I.20.360/2011/6. számú döntésében, amelyet a BDT 2012/1. számában tettek közzé. A határozat szerint a konkrét ügyben intézkedõ rendõr, például igazoltatás során nem minõsül közszereplõnek. Azonban a sporteseményre kivezényelt rendõrök rendfenntartó tevékenysége nyilvános közszereplés, ezért a Ptk. 80. § (2) bekezdése szerint képmásuk nyilvánosságra hozatalához engedélyükre nem volt szükség. Mindemellett azt is megállapította, hogy a felvétel összhatásában örökítette meg az eseményeket, az ábrázolás módja nem volt egyéni.
II. A legfõbb ügyész a jogegységi indítványra tett nyilatkozatában kifejtette: a nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítõ vagy munkát végzõ személyek tevékenysége nem nyilvános közszereplés, ezért személyüket beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükség van az érintett személyek hozzájárulására. Erre tekintettel a Kúria eddigi ítélkezési gyakorlatának fenntartását és megerõsítését tartotta indokoltnak.
III. Az indítványban megjelölt jogkérdés eldöntésénél a Kúria az alábbiakra volt tekintettel.
Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján az alapvetõ jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvetõ jog más alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetõ jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
A Ptk. 75. § (1) bekezdése szerint a személyhez fûzõdõ jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.
Az ember külsõ megjelenésével kapcsolatos személyiségvédelmet a Ptk. 80. §-a biztosítja. A Ptk. 80. § (1) bekezdése szerint a személyhez fûzõdõ jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A (2) bekezdés értelmében a képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához – a nyilvános közszereplés kivételével – az érintett személy hozzájárulása szükséges.
E rendelkezésekbõl következõen az érintett személy kizárólagos jogosultsággal rendelkezik személyiségét kifejezõ, azt felismerhetõ módon ábrázoló képmása és hangfelvétele kérdésében. Nemcsak a felvétel elkészítéséhez, hanem annak jogszerû felhasználásához is kifejezett és határozott hozzájárulása szükséges. E rendelkezési jog korlátját képezi – a Ptk. 80. § (2) bekezdése szerint – a nyilvános közszereplés, amely esetében a nyilvánosságra hozatalhoz nincs szükség a felvételen szereplõ személy hozzájárulására.
A Ptk. sem a közszereplõ, sem a nyilvános közszereplés fogalmát nem definiálja.
A joggyakorlat és a jogirodalom meghatározása szerint szereplésnek, ezen belül közszereplésnek az egyén önkéntes elhatározásán, autonóm döntésén alapuló olyan politikai, társadalmi, mûvészeti tevékenység, megnyilvánulás tekinthetõ, amelyet egy meghatározott cél, szûkebb vagy tágabb értelemben a helyi közösség vagy a társadalom életének befolyásolása érdekében fejt ki. Tehát a nyilvános közszereplés a közterületen való jelenlétnél, az ott zajló eseményekben való részvételnél szûkebb kategória, feltételezi a nyilvánosság elõtt fellépõ, megnyilvánuló személy erre irányuló szándékát.
A szolgálati jogviszony vagy munkaviszony alapján a nyilvánosság elõtt, közterületen tevékenykedõ rendõrök, büntetés-végrehajtási intézet alkalmazottai, továbbá mindazok a személyek, akik munkaviszonyon alapuló tevékenységüket közterületen, a nyilvánosság elõtt végzik, nem önkéntes akaratelhatározás alapján, nem abból a célból tevékenykednek, hogy a szûkebb vagy tágabb értelemben vett társadalmi viszonyok alakításában szereplésükkel részt vegyenek, hanem törvényben meghatározott illetve munkaköri kötelezettségüknek tesznek eleget.
Önmagában a közterületen tartózkodás, közfeladat ellátása, közhatalom gyakorlása – akár szolgálat teljesítése érdekében – vagy a munkaviszonyon alapuló munkavégzés nyilvánvalóan nem minõsül szereplésnek, ezért attól függetlenül nem tekinthetõ a Ptk. 80. § (2) bekezdése alá esõ nyilvános közszereplésnek, hogy azt az adott személy esetleg a legszélesebb nyilvánosság elõtt végzi.
Ebbõl következõen a közterületen, a nyilvánosság elõtt munkáját végzõ, intézkedõ rendõr nem tekinthetõ nyilvános közszereplõnek csupán amiatt, mert a közhatalmi funkciót megtestesítõ állami szerv alkalmazottja.
A Ptk. 80. § (2) bekezdésének alkalmazása során a rendõri cselekvés jellegétõl függõen nem tehetõ különbség a közhatalmi tevékenységet gyakorló személy rendelkezési jogosultságának jogi megítélésében. A rendõrnek az a nyilvánosság elõtt tanúsított magatartása, hogy valakit az utcán igazoltat, és a szintén közrendõri feladatnak számító, a tömegrendezvény rendfenntartásában való közremûködés egyaránt a közhatalom gyakorlásának egy meghatározott módja, és a fentiek alapján egyik tevékenység sem minõsíthetõ nyilvános közszereplésnek.
Amennyiben a felvétel összhatásában mutatja be a közterületen történõ eseményeket, és az ábrázolt személy nem ismerhetõ fel, a nyilvánosságra hozatalhoz hozzájárulásra nincs szükség.
A jogegységi tanács az elvi kérdés megválaszolásához a következõ jogszabályokat is megvizsgálta.
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (a továbbiakban: Ügynöktörvény) 1. § (2) bekezdés 13. pontja meghatározza a közszereplõ fogalmának személyi körét.
Ennek alapján az a személy minõsül közszereplõnek, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerûen alakítja vagy alakította.
Azonban a törvény 1. § (2) bekezdése szerint e fogalommeghatározás kifejezetten csak e törvény alkalmazása szempontjából irányadó. Márpedig a közterületen szolgálati feladatát végzõ rendõr nem minõsül e törvény hatálya alá esõ személynek. Ezért ez a speciális fogalommeghatározás nem alkalmazható a képmáshoz fûzõdõ személyiségi jogot korlátozó Ptk. 80. § (2) bekezdésének értelmezése során.
Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekû adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Infotv.) 3. § 5. pontja alapján közérdekbõl nyilvános adat a közérdekû adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetõségét vagy hozzáférhetõvé tételét törvény közérdekbõl elrendeli.
Az Infotv. 26. § (1) bekezdésének rendelkezése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (közfeladatot ellátó szerv)
lehetõvé kell tennie, hogy a kezelésében lévõ közérdekû adatot és közérdekbõl nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse.
A (2) bekezdés meghatározása szerint közérdekbõl nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetõi megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggõ egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetõségét törvény elõírja.
A törvény indokolása kiemeli, hogy az érintettek törvényben fel nem sorolt egyéb személyes adatainak megismerése azonban már nem feltétlenül szolgálja a szerv mûködésének átláthatóságát, sõt az információk nyilvánosságra kerülése akár a szerv befolyástól mentes mûködését is veszélyeztetheti. Indokolt tehát olyan keretet adni a nyilvánosságnak, amely a munkavégzésre irányuló jogviszony és a közfeladat sajátosságaira tekintettel van, és lehetõvé teszi a különbségtételt a nyilvánosságra hozható személyes adatok tekintetében.
Az Alkotmánybíróság az 54/2000. (XII. 18.) AB határozatában az alapjog korlátozás körében kifejtette: az állampolgárok jogainak hatékony védelme érdekében szükséges az, hogy az állam nevében közhatalmat gyakorlók személyének azonosítása, a vele szemben intézkedõ hivatalos közeg „egyediesítése” az állampolgár által könnyen elvégezhetõ legyen. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az egyenruhát viselõ hivatásos és szerzõdéses állomány tagjai tevékenységüket nem „arctalan tömegként”, hanem közhatalom gyakorlására felruházott tisztségviselõként végzik, akiknek egyedi azonosíthatósága alapozza meg esetleges személyes felelõsségre vonásuk lehetõségét. Az intézkedés alá vont állampolgárnak jogos érdeke az, hogy a hatósági fellépés teljes idõtartama alatt tisztában legyen a vele szemben intézkedõ személyazonosságával, „egyediségével”.
A Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXIV. törvény (Rtv.) 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy a rendõrt az intézkedés során az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja.
A (2) bekezdés szerint a rendõr az intézkedés megkezdése elõtt – ha az a rendõri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. A (3) bekezdés értelmében a rendõr köteles szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét – ha az a rendõri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti, az intézkedés megkezdése elõtt, ha veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – felmutatni.
Ezek a rendelkezések biztosítják azt, hogy a rendõrt intézkedése során – neve, azonosító száma, szolgálati igazolványa, illetve azonosító jelvénye alapján – kétséget kizáró módon azonosítani lehessen.
A közhatalmi tevékenység ellenõrizhetõségéhez, az átláthatóság biztosításához az intézkedõ rendõrök képmásának nyilvánosságra hozatala azonban nem szükséges, tevékenységük anélkül is bemutatható. A rendõri munkáról történõ tájékoztatás az intézkedést végrehajtó személyek felismerhetõ, egyedileg beazonosítható képmásának bemutatása nélkül is megvalósítható.
Az intézkedést foganatosító rendõr arcképe tehát nem tekinthetõ közérdekbõl nyilvános adatnak, ugyanis az nem tartozik a rendõri szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy közfeladatának ellátásával összefüggõ egyéb személyes adata körébe.
Emellett a fenti rendelkezések alapján az Infotv. 26. § (1) és (2) bekezdése az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy adatkezelésérõl és adatkiadási kötelezettségérõl rendelkezik. Így nem jelent a képmás, hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges hozzájárulás alóli kivételt.
A fentiekbõl következõen az ismertetett jogszabályi rendelkezések tehát nem adnak felhatalmazást a közterületen, nyilvános helyen szolgálati feladatát teljesítõ rendõrt illetve munkáját végzõ más személyt felismerhetõ módon ábrázoló képmása hozzájárulása nélküli nyilvánosságra hozatalára.
Mindezek alapján azt a kérdést, hogy a közterületen intézkedést végrehajtó rendõr egyedileg azonosítható, felismerhetõ képmása nyilvánosságra hozható-e, nem az Ügynöktörvény illetve az Infotv. fenti rendelkezései, hanem a Ptk. 80. § (2) bekezdése alapján kell megítélni.
IV. A kifejtett indokok alapján a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott (Bszi. 40. § (2) bekezdése), és határozatát a Bszi. 42. § (1) bekezdésének megfelelõen a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.
Budapest, 2012. november 26.
Dr. Darák Péters. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Böszörményiné dr. Kovács Katalins. k., Dr. Wellmann Györgys. k.,
elõadó bíró bíró
Dr. Mészáros Mátyáss. k., Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébets. k.,
bíró bíró
Dr. Márki Zoltáns. k., Dr. Katona Sándors. k.,
bíró bíró
IX. Határozatok Tára
A Kormány 1003/2013. (I. 4.) Korm. határozata
a Veszprémi Járási Hivatal elhelyezésének biztosítása érdekében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történõ elõirányzat-átcsoportosításról
A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében 2000,00 millió forint 1. melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel a Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 8. Fõvárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok cím javára.
Felelõs: átcsoportosításért: nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal
Felelõs: elszámolásért és a visszafizetési kötelezettség teljesítéséért: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidõ: 2013. június 30.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
ARKÖZLÖNY•2013.évi2.szám33
XI. Miniszterelnökség
X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Millió forintban, egy tizedessel
ÁHT. Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- ElĘir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- ElĘir. A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
egyedi szám szám szám cím cím csoport elĘir. név név név cím cím csop. K I A D Á S O K (+/-) következĘ
azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt elĘirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása
X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
015558 8 FĘvárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok
2 Felhalmozási költségvetés
1 Beruházások 200,0
2 Felújítások 1 800,0
XI. Miniszterelnökség
297102 7 Rendkívüli kormányzati intézkedések -2 000,0
Az elĘirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegĦ
Millió forintban, egy tizedessel ÁHT. Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- ElĘir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- ElĘir. B E V É T E L A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
egyedi szám szám szám cím cím csoport elĘir. név név név cím cím csop. (+/-) következĘ
azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt elĘirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása Az elĘirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegĦ
Millió forintban, egy tizedessel ÁHT. Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- ElĘir. Kiemelt Fejezet Cím Alcím Jog- Jog- ElĘir. T Á M O G A T Á S A módosítás jogcíme Módosítás A módosítás
egyedi szám szám szám cím cím csoport elĘir. név név név cím cím csop. (+/-) következĘ
azonosító csop. szám száma szám csop. név név Kiemelt elĘirányzat évre
szám név neve áthúzódó
hatása
X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
015558 8 FĘvárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok
Az elĘirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegĦ
A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Összesen I.n.év II. n.év III.n.év IV.n.év
Fejezet idĘarányos
Állami SzámvevĘszék teljesítményarányos
Magyar Államkincstár egyéb: azonnal 2 000,0 2000,0
Nemzetgazdasági Minisztérium
* Az összetartozó elĘirányzat-változásokat (+/-) egymást követĘen kell szerepeltetni.
2 példány
A módosítást elrendelĘ jogszabály/
határozat száma
A módosítást elrendelĘ jogszabály/
határozat száma
Az adatlap 5 példányban töltendĘ ki
1 példány 1 példány 1 példány
ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELėIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében
Költségvetési év: 2013.
A módosítást elrendelĘ jogszabály/
határozat száma
A miniszterelnök 1/2013. (I. 4.) ME határozata
a Magyar Energia Hivatal elnökhelyettese kinevezésérõl
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 166. § (1) bekezdése alapján, az energiapolitikáért felelõs miniszter javaslatára
dr. Kelemen Hajnalkáta Magyar Energia Hivatal elnökhelyettesévé – 2013. január 1-jei hatállyal, hatévi idõtartamra –
kinevezem.
Orbán Viktors. k.,
miniszterelnök
A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.
A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Biró Marcell, a szerkesztésért felelõs: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva.
A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 2–4.
A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu honlapon érhetõ el.
A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató.
